Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-29 / 176. szám

BBppSj1 ........................ ......... V . r.- ' , r ■ ■ ■' ' _ HHWH • . Yy\­19S0. július 29. PETŐFI NÉPE • 3 Magyar kultúra, tudomány világnyelveken Évente mintegy 900 ■ idegen nyelvű kötet hagyja el a magyar nyomdákat csaknem 3,5 millió, példányban. A magyar kultúra, tudomány eredményei közül a nyári hónapokban, az idegenfor­galmi csúcs időszakában is több világnyelvre lefordított alkotás keiül az Akadémia és a Corvina Kiadó gondozásában az üzletekbe. □ □ □ A Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága immár hatodik alka­lommal publikálja — angol, fran­cia. német, illetve orosz nyelven — a magyar történetkutatók ered­ményeit tanulmánygyűjtemény formájában. A 49 tanulmányt tartalmazó két kötet a történet- tudomány aktuális kérdéseivel foglalkozik, betekintést nyújt a hazai történettudomány elmúlt öt esztendei munkájába, több terje­delmes beszámolót is közzé tesz fiatal kutatók tollából.- Ugyancsak az Akadémia Kiadónál jelenik meg angol nyelven Haiman György tanulmánya az 1650 és 1702 között élt magyar betűmet­szőről és tipogáfusról, Tóthfalusi Kiss Miklósról. □ □ □ Angol nyelven adják közre Sólyom László tanulmányát, „A polgári jogi felelősség hanyatlá­sa’’ címmel. 1923-tól jelenik meg a Corpus vasorum antiquorum (Az ókori vázák gyűjteménye.) című sorozat az Akadémiák Nem­zetközi Szövetsége szerkesztésé­ben, egységes irányelvek szerint, azonos kiállításban. E nemzet­közi könyvfűzérben, amelyben a világ múzeumaiban őrzött antik vázákról közölnek tudományos publikációkat minden ország a saját anyagát dolgozza fel. Szilá­gyi János György megjelenés előtt álló könyve, amellyel Ma­gyarország bekapcsolódik a nem­zetközi sorozatba, a Szépművésze­ti Múzeum gyűjteményének et­ruszk vázáit, valamint a campa- nai vöröslakkos vázákat mutatja be fényképes dokumentációval, technikai leírással. 1 □ □ □ Nyolc szerző írta a Corvina Ki­adónál olasz nyelven megjelenő útikönyvet Magyarországról. Az NDK-beli Akadémie Verlaggal közösen gondozza a Corvina Ki­adó az Ortutay Gyula szerkesztet­te Magyar népmesék című köte­tet, amely a legjellegzetesebb ma­gyar népmesetípusokat, a legszebb magyar népmeséket fogja egybe, német nyelven. A hazánkba láto­gató turistákra gondolva adják közre Magyar Elektől az ínyenc­mester szakácskönyvét, ez alka­lommal néVnet nyelven. A kötet népszerűségére jellemző, hogy ti­zenharmadik kiadását éri meg Eredményes volt a két hét Sikeresen fejeződött be a munkásőr-továbbképzés A, Kiskunhalasi Szakmunkás- képző Intézetben tartották meg a munkásőrség rajparancsnoki tan­folyamát. A kéthetes továbbkép­zés — mint már korábban hírt adtunk róla — az elmúlt hét vé­gén fejeződött be. Az utolsó fog­lalkozási napon alkalmunk volt meg néhány terepgyakorlatot megtekinteni, ahol a munkásőr rajparancsnokok az objektumőr­zés és -védelem, valamint az őr­ségváltás különböző mozzanatait sulykolták be. Az objektumőrzésnél a feltéte­lezések szerint támadás érte az őrzött létesítményt, s az egyik őr. Lukácsi Lajos munkásőr nyomban felvette a harcot az „ellenséggel", riasztva közben társait. Az őrség a diverzáns felkutatására indult. Sikerült elfogni és lefegyverezni. Amíg az egyik tanulószakasz ezzel foglalatoskodott, addig a másiknál Cseri József járási pa­rancsnok az őrségváltás mozzana­tait gyakoroltatta. Unalmasnak tűnő foglalkozás volt, hiszen mindegyik rajparancsnok külön- külön volt őrparancsnok, felveze­tő, s felállított őr is, de az isme­retek megszerzéséhez áldozatokat kellett hozni. A rajparancsnoki tanfolyam utolsó foglalkozási napján részt vett Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokának helyet­tese, aki dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsno­kának társaságában szemlélte meg a gyakorlatokat. Látogatásá­nak befejezése után értékelte ta­pasztalatait, s megállapította: eredményesen dolgoztak a mun­kásőr rajparancsnokok, jól elsa­játították a kiképzési anyagot. Délután a munkásőr rajpa-s rancsnokok az egyik, Magyaror­szágon ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatnál tettek látogatást. Az alakulat parancsno­ka elmondta, hogy az egység •'■mm A szovjet katonák elvonulnak a munkásör-rajparancsnokok előtt. mi Rögtönzött harrbemutató a terepen. 1944-ben alakult, s részt vett a Nagy Honvédő Háborúban Sztá­lingrád, Leningrád, Dél-Ukrajna, m *4 • A munkásórök az objektumőrzés során tűzharcot vívnak a „di- verzánssal.” Románia, Magyarország, Auszt­ria, Csehszlovákia felszabadításá­ban. Az 1956-os ellenforradalom leverésében is tevőlegesen közre­működtek, amelynek során Jurij Vasziljevics Burmiszt harcos, amikor el akarták fogni az ellen­forradalmárok, egy kézigránáttal felrobbantotta magát. E hőstetté­vel kapta meg a legmagasabb ki­tüntetést, a Szovjetunió Hőse cí­met. Burmiszt harcos emlékét ke­gyelettel őrzik az alakulatnál. A munkásőrök nemcsak a csa­pa tmúzeumot, a hálókörleteket tekintették meg, de részt vettek egy foglalkozási napon is. Megis­merték azt a kemény, igazán egész embert kívánó gyakorlatot, amely­ben a szovjet harcosok részesül­nek. A látogatás befejezéseképpen munkásőr és szovjet katona gyű­lést rendeztek az alakulatnál. Gémes Gábor KÉPERNYŐ Az olimpia és (műsor) környéke Gátszakadás a Kettős-Körösön Ár- és belvízvédelmi jelentés Friss és folyamatos a moszkvai sportsereglés közvetítése, tekin­tetbe veszi a más-más időpontban bekapcsolódók eltérő tájékozott­ságát. Az első napi óvatoskodás után az ügyeletes szerkesztők cél­tudatosan válogatnak az ese­ményhalmazból. Többnyire si­kerrel követik versenyzőink sze­replését, gyorsan tudósítanak eredményeikről. Ritkán felejtik, hogy az olimpia nem nemzeti ügy: a világ békeszerető sportbajnoi kainak a találkozója. A nemzeti szempontokon felülemelkedő kö­zeledés ösztönző fóruma! Ebből következően más hangszerelésben adhatják vissza híven a játékok jellemző motívumait a riporterek, mint más országok közötti verse­nyeken. Tgbb figyelmet érdemel­nek a többiek. Elsősorban az egyé­ni emberi teljesítmények kelthet­nek csodálatot. Tévedés ne es­sék: ez nem mindig azonos a cen­timéterekben, másodpercekben, kilókban kifejezhető eredmények­kel. A sportemberi érdemeké az elsőség. Igazat adtam Gyulai Istvánnak, aki félreérthetetlenül kinyilvání­totta Viren iránti rokonszenbét, vagy a nagyon gyenge dobások­kal bemutatkozó ugandai gerely- vetőben is meglátta a körülmé­nyeken győzedelmeskedő atlétát. Szerettem volna megszorítani a vasárnapi súlyemelődöntőt közve­títő Szönyi János kezét: együttér­ző szomorúsággal tudatta a, sport­ág egyik koronázatlan királyának váratlan trónfosztását, kudarcát. Rigert rászolgált a tiszteletre: ed­digi eredményeivel és a balsiker példás elviselésével. Tetszett a Wladár Sándor olim­piai győzelmét nemes lelkesedés­sel közvetítő Vitray „szövege". Kiabálás, álpátosz, túlzások nél­kül teremtette meg a sikerhez, a versenyzők erőfeszítéseihez mél­tó hangulatot, növelte nemzeti büszkeségünket. Sajnos, egyik­másik kollégája el-elfeledkezett arról, hogy az olimpia elsősorban egyéni verseny, nem itt dől el or­szágok sorsa. Ezért szisszentem fel, ha azt hallottam, hogy Ma­gyarország így vagy úgy áll, Ma­gyarország mérkőzik mondjuk Lengyelországgal, a kívánatos és helyes magyar és lengyel csapat megnevezés helyett. Népszerű sorozatok foglalatába illesztette a műsorszerkesztőség a sokórás olimpiai közvetítéseket. A lassan véget érő Ranódy-széria megerősíti azt a véleményünket, hogy a Bajához sok szállal kötő­dő rendező számára irodalmunk remekművei adnak elsősorban le­hetőséget kivételes emberábrázoló 'képességének, filmes hangulatte­remtő tehetségének az érvényesí­tésére. A Jack London egyik regényé­ből forgatott a Menekülés az arany földjéről azért jobb a ha­sonló jellegű kalandfilmeknél, mert tükrözi az író humanizmu­sát, néhány kitűnő színészi alakí­tás művészi élményt ad. Az erősen hullámzó Jean Ga- bin-sorozat biztosra megy: a leg- bárgyúbb történetet — mint pél­dául a vasárnapi Gyilkos idö-t — is elviseli az ember e kivételes adottságú művész kedvéért. A Tá­madás egy idegen bolygóról zagy- vaságait — remélem —: sokan ér­zik az értelem elleni támadás- nah; szerencsére késői időpontban vetítik. Elio' Kazan, a nagyszerű rendező tehetsége — az olimpia időszakában mondjuk így — vál­takozó sikerű küzdelmet vívott az amerikai moziiparosok követel­ményeivel. Aki fennmaradt szom­batról vasárnapra virradó éjsza­ka, nem bánta meg. Rossz pozíciót kapott az Olasz szalmakalap. A kecskeméti szín­ház — ismét megbizonyosodtunk róla — méltán sikeres művét az esti olimpiai összefoglalóval pár­huzamosan vetítették. Török Ilo­na, a közvetítés vezetője jól adta vissza, válogatta a színpadi cse­lekményeket, csak azt nem értjük, hogy miért közönség nélkül, a té­vé előtt ülő nézőket is darabra hangoló közönség nélkül vették föl a kacagtató vígjátékot. H. N. A Tisza mellékfolyóinak kül­földi vízgyűjtőin lehullott nagy mennyiségű csapadék rendkívüli árhullámokat okozott. A folyók medrükből kilépve, a felső kül­földi szakaszokon nagy területe­ket öntöttek el. Romániában át­szakadt a töltés a Tőz folyón, amely a Fekete-Körös egyik mel­lékvize. Magyar területen is he­ves 'és magas árhullámok- ala­kultak ki a Körösökön és mellék­vizein. A Körösök rendszerében az 1970. évi nagy árvíz tapasztala­tai alapján az elmúlt években több, egyenként 2—3 ezer hektár kiterjedésű, úgynevezett árvízi szükségtározó létesült. E védmű- vekkel gondosan lehatárolt táro­zók célja az, hogy kisebb terüle­tek elárasztásával megcsapolják a folyót és így a vízszint süllyeszté­sével megvédjék a nagy értékű területeket az árvízkároktól. A Fekete-Körös árhulláma a határon 48 centiméterrel halad­ta meg az eddig észlelt legmaga­sabb vízállást. A védművek maga­sításával több, mint 20 kilométer hosszú nyúlgát építésével sikerült a rendkívüli víztömeget a tölté­sek között tartani. Maximális szintet ért el az árvíz a Kettős- Körösön, és rendkívül nagy víz­tömeget hozott a Sebes-Körös és a Berettyó is. E vizek összefolyá­sánál, a Berettyó torkolatánál a 2100 hektár kiterjedésű halas­pusztai szükségtározó víz alá ke­rült. A rendkívüli árhullám, amely hatalmas és tartós terhelést adott a Körösök valamennyi töltésére, a Kettős-Körös jobb parti töltését Hosszúfok térségében átszakítot­ta. A szakadás robbanásszerűen, mintegy 10 méter hosszúságban hétfőn reggel történt. Az elöntés mértékének csökkentése érdeké­ben megnyitották a mérgest szük­ségtározót és a vízügyi erők fel­vonultak a szakadás elzárására. A honvédség segítségével kiürítik a veszélyeztetett területet, folyik a lokalizáció, Doboz és Tarhos községeket körtöltés védi, ezeken erősítik a gátakat. A Kraszna árhulláma Ágerdő- majornál ugyancsak elérte a 650 centiméteres, eddig észlelt leg­magasabb szintet. A Bodrog ára­dása Felsőbereckinél 4 centimé­terrel haladta meg az eddig mért 747 centiméteres maximumot. Az áradás a Bodrogon lassan folyta­tódik. A mellékfolyók áradása kivál­totta a Tisza árhullámát is. A Ti­sza Tiszabecs felett apad, alatta árad. Harmadfokú készültséget tar­tanak a Körösök vízrendszeré­ben, a Hortobágy—Berettyó tor­kolata feletti védvonalakon, a Bodrogon, a Krasznán és a Ló- nyai csatornán, összesen 667 ki­lométer hosszúságban. Másodfo­kú a készültség a Tiszán Záhony és Vásárosnamény között, a Túr védvonalain, valamint a Hármas- Körösön, a Hortobágy—Berettyó torkolata alatt összesen 264 kilo­méter hosszúságban. Az árvízvé­delmi készültségben lényeges vál­tozás nincs, ötezer vízügyi dol­gozó, 800 katona, 900 erőgép, mun­kagép és jármű vesz részt a vé- | dekezésben. Nem rosszabbodott a belvíz­helyzet az elmúlt/24 órában. A vízügyi igazgatóságok 170 szi­vattyútelepet és szivattyúállomást üzemeltetnek, s ezekkel másod­percenként 210 köbméter vizet emelnek a befogadókba. A bel­vízzel borított területek nagysá­ga 92 ezer hektár. Ebből 34 ezer hektár a vetett terület. A gyor­sabb ütemű mentesítést a folyók magas vízállása és a víz lassú ösz- szegyülekezése hátráltatja. A bel- ' vízvédekezésben 1400-an vesznek részt. (MTI) Csak OTP-gyerekek? A kerek arcú. deresedő magyar hetykén szemére vágott kalapja karimája alól szemlélte a sátortetős, új családi házak sorát. Megvárta, míg a vonatablakon keresztül teljesebbé válik a pano­ráma, aztán jegyezte meg kis bic­centéssel kifelé. — Nem hiszem, hogy van Ma­gyarországon másik hely, ame­lyik ilyen nagyot fejlődött volna, mint ez a Nyárlőrinc. Én még em­lékszem rá, hogy itt, az új falu helyén — nem is olyan messzi­régen — ürgék szaladgáltak. — Az öreg falu is amoda volt... — intett fejével Kecskemét irá­nyába fiatalabb útitársa, egy fel­gyűrt ingujjú, tömzsi parasztem­ber. A mokány öreg a maga gondo­latát folytatta. > — Az emberek arra töreksze­nek mindenütt, hogy felépüljön az a kis családi házuk, és ez így van jól. Ha van cél, van hozzá akarat' is, ami hajtsa őket... Kit jóra. kit rosszra — toldotta meg csön­desen. — És ez a jó. amikor a családjáért fárad valaki. — Meg azért, hogy véletlenül kisebb ne legyen a háza, mint a szomszédé — szúrt egy pici tüs­két a bölcs megállapításba a szomszéd. Társát ez nem zavarta. Elmond­ta még, hogy eredetileg ő „cson- gofádi”, és arrafelé ki szokott mozdulni, ilyenkor nyáron. Segít aratni a nagybátyjának. Na — az is csak úgy .mutogatta a határ­ban erre-arra munkálkodókat: „Látod azt a vékonybélű atyafit, öcsém? Könyvelő a kátéesznél. Szabadsága alatt azért vállal me­zei munkát, mert építkezik, • kell a pénz a családi házra.” — Jómagam meg az anyakönyv­vezetőnél jártam, valami okmányt kellett beszereznem, az meg arról beszélt, hogy sokszor éjféltájig is dolgozik. Külön munkákkal pótol az új családi ház költségeibe, ös- merem pendelyes gyerek kora óta, szorgalmatos volt mindig ... Ezt a vonatbeli apró epizódott nem azért írtam le, mintha va­lami különleges beszélgetés lett volna. Inkább annak illuszt.'álásá- ra, hogy ha manapság két ember diskurálni kezd, abból a lakáskér­dés aligha maradhat ki. Nem kis túlzással azt is leírták már vala­hol, hogy lakásközpontú világné­zet uralkodott el az embereken. Persze, ha ez költői felnagyítás is, az igazságmag „ki” nem vitat­ható belőle. Az emberek közti vé­leménycserék egyik jellemző kulcsszava a lakás. S azt sem ta­gadhatjuk, hogy a lakáskérdésnek szinte annyi sajátos árnyalatával találkozunk, ahány ember — mint sajátos egyéni problémájáról — kifejti erről a véleményét. Az idős parasztembernek egy­szerűségében is szép szavairól az a vizsgálat jutott eszembe, amely­nek talán legjelentősebb tanulsá­ga az volt, hogy a fiatalokban döntő értékként él a családi élet. Túlnyomó többségük őszintén vá­gyik gyerekekre, és kész vállalni érte a terheket, amik az utódok nevelésével kétségtelenül együtt­járnak. (S ez nemcsak a mi ko­runkban van így!) S az a biztató, hogy kevés az olyan fiatal, aki olyan áldozatnak érzi a gyerekei nevelésétől elvá­laszthatatlan kötelezettségeket, ami csak lemondásból áll, ami megakadályozza őket abban, hogy igazán kedvükre „kiéljék” fiatal­ságukat. No igen — sok szépet lehet mesélni még arról, hogy az élet legfontosabb kerete a munkahely jnellett a családi otthon. De mind- . járt gondfelhők árnyékolják az idillikus képet, amikor — rend­szerint már az első gyerek meg­jelenésekor — így vetődik fel a kérdés: megvan a kicsi, de nincs megfelelő lakás, ahol a magunk kedve szerinti családi élet kiala­kítható lenne. Az is fölösleges, mert csak közhelyszerű, magya­rázat, hogy lakást nemcsak sze­rezni, építeni, hanem még cserél­ni is enyhén szólva drága mulat­ság. Eltekintve ama szerencsés in­dulású ifjú családalapítóktól, akik számára a lakásszerzést is gond­talanná -teszi a tehetős szülői-ro­koni anyagi háttér — a fiatalok zöménél ekkor lép bér a többlet- munkák vállalásának időszaka. Amikor — többnyire éveken ke­resztül — egybefolyik hétköznap, vasárnap, amikor kénytelenek el­felejteni, hogy a szabad szomba­tok valamikor tényleg szabadok voltak... S a részletek ezernyi változatával tudnák folytatni a sort, akik keresztülmentek a saját otthonteremtés szó szerint érten­dő küzdelmein./ Mert az elosztható új lakás még mindig — és jó 'darabig — kevés. S hogyan lehetne az elosz­tásnál tökéletes igazságot tenni, amíg nincs elég lakás! A lehetősé­geinkhez mért minél demokrati­kusabb megoldás érdekében szü­letett meg a lakásépítési hozzájá­rulásról, a lakás-használatbavételi díjról és a kedvezményekről szóló kormányrendelet. Ennek érvény­be lépése — 1971 óta például 26 134 gyerekre kaptak szüleik „megelőlegezett” építési kedvez­ményt. Azóta széleskörűen tájé­kozottak a fiatal házasok az ilyen tudnivalókról, hogy a szociálpoli­tikai kedvezmény összege eltar­tott gyermekenként — tanácsi ér­tékesítési lakás, valamint a telep­szerű több szintes lakóházban le­vő lakás vásárlása, illetve építé­se esetén 30 000 — egyedi több­szintes lakóházban való lakás vá­sárlása, illetve építése esetén 20 000 forint... Ha kevesebben is, de azt is tudják, hogy a szociál­politikai kedvezményt házaspár részére, két gyermekig — termé­szetesen kérelmükre — az állam az OTP útján megelőlegezi. A megelőlegzés időtartatna egy gyer­meknél 3 év, két gyermeknél 6 év... A „vállalt” és „teljesített” gye­rekek száma — 26 134 — is tanú­sítja, mennyien éltek szívesen az állam által nyújtott segítséggel. Az is tény, hogy a közgazdasági és né­pesedési előrejelzés sem számí­tott ilyen eredményre. Mindezek ellenére találkozni olyan aggályos­kodó hangokkal, sőt az erkölcs ne­vében mesterkedett Vádaskodások­kal, hogy ez a „lakásért gyerme­ket” intézmény úgymond zsarolás az állam részéről, így akarván rá­szorítani állampolgárait a népes­ség „szaporítására”. Rosszindulatúan irányzatos ez a beállítás. Nemcsak hazánkban, hanem sok helyütt a világon így próbál­ják előnyben részesíteni a gyer­mekes szülőket — mivel másutt is kevesebb a lakás a szükséges­nél. Az azonban magyar „specia­litás” és ezzel vagyunk szocialis­ta módon demokratikusabbak, hogy államunk ezt a kedvezményt még meg nem született, csupán „ígért”, ha úgy tetszik „vállalt" gyermekek esetében is megadja, illetve megelőlegezi. Akik ezt „erkölcstelen nyomás­nak”, pressziónak, kényszernek, vagy még zsarolásnak is képesek tekinteni, minősíteni, ugyan kér­dezzék már meg az eddig kedvez­ményezett szülőket: — valóban, azóta is sértve ér­zik magukat, amióta éltek a szo­ciálpolitikai kedvezménnyel? S azóta is éjt nappallá téve robo­tolnak, hogy a 30, illetve 60 ez­rest minél előbb visszadobják az államnak? — — esetleg ügyvédek közbenjöt- tével keresik a módját annak, mi­ként ruháznák rá „vállalt gyere­keiket” az államra, mert hisz’ ők- nem a gyereket, hanem a lakást akarták annak idején, s nem gon­dolták, hogy az állam így „rásze­di” őket. Szóval azok a tendenciózus er-, kölcsbírák azt tartanák etikus­nak,- igazságosnak, demokratikus­nak, ha a családalapítókat ennyi­vel se támogatná a társadalom? Ha tagadják, ha nem — ők azok, akik gyerekről csak forint­értékben gondolkodnak. Tóth István Bővülő választékot ígér a festékípar A lakosság jobb vegyicikk- ellátásának érdekében a lakk- és festékipar áz első félévben 3,5 százalékkal fokozta belkereskedel­mi, szállításait, és a választékot is bővítette. A Tiszai Vegyi Kombi­nát az új csomagoló és dobozgyár­tó gépsorával, a Budalakk pedig termelésszervezési intézkedések­kel lényegesen növelte a' kisebb, a negyed- és félkilós festék- és lakkadagokat tartalmazó dobozok arányát. Takarékosabb lehet te­hát a felhasználás is, mert nem kell több festéket vásárolni an­nak, akinek a kisebb dobozzal is elegendő. A festékdobozokhoz szükséges lemezek beszerzésében javult az együttműködés az érde­kelt tárcák és vállalatok között, s így a csomagolási gondok is eny­hültek, bár még nem szűntek meg. A Nehézipari Minisztérium a Belkereskedelmi Minisztérium­mal és más tárcákkal is rendsze- < résén egyezteti a vegyicikk-ellá- , tási igényeket a termelési lehe­tőségekkel, s közösen keresnek megoldásokat az alap- és segéd­anyagok beszerzésére, a lakosság megnövekedett igényeinek kielé­gítésére. Az első félévben mint­egy 38 ezer tonna mosó-, mosoga­tó- és enzimes áztató szert szál­lított vegyiparunk a lakosságnak, s ennek kiegészítéséül további 2500 tonna beszerzéséről gondos­kodott 'a Belkereskedelmi Minisz­térium tőkés importból. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents