Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-23 / 171. szám

\ * PETŐFI NfiPE • 1980. július 23. ? Nemcsak mellékes a kiegészítő tevékenység Lassan elcsitulnak azok a viták, amelyek időnként fellángoltak a gazdasági élet különböző területe­in a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységével kap­csolatban. Az értetlenség azonban még sok helyen nem szűnt meg ezzel összefüggésben. Még vannak olyan szövetkezeti segéd- és mel­léküzemágak, amelyek fölött év­ről évre ott függ az „engedélye­zik, nem engedélyezik" miniszté­riumi „Damoklész-kard”, ami le­hetetlenné feszi a felújítást, kor­szerűsítést, a tervszerű gazdálko­dást. Igaz, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek jó része foly­tat a gazdálkodási jellegétől el­térő szolgáltató vagy más ipari tevékenységet is, de csak az eset­te n. ha erre lakossági, népgazda­sági igény van, különben nem lenne érdekük, hogy áldozzanak ilyesmire. Ha pedig igény van. rá, és az állami vagy más üzem leszűkített profilja miatt nem foglalkozik egy-egy termék 'gyár­tásával, vajon kinek káros, ha va­laki vállalja a hiány megszünte­tésének feladatát? Népgazdasági érdek Természetesen az a leghaszno­sabb és legeredményesebb a szö­vetkezeteknek és a népgazdaság­nak is, ha a kiegészítő tevékeny­ség kapcsolódik az úgynevezett alaptevékenységhez, feldolgozás­hoz. Hiba lenne azonban, ha a jogi szabályozás leszűkülne ezek­re, mivel — különösen a rossz termőhelyi adottságú, vagy más szempontból hátrányos helyzetű szövetkezetekben — a kiegészítő tevékenység a tagság létfeltételei­nek javítását, a mezőgazdasági termelésben való megmaradását, a fiatalabb munkaerő megtartá­sát is elősegíti. Mutatja a téma fontosságát, hogy például az elmúlt évben or­szágosan a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek árbevételének 44 százaléka a kiegészítő tevékeny­ségből származott, ami természe­tesen tájanként, megyénként vál­tozó arányú. Bács-Kiskunban csak kismértékben marad el az alap- tevékenység árbevételi összegétől. Egyébként a mezőgazdasági nagy­üzemek élelmiszeripari tevékeny­ségében az árbevételnek több mint a fele négy megyéből — Bács, Pest, Komárom, Hajdú me­gyékből — származik. Ami önma­gában is mutatja ennek az ága­zatnak országos elmaradását. (Az ipari tevékenységből mindössze 32 százalék az élelmiszeripar rész­aránya a kisegítő ágazatban.) Támogatni kell... Az MSZMP XII. kongreszsusá- nak határozatában ez áll: „... támogatni kell a mezőgazdasági vállalatoknak, a szövetkezetek­nek népgazdasági szempontból is hasznos kiegészítő tevékenysé­gét." A közelmúltban a MÉM mi­niszteri értekezlete és a TOT el­nöksége együttes ülésen tárgyalta meg a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységének hely­zetét és a továbbfejlesztés felada­tait. A felmérés is arról tanúsko­dott, hogy bőven akad tennivaló a gazdálkodás megfelelő arányai­nak kialakításában, e tevékenység helyének és szerepének elismer­tetésében, a jogi szabályozás egy­szerűsítésében, rugalmasabbá té­telében, és nem utolsósorban a tárgyi és személyi feltételek meg­alapozásában. A gazdálkodás szerves része . Az mindenesetre beigazolódott, hogy a kiegészítő tevékenység ma már a mezőgazdasági nagyüzemek termelésének, gazdálkodásának szerves része. Nélküle a gazdasá­gok egy része az alaptevékeny­ségét sem tudná zökkenőmente­sen folytatni, illetve bővíteni. A gazdasági szabályozórendszer módosításával a mezőgazdasági üzemeknél is szigorodtak a ki­egészítő tevékenység feltételei. Az árképzés rendkívül bonyolult, eh­hez megfelelő szakemberekkel alig rendelkeznek. A gazdaságok a műszaki korszerűsítést a segéd­éi melléküzemágakban csak az amúgy is szűkös fejlesztési for­rások terhére tudják megoldani. Sok helyen emiatt akadozik a termelés, néhol az üzemek leál­lításának gondolatával foglalkoz­nak. A helyi vezetők sem értik mindenütt a tevékenység jelen­tőségét, s hajlanak árra, hogy sza­badulni kell a „terhektől”. Szem­léletbeli problémákkal is meg kell küzdeni néha még az illetékes szakmai ágazati szervek részéről is. Igen lassan, nehezen fejlődnek a kooperációs partneri kapcsola­tok az ipari vállalatokkal, üze­mekkel. Jogos az igény, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek ilyen területeken is vállaljanak na­gyobb részt a lakosság szolgálta­tási igényeinek kielégítéséből. Ehhez azonban a feltételeket is meg kellene teremteni. Mindez szükségessé teszi a ki­egészítő tevékenység tervszerűbb megalapozását, a népgazdaság egészébe való szerves beilleszté­sét, a kapcsolati rendszer megte­remtését. Nagyon sok lehetőség rejlik még a tagság háztáji ter­melésből származó termékeinek feldolgozásában, az élelmiszeripa­ri félkész és eladható, a fogyasz­tók körében könnyen értékesíthe­tő késztermékeik előállításában, melyek elsősorban az illető ipar­ág segítségével fejleszthetők ki a partneri kapcsolatok keretében. Különösen megyénkben van en­nek nagy jelentősége, ahol még ma is sok megtermelt zöldség- és gyümölcsféle megy veszendőbe az egyenetlen értékesítési lehető­ségek, piaci hatások, felvásárlási nehézségek miatt. Az- említett felmérések és en­nek nyomán született és várható állásfoglalások bizonyára kihatás­sal lesznek a kiegészítő tevékeny­ség harmonikus fejlődésére, köz­hasznúságának általános elismeré­sére és a meglevő lehetőségek jobb kihasználására. T. P. A KOMBAJNOS Ilyenkor minden perc számít • A képen jobbra: ifjú Kósa An­tal... — a szegecset addig kell üt­ni, míg izzik ... — Ha őszinte szót vár tőlem, akkor jobb ha mind­járt az elején elmondom, nem a legszerencsésebb időpontban jött. De ha nem zavarja, hogy közben hegesztjük, szegecseljük ezt a vackot, akár kérdez­het is... Nem volna baj ezzel az E—5 12-es kombájnnal, csak nézze ezt a ferde felhordó szalagot. Vadonat- újan raktuk fel tegnap, most meg szét akar hulla­ni. A magyar ipar egyik reprezentáns terméke... Még szerencse, hogy reggel szakadt az eső, úgy sem tudtunk volna | indulni korán. Mire végzünk, addigra hátha felszárad a gabona alja is, s a'kkor kezdhet j ük. Hogy mióta kombájnolok? Ötödik éve már. Min­den nyáron. A szakmám mezőgazdasági gépszere­lő. lakatos. Én készítettem fel a masinát a kam­pányra. Ismerem minden csavarját. Nem szabadna hogy gond legyen vele a következő három évben ... Hiába késett az idő, vagy három hetet, a termés azért jó lesz. Nézze azt a táblát. Abban is megvan hektáronként az öt tonna szem. Hát persze, hogy jó nekünk is, ha minél többét fizet a föld. Kevesebb a kilométer, gyorsabban te­lik a tartály. Volt olyan nap, hogy harmincnyolc­szor kellett üríteni. Számolja ki mennyi az másfél tonnájával. Egy mázsa búza aratásáért egy forint 5 fillért ka­punk. Ahogy forog a kerék előttem, számolhatom mennyi lesz estére a pénz. Bár higgye el, ez csak azért nem lehet csinálni. Reggel fél 5-kor van riadó. Ha nem esik — mint ahogy tette ma is — akkor fél 9-kor már indulunk. Persze előtte a szo­kásos karbantartás, lánofeszítéss zsírzás, ékszíj- ellenőrzés. S ha nem száll le a harmat, akkor még este fél tízkor is dolgozunk.... Napjában nemigen van megállásunk. Vagyunk tizenöten, kapunk húsz liter tejet. Nagyon jól esik alkalmanként egy-egy pohárral. Különösen ilyen­kor a nagy melegben. A kajára nincs, nem lehet panaszunk. Ingyen kapunk duplá porciót az ebéd­ből ... Tegnap is rántott szelet volt, uborka saláta, meg gyümölcs. Ki mennyit kér.. De ezt a munkát nem is lehetne bírni sokáig kenyéren és vízen... Hogy mit szól a család? Nőtlen vagyok. A hu­szonnégy évemmel nem késtem el a nősüléssel. Így elszámolással nem tartozom senkinek. Igaz, évek óta együtt járok egy kislánnyal, gondolóm, megérti, hogy aratás idején alig találkozhatunk. Mert bizony nem egyszer elmúlik éjfél is, mire ha- zavergődünk a mezőről... Körülbelül ennyi fér bele a beszélgetésbe. Látja a többiek is készülődnek már. Én is indulok, mert ilyenkor minden perc számít... (Elmondta: ifjú Kósa Antal, ja kecskeméti Ma­gyar-Szovjet Barátság komibájnosa, valahol Bor- báson, egy reggeli záport követő délelőttön...) sz. p. m. OMÉK Több mint egymillió látogatót várnak n Augusztus helyén, a kőbá nyitja meg Mezőgazdasági Kiállítás és Vá: Általános Me: tást 1857. júli dezték a buda ' környező tér ettől a kiállítás gyár mezőga: történetét. én hagyományos i íyai vásárvárosban tűit a 69. Országos és Élelmiszeripari ár. Az első magyar tógazdasági Kiállí- ius 6-tól 12-ig ren- -p esti Köztelken és a ■ü létén. Hivatalosan is ől számítják a ma­iz íasági kiállítások sta A kiállítói li: és Nyugat-Be legkorszerűbb bemutatásra. A zati és áltaíán 3: mutatót rende: ezer négyzet mé négyzetméter rületen. Első Üj-Zélandból ság lesz a külfi bemutatása. szerint 23 ország lin vállalatainak termékei kerülnek kiállításon 17 ága- •s témájú szakbe- nek, mintegy 26 er fedett és 47 ezer zabad kiállítási te- izben jelentkeznek kiállítók, és újdon- öldi tenyészállatok 109 * A hazai kiá ben elérték a jesítményszinte nek az eredméip bemutatókon, mutatkoznak, állít ki ily módbi ményeikről mé melési rendsze nyan. Így a Kukoricaterme! (IKR). a Gö Termelési Renc): Cukorrépa Tér lítók — amennyi­meghatározott tel­ket — részt vesz- iy- és teljesí.tmény- i le önállóan, is be- magyar vállalat n, köztük az ered- Itán közismert ter­ek közül jó néhá- Bábolnai Iparszerű ő Közös Vállalat cjöllői Búza—Borsó szer. a Héki ÁG i nelési Rendszere, a HKG Hungahib Sertéshústermelé­si Rendszer, az ISV, a KA—HYB, a Kaposvári Szarvasmarha-te­nyésztő Közös Vállalat, a Kalocsa- környéki Agráripari Egyesülés, a Fajszi Fűszerpaprika Termelési Rendszer, a Középtiszai ÁG Alföl­di Gyepvetőmag Termelési Rend­szer, a Nádudvari KITE, a Hajdú­sági Agráripari Egyesülés, a Szek­szárdi KSZE, a TAURINA Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat. Megismertetik módszereiket, szervezési megoldásaikat azok a termelőszövetkezetek, nagyüzemi gazdaságok, vállalatok is, amelyek más gazdaságok, kistermelők, a háztáji és kisegítő gazdaságok in­tegrálását végzik alaptevékenysé­gük mellett. Ilyenek többek között a dunavarsányi Petőfi Mg. Tsz, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a HUNGARONEKTÁR, az ócsai Vö­rös Október Mg. Tsz. a Környei Mezőgazdasági Kombinát, a nád­udvari Vörös Csillag Mg. Tsz. stb. Több mint 30 azoknak a kiállító vállalatoknak a£ száma, amelyek­nek termékei (műtrágya, tápok, gép stb.) nélkülözhetetlenek az agrártermelés számára. , A kiállításra meghirdetett ered­ménybemutatókra jelentkezett gazdaságok, üzemek, vállalatok és intézmények legjobbjai számára tartósan kiemelkedő teljesítmé­nyeik elismerésére első ízben 1975­ben adták át a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vándordí­ját, összesen nyolcat. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek közül a Duna Kertészeti Mg. Tsz, | ko- cséri Petőfi Mg. Tsz, a nádudvari. Vörös Csillag Mg. Tsz az őrzője a serlegnek. Az állami gazdaságok sorából a Bólyi Állami Gazdaság, és az Enyingi Állami Gazdaság vehette át akkor az öt évre szóló megtisztelő elismerést. A Magyar Hűtőipar, és a Nyugat-Magyaror­szági Fagazdasági Kombinát a bir­tokosa még a miniszteri vándor­díjnak. A tudomány és a technika tár­sadalmi. gazdasági valóságunkat formáló fejlődésének nap mint nap tanúi vagyunk. A változáso­kat ma már nemcsak évtizedek­kel, hanem sokszor rövidebb idő­szakokkal is jól' mérhetjük a nép­gazdaság legtöbb ágazataiban.'Kü­lönösen szembetűnő a változás a mezőgazdaság és az élelmiszer- termelés területén. Természetes a kérdés: hová vándorol a díj ? Meg- tarthatják-e továbbra is eddigi őr­zői kiemelkedő teljesítménjoik zá­logaként. vagy az elmúlt évek gaz­dasági eredményei • alapján, a ha­tékonyság, gazdaságosság és a mi­nőség ismérvei szerint új tulajdo­nosai lesznek a miniszteri vándor­díjnak? A 69. OMÉK erre a kér­désre is hivatott választ adni. D. SZ. A. Kincs palackban és csövön Napjainkban felhasználásnál negyedét a föle szerű tényt datban jelentő , pénzösszegeket napi gyakorlat bányászat és mes ráfordításjo csátja rendetk ben rejlő kin kincs minősíté a földgáz érté I olajárak me óta — egyre n szerű hasznodí fontos tüzelőa 1 pénzt hozó úr. mékek hordozd j Folytonos k itatással A korábbi é esztendőnként kai növekedett nálás, most a sült, hat száza pán. Ez annak nak tartalékok lésben, hanem is. a hazai energia- több. mint a gáz fedezi. Az egy- negállapitó mon- erőfeszítéseket és sűrít a minden- hiszen a földgáz- földolgozás tete- k fejében • b<>- ízésünkre. a mély- set. Nem túlzás a Nem az. mert ke — főként az edek emelkedése gyobb. hiszen ész- tásával nemcsak yag,. hanem sok származékos ter- a. vek átlagát nézve, tizenegy százalék- a földgáz-felhasz- legutóbbi tizenkét hónap alatt as emelkedés lelas­lékot tett ki csu- a jele. hogy van- nemcsak a terme- a fogyasztásban Tavaly 6,5 produkált a 1 lés, ugyanakkor Orenburg! gáz' — az előző kétszeresére, térré gyarapodó e' milliárd köbmétert azai földgázterme- a'behozatal — az rezeték jóvoltából inek több, mint a milliárd köbmé- >tt. 2,7 Figyelembe is: egy-egy fö meríthetetlen dig új és újabj) séges bevonni ért azután öt csővezetékből hosszúságút é] a logikai so ró távvezeték, új feldolgozó béréi az új mezői bújnak meg vekvő feladat< ún. nehezebb nagy. nyomási Azaz: növeket fordítások, s a ségesebb. kell vennünk azt ljdgázmező nem ki­kincsesbánya, min- területeket szük- a termelésbe. Ez- esztendőnként csak 450—500 kilométer f ítenek meg, hiszen qnd ez: új mező, új fogadó-; tároló-, ndezések. S mert egyre mélyebben i kutatásokban nö- kat jelentenek az [geológiai adottságú, rétegszerkezetek, nek a kutatási rá­kitermelés is költ­Mindennapos szolgáló Ma hazánk 144 településén kí­nál gazdaságc s energiaforrást a vezetékes gáz izolgáltatás, s ez nem kevesebb mint 900 ezer ház­tartás! Ezeknik majdnem a fele fűt is az érte kés anyaggal, azaz olyan mindé mapos szolgálója, „akit" már n :m tud nélkülözni. S nélkülözhet ítlensége végképp kiviláglik, ha hozzátesszük: az országos elosztóhálózat 2600 csere­telepéről 2,2 nlllió háztartás vi­szi a palackb; zárt kincset, hogy főzzön, fűtsön vele; újábban, a - 22 kilogramm is palackok vásár­lási lehetőségi óta már a fürdő­szobák vízit elegítőit is propán­bután gáz tápl »lhatja. Bonyolult, í ok mindent magá­ba foglaló há' ország áll az előbb sorolt adatok, tények mögött. Egyebek közölt a háromezer ki­lométer hosszúságot meghaladó országos csővezeték-hálózat, ami­hez még hozzá kell számítanunk, az elosztó vezetékek sok ezer ki­lométeres sző revényét, a telepü­léseken. Emii: hétj ük a hajdúszo­boszlói, a ka edericsi föld a doskúti, a puszta- atti tárolókat, amik­0 Az igényektől függően, napi 9—10 ezer palack pb-gázt palackoznak a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat budaörsi üzemében. Ké­pünkön: a töltőüzem egy részlete, illetve a szállításra előkészített pb- gázpalackok sora látható. be — ez az évi, hazái termelés tíz százaléka — az alacsonyabb fo­gyasztási időszakokban 650 mil­lió köbméter gáz helyezhető el, hogy azután, amikor arra szükség van, óránként 360 ezer köbméter­nyit — ennyi a maximális ki­termelési képesség — vegyenek ki onnét. Az újudvari töltőüzem­nek jelentős szerepe van a Du­nántúl, azon belül elsősorban a Balaton-környék pala okos gáz-el­látásának javításában, ami 182 millió forintba került. Az újud­varival most már kilenc töltő­üzem található az ország térké­pén, s ezekben csak a lakosság részére egy esztendő alatt ne­gyedmillió tonna pb-igáz kerül a palackokba. S mert valahol, ak­kor a gáznál indokoltak a sok­szoros biztonsági intézkedések, kézenfekvő: a kitermelés első pillanatától a végső felhasználá­sig, a tűzhely rózsájáig a bizton­ságot nyújtó eszközök, módsze­rek költségeivel is számolni kell. A nem mellékes mellékes Mindezek ismeretében érté­kelhetjük igazán az életkörülmé­nyek változásában e részterep szerepét, hiszen 1980 végére az eredetileg tervezettnél több ház- - tartás kamatoztathatja mind s vezetékes, mind a palackos el­látás előnyeit; előbbinél ötven­ezer, utóbbinál 200 ezer a több­let. A túltejesítés eredménye­ként összesen 3,1 millió háztartás a családok tö.bb mint nyo-lcvar százaléka tartozhat e sok kényel­met nyújtó és fáradságot megta kantó kincs vevői közé. A földgáz legnagyobb részét, j legutóbbi években 97—98 száza lékát a Nagyalföld adja, érthető hogy a további kutatások is idi koncentrálódnak. S mivel a föld gáz sokféle értékes, mellékesnél tűnő anyag hordozója, az szín tén érthető, hogy egyetlen é alatt két feldogozó üzemet is át adtak rendeltetésének, amelye együttesen 1,25 millió köbmétere napi kapacitással rendelkezne! így növelve a propán és butár továbbá az izobután, izopentá kinyerését. Ezek a származékok hazai ellátás fedezésén túl rubel és dollármilliókat érnek a külke reskedelmi forgalomban, de pet sze először a feldolgozó bérén dezéseket kell fölállítani. S mé előbb: a gázt kitermelni, s lei előbb, fölkutatni, hol búvik me a föld mélyében. M. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents