Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-25 / 147. szám

/ 1980. június 29. • PETŐFI NfiPE • 3 .Tíz éve elmúlt, hogy a megyei pártbizottság megbízásából egy szer­zői csoport, akkor teljesen úttörőnek számító nagy munkával megírta* elkészítette a magyar munkásmozgalom Bács-Kiskun megyei harco­sainak életrajzgyűjteményét. A szerkesztők és a munkatársak össze­gyűjtötték és közreadták azoknak a harcosoknak, mártírok'nak az élet­rajzi adatait, akik elindítói, szervezői és vezetői voltak megyénk mun­kásmozgalmának. A 182 rövid életrajzot, 48 arcképet és forrásanyagok jegyzékét tar- talmazó könyv előszava egy értékes helytörténeti kutatás fontos állo­másának nevezte a vállalkozást, s hangsúlyozta, hogy „... a gyűjte­mény nem egy lezárult, hanem egy folyamatban levő megyei kutató­munka eddigi eredményeit rögzíti és emiatt teljesnek még nem te­kinthető." Az összeállításban csak a már nem élő személyek adatai szerepeltek, akiknek életútja befejezett. Az eltelt évtized alatt a mun­kásmozgalom veteránjai közül is sajnálatosan sokan távoztak el az élők sorából. Egyrészt ez indokolta az életrajzgyűjtemény újbóli ki­adását, másrészt a kutatómunka újabb eredményeinek felhasználásá­val az életrajzok kiegészítése, további pontosítása egy bővítet^, sok szempontból gazdagabb anyag kinyomtatását tette lehetővé, illetve szükségessé. Hogy emlékük örökké éljen... A megye munkásmozgalmi életrajzgyüjteménye NYELVŐR A szóhasználat kérdései „Küzdtünk híven a forradalomért...” A könyv címe költői sorokat idéz, s alatta a kép — Pálfy Gusz­táv szobrászművész alkotása: A rácsot széttörő ököl — jelképesen is odaillő, egységet formáló. Az előzőnél több mint száz ol­dallal terjedelmesebb, csaknem 230 oldalas könyv előszavában és bevezető szövegében a kötet köz­readásának céljáról és feladatairól olvashatunk. „Célunk változatla­nul a forradalmi hagyományok éb­rentartása, s a megye kiemelkedő munkásmozgalmi személyiségei életútjának megismertetése, a ró­luk való megemlékezések segíté­se.” — írja Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára. ,„A feldolgozás állni 225 elvtársunk élete vonul el a szemünk előtt. Azok sorából valók ők, akik ön­ként vállalták a küzdelmet és az áldozatot a társadalmi haladásért, egy jobb, emberibb életért.”-A könyv mostani változata a Magyar Tanácsköztársaság* meg­döntése utáni fehérterror áldoza­tai, a munkásmozgalom mártírjai közül száznál is többet mutat be. Nem lehet az ismert (de vajon eléggé ismert-e?) tényeket, a szűkszavúan ismétlődő mondato­kat megund üté? ^nélkül olvasni:; „... [elhurcolták — embertelenül mégkiriózláfc — szíven lőttek — élve fűrészelték ketté — ismeret­len helyen kivégezték — tűzharc­ban halt hősi halált — agyonver­ve elföldelték ...” Ilyen sors ju­tott osztályrészül a kecskeméti Berényi Pálnak, a félegyházi szü-' letésű és Kecskeméten tevékeny­kedő Berkes FerencnekBi)day Dezsőnek, Hajma Andrásnak és Józsefnek, Lugosi Istvánnak és a könyvben szereplő félszáz társuk­nak, akiket az orgoványi és szik­rai határban kegyetlen rribdon vé­geztek ki. Hősi halált halt Kalo­csán Balogh Antal, Balázs János, Farkas Lajos és Vargacz Ferenc. A városháza udvarán gyilkolták •meg Csupó Imrét, kivégezték Greksa Ferencet és még sokan haltak meg hasonló módon ezen a vidéken. A félegyházi direktó­rium és a munkástanács tagjai: Héderi Antal, Mártonffy Ernő, 1 ványi Sándor, Némedi Varga Sándor többedmagukkal, a Héj- jas—Francia Kis? ellenforradal­mi banda véres leszámolásának áldozatai lettek. De sorolhatnánk a Tanácsköztársaság kiskunhalasi,, jánoshalmi, bajai, kiskőrösi, la- josmizsei és más helységbeli már­tírjainak nevét, akikről a könyv is megemlékezik. A hősi vonulat Felidézhető