Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-20 / 169. szám
4 • PETŐFI NfiPE • 1980. július 20. Fiatalok az élelmiszeriparban A KISZ Központi Bizottsága a közelmúltban nagyszabású vizsgálatot végzett az élelmiszeriparban dolgozó fiatalok helyzetéről. E felmérés tapasztalatairól beszélgettünk Rácz Ernővel, a KISZ KB mezőgazdasági és falusi osztályának munkatársával. — Hogyan látja^a fiatalok helyzetét az élelmiszeriparban végzett felmérés tükrében? — Sajnos nem éppen kedvező az a kép, amelyet a felmérés során a fiatalok helyzetéről kaptunk. Elöljáróban csak egyetlen figyelmeztető tény: az élelmiszer- iparban évről évre csökken a fiatalok száma. 1975—1979 között például a dolgozók száma általában 2,3 százalékkal nőtt,- ugyanakkor a fiatalok száma 0,5 százalékkal csökkent. — Miért nem eléggé vonzó a fiatalok számára az élelmiszer- ipar? — Az okok meglehetősen ösz- szetettek: Közrejátszanak a munkakörülmények, a szociális helyzet, ,a lakás, és bér kérdése, valamint a nők helyzete is, hiszen ebben az iparágban 44,5 százalék- ban képviselteti magát a gyengébb nem. Az okok között akadnak szép számmal olyanok is, amelyeken nem tudunk, nem lehet rövid távon belül változtatni, viszont olyanok is vannak, amelyeket szemléletváltoztatással ki lehet küszöbölni. Elsőként említeném az élelmiszeripar adottságait. Csaknem kétezer helyen folyik a termelés, de a korszerű nagyüzemek aránya elenyésző. Jelenleg ugyanis 1579 üzemben száznál kevesebb a dolgozók száma, ezen belül pedig 917 olyan üzem működik, ahol még húszán sem dolgoznak. Lényegében tehát a kisüzemek jellemzik az iparágakat, jóllehet az utóbbi években épült néhány modem élelmiszeripari kombinát. Természetesen a kisüzemi jelleg több hátrányt hordoz magával, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsem: ezeken a helyeken a szociális ellátottság, és balesetvédelem kívánnivalót hagy maga után. — Lehet bajon ezen a közeljövőben változtatni? Azt hiszem, hogy nem, vagy csak nagyon lassú ütemben. Szükség van ugyanis kisüzemekre, hiszen ezek vagy a fogyasztói igényekre, vagy az alapanyag-előállításra települitek. Ami azonban a balesetveszélyt illeti, ezt mindenképpen csökken teni kell. — Az objektív körülmények tehát nem éppen kedvezőek az iparágban, s ezeket megváltoztatni nem könnyű. De mi az, amit lehet és sürgősen változtatni is kellene? — Rendkívül lehangoló képet kaptunk a fiatalok perspektíváit illetően is. Jelenleg például az egész élelmiszeriparban nincs egyetlen 35 éven aluli felső szintű vezető sem. összehasonlításként említem, hogy a mezőgazdaságban százhuszonhárom fiatal felső szintű vezető, tsz-elnök, állami gazdasági igazgató dolgozik — méghozzá sikeresen. Az élelmiszeripariban a középvezetőknek is csupán 15 százaléka 35 éven aluli, sőt egységvezetői szinten is elenyésző (15,4 százalék) a fiatalok aránya. Pedig bizonyára lehetne utánpótlást találni az itt dolgozó fiatalok között is. Csak a legkézenfekvőbb lehetőséget említeném a káderutánpótlásra. FONODAl ALAPANYAGOK • A Pamuttextil Müvek budai gyárában a tervszerű rekonstrukció során bevezetett korszerű technológiák eredményeként folyamatosan növekedett a termelékenység, és javult a minőség. Képünkön: számítógép által vezérelt, monumentális gép, mely a bálákból készít fonodái alapanyagot. Távirányított öntözés Központi vezérlőteremből irányítják a munkát a mezőgazdaságban is. A kísérlet Bulgária