Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-12 / 136. szám

\ 9 PETŐFI NEpf • 1980. június ÍZ. TUDOMÁNY-TECHNIKA Megújuló vasútvonalak Régi szabály, hogy a tehervo­natok súlyának növekedésével a vasúti áruszállítás gazdaságosab­bá válik, így azután ma már nem ritkaság a 23 tonna tengelynyo­mású tehervonat sem. Személy- szállításkor pedig kulcskérdés a sebesség, hiszen csak így lehet a vasút versenyképes a légi- és közúti közlekedéssel (a korszerű gyorsvonatok sebessége ma már eléri az óránkénti 160 kilométe­res átlagos és a 200 kilométeres legnagyobb értéket). Ennek meg­felelően évről évre egyre nehe­zebb és gyorsabb vonatok közle­kednek világszerte, amihez folya­matosan biztosítani kell a pályák- kifogástalan állapotát is. A rövid sinszakaszokat több kilométer hosszú sínszálakból álló hegesz­tett pálya váltotta fel, a talpfák helyét pedig sok helyütt már új rendszerű sínkötéssel ellátott elő­refeszített vasbeton keresztaljak foglalták el; ezek élettartama hosszabb, karbantartása, a nyom­táv pontos megtartása könnyebb. A vasúti pályák nagy forgal­ma kevés lehetőséget ad a pálya vizsgálatára és karbantartására, amire pedig a kiváló minőségű pályaépitő anyagok használata el­lenére is szükség van. A. vizsgá­latok és karbantartási munkák elvégzésére — különösen olyan vonalszakaszokon, amelyek köz­úton nem közelíthetők meg — sí­nen mozgó járműveket; munkagé­peket használnak. Ilyen például a 'talajjavító rostáló, amely több 'feladatot tud ellátni. Mindenek­előtt végtelenített kaparószalag­jával behatol a sínpáraljak alá. onnan kikotorja a zúzott követ, majd felviszi a gép rázórostájára, ahol megtisztítja a szennyeződés­től, s végül másik szállítószalag­jával visszajuttatja a pálya-al­építménybe. Képünkön egy ilyen talájjaví- •tó-rostáló gépet láthatunk, az osztrák gyártmányú RM 74—U típust, mely a vasúti pályák leg­kényesebb pontjain, a kitérők alatt is fel tudja újítani az ágyazatot. Ezt eddig kizárólag kézi erővel lehetett elvégezni. E gép viszont — fajlagos teljesít­ményét tekintve — 72 ember ne­héz fizikai munkáját pótolja. Használatával elkerülhetők a hosszú vágányzárak, a pálya tel­jes felbontása. (KS) Gyorsan, könnyen, hibátlanul A megmunkálási pontosság fo­kozásában. az automatizálás elöre- háladtában elért eredmények ki­kényszerítették a mérési, ellenőr­zési műveletek korszerűsítését is. Napjaink legfejlettebb mérőgépei sokszorosan meggyorsítják az ellen­őrzés munkáját, ezenkívül mente­sítik a kezelőt, a nagy figyelmet igénylő szellemi munkától. A kor­szerű mérőgépek ma már mérni tudják tetszetőleges felületek egy­mástól való távolságát; meg tud­ják állapítani a síkbeli vagy tér­beli alakzatok koordinátáit és mágnesszalagon regisztrálják a kapott értékeket. Az így kapott adatok azután felhasználhatók tervezéshez, de még a másoló szer-' számgépek programszalagjainak elkészítéséhez is. A mérőgépek működési elve a következő; vízszintesen két egy­másra merőleges irányban mozgó számrendszerre függőlegesen le-fel mozgatható, igen nagy pontosságú oszlop van felszerelve, amelynek karja a három egymásra merőle­ges mozgás útján a munkatér bár­mely pontjára elvezethető. Az el­mozdulások mértékét nagy pontos­ságú elektronikus digitális (szám­kijelzésű) elmozdulásadó jelzi, amely a gépfej bármely pillanat­nyi pozícióját számjegyekkel meg­9 Angol gyártmányú nagy pontos­ságú koordináta mérőgép munka közben. jelenített koordinátákban adja meg, ami a géphez csatlakozó di­gitális jelkiíró berendezésről köz­vetlenül leolvasható. A mérőgép szánjait a pontos és érzékeny mű­ködtetés érdekében kéziorsók se­gítségével kell mozgatni. Küzdelem a kövek ellen A kövek a mezőgazdasági mű­velés ősi ellenségei. Ezért a mű­velt területekről a kövek össze­gyűjtése és eltávolítása szinte a földműveléssel egyidős probléma. Bátran elmondhatjuk azonban, hogy a kövek okozta gond eddig csak kellemetlen