Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-13 / 137. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: derült, száraz, napos idő. Időnként megélőn* külő változó irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 12-17. legmagasabb nappali hőmérséklet 26—30 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál tegnap 20 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi, 137. szám Ára: 1,20 Ft 1980. június 13. péntek Ljudmila Zsivkova látogatása az Akadémián Ljudmila Zsivkova, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Nép- köztársaság kulturális bizottságának elnöke csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián találkozott a magyar—bolgár történész vegyes bizottság magyar tagozatának tagjaival. A vendéget Paeh Zsigmond Pál akadémikus, az MTA alelnöke, az MTA történettudományi intézetének igazgatója köszöntötte, majd áttekintették a magyar—bolgár történettudományi kapcsolatokat. A találkozón jelen volt Boncso Pencsev Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Építők napja előtt 3. oldal A hagymatermesztés és -feldolgozás gondjai 4. oldal Kádár János fogadta Michael O’Riordant Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Michael O’Riordant, Írország Kommunista Pártjának' főtitkárát, aki az MSZMP vendégeként tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, kölcsönösen tájékoztatták egymást a magyar, illetve az ír párt helyzetéről és tevékenységéről. A találkozón részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. (MTI) (MTI-fotó — KS.) Ülést tartott á Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt arról,»hogy befejezték a Vietnami Szocialista Köztársasággal és a Román Szocialista Köztársasággal folytatott, az 1981 —1985-ös időszakra szóló népgazdasági terveket egyeztető tárgyalásokat, és aláírták a tervkoordinációs jegyzőkenyveket. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari miniszter jelentését a Paksi Atomerőmű építéséről. Megállapította, hogy az 1978-ban elhatározott intézkedések végrehajtása nyomán meggyorsult a munka, javult a kivitelezés szervezettsége. Kötelezte az illetékeseket, hogy továbbra is minden szükségeset tegyenek meg a kiemelkedő fontosságú beruházás tervszerű megvalósításának elősegítésére. «. A munkaügyi, az egészségügyi és a pénzügyminiszter, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint a SZOT előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a foglalkozási rehabilitáció helyzetéről szóló jelentést. Megbízta az illetékesekét, hogy dolgozzák ki a változott munkaképességű dolgozók hatékonyabb foglalkoztatását elősegítő intézkedéseket, ennek keretében tegyenek javaslatot a foglakozási rehabilitáció rendszerének átfogó korszerűsítésére. (MTI Gyorsított ütemben készülnek a konzervipari gépgyártásra • A kecskeméti gyárban már elkészült a kisebbik új üzemcsarnok, s ott szerelik a konzervipari kefés mosógépeket, .amelyeket az idén már sorozatban gyártanak. • Készen áll a nagy csarnok vázszerkezete is. (Tóth Sándor felvételei.) A mezőgazdasági termékek magas fokú hasznosításának akadálya, hogy a nyersanyagtermelés növekedésével nem tartott lépést a hazai, élelmiszeripari gépgyártás, s vele a feldolgozás fejlesztése. Nemcsak megyei, hanem országos probléma ez, s a megoldásával párt- és minisztertanácsi határozatok foglalkoznak. E gond megszüntetésére rendezték át pár évvel ezelőtt a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek előállításában résztvevő vállalatok profilját, hogy megteremtődjék a szükségletek kielégítésére képes gyártó kapacitás. A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat akkor kapott feladatot a konzervipari gépgyártásból. Mint Hugyecz Pál, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese tájékoztatott, 1978-ban kezdtek hozzá, hogy fölkészüljenek . a zöldborsó, az uborka-, a vegyes zöldség- és a paradicsom-feldolgozás eszközeinek előállítására. A profil átrendezése beruházás nélkül nem volt lehetséges. Az ehhez szükséges 234 millió forintból 160 milliót hitel fölvételével tervezték előteremteni. Az elképzelések szerint a vállalat kecskeméti törzsgyárát és a tiszakécskei gyáregységet érintő fejlesztést 1980. végére fejezték volna be. Jóváhagyás után a kivitelezés megkezdődött, s Kecskeméten egy új csarnok már föl is épült, amikor jött a Minisztertanács ez év januári rendelkezése, mely szerint az országban folyamatban volt jelentősebb beruházásokat. e bizottságnak felül kellett vizsgálni. Erre azért került sor, hogy megállapítsák: a 314 jelentős költségű beruházás közül melyeket érdemes, gazdaságos, a népgazdaság jelenlegi nehéz helyzetében tovább folytatni, melyeket lehet gyorsítani, esetleg a tervezettnél olcsóbban befejezni, s melyeket célszerű leállítani. Lényegében a Tervhivatal által koordinált vizsgálatok a beruházási „betegségek”, az indokolt szint feletti költségesség és a kivitelezés csigatempója ellen keresték az orvosságot A folyaihát- ban levő fejlesztések elbírálásánál fontos szempont volt az is, hogy a készítendő új termékek gazdaságosabbak-e az átlagnál, s miként hat majd a termelésük a népgazdasági egyensúlyra. A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat beruházását kedvezően bírálták el. Megállapították róla, hogy gyorsítható, s vállalták ezt a cég vezetői. Egyébként gyorsításra alkalmasnak mindössze tizenhárom fejlesztést talált a bizottság. A megyei vállalat esetében ez azt jelenti, hogy a hitelfolyósítás 1981- re történt eltolódása miatt már korábban 1981. december 31-re módosított befejezési határidő- helyett már a jövő év szeptember végéig elkészülnek a beruházással. A fejlesztési költség hitelrészét 20 millió forinttal csökkentették. Ez a tény — mint a műszaki igazgatóhelyettes elmondta — pillar natnyilag kérdésessé teszi, hogy az elképzeléseket változatlan műszaki tartalommal valóra tudják-e majd váltani, mivej időközben még áremelkedésekkel is számolni kell. A beruházás gyorsítását támogatják a szállító partnerek, s a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, az épületek kivitelezője is. A beruházási összeg nagy hányadát — 160 millió forintot —• gépekre költik, üzembe helyeznek számjegyvezérlésű berendezéseket is. Gondot okoz viszont, hogy a szocialista országokból rendelt gépek jövő évi beérkezésének üteme még bizonytalan. Jellemző, hogy a gyártandó új termékeknél nagyobb szerepe lesz a forgácsolásnak, mint az egyéb vállalati gyártmányoknál, s jobban képzett szakembereket igényelnek. Ezt a feltételt átképzésekkel teremtik meg. A magas színvonalú konzervipari gépeket angol, olasz és svájci licencek alapján állítják elő. Licencvásárlásra 40 millió forintot költenek. A változatlan, eredeti koncepció szerint a vállalati profil 30 százalékát képezi majd a termelés-felfutás után a konzervipari berendezések gyártása, s a belőle származó ‘éves árbevétel körülbelül 600 millió forint lesz. A jelenlegi fizetőképes kereslet szerint úgy alakul az értékesítés, hogy a termékek 70 százalékát szovjet, 20 százalékát tőkés exportra szállítják, a fennmaradó 10 százalékot pedig p. hazai konzervipar vásárolja meg. A. T. S. TERVEZÉSRŐL MENET KÖZBEN Növekszik a társadalmi munka jelentősége Pedagógusok a közművelődésben Alig hét hónap van még az V. ötéves tervidőszak végéig. Minden nappal közelebb kerülünk a következő tervciklus kezdetéhez. Ez természetesen nem egy időponthoz kötött, merev határ; számos feladat végrehajtása máris szervesen a.további törekvésekhez kapcsolódik, azok feltételeit teremti meg. Felvetődik azonban: hol tart napjainkban a tervező munka, amelynek végeredményeként a VI. ötéves tervjavaslatban összegeződnek Rács-Kiskun megye célkitűzései, a tanácsi gazdaság, s a terület további fejlesztésére? A kérdést Szakolczay Pálnak, a megyei tanács vb tervosztálya vezetőjének tettük fel, aki előbb visszautalt a tervezés eddigi szakaszaira. — A tanácsi tervek kidolgozása sokirányú, átfogó vizsgálódás alapján történhet, tehát több szakasza van a tervezésnek. Az alapja mindenkor a szükségletnek a lehetőséggel való szembesítése. Az igényfelmérés 1978 óta van folyamatban. Az első szakaszt a helyi tanácsok terv-elképzeléseinek ösz- szegyűjtése jelentette. Ezt különböző - vizsgálatok egészítették ki, így például a'lakásellátottság felmérése, elemzése, az általános iskolai tantermek kihasználtságának vizsgálata. Majd a szükségletszámítások következtek. Ezek módszerét központi irányelvek szabták, szabják meg. A lényeg, hogy a megyének a népgazdaság rendszerében elfoglalt helyéből kiindulva, a valósághoz, a népgazdaság lehetőségeihez kell hozzáigazítani a szükséglet diktálta fejlesztési elgondolásokat. A tervezésnek ez utóbbi sízakaszán túljutva, kialakultak a megye VI. ötéves tervelgondolásai. Ezzel azonban nem zárult le a tervezés folyamata. — Milyen tennivalók vannak most napirenden? — A megye párt- és tanácsi vezetése előtt ismeretesek a helyi szükségletek, világos tehát, milyen irányban kell haladni. Ismertek azonban az anyagi korlátok is, amelyek valószínűleg nem teszik lehetővé a megye különböző területeken való elmaradásának teljes leküzdését. Ilyen például a városok kedvezőtlen lakáshelyzete, a víz-, csatorna-, közműhálózatban feszitő elmaradottság, vagy éppen a nagy tanulólétszám ihiatt, néhány helyen a tanteremhiány enyhítése. Az előbb említett szükségletek nemcsak a helyi tanácsok terv- elképzeléseihöl ismertek. Elegendő csak a pártkongresszust előkészítő píj rtértekezl etek re, vagy az általános választásokat megelőző tanácskozásokra utalni. A megye lakossága számtalan fórumon hallatta szavát, s e felszólalások rengeteg fejlesztési igényt is jeleztek. Azok, akik felvetették, a helyi szükségletet a legjobban ismerők, egyúttal azonban ők azok, akik — az állami fejlesztési pénzeszközök híján — a legtöbbet tehetik a felismert, érzékelt szükségletek kielégítéséért. ■ Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a következő tervidőszakra váló felkészülés korántsem korlátozódik csupán a tervdokumentáció készítésére. A helyi tanácsok kötelessége a pénz híján, társadahnimunka-szervezéssel megoldható igények folyamatos megismerése, s a kielégítésükről, való gondoskodás. A megyei tanács vezetése már intézkedett az iránt, hogy ami a lakosság összefogásával rendezhető, máris cselekedni kell, azzal nem szükséges a következő tervidőszakra várni. Érdemes ismételten megemlíte- • ni, hogy a megye lakossága az elmúlt négy évben kétmilliárd, azaz személyenként 3700 forinttal járult hozzá lakóhelye fejlesztéséhez. E társadalmi cselekvésnek a gazdasági és politikai jelentősége egyaránt indokolja a társadalmi munka előre meghatározott * program szerinti szervezését és végrehajtását. A fejlesztési források csökkenése csak tovább növeli a társadalmi cselekvés ' jelentőségét. Minden településnek meg kell fogalmaznia tehát az előrehaladást jelentő célokat, programot kell adnia a mérsékeltebb életszínvonal-emeléshez. — Ezzel kapcsolatban a megyei tanács főleg milyen célokra irányítja a helyi tanácsok figyelmét? — Nagyon sok az olyan helyi feladat, amelynek elvégzése elősegíti az ott élők jobb ellátását, javítja a közérzetüket. Csak utalásszerűén az ilyen tennivalókról: a kommunális fejlesztések közül elsősorban az út- és járdaépítés, a víz-, gáz- és villanyhálózat bővítése, a földutak javítása, parkosítás, fásítás. Közbevetőleg: csupán a meglevő parkok megbecsülését szorgalmazó szemléletformálás is nagy összegű pénzmegtakarításban kamatozhat. A kulturális és sport célú feladatok körében főleg az általános iskolái tantermek, napközis helyiségek, tornatermek, óvodák, sportpályák építéséhez, bővítéséhez, • korszerűsítéséhez célszerű a társadalmi munka szervezése, igény- bevétele. Hasonlóképpen az öregekről való gondoskodás feltételeinek javításához, például az öregek napközi otthonai építéséhez, bővítéséhez. Lehetne folytatni azonban a lehetőségek egész sorával. A tervezéssel párhuzamosan hatékonysági intézkedések előkészítésén is dolgozunk. Ezek a meglevő eszközökkel — legyen az lakás, közintézmény, vagy éppen ivóvíz — a lehető legjobb gazdálkodást célozzák. — A tervezés további szakaszai? — A végleges tervelőirányzatok még nem alakultak ki, a megyei tanács, s a helyi tanácsok a legésszerűbb sorrend kialakításán dolgoznak. A már említetteken túl ugyanis a lehetséges mértékig a beruházási igények kielégítésére is törekszik a megye. Méghozzá úgy, hogy a tervbe pénzügyileg és műszakilag egyaránt megalapozott célok kerüljenek. Ez annál is fontosabb, mert az idén beruházott összegnek jövőre várhatóan kétharmadával, legfeljebb 70 százalékával számolhatunk beruházásira. Ezért is szükséges nagy gondot fordítani a tervszerű átmenetre, a megkezdett munkák befejezésére. Űjhoz ■ addig ugyanis aligha kezdhetünk. Egyébként soron vannak az ismételt egyeztetések a helyi párt- és .tanácsi szervekkel, gazdasági egységekkel, és esedékesek az ágazati egyeztetések is. Annyi bizonyos, hogy a népgazdasági tervezés üteméhez igazodva, az év végéig elkészül a tanácsi és a területi tervjaváslat, amelyet a tervezés rendjének megfelelően — az illetékes jóváhagyó testületek elé terjesztünk — mondotta végül Szakolczay Pál tervosztály-vezető. P. I. Elismerés, tisztelet és megbecsülés illeti mindazokat a pedagógusokat, akik az iskolai oktató-nevelő munka mellett részt vállalnak az iskolán kívüli közművelődési munkából, a felnőtt korosztályok tanításából, neveléséből is. Azokra a tanárokra, tanítókra gondolunk, akik a tanévben felelős-r ségteljes hivatásuk gyakorlása közben — mely gyakran délelőtti— délutáni elfoglaltsággal jár együtt — időt szakítanak a közművelődés ügyének szolgálatára. Szükségét érzik annak, hogy tudásukból minél több embernek átadjanak valamit. A pedagógusokra — tekintélyük, felkészültségük, határozott fellépésük miatt — szívesen odafigyelnek az embernek, tartozzanak bármely korosztályhoz,'társadalmi réteghez. Elvétve hallani olyan véleményt egy-egy településen, hogy a pedagógusok többsége kihúzza magát a közművelődési munkából; pedig nagyon hiányzik a közreműködésük. Lehet, hogy helyenként valóban vannak ilyen jelenségek. De vajon csak a pedagógusok hibáztathatok ezért? Nem vagyunk benne biztosak. Meggyőződésünk; nagyon sok tnúlik ez ügyben is a helyi vezetőkön, a társadalmi szerveken, a közművelődési intézményeken. Általános tapasztalat ugyanis, hogy ahol igénylik a pedagógusok- közreműködését, ahol jó az együttműködés a tantestületekkel, ott a nevelők szívesen vállalnak társadalmi munkát a közművelődésben is. örvendetes, hogy idősebb és fiatalabb pedagógusaink között egyaránt növekvő számban vannak ilyenek. Szűkebb hazánkban, Bács- Kiskunban legalábbis ilyen tapasztalataink vannak. Nagyon sokan közreműködnek a művelődési házak és más közművelődési intézmények különböző rendezvényein. Részt vesznek például kiállítások rendezésében, szakköröket, *klubokat, öntevékeny művészeti csoportokat vezetnek, helytörténeti gyűjtéseket irányítanak, ismeretterjesztő előadásokat tartanak, és sorolhatnánk még tovább. A közelmúltban Kiskunhalason, a Gázon István Művelődési Központban kiállítást rendező pedagógusokkal találkoztunk. Két teremben helyezték el a város és a járás napközis tanulóinak kézimunkáit. A remekebbnél remeke bb gyermekmunkák olyan kitűnő „tálalásban” kerültek a falakra, az asztalokra, hogy a kiállítás a lehető legszemléletesebb volt. Ezt a kiállítást — meggyőződésünk — mások nem tudták volna ilyen érzékkel megrendezni. Bizonyára emlékezetes marad sok kiskunhalasi számára. Ügy véljük, felesleges a konkrét példák sorával igazolni pedagógusaink szorgos közművelődési tevékenységét. Mégsem hagyhatjuk szó nélkül egyebek között a magyar nyelv hetének a programjában való részvételüket. Megyénk több száz városi és községi pedagógusa tartott előadást. nyelvünk szépségeiről, fiatalok és idősebbek ezrei előtt. Említhetjük a földrajzi névgyűjtést is, amelyben másokkal együtt ugyancsak sok pedagógus részt vett. Néhány nap múlva befejeződik a tanév, s hovatovább a végéhez közeledik a közművelődési évad is. Reméljük, falvainkban, városainkban az idei nyáron sem lesz holtszezon a közművelődésben, s hogy a különböző nyári rendezvényeken is találkozunk majd pedagógusainkkal, mint szervezőkkel, közreműködőkkel. R. M.