északi részén 250 hektárnyi területre terjed ki, amelyen a megművelt földet távirányítással öntözik. Az automata rendszert egyetlen ember kezeli. Mivel az eddigi tapasztalatok szerint az időjáráshoz és a talajviszonyokhoz jól alkalmazkodó öntözési módszer hektáronként 1200 leva gazdasági eredménynövekedést tesz lehetővé, ez évben tovább növelik az „automata öntözőrendszerek” hatóterületét. TRÓPUSOK ÜZENETE Orchideagyár az üvegfalak alatt Pálmák, 'broméliák, orchideák — egzotikus szépségüket nem halványítja az üvegházban derengő fény. Az őserdő bizarr formájú, fűszeres illatú virágai éppúgy pompáznak az üvegfalak alatt, mintha a páradús őserdők gazdag növényvilágában élnének. Az európai embert bámulatba ejtik a trópusok „ékszerei”, s szívesen viszi otthonába, hogy díszítse velük lakását. Európa világpiacán divatba jöttek a trópusi virágcsodák, miután sikerült olyan fajtákat kite- nyészteni, melyek jól tűrik a hűvösebb éghajlatot, a páraszegény levegőt, s még a távfűtéses lakásokban is jól érzik magukat. Elterjedt a virágkultusz: Ausztria évi virágexportja eléri az egymil- liárd shillinget, az NSZK-ban évente egy lakos átlagosan 70 márkát költ virágra. E nagy kereslet arra ösztönzi a magyar virágkertészetet is, hogy szinte futószalagon, üzemszerűen termelje a divatos, egzotikus növényeket. Így jött létre Szombathelyen a Kertész Termelőszövetkezet orchideagyára, mely Közép-Európá- ban a legnagyobb. Hat éve foglalkoznak e nemes virág szaporításával, termesztésével, a világ minden tájáról — Kaliforniából, a Himalája lejtőjéről, Indiából stb. — hozatnak új fajtákat. Ma már kétszáz fajtát nevelnek a párducfoltos Paphiopedilumtól (Vénusz papucs), a fehér lepkevirágú Pha- laenopsisig, az év minden szakában láthatók a kertészetben ha- rangfürtökkel teli orchideabokrok. Most kísérleteznek a mini- cymbidiummal, a kis harangvi- rágű orchideával, melyet áganként vehetünk meg a virágboltokban. Az orchidea bár drága, de mégis a legolcsóbb virág, mert száráról levágva egy hónapig is elél. A kertészet 8,1 hektárnyi holland - Uvegházai a legmodernebb technológiával — automatizált fűtéssel, hűtéssel, szellőztetéssel — működnek, a virágokat hazájuk éghajlatának megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú környezetben nevelik. Sőt a piaci prognózishoz igazodva, időzíteni, késleltetni tudják a virágok szirombontási idejét. Évente 250—300 ezer orchideát értékesítenek, dobozba zárva, 32 millió forint értékű exportjuk egyihanmadát teszik ki ezek a virágok, (jelentős mennyiséget termelnek a hazai virágpiacra ds). Exportbevételük nagy része egzotikus dísznövényből • Nagy László telepvezető a broméliák szakértője. Ezek a rozettás növények a központi fűtéses lakásokban is hónapokig megőrzik színpompás virágukat. »«< ifi* • Kevesen tudják, hogy az üdítő, pikáns ízű ananász is egy bromé- liafajta gyümölcse. származik: pálmák, broméliák (rozettás növények), fiikuszok, fi- lodendronok... mintegy 80-féle cserepes dísznövényből. Vevőjük: Ausztria, NSZK, Svájc, Skandinávia, Libanon, Cipru^, Csehszlovákia stb. Szállítási — értékesítési körzetük sugara 500—700 kilométer; ez a 'távolság még gazdaságos. Éves árbevételük 122 millió fonövények szaporítása, nevelése nagy hozzáértést, türelmes, hosz- szan tartó munkát kíván, de megéri, mert jól jövedelmez. A kertészet 27 hektárnyi (34 százaléka növényház) területén annyi termelési értéket hoz létre, amennyi egy 5—6 ezer hektáros növényvagy állattenyésztő szövetkezet átlagos teljesítménye. H. A. | • Németh Lászl szobafenyő (Ai mellett sok jó említ: igénytele$, fél-két méterre szer kell öntözni ) kertészmérnök a aucara) szépsége tulajdonságot is i, tíz év alatt másnő, hetente egyrint, ebből 28 jnillió tőkés portból szármáz k. Számos kül földi kiállításon vettek 'részt, ed lig 168 arany-, ezüst-, és broi zérmet nyertek, melyek a kiválS szakembergárda — 17 kertészmé ínök, 52 technikus, 140 szakmunkái — jó felkészültségét bizonyltját:. A trópusi és általában a ritka í • A zöld-fehér foltos dieffenbachia nálunk is kedvelt szobanövény. Évente háromszázezer harangot csomagolnak celoA TÁRGYALÓTEREMBŐL: Márkus Gábor tragédiája Kerekegyházán, a Rózsa' Ferenc utca 26. szám alatt lakik Márkus Gábor, aki jelenleg harminchat éves, és rokkantnyugdíjas. Megrokkanása előtt a MEZŐGÉP Vállalat kerekegyházi telepén dolgozott, mint betanított lakatos. Havi átlagkeresete megközelítette a háromezer forintot. Családja nincs, ötvennyolc éves, beteges édesanyjával élnek az említett házban. Márkus Gábor tragédiája 1978. június 29-én történt. Ezen a napon délelőtt 10 és 11 óra között a férfi elment egy kézikocsival az UNIVER áfész ottani TÜZÉP- telepére, hogy két mázsa cementet vásároljon. Az anyag árát befizette a pénztárnál, majd a blokkal az árukiadóhoz ment, akit az udvaron talált. Az árukiadó a blokk bevétele után 'közölte Márkussal, hogy menjen be a raktárba, és a négy zsák cementet (egy zsákban köztudottan ötven kiló cement van) rakja fel a kocsijára és vigye. A raktárban nagyobb meny- nyiségű cementet tároltak. A zsákok kötés nélkül, körülbelül 180— 200 centiméter magasságig voltak felrakva. Az egyik megkezdett sorban öt zsák cement volt, és mert Márkus Gábornak négy zsákkal kellett, ebből a sorból kezdte leszedni a cementet. Kettőt már föltett a kocsijára, s amikor a harmadik zsákért hajolt, hatalmas ütést, fájdalmat érzett a derekán, a hátán, mert a másik sorból, a meg nem kezdett, magasra pakolt cementes zsák esett rá. Márkus a földre rogyott, de közben még további két zsák cement esett a lábára, illetve a hasára. Márkust a segítségére siető emberek mentették ki a zsákok alól, majd egy deszkára fektették. Később, amikor a mentő kórházba vitte, megállapították az orvosok, hogy Márkus Gábor a baleset következtében gerinctörést és gerincvelő-sérülést szenvedett, s az alsó testrésze teljesen megbénult, élete végéig nem tud 'ábra állni, járni stb. Csakis ön- hajtós, kerekes székben tud mozogni, de a kocsiba is úgy kell betenni, illetve kivenni onnan. A baleset után Márkus Gábort leszázalékolták, havi járadéka 1639 forint, míg volt munkatársainak, akik vele azonos munkakörben dolgoztak; a jelenlegi átlagkereseté 32Ö0 forint. Termé- szetes ezék után, hogy a megrokkant férfi a bírósághoz fordult, és kérte, kötelezzék az alperest — a kecskeméti UNIVER áfészt — az átlagkereset és a táppénz közötti különbözet megfizetésére (1978. június 29-től szeptember 10-ig volt kórházban); annak a kárnak a megtérítésére, amely azért érte, mert ingatlanát a balesete miatt nem tudja megművelni, s ezáltal jelentős jövedelemtől esik el. Kérte azt is, hogy mert egészséges korában napszámba is járt, s abból is jövedelme volt, ennek az elmaradt jövedelemnek a megtérítésére szintén kötelezze a bíróság a szövetkezetei. A bénulás miatt szükségessé vált gondozás, ápolás, a kényszerű diétás étkezéssel jaró többletkiadások viselésére, illetve megfizetésére is kérte kötelezni az UNIVER-t. Végezetül a betegséggel összefüggő utazási költségekre, és nem vagyoni kár címén 600 ezer forint megfizetésére tartott igényt Márkus Gábor. Az ügyben alperesként szereplő UNIVER szövetkezet először Márkus Gábor keresetének teljes elutasítását kérte, később azonban elismerte a kérés jogalapját, de a Márkus által jelzett összeget túlzónak tartotta, és kármegosztást kért. A szomorú esetetet első fokon tárgyaló megyei bíróság végül is a kármegosztás mellett döntött. Ítéletének indokolásában erre vonatkozóan a következőket olvashatjuk: „A megyei bíróság megítélése szerint a felperes (Márkus Gábor) sem volt kellően körültekintő. Nem fordított megfelelő figyelmet a helyszínre, mert ellenkező esetben — legalább is részben — észlelnie kellett volna a baleseti veszélyt. Ebből viszont az is következik, hogy az alperes (UNIVER áfész) csak olyan mértékben tartozik felelősséggel és kártérítéssel, amilyen mértékben felróható magatartása megállapítható. A két fél felelősségének mértékét vizsgálva a megyei bíróság 80—20 százalékos kármegosztást alkalmazott” Márkus Gábor javára. Ennek az indoklásnak és aránynak megfelelően a bíróság arra kötelezte az UNIVER szövetkezetét, hogy fizessen meg Márkus Gábornak 441 007 forintot, mint nem vagyoni kárt, ennek az ösz- ■szegnek 1979. október 1-től esedékes évi 5 százalékos kamatát, továbbá 1980, augusztus. 1-től kezdődően havonta és előre minden hónapban 4090 forint összegű járadékot, és 16 ezer forint perköltséget. Röviden és köznapibb nyelven fogalmazva, a bíróság kártérítés megfizetésére, kötelezte a szövetkezetét. Ez azt jelenti, hogy a károsultat — jelen esetben a tragikus sorsra jutott frlárkus üábort — olyan helyzetbe kell hozni — természetesen itt csak anyagi helyzetről lehet szó —, amilyen helyzetben lenne, ha nem történt volna a baleset. Ez pe$jg|$sgkis úgy^t^ietsésgss-rft^ftz alperes mindennemű kárát megtéríti Márkusnak. ,t o Ne gondoljuk azonban, hogy itt olyasmiről van szó, mintha véletlen, ki nem számítható tragédia történt volna. A megyei bíróság tételesen idézte ítéletének indokolásában azokat a jogszabályokat, amelyek az UNIVER-re is érvényesen és kötelezően előírják. az anyagok biztonságos raktározását, a balesetek elkerülése érdekében szükséges intézkedéseket, amelyeket a fenti esetben a kerekegyházi telepen nem tartottak be. Ez az „apró” mulasztás eddig félmillió forintjába került a szövetkezetnek Márkus Gábor tényleges vesztesége azonban föl sem mérhető t.. G. S. A döntés T/' ülönös hiányérzet vett raj- ^ ta erőt, amikor elhagyta a főváros határát, s nyugtalanul fészkelődött a volán mellett. Ráadásul imádta a száguldást, de a délelőtti' forgalomban csak közepes tempóval 'haladhatott, amitől úgy érezte magát, mint a hámba szorított vadlovak igavonó életük első reggelén. Kenetlen kordéként nyikorogtak mögötte gondolatai. Tamás lényegében jó ember és jó férj volt. — Volt? — tűnődött, a tegnap esti beszélgetésüket idézgetve. — Rajonganak érte a tanítványai is. Különösen a csitri gimnazista lányok. Meglesz ő nélkülem nagyszerűen. Persze az este azt mondta, még mindig csak engem ... Butaság, hat év házasság után. Nincs magánéletünk, nem vagyunk együtt soha, ezt szajkózta mindig. De az én munkám nem olyan', hogy kicsöngetnek és mehetek haza. Rádió- és- tévéfelvételek, azután rohanás a színházba, meg a filmezések ... Be kell osztanom minden percet. És akkor a féltékenykedéseivel zaklat. Jobb is így, ha végleg befejezzük. Ákoskának jó dolga lesz anyósoméknál, és minden héten meglátogatom majd. Ezt már megmondtam Tamásnak tegnap este is; de ragaszkodott hozzá, hogy fontoljam meg a dolgot e néhány nap alatt, míg a tónál leszek. „Fontoljam meg...” Jobb pedig gyorsan dönteni, másképp elnyúlnak a dolgok, mint a rétestészta, s vergődhetünk a ragacsos masszában. Vagy a rétestészta nem ragacsos? Mindegy... Az egyik útmenti csárda előtt lefékezett. A teraszon ücsörgő férfiak sokatmondó tekintettel bámulták s összesúgtak a háta mögött. Jóleső büszkeség lágyította el arcvonásait. Ismernek mindenfelé — mosolygott magában. — Ezt a jóleső érzést soha nem tudtam megunni. Igaz, még most sem nézek ki rosz- szul, nem mondaná meg senki, hogy elmúltam híTrmincöt... Csinos ez a nyári ruha is, pedig már vagy két éve, hogy Londonban megvettem. De még mindig csinos. És nagyobbnak látszik benne a* mellem, formásabbnak a fenekem. Ezt Tamás is mondta ... A kávé gyenge volt és langyos, amin a pincérfiú forró pillantásokkal és sejtelmes vigyorgással igyekezett javítani. Amikor újra elindult, dél körül járt az idő, s valamelyest lecsökkent a forgalom az országúton. Következésképpen a Fiat kilométerórájának mutatója a száztízes jelzés felé 'kapaszkodott. AT ár messziről látta az inte- gető fiút, de nem vette le lábát a gázpedálról. Mindössze néhány méterre volt tőle, amikor döntött, s beletaposott a fékbe. A kerekek élesen sikítoztak, és szinte féloldalt farolt a kocsi, mire sikerült megállnia. — Már azt hittem, az árokban köt ki — lihegte a nyurga fiatalember, lehuppanva mellé, az első ülésre. — Jól megtáncoltatta a kocsit..! Maga színésznő ugye? Mintha láttam volna már. — Hová igyekszik? — ölni. — Micsoda? — meresztette rá értetlenül a szemét, s közben megállapította, hogy eléggé csúAzok a fiatal s; akemberek, akik KlSZ-vezetőfcént beváltak, jól működő ifjúsági szervezetet irányítanak, bizony ira egyéb posztokon is tudnák kamatoztatni képességeiket. — Eddig az 'élelmiszeriparról általában esett szó, .amely rendkívül széles skálát ölel fel, hogy, csak a fontosabbakat említsem, ide tartozik a húsipar, a malomipar, a tejipar, Ja cukoripar is. Ezek között bizonyára különbségek vannak, úm/ a fejlődésben, mind pedig a fiatalok körülményeiben. — Valóban. A tejipariban például évek óta lines 'hiány felsőfokú végzettségű fiatal szakemberekben, míg nás iparágakban ez évek óta visszatérő gond. Nyilván azért is vonzóbb a tejipar a fiatalok számára mert az utóbbi években dinami tusán fejlődött, modern üzemek épültek, korszerű termékstruktúra alakult ki. Ehhez a gyors 'ejlődéshez pedig szükség volt a fiatalokra, a kezdeményező, újítc szándékú szakemberekre. — Milyen ajánlásokat ad a KISZ Központi l izottsága az élelmiszeriparban fo lyó ifjúsági munka javítására? — Érdemes le me például gondosabban megvizsgálni a fiatalok lakáshoz jutásár ak lehetőségeit, és ezt a jövőbei az eddigieknél jobban támogaltn i. Egy figyelmeztető adat: bár az élelmiszeriparban a lakásép i-tési támogatás nőtt, mégis kev< sebben részesültek a támogatásból, sőt egyes rétegek, mint például a fővárosi értelmiségi fiatalul. háttérbe szorultak a lakásszerz isi lehetőségből. a. e. 0 Orrhideaszüri t. fándobozokba.
