Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-14 / 138. szám
AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 138. szám Ára! 1,20 Ft 1980. június 14. szombat ÜLÉSEZETT AZ SZMT ELNÖKSÉGE A munkabér legyen arányos a teljesítménnyel Igen fontos — és napjainkban kivált nagyobb hangsúlyt kapott téma szerepelt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségének tegnapi ülésén. Az első napirendi pont keretében a differenciáltabb bérezés megyei helyzetének alakulásáról szóló jelentést vitatta meg az elnökség — KovácsT Pálnak, az SZMT közgazdasági osztálya vezetőjének előterjesztésében. Miért mondjuk, hogy a jelen időszakiban különösen jelentős ez a kérdés? Korántsem azért, mintha a munkateljesítmény szerinti bérezést mostani helyzetünk kulcskérdésének tekintenék, mint ahogy több helyütt így beszélnek róla. Hiszen — aligha kell ezt külön bizonygatnunk — a végzett munkán alapuló differenciált bér- és jövedelempolitika következménye nem mai keletű. Szükségszerűen — ha szabad így kifejezni — szinte szemléleti riisí tőén került most időszerű feladataink első soraiba. Mint az előttünk álló tennivalók sikeres elvégzésének lényeges eszköze. Húsz vállalatnál vizsgálták a keresetek munka szerinti differenciálódását, azaz a munka szetinti elosztás következetes érvényesítése érdekében tett intézkedéseket, azok hatását. Megállapították, hogy az utóbbi két évben van ~ bizonyos törekvés, előbbrelépés a teljesítményekhez jobban igazodó vállalati, bérgazdálkodási gyakorlat kialakításában. A megváltozott bér- és keresetszabályozási rendszer bevezetésével egyértelművé vált, hogy a bérnövelés lehetősége, mértéke elsősorban a vállalati gazdálkodás eredményességétől függ. Az eredmények növelése, de még a szintentartás is a teljesítmények dinamikus növekedését követeli meg. Ügy is fogalmazzuk ezt meg mostanában, hogy mind hatékonyabban kell dolgoznunk; s ez a kulcs a fejlődéshez. Ehhez azonban — ismételjük eszközként szükséges az anyagi ösztönzési rendszer korszerűsítése, ezen belül a teljesítményarányos bérezés helyes alkalmazása. — Közeli alkalommal lesz még módunk több üzem', vállalat helyes és már eredményeket is hozó törekvéseinek ismertetésére. Ezúttal csak azt mondhatjuk összegezésül, . hogy bár vannak kedvező tapasztálatok, ennek ellenére sem sikerült még lényeges változást elérni a bérek, keresetek végzett munkán alapuló differenciálásában. Ennek több oka van. Közülük csak egyet említsünk itt. Sokat hivatkoznak arra, hogy az idén is visszafogottabb belső felhasználás a korábbi évekénél kisebb mértékű bér- fejlesztést tett lehetővé, ami a differenciálás gátló tényezője. Ez tény, ám az Is igaz, hogy korábban, amikor nagyobb lehetőségek álltak rendelkezésre, akkor sem volt tapasztalható a bérek, keresetek nagyobb mérvű differenciálására való törekvés. A mai állapot folyamat során alakult ki, s megfigyelhető, hogy a meglevő lehetőségek sincsenek célirányosan ki- és Jelhasználva. Ki ne tudná, hogy mennyi, nem a munkateljesítménnyel összefüggő egyéb összegek terhelik a béreket (szociális, humánus szempontok alapján), s év vége felé milyen jelentős összegeket fizetnek ki követelmények nélkül, de évközben is, minimális követelmények alapján. Azaz pem mindig tartjuk magunkat ahhoz, hogy csak a végzett munkát fizessék meg. t Az -előbbrejutás végett javasolt , számos gyakorlati megoldás, illetve az ehhez vezető út közül célszerű alkalmazni például á (nár leginkább ösztönzőnek megismert bérezési formákat, s amelyek a dolgozók számára — úgymond — közérthetőek. Bátrahban kell élni a minőségre, az anyag- és energiatakarékosságra ösztönző bérformák érvényesítésével, kiváltképp' a lakossági fogyasztási cikkeket előállító vállalatoknál, az anyag-, energiaigényes, valamint jelentős importanyagot felhasználó üzemeknél. — A bérek, keresetek fokozottabb differenciálásában — a szakmai -bérarányok javítása mellett — a hangsúlyt az adott munkakörön belüli nagyobb differenciáltságra célszerű helyezni, hiszen ma még hasonló munkakör esetén is alig különbözik egymástól a kiváló és gyenge teljesítményű dolgozók keresete. A második és harmadik napirendi pont keretében az SZMT és elnöksége 1980. II. félévi munkatervére vonatkozó javaslatot, illetve az alapszervezeti vezető testületek és a számvizsgáló bizottságok választásának tapasztalatairól - szóló tájékoztatót vette egyetértéssel tudomásul az elnökség. T. I. MESTERSÉGES ESŐ # Az apostagi Dunamenti Tsz hagyományosan nagy krumplitermelő gazdaság. A jobb termés érdekében igyekeznek minél nagyobb területen öntözni a szépen bokrosodé burgonyát. Ünnepi ülést tartottak a Parlamentben • Az ünnepségen Tétényi Pál mondott megnyitó beszédet. Harmincöt esztendeje, 1945. június 9-én alakult meg az MSZBT elődje, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság. Az évforduló alkalmából pénteken kibővített ünnepi ülést rendezett az MSZBT országos elnöksége a Parlament Vadásztermében. Ott volt az elnökségben Berecz János és Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői és Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Részt vettek az ünnepségen közéletünk jeles képviselői, az MSZBT tagcsoportjainak küldöttei, s ott voltak számosán a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság alapító tagjai közül. Tétényi Pál akadémikusnak, az MSZBT alelnökének megnyitó szavai után Apró Antal, a, társaság elnöke mondott beszédet. Megemlékezett a szovjet és a magyar nép múltba visszanyúló kapcsolatairól. Utalt rá, hogy a két nép barátsága először a harctereken,' a közös osztályellenség elleni harcban alakult ki. A kapcsolatok tömegessé válását országunkban a Vörös Hadsereg hősies felszabadító harca bontakoztatta ki. A három és fél évtizede létrehozott Magyar—Szovjet Művelődési Társaság alapítói célul tűzték ki, hogy megismertetik a magyar dolgozó tömegeket azzal a szellemi és gazdasági fejlődéssel, amelyet ,a szovjet nép elért — mondotta Apró Antal. — Ezekben az években ismerkedhettünk meg először teljes gazdagságában a szovjet irodalom, a film, a színházművészet alkotásaival, a tudomány, a technika eredményeivel. Ezután részletesen szólt a társaság tevékenységéről. Az MSZBT fennállásának három és fél évtizede alatt sikerrel munkálkodott népeink barátságának minden lehetséges módon való ápolásán. Ez a barátság nemcsak eszméink, elveink, céljaink közösségén alapul, hanem internacionalista meggyőződésünkből, nemzeti érdekeinkből indul ki. Ez a barátság kiapadhatatlan forrása volt eddig is szocialista hazánk fejlődésének és az marad a jövőben Is — zárta nagy tapssal fogadott beszédét Apró Antal. Ezt követően Vlagyimir Jakovlevics Pavlov mondott beszédet. — A népeink közti ‘barátságnak mély történelmi gyökerei vannak — mondotta —, bölcsőjénél Lenin és magyar harcostársai álltak. — Jogos büszkeséget vált ki a szovjet emberekből az az évtizedek próbáját kiállott tény is, hogy a magyar és a szovjet nép együtt harcol a szocialista és a kommunista társadalom felépítése és a világbéke ügyéért. A világpolitikai küzdőtéren egységesen lépnek fel a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, az enyhülés és a leszerelés érdekében — mondotta, befejezésül a szovjet nagykövet. 'Ezután Tétényi Pál felolvasta a Szovjet—Magyar Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének, valamint a Szovjet—Magyar Baráti Társaság központi vezetőségének az MSZBT jubileumát köszöntő üdvözletét,. majd Apró Antal a társaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából a magyar— szovjet barátság fejlesztéséért és sbk évtizedes kiemelkedő munkásságáért 20 ^®SZBT-aktivistát a társaság aranykoszorús jelvénnyel tüntette ki. • Ugyancsak tegnap a Szovjetunió magyarországi nagykövetségén Vlagyimir Jakovlevics Pavlov nagykövet az MSZBT által adományozott tíz kitüntető jelvényt nyújtott át — többek között Apró Antalnak, dr. Babies Antalnak, Kardos Lászlónak, Ligeti Lajosnak és Olcsai-Kdss Zoltánnak. Pénteken koszorúzási" ünnepséget rendeztek az ELTE természettudományi karának épületében, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság alakulását megörökítő emléktáblánál. Az ünnepségen Ligeti Lajos akadémikus, az MSZBT alelnöke, egykori alapítótag emlékezett meg a magyar—szovjet barátság jelentőségéről. Ezután az MSZBT országos elnöksége képviselői, az ELTE természettudományi karának állami és pártvezetői, valamint a kar hallgatói koszorút helyeztek el az emléktáblánál. (MTI) Baja város Tanácsának alakuló ülése Pihenő a Szaljuton A két látogató expedíció visszatértével néhány napos pihenőt kapott a Szal- jut—6 űrállomáson Leonyid Popov és Valerij- Rjumin. A szovjet—magyar expedíció és a Szojuz—T—2 látogatása ugyanis valamelyest megváltoztatta normális életrendjüket, s ezért az űrrepülés irányítói úgy döntöttek, hogy a munkával töltött szabad napok pótlására engedélyezik a pihenőt. Popov és Rjumin csütörtökön hosszabb beszélgetést folytatott a szovjet—magyar közös űrrepülés résztvevőivel: Valerij Kubászov- val és Farkas Bertalannal, akik további jó munkát kívántak az űrlaboratórium dolgozóinak. Baja város Tanácsa tegnap tartotta alakuló ülését, amelyen megjelent dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke is. A június 8-i tanács választások alkalmával 8C választókerületben nyolcvan tagra adta le szavazatát 26 ezer bajai választópolgár. Az alakuló ülés korelnöke Le- hoczky Sándor üdvözölte a városi tanács tagjait, a tanácsülésen megjelent díszpolgárokat, az üzemi és vállalati kollektívák, társadalmi szervek képviselőit. Ezután az ügyrendi bizottságot választották meg, majd annak jelentését hallgatta meg a testület. Ezt követően dr. Kárpáti Antal, a ‘ Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke javaslatot tett a tanácselnök és tanácselnök- helyettes személyére. A 13 tagú végrehajtó bizottságot a következőkben választotta meg a testület: elnök ismét dr. Kincses Ferenc. Elnökhelyettes továbbra is Jaszenovics Sándor. Vb-tagok: Balogh Tibor, Bánáti Tibor,_ Bo- hus Mihály, Dóka Antalnál dr. Gaszner István, dr. Gyurákovics András, Jenei Jánosné, Márton lstiánné, Papp György és Vásárhelyi György. Ezután a tanácselnök az elnök- helyettes és a vb-tagok eskütételére került sor, majd Lehoczky Sándor korelhök köszöntötte a megválasztott vb tagjait, tisztség- viselőit. A továbbiakban dr. Kincses Ferenc tanácselnök köszönetét mondott a vb nevében a bizalomért, majd az alakuló ülés a bizottságok megválasztásával folytatta munkáját. Az öt személyből álló számvizsgáló bizottság elnöke Kvalla Ferenc. Megválasztották a nyolcvan népi ülnököt is, majd a továbbiakban a következő hét megyei tanácstagot titkos szavazás alapján választotta a tanácsülés: dr. Gajdócsi István, Baja város országgyűlési képviselője, Szép Károly, az Alföldi TÜZÉP Vállalat igazgatója, Bajor Lászlóné, a bajai Férfifehérne- műgyár gondnoka, dr. Kincses Ferenc tanácselnök, Kvalla Ferenc, _ a Türr István Közgazdasági és' Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatója, Márton Istvánná, a bajai Finomposztó Vállalat újítási előadója, dr. Szenti János, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Ezután dr. Kincses Ferenc tanácselnök bemutatta a szakigazgatási szervek vezetőit. A most meg nem választott régi tanácstagoknak jegyzőkönyvileg mondtak köszönetét eddigi munkájukért, majd dr. Sárközi István, a városi választási elnökség elnöke átadta a megbízóleveleket a megválasztott tanácstagoknak. Dr. Kincses Ferenc, a megyei tanácstagok megbízólevelét adta át, s ezzel véget ért a bajai Városi Tanács-alakuló ülése. Sz. F. Tudunk# nyaraim? Meddig is tart a magyar nyár? Hivatalosan két hónapig, ameddig az iskolai szünet, a meteorológusok szerint június 21-től szeptember 21-ig, az idegenforgalmi szakemberek meg 100—120 napról beszélnek. Az eltérő vélemények valamiben megegyeznek: rövid nálunk ez az évszak, ráadásul az utóbbi években az időjárás (sem hajlandó kedvezni annak a megrögzött szokásunknak, hogy az évi pihenő idő el sem képzelhető máskor, mint a hagyományos nyári hónapokban. Vagyis az esztendő legádázabb, legzaklatottabb terminusával nézünk ismét farkasszemet, jóllehet éppen szabadságunkat, nyugalmunkat keressük, s készülünk megváltani ez alatt. Helyénvaló a fenti jelző még akkor is, ha figyelembe vesszük arányaiban lenyűgöző f üdülőhálózatunkat, az egyre több, egész évben nyitva levő üdülőépületet, s azt, hogy ma már sokan vannak, akik hajlandók télen kivenni szabadnapjaikat és ' a kánikulai zsúfoltság helyett a tél csöndjét, szépségét élvezni egy jól fűtött menedékházban. A tömeges igény, a közóhaj valahogy így fogalmazódik meg: akárcsak a gépnek, az emberi szervezetnek is szüksége van lazításra, kikapcsolódásra, regenerálódásra, avagy — üzemi hasonlattal élve — tervszerű megelőző karbantartásra. Csakhogy! E deklaráció és a kétkedő kérdés — hogy tudniillik okosan és főleg hasznosan, célszerűen kitud- juk-e használni a rendelkezésünkre álló 2—3 hetet? — azonos tőről fakad. Sorolhatnék ijesztő, de legalábbis elgondolkodtató példákat. Halasi ismerősöm unja már a Vadkerti-tónál pompázó vityillóját. Egyszerűen nincs maradása, autójával külföldre jár, mindenféle körutakrá. Hetekkel az indulás előtt izzadva lót-fut, okmányok, kempingfelszerelés, - seftelnivaló után, odakinn üzletekbe és piacra — jobbik esetben múzeumokba — rohangál, éjjelnappal az árak és erszényének tartalma közötti antagoniszti- kus ellentéten dühöng, óránként balhézik a családjával, s mással is, aki valahol, valamiképp keresztezi az útját. Hazaérve természetesen teli torokból hirdeti élményeit, s hogy végig mennyire kellemesen érezte magát. Egy másik barátom — ö kecskeméti — a Balatont és — ép ésszel fel nem fogható módon — Budapestet tünteti ki rendszeres érdeklődésével. „Nyaralásához" előbb kezdi meg. a spórolást, mint világjáró sorstársai. Állomáshelyein azonnal „élni kezd"; sűrűn veti magát az éjszakába, ritkábban a tó, vagy a strand vizébe. Orvosok, pszichológusok a megmondhatói: sokkal gyorsabban és könnyebben piheni ki az ember a fizikai fáradalmakat. A bonyodalmat inkább az idegi bántalmak, a különféle stresszhatások okozta megrázkódtatások kivédjÉe jelenti. És ezekre a lelki nyavalyákra, a túlzott pszichikai megterhelésre — amely manapság a legsúlyosabb bajok előidézője lehet — sajnos nagyon kevés a gyógyító medicina. Mióta az üdülés tömeges méreteket öltött, s nyaranta több százezer dolgozó élvezheti a hajdan exkluzívnak tartott nyári pihenés örömeit, valamiféle élvhajhász szertelenség uralkodott el rajtunk. Mintha a szülök és nagyszülők évszázados jogfosztottságáért akarnánk elégtételt venni, s a Krúdy és Móricz által megörökített úri mulatságok legújabb- kori formuláiból követelnénk a jussunkat. S mily gyakori, hogy ennek az ösztönös virtus- és kalandvágynak áldozzuk fel kiböjtölt pihenőnapjainkat is. Félreértés ne essék: eszem ■ ágába sincs pálcát törni az imént bemutatott két honfitársam, s a hozzá hasonlók fölött. Mindenkinek szuverén joga, hogy — amennyiben törvénybe nem ütközik — tetszése és lehetőségei szerint töltse el szabad idejét. Különben sem lehet általános, megbízható receptet, testre szabott programot előírni. Van, .aki a hobbikertben jó kedvvel végzett kertészkedésre, vagy barkácsolásra esküszik, - mások a mozgalmas-fárasztó utazást, vagy a nyugalmas fürdőzést részesítik előnyben, megint mások a természetjárásban, a hegyormokról kitárulkozó panorámában lelik gyönyörűségüket.. Talán még nem késő a figyelmeztetés: mindegy hol, milyen körülmények között ér bennünket a szabadság, jusson eszünkbe az idegrendszerünk. Mindenképpen •békében önmagunkkal, s a világgal, józanul és mértéktartón feloldódva szórakozásban, egyéb szellemi élvezetben, vagy bármilyen . fizikai foglalatosságban — igazán felfrissülni, megúj-' hodni, s erőt gyűjteni az egész évi munkához, tanuláshoz csak így lehetséges. K. F. Tanácskozás a kajsziról Az előzetes becslések szerint az idén jó termés várható kajsziból. Ezért máris készülnek a gazdaságok arra, hogy megszervezzék a gyümölcs időben történő leszedését, csomagolását. A felvásárló vállalatok és a feldolgozó üzemek szintén megkötötték már a szerződéseket. A Kiskunságban 44 termelőszövetkezet foglalkozik kajszitermesztéssel. Az értékes gyümölcs biztonságos elhelyezése, megfelelő minőségben'történő értékesítése érdekében a Kiskunsági Mező- gazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége tegnap Kecskeméten megbeszélést tartott a szövetkezeti vezetőkkel. A tanácskozáson dr. Laczkó Tibor, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatója és Gyenes István, a HUNGARO- FRUCT külkereskedelmi vállalat megyei vezetője' tájékoztatást adott az eredményes forgalmazás céljából szükséges szövetkezeti és vállalaiti feladatokról. Kovács László, a TESZÖV titkárhelyettese elmondta, hogy a megye összes kajszitermésének mintegy fele a Kiskunságból kerül ki. A vállalat vezetői azt kérték, hogy az üzemek ügyeljenek a minőségre, csomagolásra, mert csak tetszetős árut lehet exportra szállítani. Az üzemek vezetői főként a munkaerőgondokra hivatkoztak. Szó volt arról, hogy az ipari üzemekkel megállapodást kötnek barackszedésre. A tanácskozáson aggodalmukat fejezték.ki a felszólalók a szállítási gondokkal kapcsolatban, főként az a veszély fenyeget, hogy a MÁV nem tud elég vagonról gondoskodni. Erről külön tárgyalnak majd az illetékesekkel.
