Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-29 / 176. szám
BBppSj1 ........................ ......... V . r.- ' , r ■ ■ ■' ' _ HHWH • . Yy\19S0. július 29. PETŐFI NÉPE • 3 Magyar kultúra, tudomány világnyelveken Évente mintegy 900 ■ idegen nyelvű kötet hagyja el a magyar nyomdákat csaknem 3,5 millió, példányban. A magyar kultúra, tudomány eredményei közül a nyári hónapokban, az idegenforgalmi csúcs időszakában is több világnyelvre lefordított alkotás keiül az Akadémia és a Corvina Kiadó gondozásában az üzletekbe. □ □ □ A Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága immár hatodik alkalommal publikálja — angol, francia. német, illetve orosz nyelven — a magyar történetkutatók eredményeit tanulmánygyűjtemény formájában. A 49 tanulmányt tartalmazó két kötet a történet- tudomány aktuális kérdéseivel foglalkozik, betekintést nyújt a hazai történettudomány elmúlt öt esztendei munkájába, több terjedelmes beszámolót is közzé tesz fiatal kutatók tollából.- Ugyancsak az Akadémia Kiadónál jelenik meg angol nyelven Haiman György tanulmánya az 1650 és 1702 között élt magyar betűmetszőről és tipogáfusról, Tóthfalusi Kiss Miklósról. □ □ □ Angol nyelven adják közre Sólyom László tanulmányát, „A polgári jogi felelősség hanyatlása’’ címmel. 1923-tól jelenik meg a Corpus vasorum antiquorum (Az ókori vázák gyűjteménye.) című sorozat az Akadémiák Nemzetközi Szövetsége szerkesztésében, egységes irányelvek szerint, azonos kiállításban. E nemzetközi könyvfűzérben, amelyben a világ múzeumaiban őrzött antik vázákról közölnek tudományos publikációkat minden ország a saját anyagát dolgozza fel. Szilágyi János György megjelenés előtt álló könyve, amellyel Magyarország bekapcsolódik a nemzetközi sorozatba, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének etruszk vázáit, valamint a campa- nai vöröslakkos vázákat mutatja be fényképes dokumentációval, technikai leírással. 1 □ □ □ Nyolc szerző írta a Corvina Kiadónál olasz nyelven megjelenő útikönyvet Magyarországról. Az NDK-beli Akadémie Verlaggal közösen gondozza a Corvina Kiadó az Ortutay Gyula szerkesztette Magyar népmesék című kötetet, amely a legjellegzetesebb magyar népmesetípusokat, a legszebb magyar népmeséket fogja egybe, német nyelven. A hazánkba látogató turistákra gondolva adják közre Magyar Elektől az ínyencmester szakácskönyvét, ez alkalommal néVnet nyelven. A kötet népszerűségére jellemző, hogy tizenharmadik kiadását éri meg Eredményes volt a két hét Sikeresen fejeződött be a munkásőr-továbbképzés A, Kiskunhalasi Szakmunkás- képző Intézetben tartották meg a munkásőrség rajparancsnoki tanfolyamát. A kéthetes továbbképzés — mint már korábban hírt adtunk róla — az elmúlt hét végén fejeződött be. Az utolsó foglalkozási napon alkalmunk volt meg néhány terepgyakorlatot megtekinteni, ahol a munkásőr rajparancsnokok az objektumőrzés és -védelem, valamint az őrségváltás különböző mozzanatait sulykolták be. Az objektumőrzésnél a feltételezések szerint támadás érte az őrzött létesítményt, s az egyik őr. Lukácsi Lajos munkásőr nyomban felvette a harcot az „ellenséggel", riasztva közben társait. Az őrség a diverzáns felkutatására indult. Sikerült elfogni és lefegyverezni. Amíg az egyik tanulószakasz ezzel foglalatoskodott, addig a másiknál Cseri József járási parancsnok az őrségváltás mozzanatait gyakoroltatta. Unalmasnak tűnő foglalkozás volt, hiszen mindegyik rajparancsnok külön- külön volt őrparancsnok, felvezető, s felállított őr is, de az ismeretek megszerzéséhez áldozatokat kellett hozni. A rajparancsnoki tanfolyam utolsó foglalkozási napján részt vett Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese, aki dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnokának társaságában szemlélte meg a gyakorlatokat. Látogatásának befejezése után értékelte tapasztalatait, s megállapította: eredményesen dolgoztak a munkásőr rajparancsnokok, jól elsajátították a kiképzési anyagot. Délután a munkásőr rajpa-s rancsnokok az egyik, Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatnál tettek látogatást. Az alakulat parancsnoka elmondta, hogy az egység •'■mm A szovjet katonák elvonulnak a munkásör-rajparancsnokok előtt. mi Rögtönzött harrbemutató a terepen. 1944-ben alakult, s részt vett a Nagy Honvédő Háborúban Sztálingrád, Leningrád, Dél-Ukrajna, m *4 • A munkásórök az objektumőrzés során tűzharcot vívnak a „di- verzánssal.” Románia, Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia felszabadításában. Az 1956-os ellenforradalom leverésében is tevőlegesen közreműködtek, amelynek során Jurij Vasziljevics Burmiszt harcos, amikor el akarták fogni az ellenforradalmárok, egy kézigránáttal felrobbantotta magát. E hőstettével kapta meg a legmagasabb kitüntetést, a Szovjetunió Hőse címet. Burmiszt harcos emlékét kegyelettel őrzik az alakulatnál. A munkásőrök nemcsak a csapa tmúzeumot, a hálókörleteket tekintették meg, de részt vettek egy foglalkozási napon is. Megismerték azt a kemény, igazán egész embert kívánó gyakorlatot, amelyben a szovjet harcosok részesülnek. A látogatás befejezéseképpen munkásőr és szovjet katona gyűlést rendeztek az alakulatnál. Gémes Gábor KÉPERNYŐ Az olimpia és (műsor) környéke Gátszakadás a Kettős-Körösön Ár- és belvízvédelmi jelentés Friss és folyamatos a moszkvai sportsereglés közvetítése, tekintetbe veszi a más-más időpontban bekapcsolódók eltérő tájékozottságát. Az első napi óvatoskodás után az ügyeletes szerkesztők céltudatosan válogatnak az eseményhalmazból. Többnyire sikerrel követik versenyzőink szereplését, gyorsan tudósítanak eredményeikről. Ritkán felejtik, hogy az olimpia nem nemzeti ügy: a világ békeszerető sportbajnoi kainak a találkozója. A nemzeti szempontokon felülemelkedő közeledés ösztönző fóruma! Ebből következően más hangszerelésben adhatják vissza híven a játékok jellemző motívumait a riporterek, mint más országok közötti versenyeken. Tgbb figyelmet érdemelnek a többiek. Elsősorban az egyéni emberi teljesítmények kelthetnek csodálatot. Tévedés ne essék: ez nem mindig azonos a centiméterekben, másodpercekben, kilókban kifejezhető eredményekkel. A sportemberi érdemeké az elsőség. Igazat adtam Gyulai Istvánnak, aki félreérthetetlenül kinyilvánította Viren iránti rokonszenbét, vagy a nagyon gyenge dobásokkal bemutatkozó ugandai gerely- vetőben is meglátta a körülményeken győzedelmeskedő atlétát. Szerettem volna megszorítani a vasárnapi súlyemelődöntőt közvetítő Szönyi János kezét: együttérző szomorúsággal tudatta a, sportág egyik koronázatlan királyának váratlan trónfosztását, kudarcát. Rigert rászolgált a tiszteletre: eddigi eredményeivel és a balsiker példás elviselésével. Tetszett a Wladár Sándor olimpiai győzelmét nemes lelkesedéssel közvetítő Vitray „szövege". Kiabálás, álpátosz, túlzások nélkül teremtette meg a sikerhez, a versenyzők erőfeszítéseihez méltó hangulatot, növelte nemzeti büszkeségünket. Sajnos, egyikmásik kollégája el-elfeledkezett arról, hogy az olimpia elsősorban egyéni verseny, nem itt dől el országok sorsa. Ezért szisszentem fel, ha azt hallottam, hogy Magyarország így vagy úgy áll, Magyarország mérkőzik mondjuk Lengyelországgal, a kívánatos és helyes magyar és lengyel csapat megnevezés helyett. Népszerű sorozatok foglalatába illesztette a műsorszerkesztőség a sokórás olimpiai közvetítéseket. A lassan véget érő Ranódy-széria megerősíti azt a véleményünket, hogy a Bajához sok szállal kötődő rendező számára irodalmunk remekművei adnak elsősorban lehetőséget kivételes emberábrázoló 'képességének, filmes hangulatteremtő tehetségének az érvényesítésére. A Jack London egyik regényéből forgatott a Menekülés az arany földjéről azért jobb a hasonló jellegű kalandfilmeknél, mert tükrözi az író humanizmusát, néhány kitűnő színészi alakítás művészi élményt ad. Az erősen hullámzó Jean Ga- bin-sorozat biztosra megy: a leg- bárgyúbb történetet — mint például a vasárnapi Gyilkos idö-t — is elviseli az ember e kivételes adottságú művész kedvéért. A Támadás egy idegen bolygóról zagy- vaságait — remélem —: sokan érzik az értelem elleni támadás- nah; szerencsére késői időpontban vetítik. Elio' Kazan, a nagyszerű rendező tehetsége — az olimpia időszakában mondjuk így — váltakozó sikerű küzdelmet vívott az amerikai moziiparosok követelményeivel. Aki fennmaradt szombatról vasárnapra virradó éjszaka, nem bánta meg. Rossz pozíciót kapott az Olasz szalmakalap. A kecskeméti színház — ismét megbizonyosodtunk róla — méltán sikeres művét az esti olimpiai összefoglalóval párhuzamosan vetítették. Török Ilona, a közvetítés vezetője jól adta vissza, válogatta a színpadi cselekményeket, csak azt nem értjük, hogy miért közönség nélkül, a tévé előtt ülő nézőket is darabra hangoló közönség nélkül vették föl a kacagtató vígjátékot. H. N. A Tisza mellékfolyóinak külföldi vízgyűjtőin lehullott nagy mennyiségű csapadék rendkívüli árhullámokat okozott. A folyók medrükből kilépve, a felső külföldi szakaszokon nagy területeket öntöttek el. Romániában átszakadt a töltés a Tőz folyón, amely a Fekete-Körös egyik mellékvize. Magyar területen is heves 'és magas árhullámok- alakultak ki a Körösökön és mellékvizein. A Körösök rendszerében az 1970. évi nagy árvíz tapasztalatai alapján az elmúlt években több, egyenként 2—3 ezer hektár kiterjedésű, úgynevezett árvízi szükségtározó létesült. E védmű- vekkel gondosan lehatárolt tározók célja az, hogy kisebb területek elárasztásával megcsapolják a folyót és így a vízszint süllyesztésével megvédjék a nagy értékű területeket az árvízkároktól. A Fekete-Körös árhulláma a határon 48 centiméterrel haladta meg az eddig észlelt legmagasabb vízállást. A védművek magasításával több, mint 20 kilométer hosszú nyúlgát építésével sikerült a rendkívüli víztömeget a töltések között tartani. Maximális szintet ért el az árvíz a Kettős- Körösön, és rendkívül nagy víztömeget hozott a Sebes-Körös és a Berettyó is. E vizek összefolyásánál, a Berettyó torkolatánál a 2100 hektár kiterjedésű halaspusztai szükségtározó víz alá került. A rendkívüli árhullám, amely hatalmas és tartós terhelést adott a Körösök valamennyi töltésére, a Kettős-Körös jobb parti töltését Hosszúfok térségében átszakította. A szakadás robbanásszerűen, mintegy 10 méter hosszúságban hétfőn reggel történt. Az elöntés mértékének csökkentése érdekében megnyitották a mérgest szükségtározót és a vízügyi erők felvonultak a szakadás elzárására. A honvédség segítségével kiürítik a veszélyeztetett területet, folyik a lokalizáció, Doboz és Tarhos községeket körtöltés védi, ezeken erősítik a gátakat. A Kraszna árhulláma Ágerdő- majornál ugyancsak elérte a 650 centiméteres, eddig észlelt legmagasabb szintet. A Bodrog áradása Felsőbereckinél 4 centiméterrel haladta meg az eddig mért 747 centiméteres maximumot. Az áradás a Bodrogon lassan folytatódik. A mellékfolyók áradása kiváltotta a Tisza árhullámát is. A Tisza Tiszabecs felett apad, alatta árad. Harmadfokú készültséget tartanak a Körösök vízrendszerében, a Hortobágy—Berettyó torkolata feletti védvonalakon, a Bodrogon, a Krasznán és a Ló- nyai csatornán, összesen 667 kilométer hosszúságban. Másodfokú a készültség a Tiszán Záhony és Vásárosnamény között, a Túr védvonalain, valamint a Hármas- Körösön, a Hortobágy—Berettyó torkolata alatt összesen 264 kilométer hosszúságban. Az árvízvédelmi készültségben lényeges változás nincs, ötezer vízügyi dolgozó, 800 katona, 900 erőgép, munkagép és jármű vesz részt a vé- | dekezésben. Nem rosszabbodott a belvízhelyzet az elmúlt/24 órában. A vízügyi igazgatóságok 170 szivattyútelepet és szivattyúállomást üzemeltetnek, s ezekkel másodpercenként 210 köbméter vizet emelnek a befogadókba. A belvízzel borított területek nagysága 92 ezer hektár. Ebből 34 ezer hektár a vetett terület. A gyorsabb ütemű mentesítést a folyók magas vízállása és a víz lassú ösz- szegyülekezése hátráltatja. A bel- ' vízvédekezésben 1400-an vesznek részt. (MTI) Csak OTP-gyerekek? A kerek arcú. deresedő magyar hetykén szemére vágott kalapja karimája alól szemlélte a sátortetős, új családi házak sorát. Megvárta, míg a vonatablakon keresztül teljesebbé válik a panoráma, aztán jegyezte meg kis biccentéssel kifelé. — Nem hiszem, hogy van Magyarországon másik hely, amelyik ilyen nagyot fejlődött volna, mint ez a Nyárlőrinc. Én még emlékszem rá, hogy itt, az új falu helyén — nem is olyan messzirégen — ürgék szaladgáltak. — Az öreg falu is amoda volt... — intett fejével Kecskemét irányába fiatalabb útitársa, egy felgyűrt ingujjú, tömzsi parasztember. A mokány öreg a maga gondolatát folytatta. > — Az emberek arra törekszenek mindenütt, hogy felépüljön az a kis családi házuk, és ez így van jól. Ha van cél, van hozzá akarat' is, ami hajtsa őket... Kit jóra. kit rosszra — toldotta meg csöndesen. — És ez a jó. amikor a családjáért fárad valaki. — Meg azért, hogy véletlenül kisebb ne legyen a háza, mint a szomszédé — szúrt egy pici tüskét a bölcs megállapításba a szomszéd. Társát ez nem zavarta. Elmondta még, hogy eredetileg ő „cson- gofádi”, és arrafelé ki szokott mozdulni, ilyenkor nyáron. Segít aratni a nagybátyjának. Na — az is csak úgy .mutogatta a határban erre-arra munkálkodókat: „Látod azt a vékonybélű atyafit, öcsém? Könyvelő a kátéesznél. Szabadsága alatt azért vállal mezei munkát, mert építkezik, • kell a pénz a családi házra.” — Jómagam meg az anyakönyvvezetőnél jártam, valami okmányt kellett beszereznem, az meg arról beszélt, hogy sokszor éjféltájig is dolgozik. Külön munkákkal pótol az új családi ház költségeibe, ös- merem pendelyes gyerek kora óta, szorgalmatos volt mindig ... Ezt a vonatbeli apró epizódott nem azért írtam le, mintha valami különleges beszélgetés lett volna. Inkább annak illuszt.'álásá- ra, hogy ha manapság két ember diskurálni kezd, abból a lakáskérdés aligha maradhat ki. Nem kis túlzással azt is leírták már valahol, hogy lakásközpontú világnézet uralkodott el az embereken. Persze, ha ez költői felnagyítás is, az igazságmag „ki” nem vitatható belőle. Az emberek közti véleménycserék egyik jellemző kulcsszava a lakás. S azt sem tagadhatjuk, hogy a lakáskérdésnek szinte annyi sajátos árnyalatával találkozunk, ahány ember — mint sajátos egyéni problémájáról — kifejti erről a véleményét. Az idős parasztembernek egyszerűségében is szép szavairól az a vizsgálat jutott eszembe, amelynek talán legjelentősebb tanulsága az volt, hogy a fiatalokban döntő értékként él a családi élet. Túlnyomó többségük őszintén vágyik gyerekekre, és kész vállalni érte a terheket, amik az utódok nevelésével kétségtelenül együttjárnak. (S ez nemcsak a mi korunkban van így!) S az a biztató, hogy kevés az olyan fiatal, aki olyan áldozatnak érzi a gyerekei nevelésétől elválaszthatatlan kötelezettségeket, ami csak lemondásból áll, ami megakadályozza őket abban, hogy igazán kedvükre „kiéljék” fiatalságukat. No igen — sok szépet lehet mesélni még arról, hogy az élet legfontosabb kerete a munkahely jnellett a családi otthon. De mind- . járt gondfelhők árnyékolják az idillikus képet, amikor — rendszerint már az első gyerek megjelenésekor — így vetődik fel a kérdés: megvan a kicsi, de nincs megfelelő lakás, ahol a magunk kedve szerinti családi élet kialakítható lenne. Az is fölösleges, mert csak közhelyszerű, magyarázat, hogy lakást nemcsak szerezni, építeni, hanem még cserélni is enyhén szólva drága mulatság. Eltekintve ama szerencsés indulású ifjú családalapítóktól, akik számára a lakásszerzést is gondtalanná -teszi a tehetős szülői-rokoni anyagi háttér — a fiatalok zöménél ekkor lép bér a többlet- munkák vállalásának időszaka. Amikor — többnyire éveken keresztül — egybefolyik hétköznap, vasárnap, amikor kénytelenek elfelejteni, hogy a szabad szombatok valamikor tényleg szabadok voltak... S a részletek ezernyi változatával tudnák folytatni a sort, akik keresztülmentek a saját otthonteremtés szó szerint értendő küzdelmein./ Mert az elosztható új lakás még mindig — és jó 'darabig — kevés. S hogyan lehetne az elosztásnál tökéletes igazságot tenni, amíg nincs elég lakás! A lehetőségeinkhez mért minél demokratikusabb megoldás érdekében született meg a lakásépítési hozzájárulásról, a lakás-használatbavételi díjról és a kedvezményekről szóló kormányrendelet. Ennek érvénybe lépése — 1971 óta például 26 134 gyerekre kaptak szüleik „megelőlegezett” építési kedvezményt. Azóta széleskörűen tájékozottak a fiatal házasok az ilyen tudnivalókról, hogy a szociálpolitikai kedvezmény összege eltartott gyermekenként — tanácsi értékesítési lakás, valamint a telepszerű több szintes lakóházban levő lakás vásárlása, illetve építése esetén 30 000 — egyedi többszintes lakóházban való lakás vásárlása, illetve építése esetén 20 000 forint... Ha kevesebben is, de azt is tudják, hogy a szociálpolitikai kedvezményt házaspár részére, két gyermekig — természetesen kérelmükre — az állam az OTP útján megelőlegezi. A megelőlegzés időtartatna egy gyermeknél 3 év, két gyermeknél 6 év... A „vállalt” és „teljesített” gyerekek száma — 26 134 — is tanúsítja, mennyien éltek szívesen az állam által nyújtott segítséggel. Az is tény, hogy a közgazdasági és népesedési előrejelzés sem számított ilyen eredményre. Mindezek ellenére találkozni olyan aggályoskodó hangokkal, sőt az erkölcs nevében mesterkedett Vádaskodásokkal, hogy ez a „lakásért gyermeket” intézmény úgymond zsarolás az állam részéről, így akarván rászorítani állampolgárait a népesség „szaporítására”. Rosszindulatúan irányzatos ez a beállítás. Nemcsak hazánkban, hanem sok helyütt a világon így próbálják előnyben részesíteni a gyermekes szülőket — mivel másutt is kevesebb a lakás a szükségesnél. Az azonban magyar „specialitás” és ezzel vagyunk szocialista módon demokratikusabbak, hogy államunk ezt a kedvezményt még meg nem született, csupán „ígért”, ha úgy tetszik „vállalt" gyermekek esetében is megadja, illetve megelőlegezi. Akik ezt „erkölcstelen nyomásnak”, pressziónak, kényszernek, vagy még zsarolásnak is képesek tekinteni, minősíteni, ugyan kérdezzék már meg az eddig kedvezményezett szülőket: — valóban, azóta is sértve érzik magukat, amióta éltek a szociálpolitikai kedvezménnyel? S azóta is éjt nappallá téve robotolnak, hogy a 30, illetve 60 ezrest minél előbb visszadobják az államnak? — — esetleg ügyvédek közbenjöt- tével keresik a módját annak, miként ruháznák rá „vállalt gyerekeiket” az államra, mert hisz’ ők- nem a gyereket, hanem a lakást akarták annak idején, s nem gondolták, hogy az állam így „rászedi” őket. Szóval azok a tendenciózus er-, kölcsbírák azt tartanák etikusnak,- igazságosnak, demokratikusnak, ha a családalapítókat ennyivel se támogatná a társadalom? Ha tagadják, ha nem — ők azok, akik gyerekről csak forintértékben gondolkodnak. Tóth István Bővülő választékot ígér a festékípar A lakosság jobb vegyicikk- ellátásának érdekében a lakk- és festékipar áz első félévben 3,5 százalékkal fokozta belkereskedelmi, szállításait, és a választékot is bővítette. A Tiszai Vegyi Kombinát az új csomagoló és dobozgyártó gépsorával, a Budalakk pedig termelésszervezési intézkedésekkel lényegesen növelte a' kisebb, a negyed- és félkilós festék- és lakkadagokat tartalmazó dobozok arányát. Takarékosabb lehet tehát a felhasználás is, mert nem kell több festéket vásárolni annak, akinek a kisebb dobozzal is elegendő. A festékdobozokhoz szükséges lemezek beszerzésében javult az együttműködés az érdekelt tárcák és vállalatok között, s így a csomagolási gondok is enyhültek, bár még nem szűntek meg. A Nehézipari Minisztérium a Belkereskedelmi Minisztériummal és más tárcákkal is rendsze- < résén egyezteti a vegyicikk-ellá- , tási igényeket a termelési lehetőségekkel, s közösen keresnek megoldásokat az alap- és segédanyagok beszerzésére, a lakosság megnövekedett igényeinek kielégítésére. Az első félévben mintegy 38 ezer tonna mosó-, mosogató- és enzimes áztató szert szállított vegyiparunk a lakosságnak, s ennek kiegészítéséül további 2500 tonna beszerzéséről gondoskodott 'a Belkereskedelmi Minisztérium tőkés importból. (MTI)
