Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-11 / 109. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 109. szám Ára: 1,20 Ft 1980. május 11. vasárnap Budapesti felhívás a világ népeihez Befejeződött a Béke-világtanács elnökségi ülése A világ-békemozgalom budapesti elnökségi ülésének résztvevői szombaton plenáris üléssel folytatták .munkájukat, megvitatva a BVT állandó bizottságaiban kimunkált dokumentumokat, s hazánk fővárosából a világ népeihez intézett budapesti felhívást. A parlamenti tanácskozás zárónapján az élénk, sokoldalú eszmecserében itölbb mint 60 küldött fejtette ki véleményét, állást foglalva a háborús veszély elleni küzdelem, a leszerelés, az európai biztonság és együttműködés, a fejlődő világ égető problémáinak, az imperializmus elleni harc teendőinek kérdéseiben. A Béke-világtanács elnöksége teljes ülésén határozatot fogadott el az európai . biztonságról és együttműködésről, a társadalmi erők feladatairól. A dekrétum a fasizmus felett aratott győzelem 35. évfordulója előtt tisztelegve kiemeli: soha többé nem szabad megengedni, hogy pusztító háborúk eltorzítsák a világ arculatát. Európa — ahonnan két világháború parazsa borította lángba* a világot — történelmének leghosz- szabb .békeidőszakét éli. A kontinens biztonságáért és együttműködéséért folyó 'harcban 1975-ben mérföldkövet jelentett a helsinki záróokmány aláírása. Négy évvel később azonban, amikor az ENSZ közgyűlése rendkívüli' ülésszakán a fegyverkezési verseny megszüntetéséről tárgyalt, a NATO államai washingtoni csúcstalálkozójukon haditechnikájuk példátlan méretű fejlesztéséről döntöttek. Az atlanti szövetség tagjai visz- szautasították Leonyid Iljics Brezsnyevnek 19.79 októberében előterjesztett nukleáris rakéta- csökkentési javaslatait. Sőt,, dön- (Folytatás a. 2. oldalon.) A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Bács-Kiskun gazdasági, társadalmi életének alakulásáról A választási rendszer fejlődése 3. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal • Az idén adták át a kibővített SZTK-rendelöintczetet Kalocsán. Bács-Kiskun megyében 1980. I. negyedévében számottevően kevesebbet fordítottak beruházásokra a szocialista szektorokban, mint egy évvel korábban. Különösen érezhető volt a tartózkodás a vállalatoknál, amit a fejlesztési alap várható csökkenése, a beruházási támogatások nagymértékű korlátozása is befolyásol. Állami beruházásokra 7 százalékkal, vállalati beruházásokra 18 százalékkal, szövetkezeti beruházásokra 5 százalékkal kevesebb volt a ráfordítás, mint az előző év hasonló időszakában. A vállalatok és szövetkezetek fejlesztéseire fordított beruházások értéké együttesen 12 százalékkal kevesebb az 1979. I. negyedévinél. A foglalkoztatottak száma 1980. I. negyedévben — a személyi és gazdasági szolgáltatás kivételével — valamennyi megfigyelt népgazdasági ágban csökkent. A korábbiakhoz képest bővült a vállalati teljesítményhez kapcsolt. bértömeg-szabályozás alá eső vállalatok köre, a teljesítménykövetelmény pedig fokozódott. Ez a bérszabályozási forma — párosulva a szűkös munkaerőhelyzettel — tervszerű létszámleépítésre és átgondolt belső munkaerő-átcsoportosításra ösztönzi a vállalatokat. A hatékonysági mérce emelése a belső tartalékok fokozott feltárására irányuló1 intézkedések .sorozatát váltotta ki. A munkaerőgazdálkodásban kedvező irányú változások vannak kibontakozóban. Mind több helyen élnek a vállalatok a nem fizikai munkakörökből a fizikai munkaterületekre történő átcsoportosítás lehetőségével is. Ipar Bács-Kiskun megye szocialista iparára 1980. I. negyedévben mérsékelt termelésbővülés volt a jellemző. Az ipari termelés volumene 3,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés üteme magasabb volt az 1979. év azonos időszakáénál. A szocialista iparon belül a minisztériumi vállalatok 5 százalékkal növelték termelésüket, a tanácsi vállalatok Ugyanannyit, a szövetkezetek pedig valamelyest kevesebbet termeltek, mint az előző évben. A minisztériumi élelmiszeres könnyűipari vállalatoknál a termelés volumene 7—8 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma az év első negyedében tovább csökkent. A fizikai foglalkozásúak létszám- csökkenése némileg meghaladja az összes létszámcsökkenést. (Folytatás a 3. oldalon.) A KÖTÖTTEBB TALAJON ÖSSZEGYŰLT A VÍZ Kilenc főnövény vetése befejeződött Kora tavasszal hetekig alig kapott nedvességet a talaj: Az átmeneti szárazabb napokat ismét csapadékos időszak váltotta fel. A legutóbbi néhány nap alatt átlagosan 30 milliméter csapadékot naértek. Izsákon 38, Bácsalmáson és környékén 11 milliméter eső volt. A mélyebb fekvésű, k'ötöttebb talajú szántókon több is a szükségesnél. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának értékelése szerint, mintegy 4800 hektárt borít víz, ami több helyen hátráltatja a murikát. Az apostagi, a hajósi, a miskei határban éppen emiatt nem sikerült a tervezett időre befejezni a vetést, jól lehet az egész megyében a tizenegy fontosabb növény közül kilencnek a vetőmagja a megfelelő időben, és az előirányzott területen földbe került. * Ha újabb esőzés nem hátráltatja a munkát, hét végi műszak szervezésével, egyetlen munkanap alatt elvethető a szemesterménynek, valamint a silónak szánt kukorica. A belvízzel sújtott szántón ugyancsak pótolható a vetés. A gazdaságok minden feltételt megteremtettek erre. Van alkalmas gép, vetőmag, csupán napos idő kellene, hogy gyorsan felszikkadjon a talaj. A tavaszi munka torlódásának elhárítására a gazdaságok, a növénytermesztési rendszerek együttesen számos intézkedést tettek. A legeredményesebb a gazdaságok összefogása volt. A kukorica- és napraforgóvetés külön műszakjaira a legjobban képzett szakmunkások vállalkoztak, hogy saját és a szomszédos gazdaságok földjén minél előbb elvégezzék a munkát. A Bácskában és a Duna mellékén, ahol' a kötött talajok nehezebben szikkadtak fel. és rövidebb idő volt a munkára, nagyobb erővel, műszaki felkészültséggel kellett hozzáfogni. A garai tsz-tagok például a csátaljaiakkal működtek együtt a tavaszi vetés idején. A dusnokiak a csávolyi és a nemesnádudvari szövetkezet gazdáival fogtak ösz- sze, s határidőre befejezték. A kiskunsági gazdaságok között is kialakult hasonló együttműködés. Kalocsa környékén több szövetkezet például a fűszer- és drognövények nagyobb arányú vetésével igyekszik bevételét gyarapítani. A bátyai közös gazdaság a Pest megyében levő kerepestarcsai gazdasággal társult. Továbbszaporítás- ra levendulát termeszt a római kamilla és más drognövény mellett. Fűszerpaprikát pedig évente rendszeresen négyszáz, ötszáz hektáron vet. Az uborka kivételével, megye- szerte befejeződött a magról termesztett kerti vetemények, zöldségfélék vetése. A korai borsó szépen kikelt, bár az erőteljesebb fejlődéshez kedvezőbb időjárás kellene még a kiskunfélegyházi határban is, ahol viszonylag hamarabb felmelegszik a talaj. A korai burgonya fejlődésé a paradicsommal, paprikával együtt elég lassú. A fólia alatt hajtatott, korai zöldségféle után, a napokban megkezdődött a szabadföldi saláta. zöldhagyma, retek szedése. Az előző évhez képest, kéthetes a késés. A kereskedelem emiatt a szokásosnál eddig kevesebb retket tudott átvenni a termelőktől. Fejes salátából viszont a nagyobb kínálat okozott zavart a felvásárló vállalatnak, amely bizonyos mennyiséget éppen ezért a megyén kívül szándékozik értékesíteni. 5 Palántázzák a dohányt Kiskunfélegyházán. (Pásztor Zoltán (elv.) HATODSZOR KIVÁLÓ A BÁCSALMÁSI ÁLLAMI GAZDASÁG Két év alatt több mint húsz százalékkal nőtt a termelési érték Az utóbbi években a Bácsalmási Állami Gazdaság _ jelentős eiedményeket ért el, nagyot 'lépett előre a hatékonyabb termelésben. Tavalyi sikerei is kimagaslóak. Ezért is nyerte el immár hatodszor a kiváló címet. Az ezzel kapcsolatos ünnepséget szombaton a késő délutáni órákban tartották a mezőgazdasági nagyüzem központjában. Jelen volt az eseményen Szigeti Ernő, az állami gazdaságok országos központjának főosztályvezetője, Suhajda István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese. Pártái Istvánnak, a gazdasági pártbizottság titkárának bevezető szavai után Sendula Tibor igazgató ismertette az elmúlt évi eredményeket. Tavaly az előző két évhez képest a termelési érték húsz és fé1 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 480 millió forintot. Vállalati nyereség 90 százalékkal nőtt. — Mindez elsősorban a kitűzött céljainkkal, elhivatottsággal azonosulni tudó kollektíva érdeme. Ezért külön is köszönetét érdemelnek azok, akik feladataikon, munkaköri kötelezettségeiken túlmenően többet vállalva a termelés, valamint a társadalmi és közösségi élet minden frontján példamutatóan helytálltak — hangoztatta az igazgató. Gazdálkodás eredményeiről szólva megállapította, hogy a tavalyi sikereket lényegében változatlan termelési szerkezettel, azonos területen érték el. A korábbi évekhez viszonyítva azonban 6 százalékkal növelték az eszközállományt, ugyanennyivel emelkedtek a termelési költségek, és ugyanennyivel csökkent a munkáslétszám. Nem volt könnyű e tehát az előző évinél jobb eredményeket elérni. Szükség volt az üzem- és munkaszervezés javí-i tására, a szigorúbb költségellenőrzésre és az áldozatkészebb, fegyelmezettebb munkavégzésre. Az időjárás okozta kiesések pótlására határozott intézkedéseket hoztak. Az állami gazdaság kezdeményezte a napraforgó-termesztés fejlesztésére azt a technikai rendszert, amelyhez jelenleg negyven gazdaság tartozik már. Tizenöt- ezer-kétszáz hektáron termelnek ebből az olajos növényből a BNR technológiája és szaktanácsadása szerint. Tavaly tovább tökéletesítették a kapcsolatokat a partnergazdaságokkal, agrotechnikai kutatásokat folytattak, fejlesztették a technológiát. Megkezdték a külföldi "napraforgóhibriöék hazai szaporítását. Figyelemreméltó szám. hogy a gazdaság termelési értékének 93 (Folytatás a 3. oldalon.) , Felsőfokú tanintézeteink Hol tartanak a Bács-Kiskun megyében működő felsőfokú tanintézetek? Mennyire felelnek meg a társadalmi igényeknek, és szükségleteknek? Megfelelő körülmények között dolgoznak-e, kihasználják-e a befektetett anyagi, az összegyűlt szellemi energiát? Reális válasz csak a hazai és nemzetközi összehasonlító adatok ismereteben remélhető. Egyáltalán nem magyar jelenség például a főiskolák, az egyetemek iránt növekvő érdeklődés. Európában szinte mindenütt kedvezőbb az érettségi után nappali tagozaton tovább tanulók aránya, mint nálunk. örülünk, persze hogy örülünk a mtathatatlan tényeknek: 1937-ben tizenháromezren képezték magukat egyetemen, vtjgy főiskolán, 1950-ben huszonhétezren, most hatvan- ötezren, nem számítva az esti és levelező hallgatókat. A mérce azonban a világszínvonal, a holnap és a holnapután követelménye, ezért aggasztó a számszerű fejlődés lelassulása. Kisebb az az európai átlagnál, mint erre az MSZMP 1972-es oktatáspolitikai határozata is utalt. A mennyiségi fejlesztésnél is fontosabb azonban az oktató-nevelő munka további erősítése. Az ezerkilencszáz- hatvanas években szervezett új felsőfokú intézmények többsége most már rászolgál címére. A kormányzat és a megyei párt-, tanácsi szervek támogatásával Bács-Kiskunban is megteremtődtek, kialakulnak a korszerű képzés feltételei. Az új láb oratórium felépítése válasz a Bajai Vízügyi Főiskola létjogosultságát vitatóknak. Hamarosan elkészül a tanítóképző főiskola új tornacsorno- ka, kollégiumuk bővítésére is számíthatnak a pedagógusképző intézet vezetői. Csupán a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola küszködik az adott — tekintélyes — szellemi, szervezeti kapacitás maradéktalan kihasználását nehe- * zitő elhelyezési gondokkal. A diákotthon megnagyobbitása, vagy egy új építése nemcsak a GAMF teljes benépesítését tenné lehetővé, hanem megkönnyítené a nagyon fontos üzemmérnökképzés kibontakoztatását. Hála a tapasztalataikat, tudásukat szervezett formában is gyarapító oktatóknak és az általában sikerült személycseréknek; a tanárok, jobban megfelelnek a nagyobb követelményeknek, mint a kezdeti években. A három kecskeméti felsőfokú intézmény állományában hét kandidátus, sok doktor található. Különösen a kertészeti főiskola áll jól: öt oktatójuk szerzett tudományos fokozatot. Többet vendégelőadóként foglalkoztatnak. A tanítókat, óvónőket képző intézetekbe sokan jelentkeznek. A műszaki, mezőgazda sági főiskolák benépesítése itt- ott gondokat okoz. A középiskolát végzők számának csökkenése megmutatkozik a 'jelentkezések csökkentésében is. Tavaly nyáron majd mindenütt kisebb volt a felvételizők rohama a szokásosnál. Ennek ellenére a továbbtanulni vágyók száma meghaladta az {adott kereteket. Egyedül a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola vonzotta jobban a fiatalokat, mint az előző években. Hosszú idő után elő- I szőr fordult elő, hogy a je- I lentkezök száma valamivel 1 több a rendelkezésre álló he- 1 Ij/éknél. Meglepő viszont a I kertészeti főiskola iránti ér- 1 de klódé a csökkenése. Érthetetlen a remélhetően I (átmeneti visszaesés) nagyon I várják az itt és, a többi Bács- I Kiskun megyei felsőfokú inté- I zetben végzetteket. A vállala- I tok, a gazdaságok, az oktatási 1 intézmények igénye nagyobb a fi választéknál. Ez arra is utal, hogy az ezek- I bői kikerült mérnökök, kerté- 1 szék, óvónők, tanítók általában jól megállták a helyüket, bíznak bennük. A megyében elhelyezkedők közül sokan már tanulmányi idejük alatt megismerkedtek leendő munkahelyükkel. Az üzemi, szövetkezeti, tanintézeti vezetők is közvetlen információkat, tapasztalatokat szerezhetnek jelöltjeikről. A főiskolák azonban csak akkor válhatnak teljes értékű szellemi műhelyékké, csak akkor befolyásolhatják még erőteljesebben Bács-Kiskun gazdasági és kulturális fejlődését, ha magukhoz vonzzák a legjobb erőket, foglalkoztatják őket. A kutatóintézetek, a vállalatok, intézmények kötelékében számos olyan szakember, tudós dolgozik, akik szívesen vállalnak részt, vagy a mostaninál nagyobb részt a felsőfokú oktatásból. A megállapítás fordítva is igaz: a főiskolák a jelenleginél is többet segíthetnének az adódó termelési, nevelési, szervezési problémák korszerű megoldásában. Az alkalmi társulások, megbízatások helyett a távlatosabb, szervezettebb. Szélesebb körű együttműködés, összedolgozó s mozgósíthatja a meglevő, tekintélyes szellemi, anyagi erőforrásokat. H. N. K. A.