volt. Igazi ne­hézséget most jelentenek, az in­tenzív gazdálkodás és az egyre nagyobb teljesítményű és egyre pontosabb, finomabb, tehát ké­nyesebb szerkezetű gépek alkal­mazásának idején. A nehézséget tetézi, hogy míg azelőtt egy-egy területről a kövek kézi összesze- dése is megoldható volt, ma ez munkaerőhiány miatt lehetetlen, míg másik oldalról a talajok egy­re mélyebb művelése mind több és több követ hoz a felszínre. A kövek- összeszedésére számos géptípust kidolgoztak már, ame­lyeket legtöbb esetben a traktor erőleadó tengelyéről hajtanak meg. A durva kőszedő gépek a 30 cm átmérőjűnél nagyobb kö­vek összegyűtésére szolgálnak. A réteget megdolgozó gépek típu­sonként különböző mélységből emelik ki a 3—30 cm közötti át­mérőjű köveket. A felszíni kő­szedők az 5—35 cm átmérőjű kö­vek gyűjtésére alkalmasak. Mű­ködésük szerint folyamatos és szakaszos működésű gépeket kü­lönböztetnek meg. Az utóbbia­kon többnyire tartályokat talá­9 NDK gyártmányú, 30 cm-t meghaladó méretű kövek eltávo­lítására alkalmas kőforgató gép, mely hat, egymástól 30 cm távol­ságban levő „kard” segítségével emeli ki az altalajból a köveket. (KS) lünk a kövek összegyűjtésére, az előbbiek folyamatosan adják át az' összegyűjtött követ az utánuk vagy melléjük akasztott pótko­csiba. Újabban kísérletek folynak olyan kőszedő gépek szerkeszté­sére, melyekre tartály helyett kő­törő berendezést szerelnek. Ezzel 20—25 kW ’teljesítménnyel órán­ként 7—8 köbméter kő zúzható majd össze. Minőségi változás Emelkedett a tenyésztési színvonal A mezőgazdasági termelésben fontos helyet foglal el az ál­lattenyésztés. A termékértékesítésen belül az állati termékek aránya 1975-től folyamatosan emelkedik. Az állattenyésztés sajátosságánál fogva nem tapasztalható olyan ingadozás az időjárás hatására, mint egyes. növénytermesztési ágazatok­ban. A megyei takarmányozási és állattenyésztési felügye­lőség értékelése alapján most ez alkalommal a szarvasmarha­tenyésztés alakulásáról szeretnék'képet adni. Az V. ötéves terv időszakában 1980-ra 64 ezer tehenet, és 164. millió liter tej termelését irányoz­ták elő. A teljesítéseket vizsgál­va megállapítható, hogy az él­múlt év december 31-én a megye tehénállománya megközelítőleg 61 ezer volt. Tehát az előirány­zotthoz képest, mintegy három­ezerrel mutatkozik kevesebb. A tejtermelésben viszont már 1979- ben meghaladtuk a. 180 millió li­tert. Itt tehát számottevő túltel­jesítés jelentkezik. Ha a tej felvásárlást vizsgáljuk a következő számokat kapjuk; 1976-iban csaknem 109 millió liter tejet vettek át a felvásárló és fel­dolgozó vállalatok. Tavaly már 144 millión felül. A tejipar által felvásárolt mennyiség az idén to­vább emelkedik, mert az első négyhavi adatok szerint az el­múlt év hasonló időszakához vi­szonyítva 7,5 százalék növekedés tapasztalható. A szövetkezeti áru­tej emelkedése ennek több mint kétszerese, 16,3 százalék. A számok azt bizonyítják, hogy jelentős fejlődésnek lehetünk ta­núi. Amíg 1976-ban az állami gazdaságok tehenenkénti tejter­melése 3820 liter volt, tavaly már 4875 .literre emelkedett. A szö­vetkezeteknél ugyanebben az idő­szakban csaknem ezer literrel nőtt a tej'hozam. Az előzetes ada­tok alapján vánható, hogy 1980- ban a közös gazdaságok - nagy ré­sze eléri a 4 ezer liter tehenen­kénti tejtermelést. Az emelkedés elsősorban abból adódik, hogy fajtaátalakító ke­Ä Kaspi-tenger A moszkvai régészek bebizonyí­tották egy ősi legenda hitelessé­gét. amely szerint egykor a Kas­pi-tenger hullámai elnyeltek egy mesésen gazdag várost. A felte­vések szerint ez 'a város a Kaspi- tenger északkeleti / részén levő Mangislak-félszigeten állt. Ennek nyomán a régészek Gurjev város­tól 150 kilométerre délkeletre egy ősi település maradványaira buk­kantak. A tudomány által eddig isme­retlen település átfogó képet nyújt a kazah nép őseinek társadalmi felépítéséről, mindennapi életé­ről. Az utcasorokat a Közép- Ázsiában hagyományos vályoghá­zak alkotják. Minden negyed la­kossága szigorúan meghatározott gazdasági tevékenységet folyta­tott. A régészek olvasztókemen­cékre, ötvös és fazekas műhe­lyekre is bukkantak. Nincs kizár­resztezésekkel gyorsan javították az állományt. Míg 1977-ben a nagyüzemi gazdaságokban a te­hénlétszámból a keresztezett ál­lomány nem érte el a 25 százalé­kot. tavaly az arány csaknem 56 százalékra emelkedett, ami az előbbinek töbib mint kétszerese. Számításaink szerint a jövő év végére a nagyüzemekben gyakor­latilag befejeződik a fajtaváltás. Más szóval a magyartarka hols- tein-frízzel történő keresztezése. Szólni szeretnék a háztáji és a kisegítő gazdaságok jelentőségé­ről is. Az elmúlt évben a megye tehénállományának csaknem 41 százaléka volt ebben a szektor­ban. Az összes értékesített tej 36,5 százaléka innen került ki. örven­detes, hogy a kisgazdaságokban a tehénlétszám-csökkenés nem kö­vette az országos mérséklődést. Sőt a megyében az elmúlt év vé­géig kismértékű emelkedés is ta­pasztalható. 1976—1979 között 18 és fél ezer borjút vásároltunk fel a kisgazdaságoktól és ezzel segí­tettük a nagyüzemek tbc- és bru­cellózismentesítését. Ezt az akciót tovább folytatjuk. A 'háztáji te­héntartással kapcsolatos állami támogatások továbbra is érvénye­sek. összességében megállapíthat­juk. hogy számottevő minőségi változás tapasztalható a szarvas­marha-tenyésztésben. Ügy érté­kelhetjük, hogy a jelenlegi köz- gazdasági szabályozók segítik az ágazat fejlődését. G. J. Atlantisza va, hogy a városban pénzverés­sel is foglalkoztak, mivel a lele­tek között különös, eddig isme­retlen bronz pénzérmék vannak. Az épületmaradványok,> agyag­edények, malomkövek, üvegdíszek — mind-mind magukon viselik a sok évszázados víz alatti tartóz­kodás nyomait, valószínűleg en­nek köszönhető, hogy ilyen jó ál­lapotban maradtak fenn. A tudósok véleményé szerint a most felfedezett város azonos a XIV. századbeli itáliai dokumen­tumokban emlegetett Laeti város­sal. Abban az időben az olasz kalmárok jelentős kereskedelmet folytattak közép-ázsiai városok­kal. ' A további ásatások eredményei segítenek megjósolni a Kaspi-ten­ger viselkedését a következő év­tizedekben, évszázadokban. Exportra készülő rakodólapok A Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság jánoshalmi üze­mének fő terméke a raklap. Eb­ben az esztendőben 135 ezer da­rabot készítenek, zömmel NSZK megrendelésre. A másik fontos gyártmány a vékony falú mező­gazdasági láda, amelyet részben szintén exportálnak. Az idénre tervezett 1 millió ládára a hazai vállalatok közül a HUNGARO- FRUCT adott megrendelést, és megyei mezőgazdasági üzemek. A rakodólap készítését csaknem teljesen gépesítették már. Az NSZK-ból vásárolt szögező' gép üzembe helyezésével körülbelül tízszeresére nőtt a termelékeny­ség. Ilyen berendezéssel egyedül a Kiskunsági Erdő- és Faf eldől-' gozó Gazdaság jánoshalmi üzeme rendelkezik az országban. A vele dolgozó Becsület és Szojuz—4 szocialista brigád tagjai egy mű­szakban 400—420 raklapot ké­szítenek el. 'A műszaki fejlesztés során az idén még két francia gyártmá­nyú rönkvágó szalagfűrészt he­lyeznek üzembe. Ez lehetővé te­szi a raklapgyártás húszszázulé- kos növelését. A két gép 8 millió forintba kerül, s alkalmasak vé­kony nyárfa feldolgozására is. 9 A szögező berendezés. 9 Elszállításra várnak a raklapok. (Pásztor Zoltán (elvételei.) Homokverés után 9 Paradicsom- tábla szánal­mas látványa, a homokverés után. (Straszer felv.) A háziasszonyok okkal sóhajtoznak, hogy drága a piac. Kevés ugyanis az áru. Az idén a fóliák alól is megkésve, s bizony borsos áron kerültek elő, kellették magukat az első zöldségszállítmányok. A szabadföldi kertészetekből pedig? Még a zöld­borsó is késik, amelyből pedig más években ilyen­kor már igencsak elmondhattuk, hogy a családban csakúgy, mint az üzemi konyhákon, javában tart a a zöldborsó-szezon. Az idén rendhagyóan elhúzódott a hűvös idő. Már-már úgy tűnt, hogy nem akar vége szakadni a hideg heteknek. S akkor északnyugatról felkere­kedett a szél, és majd egy héten át söpört, garáz­dálkodott. A szabadföldi kertészetek homoki táb­láin — a megye északi részétől a bácskai körzetig — szomorú nyomokat hagyott maga után. Mennyi kárt okozott megyeszerte a szélvihar, kiderül a kárbecslések elvégzésekor. A nagyüze­mek szakembereit, dolgozóit inkább az foglalkoztat­ja most, miként lehet menteni a menthetőt, azaz némi kárpótlást találni a bajra. Mint arról az izsá- ki Sárfehér Tsz-ben is alkalmunk volt meggyő­ződni. Amikor a homokvédő rozs-sávokkal szabdalt nagyüzemi paradicsomtáblához értünk, Kormos Já­nos főagronómus — akinek már nem volt új a látvány — ösztönösen megvakarta tarkóját, s így szólt: — Ez van. Bizony, nem szívderítő. de kockázat- vállalás nélkül nincs szabadföldi kertészkedés. A zöldségprogram keretében három év alatt 5Ö hek­tárra növeltük a paradicsomtermelést. A homoki területen első próbálkozásunk a paradicsommal. Az ötvenből ezt a harminc hektárnyit magfogásra termeljük a holland Royal cégnek. Az idén már a kezdet-kezdetén jött a baj. Alighogy megtörtént a palántázás, májüs 13-án mintegy 20—25 százalé­kos károsodást okozott a talajmenti fagy. Most meg a hosszan tartó szél, homokverés sok tövet el­vitt, a megmaradt tőállománynak pedig a minősége .sínylette meg. A szél, illetve a homokverés okozta kár körülbelül 40—50 százalékos. Aztán hozzátette: annyi már előre látható, hogy a tervezettnél jóval szerényebb termésre számít­hatnak. A reményt azonban nem adják fel. Palán­tát rátartással neveltek; egy hete folyik a pótlás, e hét végéig kirakják. Az öntözés folyamatos, éjjel­nappal dolgozik a két csőkút. És várják a meleget. —. Azok meg ott, az agrokémiások, a cirkot né­zik _— irányítja tekintetünket a távolba Kormos János, s rögtön megtoldja; — az idén az ócsai HYBÁR termesztési rendszerben 50 hektárod cir­kot is termel szövetkezetünk. A rajta keletkezett kárt nehezen heveri ki a tábla. Csak az új hajtá­sok megerősödésében reménykedhetünk, mert a cirok vetési ideje lejárt... S van 60 hektár prita- minpaprikánk is, amelye szintén megritkított a szél és a fejlődésben ugyancsak hátra vetett. Azt is pótolgatjuk. Előre látható azonban a gond, ame­lyet a paprika termésidejének két-háromhetes, te­hát október végéig való elhúzódása jelent. Részint, mert egybe esik a szüreti munkacsúcsok idejével, másrészt a fagyveszély miatt is... P. I. Sikeres évzárás, biztató kezdet Népgazdaságilag eredményes évet tártak a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban. A teljes ipari termelés 15 száza­lékkal volt magasabb 1979-ben, mint azt megelőzően. Kiemelke­dő teljesítményt nyújtottak a bá­nya- és az energetikai ágazat, a kohászat, a vegyi- és építőanyag- ipar dolgozói. A villamos energia termelése 14, a hengerelt acélé 15, a műtrá­gyagyártásé 13, a cementé 21 százalékkal volt több, mint 1978- ban. ■ A közlekedési dolgozók jól szervezett munkával, a konténe­res szállítás - bevezetésével járul­tak Ijozzá a tervek túlteljesíté­sének sikeréhez. ■ Az elmúlt esztendőben számos nagyberuházást helyeztek üzem­be. Megépült az Ifjúsági Vegy­ipari Kombinát polietilén- és or- lonüzemé, a Taean Nehézgép- gyártó Kombinát második üzem­egysége, a Tanchon magnézium­üzem óriás méretű forgókemen­céje. . Számottevően fejlődött az or­szág külkereskedelme. A külföl­di megrendelésre szállított áruk mennyisége 1,3-szerese volt az 1978. évinek. Eredményes volt a tavalyi év a mezőgazdasági termelés szem­pontjából is. A gabonatermelés­ben. elérték a kilencmillió ton­nát. Az új nemesítésű növény­fajták széles körű elterjesztése az idei év terméseredményeinek to­vábbi növelését teszi lehetővé. Az egy főre jutó nemzeti jöve­delem meghaladta az 1920 dol­lár értéket.

Next

/
Thumbnails
Contents