Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-21 / 144. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. 114. szám Ára: 1,20 Ft 1980. Június SÍ. szombat Madridi fórum az enyhülésről Pénteken délelőtt Madridban — a spanyol nemzeti bizottság rendezésében és a madridi városi tanács közreműködésével — megnyílt az európai 'biztonsági és együttműködési nemzeti bizottságok fóruma. A kétnapos tanácskozásnak, amelyen számos európai ország küldöttsége, közöttük az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának küldöttsége vesz részt, az a célja, hogy társadalmi akciókkal elősegítse az őszre tervezett madridi találkozó sikeréhez szükséges kedvező légkör kialakítását. A megnyitó ülésen a legfontosabb spanyol politikai pártok képviselői, valamint az ENSZ főtitkárának megbízottja üdvözölte a tanácskozást. Felszólalt Iniesta madridi segédpüspök is. A tanácskozáson elhangzott fel- . szólalásokból kiviláglott a résztvevőknek az a törekvése, hogy konstruktív, a párbeszédet elősegítő magatartás irányába befolyásolják az őszi találkozón részt vevő 35 ország kormányát A fórum ma munkabizottságokban folytatja munkáját. (MTI) HÁROMSZÁZÖTVENNYOLC ELŐADÁS, TIZENKÉT BEMUTATÓ Évadzáró társulati ülés . A Kecskeméti Katona József Színház tegnap tartotta szokásos évadzáró társulati ülését. Sajtos Géza színházigazgató köszöntötte a művészeket, a színház dolgozóit, valamint a párt-, tanácsi és tömegszervezeti képviselőket, köztük dr. Major Imrét, a .megyei tanács elnökhelyettesét, Komáromi Attilát, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesét, Fischer Istvánt, a városi tanács elnökhelyettesét, és_Láng Lászlót, a városi pártbizottság munkatársát. Az igazgató bevezetőül elmondta. hogy az elmúlt színházi évadban tizenkét bemutatóra került sor, amit a közönség háromszáz- ötvénnyolcszor láthatott. Kiemelte annak a fontosságát és jelentőségét, hogy a színház vezetése a rendezőkkel, tervezőkkel, színészekkel, valamint a műszaki-technikai apparátus munkatársaival eredményes munkát végzett az elmúlt hónapok alatt. Az volt az alapvető törekvés — mondotta —, hogy nagyobb szerepet szánjanak a klasszikus és mai magyar dráma ügyének. Eredménynek könyvelte el többek között, hogy jól sikerült bérleti akciók után indíthatták az évadot. Valamint azt is, hogy a színházi jegyek drágulása nem csökkentette a nézők számát. Erről tanúskodik a több mint 11 ezer bérletes. A legnagyobb sike• Sajtos Géza beszél. re Móricz Zsigmond Űri muri című darabjának volt; ezt ugyanis több mint huszonhatezer néző látta. Ugyancsak eredménynek könyvelte el az igazgató, hogy a Kelemen László Színpad a felújítás után egy teljes évadon keresztül sikeresen működött, a színházkedvelő közönség kedvére. A szokásos bemutatók mellett sikere volt többek között Monyók Ildikó önálló sanzonestjének. Ezután Beké Sándor főrendező értékelté az évadot. Többek kö-r zott hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapokban alapvető törekvésük veit a színház közelítése ä valósághoz. Elmondta azt is: annak ellenére, hogy meglehetősen bonyolult körülmények között szerveződött újjá az együttes, mégis sikerült nagyjából eleget tenni a sokrétű feladatoknak. Dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese ezt követően ismertette a megye vezető testületcinek állásfoglalását a Katona József Színházzal kapcsolatban. Elmondotta, hogy a párt- és tanácsvezetés törekvése régóta: segítséget nyújtani anyagi és erkölcsi szempontból egyaránt az olyan működési feltételek kialakításához, müelyek lehetőséget adnak a zavartalan munkához, s ahhoz, hogy a színház alkotóiműhely- jellege kidomborodjon. A megyei tanács elnökhelyettesének beszéde után a színház igazgatója Ismertette a jelenlevőkkel a művészeti tanács határozatát, mely szerint tizenketten részesültek minőségi jutalomban, az elmúlt évadban nyújtott művészi teljesítményeik alapján. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a Kulturális Minisztérium az elmúlt évadban bemutatott hat magyar dráma előadásáért összesen 80 ezer forint jutalmat adott a színház dolgozóinak. Ezután került sor a nyugdíjba menő színházi dolgozók búcsúztatására, majd Kölgyesi György színművész, a színház szakszervezeti bizottságának titkára ismertette „Az évad színésze” kitüntető cím elnyerésére tett szavazatok eredményét. Ennek alapján nagy és lelkes taps kíséretében Horváth József színművész vehette át kollégáinak e megtisztelő kitüntetését. Az idei évadzáró társulati ülés Sajtos Géza igazgató zárszavával ért véget. V. M. 0 A színház társulatának egy csoportja. Megkezdődött a borsó betakarítása • A LADEX-Combi önetetők. Sűrű, aprószemű eső áztatta csütörtökön reggel a 'kiskunfélegyházi határt, s most az egyszer' ez bizony nem nagyon tetszett a Lenin Termelőszövetkezet „borsófelelőseinek”. Nyolc óra felé mégis megszületett a döntés: Lássanak munkához a gépek, kezdődjön meg a konzervborsó betakarítása. — Ha ennél jobban nem esik — mondta Pozsár Miklós növény- termesztési főágazat-vezető, akivel a központi majorban levő fejtőgépeknél talákoztunk — akkor, ha a vártnál kisebb ütemben is, de tudunk dolgozni. Már így is két hetet késik a borsó az időjárás miatt. Azt hiszem, július közepén, ha megkezdődik a gabona aratása — ami szintén késik két hetet — nem lesz könnyű a dolgunk. ‘ — A borsótermésről mi a véleménye? — Annak ellenére, hogy ennek a növénynek sem kedvezett az időjárás, a termésbecslések szerint elérjük a tervezett 38—39 mázsás hektáronkénti átlagot. A betakarításra alaposan felkészültünk, de, mint a mai példa is mutatja, nem egészen rajtunk múlik, hogy tudjuk-e tartani a betakarítási határidőket) illetve lesz-e minőségi veszteségünk. A tavalyihoz hasonlóan az idén 660 hektár termését szeretnék beszállítani a Kecskeméti Konzervgyárba. Két vágógép forgolódik a borsótáblákon s utánuk 10 önfelszedő Hamster kocsi gyűjti, illetve szállítja a fejtőtelepre a termést. Tíz, nagyon gondosan kijavított fejtőgépünk közül nyolc dolgozik, kettőt pedig tartalékolunk. A szemtermést négy pótkocsis IFA tehergépkocsi szállítja a gyárba. — A múlt évi betakarításhoz viszonyítva van-e az idén újdonság? — Tavaly a szezon közepén kaptuk meg a LADEX-Combi önetetőket, akkor szinte csak a kipróbálásukra jutott időnk. Ez a négy. önetető berendezés nyolc fejtőgépet szolgál ki s ezzel a fejtéshez a múlt évi 54 dolgozóval szemben az idén csak 30-ra van szükség. O. L. SZAKEMBEREK MEGYEI TANÁCSKOZÁSA A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar A mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről tanácskoztak tegnap Kecskeméten a Kertészeti Egyetem főiskolai karának nagy előadótermében. Az eseményen jelen voltak a városi tanácsok, a járási hivatalok képviselői, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági termékek felvásárlásával, feldolgozásával foglalkozó vállalatok, intézmények, a társadalmi szervek vezetői. A résztvevőket dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte. Megnyitó beszédében hangsúlyozta a tanácskozás fontosságát. Az idén a megváltozott gazdasági körülmények között kezdték a mezőgazdasági termelésiben is az évet. Az üzemek és a vállalatok vezetőinek arra 'kell törekedniük, hogy az V. ötéves tervidőszak záró esztendejében • sikerrel teljesítsék terveiket. Ezt követően dr. Király László, a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályvezetője tartott vitaindítót. Bevezetőjében elmondta, hogy az idei esztendő időjárása bizony sok gondot okozott, a hűvös tavasz eleve két-három hetes lemaradást jelentett a vegetációban. Kevesebb volt a csapadék, a napsütéses órák száma szintén nem érte el a sok évi átlagot. A vegetáció szempontjából legértékesebb két hónap az április és a május hőmérséklete is átlagosan 3—4 Cel- sius-fokkal volt alacsonyabb. Június 2-án és 3-án a megye középső és déli részén a viharos erejű szél jelentős károkat oko- . zott a növényzetben. A kalászo-' sok nagy területeken megdőltek, több ezer hektáron pusztította a kukoricát, több száz hektáron a napraforgót és a cukorrépát. A károsult területek újrahasznosításához azonnal hozzákezdtek a mezőgazdasági nagyüzemek. A szántóterület 5 százalékát foglalják el a különböző zöldségfélék, melyek a növénytermesztés összes értékének 10 százalékát adják. Az állami gazdaságokban 11 százalékkal nőtt, a mezőgazda- sági szövetkezetekben 9 százalékkal csökkent a zöldségtermesztés, míg az egyéb szektorokban szinten maradt. Ennek az ágazatnak sem kedvezett a hűvös, szeles, napfényben szegény időjárás. Az állattenyésztésről szólva megállapította, hogy a megye szarvasmarha-állománya 7,4 százaléka az országosnak. A tervidőszak alatt több mint 6300 a növekedés, de a tervezett 13 százalékot nem éri el. A szakosodás a megyei program szerint alakul. A tejtermelés, a fajtaátalakító keresztezések, és a tartástechnológia javulása következtében a tervezettet meghaladó mértékben növekedett. Az idén az első negyedévben 12 százalékkal több tejet vásároltak fel, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A sertésállomány 1979 végéig egyenletesen fejlődött, amit elsősorban a kedvező közgazdasági háttér eredményezett. Az utóbbi hónapokban több információ érkezett a kisüzemi sertéstartási kedv visszaeséséről. Az időközben hozott központi intézkedések során valamit javult a jövedelmezőség. Továbbra is szükséges a kistermelői állomány szinten tartása. A gazdag tenyésztői múlt, a megye természeti adottságai, a megváltozott közgazdasági környezet kedvező feltételeket teremtett a juhtenyésztés dinamikus fejlesztésének. A baromfitenyésztésben az elmúlt esztendőben sok gond volt, de az idén itt is javult a helyzet, melynek eredményeképpen az első negyedévben 5 százalékkal több vágóbaromfit vásároltak fel, mint az előző év hasonló időszakában. A takarmánygazdálkodással kapcsolatban hangoztatta: mivel a takarmányozás költségei 60—80 százalékos részarányt képviselnek, szükséges az. ésszerű takarékoskodás. iNagy tartalékot jelent a megye több mint 150 ezer hektárnyi rét- és legelőterülete. A nagyüzemi célokra alkalmas gyepek felhasználását korlátozza ugyan a megfelelő gépek hiánya, de nem fogadható el, hogy a területek mindössze 18—20 százalékát használják kaszálóként, a többit — legalábbis névleg — legeltetéssel hasznosítják. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a többnyire állami támogatással feljavított • ősgyepek 2—3-szoros, az újratélepí- tettek pedig 4—5-szörös hozamot adtak. Indokolt lenne, hogy az üzemek ne várjanak az igen szűkös állami lehetőségekre, hanem saját gazdálkodásuk keretében gondoskodjanak a gyepterületük hasznosításáról, a nagyüzemi célokra nem alkalmas réteket és légiókét pedig a kistermelés keretei között célszerű értékesíteni. A mezőgazdasági melléktermékek felhasználása is jelentős tar0 Az esemény résztvevői. • Dr. Király László vitaindító előadást tart. talék. Mindenekelőtt számoljuk fel azt a megítélést, amely a melléktermékek hasznosítását a kül- terjességgel, az alacsony hatékonysággal, és az elmaradottsággal kapcsolja össze. A megyében 150 ezer tonna szalma, 260 ezer tonna kukoricaszár, 100 ezer tonna egyéb, üzemen belüli mellék- termék részleges értékesítéséről lehet szó. A továbbiakban foglalkozott az előadó a műszaki fejlesztés egyes gondjaival. Bírálta azokat a gazdaságokat, amelyek nem fordítanak elég gondot a gépesítés színvonalának növelésére. Különösen azokban az üzemekben, ahol az átlagosnál is jobban elhasználódott a géppark, többet kellene törődni ezzel. Az előadó a későbbiekben rátért az élelmiszeripari feldolgozásra. A krónikusan nyomasztó vagonhiány miatt a Kecskeméti Konzervgyár udvarán ma is több mint 3 ezer tonna készáru várja az elszállítást, amely azon túl, hogy leköti a helyet és a pénzeszközöket, zavarja a szezon időszakában a szállítás ütemezését is. Az élelmiszer-feldolgozó vállalatok közül most már jelentős tényező a 'Bácskai Húsipari Közös Vállalat, amely üzemcsarnokaiban napi 700 sertést vág és dolgoz fel. Teljes üzemelésre 1981 * januárjától lehet számolni. Részletesen foglalkozott az aratási előkészületekkel. Felhívta a figyelmet, hogy a nagyüzemi gazdaságok vezetői előre számítsanak a gabona megdőléséből adódó betakarítási nehézségekre. A nyári munka sikeres elvégzése érdekében széles körű szervező tevékenységet folytassanak. Törekedjenek a minőség javítására, takarékoskodjanak az anyaggal, energiával és a .költségekkel. A szocialista brigádmozga'lom továbbfejlesztése, az öntevékenység fokozása á mezőgazdaság egyik legnagyobb munkacsúcsa idején minden gazdasági vezető egyik kiemelt feladata. Az előadást'követő hozzászólásokból kitűnt, hogy a mezőgazdasági termelésben sok még a feltáratlan tartalék. A hatékonyság növelésével, a minőség javításával sok millió forinttal lehetne emelni a termelés értékét. Többen említették az alkatrész- hiányt, a várható jó 'kajszitermés értékesítési gondjait. Dr. Matos László zárszavában elsősorban a termelő üzemek, vállalatok jó együttműködésére hívta fel a figyelmet. K. S. Nem hiszem, hogy a községek vezetői sokat gondolkoztak azon, részt vegyenek-e a településfejlesztési versenyben. Sőt, gyanítom, hogy egyáltalán nem töprengtek rajta. Nem volt min törniük a fejüket. Mert, mit tehet egy pár száz lelkes falvacska, amely a nyolcvanas években, a falu— város közti különbség fölszámolásának feladatait teljesíteni akarván, a huszadik század űrkorszakának természetessé vált földi jólétével szeretné ellátni lakosait? Jó esetben kétszázezer forintos fejlesztési-költségvetési alapjából építhet-e óvodát, a körzetesítés során megszüntetett külterületi iskola hiányát pótolandó bővítheti-e két tanteremmel az általános iskolát, kiköveztetheti-e az örökkön- örökké locspocs utat, íbele- foghat-e törpe vízmű-építésbe? Aligha. A legolcsóbb tanterem is egymillió forint. Ha nem gázos a víz — de hol nem az Bács-Kiskunban? — háromszázezer a vízmű. Ha gázos — két-három millió. Hogy a többi árral ne is fájdítsuk a szivünket. Mit tehetnek a tanácsok? Kettőt. Tartalékolják a pénzt. Kockáztatva, hogy mire összegyűlik, a tervezett létesítmény harmadára, felére lesz csak elég. Vagy pedig belevágnak az építésbe, arra számítva, hogy segítenek a lakosok. Valahogy majd csak lesz. És, mivel a lakosok segítenek, nem valahogy, hanem > jól sikerül minden. Ha pedig nagyon jól sikerül, akkor az a településfejlesztési verseny. Bizonyos mértékig hasonlóságot mutat a mesebeli kőlevessel: a szegény ember zsugori vendéglátójától ku- nyerált zsírral, egy-két szem krumplival,. sóval- borssal-pap- rikával összerotyogtatva végül is paprikás krumplit varázsol a kőből, mely mindennek alapja volt. A település- fejlesztési verseny is égy ilyen kőleves: a kő a meglévő, fejlesztésre fordítható összeg, a belevaló a társadalmi munka. Tavaly Bács-Kiskun megye tanácsai — kisközségektől a városokig — összesen 1 milliárd 540 milliót költöttek fejlesztésre. A településfejlesztés során tavaly 788 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a lakosok. A statisztika — lényegéből következően — különbségeket mos el, átlagol. Nem tűnik tehát ki belőle, hogy a személyenként 1378 forint értékű társadalmi munka (364 forinttal több az előző esztendeinél) egyik községben háromezer forint, másik városban mondjuk nyolcszáz. De az sem, hogy hol szegény a tanács, s gazdag a lakosság — mert az átlag itt is érvényes. A legfontosabb eredmények — mi minden épült az összefogás eredményeként — szív- szorítóak. Óvodaépítésre huszonkét, iskolára húsz, útra ötvenöt, csatornára nyolcvanöt, földútra százhuszonkétmillió forint jutott. Azaz: a legszükségesebbekre sem volt elég pénz. Ehhez csak annyit, hogy nyilván a jövőben is így lesz. Ugyanakkor az is tény, hogy mondjuk irodaházat sehol sem társadalmi munkában építenek, amiből nem csak az következik, hogy arra van pénz. A tavalyi verseny befejeződött, az idei javában folyik, s a részvételen az idén sem törték a fejüket a községek vezetői. Verseny nélkül kimaradnának a huszadik századi jólétért folyó küzdelemből. B. J. É i
