Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-08 / 133. szám

1980. június 8. • PETŐFI NÉPE • 3 SZOCIÁLPOLITIKÁNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI ...hogy ne csökkenjen a vonzóerő 5. A gyermekgondozási segély előnyei — hátrányai Az elmúlt évtizedben alig akadt olyan gazdaságpolitikai és társadalompolitikai intézkedés, amely annyi vitát váltott volna ki, mint az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási se- gélvezés. Miközben ez a rendszer a szülő nők körében egyre népszerűbb, a túlnyomóan nőket foglalkoztató vállalatok munkaerőgondjaik egy részét a gyermekgondozási segélye­zés rovására írják. A nők helyzetével foglalkozó kutatók, szociológusok adott esetben bizonyos ellenérzéssel fogadják ezt a szociálpolitikai intézkedést: megítélésük szerint nem se­gíti elő, hanem gátolja a női egyenjogúság érvényesítését. Elöljáróban le kell rögzíteni, hogy a gyermekgondozási segély alapvetően sikeres intézkedés, amelyet a jövőben is hosszú ideig fenn kell tartani. Sokkal nagyobb gondokat old meg a családban, mint amilyen problémákat jelent a nők személyes életében, szak­mai karrierjében, illetve a tipi­kusan nőket fogalkoztató munka­helyek munkaerő-gazdálkodásá­ban. Közismert, hogy hazánkban a. nők foglalkoztatottsága a háború utáni évtizedekben — nemzetkö­zi viszonylatban is — magas szintre emelkedett. Történtek ugyan intézkedések, a gyermek- nevelés és a háztartási munka nagy részének társadalmi átvál­lalására, ill. könnyitésére (pl. gyermekintézmények hálózatá­nak bővítése stb.j, azonban a foglalkoztatottság gyors növeke­désével jelentkező követelmé­nyekkel a szociálpolitikában nem sikerült minden tekintetben lé­pést tartani. Az ebből — minde­nek előtt a kevés bölcsődei hely­ből — adódó feszültségek eny­hítésére 1967. január 1-vel beve­zették a gyermekgondozási se­gélyezés rendszerét, amely nem­zetközi elismerést váltott ki, az­óta e rendszert más országbk is igyekeznek valamilyen formá­iban alkalmazni. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nők száma a beve­zetéstől kezdődően rohamosan emelkedett, és a 70-es évek vé­gén elérte a 300 ezret. A nők há­romnegyed része igényt tart a se­gélyre. Ezekben az években a három év alatti gyermekek szá­ma átlagosan mintegy 450 ezer. A bölcsődei helyek száma 50—60 ezer, a gyesen lévő anyák több mint 300 ezer kisgyermeket gon­doznak. A 20 hetes szülési szá­mén Sß JlbilHV. I.V4 llliOO badság ideje alatt mintegy 60 ezer csecsemő mellett marad ott­hon az édesanyja, a többiekre pedig nagymamák, pótmamák vi­gyáznak. Miután a szülő nők többsége kereső, a bölcsődéket és a gyermekgondozási segélyt egy­beszámítva, a kisgyermekek dön­tő többségéről társadalmi gon­doskodás történik. A gyermekgondozási segély ősz- szege nem mindig követte a no­minálbérek növekedését. Így a gyes reálértéke kismértékben csökkent. Feltételezhető azonban, hogy a VI. ötéves terv időszaká­ban mód nyílik majd a reálérték részleges megóvására. Minderre azért van szükség, hogy a gyes vonzóereje a nők körében ne csökkenjen, azaz ne tolódjon át jelentős igény a bölcsődék felé. A jogszabályok biztosítják, hogy a dolgozó nőt nem érheti hátrány a munkahelyén amiatt mert meghatározott ideig otthon maradt gyermekével. Ezt a jog­szabályt a vállalatok általában megtartják. Ennek ellenére még­is van hátrányos következménye. Természetes dolog, hogy a 3 éves gyesről munkába visszatérő nők szakmai rutinja kisebb, mintha a 3 évet a munkahelyen töltötték volna. Szükség van meghatáro­zott időre a beilleszkedéshez, a munkahelyen történt változások, új technológiák és 'gyártási mó­dok megismerésére. Ennél is fontosabb azonban, hogy a gyer­mekgondozással töltött idő egy részét használja fel általános, vagy a szakmai műveltségének emelésére. Közismert, hogy a gyermek- gondozási segélyt az alacsonyabb keresetű nők veszik igénybe, ez érthető, hiszen a segély fix össze­gű, tehát független a dolgozó nő korábbi keresetétől. A gyesen lé­vő nők általában a kevésbé kép­zett keresők közül kerülnek ki. Egyes megyékben és vállalatok­nál tanfolyamokat szerveznek, a gyesen lévő nőknek segítséget ad­nak a 8 általános iskolai végzett­ség megszerzéséhez, esetleg szak­munkás-képesítéshez. Ahhoz azon­ban, hogy a tanfolyamokon ered­ményesen tudjanak szerepelni, nemcsak tanácsi és vállalati szervező munkára, hanem a csa­ládon belüli munkamegosztás és tehervállalás részbeni átformálá­sára van szükség. A családtagok­nak átmenetileg vállalniuk kell a gyermekkel való foglalkozást, hogy az anya el tudjon menni a tanfolyamra, az iskolába. A gyermekorvosok szerint a fejlődő kisgyermek számára — különösen 2 éves korig — a leg­célszerűbb gondozási forma a gyes. Ha emellett figyelembe vesszük az anyagi kiadásokat (egy bölcsődei hely építési költ­sége megközelíti a 200 ezer Ft-ot, fenntartása pedig a havi 3000 Ft- ot), akkor különösen érthetővé válik a gyes szükségessége és fenntartása. Az állami és szakszervezeti szervek törekednek arra, hogy a bölcsődeépítési program a lehe­tőségekhez mérten folytatódjék, s minél nagyohb legyen annak a lehetősége, hogy a nők szabadon választhassanak a gyes és a böl­csőde között. Mindemellett a gyest is „karban kell tartani”. A vállalatoknak és munkahelyek­nek nem szabad rossz szemmel nézni a gyest igénybevevőt azért, mert a távolmaradás adott eset­ben növeli a munkaerőgondokat. Mindenki tudja, hogy a gyerme­két bölcsődében elhelyező anya a munkahelyéről kénytelen — elő­zetes bejelentés nélkül — távol­maradni, ha gyermekét betegsége miatt> a bölcsődében nem fogad­ják, vagy onnan haza kell vinni. Bizonyos fokig ésszerűbb munka­erő-gazdálkodást tesz lehetővé a munkahelyen ilyen tekintetben a gyes, mivel a szülő nő távolléte sokkal inkább tervezhető, mint mások esetleges betegsége. Rózsa József a MŰM szociálpolitikai főosztályának vezetője (Folytatjuk) A küszöbön túl Zolika a szobában egy filctol­lal nagyobbacska testvérét, And­riskát veszi üldözőbe. A célpon­tozás elé anyja karjával jókor so­rompót állít. A hároméves Zoltán es az öt­éves András szép, egészséges gye­rekek. Szüleikkel a kecskeméti, széchenyivárosi Pákozdi csata ut­ca első emeleti lakásában laknak. Gyimesi Albertéknak 1976-ban 395 ezer forintba került' ez az OTP-s lakás. Elmondhatják: jól­lakni és jól lakni, az anyagi ja­vak oldaláról nézve, már sikerült nekik. Huszonöt watt is Sr ■g Aki idegen, aligha sejtené, hogy itt férfi takarítja a lépcsóházat. A 30 éves Szelei Zsigmond, szer­számkészítő, havi ötszázért vál­lalta a lépcsőház takarítását. He­tente kétszer, szerdán és szomba­ton követ mos és sepreget. Hogy ezzel is kevesebb legyen a költ­ségük, a lépcsőházi páros hatvan wattos égőket 25-ösökre cserélte ki — A kulcslyukat meglátjuk a 25-ös izzónál is — ez Gyimesi- nének is a meglátása, aki a ke­vesebb kiadósra még sok aprósá­got tudna felhozni. — Vigyázunk a házunkra. A mi lépcsőházunkban még ép az ajtó üvege. Ajtófékkel meg tudjuk „fogni” az ajtót úgy, hogy ne icsapódjon erősen és ne engedje be télen a hideget. Orgoványi borovicska Más a helyzet a földszinten la­kó nyugdíjas Sebők Jánoséknál, az Akadémia körút 11-és épületé­ben. Ott minden ajtócsukás való­ságos égzengés. A földszintiek es­te es éjszaka fölriacLnak, ha valaki jön. Ha nálunk nincs is ajtófék, tömítéssel, szigeteléssel tompítani lehetne a zajon. A küszöbön túl, hogy mi min­dennel tehetik jobbá környezetü­ket a lakótelepiek, hallgassunk meg egypár embert. Klinszki Lászlóné kárpitos: — Az Akadémia körút 11-ben lakom. Emlékszem, pár éve ba­bakocsikkal hordtuk el innét a homokot és más építési marad­ványt, hogy járni tudjunk. Azóta füvesítettek és fákat is ültettek a lakók. Én szeretek itt lakni. Amikor felmosom a konyhát, egy csavarással feltörlöm odakint is a lépcsőt. ' Szelei Zsigmond: — Szülőfalumból, Orgoványról, hoztam magammal borovicskát. Tizennégyet ültettem el belőle ta­valy ősszel, és csak kettő nem fog­ta meg. Hálás növény. Nem nő túl nagyra, nem fogja el a fényt az erkélyektől. Egy postás kerülgeti a Pákozdi csata utcai házakat. Kerülgeti, mert az egyik háznál az innenső, a másiknál a túlsó ajtót hagyták nyitva. Futó Imre, a postás, ne­véhez illően, e kerülgetéseket le számítva, egész nap „edzésben van". Névtelenek? — Négyen vagyunk postások a Széchenyivárosban. Akiket kere­sek, azoknak a fele sincs otthon Dolgoznak. Tegnap hat köteg le­velem volt. Jó, hogy annyi nevei őrzök a fejemben, mert másképp rám maradna ez a sok üzenet Olyan rejtvényes egy-egy levél! Például itt van egy, Mester név­re. A címjegyzékben ilyen név nincs. Véletlenül azonban tudom: kinél lakik ideiglenesen a címzett — majd hozzátalólok. Ha még csak ez volna Futó pos­tás gondja!... Együtt silabizálunk egy csengő­gombos, kétrészes névtáblát, amely azt a célt szolgálná, hogy az ott lakók kilétét, s hogy ide­haza vannak-e, a postás gyorsan megállapítsa. A kétszer tíz rubri­kára osztott példatáblán azon­ban nagyon gyér az információ. „Köpösdi Pál, Cs. J., Musztafa Ahmed” — és 12 üres kocka. A többiek elköltöztek? Nem. Futó Imre, aki 1560 család pos­tása, mindenesetre szívesen ven­né, ha a táblákon, a kis műanyag­lapok mögött, minden lakó elárul­ná a nevét. A postás hamarabb oda-, azaz feltalálna mindegyik címzetthez. A cím- és névkeresés is, mint annyi más, egy a küszöbön túli gondokból. Lichter György Akadémia kör­úti erkélyéről azonban másra is rámutat. Ez a „más” egy kétsze­mélyes, piros padocska; egy lakó saját munkája. A festett ülőke láttán Lichter György felsóhajt: — De szeretnék kiülni a leve­gőre, olvasni! A* IGV vízvezeték-szerelőjén kívül, miután már van hol lak­niuk, sokak sóhaját gyűjthetnénk egybe egy jogos környezeti igény megfogalmazására. A „beszorul az ember a lakásba” létező gond. amelyen segíteni lehetne és kelle­ne. ; Játszani, 'játszani A kis piros pádon kívül egyéb szabadtéri ülőhelyet egyet se lá­tok a közelben. Mint ahogyan ut­cai szemetesedény sincs. Félre­húzom ablakfüggönyök mellől a zúgó, zakatoló gépjárművonulatot egykedvűen nézegető embert vi­szont jócskán látni. Kisgyermeke­ikkel otthon tartózkodó anyákat főként, akik délután a kis kony­hákba húzódva várják férjük, vagy a nagyobb gyerek hazatér­tét. Az E—5-ös út menti tízemele­tes házak egyik - udvarán előírt méretű homokozó. Aprócska kis­lány lépeget benne. Mamája ez­alatt kívül felügyel. Ha a gyermek nagyobb lesz, már játszótérre vágyik. A cölö­pökre épített, újszerű megoldású közeli vár-játszótér^ugyan kedvez a mozgásnak, testre, azaz gyerek­re szabott, de egymagában még kevés gyógyír arra a gondra, hogy játszótereink többsége túl gyer­meteg, sablonos, egy kaptafára készült. Sehol egy mászókötél, vagy -rúd, célbadobós játék, sza­badtéri kuglipálya, egy hat-nyolc négyzetméteres szabad terület raj­zolgatásra, firkálásra, ahol a ki­sebbek is, a nagyobbak is j.ól fel­találhatnák magukat. Ötletpályá­zattal, a szülők összefogásával és védnökségével talán nem meg­oldhatatlan dolgok ezek, amelyek­nek révén gyermekeink sokolda­lúbban fejlődhetnének. Szűr Szabolcs kisiskolás viszont egy másik társával jól feltalálja magát. Egy 'ház zöld falánál na­gyokat rúgnak focijukkal a kőfe­lületre. öröm nézni, ahogy a fal- passzba egyre inkább belemele­gednek. Mozognak. Még mindig jobb így, ha itt rúgják a labdát, mintha az E—5-ösre, vagy a nagy­forgalmú Akadémia körútra me­részkednének. Egy Gizi néni kevés... A „végeken”, ahol még ma is építkeznek, a Március 15-e utcá­ban tizenegy általános iskolás ka­paszkodik fel egy kábeldobra. A kábeltartó inog, mikor melyik ol­dalára jut nagyobb súly. Alatta ‘földmélyedés, benne tégladarabok, élivei. A nyaktöréses övezetből egy nagymama továbbállásra készteti a gyerekeket. — Hazafelé, gyorsan! Ha anyá­tok nem tanított meg benneteket tisztességesen játszani, majd én ... majd én ellátom a bajotokat! — Van labdátok? — kérdem a megszeppent srácoktól. — Van. A bácsi is tud játsza­ni? — ajánlkozna játszótársul az egyik fiúcska. — Tessék jönni! A Gizi néni megengedi, hogy előtte, a zöldben játsszunk. Ezek az egészséges, jó lábú gye­rekek naponta feszítik — az épü­letek nagyobbadásával egyre zsu­gorodó zöldterületű — széchenyi­városi lakótelepet. Parázs hely­zetek, majdnem baleseteket oko­zó feszültségek, kószálások, ron­gálások : „rosszalkodások” ennek a fel-felbukkanó tünetei. S gondoljunk a ma még a la­kásokban filctollal nyargalászó Zolikákra is! Kohl Antal A PANNÓNIÁBAN JÁRTUNK Minden korosztály kap tőlük valamit Előkelő hi- | ratal lenne ez ] a gipsszel- klasszicizáló, oszlopos épü­let Budán, a Vörös Hadse­reg útján? Lép­csősorán ban­dukolva német szó üti meg a fülemet: a ba­jor rádió és te­levízió két munkatársával sodort össze a véletlen. Az ünnepélyeske- dő előcsarnok­ban különféle minisztériu­mokat emleget egy beszélgető csoport. „Tet­szett az egész­ségügyben, a munkaügyiek hálásak a jó ötletekért.. Vélhetnénk nagyüzemnek • „Rettenetesen is a zöldellő met csinálhatok”, fákkal, bök- operatőre.) rokkal kerete­zett többszinteseket. Tervkimu­tatásokat látunk az egyik szobá­ban, gyártási ütemezést a másik­ban, új gépek beszerzéséről tár­gyalnak a harmadikban. Egy bi­zottság az 1980-as gazdasági terv- előirányzatok időarányos teljesí­téséről tájékozódik, élénk vissz­hangot keltett az új, ösztönzőbb érdekeltségi rendszer... Művészi alkotóműhely kapott helyet a mintegy harminceszten­dős épületcsoportban? Három mű­vészeti díjas férfi külföldi feszti­válokat hasonlítgat a büfében, egyikük díjat is nyert a közel­múltban. „A nyitottságot minden fázisban meg kell őriznünk” csí­pem el egy vibráló vita zárómon­datát. A dramaturgok és a ren­dezők kapcsolatát taglalják te­nyérnyi irodában. Meseországba tévedtem? Fa- nyúvő, Tündér ErzsébötV Csősszé lett Sárkány, Csillagszeme ju­hász, Mekk mester,'1 Kockásfülű nyúl ábrázatját ismerem föl a nagy nyüzsgésben. Itt meg egy egesz rókacsalád örvendez: „Fe­kete István író bácsi is elhíresí- tett bennünket, most meg Dargay Attila animációs filmrendező jó­voltából milliók tudják meg, hogy milyen leleményes vadász, tisz­tességes rókaifi a tiszta nagyapja Vük, milyen kiváló családapa Kag, aki gyermekeiért, a rókavárért életét áldozta dicső harcban.” Ki ne találná ki ennyiből is, hogy a Pannónia rajz- és animá­ciós filmstúdióról készül rövid tu­dósításunk. Hivatal is, nagyüzem is, művészi alkotóműhely is, me­seország is, meg sok más. A világ egyik legnagyobb stúdiójának egyetlen napja, egyetlen órája visszaadhatatlan a helyszűkétől szorongatott napilapban. boldog vagyok, igazi ifjúsági fii— (Dargay Attila és felesége, a Vük mát bámultuk. Szerencsénk volt a szomszédban: Ternovszky Béla rendező, a Pumuckl képi megal­kotója maga mutatja be ezt a Né­met Szövetségi Köztársaságban jól ismert köpés koboldot. ötvenkét epizódot átvett már a Bayerische Rundfunk, idén tíz színes rajz- és natúrkombinációjú önálló részt gyártanak. A négyes műteremben először a mindentudó Crass felvevő­szerkezetet tanulmányozzuk. Az egyelőre bérelt masinán számító­gép tudatja a szükséges adatokat, monitorokon figyelhetik az „ösz- szevetített” háttér- és fázisrajzok hatását. Illő környezetben rögzí­tik — francia megrendelésre — Perdide bolygó árvájának fan­tasztikus kalandjait. Sok ezer képkockán bontakozz nak az öreg Toldi örömei, bána­tai és már Háry János ővitézsége is kihúzta magát: egész estét be­töltő mozifilmben parádézhat, ko- mázhat a császárral a Pannónia, hetes stúdiójában kapott hírek szerint. Ennyi; mondja a rendező a szá­mára szükséges felvételek elké­szültekor, ennyi; mondja a kevés hellyel gazdálkodó szerkesztő. Hiába pislogok elszomorodva sű­rűn teleírt jegyzeteimre, se a fur­mányos Pumuckl, se a távoli századokból előlegezett bolygófi, se A kővácslegény varázspatkója nem nyújtja meg a Petőfi Népe oldalait. Ennyi maradhat Európa talán leggyorsabban fejlődő rajz­és animációs stúdiójáról. Még sze­rencse, hogy teremtményeikkel naponta találkozhatunk a képer­nyőn, a moziban. Minden kor­osztály kap tőlük valamit, érde­mes odafigyelni. Heltai Nándor A stílusosan a hajdani Pannó­niában található Pannóniában ta­valy 27 hosszabb-rövidebb egye­di filmet, illetve sorozatot készí­tettek vagy fejeztek be. Csupán a magyar mozikban két és fél mil­lióan látták alkotásaikat. Hozzá­vetőlegesen húszórányi műsort sugároztak a televízióban. Tiszta nyereségük meghaladta az ötmil­lió forintot. A művészetet persze nem rőffel, forinttal mérik: hét díjat kaptak külföldi és hazai fesztiválokon. Minden eddigieket fölöző re­kordokat ígér 1980. Rajtuk kívül csak egy nagy japán cég mert arra .vállalkozni, hogy egyszerre három, egész estét betöltő filmet gyártson. Magunk is láthattuk: a Jankovics Marcell irányításával dolgozó stáb jól halad a Fehérló- fiá-val. Az I-es műteremben jár­va egyik pillanatban a népmesét megelevenítő fantáziát csodáltuk, a másikban a kifestők szorgal­9 Felvétel indul! Egy kocka a Perdie bolygó árvájából. Ranódy- életműsorozat a tévében Eanódy László Kosáuth-díjas kiváló művész, filmrendező mun­kásságát bemutató életműsorozat vetítését kezdi meg ma, vasárnap délután a televízió. A neves mű­vész több mint három évtizedes tevékenysége során számos ma­gyar irodalmi művet vitt filmre. Első alkotását 1948-ban készí­tette: Fazekas Mihály Ludas Ma­tyi című művét forgatta. A soro­zat első részeként is ezt mutatja be a tévé, Soós Imrével, Horváth Terivel és Ruttkay Évával. A következő héten kerül a képernyőre a Darvas József re­génye alapján, 1956-ban készült Szakadék című film. A produk­cióban Bara Margit, Bessenyei Ferenc, Bihari József és Dayka Margit alakítja a főbb szerepe­ket. A háború veszélyeire figyel­meztet A tettes ismeretlen című, 1957-ben készült alkotás. A tár­sadalmi körképet is festő film­ben Ajtay Andor, Bárdy György, Mezey Mária látható. Balladai hangvétellel vitte filmre Ranódy László a Darvas József regényét feldolgozó. Akiket a pacsirta el­kísért című alkotást, amelyben Pap Éva, Tordy Géza, Tolnay Klári és Agárdi Gábor működik közre. Móricz Zsigmond és Kosztolá­nyi Dezső munkásságát két-két regényük filmre vitele reprezen­tálja a sorozatban. A Légy jó mindhalálig címűben a századvég magyar társadalmi helyzetét is­merhetik meg a nézők '— Tóth Laci. Bessenyei Ferenc, Bitskey Tibor, Szendrő József és Törőcsik Ivla'ri tolmácsolásában. Az Ár­vácskában megrázó erővel mu­tatja be a magára maradt kis­gyermek sorsát. A főbb szerepe­ket Czinkóczy Zsuzsa, Nagy Anna, és Horváth Sándor alakítja. A századvég magyar valóságát, a csendes tragédiák világát idézi a Kosztolányi Dezső műveiből ké­szült Pacsirta és az Aranysár­kány című alkotás is. A szere­pek megformálói között Nagy An­na, Páger Antal, Tolnay Klári, valamint Mensáros László, Béres Ilona és Tahi Tóth László látha­tó. A sorozatot a Babits Mihály [novellájából készült Hatholdas rózsakert zárja. Az önéletrajzi ih­letésű film főszerepét Tolnay Klári és Tahi Tóth László for­málta meg. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents