Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: nyugat felől átmenetileg tovább csökkenő fel­hőzet. Szórványosan eső, zápor, eset­leg «egy-két helyen zivatar. Fokozatosan délnyugatira forduló, élénk, he­lyenként erős északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10, 15 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 20, 25 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKPW MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 113. szám Ára: 1,20 Ft 1980. június 30. péntek Befejezte munkáját nt a KGST XXXIV. ülésszaka Sebestyén Tibor, az. MTI tudósítója jelenti: Prágában csütörtökön délelőtt megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXIV. ülészakának utolsó plenáris munkaülését. Ezen a résztvevők — közöttük a Lázár György miniszterelnök ve­zette magyar küldöttség — megtárgyalták 4és jóváhagyták a tervezett záróokmányokat: az ülésszak határozatát és a prágai tanácskozásról kiadandó részletes közlemény szövegét. Az elfogadott okmányok tükrözik annak az élénk és tartalmas esz­mecserének az eredményeit, amelyet a testület az előző két nap fo­lyamán az ülés színhelyén, a prágai vár Cernin-palotájában folytatott a szocialista gazdasági integráció fejlesztéséről és szervezetének, a KGST-nek soron levő feladatairól. A tíz tagállam magas szintű és né­pes küldöttségei megvitatták a gazdasági együttműködés időszerű kér­déseit — nagy figyelmet fordítva a jelenlegi világpolitikai és világ- gazdasági helyzetből származó követelményekre és a közös gondok együttes erővel váló leküzdésének lehetőségeire. E munkában tevéke­nyen részt vett a magyar küldöttség is. Vezetője, Lázár György két alkalommal is felszólalt: az első napon a KGST Végrehajtó Bizotisá- gának egyéves tevékenységéről készült jelentés vitájában, szerdán pe­dig a tagállamok következő ötéves népgazdasági terveinek egyezteté­séről, valamint az integrációs munka jobb szervezéséről tartott meg­beszélésen fejtette ki a magyar álláspontot. Jelen voltak az üléssza­kon és első részében fel is szólaltak a KGST-vel állandó együttműkö­dési kapcsolatban levő Jugoszlávia, valamint hat inás ország — Af­ganisztán, Angola, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz és Mozambik — vendégekként és megfigyelőkként meghívott képviselői, beszédeikkel gazdagítva a prágai tanácskozás tárgykörét és növelve jelentőségét. A Lázár hazaérkezett Budapestre. Közlemény a 1980. június 17. és 19. között a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság fővárosában, Prágában meg­tartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soron levő, XXXIV.. ülészakát. Az üléssszak munkájában részt vettek a KGST- tagállamok küldöttségei, továbbá a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttsége. Az ülésszak munkájában meg­hívottként ugyancsak részt vettek az Angolai Nép Köztársaság, az Afganisztáni Demokratikus Köz­Győrgy vezette küldöttség tegnap tanácskozásról társaság, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság és a szocialista Etiópia képviselői. A <tanács ülésszakán részt vett a KGST tervezési együttműködési bizottságának elnöke, részt vettek továbbá a KGST állandó bizott­ságainak és egyéb szerveinek, va­lamint a szocialista országok nem­zetközi gazdasági szervezeteinek képviselői. (Folytatás a 2. oldalon.) AZ OKTATÁSÜGY A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBAN ÁLL A Pedagógusok Szakszervezetének megyei küldöttértekezlete • Szűcs Sándor titkár a bizottság beszámolóját tartja. Kecskeméten, az SZMT szék­házában tartották a Pedagógusok Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei küldöttértekezletét. Fischer István, a szakszervezet megyei bizottságának elnöke nyitotta meg a küldöttértekezletet, amelyen több mint tizenegyezer tag képvisele­tében nyolcvannégy küldött vett részt. Az elnökségben többek kö­zött helyet foglalt Orbán Sándor- né, a Pedagógusok Szakszerveze­te Központi Vezetőségének titkára. Princz László, az SZMT titkára Bodor Jenő, a Bács-Kiskun me­gyei Tanács művelődésügyi osz­tályvezetője, Kelle György, a megyei pártbizottság munkatársa. Megválasztották a küldöttértekez­let munkabizottságait. Az írásban előre kiadott beszá­molóhoz Szűcs Sándor, a szakmai szakszervezet megyei bizottságá­nak titkára fűzött. szóbeli kiegé­szítést. Elmondta, hogy az utób­bi öt évben javult a szakszerve­zet szervezettsége, a helyi válasz­tások során pedig felélénkült az alapszervezeték tevékenységé. A beszámolók mindenütt érdeklő­dést, vitát váltottak 'ki. A huszon­öt alapszerv közül kilencben új titkárt választottak, a szakszerve­zeti bizottságokban huszonöt-har­minc százalékos személycsere tör­tént, s javult a nők, a fiatalok, és a párttagok aránya. A taggyűlések, küldöttgyűlések megyeszerte az érdeklődés közép­pontjában álltak. A viták során sok értékes javaslat hangzott el, melyek hasznos segítséget adnak- a feladatok kidolgozásához. A szakszervezet megyei bizott­ságának beszámolója részletesen foglalkozott a megye közoktatás- ügyének fejlődésével, az oktatás- politikai munkával, az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeivel, a szervezeti élettel. Sok egyéb teendő mellett, az SZMT kulturális osztályával és a megyei tanács művelődésügyi osztályával együttműködve, nagy gondot for­dítottak az elmúlt öt évben a fi­zikai dolgozók gyermekeinek segí­tésére. Támogattta a szakszervezet a Baján nyaranként szervezett kö­zépiskolai előkészítő tábor mun­káját. A táborozáson zömmel a szakmunkásképző intézetekbe fel­vett fiatalok vettek részt. Sajátos, országosan is egyedülálló oktatá- ’ si, ideológiai-politikai jellegű elő­adássorozatot kezdeményeztek. Ezeken az évenként ismétlődő, úgynevezett szakszervezeti napo­kon a pedagógusok tömegei vet­tek részt. Jelentős bérfejlesztést sikerült elérni. A jövőben — hangsúlyozza a , beszámoló —, még nagyobb figyelmet kell for­dítani a bérfejlesztésre, a jutal­mazás differenciálására. Az el­múlt években, kimagasló nevelő­oktató munkájukért számos peda­gógus. részesült magas állami ki­tüntetésben, elismerésben. A mun­kahelyek jelentős összegeket for­dítottak segélyezésre, jobban meg­szervezték az üdültetéseket. A beszámoló feletti vitában tí­zen vettek részt. Kovács István, a ménteleki általános iskola igaz­gatója például a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek további javítására, a bérgazdálko­dás még meglevő egyenetlenségé­nek a megszüntetésére hívta fel a figyelmet. Bútora Károlyné, a kecskeméti Napsugár úti óvoda vezetője a megyeszékhely óvoda­építési eredményeiről beszélt. Mátrai Károlyné kalocsai ve­zető óvónő egyebek között az óvodapedagógusok szabadságának a felemelését javasolta. Boromisza István, a Kalocsai Fiúnevelő In­tézet szb-titkára kérte, hogy szál­lítsák le az intézet nevelőinek nyugdíjkorhatárát. Elmondta, hogy az ott dolgozók, a rossz mun­kakörülmények miatt ötvenöt— hatvanéves korban sokkal fárad­tabban mennek nyugdíjba, mint mások. Arra kérte a megválasz­tandó kongresszusi küldötteket, hogy a szakszervezet legfelsőbb fórumán tolmácsolják majd e hossszú évek óta fennálló problé­mát. Dr. Madarász László, a kecs­keméti Gépipari és Automatizá­lási Műszaki Főiskola szb-titkára arra kérte a szakszervezet új me­gyei bizottságát, hogy a jövőben jobban figyeljenek oda a felső- oktatási intézmények gondjaira. Örkény Lászlóné, a soltvadkerti általános iskola igazgatója, a kis­kőrösi járás küldötte a szakszer­vezeti alapszervek és az iskola- igazgatóságok jó együttműködésé­ről beszélt, dr. Marincsák Ferenc, a megyei nyugdíjas tagozat veze­tője pedig a nyugdíjas pedagógu­sok nagyobb megbecsülése érdeké­ben emelt szót. A kiskőrösi járás másik küldötte, Varjasi István. a munkahelyi demokrácia szélesedé­séről beszélt. Felszólalt Kelle György, a me­gyei pártbizottság munkatársa is, aki a megyei pártbizottság és a megyei tanács illetékes szervei­nek nevében köszöntötte a kül­döttértekezletet. A többi között elmondta, hogy az oktatásügy or­szágosan, így Bács-Kiskun megyé­ben is a figyelem középpontjában áll. Orbán Sándorné, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezető­ségének titkára hozzászólásában a legtöbb területen igen eredmé­nyesnek ítélte meg a Bács-Kiskun megyeiek munkáját. Kiemelte a politikai tanfolyamok országosan is egyedülálló eredményeit, a bérfejlesztés javítását. A vitát Szűcs Sándor foglalta össze, majd a küldöttértekezlet el­fogadta a beszámolókat. Orbán Sándorné ezután kitüntetéseket adott át a szakszervezetben rég­óta tevékenykedő, vezető aktivis­táknak. A küldöttértekezlet ezután meg­választotta a Pedagógusok Szak­szervezetének tizenkilenc tagú megyei bizottságát, az öttagú számvizsgáló bizottságot, az SZMT VIII. küldöttértekezletének tizen­öt, valamint a Pedagógusok Szak- szervezete XI. kongresszusának ti­zenhat küldöttét. A szakszervezet megyei bizottságának elnökévé dr. Krajnyák Nándort választották, a bizottság titkára ismét Szűcs Sán­dor lett. R. M. • A küldöttértekezlet résztvevői, A tavaszi taggyűlések tapasztalatai a KISZ megyei bizottsága előtt A KISZ Központi Bizottsága 1974 áprilisi határozatának megfelelően az ifjúsági szövetség alapszervezetei tavasszal két taggyűlést tartanak; egyiken a vezetőség beszámolója hangzik el, értékelik az egyéni vállalásokat, tisztségviselőket választanak; a másikon az új mozgalmi év akcióprogramját, az egyes KISZ-tagok feladatait határozzák meg. Erről, azaz az év eleji taggyűlések tapasztalatairól tárgyalt tegnap dél­előtti Kecskeméten megtartott ülésén — dr. Adorján Mihály megyei titkár elnökletével — a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A beszámolóból kitűnik, hogy a megye több mint 30 ezres KISZ- tagsága az elmúlt évben teljesí­tette kötelezettségeit, végrehajtot­ta az akcióprogramot. A bizott­ság úgy ítélte meg, hogy a koráb­bi időszakhoz képest erősödött az ifjúsági szövetség politikai jelle- ‘ ge, a K'ISZ-tagsággal együtt járó követelmények — ki-ki képessé­gei legjavát nyújtva tanuljon, dolgozzék — széles körben tuda­tosodtak. Kézzelfogható ered­mények születtek a gazdasági építőmunkában, hatékonyabb volt a politikai képzés, föllendült a tömegsport, a kulturális nevelés. Űj, értékes tapasztalata a ta­valyi mozgalmi munkának, hogy a fiatalok nemcsak a tervek vég­rehajtásában vettek részt, hanem a célkitűzések kimunkálásában is szerepet játszották; majd pedig agitáltak a feladatok megoldásá­ra. Ez utóbbiban elsősorban a szocialista brigádok jeleskedtek — a KISZ-tagok fele dolgozik kollektívában. Valamennyi ifjú­sági szocialista brigád csatlako­zott az MSZMP XII. kongresszu­sa tiszteletére kezdeményezett versenyhez, s vállalását maradék­talanul teljesítette. A tiszta, kul­turált környezet nevű akcióban tizenhatezren vettek részt. A politikai képzés a fiatalok * igen nagy táborát mozgósította. Összesen csaknem huszonhétez­ren bővítették ismereteiket, és ezerötszázan a pártoktatásba is bekapcsolódtak. A jelentés elmarasztalóan em­líti az alapszervezetek igen gyen­ge érdekképviseleti, érdekvédel­mi munkáját. Megállapítja, hogy ■nemcsak a tagok, de a vezetők sem ismerik eléggé a KISZ KB 1977-es érdekvédelmi határozatát Az érdekvédelmi munkabizottsá­gok döntő többsége vagy egyálta­lán nem, vagy csak formálisan működik. Ebből azonban nem az következik, hogy az ifjúsági szö­vetség alapszervezetei egyáltalán nem foglalkoztak közösségük ér­dekeinek érvényre juttatásával,' hanem inkább az, hogy ezt csu­pán esetenként tették, nem lát­ták világosan, hogy ez fontos, fo­lyamatos politikai feladat. Ismeretes, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt egyik legje­lentősebb utánpótlási bázisa a Kommunista Ifjúsági Szövetség — ez Bács-Kiskunban tavaly is iga­zolódott. A pártba felvettek 64,8 százaléka — hatszáznegyvenen — volt fiatal; a KISZ-tagok dön­tő többsége — csaknem 96 száza­léka — alapszervezete taggyűlé­sének ajánlásával lett párttag. Ugyanakkor viszont figyelmet ér­demel az is, hogy nagy a száma azoknak az alapszervezeteknek, amelyek már évek óta „levették napirendről” a pártépítést. Szervezeti erősödésként értékel­te a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága azt, hogy nőtt az ifjú­sági szövetség befolyása. Ami a mostani akcióprogramo­kat illeti, megállapítható, hogy ezek előkészítésébe az idén af- ko­rábbinál több fiatalt vontak be, ami a tervezés demokratizmusá­nak növekedését jelenti. Vala­mint azt, hogy a többség által kitűzött feladatokat valószínűleg a többség hajtja végre. Tartal­mas programok teremtenek ala­pot tehát a jó közösségi munká­hoz, így Bács-Kiskun 33 ezer if- jűkommunistája eredményesen dolgozhat az akciótervek valóra váltásán. B. J. Félévi értékelés a bácskai és a Duna melléki termelőszövetkezeteknél A Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége Baján összehívta első félévi küldöttközgyűlé­sét, amelyen 59 közös gazdaság, valamint 4 szövetkezeti tár­sulás képviselői vettek részt. A tanácskozáson, amelynek le­vezető elnöke dr. Berta Jenő, a szövetség elnöke volt, többek között megvitatták a gazdaságok idei főbb törekvéseit, a so­ron levő tennivalókat. Az előzőleg írásban kiküldött beszá­molót dr. Varga Antal, a szövetség titkára szóban egészí­tette ki. A szövetséghez tartozó mező­gazdásági nagyüzemek az* idén több mint 10 százalékkal szán­dékoznak növelni a termelési ér­téket. Ezen belül — az elképze­lések szerint — az állattenyésztés sokkal nagyobb mértékben nö­vekszik, mint a növénytermelés, ez a törekvés igazodik a szövet­séghez tartozó gazdaságok adott­ságaihoz, az eszközellátáshoz, a termelés hagyományaihoz. Foly­tatódik a szakosodás, az állomány minőségének javítása. A tervek­ben elhatározott növekedési ütem a szövetkezetek többségében meg­haladja a népgazdasági előirány­zatot. Mindamellett, ha a gazda­sági mutatókat tekintjük, az üze­mek között jelentős eltérések van­nak, amelyek jelzik a tenyésztői, takarmányozási, szakmai munka színvonalának különbségeit, de egyben a tartalékokra is utalnak. Az üzemek közötti indokolatlan különbségek okait — ide tartozik a hozam, a költségek, az állat­egészségügyi helyzet, és így to­vább — elsősorban a helyi viszo­nyokat jól ismerő üzemi vezetők­nek szükséges feltárni és ennek figyelembevételével meghozni az intézkedéseket. Az idei üzemi tervekben 7,6 milliárd forint nettó árbevétel szerepel, amely 3 százalékkal ma­gasabb az előző évinél. A közös gazdaságok által előirányzott nye­reség összege 754 millió forint, ami viszont több mint 3 száza­lékkal alacsonyabb az előző évi­nél. Az írásbeli és a szóbeli előter­jesztést élénk vita követte. A gaz­daságok igyekeznek a növekvő követelményekhez Igazodni, veze­tésszervezeti átalakításokat hoz­tak létre, döntöttek az ésszerű ta­karékosság elveit jobban megva­lósító üzem- és munkaszervezési módszerek bevezetésében. A ko­rábbiaktól szélesebb körű erőfe­szítések történtek a vezetés sze­mélyi feltételeinek javításában is. Az idei esztendőből majdnem fél év eltelt, és már bizonyos ta­pasztaltokkal rendelkeznek a ter­melőszövetkezetek vezetői arra vonatkozóan, hogy milyen hatása van a változó gazdálkodási felté­teleknek. Ennek alapján egyre in­kább szélesebb körűvé válik az a felismerés, hogy javítani kell az üzemek alkalmazkodó képességét és az eddiginél több munkát kell végezni a tartalékok feltárása és hasznosítása érdekében. Jelentkeznek előre nem várt negatív jelenségek, károk. Erre is fel kell készülni. Ugyanakkor job­ban ki kell használni, ha vala­mely áru értékesítési lehetősége javul. Intézkedéseket terveznek például a homokverés okozta ki­esések pótlására, a kőolajtermé­kek áremelésének ellensúlyozá­sára. Érdemes viszont figyelembe venni azt is, hogy a baromfipiac kedvezőbbé vált. A hatékonyság növelése, a mi­nőség javítása szempontjából az idén is meghatározó a körzet ter­melőszövetkezeteiben és a társu­lásokban tevékenykedő 750 szo­cialista brigád munkája. A kol­lektíváknak több mint 13 ezer 600 tagja van, ez az összes dolgozók 52 százaléka. A területi szövetség megrende­lésére a MAFILM népszerű tudo­mányos és oktató filmstúdiója Duna tükrében és Bácskában cím­mel 50 perces színes dokumen­tumfilmet készített a körzet ter­melőszövetkezetei és társulásai te­vékenységéről, működéséről, ame­lyeket a küldöttközgyűlés részt­vevői számára levetítettek. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents