Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-08 / 133. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 133. szám Ára: 1,20 Ft 1980. június 8. vasárnap A Nemzetközi Újságíró Szervezet nyilatkozata PRÁGA A június 25-én kezdődő nemzet­közi szolidaritási hónap alkalmá­ból, -amely az idén a koreai nép igazságos harca támogatásának jegyében zajlik le, a Nemzetközi Újságíró Szervezet (NUSZ) főtit­kársága nyilatkozatot adott ki székhelyén, Prágában. A nyilatkozat emlékeztet ar­ra, hogy 35 évvel ezelőtt kezdő­dött el Korea megosztottsága az ország déli részének amerikai megszállásával,* és 30 évvel ez­előtt indított az Egyesült Államok agresszív háborút a koreai nép ellen. ‘ A Nemzetközi Újságíró Szer­vezet főtitkársága követeli, hogy az Egyesült Államok az ENSZ- közgyűlés 30. ülésszakának hatá­rozata alapján haladéktalanul vonja ki csapatait Dél-Koreából, a dél-koreai rezsim pedig szün« tesse meg a kihirdetett rendkívüli állapotot, bocsássa szabadon a törvénytelenül bebörtönzött haladó újságírókat és politikai személyi­ségeket, s biztosítsa a nép demok­ratikus jogainak érvényre jutta­tását. (MTI) Új szakaszhoz érkeztek a szakszervezeti választások Megtartották az ÉDOSZ és a KP VDSZ megyei küldöttértekezletét Az MSZMP politikájának megvalósítá­sában fontos szerepet betöl­tő szakszerve­zetekben is vá­lasztások foly­nak. Az év vé­gén megtart­ják majd a szakszerveze­tek XXIV. kongresszusát. A szerveze­ti fölépítés mó­dosítására ho­zott határozat­nak megfele­lően már új­jáválasztott iák a bizalmia­kat, főbizalmi­akat és a" mun­kahelyi alap­szervezeti ve­zető testülete­ket. Most új szakaszához ér­kezett el a szakszerveze­ti élet jeles eseménysorozata: június 1. és a jövő hónap dereka között megújít­ják az iparági-ágazati középszer­veket, a megyei bizottságokat, nagyvállalati és tröszti vezető testületeket. Tegnap Kecskeméten a Tudo­mány és Technika Házában megtartották az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének me­gyei küldöttértekezletét, s újjá­választották a megyebizottságoit. Az értekezleten részt vett Orbán Józsefné, az ÉDOJ3Z központi ve­zetőségének titkára, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, dr. Horváth Gyula, a megyei pánt­bizottság munkatársa és dr. Ki­rály László, a megyei 'tanács me­zőgazdasági és élelmézésügyi osz­tályának vezetője. A megyei bizottság és gazdasá­gi bizottságának beszámolóját a legutóbbi küldöttértekezlet óta végzett munkáról Molnár Ferenc- né, az ÉDOSZ megyebizottságá­nak titkára ismertette. Elmondta, hogy Bács-Kiskunban mintegy 13 és fél ezren dolgoznak az élelmi­szeriparban, fele-fele arányban nők és férfiak, Az ipari termelés­nek csaknem 40 százalékát adja az élelmiszeripar, amely az ága­zati termelésből 7—8 százalékban részesedik. Az élelmiszeripar rtagy jelentősége nagy felelősséget rótt dolgozóira az elmúlt években. Mégis sikerült eleget tenni az or­szágosnál gyorsabb fejlődési ütem­ből eredő követelményeknek. — Örömmel adunk számot ar­ról, hogy a bizalmiak egyre na­gyobb hozzáértéssel és bátorság­• Molnár Fcrencné beszámolót tart. gal élnek jog- és hatáskörükkel — mondotta a megyebizottság tit­kára. Gazdagabb tartalmat kapott a szocialista munkaverseny — tért át a brigádmozgalom elemzésé­re. — Nagy előrelépés a megyé­ben, hogy a gazdasági vezetők, „gazdáivá” váltak a munkaver­senynek, s ezáltal jobban kibon­takozhatott a szakszervezeti bi­zottságok mozgósító tevékenysége is. A XII. pártkongresszus és fel- szabadulásunk- 35. évfordulója tiszteletére sok milliós vállaláso­kait teljesítenek a brigádok. A kiváló eredmények mellett azt is meg kell jegyeznünk, hogy saj­nos, a formalizmust még mindig nem sikerült teljesen kiküszöböl­nünk a versenymozgalomban. — Gondot okoz, hogy nem min­denütt értelmezik helyesen a munka szerinti elosztás szocialis­ta elvét — jegyezte meg. Az előző küldöttértekezleten a szociális ellátásban való elmara­dottság felszámolását tűzték ki célul. Azóta a legtöbbet a sütő­ipari vállalatoknál, Kalocsán és Kecskeméten, valamint a gabo­naiparnál javult a helyzet. Sokat fordított a Szociális helyzet job­bítására a baromfi- és a konzerv­ipar is a megyében. A bajai és a halasi sütőipari vállalatnál még ma* sem kielégítőék a szociális körülmények. — A párt azt várja tőlünk, hogy politikai befolyásunkkal a jövő­ben is segítsük a szocializmus épí­tését. a dolgozók anyagi, szociá­lis és kulturális igényeinek ki­Bács-Kiskun megyében a kis­kereskedelem összes forgalma ta­valy elérte a 16 milliárd forintot. A forgalom növekedésének üteme gyorsabb volt az országosnál. Az általában kiegyensúlyozott élelmi­szer-ellátás, a vendéglátás szín­vonalának emelkedése mellett, a ruházati kereskedelem kínálatá­ban jelentkező hiányosságok, il­letve a tartós fogyasztási cikkek iránt megnövekedett kereslet ko­moly feladatok elé állította a ke­reskedelemben és a vendéglátó- iparban dolgozókat. Ezek a té­nyek, valamint az, hogy a megyé­ben még sok a korszerűtlen üzlet, rávilágítanak mindazokra a prob­lémákra, amelyek megoldására a Kereskedelmi Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szakszerve­zetének Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága az elmúlt öt esztendőben jelentős erőfeszítéseket tett. Erről a munkáról számolt be tegnap, a Kecskeméten megtar­tott megyei küldöttértekezleten a KPVDSZ megyebizottsága, a 23 ezernyi szakszervezeti tagság kül­döttei előtt. A küldöttértekezleten részt vett Forró Andor, a KPVDSZ központi vezetőségének tagja, Princz László, az SZMT titkára. Ispónovits Márton, a MÉSZÖV el­nöke és Simula István, a megyei pártbizottság munkatársa. Egyed Ferenc, a KPVDSZ me­gyei elnöke szóbeli kiegészítőjé­ben hangsúlyozta a szakszervezet szerepét a gazdasági célkitűzések megvalósításában, . amely együt­tesen érvényesül azzal a feladat­sorral, amely a dolgozók érdek- kénviseletét foglalja magában. A beszámoló részletesen fog­lalkozik a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítására tett intézkedések elemzésével. A mun­kakörülmények rendszeres vizs­gálata nvomán javult a vállala­tok. a szövetkezetek munkavédel­mi tevékenysége. A már hagyo­mányossá vált munkavédelmi és egészségüeVi' hónanok szervezése nsgvmértéVhen elősegítette a munkavédelemmel kapcsolatos is­meretek fejlesztését, s egvben hozzájárult az üzemi halesetek számánoV csökkenéséhez is. AJ doleozél^ szoriélis helyzeté­nek javításával fokozottabban kell elégítését — fejezte be beszédét Molnár Ferencné, az ÉDOSZ me- gyebizottságának titkára. A beszámolót vita követte, majd á megyei vezető testület újravá­lasztására került sor. • A KPVDSZ megyei értekezletének küldöttei. (Tóth Sándor felvételei) (Folytatás a 2. oldalon.) SIKERES KÍSÉRLET AZ ELEMI KÁR ELHÁRÍTÁSÁRA Szélgépet szerkesztettek Hosszúhegyen Tekintélyes kárt okoz évente a mezőgaz­daságnak a sorozatos elemi csapás. A mező- gazdasági nagyüzemet, háztáji gazdaságot ért veszteség jelentős részét — a biztosítási szerződés alapján — megtéríti az Állami Biz­tosító. Négy éve 430 milliót, 1978-ban pedig 1,7 milliárd forintot fizetett fagykártérítés címén, amiből sajnos, számottevő összeg volt Bács-Kiskun kertészeti gazdaságainak a ré­szesedése. Ezzel szemben senki sem téríti meg azt a kárt, amelyet a népgazdaságnak okoz a tavaszi fagy, az aszály, a jég- és ho­mokverés. Pedig megcsappan ilyenkor a sző­lő, a gyümölcs, a paprika, a paradicsom vagy a borsótermés, szerényebb a kertészeti ter­mékek kínálata, magasabb a fogyasztói ára, és a szokásosnál jóval kevesebb jut belőlük exportra. • A hosszúheg.vi szélgép működését figyelik a szakemberek. (Szabó Ferenc felvétele) Európa-szerte különböző mód­szerekkel igyekeznek védekezni az elemi károk ellen, megelőzni, vagy enyhíteni azok hátását. A dunántúli Tenkes-hegyen pár éve felállított, jégelhárító rakétarend­szer tevékenységének haszna vég­érvényesen bebizonyosodott. A fenntartási költségének sokszoro­sát meghaladó értékű mezőgazr dasági terméket mentesít évente a jégveréstől, hazánknak igen belterjesen művelt szőlő-, gyü­mölcstermő táján. Ilyen berende­zést szívesen látnánk Bács-Kis­kun megyében is. A meteorológiai szolgálat ada­tai szerint Magyarországon átla­gosan 5—7 évenként tekintélyes kárt okoz a tavaszi fagy. Bács- Kiskun megye egyes körzeteiben, Nyárlőrincen, Lakiteleken pedig az olyan tavasz a ritka, amikor nem sújtja fagy a szőlőt, gyümöl­csöst. Kiskunhalas, Nemesnád­udvar, Sükösd határa sem men­tes ettől a veszélytől. Az idén a homokverés is számottevő volt. A hajósi határban és másutt a pa­radicsomot és a fűszerpaprikát sújtotta homokvihar. A tavaszi fagy leküzdésére rég­óta alkalmazzák a kertészetek a hatásosnak vélt mesterséges köd­képzést, * -füstölést; a . permetező öntözést, de egyik eljárás sem hozta meg a várt eredményt. Sőt, Eúrópa számos országában az utóbbi három évtized alatt vég­zett kísérletek bebizonyították, hogy a füstölés később káros le­het a növényre. Egyes országok kertészei különböző fűtőberen­dezésekkel védekeznek a májusi hirtelen lehűlés ellen. Ausztriá­ban gázzal fűtött, infravörös hő- sugárzót használnak a szőlő fagy- védelmére. Másutt mesterséges szélkeltő, légkeverő gépeket al­kalmaznak. Ezzel a módszerrel a talajfelszín és a magasabb lég­réteg között a legkritikusabb nap­szakban. hozzávetőlegesen egy- harmadával emelhető meg a hő­mérséklet. Jól bevált eszköz er­re a célra a helikopter is, amely­nek üzemi költsége kifizetődhet a fagytól megvédett termés érték­különbözetéből. Hazánkban úgyszintén huza­mosabb ideje (próbálkoznak a műszaki és kertészeti szakembe­rek, hogy valamilyen módszerrel a virágba borult szőlőket, gyü­mölcsösöket megoltalmazzák a fagytól. Bács-Kiskun megyében a Kiskunhalasi Állami Gazdaság vásárolt mesterséges szélkeltő be­rendezést, s állította fel csonthé­jas gyümölcsültetvényének fagy­védelmére, emellett a Hosszúhe­gyi Állami Gazdaság szakemberei folytattak eredményes kísérlete­ket, és maguk szerkesztettek kü­lönböző berendezéseket. Ebben a munkában segítségükre volt az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, a Kertészeti Egye­tem Tangazdasága, az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint a Gyümölcs- és , Dísznövényter­mesztési Kutatóintézet. A hosszú­hegyi gazdaságban készített szél­gépeket a közelmúltban már al­kalmazták a nagyüzem szakem­berei a csonthéjas-ültetvényeken. Nagyrészt ennek az eljárásnak kö­szönhető, hogy a tavalyi 50 tonna helyett az idén mintegy ezer ton­na kajsíibarack-termésre számít­hatnak a gazdaságban. A műszaki és kertészeti szak­emberek vizsgálata szerint a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban gyártott szélgépek üzemeltetésé­nek hektáronkénti költsége ötezer forint, a helikopteré 2400—2500 forint, a hőlégfúvó berendezésé 16—17 ezer forint. A legdrágább az az olajkályha, amelynek egy hektárra számított, négyórás üze meltetése 20 ezer forintot tesz ki. Ebben az összegben azonban nemcsak a fűtőolaj ára, hanem az amortizáció is benne van. Mindezekből kitűnik, hogy a fagy védelem költsége nem cse­kély, de a .többlettermés értéké­ből bőségesen megtérül. Célszerű ha Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemeiben a kiskunhalasi, a hosz- s^űhegyí példa nyomán a kerté­szeti termékek fagyvédelmét a termeléstechnológia szerves részé­nek tekintik, s az üzemi tervekéi ennek- megfelelően dolgozzák ki. Belpolitikai életünkben nagy jelentősége van a mai nap­nak. Több mint hétmillió vá­lasztópolgár járul az urnák elé, ■ hogy megválassza az ország­gyűlés 352 képviselőjét, 'és a tanácsoknak körülbelül 60 ezer tagját. Mi, Bács-Kiskun me­gyei választópolgárok, élve a legfontosabb törvényben, az Alkotmányban rögzített jo­gunkkal, a megye húsz or­szággyűlési képviselőjét, s a 3871 helyi tanácstagot vá­lasztjuk meg a mai napon. Az áprilisban megtartott je­lölő gyűlések, majd az ezeket követő választási gyűlések, és természetesen a mai esemény, vagyis az, hogy a választópol­gárok az urnák elé járulnak szavazatukkal, mindezek szo­rosan kapcsolódnak a városi- járási, a megyei pártértekez­lethez, a XIX. pártkongresz- szushoz, illetve az elhangzóit, elfogadott és határozattá emelt városi, járási, megyei és országos programhoz. Ezt a megállapítást részle­tesebben kifejtette a kecske­méti választási nagygyűlésen dr. Korom Mihály, az MSZMP politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a 8-as számú választókerület országgyűlési képviselőjelöltje. Érdemes felidézni egy lényeges gondolatát, pontosabban azt, hogy a párt XII. kongresszusa megmérte országépitő mun­kánkat, s most ugyanezt teszi a választás. A kommunisták nagy ta­nácskozásán is megfogalmazór dott, hbgy a most leköszönő államhatalmi testületek, tehát az országgyűlés és a tanácsok a nagy célokhoz méltó felada­tokat oldottak meg. Az or­szággyűlés széles körű nyilvá­nos vitákra támaszkodva a társadalmi, gazdasági fejlődést segítő számos törvényt alko­tott. Ellenőrző munkája is el­ismerést érdemel, mert rend­szeresen áttekintette a törvé­nyek paragrafusaiba foglalt rendelkezések végrehajtását. A most leköszönő képviselő- testület több Bács-Kiskun me­gyei tagja is részt vett az or­szággyűlési bizottságok mun­kájában, igy tőlük közvetle­nül is értesülhettünk felelős­ségteljes tanácskozásaikról, a vitákról, a közös vélemény és javaslat kialakításáról. A pártkongresszus nemcsak a legfelsőbb államhatalmi szerv munkáját értékelte pozi­tívan, hasonló jó véleményt alkotott a tanácsokról, a nép- képviseleti, önkormányzati és államigazgatási feladatok tel­jesítéséről. Köszönettel tarto­zunk a képviselőknek és ta­nácstagoknak, akik energiáju- . kát, szabad idejüket nem kí­mélve fáradoztak területük, vagy éppen áz ország ügyeiért. Felelősségteljesen végzett munkájukkal jelentősen hoz­zájárultak közös eredményeink eléréséhez, ahhoz, hogy Bács- Kiskun megyében az élet min­den területén előbbre léptünk. Való igaz, voltak és vannak gondjaink, de ennek ellenére megyeszerte dinamikus volt a fejlődés, s több területen, pél­dául a területfejlesztésben meghaladta az országos álla-, got. Erről a jelölő gyűléseken is sok szó esett. Hozzászólásaik­ban a választópolgárok közül többen az elmúlt évek alatti fejlődéssel, a települések arcu­latának változásaival foglal­koztak, De nemcsak az ered­ményeket sorolták, szóltak az igényekről, vagyis a következő években megvalósításra váró feladatokról is. Ezzel egyszer­smind útravalót adtak azok­nak, akiket ma képvise­lőjükként, vagy tanácstagjuk­ként felelős testületekbe kül­denek. A választópolgárok közül so­kan azért kértek szót a jelölő gyűléseken, hogy elmondják véleményüket a jelöltről. Ki­derült, hogy a választók egyet­értettek és helyeselték a Haza­fias Népfront ajánlásait, illet­ve jelöléseit, tehát a népfront ismét megfelelően, jó politikai alappal gyakorolta funkcióját. Jó politikai alapot említet­tünk az előbb. Nem másról van szó, mint a Magyar Szo­cialista Munkáspárt szövetsé­gi politikájáról, amely a Ha­zafias Népfronton keresztül is közösségi célokért mozgósítja a munkást, a parasztot, az ér­telmiségieket, az alkalmazot­takat, a párttagokat és a pár- tonkivülieket a hívőkét és a materialistákat, tehát minden magyar állampolgárt. Nagy hagyománya van en­nek a politikának, amelynek gyakorlása már a mozgalom hőskorában egyértelművé tet­te, liogy a munkásosztály nem­csak önmaga, hanem a többi dolgozó osztály és réteg felsza­badítására hivatott és képes. Ez, vagyis a helyes szövet­ségi politika teszi lehetővé a nemzeti egység szüntelen erő­södését, ami a fejlett szocializ­mus építésének jelentős társa­dalmi forrása. Jó politikai köz­érzet a biztosítéka annak, hogy országépítő feladatainkat a bo­nyolult külpiaci és gazdálko­dási feltételek mellett még ak­tívabban, lendületesebben, cse­lekvési egységben elvégezzük. Erre mozgósít a Hazafias Népfront választási felhívása is: „Társadalmunk alapja a munka. Népünk szorgalmas és tehetséges. Céljai világosak és lelkesítőek. Rajtunk múlik, hogyan alakul a jövőnk. Jól és gondosan végzett munkánk a legfontosabb feltétele annak. • hogy szándékainknak megfele­lően teljesítsük terveinket. Le­gyen a jó munka minden dol­gozó ember éltető eleme mai és holnapi boldogulásunk for­rása.” Ma a választáskor arra te­szünk hitet, hogy a jövőben is cselekvő részesei leszünk a bé­kéért, a szebb, a boldogabb jövönkért vívott közös küz­delmünknek. T. L. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents