Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-23 / 171. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma 'estig: nyugat felől felszakadozó felhőzet, szórványo­san futó záporral. Általában erős, időn­ként viharos északnyugati, északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet az ország nagy részéh 9, 14 fok között, nyugaton kevéssel 9 fok alatt. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18, 23 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete tegnap Siófoknál 16 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 171. szám Ára: 1,20 Ft 1980. július 23. szerda Az olimpiáról jelentjük 2. oldal Brávók . 3. oldal Több mint egymillió látogatót várnak az OMÉK-ra . 4. oldal A kombájnos 4. oldal Árnyas erdő, úttörődal 5. oldal Sport 7. oldal $ EGY ARANY, EGY EZÜST, KÉT BRONZ! Növényi Norbert olimpiai bajnok Az újságírók tuskirálynak ne­vezték el Növényi' Norbertét, a 90 kilogrammos súlycsoport kö­töttfogású kétszeres magyar bajno­kát, tegyük hozzá, teljes joggal: a 23 éves birkózó négyszer tus­sal győzött az olimpián, ötödször­re 7:6 arányban pontozással ver­te szovjet vetélytársát. így a teg­napi döntőn akár ki is kaphatott volna — de nem 'kapott ki,.. A CSZKA stadionban zúgott a Norbi, Norbi biztatás, amikor sző­nyegre lépett a magyar birkózó és ellenfele, a román Dicu. Izgal­mas, küzdelmes első menetet lát­hatott a közönség. Másfél perc után megintették a románt, az­tán mögékerüléssel, és földrevi- tellel 3:0-ra húzott el Növényi. A második menetben lendületbe jött az ellenfél, ennek eredmé­nyeként megintették versenyzőn­ket, aki ettől tűzbe jött, és a ro­mán nem tudott válaszolni. A második menet végén 4:1 volt az állás, és ez maradt a végeredmény is. Hegedűs Csaba birkózó szövet­ségi kapitány méltó utódra ta­lált Növényi Norbert személyé­ben (Hegedűs Münchenben sze­rezte meg Magyarország 1Ó0. olimpiai aranyérmét): Növényi Norbert, a XXII. nyári olimpiai játékok második magyar aranyérmese 1957. május 15-én Budapesten született, 186 centi­méter magas, 90 kiló, nőtlen, az Űjpesti Dózsa versenyzője. Világ- és Európa-bajnöki ezüstérmes (1979), olimpián 'még nem vett részt. Érdekesen alakult a 62 kg-osok versenye. Ha a görög Migiakisz és a szovjet világbajnok Kramaren­ko csatáján utóbbi nyer, úgy Tóth Istvánnak már csak győznie kell a jugoszláv Friglts ellen, és akkor máris olimpiai bajnok. Nem így történt, Migiakisz nyert, de Tóth is! így kettejük mérkőzésén dőlt el az aranyérem sorsa. Tavaly már versenyezett Tóth és Migiakisz, akkor a görög győ­zött. Most nem így kezdődött,.. 9 Növényi Norbert. Az első menet 1:1 - gyei zárult, a második 2:2-vel. A magyar birkó­zó sokat mozgott, ügyesen fárasz­totta ellenfelét. A bírák azonban — nem először történik ilyesmi — másképp látták, és a harmadik menetben Tóthot harmadszor is megintették. Ez az 1979-es világ­bajnok Tóth István ezüstérmét je­lentette. Seres Ferenc a 48 kg-ban lépett szőnyegre. Mivel korábban a bol­gár Hrisztov kikapott a szovjet Uskempirovtól, a Szondi SE bir­kózójának csak arra kellett vi­gyáznia, hogy ne kapjon 4 hiba­pontot az ötszörös Európa- és ta­valyi világbajnok román Alexand- rutól. Világversenyeken eddig mindig 4 hibaponttal kapott ki. de most nem ez történt, 10:5-re maradt alul, így, élete harmadik olimpiáján, bronzérmet Vehetett át. . A kötelező gyakorlatok után a harmadik helyen' állt a magyar férfi tornászválógatott, a Szovjet­unió és az NDK csapata mögött, megelőzve Bulgáriát és Romániát. A tegnapi szabadon választott ver­seny tétje a dobogó volt. Ha tor­nászainknak sikerül megtartani az • Tóth István. előnyt, akkor bronzérmet szerez­hetnek. Bronzérmet, amit csapat­ban nagyon-nagyon régen, a lon­doni, 1948-as olimpián , értek el ■ versenyzőink. A Donáth Ferenc, Guczoghy György, Kelemen Zol­tán, Kovács Péter, Magyar Zoltán, .Vámos István összeállítású ma­gyar válogatott jól szerepelt. Ta­lajon, az eddig gyenge „szer”-nek tartott versenyágban is tudtuk tar­tani a bolgárokat és a románokat is. Legerősebb szerünkön, a lólen­gésben pedig nagyszerű gyakorla­tokat mutattak be versenyzőink. Magyar Zoltán gyakorlatára 9.95 pontot kapott, s ezzel természete­sen bekerült aszerenkénti döntő­be is. Sajnos, Kovács Péter nyúj­tón a róla elnevezett szaltó kiha­gyása ellenére sem érte el célját, a leugrásnál hibázott és csak 9.25 pontot kapott. A végeredmény: 1. Szovjetunió, 589.60 ponttal, máso­dik NDK 581.15, 3. Magyarország, 575.00 ponttal. A most megszerzett bronz, a 33. magyar érem- az olim­piák tornaversenyeinek történeté­ben. (Tudósításaink az egyéb esemé­nyekről a 2. és a 7. oldalon.) Mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi dolgozók találkozója Kunfehértón A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Magyar Honvédelmi Szövetség július 26-án és 27-én Kunfehértón rendezi meg a mező- és erdőgaz­daságban, valamint a vízügynél dolgozók hagyományos találkozó­ját. A rendezőszervek gazdag programot állítottak össze erre a jubileumi alkalomra. Ugyanis az első MEDOSZ-napot éppen hu­szonöt esztendővel ezelőtt rendez­ték meg Bács-Kiskun megyében a Kunfehértói Állami Gazdaság­ban. Az idei kétnapos esemény szín­helye a fehértói tópart, amelynek közelében az atlétikai versenye­ket, a kézilabda-, a futball- és röplabda-mérkőzéseket tartják szombaton délelőtt, délután. Az állami gazdaságok KlSZ-építőtá- boraiban .dolgozó lányok július 26-án, délutáni szabadfoglalkozá­suk idején az Amazon Kupa meg­szerzéséért játszanak barátságos futballmeccset. Ugyanaznap délelőtt a mező- gazdasági újítók találkoznak ta­pasztalatcserén, amikor az Orszá­gos Találmányi Hivatal képvise­lőjének a tájékoztató előadását is meghallgatják. Esje diszkóműsor lesz a tóparton. Vasárnap reggel térzene szóra­koztatja a résztvevőket, majd a megyei Sportversenyek döntői zaj­lanak le. Utána ünnepi köszöntő hangzik el, majd előadás és az MHSZ sportolóinak légi, valamint szárazföldi bemutatója követke­zik. Az erdészetekben dolgozó fia­talok ügyességi versenyén a kézi motorfűrész kezelésének szakmai fogásait ismerhetik meg a részt­vevők. Július 27-én délután kez- dődlk az amatőr együttesek bemu­tatója. Fellép a műsorban többek között a szeremlei néptánccsoport, a mélykúti Alkotmány és Lenin Tsz asszonykórusa, a jászszent- lászlói citerazenekar. Szereplésük után több órás beatkoncert kö­vetkezik. A találkozó színhelyén felállí­tott könyvsátorban szépirodalmi, ismeretterjesztő és szakmai műve­ket vásárolhatnak az érdeklődők, s dr. Buga László orvos dedikálja legújabban megjelent könyvét. Az AGROKER közreműködésével me. zőgazdaságikisgép-kiállítás nyí­lik, s egész napos kirakodóvásá­ron a kézművesek mutatják be portékáikat az idén is várhatóan sokezres közönségnek a MEDOSZ- napon. K. A. OKTÓBER JÚLIUSBAN A hét végére ismét visszatér a nyár? Október eleji időjárás alakult ki keddre a Kárpát-medencében. Hazánkban sokfelé a déli órák­ban is mindössze 13 fokra mele­gedett fel a levegő. Az Alföldön és az ország más, vidékein esők, záporok voltak, s mindenütt erős viharos szél fújt. Budapesten a széllökések ereje a 70—80 kilo­métert is elérte. A Balaton vizé­nek hőmérséklete 16 fokos volt. Amint' az Országos Meteoroló­giai Szolgálatnál elmondták, a lehűlés az északnyugatról az or­szágba nagy sebességgel áramló hideg légrétegnek tulajdonítható. Nemcsak a Kárpát-medencére jel­lemző azonban július vége felé ez az őszies idő; szinte egész Euró­pában a miénkhez hasonló az időjárás, az Athén—Várna— Minszk—Tallinn képzeletbeli vo­nal mentén 400 kilométeres vas­tagságú zóna húzódik, amely eső­ket, záporokat hordoz magában. A jelentések szerint egyedül a spanyol, az olasz, a jugoszláv és a bolgár, valamint a görög ten­gerparton vetette meg a lábát a nyár. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint má­tól kezdve azonban lassan, db fo­kozatosan javul az idő, s a hét végére reménykedhetünk a nyár visszatértében. (MTI) Télj esíti exportkötelezettségeit a megye ipara Bács-Kiskun megye ipari üzemei termelésüknek jelentős részét, mintegy 30 százalékát exportálják. A termékek gaz­daságos, a világpiaci ár- és minőségi követelményeknek meg­felelő — előállításának feltételei nehezebbé váltak. Ilyen kö­rülmények között igyekszik a megye ipara eddigi megrende­lőit megtartani, sőt újabbakat szerezni. A Buapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofongyá­ra első félévi árbevételi tervét két százalék híján teljesítette. S 'hogy csak két százalék az erede­ti — időközben egy sor tényező által módosított — tervtől való elmaradás, az a gyáron belül folyó jól szervezett munkának kö­szönhető. Változtak ugyanis köz­ben a deviza szorzók, ami azért érinti érzékenyen a gyárat, mert termékeinek 75 százalékát expor­tálja. Ugyanakkor péládul az MIK 27-es magnetofon belföldi ára is csökkent 150 forinttal. A BRG kecskeméti gyára első félévi exportkötelezettségeit — mint arról Fehér Béla főmérnök tájékoztatott — túlteljesítette. — Mégpedig úgy, hogy Csehszlo­vákiának az egész évre rendelt 21300 darab MK 27-es magneto­font leszállította. Erre egyébként a csehszlovák kereskedelemben is igény is mutatkozott. Ugyanak­kor a magyar belkereskedelem ál­tal pótlólag rendelt 4600 darab MK 27-est is legyártotta. A kecskeméti gyár — mondot­ta a továbbiakban a főmérnök — eredetileg 80 ezer export magnó gyártását tervezte, s ebből 60 ezer darab volt rendeléssel lekötve. Azért tettünk szívesen eleget a csehszlovák partner és a belke­reskedelem korábbi szállításra vonatkozó igényének, mert Kína időközben 40 ezer MK 27-es mag-| netofont rendelt, melynek szállí­tását augusztusban kell megkez­denünk., Svédországba is 7—8 ezer mechanikát szállítunk a második fél évben, pontos heti ütemezésben. Exporttevékenységünkről még annyit, hogy a Szovjetunióba az idén már több mint 100 ezer da­rab magnómechanikát szállítot­tunk, s ugyancsak jelentős meny- nyiséget vásárolt az NDK. Mint­egy 200 ezer magnómotort ma­gunk gyártottunk, s ezzel csak­nem 40 millió forint értékű de­vizát takarítottunk meg. Azelőtt ugyanis a motorokat Japánból importáltuk. Éves exportterveinket teljesí­teni tudjuk. Nem lesz könnyű, mert a folyamatos anyag- és al­katrészellátásról sajnos még nem beszélhetünk. A Vízgépészeti Vállalat lajos- mizsei 3-as számú gyáregységé­nek igazgatója, Kiss József el­mondta, hogy idei első félévi ter­vüket teljesítették. Termékeiket a hazai beruházásokon kívül a KGST-országokba, Közel-Keletre, és néhány nyugati tőkés országba szállítják. Idei exporttervük meg­haladja a 65 millió forintot Tartós kapcsolat alakult ki Csehszlovákiával és az NDK-val, ahol igen keresetté váltak az acélszerkezetű víztornyok. A vál­lalat szocialista exportja évente mintegy 20 százalékkal növek­szik. Ebben az évben két és félsze­resére bővül a gyár tőkés export­ja, Svédországból és az NSZK-ból szennyvíztisztító berendezés ^ed- katrészeinek gyártására kaptak megrendelést. A közel-keleti or­szágok minden évben azonos szá­mú acélszerkezetű víztornyot vá­sárolnak. Az Irodagépipari és Finomme­chanikai Vállalat kecskeméti gyá­ra 480 millió forint árbevételt ter­vezett erre az esztendőre. Termé­keinek több mint 80 százalékát külföldi piacokon értékesítik. Eredményes hat hónap áll most mögöttük, hiszen az első fél évre eső időarányos tervüket 103 szá­zalékra teljesítették —; derült ki Horváth István igazgató szavai­ból, majd a gyár exportterveiről és termékeiről a következőket mondotta: — Legnagyobb szocialista part­nerünk évek óta az NDK. Ratus típusú pénztárgépeket gyártunk német megrendelésre, az idén mintegy 15 ezer darabot, ami 280 millió forint árbevételt jelent. Ebből hétezer hagyta el gyárunkat az első hat hónap fo­lyamán. Romániától négyezer elektromechanikus pénztárgép elkészítésére kaptunk megrende­lést ebben az éviben, amelynek jelentősebb részét már elszállí­tottuk, mindössze nyolcszáz le­gyártása vár még ránk december végéig. A román Elektromures céggel egyébként, termelési ko­operációt építettünk ki az el­múlt esztendőkben, vagyis külön­böző alkatrészeket, részszerelvé­nyeket gyártunk egymásnak. Szo­cialista megrendelőink közé tar­tozik még Csehszlovákia, Len­gyelország, Bulgária, sőt Albánia is, azonban részükre csak kisebb tételekben szállítunk termékeink­ből az idén; összesen mintegy 1500 pénztárgépet. — A kapitalista országok közül Görögországból és Törökország­ból kaptunk megrendeléseket eb­ben az éviben. Tőkés kivitelünk növelése érdekében jelenleg is folynak tárgyalások, és gyárt­mányfejlesztésünk is a világpiaci igényekhez igazodik. Jelenleg még fő profilként, elektromecha­nikus pénztárgépek készülnek gyárunkban. Megkezdtük egy új termék, az elektronikus pénztár­gépek gyártását is, amelyből az idén hétszáz, a következő esz­tendőben pedig, már kétezer­ötszáz darabot készítünk. Az elek­tronikus pénztárgépek iránta lé­nyegesen nagyobb az érdeklődés, kül- és belföldön egyaránt. Nem véletlenül, hiszen zajtalanok, könnyebben kezelhetők, gyorsab­bak mint az elektromechaniku- sak, ráadásul a legmodernebb mák roprocessoros technikával ké­szülnek. Előnyük továbbá, hogy mindössze négyszáz alkatrész­ből állnak, vagyis lényegesen kisebb a meghibásodásuk való­színűsége is a mechanikus gépek­kel szemben, amelyekben tízszer annyi, csaknem négyezer alkat­rész található. A mikroprocessoro- kat jelenleg még tőkés importból vagyunk kénytelenek beszerezni, a tervek szerint azonban egy-két éven belül már a Szovjetunió szállítja részünkre a szükséges mennyiséget. N. O. — K. E. 0 A Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei 3-as számú gyáregységének udvarán szállításra készítik elő az exportra készült 50—100—200 köbméteres hidroglóbuszok komplett csöoszlopait. (Opauszky László felvétele) Felelős tervezés Tervezni, de hogyan? Hi­szen olyan keveset tudunk a VI. ötéves tervről, s enélkül puszta találgatás lenne válla­lati elképzeléseinket papírra vetni. Nem ritkán hallani ef­féle megállapításokat még mostanában is. Legutóbb, a szegedi közgazdász vándorgyű­lésen hasonlóképpen véleke­dett egyik nagyvállalati igaz­gató: „Mi nem ugrálhatunk kényünkre-kedvünkre. Kötnek az államközi szerződések, meg­állapodások. Végleges tervszá­mok nélkül nem is érdemes mozdulni...” Nem érdemes? Gondolom, néni szó szerint értette ezt a nagyvállalati vezető, hiszen anélkül nem is boldogulhat, gazdálkodhat cége, ha nem hangolja össze napi és távo­labbi feladatait. Viszonylag stabil célrendszer — azaz stra­tégia, éppen úgy nem hiá­nyozhat eszköztárából, mint módjuk a piaci konjunktúra helyzetképe. Annyi bizonyos — azt senki nem vonhatja kétségbe, hogy a központi ter­vek alapját képezik a válla­lati tevékenységnek, s a ter­vezésnek is. Inkább az a •kér- , dés: igaz-e, hogy a terv hi­vatalos meghirdetése előtt „Nem lehet semmit tudni?" Ma már ez semmiképpen nem igaz. Tény, a terv akkor lesz hivatalos és nyilvános, ha a tervezési munkálatok befe­jeződtek, és azt az országgyű­lés elfogadja. Előreláthatóan erre az esztendő vége felé ke­rül sor. Es addig? Nos, addig sem kell — sőt szabad várni, a vállalati tervek — . elképze­lések megfogalmazásával. Hi­szen — utalva előbbi megál­lapításunkra — a legfonto­sabb kereteket, irányadatokat, folyamatokat >már világosan látni lehet. A XII. kongresz- szus határozata, maga a kong­resszus mondanivalója eliga­zító értékű volt; utána rend­kívül fölgyorsult a központi tervezés, mi több — nyilvá­nosságra kerültek a tájékozta­tó jellegű, vállalati tervezés­hez jó alapot adó elképzelé­sek. A gondok forrása szemléleti eredetű, illetve abból szárma­zik, hogy még ma sem tisztá­zódtak bizonyos vélemények — fogalmak. Egyesek kifeje­zetten tagadják az önálló válla­lati stratégia szükségességét, állitván, hogy ekkora önálló­ságot nem bír el gazdálkodási rendszerünk. A másik szélső­séges nézet a minden közpon­ti tényezőtől független terve­zést hangsúlyozza. (Aki azt hi­szi, hogy mindez csupán elmé­leti jellegű elmélkedés — té­red — nagyon is szorosan kapcsolódik a mindennapi gaz­dálkodáshoz.) Tény — akár ez, akár amaz okból — általában nem készülnek több lehető­séggel számoló tervvariánsok, kevés az ésszerű kockázatot is magában foglaló, de ennek megfelelő eredménnyel ke­csegtető elképzelés. A legtöbb vállalati terv a múltat idézi, s nem ritkán szürke, mecha­nikus áttétele az irányitó tár­ca tervének. Megjegyzendő — sok esetben éppen azért, mert az irányitó minisztérium ad­dig „konzultálta" a vállalat­tal a tervet, mígnem teljesen átalakította... A bizonytalan, arc nélküli, csak a „felsőbbségnek" készí­tett vállalati terv éppen úgy alkalmatlan az életre, mint az országos lehetőségeknek■ fittyet hányó, egyénieskedő törekvés. Arra van szükség, hogy a nép- gazdasági adottságok, a világ­piaci és külkereskedelmi lehe­tőségek tudatában a vállalat megkeresse a boldogulás szá­mára és a népgazdaság számá­ra - egyaránt legkedvezőbb módjait, önálló legyen abban, s megfelelően vállalkozó szel­lemű, hogy miként lehet javí­tani a gazdálkodási eredményt, és alkalmazkodó a közös tár­sadalmi célok tiszteletben tar­tását illetően.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents