Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-28 / 150. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. június 28. Választások, fejlesztések a Kalocsai A nemesítői munka Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalatnál hatékonyságát segíti • Felújítják és bővítik az öreg épületrészt, amelynek falai mögött új szociális helyiségek sorakoznak majd. Visszatekintés Bonyodalmas évet zárt tavaly a Kalocsai Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat. Év közben 38 millió forinttal csökkentették termelési tervüket, s e módosított tervük teljesítésétől is elmaradtak mintegy 15 millió forinttal. Mindez egyrészt a KALOPLASZTIK háttéripari jellegének volt köszönhetőt ugyanis a késztermékeket gyártó megrendelők, sorozatosan visszamondták addigi anyag- és aikatrészigényeiket, mivel a keresletek csökkenése miatt termék- szerkezetük átalakítására kényszerültek. A megváltozott körülményekhez igazodva, a kalocsaiaknak is több új termék gyártására kellett év közben átállniuk, ami nem kis erőfeszítéseket követelt a vállalattól. Emellett alapanyag-ellátási gondokkal küszködtek, s a hiányzó mennyiséget drágább, nyugati importból voltak kénytelenek pótolni. A bonyodalmakat csak tetézték a belső szervezési hiányosságok. Ugyanis a műanyag feldolgozása során gyakori a szerszámok meghibásodása, javításuk viszont nem történt kellő fegyelemmel, s így sok esetben át kellett szervezni a munkákat, megszakítva a folyamatos termelést. Ezeket a fennakadásokat már felszámolták azóta a KALOPLASZ- TIK-nál, különválasztva a szerszámkészítést a javítástól, s ily módon szervezettebb, zökkenőmén tesebb lett a termelés. A jelen Ebben az évben már egyre inkább a kevésbé anyagigényes termékek gyártására specializálódott a vállalat. Szervezési és fejlesztési törekvéseik lehetővé teszik, hogy gyorsan, rugalmasan átalakíthassák termékszerkezetüket, a megrendelők gyakran változó igényeihez igazodva. A szükséges alapanyagok mintegy 30 százalékát — az előző évektől eltérően — belföldi partnerük, a Tiszai Vegyikombinát szállítja, a többit szocialista importból igyekeznek beszerezni. Korszerűbb, jobb minőségű termékek gyártását teszi lehetővé új műszaki fejlesztésük, a precíziós fröccsöntés kialakítása. — Nehéz év volt a tavalyi. Igaz, gondjaink most is vannak, de már sokkal kevesebb bonyodalommal kell szembenéznünk az idén — mondja Tüske István, a KALOPLASZTIK főmérnöke. — Ez évi termelési tervünk 231 millió forint. Az első öt hónap mérlege 99 millió forint volt, ami kétmillió forintos, időarányos lemaradást jelent. — Mi az oka a lemaradásnak? — A munkaerőhiány. Mintegy hat százalékkal kevesebb a létszámunk a tervezettnél, ebben az évben. Erősen érezteti hatását az a tény, hogy a szerszámkészítő szakmában nem képez' tanulókat a Kalocsai Szakmunkásképző Intézet, vagyis nincs biztosítva az utánpótlás. A második félév folyamán azonban igyekszünk behozni az említett lemaradást, hogy teljesíteni tudjuk éves tervünket. — Milyen termékek készülnek jelenleg üzemeinkben? — Mintegy 150 belföldi vállalattól kaptunk megrendeléseket az idén,' különböző műanyag alkatrészek — csapágyak, féktartozékok, textilipari csévék stb. — gyártására. Ezek a termékeink precíziós eljárással készülnek, és kevésbé anyagigényesek. Több, mint 30 ezer darab pedálos hulladéktartót gyártunk ebben az évben csehszlovák exportra, s ugyancsak északi ’«szomszédainknak szállítjuk a gumiból készített sínalátéteket. — A közeljövőben lesznek nagyobb beruházások a vállalatnál? — Itt, Kalocsán nem. A duna- pataji telepünkön viszont folyamatban van egy jelentősebb re- ' konstrukció ... Az eredményesebb holnapokért Ma már valamennyi termelői ágazatban, sőt az élet megannyi területén alkalmazzák a különféle műanyagokat, és kétségtelen. hogy népszerűségük egyre rohamosabban nő, a jövőben. A Kalocsai Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat azonban nemcsak erre a növekvő népszerűségre alapozza a jövőjét. Jelenleg huszonöt belföldi vállalattal — amelyek évek óta a legnagyobb megrendelőik közé tartoznak — folytatnak tárgyalásokat, hosszú távú szerződésekben rögzítve az együttműködéseik szempontjait és kötelezettségeit. Ily módon a KALOPLASZTIK termelői kapacitásának jó részét már lekötötte — biztosította — a hatodik ötéves tervidőszakra. A jövő a korszerű termékeké, előállításukhoz viszont korszerű technikai feltételek, megfelelő üzemek szükségesek. — Ennek érdekében folyik a dunapataji telep rekonstrukciója is, amely szakaszosan történik, s értéke meghaladja' á 20 millió forintot. — Több mint tíz éve, hogy a présvulkanizált műszaki gumiáruk gyártására specializálódtunk — mondja Ács Zsigmondi, a telep vezetője. — A KALOPLASZTIK ez évi tervét illetően, csaknem 70 millió forint termelési érték a ránk eső rész. Átlagosan százötven főt foglalkoztatunk, ami vállalatunk összlétszámának egynegyedét jelenti. — Mikor kezdődött az üzemük felújítása, bővítése? — Az elmúlt év áprilisában, és december közepén már átadásra került az új, 576 négyzetméteres, könnyűszerkezetes üzemcsárno- kunk. Gépparkunk bővítésére kétmillió forintot fordítottunk. Ebben az évben a tmk és a szerszámgyártó egységeink, illetve a szociális helyiségeink — öltözők, zuhanyozók — felújítása és bővítése folyik. Ezeken kívül hátravan még egy kazánház kialakítása, s mintegy nyolcvan méter hosszú Tizemi út kiépítése. Az új, műszaki raktár építési munkái is megkezdődnek még az idén, de átadására csak a jövő év folyamán kerül sor. Ezt követően tervezzük a kiszolgáló üzemrészek és csarnokok kialakítását. — E beruházásokkal mennyiben javul a dunapataji üzem termelékenysége?-^Lényegében, a kapacitásunk növelésé a cél, amit létszámbővítés nélkül, technikai fejlesztésekkel igyekszünk megoldani. Emellett a jobb munkakörülmények biztosítására, valamint a korszerűbb technológiák alkalmazásához szükséges, műszaki feltételek megteremtésére törekszünk. Beruházásaink üzembe helyezését követően, körülbelül 30 százalékkal tudjuk növelni termelékenységünket. Lehetővé válik majd a munka még jobb szervezése, s a termelés zökkenőmentes kiszolgálása, vagyis mindenképpen eredményesebb jövő elé nézhetünk — mondja befejezésként Ács Zsig- mond telepvezető. Koloh Elek # Dr. Bajtay Ilona A Kecskeméti Zöldségter- mesztési Kutató Intézetben nagy gondot fordítanak arra, hogy a nemesítők minél nagyobb szakmai tudásra tegyenek szert és elérjék azt a tudományos fokozatot, amely szükséges a munkájuk végzéséhez. Az intézetben többek között nyolcán védték meg kandidátusi értekezésüket. Köztük van Bajtay Ilona, tudományos munkatárs, aki a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia szakbizottsága előtt a csemegekukoricáról szól kandidátusi disz- szertációjáért a legmagasabb pontszámot kapta. Az értekezés címe: Csemegekukorica-törzsek szelekciója teljes és részletes diallél keresztezésekkel. Az intézetben ő az első nő, aki vállalkozott arra, hogy elérje ezt a tudományos fokozatot. 1973-tól fgolalkozik a csemegekukoricakutatással, jelenleg főként az öröklődés problémáival, a nemesítéssel, dr. Daniel Lajosnak, a biológiai tudományok kandidátusának irányításával. — A csemegekukoricának nagy jövő jósolható, termesztésének és feldolgozásának gépesíthetősége, nagy termésátlaga, magas táplálkozási értéke (mv3tt. . Az 1975-,hep, kezdődő hazai nagyüzemi termesztés amerikai-’ fajtákra -épült,■■ de a kisüzemekben sem tudtunk megfelelő minőségű, hazai neme- sítésű hibrideket, fajtákat adni. A sikeres nemesítői munkához alapvetően fontos a növényanyag genetikai szerkezetének ismerete, — kezdi a beszélgetést. Az intézet fiatal tudományos munkatársa a mérnöktovábbképző intézetben négy alkalommal vett részt biometriai, növényne- mesítési és genetikai tanfolyamon. 1976-ban ösztöndíjjal két hónapig •tanulmányúton volt Ausztriában és a bécsi mezőgazdasági egyetemen szintén a genetika kérdéseivel foglalkozott. Egy évvel később a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a Genetikai vizsgálatok beltenyésztett csemegekukorica- törzsek diallél keresztezésében című értekezésével a mezőgazdasági tudományok doktora címet nyerte el. Itt is kiváló minősítést kapott. — Büszkék vagyunk arra, hogy állami elismerésben részesítették három csemege- és két pattogatni való kukoricahibridünket. Ezeket a fajtákat dr. Dániel Lajossal együtt nemesítettük. Valószínű érdekli, hogy mit takar az a kifejezés hogy diallél. Röviden ösz- szefoglalva: bizonyos számú szülőktől származó összes lehetséges keresztezéseket jelenti. Ennek 'statisztikai értékelése alapján választjuk ki a legjobb keresztezéseket adó szülőpárokat. A szakembereknek ez értékes információkat ad -a növények genetikai szerkezetéről, az egyes tulajdonságok öröklődésmenetéről. Számos növénynél alkalmazható ez a módszer. Két fajtájukat, a Kecskeméti sárga SC 300, az SC 500-at állami elismerésben részesítették 1978-ban, az SC 450 csemegekukorica hibridet pedig előzetes elismerésben. — Ezeket már az értékezésem- ben feldolgozott diallél keresztezésekkel állítottuk elő — mondja Bajtay Ilona. — Munkámban nagyon sok segítséget kaptam és kapok jelenleg is dr. Daniel Lajostól, aki már előzőleg foglalkozott ezzel a témával. Jelenleg is ő vezeti a csemegekukorica-neme- sítési csoportot, mint nyugdíjas. Kiváló szaktenkintély és mi fiatalok sokat tanulunk .tőle. A csemegekukorica, mint ahogy már szó volt róla, beltartalmi szempontból fontos táplálék. Különösen magas a C-, a B,-, B,- és B:)-vitamintartalma. Ez utóbbiból többet találhatunk benne, mint bármely más zöldségfélében. Fehérjetartalma sem elhanyagolható. Mindenütt, ahol a lakosság magas étkezési kultúrával rendelkezik, ott az iránta való kereslet ugrásszerűen megnövekedett és minden más zöldségkonzerv fogyasztását megelőzte. így van ez például az Egyesült Államokban és Svédországban — hangoztatja a kutatóintézet munkatársa. Á megyében a Hosszúhegyi és a Kalocsai Állami Gazdaságban taMS valy 850 hektáron- termesztették,'* aZ Tdéfi’ÍS körülbélüí'étfttjrf & v‘é^s tésterülete. A Kecskeméti Konzervgyár amerikai gépsorán készül a dobozolt csemegekukorica- . konzerv. — Sikerült egy új, az eddiginél jobb minőségű hibridet előállítani. Megjegyzem, korántsem vagyunk elégedettek eddigi eredményeinkkel és szeretnénk még jobb fajtákat nemesíteni. Bajtay Ilona tudományos értekezése hézagpótló alkotás. Elősegíti a tudományos munka hatékonyságát, nem véletlen, hogy kutatói körökben igen nagy az érdeklődés iránta és szó van arról, hogy rövidesen könyvben is megjelenik. K. S. i Résztvevők érte és ellene ifi \ Liszka Béla Tormássy Szá- vits Sándor alezredesnek küldött levelében személyesen írja le, ha vázlatosan is, katonai tevékenységét. „Kedves Sanyikám! Engedd meg, hogy a nemzeti hadseregbeli szolgálatomra és a belbiztonsági gyakorlatra vonatkozó adataimat az alábbiakban közöljem: Szegedre 1919. július 1-én értem le és nyomban beléptem az első tiszti századba. Ennek, valamint a Csanád—csongrádi 46. és az újonnan felállított tolnai gyalogezrednek, végül a szegedi vadász zászlóaljnak kötelékében 1921. május 6. napjáig szolgáltam. A szegedi vadász zászlóaljnál a 921/5. A. p.- vel hoztak nem tényleges viszonyba. Belbiztonsági gyakorlatot teljesítettem 1928. április 16—május Brávó, a magyar nyelv értelmező szótára szerint: bérgyilkos, kalandor. 12-ig és 1929. május 1-től 28-ig Kecskeméten, az akkori 9/II. zászlóaljnál, majd 1940. július 1-től tíz hétig különleges fegyvergyakorlatot a 7/1. zászlóaljnál.” Nagy Mihály, Liszka Béla polgármesterhez 1941 augusztusában intézett levelében ugyancsak a kecskeméti ellenforradalmi magatartása igazolását kérte. Ez a sopronkőhidai fegyör a következőket írja: „Az 1919. év tavaszán az akkori kommunista tanácsköztársaság megbuktatására Kecskeméten (Helvécia szőlő telepen) Héjjas Iván akkor volt tartalékos főhadnagyúr által szervezett ellenforradalomban részt vettem. Kecskeméten Szentkirály pusztán az akkori Vörös Hadsereg egyik csapatának megtámadásában részt vettem. Az akkor ott jelenlevő ellenforradalmi alakulat tagjai közül méltóságodnak sikerült megtudnom a lakhelyét és címét, ezért bátorkodom alázatos kérésemmel a méltóságos polgármester urat háborgatni. A szentkirályi ellenforradalmi megmozdulás után Héjjas Iván úrékkal Köncsögpusztán sikerült összejönnöm, ahonnan Bugacpusz- tára menekültünk és onnan később az alakuló nemzeti hadsereghez Szegedre menekülve léptem ott szolgálatba... Bátorkodom emgemlíteni, hogy a kecskeméti ellenforradalmi szervezkedésben részt vett urak közül a Héjjas Iván úron kívül a bátyjára, Héjjas Aurél, Raád Árpád és Schmidt Rudolf hadnagy, Szenté-Varga, dr. Ralázsfalvi József, Francia-Kiss Mihály, Mura- közy és Marosi urakra emlékszem vissza...” A levélben csatolt mellékletben ezt írja: .^Kecskeméten Szentkirálypusztán egy rekviráló vörös- katonákból álló csapattal történt összeütközésben részt vettem és ez az idő előtti összeütközés lehetetlenné tette az ottani tovább- működéstiniket. Onnan először Bu- gacpusztóra menekültem, majd Szegedre..i A Kecskeméti Közlöny 1941. január 7-én Dragolovics Gyula elleniforradalmi tevékenységét az alábbi nekrológrészlettel méltatta: „... Tevékeny részese volt a szentkirályi ellenforradalom előkészítésének, ezért néhai Balázs- falvi Kiss József árvaszéki ülnökkel együtt menekülnie kellett. Bugacon bujkált... így sikerült Szegedre szökniük. Amikor Dra- govics Gyula hazakerült, tagja lett annak a karhatalomnak, amely a rpmán megszállás előtt és a románok kivonulása után a rendet Kecskeméten biztosította." A Kecskeméti Közlöny egy-egy számában 1919, sőt 1920-ban is történik utalás, visszaemlékezés a szentkirályi ellenforradalomra. Ezek az emlékezések az ellenfor- radalom szájíze szerint valók, de a tények jelentenek bizonyos támpontokat. „A bolsevik vörösök rettegett rémei voltak a legendás Héjjas-fiúk. Mikor elárulták a Duna—Tisza közi nagy ellenforradalmat, (bizonyosan a Kalocsa környéki 'megmozdulásra gondolnák) amelynek csak egy kis korán kirobbant szikrája volt a szentkirályi forradalom, itt maradt a környékünkön tovább szervezni a felkelést, majd szerteszéledtek az ország minden részébe életük százszoros kockára tevésével szervezték mindenütt a városok és falvak népét. Majd Bécsbe mentek... Azután jöttek a szegedi nehéz, de annál nagyszerűbb tettek, áldozatos fá- radásók, mnajd itthon, a román megszállás alatt, a karhatalom előteremtése... Hogy nyugodtan várhassa a kivonulást (románok) mindenki. Nem lehetett- semmi veszedelem, itt voltak a Héjjas- fiúk.” Néhány, a szentkirályi ellenforradalmat 'megzabolázó személy neve is ismertté válik. „A rendőrség letartóztábta Pávai Vájná István 21 éves szegedi illetőségű ' volt vöröskatonát. Egyike volt a legrettegettebb terroristáknak. Részt vett a szentkirályi ellenforradalom leverésében...” „A kecskeméti rendőrség Budapesten letartóztatta Orbán György kecskeméti születésű .25 éves géplakatost, volt kommunista agitátort, és vöröskatonát, ki részt vett a szentkirályi vérengzésben. (Hogy pontosan mit jelent a vérengzés, azt éppen a Héjjas-féle különítményesek bizonyították be a vesztes diktatúra utáni időkben.) Hosszas nyomozás után a budapesti detektívek elfogták Her- hold Lajost, aki részt vett a szentkirályi ellenforradalom leverésében.” Sarlós Ágoston, aki a direktórium idején tagja volt a tanácsnak és az intéző bizottságnak, rövid ideig igazságügyi megbízottként is szerepelt. Igaztalanul és gyáván viselkedve, a saját védelmére felhozta a szentkirályi ellen forradalmárok esetét. A forradalmi törvényszék fel akarta menteni az elfogott ellenforradalmárt. Sarlós „emlékezete” szerint Szamuely viszont halált követeit a fejükre. A dilemmába jutott proletár bíróság ekkor — nyilatkozta Sarlós — az ő tanácsára hozta az ismeretes ítéletet, mely szerint az ellenforradalmárokat elítélték ugyan, de az ítélet végrehajtását felfüggesztették. Hasonlóan próbálkozott Tóth László ügyének tárgyalásakor iS. A perről szóló híradásból származik: „a szentkirályi ellenforradalmá- rok halálra ítélésének gzintén ellene vélt, ebben az ügyben azonban — Tóth megjegyzése szerint — a dicsőséget Sinikó fölözte le. (Ez valóban tényszerű).” A szentkirályi ellenforradalom első évfordulóján a Kecskeméti Közlöny testes cikket adott közre. „A Duna—Tisza közén, Kecskeméten közönyös, de a bajokban hirtelen fellángoló magyarjai léptek először az ellenforradalmi tettek mezejére. A vezérek, az élre állók önfeláldozó, bátor kis csapata jelentkezett a Héjjas-fi- úkban, Raád Árpádban, FranciaKiss Mihályban, az osztrák Haág századosban és a többiekben. Szentkirályi és a környékbeli puszták nagyszerű magyarjai szintén hatalmas tömegekben álltak az ellenforradalmi mozgalom zászlaja alá, amelyet a derék Liszka Béla tartalékos hadnagy tartott.” (Liszka neve itt említődött először.) Az ellenforradalom „utókalkulációs” demagógiája nem ismert, határt. Köztudott volt, hogy a forradalmi bíróság bár elítélte az ellenforradalom . résztvevőit, de az ítélet kihirdetése után vala-' mennyit szabadlábra ■ helyezte. De a Kecskeméti Közlöny mégsem állhatja meg ama megjegyzését, hogy „'borzalmas kegyetlen napok következtek a hős ellenforradalmárokra, akik nem menekülhettek, azokat irtózatos kegyetlenséggel verték, kínozták.” 1920 szeptemberében a kecskeméti bíróság ötös tanácsa megkezdte hét ember ügyének tárgyalását, akik részt vettek az ellenforradalom leverésében. Ez a híradás arra alkalmas, hogy újabb neveket ismerjünk meg: Pávai Vájná István, ipariiskolai hallgató, volt vörös gépfegyverszázad- parancsnok, ifjú Deák László és Szabados Antal, valamennyien kecskeméti lakosok. Április 23-án a vádlottak nyolcvan vöröskatonával, továbbá Vércse, Simon és Haj ma vezetésével kimentek Szentkirályra. Mikor az ellenforradalmárok kisebb csoportjai a szemükbe tűntek, lövöldöznL kezdtek, sőt rtiég égy gépfegyvert is működésbe hoztak. A lövöldözésnek két áldozata lett: Csik János és Csorba János gazdálkodó. v^iaí. .a. mb« • Az űj, köny nyűszerkezetes üzemcsarnok s a lebontásra váró régi üzemrész. (Straszer András felvételei) 9 Balra: a dunapataji telep korszerű présvulkanizáló üzeme.