az életrajzok alap­ján a szovjet hatalomért harcolt és elesett internacionalisták — Ligeti Károly és Forgács Dezső —, a spanyol fronton küzdő Gilián András, a második világháború alatt jugoszláv partizánként meg­halt Gorjanác Marin, Illés István, Paprika Lajos és a többiek emlé­ke. Külön nagy névsort alkotnak az 1956-os magyarországi ellen- forradalom értelmetlen gyilkos golyójától elesettek itt, a megyé­ben és sokan a megyéntobeliek kö­zül a fővárosban, vagy másutt az országban. De tisztelet övezi a később el­hunyt tizenkilencesek — Fonyó Sári, Rózsa János, Sinkó Ervin, Szalvai Mihály, SaffUnkó Emá- nuel, Vágó Béla és mások, va­lamint a munkásmozgalom két világháború közötti kiváló har­cosainak — Busi Vince, Básti Ágoston, Folcz Antal. Géri. Jó­zsefe Holler Mihály, Molnár Erik," —'•emlékét, • Nekünk, a sajtó dolgozóinak külön is példaképeink a nyomdász és harcos közíró Horváth Amb­rus, a Magyar Alföld szerkesztő­je, Hajnal József és a mártírha­lált halt Simon István, akik az agitáció és propaganda fegyveré­vel is küzdöttek áz igaz eszme győzelemre juttatásáért. Útbaigazítás Az életrajzok tömör és meg­rázó tényein, a szűkszavúság mel­lett is átsüt az emberi sorsok me- mentónak is beillő példája és hő­siessége. A kötetet , szerkesztő Bársony Ferenc mellett, aki az életrajzokat és a bevezető tanul­mányt is írta, a szerkesztő mun­katársa. Békevári Sándor, az adatgyűjtésben részt vevő Árdán- házi Tiborné, Bense György, Czi- nege Gábor, Dániel Géza, Joós Ferenc, Sipos Lajos és Réti István, „ KÜZDTÖNK HÍVEN 4 FORRADALOMÉRT...'' %úícM/ valamint >a bibliográfiát készítő Fekete Dezső érdeme, hogy a ko­rábbinál jóval több útmutatást, útbaigazítást ad a könyv. Hézag­pótló a megye munkásmozgalmá­ról szóló vázlatos történeti átte­kintés, melynek kibővítését foly­tatni volna érdemes. A válogatott bibliográfia szintén több és érté­kesebb, mint egy életraj zgyűjte- mény-melléklet. Segítségével min­den érdeklődő — legyen az tu­dományos kutató vagy iskolai nö­vendék — megtalálhatja a témá­ról. szóló újságcikket, közleményt, életrajzot és más publikációkat, illetve azok pontos lelőhelyét. A neveket, helységeket felsoroló mutató — visszautal a bibliográ­fiára — szintén a szakszerűségé­vel, és gondos segítő jellegével vá­lik értékessé az olvasó számára. Az arcképek száma huszonnégy- gyel szaporodott és ugyancsak új az emlékhelyeket bemutató 14 fotó is — Pásztor Zoltán munká­ja. A jövőnek A jelennek és a jövőnek akart használni a kiadvány gazdája, a megyei pártbizottság, a szerkesz­tő és írói, munkatársi gárda, s ezt el is érték bizonyosan. A kötet — példányszáma kevesebb, mint háromezer — könyvárusi forga­lomba nem kerül. A gyűjtemény — mint korábban — eljut a párt- szervezetekhez, a közművelődési intézményekhez, ahol tanulmá­nyozhatják, forgathatják a felnőt­tek és fiatalok. Mindenesetre érdemes lenne máris gondolkodni azon, hogy legközelebb — talán rövidebb idő elteltével — nem lehetne-e bőví­teni a példányszámot. Biztosan sokan jegyeznék elő és járulná­nak hozzá anyagi eszközeikkel a tényleges költség határáig is a párttagság soraiból,' a megye üze­mi és szövetkezeti dolgozói, az ér­telmiségiek közül, hogy saját könyvtárukban őrizhessék, gyer­mekük kezébe adhassák ezt az ér­tékes, ritka könyvet. Annak ér­dekében, hogy az előszóban is említett céloknak megfelelően, méltó emléket állíthassunk a tör­ténelemformáló események részt­vevőinek, s az elődök példáival is segítsük a -szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség eszméi­nek elmélyítését. F. Tóth Pál A TELEVÍZIÓBÓL JELENTJÜK Hogyan csináljunk karriert? „Nem gúnyolni kell az ostobá­kat, hanem kihasználni gyengéi­ket”, — ezzel a szavakkal vág ne­ki Glumov a tehetséges orosz szél­hámos a karrier útjának, A. Ny. Osztrovszkij darabjában, amely­nek Iv-változatát most kezdték el forgatni a Magyar Televízió stúdiójában. — Rendkívül hálás . feladat Osztrovszkij művét képernyőre vinni, — vallja Lengyel György vendégrendező. — Nekem külön­ben is szenvedélyem az orosz klasszikusok világának feldolgozá­sa. Ez már a harmadik ilyen jel­legű, szatirikus darab, amely ki­kerül a kezem alól. Az egyiket már bemutatták, a másik még do­bozban van, s máris tervezgetem egy negyedik remekmű feldolgo­zását. Számomra a komédia vilá­ga rendkívül vonzó. Osztrovszkij- nak ez a színmüve erősen kriti­kai éllel íródott és nagyon sok ak­tuális vonást találok még ma is benne. — Osztrovszkij a karrierizmus természetrajzát mutatja be. — Igen. A mű eredeti címe le­fordíthatatlan. Mi, „Hogyan csi­náljunk karriert” címmel mutat­juk majd be. Az angolok „Egy csirkefogó naplója” címmel játsz- szák... Az a társadalom, amely­ben Glumov a darab hőse él, ma­ga termeli ki az ilyen karakterű, tehetséges szélhámosokat, azokat, akik mindenáron érvényesülni akarnak. Ennek érdekében igye­keznek mindenkit felhasználni és semmilyen módszertől, eszköztől nem riadnak vissza. Ó a modern Tartuffe, aki mindenkit magába szédít. Edestestvére lehetne az ál­talunk is jól ismert Csicsikovnak, a Holt lelkek szélhámos figurájá­nak. Érdekes irodalomtörténeti adalék, hogy Szaltikov Scsednn a maga korában ezt tartotta a leg­jobb Osztrovszkij-daratnak és át­vette egyik művébe Glumov alak­ját. — Mennyire ragaszkodtak az eredeti műhöz? — Természetesen tömörítenünk kellett..,. Ami pedig Q„$tj.lßstjl-. leti, éles, szatirikus, halálosan ko­molyan vett játékstílust követünk. ■ Ugyanazt az utat járom végig, amelyet már korábbi rendezéseim­ben is megtettem. Nem is komé­dia ez, inkább éles groteszk, iro­nikus hangvételű játék. — A szereplők? — Remek szereplehetőségeket kínál a darab, éppen ezért a le­hető legkitűnőbb színészekkel for­gatunk:' Gobbi Hildával, Tolnay Klárival, Almássy Évával, Már­kus Lászlóval, Sulyok Máriával„ Feleky Kamillái és másokkal. A főszerepet a fiatal debreceni szí­nész, Cseke Péter alakítja élete első nagy szerepében. — Mi az, amit Osztrovszkij sza­tírája mondhat a mának? — Ügy érzem a karrierizmus ma is meglevő heveny betegség, és a Glumovok még mindig kö­zöttünk járnak. Sz. B. Vannak szavaink, amelyeken a nyelvben logikát keresők köny- nyen fönnakadhatnak, különösen ha a szavak nyelvi előzményeit pem ismerik. Ilyen a rövid ital. Miért rövid? A rövidáru (a ru­házathoz használt kellékek: Cérna, szalag stb.), a rövidnadrág, rövid­távfutó, rövidzárlat magyarázata • nem okoz nehézséget. De a rövid jelentése nemcsak az, hogy vala­mi hosszirányban kicsi, hanem sok egyéb is. Rövid lehet valami­nek az időtartama (rövid idő, rö­vid látogatás), valamilyen képes­ség, tulajdonság (rövid ész, rövid emlékezőtehetség). De folyadékot is neveznek rövidnek. Így pl. a szakács rövid lével főzi a pörköl­tet. A lé rövidsége azt jelenti, hogy a szokásosnál kevesebb vizet tesznek bele. A rövid ital megnevezés a je­lentés további módosulásán alap­szik: nagy szesztartalmú, erős italból, tömény szeszes italból kis mennyiséget szoktak egyszerre inni, illetve kimérni. A rövid el­lentéte, a hosszú szintén szerepel italok megnevezésében. Pl. a köz­ismert hosszúlépés. A levest . is lehet hosszú lére főzni. A hosszú lére ereszt kifejezés átvitt érte­lemben is használatos olyan be­széd jellemzésére, amelyben ke­vés a tartalom, . 'Elgondolkodhatunk a magas je­lentésén is. Ennek a szónak nyél­vünkben nagyon határozott tar­talma van: magas lehet a torony, a fa, a hegy. De a magas magán­hangzók elnevezésének oka már hangszíni megkülönböztetés. El­lentétük nem az alacsony, hanem a mély magánhangzók. A magas láz, a magas hőmérséklet elneve­zés a magasba szökő higanyszál­lal kapcsolatos. A magas fizetés a nagy fizetésre utal. Nem lehet elmellőzni a német nyelv hatását sem: magasfeszültség, valaminek a magasiskolája. Ha a magas szó­nak van. nagy, felszökő, hatal­mas, tekintélyes jelentése, elfo­gadhatjuk a használatát: magas árak, magas beosztás. A diplomá­ciában beszélünk magas szerződő felekről, de van magas elismerés ■ is, sőt emlegetni szoktuk a ma­gasabb köröket is. De a magas tojáshozamú tyúkok esetében na­gyon üresen kong a kifejezés: hogy lehet« -a töjáshozam- magas. Helyette, beszéljünk nagy tojáskor . zamú tyúkokrol, de ha nem hi- vataloskodunk, egyszerűen és közérthetően inkább jól tojó tyú­kokat emlegessünk. Sokszor használjuk az alterna­tíva szót, újabban nem helyesen is. Ha azt olvassuk, hogy „a tör­ténelem csak égyetlen alternatí­vát ismer, amelyik valóban meg­történt” — a hagyományos nyelv-' használat szerint itt a szót 'hely­telenül* használtuk. A szó önma­gában két lehetőség közti válasz­tást jelent. Babits helyesen hasz­nálta egyik tanulmányában: „A fölszállott a pávában Ady alter­natívát állított fel a sorsnak: vagy lesz új értelmük a magyar igéknek, vagy marad régiben a bús magyar élet.” Tehát "a szó­nak ez a használata helyes. Ü jab- ban már kettő közül az egyik le­hetőség értelmében is használják. Pl.: két alternatíva áll előttünk. Ez nem kettős lehetőséget jelent, csupán kettő' közül az egyiket. A szónak ezt'a jelentésváltozását még elfogadhatjuk. Itt is elvileg két lehetőség van, de ezekből csak egy a reális. Ha a jelentés- változást továbbvinnénk, akkor az alternatíva csak valaminek a lehetőségét jelentené. Ilyenkor ne alternatívát mondjunk, hanem csak lehetőséget. Bizonytalan jelentésű szavaink közé sorolhatjuk alkamasint sza­vunkat. „Velünk alkalmasint egyetértenek.” Ezt a mondatot so­kan úgy értik, hogy alkalomadtán, alkalmanként, tehát csak néha értenek egyet. Mások számára pe­dig azt jelenti, hogy feltehetőleg, valószínűiéhihetőleg egyetérte­nek velünk. Ez az utóbbi értel­mezés a helyes. A jefentésbeli bi­zonytalanság abból • eredt, hogy a szót viszonylag ritkán használ­ták, és a szó alakja szerint is az alkalomhoz kapcsolódik. Mivel ezt a szót újabban is sokszor halljuk, a'rra kell törekednünk, hogy he­lyes értelmű használata terjedjen el. Eksztázis vagy extázis? Helyes­írási kérdés, az első változat a helyes. A görög eredetű szó ele­mei szerint magából való kilépést jelent. Jelefttése egyrészt betege­sen izgatott, elragadott lelkiálla­pot, másrészt rajongó lelkesedés, elragadtatás. Mi azért írjuk ksz- szel, mert a görögben is így ír­ták. Nyelvi hagyományaink álta­lában az eredeti klasszikus for­mát követik. De ha magyarul akarjuk mondani, van rá sok meg­felelő magyar szavunk (elragad­tatás, rajongás, hevület, lelkesült- ség, révület, önkívület stb.). A posztumusz vagy poszthumusz helyes írását is a szó eredete ma­gyarázza. Két jelentése van: az egyik ’az apa halála után szüle­tett’, mint Arany egyik .balladá­jának hőse, V. László. Másik je­lentése: ’a szerző halála után köz­zétett’. Ezért beszélünk egy író­nak, zeneszerzőnek poszt(h)umusz művéről. Magyarul utószülött gyermekről, hátrahagyott műről van szó. De vajon szükséges-e aha poszt(h)umusz szóban? So­kan úgy elemzik a latin post (után) elöljárónak és a humus (talaj) latin szónak az összetéte­le (mintha azt jelentené: elfölde- 1 és,.pt^Q}),,,Pedig ez a lafeuSSP. A posterns ’következő’ melléknév felsőfokának . egyik alakváltozata: . postumus. Értelme: utolsó, utolsó szülött, <utószülött. Zeneművek cí­me után sokszor azt olvassuk: Op. posth. Dg a mondottak alapján az. Op. post, helyesebb. Kiejtése pedig opusz posztumum, mert az opus semlegesnemű szó. A. nylon szó 1945 után honoso­dott meg nyelvünkben. Az ame­rikai angol szó mesterséges szó­alkotás. Eredete bizonytalan. Mi ezt a szót nájlonnal vagy* nej­lonnak ejtjük. A nilon betűejtés egészen kivételes. Ma még nylon­nak írjuk, de a most készülő újabb helyesírási szabályzat bi­zonyára a kiejtéshez jobban iga­zodó nejlon írásmódot fogja kö­telezővé tenni. Vigyázzunk a helyesírására! Ha az utótag egyszerű szó, egybeír­juk vele (nylonabrosz, nyloning). De ha az utótag összetett szó, a különirása helyes (nylon fehér­nemű). Kiss István rnrnmmmmmm wmmx HAZAI TÁJAKON Palócország ékszerdoboza A Cserhát-hegység szívében fekvő Hollókőt gyakran nevezik az ország legszebb községének. A régi falusi házak jellemzője, hogy alájuk építették a pincét, amelyek általában az utca felől nyílnak, s így a házaik magasabbnak, eme­letesnek látszanak. A fiából fara­gott tornácok szintén művészi ér­zékre vallanak, nemcsak a kor­látokat, hanem a tartóoszlopokat is különbözőképpen formálták. A házakat zsúpszalmával fedték. A népviseletet a nők máig is meg­őrizték, sok szoknyát, bő ujjú in­geket hordanak. Az öltözékhez tartozik a hímzett kötény. Sajá­tos a nyakon viselt gyöngysor, amelyet apró virágokkal díszíte­nek. A lányok haja fonatban lóg, az asszonyok kontyba tűzik és több rétű fejviselettel, gyöngyös főkötővel, rojtos kendővel borít­ják. Néha az idősebb férfiak is felveszik a vászoninget, a ke­ményszárú csizmát, a fémpitykék- kel kirakott fekete posztóméllényt és a kerek kalapot. A XIV. században épült fator­nyos templom körül 55 régi pa­lócházat találni még, ebből hu­szonnégyet vásárol meg az el­képzelések szerint a műemlékvé­delmi felügyelőség. Turistáknak adják ki az eddig átvett, karban­tartott palócházakat, az egyiket múzeumnak rendezték be. A köz­ség a Várhegy alján helyezkedik el, a festői várromot az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség tartja rendben. Az ősi falu lakóival könnyen megbarátkoztam, elragadó embe­rek a palócok. Vendégszeretők, kedvesek, közvetlenek. A férfiak nagy része a közeli bányavidéken dolgozik. Az ügyeskezű asszonyok pedig a Széchenyi Háziipari Szö­vetkezetnek népviseletbe öltözte­tett babákat készítenek, nagy hozzáértéssel. Meglátogattam Kelemen Ferenc fafaragót, aki már 15 éves kora óta rabja ennek a művészetnek. Egyszer egy pályázatra a hollókői kendertermelést és -feldolgozást 14 darabból álló sorozatban for­mázta meg. Azóta ismertté vált a neve. Csak néhány percig tudtunk be­szélgetni, mert állandóan jöttek a látogatócsoportok, megnézni a rögtönzött kiállítását. A hazai tu­ristákon kívül angolok, németek és más országok fiai, lányai is fel­keresték. Mutatta a vendégkönyvet, öt világrészből találtam benne dicsé­rő szavakat. — Ezeket, a most itt látható al­kotásaimat nem adom el, hiába könyörögnek, különösen a külföl­diek, mert a községi tanács lehe­tővé tette, hogy az egyik régi ház­ban állandó kiállítást berendez­hessek, — ••mondta némi büszke­séggel. — Kissé fáradtnak látszik. — Ne csodálkozzon. Ma dél­előtt legalább háromszázan ke­restek fel, és mindenki venni akart valami emléket Alig tud­tam megvédeni jövendő kiállítá­som anyagát Megnéztem a palócmúzeumot ahol nemcsak azokkal a tárgyak­kal ismerkedhettem, - amelyeket az itt lakók használnak, hanem az ősi művészettel is. Felmentem a várhegyre és pajkos gyermek módjára felmásztam a várfal te­tejére. A völgyben csodálatosan ragyogtak a napfényben fütdő, fehérre meszelt palócházak. K. S. • Kelemen Ferenc fafaragó munka közben. • Ilyenek a faragott tornácok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents