Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

FÉLÉV UTÁN AZ OTP # A Dunavecsei Fémipari Vállalat díjnyertes fűrészgépe. Ésszerűbben költünk, jól takarékoskodunk Egy-égy áremelés után eleinte mindenki kevesebbet vesz a megdrágult cikkből, majd néhány hónap múlva minden visszatér a rendes kerékvágásba. Az emberek megszokják az új árat, s a korábbi mennyiséget fogyasztják. Ha nem, ak­kor — tudományoskodó kifejezéssel élve — változik a fo­gyasztás struktúrája. A harmincöt forintos cseresznyéből nem vesz öt-hat kilót az ember, elég negyven deka kóstoló is. Ebben a helyzetben a szokásosnál kisebb összeg jut a ta- . karékkönyvbe is, a betétállomány csökken. Vajon, ez tör­tént szűkebb hazánkban, Bács-Kiskunban is? A kérdésre az Országos Takarékpénztár megyei igazgatósága most elkészült félévi mérlegének tanulmányozásával kerestük a választ, Dudás Ede igazgató és Dégi László közgazdász segítségével. Elöljáróban a Magyar Nemze­ti Bank összegzését néztük . át. Aadatai szerint az első fél évben a lakosság bevétele nagyjából azonos a kiadással; Más szavak­kal ez azt jelenti, hogy ésszerűen költjük a pénzt; arra, amire na-* gyón kell. A szükségesnek • vélt kiadások között továbbra is ott van az a kisebb-nagyobb összeg, amivel hónapról hónapra gyara­pítjuk -megspórolt pénzünket. Hat hónap alatt Bács-Kiskunban 222 millió forinttal nőtt a betétállo­mánya s így- 7 milliárd .845-millió! Ha a második fél évben, újabb 480 • A kecskeméti Arpádvárosban ez a tízemeletes ház is elkészül az év végére. millió betétet gyűjtenek— s er­re minden reményük megvan, hi­szen ősz utolja, tél eleje a legna­gyobb takarékpénztári forgalom ideje — akkor teljesítik éves ter­vüket. A számok azt mutatják, hogy' a takarékossági kedv nem csökkent: kevesebb pénzből ugyap, de a megszokott hányad kerül betétkönyvekbe. Sláger a . kamatozó hétét,. a KST, s több mint 700 új ifjúsági takarékbe­tétet nyitottak — ráadásul a ko­rábbinál magasabb összegekkel — ugyanakkor jelentősen csökkent a gépkocsi-fedezeti betét. A ta­valy januári, a spekulációt visz- • szaszorítani szándékozó kormány- intézkedésnek volt hatása. Egy éve 31 ezrén vártak új kocsira a megyében. Most csak 17 ezren ... A betétállomány növekedése 'azonban nem önmagáért való. ■ Nyilvánvaló: - több. pénzből töb­bet lőhet kölcsönadni is. Az idén . nagyjából a tavalyi nagyságrend­ben — 203 millióval — nőtt a {hitelállomány, s csaknem 5 mil­liárd 300 millió forint lett. Vál­tozott azonban a szerkezete. Ke­vesebben . kértek személyi- és áruvásárlási kölcsönt, többen hosszú lejáratú •— a lakásgondot imegoldó — hitelt. Bizonyos kö- 1 vetkeztetés ebből is levonható, és­pedig az, hogy kevesebben költe­keznek erejükön túl. A megszo­kott összeggel támogatták a me­zőgazdasági termelést, így OTP- hitellel folyik Kecelen és Császár- töltésen a gazdák szőlőjének fel­újítása, Dunavecsén, Solt kör­nyékén a nutriatenyésztés. Az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun megyei igazgatósá­gának adatai szerint a megyében 2000 lakás építése kezdődött meg 11)80 első felében. Majdnem ezer otthonba költöztek be június 30- ig, ami azt jelenti, hogy 12 szá­zalékkal több lakás készült el az első fél évben, mint tavaly ilyen- , kor. A második fél évben 200-nál több OTP-4akást adnak át Kecs­keméten. zömében az Ár,pádvá­rosban. Kiskunhalason 186, Ba­ján 136, Kiskunfélegyházán 120 igénylő reménykedhet a kiutalás- ban. A fiatal házasokat . — kö­rülbelül hétszázat — 39 millió forintos szociálpolitikai kedvez­mény segítette a lakáshoz jutás­ban, ebből 12 milliót előlegezett az OTP. Nagyjából ugyanannyi telket értékesítettek, mint tavaly: négyszázat. Élénk valutaforgalom zajlott az OTP-ftokokban, összesen 19 ezer ügyfelet fogadtak, akiknek zöme külföldi pénzt vásárolt. Egyszerűbbé teszi az állandó ki­adások rendezését — villanyszám­la, tv-előfizetöl díj stb. befize­tését — az átutalási betét, amely- lyel -már több mint 11 ezren ren- ■ delkeznek. Kecskemét és Baja számlatulajdonosainak pénzét elektronikusan dolgozzák fel: A félév végén már a következő esztendőre is gondolnak a pénz­ügyi szakemberek. Január 1-től ugyanis <p OTP alakít ki — sa­ját költségén — teljesen közmű­vesített, családi ház, lánc- és sor­ház, illetve kis társasház építésé­re alkalmas telkeket. Megkötöt­ték a megállapodásokat, melyek szerint Kecskeméten a Vacsi köz­ben 600, Hetényegyházán 500, Tiszakécskén 350 telket közmű- vesítenek. A házhelyek négyszög­ölenkénti áráról még nincs dön­tés, az azonban biztos, hogy a vízvezetéket, a szennyvízcsator­nát, a villanyt és a gázt meg kell fizetni. Tárgyalnak arról is, hogy esetleg saját beruházásban minta lánc- vagy sorház-lakótelepet .építtetnének. B. S. • Az UNIVER ÁFÉSZ termékei szintén elismerést váltottak ki. A Szegedi Ipari VásáF a testvér- megyei, illetve testvérvárosi kap­csolatok ápolására is jó alkalom, s ez a találkozás elősegíti a nem­zetközi kapcsolatok erősödését, egymás jobb megértését. A Központi Bizottság osztályve­zetőjének megnyitó beszéde után a vendégek megtekintették a tex­tilipari, bútoripari, gépipari, mű­szeripari, járműipari és még sok­féle termék bemutatóját a vásár 22 ezer négyzetméteres területén. A Szegedi Ipari Vásár díjait a Tisza-szálló koncerttermében dél- , után nyújtották át a kiemelkedő bemutatóval jelentkezett cégek­nek, szövetkezeteknek és magán­kisiparosoknak. A Bács megyei vállalatok közül a Szegedi Ipari Vásár nagydíját ítélte oda a zsűri az Alföldi TÜZÉP Vállalatnak a színvonalas kiállításáért és keres­kedelmi szervező munkájáért Szintén ebben az elismerésben ré­szesült a Bács-Kiskun megyei Ál­lami Gazdaságok Társulásának Kecskeméti Szakszolgálati Állo­mása tájjellegű italainak magas színvonalú bemutatásáért. A zsűri különdíját kapta meg a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet INTEGRAL CROSS 100 típusú bukósisakja. Vásárdíjas lett az UNIVER ÁFÉSZ díszdobozos UNIVER fű- szerkeverék-kínálata, a Dunave­csei Fémipari Vállalat hidraulikus keretes fűrészgépe, valamint a Mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet alumíniumlemez-bo- rítású hétvégi háza, illetve panel- rendszere. Skorutyák János bács­almási kékfestő népi iparművész kelméi szintén vásárdíjat érdemel­tek^ ki. A. T. S. O A Tégla- és Cserépipari Vállalat, szer András felvételei) valamint az Alföldi TÜZÉP Vállalat közös bemutatóterme. (Stra­Az ember élete periodikusan ismétlődő ciklusokból áll. Órák, napszakok, hetek, hóna­pok, évek váltogatják egy­mást változatlan törvénysze­rűségek szerint; s mióta az em­beriség közös akarattal elfo­gadta, hogy ezeknek a szavak­nak változatlan jelentésük van, megszabják életünk kereteit. A zaklatott huszadik század, tán éppen zaklatottságára szol­gáló gyógyírként létrehozott egy újabb ilyen ciklust, ame­lyet azóta beillesztettünk a mindennapok rendjébe. Négy- évenként történik valami, ami­re legtöbbször azt szokták mondani, hogy szimbóluma a népek békevágyának, a konti­nensek testvériségének, em­ber és ember egyenlőségének. Ezt fogalmat olimpiai eszmé­nek nevezik; amiben megtes­tesül: olimpiai mozgalomnak; amiben szabályos, négyéven­ként 'bekövetkező periódusok­ban kiteljesedik: olimpiai já­tékoknak. E mozgalom történetének még csak vázlatos ismertetése sem tehet itt feladatunk, s ar­ra is csak egyetlen mondattal szeretnénk emlékeztetni, hogy, mint annyi humanitárius esz­mének és törekvésnek, törté­nete során gyakran kellett szembetalálnia magát, a béke- és haladásellenes erők hol bur­kolt, hol nyíltan agresszív tö­rekvéseivel. Mégis: újra és újra magá­hoz tért. feltámadt a történe­lem által rámért csapások megpróbáltatásai után. Mint maga az ember, aki két pusztí­tó világégés után újra békében szeretne élni és alkotni. Tudnivaló: a sport mint az egyetemes emberi kultúra szer­ves és elidegeníthetetlen ré­sze, nem lehetett mentes u társadalmi, gazdasági és poli­tikai események hatásaitól (az olimpiák története is ezt iga­zolja), mégis elmondhatjuk, hogy a sportvilág kényes szu­verenitására, s elidegeníthetet­len jogának érzi, hogy békében létezzen és érvényesüljön, hi­szen ez lényegéből következik. Ezért nem tűri meg alapesz­méink megsértését, s visszauta­sít mindenfajta provokációt és kihívást, amely politikai szán­dékok eszközévé kívánja ten­ni. Így történt ez az idén, 1980- ban is, amikor az olimpiák történetében első ízben szocia­lista ország fővárosa, Moszkva látja vendégül öt világrész legjobb sportolóit. Semmiféle manipuláció nem tudta meg­torpedózni a játékokat, ame­lyek mellett néhány kivételtől eltekintve a tőkés világ olim­piai bizottságai, szakszövetsé­gei és élversenyzői is kiálltak. Ha csupán annyit mondunk, hogy ez az olimpiai eszme győ­zelme, akkor voltaképpen ke­veset mondunk: a haladó erők kerekedtek felül a reakció erő­in'. S mi. a hétköznapok embe­rei. akik már megszoktuk, hogy életünk vissza-visszatérő ciklusokból áll, s ezek közül nem hiányozhat a négyéven­ként megrendezett olimpia sem megannyi látványosságával és olykor — valljuk be — sziv- szorongató izgalmával, jól­eső érzéssel nyugtáztuk, hogy ezúttal sem sikerült megakasz­tani a világ kerekét. Ennél is egyszerűbben fogalmazva: örü­lünk, hogy megmaradt az örö­münk; hogy a következő . két hétben ismét ott izgulhatunk a képernyő előtt, hogy reggelen­ként várakozóan lapozhatjuk fel a lapok sportrovatát, hogy. szurkolhatunk a magyar olim­piai együttesnek, hogy felajzva latolgathatjuk az esélyeket, hogy felszabadultan örülhetünk majd egy-egy győzelemnek. Mert hiszen nem kell izig- vérig sportembernek sem len­ni ahhoz, hogy ünnepnek te­kintsük ezt a négyévenként be­következő eseményt; aligha hi­hető, hogy él olyan ember e hazában, akinek az évek során egyszer sem dobbant 'volna meg a szive, amikor meghallot­ta, hogy — mondjuk — Pa pp Laci, Balczó, Földi Imre, vagy Németh Miklós áll a dobogó legfelső fokán... Moszkva minden szempont­ból felkészülten várta a világ sportolóit. Mi pedig — kis tö­redéke a sok-sok milliós nézőé és szurkolóseregnek — ezúttal is azt várjuk, hogy színvonalas versenyek, nemes vetélkedők, emlékezetes sportviadalok ta­núi lehessünk, amelyek előse­gítik az országok és népek köl­csönös megértését, erősítik a béke gondolatát. Köszöntjük a XXII. nyárt olimpiai játékokat és sok si­kert, eredményes versenyzést kívánunk a magyar olimpiai csapatnak! i V<:T? VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Faluvégi Lajos miniszterelnök- helyettes Kecskeméten — •" V — — Tegnap a megyeszékhelyre ér­kezett Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke. A me­gyei pártbizottság székházában Faluvégi Lajost dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titká­ra és dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke fogadta. A megbeszélésen szó esett a VI. öt­éves terv néhány fontos elő­irányzatának körvonalairól, kü­lönös tekintettel a lakásépítés és a kommunális fejlesztés kérdé­seire. Bács-Kiskun az élen a településfejlesztési versenyben 3. oidai AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 168. szám Ára; 1,20 Ft 1980. július 19. szombat Heti rádió- és tv-műsor S. oldal Tegnap délelőtt tíz órakor Ko­vács Antal, a Magyar Szócialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak osztályvezetője ünnepélyesen megnyitotta az 1980. évi Szegedi Ipari Vásárt, amelyet hagyomá­nyos helyén, a Marx téren rendez­tek meg. Köszöntötte a kiállító hazai és külföldi vállalatokat, a megjelent szegedi, Csongrád és más megyei vezetőket, s a finn, a szovjet, a lengyel és a jugoszláv testvérvárosok képviselőit és vala­mennyi vendéget. A KB osztályvezetője elmondta, hogy az idén az országnak csak­nem mindegyik részéből érkeztek termékek a vásárra, s a külföl­diekkel együtt 400-nál több a ki­állítók száma. A megyék közül Bács-Kiskun — mint szomszéd — 23 vállalata által képviselteti ma­gát a Szegedi Ipari Vásáron. Be­szélt Kovács Antal a vásároknak a gazdasági életben betöltött hasz­nos szerepéről, s a szegedit a; ta­vaszi és az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásár közti időszak jó le­hetőségeként méltatta a termelők, a kereskedők és a fogyasztók ta­lálkozására. HUSZONHÁROM KIÁLLÍTÓ BÁCS-KISKUNBÓL Megnyílt a Szegedi Ipari Vasár---------------------- • ••:•.»««.' :x»*.'as*«KS • JfeaittAb * házépítés, a területrendezés is jé ütemű. (Tóth Sándor felvételét)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents