Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-08 / 106. szám
1 • PETŐFI NÉPÉ • 1980. május 8. TUDOMÁNY - TECHNIKA Atomreaktor születik Csehszlovákia az utóbbi évtizedek során új iparágat hozott létre: az atomenergetikai gépipart. Bizonyára kevesen tudják, hogy a világ azon tíz legfejlettebb országának egyike, amelyek atomerőmüvek komplett berendezéseit képesek gyártani; ipara felöleli az atomenergia-termelés fejlesztéséhez szükséges összes ágazatot. Északi szomszédunk összes tudományos-műszaki, fejlesztési kiadásainak' körülbelül egyötödét . fordítja nukleáris technikai kutatásokra, így a többi között az atomerőművek újabb nemzedékeinek kifejlesztésére. Ma még főként csak a WER 440 típusú nyomóvizes reaktorral működő atomerőművek részegységeit gyártják, de már folynak a WER 1000-es reaktorok készítésére való áttérés előkészületei is. A WER típusú reaktort egyébként a Szovjetunióban fejlesztették ki, mérsékelten dúsított uránnal üzemel, hűtőközege közönséges víz; a KGST-or- szágokban jelenleg ezt a típust használják, illetve építik. A típus- megjelölésben a szám a reaktor megawattban kifejezett teljesítményét jelenti. Ismert, hogy az energia az atomerőműben maghasadási reakció révén keletkezik. Az úgynevezett víz-vizes reaktornál — amilyen a WER típus is — az aktív zónán keresztül 100—125 atmoszféra nyomású vít cirkulál. amely egyidejűleg lassítja a neutronokat és szállítja a reaktor által ‘termelt hőenergiát.- Az‘atomerőmű kétkörös, ami azt jelenti, hogy külön hőhordozó és külön munkavégző köre van. Az atomerőmű aktív zónája fűtőelemeket tartalmazó hatlapú kazettákból áll, egy reaktorban 349 van belő- liük, faluk cirkóniumötvözet. Egy feltöltéssel egy WER típusú atomerőmű átlagosan három évig dolgozik. Képeinken a reaktorgyártásra berendezkedett plzeni Skoda Művek atomenergetikai gépgyárába pillanthatunk be, ahol éppen egy WER 440-es reaktor 99 tonna súlyú nyomótartály nyakrészét készítik elő lágyításra. A világ talajtérképe Napjaink egyik legéletbevágóbb, az egész világot érintő kérdése: hogyan oldható meg a rohamosan növekvő és jelentős részben alultáplált népesség élelmiszerekkel való ellátása. Egyre inkább szük1- ségszerűvé válik, hogy az egész világon megismerjük a termőtalajokat, és ezeket az ismereteket kihasználva, a pusztító folyamatok ellen védekezve, biztosítható legyen az egyes területek maximális termőképessége. Ehhez szükség van a rendelkezésre álló adatok részletes elemzésére, rendszerezésére, Tizenhét év erőfeszítése kellett annak a világ talajait ábrázoló térképnek az elkészítéséhez, amelyet az UNESCO és a FAO közösen jelentetett meg. A munkához elsősorban azért fogtak hozzá, hogy pótolják a hatvanas évek elején a talajtérképezésben felmerült hiányosságokat. A világ talajtérképe hozzájárul a természetes nyersanyagok értékeléséhez, de fontos munkaeszköz a mezőgazdasággal, hidrológiával, területhasznosítással foglalkozó szakemberek számára is. A térkép 1 : 5 000 000 méretarányú, 18 db 75 x 100 centiméteres színes térképlapból, jelkulcsból és 10 részes kiegészítő, magyarázó szövegből áll. Tartalmazza a nagy tájak leírását, a talajféleségek elosztását, és kiemelt helyet kapnak a talajok jelenlegi hasznosítására vonatkozó, a modern mezőgazdasági termelés számára fontos adatok. A térkép az éghajlati zónákat, a kőzet- és vegetációtípusokat, a népességmegoszlást és az egyéb fontos statisztikai adatokat is feltünteti. Biztonság a hajózásban A hajós népek már az^ősidők- től kezdve alkalmaztak olyan jelzéseket a tengereken, amelyek segítették tájékozódásukat, és felhívták figyelmét különféle veszélyekre. A múlt század vége felé elektromos fényforrások és lencse- rendszerek alkalmazásával alakultaik ki a ma is fontos szerepet betöltő világítótornyok korszerű változatai. Ezek mellett az úszó tengeri jelzések — bóják, ködszig- nál-berendezések, rádiótechnikái tengeri jelzések stb. — is jelentősen segítik a hajók biztonságos közlekedését a tengerek országútjain. Sok balesetet előztek már meg azok a tengeri jelzőberendezések, amelyek ködben, sötétben, fényjeleket adnak, egyenletes, periodikusan szaggatott, néhány másodpercig vagy még rövidebb ideig. tartó fényfelvillanásokat, fehér vagy színes fényben, vagy ezek kombinációiban.'A legújabb világítóbóják üzemeltetéséhez már munkába fogták az atomenergiát. A rádioaktív izotóp bomlása közben hőt termel, amit hőelemek elektromos energiává .alakítanak, e módon hosszú időre biztosítván a tengeri jelzőberendezés áramellátását (az izotóptöltetet csupán ötévenként kell cserélni). ‘Képünkön ilyen korszerű bójákat láthatunk, angol szakemberek konstrukcióját, a kihelyezőhajó fedélzetén. A rendkívül szívós, de mégis könnyű, korrózióálló, üvegszállal erősített műanyagból készült burkolatban levő jelzőberendezés, 3,5 méterrel a tengerszint fölé kiemelkedve sugározza szét a különféle jelzéseket. A speciálisan kiképzett tok heves hullámzásban, nagy viharban is minden körülmények közt a víz színén tartja a jelzést. E különleges bójákat kifejezetten azzal a céllal készítették, hogy az Északi- tenger olaj- és földgázfúró-tor- nyait vegyék körül velük, hogy megelőzzék az esetleges ütközéses baleseteket. A bóják még a radarok használata esetén is jó szolgálatot tesznek. Baráti segítség Vietnamnak Szabályszerű vagy példás? Vietnam 1978-ban lépett be a KGST-be, de gazdasági kapcsolatai a tagországokkal több mint két évtizedes múltra tekintenek visz- sza. A Szovjetunió például a vietnami energetikai, vegyi és gépipar fejlesztéséhez járul hozzá jelentős mértékben. Szovjet segítséggel eddig 200 ipari létesítmény épült. Ezek adják az ország egész ón, kénsav és szuperfoszfát termelését, a szerszámgépgyártásnak mintegy 80 százalékát, a kitermelt szén 78 százalékát és a villamos energia több mint 60 százalékát. . Szovjet irányítással épül a Fe- kete-folyón az 1,7 millió kilowattóra kapacitású „Haobinh” vízierőmű, a „Phalai” hőerőmű, az évi 2 millió tonnás kapacitású szénbánya. Ugyancsak a Szovjetunió nyújt támogatást a tea-, kávé- és déligyümölcs-ültetvények bővítéséhez. A nemrég aláírt egyezmények értelmében a Szovjetunió segítséget nyújt a hanoi vasúthálózat rekonstrukciójához, a Hanoit Haiphonggal összekötő út bővítéséhez, a Vö'rös-folyón átívelő Thanlong-híd befejezéséhez. A felhasznált hitelek jelentős hányadát a Szovjetunió térítés nélküli segélyként bocsátotta Vietnam rendelkezésére. A többi KGST-ország is jelentős támogatást nyújt, elsősorban a természeti kincsek feltárásához. Vietnam rendkívül gazdag nyersanyagokban és kedvezőek az ország természeti adottságai is. Ezek kiaknázása révén a jövőben lehetőség nyílik a nyersanyagok, a könnyűipari termékek, a gabona, a gyümölcs, a hal és a faanyagok exportjára. Tavaly Vietnam már teát, kávét, nyersgumit és déligyümölcsöt szállított a szocialista országokba. Az export volumene a jövőben tovább növekszik. SZABáLYSZERO — jegyezte be a kalkulust a tanár úr az egyik tehetősebb gyerek neve mellé az osztály könyvbe. Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk c. regényének szegény hőse alkalmasint kevésbé szabályszerűt kapott, mert neki akkor ezt kellett kapnia. A dolog tán nem >is izgatta oly nagyon, élete, sorsa szempontjából ennek nem -volt különösebb jelentősége. Másfél évtizede, a mi általános iskolánkban a valóban jó pedagógus, jó osztályfőnök már másként csinálta a félévi, é\ végi osztályzást. Nem ő döntött, ráhagyta azt a diákokra, állapítsák meg ők, ki milyen magatartás- és szorgalomjegyet érdemel, ök ismerik egymást igazán, no meg érezzék a döntés felelősségét is. Akkor még — hajdani nebulók — nem tudtuk, hogy ez a demokrácia, a jogokkal való élni tudás élső leokéje, próbatétele. Azt éreztük, hogy nem lehet tréfával elütni az egészet: -mindenki jó volt, senki nem csinált semmi rosszat, mindenki ötös. Annál inkább nem, ment az osztályfőnök szavai igencsak elgondolkoztattak mindannyiunkat:' „Aki nem csinált semmit — rosszat sem —, az „jó”, azaz négyes. Ötös, példás csak úgy lehet, ha valami többletet is nyújtott.” Olyasmit, ami az emberi' magatartás megítélésekor értékelhető. Nem lehet bár centivel, dekával mérni, mégis megvan, s az egyén gazdagodik általa, értékesebb lesz személyisége. Magatartásának ‘a minősége lesz más. AKKORIBAN — ahogy visszaemlékszem — a gyakorlati demokrácia elsajátításának folyamata az általános iskolában volt a legmeggyőzőbb. A kollektív osztályzást -mindenki komolyan vette. A középiskolában már óvatosabbak a diákok, tovább akarnak tanulni, s mit gondolhatnak majd róluk, ha a magaviseletük nem példás?! Az egyetemen, főiskolán meg pénzről, ösztöndíjról van szó. S néhány „okvetetienkedő" miatt több száz forintot kockára tenni? ... A munkahelyen — hisz előbb-utóbb, egyes lépcsőfokok esetleges kihagyásával is, végül ide jutunk — mondhatnánk, nincs idő efféle „haszonta- lansággal". a másik ember lelki életével foglalkoz-. ni. Megvan nek-i'k a maguk’ baja, nekünk is a magunké. Épp elég az, és itt elsősorban dolgozni kell, azért kapjuk a fizetést. És aki többet akar, annak többet kell dolgoznia, vagy — s így pontosabb, ahogyan a most divatos kifejezéseket „magyarra" fordítjuk — jobban! Fölismerte ezt ma már a szervező és az esztergályos, az óvónő és az állattenyésztő, a biztosítási üzletkötő és a kalauz is. Megértették, mert meg kellett érteniük, s keresik az útját-módját — ki-ki a maga területén —, hogyan jobban. Két munkafolyamatot felcserélni, a szerszámot másként befogatni, az eddig veszendőbe ment takarmányt hasznosítani, az ügyfelet, utast pontosan, udvariasan kiszolgálni. Igen, apróságok, de ma már ezekre is óriási szükség van. Enélkül elakadhatna a szekér. ÉS MÉGIS van egy aggály. Bár e tettek társadalmilag fontosak, formálják az embert, jelentős a gazdasági hasznuk, az indíték, a mozgatórugó nem egy esetben a — pénz. Hiába a helyes fölismerés, szemléletváltásra van szükségük azoknak, akik így nézik a dolgokat: ez a munkadarab három fillér, száz ilyen már három forint, hogyan lehetne egyszerűbben még többet gyártani, ó ilyen sokat már nem érdemes, azt úgyse mi kapjuk meg. Lehet, hogy valóban nem ők, de -mindenképpen mi kapjuk meg. Ám igazán elégedettek csak akkor lehetünk, ha ezt valamennyien megértjük. Ha a munkát a munkáért csináljuk jól! És a jó munkáért valóban kapjunk is többet. Aki jól dolgozik, az bátran mondhat véleményt váltótársa, brigádtagja munkájáról, akkor is ha bírál. Nem kell félnie, aijra gondolnia, hogy "egyszer még visszakaphatja ezt. S ha a munkáról -már így beszél, akkor majd más ügyekben is akar és mer szólni. Esetleg még a főnök, vagy a beosztott magatartásáról is, és az érintett is megérti, nem tekinti fúrásnak, vagy akarnok- ságnak a jobbító szándékot. Az ember a munkától eljut a másik emberig, a közösségig. Eközben, bár nem lesz teljesen más, mint előtte, de gondolkodása, erkölcsi értékítélete, szemlélete, magatartása jelentősen gazdagodik. Magasabbra teszi magának a mércét, hiszen egyre jobban kifejezheti, kiteljesítheti önmagát. Mindez már nemcsak lehetőség, hanem igény is számára. Ha tetszik — az önmegvalósítás kényszere. SZABÁLYSZERŰ — mondhatni középszerű — régen is, most is annaik jár, aki egyebet nem csinál, mint gondolkodás nélkül, szemellenzős szabályszerűséggel betartja a szabályokat. Aki „példás”-t akar kapni, annak többet, mást és másként kell adnia! Szemellenző nélkül, alkotóan. Váczi Tamás FEJLŐDIK A MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK TERMELÉSI SZÍNVONALA Állami gazdasági újítók A szocialista mezőgazdaság fejlődésének minden szakaszában a termelési színvonal tökéletesítése a cél. Ugyanekkor az anyagi-műszaki bázis fejlesztését a szocialista társadalom tő feladatának tekinti. Á szakosodé mezőgazdasági nagyüzemekben az elmúlt években olyan eredmények születtek, melyek döntő és kedvező változásokról tanúskodnak. A termelés hatékonyságát az állami- és szövetkezeti gazdaságok berendezéseinek. gépeinek műszaki állapota, felszereltsége; a technológia. a fajta, valamint az alkalmazott agrotechnika határozza meg. Ezért fontos, hogy egy termelési lánc milyen elemekből épül fel, és ezek. hogy kapcsolódnak: kiegészítik vagy fékezik egy mást. Energiapazarlás Nem egyedi, hogy egy guzdusm: vásárol egy nagy értékű berendezést, amely jobb műszaki paraméterei miatt eltér a technológia tervezett teljesítményétől. Ilyenkor — az esetek többségében — szakaszosan üzemeltetik, vagy olyan kényszersebességgel, amit a kapcsolódó gépek elbírnak. Egyik sem megfelelő megoldás, hiszen mindkettő a mezőgazdaság ellen vall. Egy példát kiragadva: az ország — 2,8 millió kilowatt (3,9 millió lóerő) teljesítményt képviselő — traktorállományának 22 százalékát a 80—200 kilowatt teljesítményű nagytraktorok adják. Kihasználtságukat döntő mérték- Leti meghatározza a tábla hosszúsága. A területteljesítmény és az üzemanyag-fogyasztás mutatói a legjobb ^értéket'-’äz11500- méternél hosszabb fbrdulóknál adják. A 200 méteres fordulók rhár 16 százalékos túlfogyasztást jelentenek. Ha viszont a gépek által művelt táblák hosszait összevetjük a nagytraktorok arányával, akkor megdöbbentő eredményt kapunk. Egyharmaduk — a rövid fordulók miatt — túlfogyasztással dolgozik Hasonló- példák tömegével bizonyítható, hogy számos olyan tartalék van a nagyüzemi mező- gazdasági termelésben, amihez még hozzányúlhatunk. A gazdaságokban célul kellene kitűzni, hogy a termesztés-, tartástechnológiákat egyre inkább saját adottságaikhoz tervezzék. Ebben a munkában jelentős szerephez jutnak az újítók. Kényszerhelyzetben A mezőgazdasági ágazatok között az eszközellátásban a legmostohább helyzetben a kertészet van. Célgépeinek jó része csak évente egy, esetleg két műveletre használható, és főként tőkés országból szerezhető be. Az elmúlt évben az 5 millió dollár értékű gépvásárlás nem oldotta meg az ágazat gondjait, viszont kedvezően hatott a hazai gépgyártásra és az üzemi újítókra. Nem vitás, hogy csak ott lehet számottevő az újítómunka, ahol a vezetőség a jó ötletek gyakorlati megvalósítását felkarolja, ösz- ‘tóvízb-rTe'frriészéfés.i- hogy az újítások haszna nemcsak anyagilag mérhető'. 'Egyiegy''módosítás "az adott berendezésen a termesztés- technika szintjének emelésén túl elősegítheti a balesetek megelőzését, vagy a munkakörülmények javítását is stb. Nagy jelentősége van a szocialista versenymozgalomnak, ami szintén serkenti az újítókat, az esetleges hiányosságok „házon belüli” pótlására. I Élenjárók Báes-Kiskun megye állami gazdaságaiban az elmúlt évben ösz- szesen 166 újítást adtak be, s ebből százhuszonhetet elfogadtak. Ezeknek már tavaly mérhető haszna 4,5 millió forint volt. Az egyik élenjáró kollektíva & Bajai Mezőgazdasági Kombinát Május 1. szocialista brigádja. A V'eichand József vezette központi javítómuhelyi brigád az elmúlt években 32 újítást adott be, amiből eddig huszonötöt már hasznosítottak. A tehénkörmöző szerkezettől a John Deer erőgépre szerelhető szántóföldi permetezőig számos újszerű megoldással járultak hozzá a gazdálkodás eredményességéhez. A Kalocsai Állami Gazdaságban is ösztönzik az újítókat. Ennek eredménye többek között a fűszerpaprika magnyerését gyorsító roppantógép, ezzel a feldolgozási technológiát sikerült ter- -thelékéíiye'bbé BéÖft?.3* Be ^agyéWítt megoldották a tartályláda billen- 1 térét”'is', amit ‘eddig' essek1“* tőkés országokból származó gépekkel tudtak megvalósítani. Izsákon mar sok éves hagyománya van „a vedd észre, tedd szóvá, és oldd meg” mozgalomnak. Az aprónak tűnő technológiai változtatások egyre gördülékenyebbé teszik a termelést, csökken a veszteség, nő a termelékenység. Az újítók munkája is erősíti a szocialista tulajdon iránt érzett személyi felelősséget. Sajnálatos azonban, hogy az ésszerű és ötlet- gazdag megoldások széles körű elterjesztésére nincs lehetőségük. A szakmai bemutatókon gyakran értetlenül állnak a meghívottak, amikor az egyik hazai gépgyártó vállalat bemutatja azt a berendezést, amit — a reklám hiánya miatt — önmaguknak kellett nagy áldozatok árán megoldani. Szükség lenne egy jobb ösztönző rendszer kidolgozására is. A jelenlegi közgazdasági szabályozók engedélyezik, hogy a gazdasági tevékenység eredménye szerint képződő anyagi ösztönzési alapot részben a technikai haladás fejlesztésére — újítási díjként — felhasználják. Az alap fő forrása lehet az új technika bevezetéséből származó nyereség. A gazdaságossági mérték szerinti díjazáskor pedig fokozatosan megszüntethető a prémiumok egyen- lösdi jellege. Czauner Péter HIÁNYOK ÉS LÁTSZATHIÁNYOK Ezért a pici alkatrészért a fél országot bejártuk — mondta a minap gépszerelő ismerősöm, s néhány apró tömítésre mutatott. — Node, vettünk is mindjárt vagy százötvenet, hogy máskorra is jusson. A példa pedig „ragadós”. Időnként filléres értékű, de nélkülözhetetlen alkatrészek tűnnek el a mezőgazdaságot ellátó vállalatok raktáraiból. Nélkülük viszont esetenként állnak a gépek, ezáltal lassan halad a határban a munka. ]YTnnnnn1hplv7Pthpn Az elmúlt év öszén Mezőtúron lUUIIU|IVlllCyfClUCIl megrendezett gépkereskedelmi tanácskozáson mondta Hinczki János, a Mezőgazdasági Gépalkatrész-kereskedelmi Vállalat (MEGÉV) igazgatója: „A szállítók nagy része monopolhelyzetben van, ami abból adódik, hogy a gépet szállító cég rendelkezik a legoptimálisabb alkatrész- gyártási feltételekkel, és a főbb szerkezeti alkatrészeknél nincs kon- kurrencia...” - •, Az előbbiek igazolására néhány számadat: a vállalat 1979. I. negyedévi — idejében leadott! — rendeléséből 67,8 százalék, a II. negyedéviből 54.7 százalék nem a MEGÉV által kért ütemezés szerint került visszaigazolásra. Ugyanakkor a szállítók évente 200—300 millió forint értékben nem igazolnak vissza megrendelést. Jó néhány alkatrész esetében pedig túlságosan hosszú (1,5—2 év) az utánpótlási, szállítási ’ idő. A szerződések megkötésekor és teljesítésekor tehát rendkívül sok a bizonytalanság. Sajnálatos módon minden évben ugyanazon cikkeknél érvényesül ez a bizonytalanság. Ilyenek például: a K—700 és a Zetor C. 12045 típusú traktorok motorikus alkatrészei, vagy az E—516 kombájn fékalikatrészei. A legtöbb bosszúságot a látszathiányok okozzák. Amíg az ország egyik felében roskadoznak a raktárpolcok a hiánycikknek kikiáltott alkatrészek miatt, máshol mutatóba sem akad belőlük. Ebben persze a mezőgazdasági üzemek anyagbeszerzői is ludasak, mert gyakorta túlzott mennyiséget vásárolnak, így másoknak nem marad. nnamvnc l/nriln7nc Á fölösleges keresést szüntette meg ivepernyu» Keruezes a MEGÉV, amikor 1979 októberében 3 db. ún. videoterminál készüléket állítottak munkába a vállalatnál. A videoterminálok bevezetésének alapfeltétele a már öt éve használt számítógépcsoport volt. Ez a MEGÉV adatbankja. Országos és megyei méretekben cikkelemenként képes kimutatni a meglevő és az elfogyott alkatrész-mennyiségeket darabszámban és forintban. Az adatokból előre tervezhető a beszerző# és a „terítés”, azaz, hogy az egyes alkatrészekből hány darabot kapjanak az AGROKER-ek. A vevő teendője tehát: a legközelebbi AGROKER-nél megpróbálja beszerezni a szükséges alkatrészt. Ha ott nem kap, akkor a vállalattól (esetleg a saját gazdaságból) telefonon vagy telexen felhívja a MEGÉV illetékes osztályát és onnét a videoterminál segítségével néhány perc múltán választ adnak. Egy-két gomb benyomása után a videoterminál képernyőjén (vagy papíron írásban) látható lesz, hogy hol, melyik megyei vállalatnál, hány darab található a keresett alkatrészekből. Olyan ez, mint egy állandóan változó térkép, amely részletes információt nyújt, ezáltal pedig fölösleges utazások takaríthatok meg. Z. S. T.
