Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-06 / 131. szám

1980. június 6. • PETŐFI NEPE • 3 SZOCIÁLPOLITIKÁNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI Bölcsődék, óvodák, iskolák... 3. Eredmények az V. ötéves terv időszakában Az V. ötéves terv (1978—1980) várható teljesítéséről sok­féle előreszámítás készült. Amennyiben a számításoknál az 1980. évi tervszámokat vesszük alapul, hozzávetőlegesen meghatározható az 5 éves időszak várható eredménye. A gaz­daság közismerten nehezebb körülmények közé került, és ez aaiféletszínvonal-politikában is éreztette hatását. A fogyasz­tói árszint 5 év alatt a tervezettnél mintegy 13 százalékkal gyorsabban nőtt. A lakosság pénzjövedelmeiben a nominál- folyamatok globálisan a terv szerint alakultak. Ebből adódik, hogy az 1 főre jutó reálbér növekedése és a reál- jövedelem növekedése is jelentő­sen elmaradt a tervezettől. Mind­ez összefügg gazdasági adottsá­gainkkal, különösen azzal, hogy a tervidőszak második felében mérsékelni kellett a nemzeti jö­vedelem belső felhasználásának növekedési ütemét. Az ország gazdasági egyensúlyának helyre- állításához ez nélkülözhetetlen feltétel. A leírtak mellett is jelentős szociális fejlődésről számolhatunk be a tervidőszakban. A reáljöve­delmek fejlődési üteme öt év alatt megközelítette a 10 száza­lékot. Ez mindenekelőtt a ter­mészetbeni juttatások növekedé­sének köszönhető. A tervidőszakban számos böl­csőde épül és bővül, mintegy 17 ezer hellyel lesz több, és ezzel, a luO bölcsődés korú gyermekre ju­tó bölcsődei hely száma az 1975. évi 9,6-ról 1980. évben várhatóan 14,3-ra növekszik. Némileg eny­hült a bölcsődei ellátás feszültsé-, ße. Még jelentősebben bővült az óvodai helyek száma. Ebben az időszakban mintegy 80—90 ezer óvodai hellyel lett (lesz) több és ezzel a 100 óvodás korú gyermek közül 1980-ban már 71,7-nek jut hely. Természetesen az óvodai el­látottság ennél magasabb, mivel általában az előirányzottnál több gyermeket vesznek fel az óvodá­ba. Az elhelyezett gyermekek aránya 1975-ben 75,1 százalék volt, jelenleg megközelíti a 90 százalékot. (A'z arányszám jelen­tősen változik az ország külön­böző körzeteiben, városokban ál­talában magasabb, községekben általában alacsonyabb.) Kedvezően változott az általá­nos iskolai napközi-ellátottság is. Az alsó tagozaton 40 százalékról 55 százalékra növekedett. Felső ta­gozaton lényegében nincs jelen­tős változás. A pénzbeni társadalmi juttatás területén a fejlődés kisebb volt, de mégis jelentős. A tervidőszak­ban eddig életbe léptetett köz­ponti intézkedések költsége meg­közelíti a 20 milliárd forintot, melynek nagy része kifejezetten a fogyasztói árszintnövekedés el­lensúlyozását szolgálta. A fo­gyasztói árszintnövekedés kom­penzálásának — automatizmus­növekedés és egyszeri jövedelem­kiegészítés — lényeges sajátossá­ga volt, hogy az ellensúlyozással egyidejűleg jövedelemkiegyen- lítö szociálpolitikai funkciót is el­látott. Például a nyugdíj-auto­matizmus (a nyugdíj évente 2 százalékkal nő, de legalább 70 F't-tal) mellett az alacsony nyug­dijak és járadékok reálértéke nőtt, a magasaké viszont kismér­tékben csökkent. A jövedelem­kiegészítés összegét pedig — mint ismeretes — csak kevéssé diffe­renciálták. Így az azonos össze­gű jövedelemkiegészítés (például a 180 Ft) a nyugdíjaknál és a járadékoknál relatívan nagyobb mértékű emelést jelentett, mint a kereseteknél. A tervidőszakban a nyugdíjak és járadékok értékmegőrzésére, illetve részbeni növelésére ha­zánkban aránylag többet fordí­tottak, mint a többi pénzbeni jut­tatásra. Lényegében ennek tu­lajdonítható, hogy a pénzbeni jö­vedelemfajták közül a szociálpo­litika keretében csak a nyugdí­jaknál valósult meg az eredetileg tervezett reálfolyamat. Az egy nyugdíjasra, járadékosra jutó ha­vi összeg 5 év alatt 1270 Ft-ról 2256 Ft-ra emelkedett. Ennek az összegnek az átlagos keresethez viszonyított aránya 41 százalékról 5G százalék fölé emelkedett. Az 1975-ben vagy korábban megál­lapított nyugdíjaknál, járadékok­nál a tervidőszakban 550—650 Ft emejés valósult meg. Ez az ösz- szeg az alacsonyabb nyugdíjaknál növelte a reálértéket. Így a meg­állapított nyugdíj reálértékének megőrzése, vagy növelése a nyug­díjasok létszámának nagyobbik részét érintette. A * gyermekgondozási segélynél (és néhány más szociális juttatás­nál) a reálérték megőrzésére és relatív színvonalának tartására nem -volt mód. Összefoglalva megállapítható, ha nehezebb gazdasági körülmé­nyek között is, számottevő szo­ciális intézkedés született ha­zánkban az V. ötéves terv idősza­kában. Ez elsősorban a termé­szetbeni juttatásoknál, valamint az alacsony összegű nyugdíjaknál jelentkezett. Rózsa József a MŰM szociálpolitikai főosztályának vezetője (Folytatjuk) Településfejlesztés társadalmi segítséggel Városaink, falvaink arculata gyorsabban változik, szépül, mint­sem azt a költségvetésből telepü­lésfejlesztésre jutó pénzek lehető­vé tennék. A gyarapodás alig föl­mérhető tartaléka a lakosság ön­zetlen segitőkészsége, a társadal­mi munka. A lokálpatriotizmus megannyi példájával találkozhat­ni szerte az országban; szombat­jaikat, vasárnapjaikat, délután­jaikat áldozzák a 'köz javára, kik­nek munkája nyomán bölcsődék, óvodák, új tantermek falai imajga- sodnak, rendezett park terem az építkezések nyomán visszamaradó grundok helyén, fű zöldül, facse­mete levelesedik, új járdák asz­faltcsíkjai kanyarognak, sportpá­lyán pirosodik a salak. A mostani tervidőszak statisz­tikája még nem készülhetett el, ám annyi máris bizonyos, hogy a lakosság társadalmi munkájá­nak értéke a fővárosban nem lesz kevesebb, mint az utóbbi terv­ciklusban, amikor is meghaladta a 7 milliárd forintot. Szolnok megyében a települések fejlesztésére fordítható összeg te­kintélyes hányadát teremtik elő társadalmi munkával, minden la­kosra ezer forintnál nagyobb ér­tékű munka jut, s csak az utóbbi esztendőben megközelítően fél- milliárd forinttal pótolták ily módon, ami a költségvetésből hi­ányzott. Somogy megyében egyebek közt új óvodák, parkok, utak, járdák jelzik a lakosság város- és falu- gyarapító igyekezetét. Nagyba­jomban, a fürdőtelepen egy me­dence építésében. Háromfán pe­dig az ivóvízhálózat kiépítésében vett részt a lakosság. Bács-Kiskun megyében a sta­tisztika szerint a társadalmi mun­ka értéke tavaly csaknem 800 mil­lió forintot tett ki, a lakosság köz­reműködésével mintegy 25 ezer négyzetméternyi helyen hódítot­tak tért az új parkok, 142 ezer folyóméterrel bővült a megye közműhálózata. Kecskeméten megszervezték a „100 ezer lakos — 100 ezer fa” akciót, s már az idei tavaszon több mint 60 ezer csemetét ültettek el. Vas megyében az esztendő ele­jén lelkes hangulatú gyűléseken vitatták meg a dolgozók a telepü­lésfejlesztést segítő társadalmi­munka-felajánlásaikat, s késleke­dés nélkül hozzá is fogtak a vál­lalások teljesítéséhez. A meghir­detett versenyben élre jutó váro­sok, nagyközségek, községek kö­zött a jövő tavaszon öt és fél mil­lió forintot osztanak szét, mely összeg a település további gyara­podását szolgálja. (MTI) Háromszögben emberek Az Útközben a rádió hullámhosszán velünk van az egész országban. Ki ne figyelne adásainak — meglehet nem éppen fülbemászó — csatazajára? Felkelés után, délben és az ötórai tea előtt közöl, figyelmeztet, felhív: hol haladhatnak lépésben az autósok, hol korlátozott a forgalom, s akinek nem annyira sürgős, ma, halassza el az utazását egy nappal, vagy válasszon kitérőt a szabadabb hala­dás céljából. A harsogó zenebona, ismétlődve, olykor-olykor viszolygást kelt, de ha arra gondolok, milliók utaz­nak, tartózkodnak azon a korszerű futószalagon, amelyet az úthálózat és a rajta haladó járművek együtt alkotnak, nem alaptalan a naponkénti hír­verés. Sőtl Az Otinform mellett az a kecskeméti plakátra- gasztó se rest megtenni a magáét, aki a piaccsar­nok környékére plakátjaival új „színfoltot" vitt hétfőn, már korán reggel. Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács és az Állami Biztosító újra és újra a közlekedő ember lelkiismeretességére figyelmez­tet, miként az ábra — mármint a plakáté — mu­tatja. Nagy erőtől derékban elhajlott és két helyen megtört vastag tartócső, bal felé megnyomorítva, tart egy szétcsúszott háromszögű gyalogos-átkelő- helytáblát; rajta egy gyermek és egy felnőtt, zebra- közeiben, láthatóan tanácstalanságban. Mi lesz velük? Ha nem ’is mindig ennyire drámai a helyzet, a plakát agitatív erejét alapjában véve a valóság ad­ja. A szomorú hétvégéktől, a szabálysértők vétsé­geitől a közlekedési bűncselekményekig mintegy sűrítve érzékelteti: így közlekedünk mi, illetve így is! Korszerűnek tartjuk közlekedésünket, de vajon célszerűen használjuk-e a már említett korszerű futószalagot? Távolságok áthidalására nyilván igen, hiszen ki tagadná: húsz, negyven, hatvan, száz ki­lométerre gépkocsival lehet a leggyorsabban eljut­ni. Ám, ha egy adott településen — Budapesten, vagy akár Kecskeméten maradunk — a helybeni helyváltoztatás az üzemanyag-fogyasztás mellett nyűggel is jár. A városok, így Kecskemét is, telítődnek gépjár­művel. Rengeteg az átmenő, a helyben közlekedő és parkírozó autó. Miközben a „Több parkolóhelyet l<” igény még óhaj marad sokáig, naponta képződik ama bizonyos „dugó”. Autós nemzetté válásunk ho­vatovább a járdákon folytatódik tovább. Mint a mesebeli farkas hátsó lábával, majd az elsővel, úgy szorítanak helyet maguknak — szükségből — előbb csak a bal kerék-párig, majd az autótest felezővo­naláig a kis és nagy kocsik. A kecskeméti SZTK- rendelőintézet tüdőgondozójába, oldalt és egy sor kisebb utca házaiba olykor művészet bejutni a jár­dákra állított gépkocsiktól. Járdára fel, járdáról le — szokássá lett a kevésbé szembetűnő helyeken. A gyorsaság nem boszorkányság. Ez igaz. De, két utcával arrébb menni, napi cikket vásárolni, ház- tól-házig nem egyszer a sétától fosztani meg ma­gunkat, 8 óra előtt pár perccel kocsival óvodába, vagy iskolába rohanni a gyerekkel, másodperces előnyökért „elfelejteni” zebrát, kocsiban ülőt és járdaszegélynél ballagót — veszélyhelyzet. A szét­csúszott háromszögben riadtan várakozó nagy és kis embert juttatja az eszembe — a hétfő reggeli pla­kátról —, alattuk a kétszer megtört, karvastagságú tartóoszloppal. „Rohanó élet” — nyugtatjuk magunkat. Öniga­zolásul nyomjuk a gázpedált ott és akkor is, ami­kor nem kellene, amikor ki kellene szállni. Á földi halandó, természetszerűen, így „vigasztalja" magát: „A levegőben egyszerre többen meghalhatnak”. A légi utas pedig lefelé int és azt mondja: „A földön a közlekedési baleseteknek még mindig több az ál­dozata, mint a légi katasztrófának.” Nem tévedett. K — 1 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK ÉS TANÁCSTAGOK VÁLASZTÁSA A szavazással kapcsolatos tudnivalók HAZAWtAS Ntmom otuaumrctJbu *trnxn/i*ALA*xrk* IMA |étim 8. Szavazólap BudapestJMms _ .....6. izémé omÉggyflésI » élMittfcwtouUmwk jetSitJc: Kovács László Az országgyűlési képviselők és tanácstagok általános választását a Népköztársaság ^Elnöki Tanácsa június 8-ra tűzte ki. Tehát va­sárnap a szavazásra jogosult ál­lampolgárok a választókerületek­ben az urnák elé járulnak, s tit­kos szavazással megválasztják az országgyűlési képviselőt és a he­lyi tanács tagját. Az alábbiakban a szavazással kapcsolatos tudnivalókról tájé­koztatjuk olvasóinkat. Felsoroljuk az állampolgárok tennivalóit, mert ezek betartása meggyorsítja és zökkenőmentessé teszi majd a vá­lasztást. A Magyar Népköztársaságban minden nagykorú magyar állam­polgárnak választójoga van. A vá­lasztójogi törvény csak azt zárja ki a szavazásból, akit a közügyek­től, illetve a választójog gyakor­lásától bírói ítélettel eltiltottak, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes le­tartóztatásban van, rendőrhatósági felügyelet alatt áll, és azt, aki elmebeteg. Nagykorú állampolgár az, aki 18. életévét betöltötte, valamint az a 18 éven aluli állampolgár, aki házasságot kötött. Az a szavazó, aki írni-olvasni nem tud, vagy akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választójogosult segítségét igénybe veheti. A sza­vazatszedő bizottságnak legalább két tagja a laká­sukon fekvő betegeket szavazásuk elősegítése cél­jából urnával felkeresheti. A szavazás titkosságát ebben az esetben is biztosítani kell. Fontos tudnivaló az Is, hogy a választás napját megelőző napon, tehát szombaton 12 órától a vá­lasztást követő nap, tehát hétfőn 12 óráig szeszes italt árusítani, vagy más módon forgalomba hozni tilos. A szavazás szavazókőrönként történik, és a sza­vazás napján reggel 6 órától 18 óráig tart. Minden­ki az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazó- körzetben szavaz. Az állampolgárok már megkap­ták az értesítést arról, hogy melyik választókerület névjegyzékében, milyen sorszám alatt szerepelnek, és melyik szavazóhelyiségben szavaznak. Ha vala­ki nem kapott értesítést, tehát valami miatt esetleg tévedésből kimaradt a választási névjegyzékből, de nincs kizáró ok, akkor a választás napja előtt ke­resse fel a helyi tanácsot, ahol pótlólag felveszik a névjegyzékbe. Aki kapott választási értesítést, de június 8-án, vasárnap nem tartózkodik lakóhelyén, szintén keresse fel a helyi tanácsot, ahol kap egy igazolást és ideiglenes tartózkodási helyén majd szavazhat. Mindenki személyesen szavaz. A szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazó személyazonossá­gát és azt, hogy a választók névjegyzékében, illetve pótnévjegyzékében szerepel-e. Ezután a szavazat­szedő bizottság elnöke átadja a szavazónak a sza­vazólapokat. Az egyik szavazólapon az országgyűlési képvise­lőjelölt, illetve képviselőjelöltek neve, a másik sza­vazólapon a helyi tanácstagjelölt, illetve tanácstag­jelöltek neve szerepel. A szavazóhelyiségben a választópolgár egy fül­kében titkosan szavaz. A jelöltre szavazni a jelölt nevének meghagyásával, a jelölt ellen szavazni, ne­vének áthúzásával lehet. Több jelölt esetén a sza­vazás úgy történik, hogy a szavazó a szavazólapon annak a nevét hagyja meg, akire szavaz, a másik nevet áthúzza (Id. az illusztrációkat). Erre nagyon ügyeljünk, mert érvénytelenné válik a szavazás, ha több jelölt esetén a szavazó nem jelöli meg, hogy kire szavaz, vagy nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire szavazott. Ezután a választópolgár a szavazólapokat az ur­nába teszi. Országos honismereti konferencia A III. országos honismereti konferenciát július közepén ren­dezik meg Szombathelyen — erről határozott a héten megtar­tott ülésén a Hazafias Népfront Országos Titkársága. A moz­galom több tízezer öntevékeny résztvevőjének képviselői az el­múlt fél évtizedben megtett út felmérésének, a végzett munka értékelésének tükrében elemzik a gyűjtő- és kutatómunka mód­szereit, céljait, további feladatait. A III. országos konferenciát a mozgalomban részt vevők továbbkégpéfét szolgáló. Vili. or­szágos honismereti akadémiával összevontan .rendezik meg. ■■i f ytr>/kWr óra. f ' 3 sj 4'' P ' FILMJEGYZET Goodbye és ámen Igazi profikból toborzott nem­zetközi gyártó- és színészegyüttes, változatos, fordulatos mese, való­di kalandfilmhangulat és imitt- amott teljesen valósnak tűnő, politikailag is minősíthető mon­danivaló. Ezekből a nézőt vonzó adottságokból tevődik össze a ki­tűnő olasz rendező, Damiano Da- miani egyébként hazai, tehát olasz vállalkozásban készült film­je. Damiani nevét, munkásságát jól ismerik öä értékelik a moziba járók. Elég, ha a Bérgyilkos-t, az Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek című filmjét, vagy az egyik legérdekesebbet és kritikai szándékait tekintve talán a legtisztább mondanivalójút em­lítjük, melynek címe: A vizsgá­lat lezárult, felejtse el! A film forgatókönyvének írói sorában is ott találhatfS Dami­ani, aki a jól bonyolított törté­net mellé rangos segítőtársakat szerződtetett — köztük egy epi­zódszerepben Claudia Cardinalét —, valamint a nálunk kevéssé is­mert Tony Musantét, és John Steinert, mint főszereplőket. Da­miani a kalandfiilm szakma kitű­nő ismerője. Ügy tud mindvégig szórakoztató és a közönség szá­mára félre nem érthető mondani- valójú történetet tálalni, hogy a feszültséget állandóan ébren tart­ja, de mégsem fárasztja ki a né­zőket. Az általános vonalvezetést csakolyan pontosan kidolgozza, mint a legkisebb részletepizódot, a jelenetváltások kiszámított pon­tossága épp oly fontos a számára, mint a dialógusok precíz kimun­kálása. Külön dicsérendő a kitűnő magyar szinkron, elsősorban Szer- sén Gyula árnyalt finomságokat és harsány hatásokat kifejezni ké­pes munkája. A történet egyébként a CIA-ről, az amerikai elhárítás hírhedt szervezetéről szól és egyáltalán nem törekszik eltitkolni, hogy az olaszokat néha idegesíti a szerve­zet agresszivitása és az ország ügyeibe beavatkozni kész kímélet­lensége. Arról van szó ugyanis, hogy az USA római nagykövetsé­gén a CIA-csoport puccs előkészí­tését szervezi egy meg nem neve­zett afrikai ország ellen, amikor az akció vezetője rádöbben, hogy valaki a soraikból elárulja a cél­ba vett afrikai állam titkosrend­őrségének az előkészítés alatt ál­ló politikai beavatkozás részlete­it. Mi a teendő ilyen esetben, ho­gyan lehet meggyőződni róla. mit tudott meg az ellenfél, hogyan le­hetne az árulót és tevékenységét az akció megindulása előtt né­hány órával hatástalanítani stb., ezekre a kérdésekre ad érdekes és hatásos választ Damiani mind­végig izgalmas filmje. . Cs. L. • Claudia Cardlnale a film egyik Izgalmas jelenetében. NYÁRI TV-MŰSOROK Ismét jön a Mézga család Régi kedves ismerőseikkel ta­lálkozhatnak a közeljövőben a televíziónézők: június 15-től va­sárnap délutánonként ismét je­lentkezik a képernyőn a népsze­rű Mézga család. Romhányi Jó­zsef és Népp József újabb, 13 epi- zódos sorozatának főszereplőit bo­nyodalmakkal teli kalandos uta­zásra kísérhetik el a rajzfilmek kedvelői. A tavaly nyári „Rátóti humor- fesztiválon" feltűnt fiatal amatő­rök első televíziós szárnypróbál­gatásait fedi Az amatőrök is el­kezdhetik című műsor, melyet a televízió fiatal rendezőnője, Sze­mes Katalin készített. A bűnügyi komédia és a vér­beli krimi sem hiányzik a nyá­ron a .képernyőről. Szálkái Sán­dor: Wiener Walzer című, egy­órás szórakoztató filmjének sze- relmespárja — Esztergályos Ce­cilia és Gáti Oszkár — csaknem bűnügybe keveredik. Robert Tho­mas: A gyilkos köziünk van cí­mű művéből Félix László rende­zett bűnügyi filmet. A Kabarészínház történetét idé­zi fel a Radnóti Színpad műsora. A „Volt egyszer egy kabaré” cí­mű műsor tv-változatát készítet­te el Bohák György rendező, Gesz- Iér György koreográfus közremű­ködésével. Az ötvenperces adás­ban többek között Bodrogi Gyula, Bus Gyula, Harsányi Gábor és Hollai (Cálmán lép fel. Szabályozható központi fűtés A központi fűtés lakásonként szabályozható és mérhető rend­szerének műszaki tervei készültek el az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumban. Az úgyne­vezett egycsöves fűtési rendszer korszerűsített változatával jelen­tős energiamegtakarítás érhető el, a fűtésszerelés élőmunkaigénye pedig csaknem 30 százalékkal csökken a korábban alkalmazott kétcsöves rendszerhez képest Az ipar idén készül fel a gyártásra, és a tervek szerint 1981 közepé­től már csak helyileg szabályoz­ható, egycsöves központi fűtéssel épülnde házgyári lakótelepek. A kormány az idén januárban hozott határozatot arról, hogy 1981 második félévtől csak olyan — lakásonként szabályozható — központi fűtési rendszerek épít­hetők, melyeknél épületenként és lakásonként is mérhető a hőener­gia-fogyasztás. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium műszaki fej­lesztői jelenleg azon munkálkod­nak, hogyan lehetne a már meg­levő egycsöves központi fűtési rendszereket is átalakítani.

Next

/
Thumbnails
Contents