Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-06 / 104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Egyhetes gyász Jugoszláviában Részvéttáviratok Tito elnök elhunyta alkalmából Jugoszláviában egyhetes gyászt rendeltek el Tito elnök el­hunyta alkalmából. Ljubljanában nyilvánosságra hozták pz orvosi konzílium jelentését Tito elnök halálának körülmé­nyeiről. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság El­nöksége vasárnap este Belgrádban ülést tartott. Joszip Broz Tito jugoszláv államfő földi maradványait kü- lönvonaton Ljubljanából Belgrádba szállították és a Jugosz­láv Szövetségi Nemzetgyűlés épületében felravatalozták. A világ minden részéből részvéttáviratok tömege érkezik Belgrádba, melyben méltatják az elhunyt jugoszláv államfő történelmi' érdemeit, kimagasló személyiségét. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 104. szám Ára: 1,20 Ft 1980. május 6. kedd A Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Elnöksége-Lazar Kolisevszki alelnök elnökletével vasárnap este Belgrádban Ülést tartott. Az ülés egyhangú határo­zattal megállapította, hogy az al­kotmány 328. cikkelye értelmé­ben Joszip Broz Tito halála kö­vetkeztében Lazar Kolisevszki al­elnök ezennel átvette a Jugoszláv Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Héttőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkez­dődött az Akadémia utóbbi négy­éves munkájáról beszámoló és tisztújító közgyűlése. A sorrend­ben 140. közgyűlés megnyitásán részt vett, és az elnökségben fog­lalt helyet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Az Akadémia tagjain kí­vül nagy számban vettek részt tudományos életünk legjelentő­sebb idei eseménysorozatának nyitányán a hazai tudományos élet ismert személyiségei, az aka­démiai kutatóintézetek vezetői, a szellemi műhelyek munkásai, egyetemi tanárok, kutatók. A közgyűlést Szentágothai Já­nos akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a ta­nácskozás résztvevőit, majd szó­beli kiegészítést fűzött az elnök­ség írásos beszámolójához. Egye­bek között felhívta a figyelmet arra, hogy a "mostani közgyűlésen az elnökség mellett a főtitkár, a tudományos osztályok, a területi és az elnökségi bizottságok, va­lamint az Akadémia néhány más szervezeti egységének képviselői is összefoglalóan, a visszatekin­tés igényével számolnak be az elmúlt négy év eredményeiről. A Magyar Tudományos Aka­démia 1980. évi közgyűlésére ké­szített elnökségi beszámoló szá­mot ad az 1976—80. közötti tes­tületi munka főbb vonásairól. Az elmúlt években a tudománypoli­tika következetes alkalmazásának eredményeként tovább nőtt a tu­domány szerepe a társadalmi, po­litikai, gazdasági, kulturális élet­ben. A 'tudományos kutatások mind szorosabban kötődnek a szo­cialista társadalom építésének fel-. adataihoz. Ezt követően az Akadémia el­nöke részletesen szólt a tudomá­nyos élet fejlesztésének intenzív szakaszával járó feladatokról, a tudomány és a gyakorlat kapcso­latáról, a tudományirányítás idő­szerű tennivalóiról, a tudomány­nak a társadalmi tervezésben való részvételéről. Az elnöki beterjesztést köve­tően Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára tartott expozét. A főtitkári írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében rész­letesen elemezte az akadémiai intézetek irányító tevékenységét, a kutatóhelyi hálózat fejlődését, az akadémiai intézmények részvé­telét a kiemelt kutatási felada­tokban, a kutatási eredmények és ezek gyakorlati alkalmazását. A közgyűlés nyitógyűlésén ad­ták át az akadémiai aranyérmet, és az akadémiai díjakat. A Ma­gyar Tudományos Akadémia El­nöksége az 1980. évi aranyérmet Tolnai Gábor akadémikusnak adományozta hosszú időn át vég­zett eredményes irodalomtörténe­ti kutatásaiért, valamint tudo­mányszervezői és oktatói munkás­ságáért. Délután megkezdődtek a köz­gyűléshez kapcsolódó tudomá­nyos osztálygyűlések. (MTI) A KÜLKERESKEDELMI EGYENLEG JAVÍTÁSÁÉRT Exportbővítő beruházás az Alummiumpigmentnél Legfontosabb gazdaságpoliti­kai feladatunk a külkereskedelem egyenlegének javítása a gazdasá­gos kivitel növelésével és a be­hozatal mérséklésével. Ezen a té­ren- az elmúlt évben már szerény eredményt ért el a népgazdaság, javult a mérleg, de az egyensú­lyi helyzet megteremtéséhez és tartóssá tételéhez még sokasok erőfeszítésre van szükség. A tőkés export növelésére Bács-Kiskun ipari üzemei is törekednek. A Kőbányai Könnyűfémmű 900 millió forintos, a VI. ötéves terv­időszakra is áthúzódó fejlesztésé­nek szintén célja az export-áru­alap bővítése, s éhhez hitelt vett föl az ilyen törekvések segítésé­re létesített központi alapból. A kecskeméti Alumíniumpigment gyáregysége részese a fejlesztés­nek. Két termelésbővítést elősegí­tő beruházás is folyamatban van az üzemben. Az egyik fejlesztés az alumíniumfólia-gyártás foko­zását teszi lehetővé. Általa tudják majd biztosítani az egész hazai dohányiparnak szükséges csoma­golóanyagot, lehetővé teszi a ház­tartási alumíniumfólia-készítés felfuttatását, s e fejlesztés révén áll majd rendelkezésre az az alap­anyag, amely a készételtálcák'ha- zai előállításának megkezdéséhez szükséges. A beruházás kivitelezője a Bács megyei * Építési és Szerelőipari Vállalat, a befejezés határideje 1980. június 30-a. Mint a fentiek­ből kitűnik, a határidő csúszása országos számításokat húzna ke­resztül. A munkálatok jelenlegi állása szerint a BÁCSÉPSZER- nek fokozott erőfeszítéseket kell tennie, hogy június végéig elké­szüljön az építményekkel. A házai aluminiumfólia-terme- lés bővítése következtében meg­növekszik majd a hulladékmeny- nyiség, amit úgy lehet leggazda­ságosabban hasznosítani, ha fel­dolgozzák alumínium pasztává. Ezért indították el a gyáregység­ben a másik beruházást, amely­nek célja a pasztagyártás évi 1000 tonnával való növelése, amit ki­zárólag tőkés exportra szállítanak majd. A beruházás befejezésének határideje 1981. június 30-a. Miközben folyik a két beruhá­zás, a termelés nem eshet vissza. A gyáregység igazgatója, Hauska Miklós elmondta, 'hogy az idei terv szerint 1800 'tonna alumí­nium füttert állítanak elő, amiből 1540 tonnát tőkés exportra szál­lítanak. Az 1720 tonnás paszta­előirányzatból 1175 tonnát rendelt meg tőkés üzletfél, 150 tonnát pe­dig szocialista országba küldenek. A termékeket többek közt az USA-ban, Dániában, Norvégiá­ban, az NSZK-ban, Ausztriában, Irakban és Jugoszláviában hasz­nálják fel. Belföldi megrendelésre 250 tonna alumínium festéket és tíz tonna port gyártanak ebben az évben. Az építkezések nehezítik a munkakörülményeket, ennek elle­nére a kollektíva teljesítette az első negyedévi tervet. Előállítot­tak 713 tonna füttert, 346 tonna Szociaüstá Szövetségi Köztársaság államfői tisztét. Az államelnökség alelnökévé egyhangúlag Cvijetin Miatovicsot, az elnökség tagját, a Bosznia- Hercegovinai Köztársaság képvi­selőjét választották meg. Lazar Kolisevszki 1914-ben szü­letett Macedóniában. 1930 óta a JKP tagja. A kragujevaci fegy­vergyárban fémipari szakmunkás­ként dolgozott, s az illegalitásban először a gyári, majd a városi pártbizottság titkáraként tevé­kenykedett. '1941-ben a JKP Köz­ponti Bizottsága megválasztotta a Macedón tartományi pb titkárá­vá. A második világháború kitö­résétől a macedóniai partizánosz­tagok vezetője lett. 1941 novem­berében azonban a bolgár fasiszta rendőrség elfogta és halálra ítél­ték. Az ítéletet később életfogy­tiglani börtönre változtatták. A börtönből csak a fasizmus ösz- szeomlása után szabadult ki, s nyomban átvette a Macedón KP KB titkári tisztét, s ezt a tisztsé­get viselte egészen 1963-ig, ami­kor négy évre megválasztották a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége Orszáaos Választmá­nya elnökévé. 1967-től a föderá­ció tanácsának tagja. A Macedón Köztársaság képviselőjeként 1972- ben, 1974-ben és 1979-ben az ál­lamelnökség tagjává választották, egyéves megbízatással. Ez év má­jus 15-ig az államelnökséa alelnö­ki tisztét töltötte volna be.. * Vasárnap a TANJUG «hírügy­nökség közölte az orvosi konzí­lium jelentését Tito elnök halálá­nak körülményeiről. Eszerint május 4-én a. kora dél­utáni órákban Joszip Broz Tito köztársasági elnök általános egész­ségi állapotában további jelentős rosszabbodás állt be. A szükséges orvosi intézkedések alkalmazása ellenére, fokozatosan kihunytak az összes életfunkciók, s Joszip Broz Tito helyi idő szerint 15 óra 05 perckor elhunyt. Tito elnök hosszú éveken át cukorbetegségben szenvedett. E betegség következtében lába vér- edényeiben súlyos érelmeszesedé- ses elváltozások álltak elő, lábiz­maiban károsodás következett be, s ez járási zavarokat okozott, va­lamint vesekárosodást idézett elő. A bal lábban a keringési za­varok első ízben 1979 december • A jugoszláv néphadsereg tisztjei az elhunyt Tito elnök ravatalánál, a ljubljanai „Szlovénia-palota” dísztermében. végén jelentkeztek. Mivel álla­pota az intenzív konzervatív ke­zelés ellenére is romlott, Tito el­nök egyetértésével úgy döntöttek, hogy sebészeti beavatkozáshoz fo­lyamodnak. A tervezett műtétet 1980 január közepén hajtották végre, röviddel ezt követően azon­ban a vérkeringésben általános komplikáció következett be, így hét nappal később, az elnök bele­egyezésével amputálni kellett bal lábát. A továbbiakban teljesen meg­szűnt a veseműködés, pzért mű­vese alkalmazásához kellett fo­lyamodni. A betegség során a kö­vetkezőkben számos komplikáció következett be és mindez mégin- kább veszélyeztette az elnök álla­potát. Szepszis (vérmérgezés), többször ismétlődő tüdőgyulladás és belső vérzések következtek be, végezetül a máj súlyos károsodá­sa erős sárgaságot és kómás ál­lapotot idézett elő. A többször megismétlődő .súlyos infekció (fer­tőzés) és a hosszan tartó magas láz, a szív és a keringési rendszer gyengülése minden terápia elle­nére teljesen kimerítette Tito el­nök erejét, s így következett be az összes életfunkció fokozatos megszűnése. Az államfő haláláról szóló je­lentést az orvosi konzílium hét tagja, valamint az elnök hat sze­mélyi orvosa írta alá. Ljubljanában, a szlovén köztár­sasági képviselőház előtt hétfőn reggel gyászgyűlést rendeztek. A város lakói ezúttal vettek yégső búcsút Joszip Broz Titótól. A ko­porsót ezután a gárdisták gyász­kocsiba tették, amely diszkíséret- tel, százezrek sorfala közt elindult á pályaudvarra, ahonnan á kopor­sót különvonat vitte Zágrábon át a fővárosba, Belgrádba. Zágráb­ban a jugoszláv nemzeti lobogó­val letakart koporsót a pályaud­var előtt felállított ravatalra he­lyezték, ahol több százezres tö­meg búcsúzott az elhunyt elnök­től. Ezután a vonat folytatta útját. • Elöl a leendő raktár váza, a háttérben a mélynyomó hengerüzem. (Tóth Sándor felvételei) • Az aluminiumhulladékot őrlő golyósmalomsornál Józsa Ferenc fóliafiittert adagol. pasztát, 114 tonna festéket és tíz tonna alumínium port Az alumí­nium festékeket felületvédelemre használják. A füttert a gyógyszer- ipar hasznosítja, vagy festékké és pasztává dolgozzák tovább a vá­sárló cégek. Az utóbbi cikk a gázbeton fontos adaléka. Az igaz­gató arról tájékoztatott, hogy a nfinőségre évek óta nem érkezett reklamáció a gyáregységbe, csak most egy-két esetben a beruhá­zás megkezdése óta. Szennyeződés került a termékekbe, egy-két do­bozba, aminek oka fegyelmezet­lenség volt. A hasonló esetek el­kerülésére intézkedéseket tettek, hiszen a piaci jó hírnév megőr­zése rendkívül fontos. Annál is inkább, mert a világ­piacon növekszik a kereslet azok iránt a cikkek iránt, amelyeket gyártanak, s emelkednek az árak. Ez ideig állják a versenyt, a ter­melés gazdaságossága megfélelő. Természetesen a hatékonyság fo­kozása náluk is követelmény, aminek többek közt azzal akarnak eleget tenni, 'hogy a termékössze­tételt a magasabb értékű gyárt­mányok javára változtatják meg. A cél az, hogy ugyanabból az alapanyag-mennyiségből több nyereséget hozó, színvonalasabb terméket állítsanak elő, erre irá­nyulnak a- gyártmányfejlesztő kí­sérletek. A. T. S. Nem a garanciarendeletek hiányoznak, hanem a dátum­bélyegzők — fakadt ki a vevő, amikor a- hatodik zacskót is csalódottan tette vissza az ön­kiszolgáló bolt polcára; egyi­ken sem szerepelt a gyártás időpontja. A dohogás jogos, ám tárgya, a dátumbélyegző tény­leges vagy képletes hiánya té­ves; a szavatosság ideje nem tartozik a garancia fogalomkö­rébe. Aki valamiért garanciát vállal, az kezeskedik a szóban forgó dologért. A jótállás fő­ként termékre, vagy némely esetben szolgáltatásra érvé­nyes; hibátlanságát állítja a gyártó, a szolgáltató. S ha mégis hibás az a valami, akkor díjtalanul javítani, cserélni kell, vagy árengedményt adni a vevőnek. Szó sincs ilyenkor a jóté­konykodásról, a vásárló iránti készségeskedésről. Az esetek túlnyomó részében a garancia ára benne van a termék árá­ban. Az árhatóság által jóvá­hagyott kulcsok alapján ugyan­is a garanciális átlagköltség fi­gyelembe vehető az árképzés­nél. A vevő azonban az üzlet­ben vásárolt. Éppen ezért az áru tulajdonosa a kereskedővel szemben érvényesítheti jogait, s a kereskedő a gyártóval. Pa­píron ez így roppant egyszerű, a valóságban azonban még rengeteg a vita, ezért gyakori, hogy innét oda, onnét amoda küldözgetik a vevőt; szabadulni akarnak tőle. Ahogy a kezesség, úgy a Belgrád lakói a főpályaudvaron várták az elnök földi maradvá­nyait, s rótták le előtte kegyele­tüket. Ezt követően Joszip Broz Tito földi maradványait a jugo­szláv nemzetgyűlés épületébe szál­lították, ahol ravatala előtt má­jus 5-én 18 órától május 8-án 12 óráig vonulhatnak el a gyászo­lók. Ravatalánál közben díszőrség váltja egymást. A világ minden tájáról özönle­nek a táviratok Belgrádba. Az üzenetek méltatják az elhunyt ál­lamfő történelmi érdemeit, ki­emelkedő politikai személyiségét. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa részvétüzeneté­ben kiemeli, hogy a világ közvé­leménye úgy ismerte meg Joszip Broz Titót, mint a béke, az eny­hülés és a békés egymás mellett élés védelmezőjét, mint az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik alapítóját, aki több mint negyven éven át vezette a JKSZ-t, ' aktívan harcolt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom soraiban, a reakciós erők ellen, a népek biztonságának szavatolásá­ért és a társadalmi haladásért. •A LEMP KB részvéttávirata méltatja Tito elnöknek a fasizmus elleni harcban és a szocialista Jugoszlávia építésében szerzett ér­demeit. A CSKP KB részvéttáviratában hangsúlyozza, hogy Tito élete el­választhatatlanul összefonódott a . jugoszláviai munkásosztály for­radalmi mozgalmával, a második világháború antifasiszta küzdel­mével és testvéri Jugoszlávia si­kereivel. Az NSZEP KB résztvéttáviratá- ban rámutat, hogy Tito személyé­ben kiemelkedő munkásvezető és államférfi hunyt el. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár rámutatott, hogy Tito mélyreható befolyást gyakorolt a nemzetközi politikára. (Folytatás a 2. oldalon.) legtöbb garanciális kötelezett­ség is önként vállalt felelősség. Így például kézenfekvő: ha valaki leejti tv-készülékét, ak­kor nem érvényesítheti a ga­ranciális javításra vonatkozó jogát. A szavatossági felelősség viszont nem korlátozható, nem zárható ki, éppen ezért kell különbséget tennünk közötte és a garancia között. Szavatos­sági ideje van például a tej­fölnek, a gyártó mindenkor köteles a szavatosságot rögzítő előírásoknak eleget tenni. Igaz, megtörténik, hogy a délután nyitó bolt előtt a tűző napon állt reggeltől a tej, a tejtermék. S mégis: a szavatosságnál nem szempont, hogy vétkes-e a gyártó; mindenképpen felel. Így szavatossági felelősség a „kötelező" néven számon tar­tott gépjármű-biztosítási for­ma is. Általában nagy értékű, tar­tós fogyasztási cikkekre alkal­mazzuk a garanciát, egyebek közifit a gépkocsikra, a búto­rokra, a háztartási gépekre, híradástechnikai készülékekre, órákra stb. Az érzékelhetöség kedvéért említsük meg, hogy évi ötvenmillió forint fölött volt a kár a legutóbbi eszten­dőkben a bútorok szállítás köz­beni sérülései miatt. Tavaly 109 ezer személygépkocsi, 117 ezer motorkerékpár került a vevők tulajdonába. A gyártók­tól 421 ezer tv-készülék, 45S ezer hűtőszekrény hagyta el a szerelőszalagokat. Egy év alatt 2,23 millió esetben javítottak a szolgáltatók személygépko­csit, s ebből a garanciális ja­vítás 412 ezer volt. Az összes tv-javításnak több, mint az egyharmada, a varrógép-javí­tások fele, az automata mosó­gépek reparálásának hatvan százaléka tartozott a garancia körébe. Az állami vállalatokról szó­ló törvény adott része éppúgy a fogyasztó védelmét szolgálja, mint a belkereskedelmi tör­vény ide tartozó paragrafusai, nem szólva a Polgári Törvény­könyvről, amely szintén hatha­tós támasz a bajba jutott vá­sárlónak. S ide tartoznak a szállítási szerződésekről stb. — rendelkező jogszabályok is. Az ipari termékek minőségének védelméről alkotott jogszabá­lyok például pontosan előír­ják, mi az, amit csakis garan­ciával lehet forgalomba hozni, milyen jogai és kötelezettségei pannak a vevőnek, a gyártó­nak, s így tovább. A garancia- levél, a jótállási jegy és sok más, egy-egy tárgyi darabja annak a személytelenné vált folyamatnak, amit "a tömegter­melés, tömeges értékesítés gya­korlata alakított ki. Így „vala­kihez" mégiscsak tartozik az áru, valaki mégiscsak felel a birtokunkba került jószágért, azaz van valamelyes bizton­ságérzetünk a vásárláskor; nem zsákbamacskát veszünk., Ezt szolgálja az is, hogy a belkereskedelmi törvény előírja bizonyos időben, a termék úgy­nevezett átlagos élettartamán keresztül a folyamatos alkat­rész-utánpótlás kötelezettsé­gét, továbbá a javítás feltéte­leinek megteremtését stb. A minőségért való jótállás tehát nemcsak a vevőt védi, hanem a termelőt is pontosabb,. megbízhatóbb munkára, mi­nőségellenőrzésre kényszeríti. ■■ í

Next

/
Thumbnails
Contents