Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-18 / 167. szám
\ IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: lassan csökkend felhőzet. Néhány helyen futó záporeső, a tObbfelé élénk, időnként erOs északi szél csak lassan mérséklődik. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 9, 14, legmagasabb nappali hőmérséklet: 21, 26 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál tegnap 21 fok volt. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 107. szám Árai 1,20 Ft 1980. július 18. péntek Kunfehértó strandközeiben 5. oldal Az értékesítő szemszögéből 6. oldal Az aranykoszorús útépítők 4. oldal Házunk tája ♦ 4. oldal Közművelődési helyzetkép Dunapatajról 5. oldal Úttörőélet 5. oldat Sport Kádár János fogadta a Dán KP elnökét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- ' ponti Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Jörgen Jensent, a Dán Kommunista Párt elnökét, aki pihenés céljából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozó során kölcsönös tájékoztatásra került sor a két párt tevékenységéről, s véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, továbbá a nemzetközi kommunista mozgalom néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen részt vett Gye- nes András, az MSZMP KB titkára. (MTI) Egyedi termékek, fejlesztések a VÁV kunszentmiklósi gyáregységénél Erőművek, ipari létesítmények részére gyártják a kis- és közép- feszültségű kapcsolóberendezéseket a VBRM Villamos Állomás- szerelő Vállalat kunszentmiklósi gyáregységénél. E termékek jelentős hányada nagyberuházásokhoz készül, egyedi igények, követelmények szerint. Ezenkívül ugyancsak számottevő termelési hányadot tesz ki évente a félkész vasszerkezetek és a különböző alkatrészek gyártása. Idei termelési tervük 27 millióval haladja meg a tavalyit, vagyis 115 millió forint — derül ki Zsíros Sándor gyáregységvezető szavaiból. Jelenleg a Lenin Kohászati Művek és a Márkushegyi Szénbánya rekonstrukcióihoz, a metró új, észak—déli szakaszának építkezéseihez készülnek a gyáregységnél a kis- és középfeszültségű kapcsolóberendezések, hogy csak néhány nagyobb hazai megrendelést említsünk. Ezenkívül tőkés exportra, mintegy 20 millió forint értékben szállítanak e termékekből az idén, kuvaiti, algériai és görög partnereiknek. 1977-ben kezdődött, egy több mint 300 millió forintos fejlesztés a kunszentmiklósi gyáregységnél. Készülőben van az új, acélszerkezeti csarnok, a gázkazánház, a segédüzemi, illetve a központi épület. Közvetlenül nyolc nagyobb vállalat vesz részt a beruházások kivitelezésében. A munkák ebben az évben, fokozottabb ütemben haladnak. Januárban készült el az új, nyolc me- gapond teherbírású darupálya, továbbá a segédüzemi csarnok egy része, amelyben már folyik a berendezések felszerelése. Ez év második felében kerül átadásra a gázkazánház, a segédüzemi csarnok még hátralevő része, s várhatóan a központi épület is. Ezenkívül jelentős üzemi út- és csatornahálózat készül el december végéig a gyáregység területén. Az új gépi rekonstrukciók, a technológiai berendezések beszerelési munkái ugyancsak megkezdődnek még ebben az évben. A próbaüzem beindítását 1981. június elsejére tervezik, s az azt követő év januárjában már folyamatosan termelhetnek, az új acél- szerkezeti csarnokban. A beruházások üzembe helyezésével csaknem megháromszorozódik a gyáregység termelése. Mindez azonban fokozatos létszámbővítést követel, az új üzemrészek átadásával párhuzamosan. 1982- re, a tervek szerint, mintegy kétszáz fővel emelkedik a dolgozói létszám, amit többnyire ipari tanulók képzésével igyekszik megoldani a kunszentmiklósi gyáregység. K. E. I kisfeszültségű • A metró új szakaszához készülő villamos berendezés huzalozása. 0 Tokozott kapcsolóberendezés szerelését végzi Bognár Eszter szakmunkás. LÉLEKBEN EGYÜTT LESZÜNK VELÜK A magyar olimpikonok ünnepélyes búcsúztatása A XXII. nyári olimpiai játékokra Moszkvába utazó magyar sportolókat csütörtökön ünnepélyesen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. A búcsúztatásnál megjelent Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Maróthy László, a KISZ KB első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbándi János miniszterelnök-helyettes, Buda István államtitkár, az OTSH elnöke, és V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az ünnepség nyitányaként a Himnusz hangzott el, majd a kü- löngép előtt a betonon felsorakozott sportolók elé Páder János, az OTSH elnökhelyettese lépett ki és jelentést tett a dísztribünön levő vendégeknek. Ezt követően Borbándi János, miniszterelnök-helyettes üdvözölte a sportolókat, és a megjelenteket, beszédében a következőket mondotta ■ — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és egész dolgozó népünk nevében tisztelettel köszöntőm a XXII. nyári olimpia színhelyére. Moszkvába induló magyar csapat tagjait és vezetőit. Bizalommal és szeretettel bocsátjuk útra önöket — azzal a kívánsággal, hogy sikerrel teljesítsék küldetésüket a világ sportolóinak kiemelkedő seregszemléjén, a sportvilág legnagyobb eseményén. A moszkvai találkozó különösen nagy jelentőségű számunkra, hiszen az olimpiai játékoknak első ízben lesz otthona egy szocialista ország fővárosa. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a világban bizonyos körök — mondvacsinált ürüggyel — megkísérelték az olimpiai játékok bojkottját.- Ez a bojkott azonban kudarcot vallott, mert az olimpiai eszme, a népek4 barátságának, egvüttműködésének és békés vetélkedésnek, nemes gondolata mélyen gyökerezik a világ népeiben. A moszkvai játékokon minden eddiginél nagyobb létszámú magyar csapat indul, amelynek legjobb, legkiválóbb sportolóink a tagjai, azok, akik az elmúlt időszakban minden lehetőséget megkaptak ahhoz, hogy tudásukat, képességeiket a legjobb feltételek között fejlesszék, és megállják helyüket az olimpiai játékok nagy vetélkedésein. Most, áz indulás perceiben arra kérjük sportküldötteinket; mindent tegyenek meg azért, hogy Moszkvában méltóan kép-? viseljék a magyar sport ügyét, és népköztársaságunk színeit. Feleljenek meg annak a megtisztelő bizalomnak, amelyet a válogatottság jelent, legyenek sikeres folytatói a magyar sport gazdag olimpiai hagyományainak. Egy pillanatra se feledkezzenek meg arról, hogy önök sportemberek, a fiatalok példaképei, hazánk képviselői. Szereplésükkel, tetteikkel legyenek követendő példái a szorgalomnak, az egészséges becsvágynak, a töretlen akaratnak és a helytállásnak. Azt várjuk, hogy tudásuk legjavát nyújtva, töretlen küzdőszellemmel versenyezzenek. Tudjuk, hogy a nemzetközi sportéletben hatalmas a fejlődés, minden területen növekedett a színvonal, magasabb szintűek a teljesítmények. A versenyek szépsége és izgalma többek között abban rejlik, hogy sok az esélyes, és lesznek sikerek csakúgy, mint kudarcok. Az nem szégyen, ha valaki szép küzdelemben alulmarad, de nem fogadható el, ha egy versenyző nem küzd’teljes szívvel, nem tesz meg minden tőle telhetőt a jó szereplésért. Sportküldötteink abban a biztos tudatban küzdhetnek, versenyezhetnek, hogy szereplésüket az egész ország, az egész sport- szerető magyar közvélemény figyelemmel kíséri, s lélekben együtt lesz velük. Ezekkel a gondolatokkal — búcsúzóul — mindenkinek sikeres szereplést kívánunk. Kívánjuk olimpiai hagyományaink eredményes folytatását, valamennyiünk örömére, hazánk és népünk dicsőségére. A miniszterelnök-helyettes beszédét követően Buda István államtitkár, az OTSH elnöke köszönte meg a lelkesítő szavakat, s ígéretet tett arra, hogy a magyar sportküldöttség valamennyi tagja legjobb tudásához mérten igyekszik helytállni a moszkvai olimpiai játékokon. A katonazenekar a Szózatot játszotta, majd a Rákóczi-induló hangjaira az a 140 sportoló és vezető, aki csütörtökön indult a szovjet fővárosba, beszállt a MALÉV TU—154-es különgépébe. A repülő 11 óra előtt néhány perccel emelkedett a magasba, és a kora délutáni órákban megérkezett Moszkvába. A magyar sportolók második nagy csoportja ma délelőtt utazik az olimpia színhelyére. (MTI) Munkában az élettani világkongresszus Nem szuperkomputer az emberi agy, működése nem hasonlítható a számítógépekhez. A legújabb kísérletek tanúsága szerint az információáramlás ennél bonyolultabb, 'más tényezők által is befolyásolt agyi folyamat — állapították meg az idegsejtek közötti ingerületátvitellel foglalkozó szekció csütörtöki ülésén, a budapesti élettani világkongresszuson. Az idegrendszer felépítésére vonatkozó „klasszikus” elképzelés szerint az egyes sejtek közötti kapcsolódás láncszerű. Az utóbbi években végzett kutatások — amelyekben jelentős eredménye-. két ért el a Szentágothai János akadémikus vezetésével dolgozó magyar munkacsoport is — bebizonyították, hogy a sejtek nemcsak sorjában egymáshoz kapcsolódva rendeződnek egységes szerkezetté, hanem egymástól távol elhelyezkedő elemek is kihatással lehetnek egymásra, a sejtláncolá- tok kikerülésével. A most elhangzott előadásokból kiderült, hogy az agyműködés során az idegsejtek közötti összeköttetés mellett szerepet játszanak bizonyos vegyületek is. Ezek a hormonok az agy központjaiban termelődve, majd szétterjedve ingerületeket, tehát információkat juttathatnak el más területekre is. E kettős rendszer összehangolt működése magyarázhatja azt, hogy a különböző idegrendszeri központok azonnal aktivizálhatják, illetve gátolhatják más ^társaikat” is, amelyek munkája szükséges a feladat megoldásához, de egyébként nem vennének részt a folyamatban. A legfrissebb feltételezések szerint tehát e szabályozás bonyolultabb a számítógépek szerkezeténél. E problémák alapvető jelentőségűek legbonyolultabb szervünk, az agy működésének jobb megértéséhez. A fuvaroztatók nyári egyeteme befejezésének végső aktusa, a zárszó következett. Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára felállt, s karórájára nézett. — A zárszóhoz van még két percem, vagy talán valamivel több is egy kicsit, megpróbálom ennyi idő alatt összegezni egyhetes munkánk legfontosabb konklúzióit... — Mondotta, és alig lépve túl a maga számára „engedélyezett" időhatárt, példás tömörséggel elvégezte az értékelést. A leg-, lényegesebbet emelte ki mindabból, aminek végeredményben valamennyien tudói, ismerői — mert résztvevői — voltak, majd teljes hat munkanapon át. Felső szintű szakmai továbbképzésről volt szó, miért is lett volna szükség iskolás módon a történtek, hallottak akár vázlatos újraismét- lésére. Lehet, eszembe se jut vezércikk motívumaként megemlíteni a jelentéktelennek tűnhető apró mozzanatot, ha mind azon az utolsó ülésszakon, mind az elsőn — melyeken ott voltam. — nem tapasztaltam volna többször is az időtényező figyelembevételét. Kezdve ilyen kedélyes figyelmeztetéstől, hogy „De igazán kérem a kedves kollégákat, szigorúan csak tíz perc szünetet tartsunk. Tizenkettőre pontosan fejezzük.be...” — odáig, hogy a referátumok időtartamából se szaladtak ki az előadók. Volt ezeknek a munkaközi részletecskéknek bizonyos szakmai jelképessége. Szelíd, de következetes sulykolása annak az elvnek, hogy a fuvarozók és fuvaroztatók együttműködésének rendkívül fontos eleme az időtényező. Amit a pontosság fogalmába is szoktunk sűríteni. Mert vajon elképzelhető-e harmonikus összedolgozás az egész gazdaságpolitika szempontjából szintén perdöntő ágazatban az időpontok fegyelmezett betartása nélkül? A szállítás s vele a rakodás nem más, mint a termelési, elosztási és fogyasztási szférákat ösz- sgekötő folyamat. Ha tehát ebben a tevékenységsorban valahol vétenek a pontosság ellen, annak következményei nemcsak az adott helyen mutatkoznak, hanem hatásuk — mai divatos szóval élve — továbbgyűrűzhet az ágazatból „bele" a termelésbe s úgylehet, tovább az elosztásba, fogyasztásba — mármint a késedelem mértékétől, anyagi s egyéb vonzataitől függően. S hogy az összekötő híd szerepet magára az ágazat egyes cselekvéskörére is lebontva lássuk, vegyük példának a vasúti rakodást, ami a vasúti és közúti szállítás között tölt be híd szerepet, és nagy anyagigényű vállalatok esetében mind a feldolgozásra, vagy értékesítésre beérkező anyagok fogadása, mind a késztermék kiszállítása szempontjából döntő fontosságú. A hosszú ideig kirakatlanul várakozó vasúti kocsik nemcsak ezeket a vagonokat vonják el szállítási feladataiktól, de legfoglalják a rakodóterületeket más, ugyancsak rakodásra váró vasúti kocsik elől. Ez pedig a problémák és késések olyan láncolatát indíthatja el, aminek tényleges károkozását szinte lehetetlen követni és felmérni. Nos — ezért rögződtek meg a nyári egyetem „kívülálló” résztvevőiben is azok az időtényező állandó szem előtt tartására utaló aprócska mozzanatok. Biztató szemléletgazdagodást is tükröztek atekintet- ben, hogy ha még messze is vagyunk ebben. az ágazatban (persze nemcsak ebben) a József Attila-i mércétől, amely szerint „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen", — azért tartunk már valahol. Az órák. a percek — az időtényező fontosságát, illetve az erről való megfeledkezés következményeit — mert a bőrünkre megy — érezzük már. Ha — emberi tényezők miatt is — pontosság dolgában nem versenyezhetünk még a csillagok járásának precizitásával, az órához már szigorúbban igyekszünk igazodni. T. I.
