Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

1980. június 20. • PETŐFI N£PE • 5 PESTY FRIGYES GYŰJTÉSE KÖTETEKBEN Vallanak a százéves kéziratok Az Országos Széchényi Könyvtár kézirat­tárában egy évszázada írott adatlapokat őriz­nek. Pesty Frigyes, a múlt század egyik sok­oldalú tüdős egyénisége — aki történész, akadémikus, politikus és szerkesztő volt egyszemélyben — annak idején célul tűzte ki, hogy az egész országra kiterjedően fel­térképezze kora társadalmi-gazdasági-kullu­rális. valóságát. Az utóbbi években az ország egyes részein élő kutatók, szerkesztők egy- re-másra ismerték fel ä roppant mennyiségű, rendkívül becses kéziratos anyag értékét. Közéjük tartozik Bognár András irodalom- történész, helytörténeti kutató is, a Katona Jó­zsef Könyvtár tudományos munkatársa. Vele beszélgettünk ilyen irányú tevékenységéről. — ön az elmúlt egy-két eszten­dőben két vaskos tanulmánykötet­tel ajándékozta meg a hazánk múltja iránt érdeklődő olvasókat. Mi indította, mi biztatta önt ar­ra, hogy ezeket az évszázados, sárguló kéziratokat élővé tegye? — Az eddigi kötetek magyar anyagot tartalmaznak. A Jászkun­ság és az egykori Külső-Szolnok szerepéi a két tanulmánykötet­ben. Mindkettőre jellemző, hogy az említett magyar anyag számos kun elemet is tartalmaz. Ha majd egyszer sikerül pontosan megha­tározni a magyar nyelv kun jö­vevényszavait, akkor ehhez fel lehet használni az általam szer­kesztett 'köteteket is. — A Katona József Megyei Könyvtár és a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár adta közre az első két kötetet. Mi tette szükségessé ezt? — A múlt század jelentős tör­ténészének és helytörténeti kuta­tójának a gyűjtése a mienkhez ha­sonló korszakban készült. Ugyan­is abban az Időben tagosították a határt, rendezték az úrbéri ügyeket, tehát akkor is megvolt az a „veszedelem”, hogy szá­mos helynév feledésbe megy. Ép­pen úgy, mint most, amikor a nagy táblák kialakultak már a határban, és az emberek emléke­zete lassan-lassan halványulni kezd. — Ez azt jelenti, hogy Pesty Frigyes egykori nagyszabású gyűj­tése az élő nyelv emlékeit igyeke­zett megmenteni? — Ez feltétlenül így van. Eh­hez hozzáteszem, hogy a földraj- zinév-gyűjteményekbe manapság belekerülnek ugyan a Pesty Fri­gyes-féle adatok, ám csak rész­ben; hiszen csak a nevek kapnak helyet benne. Az egyéb néprajzi, helytörténeti és történeti adatok nem. Ezért van szükség arra, hogy a teljes szöveget megjelelj-, testük, és mutatókkal lássuk el. Érdemes megjegyezni, mennyire igzgalmas azt látni, hogy miként, hogyan reagáltak az egykori nagy történeti eseményekre az egyes falvak, városok jegyzői, bírói, ta­nítói, papjai. Azt például, hogy az 1848-as 49-es forradalom ese­ményeit miként értékelték. — Ön jegyzőket, bírókat, taní­tókat és papokat említett. Miért? — Érthetően azért, mert Pesty Frigyes egykori körlevelére az ország minden részében elsősor­ban az ilyen beosztású, hivatású 9 Bognár András. emberek adták meg a részletes választ. Érdemes megjegyezni, hogy így utólag mennyire hálásak vagyunk nekik lelkiismeretes mun­kájukért. Nélkülük ma kevesebb konkrét dolgot, tényadatot tud­nánk az ő korukról. — Szólna részletesebben is ar­ról, hogy mi a jelentősége az ilyen és ehhez hasonló régi for­rásanyagok, dokumentumok köz­kinccsé tételének? — A helynevek tovább élnek a — Van példa a nemzetiségi la­kosság egykori életére is? — Hogyne. Német, délszláv, és szlovák nevek, adatok egyaránt gyakran előfordulnak. Nagyon ér­■dekes azt látni így utólag, hogy miként éltek együtt az egyes né­pek, népcsoportok. Sok nyelvé­szeti, .érdekességre bukkanhat - az olvasó. Például Katymárón ma­gyarok, németek és délszlávok egyaránt Pila borának neveznek egy mocsaras területet. Magyar vagy német neve ennek nincsen. Ugyanakkor a másik hasonló te­rületnek a neve Fekete bora. Ezt nem nevezik másként a németek sem. Jó példa a magyar és dél­szláv szókapcsolatra. — Folytatják-e a Pesty Frigyes­féle kéziratos anyagok közzététe­lét? — Elmondhatom, hogy munka­társaimmal együtt nagyon inten­nép nyelvén, mint az emberek. Sőt, az okmányok elpusztulnak, a házakat, tanyákat el lehet tüntet­ni a föld színéről, ám a terület, a környék neve megmarad. Nem­egyszer előfordul, hogy például egy avar kori, tehát honfoglalás előtti név is él még a mai föld­rajzi nevek között. Ezeknek a fel­tárása és feldolgozása a nyelvé­szek dolga. Érdemes lenne idézni ezzel kapcsolatban Illyés Gyulá­nak a Gyimóthi című versét. Hi­szen ez a mű a földrajzi névnek szinte a teljes definícióját és tör­téneti hátterét adja. És utal ar­ra, hogy a név akkor is megma­rad, amikor már a tárgy régen nem létezik. — Említene érdekes, különös dolgot az egykori, kincset érő kéz­iratok tartalmából? — Ilyen nagyon sok van. So­káig lehetne sorolni azokat a dol­gokat, melyek nemcsak a kutató, de az érdeklődő átlagolvasó szivét is megdobogtatja olvasás közben. Íme, egyetlen példa. A császártöl­tési mocsarakat annak idején Patatich Ádám kalocsai érsek csa- poltatta le, az újratelepítés után. A elvezető vízfolyásra egy vízi­malmot építtetett a helybeliek­nek. Azok viszont hálából latin nyelvű verset véstek* a malomkő­re. Ennek a magyar fordítása nagyjából így hangzik: zíven dolgozunk ezért. A Pest- Pilis-Sol-t anyag óriási. Ugyancsak hatalmasnak mondható az egykori Bács-Bodrog vármegye helynév­anyaga is. Ez utóbbi jóval több, mint hatszáz gépelt oldalt tesz ki. Felvettük a kapcsolatot a sze­gedi Somogyi Könyvtár munka­társaival. Velük együtt akarjuk majd a Csongrád megyét átfogó anyagok közzétételét előkészíteni. Kialakult már az egységes szem­lélet ilyen tekintetben. Az előbb említett, egykori Pest-Pilis-Solt vármegye helynévanyagát viszont a szentendrei Pest megyei Könyv­tárral szeretnénk közösen a kö­zönség elé tárni; méghozzá két vaskos kötetben. A Bács-Bodrog vármegyével kapcsolatos kézira­tos anyagok feldolgozását a ju­goszláviai — vajdasági — kol­légáinkkal közösen kíván iuk el­végezni. Varga Mihály A TELEVÍZIÓBÓL JELENTJÜK: A siketfajd fészke A filmstúdió kellős közepén ha­talmas, hatszobás, moszkvai la­kás díszletei között zajlik a tv- forgatás. A lakástulajdonos Szu- dakov Sztyepan Alekszejevics, a jól csengő nevű diplomata, aki tisztes családjával él itt béké­ben, nyugalomban, háborítatlan környezetben. Ünnepi ebédhez ké­szülődnek valamennyien, már az asztalon a frissen sült pirog és a vodka. Kintről behallatszik a má­jus elsejét ünneplők felvonulása, a vidám neszek, a katonazene... — Gyönyörű ez a nap — mond­ja az ablakon kitekintve a dip­lomata, akit méltóságteljes tar­tásban kelt életre Agárdi Gábor. Így, ezekkel a szavakkal kez­dődik Viktor Rozov nagy sikerű drámájának, a Siketfajd fészké­nek a forgatása. — Rozov drámáit már jól isme­rik számos országban, így nálunk is több darabját játszották — mondja a tv-film rendezője, Ne­mere László. A Siketfajd fész­ke című darabjával elsősorban azért arat nagy színpadi sikert mindenütt, mert őszinte, szóki­mondó és bátor hangon beszél ké­nyes emberi, vagy éppen társadal­mi kérdésekről. Ebben a darabjá­ban egy jól szituált, a felsőbb hi­vatali körökhöz tartozó családot mutat be, elsősorban az apa alak­ján keresztül. A családban az el­ső pillantásra minden ’ a helyén­valónak tűnik, az újságíró lány, az ugyancsak külügyi szolgálatban dolgozó ve}... Am hirtelen várat­lan dolgok történnek ezen a szép május elsejei napon és a látszó­lagos stabilitás máris törékeny- nyé válik. Szudakov mesterséges világot feltételez maga körül. Ez a hatal­mától elvakult magas rangú tiszt­viselő, akit a munkáján, pályáján és hivatali kapcsolatain kívül sem­mi más nem érdekel, képtelen fel­fogni, hogy a körötte vegetáló, élő családjának tagjai nem az általa feltételezett szerepeknek megfele­lően mozognak, gondolkodnak, éreznek, lélegeznek. Valójában nem is igen érdekli mindaz, ami a valóságban történik körötte, nem is akar tudomást venni róla. A saját gyermekeinek problémái­ból semmit sem ért, a feleségét majhogynem háztartási alkalma­zottnak tekinti és a barátait is régen elfeledte már. A család válságát kényszerűség, a körülmények hatalma robbant­ja ki. Amikor nála is simuléko- nyabb vejével kerül összeütkö­zésbe. Rozov darabja az elvtelen élet, a karrierhajhászás kemény ter­mészetrajzát és egyben a maga fészkéből kitekinteni nem képes ember elbizakodottságát és gőg­jét rajzolja meg mesterien. A dráma tv-feldolgozása Bene­dek Árpád munkája. A játék né­hány jelenetét a moszkvai május elsején vették fel a filmesek. A főbb szerepeket Náray Teri. Ha­lász Judit. Farkas Bálint. Tábori Nóra. Görbe Nóra és Harkányi Endre alakítja. Sz. B. „Ócska mocsár voltam rég, mélynek semmi haszna, Most hajtok köveket, két őrlő kereket. S az amit a békáknak nyújtottam, az új telepé már. Jó Ádám érsek — ez jeles emléked!” Színházfelújítási tervek a fővárosban és vidéken • Sok vita zajlik — és nem is csak mostanában — a színhá­zak körül, s nem is mindig a műsorpolitikáról. Lelkes szín­házbarátok hangoztatják, hogy a „világot jelentő deszkák” épületének és környékének olyannak kell lennie, hogy büsz­ke legyen rá a város, amelyben működik. Nem kevésbé lel­kes színházbarátok szállnak vitába ezzel, mondván: az a lé­nyeg, hogy legyen. A népgazdaság mai helyzetében nem sza­bad csodákra várni, még kevésbé ilyeneket követelni. Az évek múlnak, s nemcsak az emberek nem lesznek fiatalabbak, a színházépületek sem. Sőt: he­lyenként már a tatarozás kezde­tén felhúzott állványok is kezde­nek megöregedni. A színházi re­konstrukciók évről évre áthú­zódtak. Ám a hatodik ötéves terv­ben az eddiginél nagyobb össze­geket fordítanak a színházak át-, vagy újjáépítésére, s így az 1981— 83-ös években több rekonstruált színház nyitja meg kapuit. Budapesten jelenleg két szín­házépületben szünetel az előadás. A belvárosi Katona József Szín­házban még akkor kezdődött a kényszerszünet, amikor környé­kén a metróépítések folytak. Az­óta javában közlekedik a föld­alatti, már meg . is hosszabbították eredeti útvonalát — a Katona Jó­zsef Színház rekonstrukciójához azonban mindeddig nem volt ele­gendő kapacitása az építőiparnak. Most már minden remény meg­van arra, hogy 1981 őszén elkez­di a színi évadot. Ám időközben az eredetileg tervezett 54 millió fo­rintos felújítási összeg 60 millió fölé emelkedett... Ennél valamivel gyorsabban fe­jeződik be a Madách Kamara Színház rekonstrukciója. Itt 1979 nyaráig tartottak előadásokat, s előreláthatólag 1982 őszén már újra látogathatja a közönség. Ennél is munka- és költség- igényesebb az angyalföldi József Attila Színház tervezett átépíté­se. Ez eredetileg nem is színház­nak épült — a kerületi pártbizott­ság nagyterme volt. Csakhogy színház az átépítés alatt is kell, a nagy budapesti munkáskerü­letnek, és ehhez át kell alakíta­ni a József Attilái Művelődési Há­zat. Ott folytatják majd az elő­adásokat mindaddig, amíg újjá­varázsolják a színházépületet. Az pedig nem kis idő: négy évet szánnak rá. No és — 160—190 millió forint között mozgó össze­get. Körülbelül ugyanannyi időt vesz igénybe az Állami Operaház 1982—83-ban kezdődő rekonstfe rukciója. 99 évvel azután, hogy Ybl Miklós tervei szerint befeje­ződött felépítése — menthetetle­nül, be kell zárni kapuit, s ez természetes is, hiszen közművei, vezetékei, gépészeti berendezései még ugyanazok, amelyeket egy évszázaddal előbb beleépítettek. Mindezek kicserélése, az Opera- ház. korszerű átépítése — a már épülő üzemház költségeivel együtt — meghaladják az egymilliárd forintot. A program országos — a ha­táridők és azok megtartása vi­szont csakúgy, mint a költségek jelentős részének előteremtése a helyi, megyei kulturális irányító­kon és az építőkön múlik. Két éve zárva van már a debreceni Csokonai Színház —, s még nincs ember, aki meg tudná mondani, mikor játszik újra a társulat a rekonstruált színházban. Kell hoz­zá mintegy 140 millió forint, ami egyelőre nem áll rendelkezésre. Ám az is igaz: szakértők vélemé­nye szerint ■ még évekig játszha­tott volna a debreceni társulat megszokott színpadán, nem lett volna sürgős az átépítés. Szegeden viszont rossz állapot­ban van a Nemzeti Színház épü­lete, közel egy éve, hogy elfogad­ták a 260 millió forintos beruhá­zási programot, s a tetőszerkezet átépítése megkezdődött. Itt a kö­vetkező ötéves terv közepe táján — 1982-ben vagy 83-bán — vár­ható a nyitás. Akkortájt zárják be a színházka­pukat Pécsett, hogy a már most is vigasztalan külső képet nyújtó épületet rendbehozzák, természe­tesen a belső átépítenivalókkal együtt. A rekonstrukciós terv ké­szen van, a belső gépészetre, szín­padra, nézőtérre egyaránt kiter­jedő munkák értéke megközelíti a 300 millió forintot. A tervek szerint mindez csak a hetedik öt­éves terv elejére, 1986-ra fejező­dik be. . Sok vita előzte meg a veszprémi Petőfi Színház felújítását. Voltak olyan elképzelések is, hogy — fél szemmel Győrre nézve — új szín­házépület kellene, hiszen a mos­tani eleve kényszermegoldásként jött létre, az épület mozi volt Most már biztos — elsősorban anyagi meggondolások diktálták ezt. —, hogy a jelenlegi épületet újítják fel, ezen belül a gépésze­tet a vezetékeket — és a nézőte­ret is. Ez a legnehezebb, mert legszebb része, az erkély túl ala­csonyan függ a földszinti ülőhe­lyek fölött. Az átépítés 1981-ben kezdődik, és két-három évet vesz igénybe, 200 millió forintnál töb­be kerül. Érdekes, ám érthető módon — kevesebb a gond a két leendő társulat otthonával: a nyíregyházi és a' zalaegerszegi színházzal. Az elsőt nemrég újították fel, a né­zőtérhez és az épületgépészeti tár­gyakhoz nyúlni sem kell, ám az öltözők és más helyiségek átépí­tésre várnak, hiszen nagyobbak a követelmények állandó társulat­tal játszó színházzal, mint tájo­lókat fogadó épülettel szemben. Zalaegerszegen viszont kell zsi­nórpadlás, gépészeti építésekre is \ an szükség, hogy a szakszerveze­tek megyei művelődési központ­jából megszülethessen a Hevesi Sándor Színház. Mindenesetre: a két új színház viszonylag keveset igényel, egyenként 70—80 millió forint a várható költség. Kisebb felújítások lesznek más színházépületekben is, így Miskolcon, Kecskeméten, Kapos­várott, és Békéscsabán. Ezek egyenként 20—30 millió forintba kerülnek. Kaposvárnak további tervei is -vannak: művelődési köz­pont építésére gondolnak ott, s ebben kap majd végleges helyet a Csiky Gergely Színház, amely — immár évtizedek óta — nyári színháznak épült, ideiglenes ott­honában működik. Sokat ígérő, elképzelések van­nak tehát a hatodik ötéves terv­re, a magyar színházi kultúrában. Ennek betetőzése lesz — ha terv, pénz és kapacitás úgy lesz együtt, ahogyan remélhető — a tervidő­szak végén a budapesti Nemzeti Színház régen várt építésének in­dulása ... V. E. ÚTTÖRŐÉLET Siker Tatabányán és Baján • Versenyben a jászszentlászlóiak a rádiós iránymérők országos baj­nokságán. (Tiszavölgyi Imre felvétele) Esztendők óta sikeresen szere­pelnek különféle MHSZ-versenye- ken a jászszentlászlói csapat út­törői. Legutóbb a Tatabányán megtartott rádiós iránymérők or­szágos bajnokságán végeztek az első helyen! Ezzel a győzelemmel az úttörő-rádióiránymérők ván­dorkupája negyedik alkalommal került birtokukba! Négyen léptek „pástra”, keres­ték futólépésben az egyáltalán nem sík terepen az elrejtett, rá­dióadót, kezükben az iránymérő­vel. Kiváló hallás, sok gyakorlat, állóképesség kell ehhez a nagy­szerű sporthoz! A négy úttörő: Seres Lajos és Csikós János csa­patban első, egyéniben második helyen végzett, a lányok pedig: Tarjányi Piroska az egyéni má­sodik, társával, Virgoncz Erzsivel a csapatnak ötödik helyezést ért el. összesített pontszámúk 38 volt — ezzel ők lettek az elsők! (A második helyezett 28, a harmadik helyezett 27 pontot ért el.) A négy bajnoknak, és felkészí­tő tanáruknak,' az MHSZ rádiós- ' klub titkárának, Győrök Imré­nek szívből gratulálunk! * Baján rendezték meg az úttö­rő honvédelmi verseny keretében a párbajlövészet versenyét, két korcsoportban. Első helyezést Szől- lősi Oszkár (Baja), Kiss Edit (kecs­keméti járás), illetve Szombati István (Kiskunhalas), és Kovács Rózsa (kecskeméti járás) ért el. Csapatversenyben a halasiak győz­tek. A légpuskások közül Bíró Márta, Arrasz Teréz, Gyenis Ti­bor és Juhász Ferenc volt a leg­jobb. Csapatversenyben a kalo­csaiak győztek. Tudósítóink jelentik Két érdekes, értékes esemény-, ről küldött beszámolót a kecske­méti Meleg Erika, a leninvárosi úttörőcsapat úttörőtanácsának tit­kára. Az első, az immár országos hírű irodalmi színpadukkal kapcsola­tos: miután továbbjutottak a mis­kolci területi fesztiválon, részt vehettek Zánkán az úttörőszín pa­dok országos fesztiválján. Vala­mennyien nagy sikernek könyvel­ték el. hogy bemutatójukkal a gálaműsoron is felléphettek, az irodalmi színpaddal utazó két zon­gorista kislánnyal együtt, akik négykezest mutattak be. Az any- nyira várt eredményhirdetés hoz­ta meg az igazi örömet: az irodal­mi színpadok különdíját kapták a leninvárosi úttörők. Szabó Kál­mánná, a csapat és az irodalmi színpad vezetője együtt örült ve­lük a nagy sikernek. Június első napjaiban Erikáék csapata kirándulást szervezett a fehértói erdőbe. Élmény volt szá­mukra az is, hogy a hangulatos kisvasúttal mentek a színhelyre, ahol a csapat valamennyi tagjá­nak résztvételével számháborút játszottak. Óriási „csata” volt! Főztek ebédet is, természetesen a hagyományos paprikás krumplit, sütöttek szalonnát, de a kirándu­lás lényege a sok játék, futkáro- zás, a nagyszerű hangulat volt — fejezi be levelét Erika. • Búcsúzik ar tudósító — ezt a címet adhatnánk a következő so­roknak, hiszen az Úttörőélet egyik szorgalmas/és nagyon pontos tu­dósítójától köszönünk el, a kece­li- Varga Erzsitől. Erzsi kisdobosként kezdte írni beszámolóit, a csapat minden je­lentős -eseményéről ezért tudtunk hírt adni! Az évek során mind gondosabban fogalmazott írásait" gyakran közöltük. Erzsi most Bu­dapestre, szakközépiskolába in­dul, reméljük jól tanul majd to­vábbra is, beilleszkedik a közös­ségi munkába, és kiveszi a részét a KISZ-feladatokból is. Bizonyára lesz aki majd Erzsi nyomába lép, átveszi a stafétabo­tot, ez az élet rendje. Az Úttörő­élet valamennyi tudósítója nevé­ben szeretettel búcsúzunk tőle, abban a reményben, hogy nem szakad el az úttörőmozgalomtól középiskolásként sem. * Szombaton, június 21-én Tisza- alpáron úttörőházat avatnak. A kecskeméti járásbeli csapatok kö­zül elsőként. A több helyiségből álló épület nagyszerű társadalmi öszefogás eredménye, a szülői munkaközösség, a pedagógusok, társadalmi szervek, a termelőszö­vetkezet, a község apraja, nagy­ja egy esztendővel ezelőtti elha­tározását sikerült kivitelezniük. A ház, a benne zajló élet bemuta­tására természetesen még vissza­térünk! « ­Huszonegy szovjet pionír tartóz­kodik megyénkben ezekben a na­pokban. Testvérmegyénkből! a napfényes Krímből érkeztek, hogy ismerkedjenek Bács-Kiskun ne­vezetességeivel, találkozzanak az itt élő pajtásokkal. S. K. Tv-mesejáték-felvétel Szabadkígyóson 9 A Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiója „Lámsza király szi­várványországa*’ címmel mesejátékot forgat, Tamási Áron „ördögölő Józsiás” mesejáték részleteinek felhasználásával. Képünkön: jelenet, felvétel közben. (MTI-fotó: Ilovszky Béla felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents