Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-14 / 111. szám

IDŐJÁRÁS Várható Idójáráa ma estig: északke létén Időnként megnövekvő felhőzet kisebb záporral. Rövid időre megerősö dő északi, északkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet ál tatában 1—6 fok között, néhány helyen gyenge talaj menti fagy, leg magasabb nappali hőmérséklet 13—18 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv évi. ni. iz&m Ára: 1,20 Ft 1980. május 14. szerda Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazott Varsóba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának veze­tésével kedden magyar párt- és kormányküldöttség 1 utazott Var­sóba. hogy. részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség tagjai: Lázár György. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszterta­nács elnöke. Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Púja Frigyes külügyminiszter és Czine- ge Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A párt- és kormányküldöttséget a Ferihegyi1 repülőtéren Aczél György, a Minisztertanács elnök- helyettese. Havasi Ferenc. Korom Mihály, Németh Károly és Övá­ri Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politjkai Bizottság tagjai; Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Be- recz János, a KB osztályvezetője, Bullái* Árpád közlekedés- és pos­taügyi miniszter. Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisz­tériumi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai és Rácz Pál kül- ügyminisztéríumi államtitkár bú­csúztatta. Jelen volt Tadeusz Pietrzak. a Lengyel Népköztársa­ság magyarországi nagykövete is. VARSÓ Kedden délután Varsóba érke­zett a magyar párt- és kormány- küldöttség. A tagállamok zászlóival és a nemzetközi munkásmozgalom vö­rös lobogójával díszített varsói katonai, repülőtéren a magyar delegációt Edward Gierek. a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, az államtanács — és Edward Babiuch, a miniszterta­nács elnöke, Emil Vojtaszek kül­ügyminiszter, Wojciech Jaruzels­ki hadserégtábornok, nemzetvé­delmi miniszter, valamint 'a LEMP KB Politikai Bizottságának tagjai fogadták. Az ünnepélyes fogadtatáson jelen volt Garamvöl- gyi József, Magyarország varsói nagykövete. (MTI) PALÁNTÁZZÁK A LEVENDULÁT • A Kalocsa környéki szövetkezetek híven ápolják a táj lőszer-, drog­os gyógy növény termesztésének hagyományait. Kidolgozták a nagy­üzemi termesztés módszereit, s a közös gazdaságban nemcsak fű­szerpaprikát. hanem majoránnát, borsmentát, római kamillát, gyű­szűvirágot, levendulát művelnek. A bátyai Piros Paprika Tsz a kerepestaresai szövetkezettel közö­sen a levendula nagyüzemi szaporításával kísérletezik. A Pest me­gyében működő, és zöldség-, fűszerszárítmányt, gyógynövénypárlatot készítő Szilasmenti Tsz-nek adja át továbbfeldolgozásra a drognö­vényt. Képünkön: a bátyai szövetkezet tagjai palántázzák a leven­dulát. (Pásztor Zoltán felvétele.) Országos szakfelügyelői tanácskozás Baján Az eddiginél határozottabban kell támogatni az újító kezdeményezéseket Az újítómozgalom Bács-Kiskun megyei helyzetéről Kovács Pállal, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának közgazdasági osztályveze­tőjével beszélgettünk, s mint az kiderült, a jelentékeny eredmé­nyek ellenére sokat kell még ten­ni azért, hogy a mozgalom jól be­tölthesse szerepét a termelés haté­konyságának fokozásában. Éven­te általában 36.00—3800 újítás szü­letik a megyében — tudtuk meg az osztályvezetőtől —, s tavaly 3639 javaslatot nyújtottak be, va­lamivel kevesebbet, mint egy év­vel korábban. A csökkenő ten­dencia országosan jellemző volt, de ez a megyei szám még így is elég tekintélyes. A javaslattevők száma emelkedett, 4520 volt tavaly szűkebb hazánkban. Ez az újító- mozgalomnak azzal az eredmé­nyével függ össze, hogy az újí- tóteVékenység egyre inkább részé­vé válik a szocialista brigádmoz­galomnak, s több a kollektív ja­vaslat. Elterjedőben van az „egy bri­gád — egy újítás" mozgalom. Jellemző, hogy az ötletek 65 szá­zaléka szocialista brigádok ne­véhez" fűződött. Tavaly 192-en kapták meg — a SZOT, az Orszá­gos Találmányi Hivatal és az il­letékes miniszter által adományo­zott — Kiváló Üjító kitüntetés arany, ezüst vagy bronz fokozatát. Ez a szám országos viszonylatban jelentős. A vállalatok 1979-ben töreked­tek az újítótábor szélesítésére, s a nők és a fiatalok arányának növelésére Is. Történt javulás ezen a téren, de a termelésben való részvételükhöz viszonyítva az em­lítettek -aktivitásával még koránt­sem lehetünk elégedettek. Bács- Kiskunban tavaly az élelmiszer- iparban öt százalékkal nőtt az újítók száma, ezzel szemben a gépiparban és a mezőgazdaságban csökkent. A múlt évben a szakszervezetek megyei tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal jól együttmű­ködött a közös feladatok megol­dásában, több közös rendezvény­nyel szolgálták az újítások ügyét. Így például megyei újítási kiál­lítást' rendeztek. Az SZMT segéd­letével középfokú iparjogvédelmi tanfolyamot indítottak, két válla­latnál. a RJEZÖGÉP-nél és a Ga- bönaforgalmi és Malomiparinál pedig ankétot és fogadónapot tar­tottak az OTH szakembereinek részvételével. Ott az újítók vá­laszt kaphattak az őket foglalkoz­tató kérdésekre. Az SZMT támo­gatásával működő kecskeméti újí­tók klubja is eredményes tevé­kenységet folytatott. Kovács Pál elmondta, hogy 1979-ben nemcsak a benyújtott, hanem az elfogadott és a beve­zetett újítások száma is csökkent. Emögött az lehet, hogy a válla­latok „igényesebbek" lettek, s csak a gazdaságos termelést valóban hathatósan segítő ötleteket fogad­ták el. Azonban előfordult az is. hogy — eltúlozva — munkakö­ri kötelesség teljesítésének minő­sítettek. újítást.. Igen kedvezőtlen jelenség, hogy 1979-ben az elfoga­dott javaslatoknak 15 százalékát nem alkalmazták a vállalatok. Ez rendkívül rossz hatással van az újítómozgalom fejlődésére, az újítókedvre. A jogszabály azt írja elő, hogy hatvan nap alatt el kell bírálni a benyújtott javaslatot. A tapasz­talatok szerint ez túl hosszú idő. ezért sok munkás egyszerűen be sem jelenti újításnak az ötietét, hanem a termelésben alkalmazza, s általában a teljesítményt nö­velve hamarabb megkeresi a vár­ható — nem is mindig méltányos — újítási díjat. Azonban ez a „védekezés" a hosszadalmas elbí­rálás ellen — mivel az újítást így nem tudják 1 általánosan alkal­mazni — akadályozza a termelé­kenység növekedését. Visszafogja az újítómozgalmat, hogy a megyében a gyáregységek jelentős része csak a kisebb ér­tékű javaslatokat bírálhatja el saját hatáskörében, a jelentőseb­beket a vállalati központ elé kell terjeszteni. Ehhez pedig még több időre van szükség — a gyakorlat ezt mutatja —. s ez sokaknak ked- yét szegi. Az újitómozgalom idei és jö­vőbeni feladatai közt továbbra is fontos a résztvevők számának gya­rapítása. s hogy még inkább szer­ves részévé váljék a brigádmozga- lomnak. Nagyon kedvező, ha fi­zikai munkások és műszakiak komplex újitóbrigádokat alkot­nak. A vállalatok célravezető fel­adattervek készítésével segíthetik elő, hogy még többen vállaljanak részt alkotó módon a munkából. Nagyon lényeges, hogy ezek a feladattervek és a pályázatok az anyag- és energiatakarékosságra, valamint az importfelhasználás mérséklésére irányuljanak. Töb­bet kell tenni azért, hogy a hasz­nosan alkalmazott újításokat más vállalatok is megismerhessék és bevezethessék. A. T. S. Háromnapos szakfelügyelői ta­nácskozás kezdődött tegnap Ba­ján, a festői környezetben épült Bokányi Dezső Üttörőház tanács­kozótermében. Az ország' külön­böző részéből mintegy hetven ál­talános iskolai szakfelügyelő ér­kezett a gazdag programot kínáló eseménysorozatra. A résztvevőket Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osz­tályvezetője köszöntötte, majd elemzés^ adott az 1972 óta elért pedagógiai eredményekről, az az­óta kialakult oktatási módsze­rek elterjesztésének tapasztalatai­ról. Ezután dr. Molnár János, a ba­jai Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője tájékoztatta a jelenlevőket a közoktatás bajai eredményeiről, különös tekintettel a technika tantárgy bevezetésére, célkitűzéseire és a „technika b" kísérlet bajai tapasztalataira. Elő­adásának bevezetőjeként rövid át­tekintést nyújtott a város fejlő­déséről. jelenlegi életéről és jö­vőjéről, majd a „diákvárosról" szólva elmondotta, hogy Baján kezel tízezer diák tanul. A közoktatási törekvések között első helyen említette a technikai oktatás és nevelés érdekében vég­zett munkát. Mint mondotta, á város fejlett jpara és mezőgazda­sága növelte az érdeklődést a technikai képzés, nevelés iránt. A képzés fejlesztése érdekében ki kellett alakítani egy központi mű­helyt, majd valamennyi általános iskolában elyan szaktantermeket létesítettek, amelyek a technikai nevelést és oktatást szolgálják. Baján 1979. szeptember 1-től valamennyi ö.- osztály tanulói a technika b tárgyat tanulják.. A kísérleti év után folytatják a technika b folyamatos oktatását a 6—7—8. osztályokban. A tech­nika tárgy teljes bevezetéséig' ke­resik. kutatják a legjobb módoza- tokat-formákat. Végül javasolta és kérte, hogy a bajai kísérlete­ket vitassák meg. mondjanak vé­leményt. A továbbiakban „Á technikai környezet, technikai műveltség" lizmus szándéka meghiúsult, nem tudott új világháborút ki­robbantani, s része volt abban is, hogy Európában, s a kon-, tinéns határain túl erőegyen­súly született. Visszatekintve a megtett út­ra, a 25 éves jubileum alkal­mából joggal mondhatjuk el, hogy a Varsói Szerződés telje­sítette két, egymással össze­függő történelmi feladatát. Egyrész megvédelmezte a szö­vetségbe tömörült szocialista országok szuverenitását és füg­getlenségét az imperializmus támadó stratégiájával szemben, olyan katonai erőt hozott lét­re, amely egyenértékű a NA­TO fegyveres erejével, s képes visszaverni minden imperia­lista támadást. Az imperializ­mus soha többé nem lesz, ab­ban a helyzetben, hogy ráerő­szakolhassa akaratát a szocia­lista világra. Másrészt a Var­sói Szerződés az elmúlt két és fél évtizedben olyan politikai stratégiát folytatott, amelynek lényege: a békés egymás mel­let élés következetes érvénye­sítése. Az enyhülés nem létez­hetne a Varsói Szerződés e kezdeményező politikája nél­kül. Nagyon sok politikai, ka­tonai és más jellegű kérdés rendezése lehetetlen lett vol­na, ha a Varsói, Szerződés or­szágai, s maga a szervezet nem fejt ki szüntelen türelmes és eredményes politikai aktivi­tást. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés a jö­vőben is képes lesz meghiúsí­tani az agresszív imperialista körök elképzeléseit. A Varsói Szerződésnek a tegnapinál bo­nyolultabb helyzetben is fon­tos feladata lesz a politikai te­vékenység, olyan javaslatok kidolgozása, amelyek előrevi­szik a béke és biztonság ügyét. Az elkövetkezendő időben a Varsói Szerződés országai nagy súlyt fektetnek néhány különö­sen fontos probléma megoldá­sára. A béke ügyének nagy szolgálatot tenne, ha Európa népei, összefogva az összes bé­címmel tartott nagy elismerést ki­váltó előadást dr. Szűcs Ervin, az ELTE egyetemi tanára, majd dr. Kálmán György, az Oktatási Mi­nisztérium 6. sz. kutató bizottsá­gának elnöke „A nevelési lehető­ségek és módszerek a technika tantárgy keretében" címmel tar­tott nagy érdeklődéssel kísért előadást. A délutáni program folytatásaként Borbás Béla szak- felügyelő a technika b kísérlet bajai szakmai tapasztalatairól számolt be. Ezt követően látogatást tettek a vendégek a Bajai Tanítóképző Fő­iskolán. ahol „A tanítójelöltek fel­készítése a technika tanítására” címmel dr. Ili Mártonné tanszak- vezető ismertette az ezzel kapcso­latos gyakorlatokat. Az első ta­nácskozási nap utolsó programja­ként dr. Szűcs Barna, az Orszá­gos Pedagógiai Intézet főosztály­vezető-helyettesé tartott előadást ,.A technika tantárgy egymásra épülése iskolafokozatonként" cím­mel. Sz. F. keszerető erővel, _elejét ven­nék a NATO-terv megvalósí­tásának, a csaknem 600 közép­hatótávolságú nukleáris raké­ta nyugat-európai telepítésé­nek. Ez ma kulcskérdés. A Varsói Szerződés országai nagy jelentőséget tulajdoníta­nak azoknak a javaslatoknak, amelyeket az európai katonai enyhülésre és leszerelésre vo­natkozóan dolgoztak ki. Ké­zenfekvő: időszerű lenne meg­beszéléseket folytatni ezekről az indítványokról, megállapí­tani a tárgyalások témáját, he­lyét és időpontját. Az ez év őszére előirányzott madridi találkozó előkészítése alapos munkát igényel. Ha minden ország ebből indul ki, akkor a konstruktív erőfeszí­tések meghozzák gyümölcsü­ket. A Varsói Szerződés orszá­gai azt az álláspontot képvise­lik, hogy ez a találkozó akkor lehet eredményes, ha a NATO- államok mellőzik a Belgrád- ban alkalmazott módszereiket, ha a megbeszélést nem politi­kai kampányfórumnak akar­ják felhasználni a szocialista államok ellen. Hazánk, mint a Varsói Szer­ződés elkötelezett tagja, eddig is a béke, a biztonság ügyén munkálkodott. Mindenki bizo­nyos lehet benne, .hogy így lesz ez a jövőben is. Ahogy Kádár János elvtárs fogal­mazta: „A Magyar Népköztár­saság szövetségeseivel, a Szov­jetunióval. a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt a vitás nemzetközi kérdések po­litikai megoldásának híve, tá­mogatja a fegyverkezési ver­seny megállítását célzó javas­latokat, azt, hogy egyenlő biz­tonság valósuljon meg a fegy­verzet alacsonyabb szintjén. Minden lépést készek vagyunk megtenni, amely az általános leszerelés nagy célja felé köze­lit. A Varsói Szerződés szer­vezete, amelynek keretében a Magyar Népköztársaság híven teljesíti kötelezettségeit, im­már 25 éve látja el becsülettel védelmi feladatait. A Varsói Szerződés Szervezete nem tö­rekszik katonai fölényre, nem kívánja rákényszeriteni aka­ratát a másik félre, és — jogo­san — ilyen magatartást vár el a szemben álló erőktől is." KÖZMŰÉPÍTÉS • Jó ütemben halad Kecskeméten a déli ipari te­rület közmüveinek lefektetése. Ezekkel a mun­kákkal párhuzamosan az év második felében meg­kezdik a Halasi úton az új vasúti felüljáró építését. A négy nyomsávos, pilléreken álló felüljáró 150 millió forintba kerül és 1982 tavaszára készül el. A' szörnyű sebeket, amelye­ket a második világháború ütött, még nem gyógyították be, amikor megkezdődött egy új. szovjetellenes tömb kiala­kítása. Amikor 1949. április 4-én létrehozták a NATO-t, majd katonai szerveinek há­lózatát, a Szovjetunió és a né­pi demokráciák figyelmeztet­tek a következményekre — de a mérsékletnek, a türelemnek ritka példáját mutatván, hat teljes esztendőt vártak saját védelmi szervezetük megte­remtésével. Csak amikor 1955- ben az adenaueri Nyugat-Né- metországot is bevették'a NA- TO-ba, és egykori (náci tábor­nokok vezetésével megkezdő­dött tizenkét hadosztály fel­állítása, csak akkor tették meg szükséges ellenlépésüket. Hi­szen Nyugaton nem is titkol­ták, milyen alapon vonták be az NSZK-t az Észak-atlanti Szövetségbe. Adenauer mon­dotta: „Nincs egyetlen olyan amerikai, angol vagy francia tábornok sem, aki harcolt vol­na az oroszok ellen, akár egy­szer is. A német tábornokoknak e téren van 'tapasztalatuk." Erre készültek a NATO-stra- tégiák. Ilyen körülmények közt ültek össze 1955. május 14-én nyolc európai szocialista or­szág, köztük hazánk képvise­lői Varsóban, megalakítva a sokoldalú politikai és katonai együttműködési szervezetet, a Varsói Szerződést. Ezzel olyan, új típusú szö­vetségi szervezet született, amely egyértelműen védelmi jellegű. Létrehozása világos fi­gyelmeztetés volt: a szocialis­ta közösség békét akar, ezért eltökélte, hogy érdekeit, biz­tonságát együttes erővel, test­véri szövetséget alkotva meg­védelmezi. A történelem ko­rábbi koalícióitól eltérően, ez a szerződés nem irányul egyet­len állam vagy államcsoport ellen sem, nem fenyeget sen­kit. A Varsói Szerződés az egész emberiség érdekeit szol­gálva, nagymértékben hozzá­járult ahhoz, hogy az imperia­Az MSZMP XII. kongresszusának határo- zata a hatékonyság erőteljes növelését emel­te ki fő feladatként a gazdasági építőmun­kában. Ezzel kapcsolatosan többek közt le­szögezi a pártdokumentum, hogy a hazai szükségleteknek megfelelő és a nemzetközi­leg versenyképes, gazdaságos termelés dina­mikus fejlesztése érdekében az eddiginél határozottabban kell támogatni az újító kez­deményezéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents