Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-05 / 103. szám

1980. május 5. • PETŐFI NÉPE • 3 MÁJUS 5^_A_ SZOVJET SAJTÓ NAPJA A Magyar Újságtól az Új Szóig • Az Új Szó szerkesztőségében, a budapesti New York palotában (ma: Hungária). Jobbról Illés Béla főszerkesztő, balról Kassai Géza főszer­kesztő-helyettes ül. Jobbra hátul Gyáros László, balról a második Lévai Béla. Az Akadémia száznegyvenedik közgyűlése A magyar olvasóközönség a háború utolsó időszakában Is­merkedhetett meg a szovjet sál- tóval. Az akkori idők elsői ma­gyar nyelvű szovjet lapja, a Magyar Djság. a későbbi DJ Szó munkatársa volt Lévai Béla, a Rádió- és Televízió Ojság mai főszerkesztője. Megkértük, be­széljen akkori emlékeiről. — Én a lapnak csupán szerény» munkatársa, voltam. Mégis mivel univerzális feladatokat kelleti el­látnom, előbb a harci események tudósításában, később a békés építőmunka korszakában, a parla­menti tudósítástól a hírszerkesz­tésig, az újjáépítés eredményeitől az újraéledt kulturális élet sok­féle eseményéig, ezek az idők, ez a munka újságírói pályafutásom legérdekesebb, legsokrétűbb, leg­izgalmasabb feladatait jelentették. 1-944 kora őszén, amikor a 4. Ukrán Front a Kárpátokon való átkelésre készült, jelentettük meg a Magyar Üjság. első példányait Illés Béla őrnagy parancsnoksága alatt. Feladatunk akkor az volt, hogy a velünk szemben álló 1. Magyar Hadsereg katonáit tájé­koztassuk és ráébresszük őket ar­ra, hogy harcuk idegen érdekért, rossz, veszett ügyért folyik, és hogy végre ismerjék meg az igazságot a Szovjetunióról, a szov­jet népről, a szovjet hadseregről. Később, ahogy az ország felsza­badítása előre haladt, eljutott az újság a felszabadult területek ma­gyar lakosságához is. A lap ak­kor frontkörülmények között mozgó szerkesztőségben, autóra szerelt frontnyomda segítségével készült, illetve ahol találtunk,al­kalmas nyomdát, ott azt vettük igénybe. Szerkesztőségünk a Kár­pátokon való átkelés Iután Mun­kácsra, majd az Ideiglenes Nem­zeti Kormány megalakulása után Debrecenbe költözött. Itt egyesült a 2. Ukrán Front „Híradó” című Bele a pirosba A kora reggeli csúcsforgalmi időszakiban — érthető módon — mindenki siet. Ez azonban nem veszélyeztetheti mások testi épsé-' gét. Az a tapasztalat, hogy Kecs­kemét csomópontjaiban elhelye­zett forgalomirányító jelzőlámpák­nál a feltorlódott gépjárműsor a szabad jelzésre elindul, s aki e járműsor végén helyezkedik el, úgy érzi* még neki is joga van át­haladni, holott a lámpa már pi­rosra váltott. Mondani sem kell, hogy az ellenőrzést végzők a pi­rosba behajtóktól jó néhány ezer forint helyszíni bírságot „szedtek be” ezért az életveszélyes ‘manő­verért. Akadtak természetesen olyanok, aki'k igyekeztek megma­gyarázni a bizonyítványt, bizonyí­tani, hogy ők még a sárga fényre hajtottak be a kereszteződésbe. A rádióval végzett ellenőrzés azon­ban meggyőzte őket állításuk tart­hatatlanságáról. Feltehető, hogy akik kifizették a helyszíni bírsá­got, máskor meggondolják, hogy behajtsanak-e a pirosba, nemcsak azért, mert esetleg a következő sarkon rendőr kéri a jogosítványt, hanem azért is, mert rádöbben­tek, milyen veszélynek tették ki önmagukat, családjukat. A rendőr lélekjelenléte Kecskeméten nagyon sok bal­eset okozója az elsőbbségi jog magyar frontújságjával, amelyet Rath Károly vezetett. Az egyesült lap 1945 február első napjaiban Pestre költözött és ettől kezdve Új Szó néven jelent meg. A szer­kesztőség tagjai közül a már em­lítetteken kívül feltétlenül szeret­nék megemlékezni a fiatalon, tra­gikus körülmények között el­hunyt Oldner Vladimir hadnagy­ról, Kassai Géza fiáról. A szer­kesztőségben néhány antifasisz­ta iskolát végzett volt hadifogoly tiszt és katona, továbbá szovjet újságírók dolgoztak. Nem sókkal az újság Budapestre költözése után került a szerkesztőségbe Gyáros László és Zsombor János. A lapot kezdetben szovjet fel- derítők, illetve partizánok vitték át a vonalakon, vagy úgynevezett agit-gránátokban lőtték át. Hadi­semmibe vétele. A Rákóczi úton haladtunk a rendőrségi járőrgép­kocsival, s balra kanyarodáskor — nekünk volt elsőbbségünk — a rendőrségi kocsi elé kanyaro­dott Hajdú István, a PB 72-38 forgalmi rendszámúi személygép­kocsival. Az ütközést csupán a rendőr lélekjelenléte hárította el. Hajdú Istvánt megállították, s elsőbbségi jog meg nem adása, va­lamint balra kis .ívű kanyarodás miatt 300 forintra bírságolták. Vajon mit várhat egy magánautós, ha már a rendőrségi gépkocsinak sem adnak elsőbbséget? A Budai kapunál, a Bethlen körúton haladt a ZV 35-00 forgal­mi rendszámú személygépkocsi, majd hirtelen irányjelzés nélkül balra kis ívben elkanyarodott a Vacsi közbe. Kállai Ferencné Kecskemét, Művész utca 8. szám alatti laikos nem is tagadta a sza­bálysértést, kifizette a 200 forin­tot. Ha szemben egy teherautó jön, ki tudja, mi lett volna a vég­eredmény? Erre még gondolni sem jó. Óvni a gyalogosokat A közlekedésrendészeti szabály­zat nagyon világosan és érthe­tően írja elő, hogy ha párhuza­mos közlekedés ésetében a kije­lölt gyalogos átkelőhelyhez érke­ző gépkocsi a másik sávban las­sít, fékez, vagy megáll, a mellet­te levő forgalmi sávban közlekedő foglyok százai később elmondták, hogy az újság ily módon el is ju­tott hozzájuk. Debrecenből már futárszolgálat vitte szét az ország felszabadult részeibe a Magyar Újságot. Az Új Szó eleinte heten­te kétszer, majd háromszor, ké­sőbb naponta megjelent. Hamaro­san népszerű lett a magyar olva­sóközönség körében. Az Új Szó utolsó száma az új­jáépítés befejezésekor, 1948. ápri­lis 4-én jelent meg. Mai szemmel visszatekintve is nyugodt szív­vel állapíthatom meg, hogy a ne­héz körülmények ellenére, a kitű­nő újságíró gárdának köszönhe­tően az Új Szó színvonalas lap volt. amelyet a közönség szívesen olvasott. G. I. járműnek ugyanezt kell tennie. Az ellenőrzés során tapasztaltuk, hogy a gépjárművezetők ezt a szabályt nem veszik figyelembe. Egy pél­da : A Móricz Zsigmond utcai gya­log-átkelőhely előtt —miután gya­logosok haladtak át — a rendőr­ségi gépkocsi megállt. A külső sávban az UK 26-72 forgalmi rendszámú Trabant nem adott el­sőbbséget a gyalogosoknak és to­vábbhajtott. A rendőrségi gépko­csi követte és ekkor egy újabb szabálytalanságot észlelt: a Tra­bant vezetője egy egyenesen ha­ladó; segédmotorkerékpár előtt — azt fékezésre kényszerítve — bal­ra elkanyarodott. Seöbő Ildikó, Kecskemét, Kaszap utca 16. szám alatti lakos nem ismerte el a ket­tős szabálysértést, ezért feljelen­tették. Ez nyilvánvalóan többe kerül, mint a helyszíni bírság. A kecskeméti közúti közlekedé­si ellenőrzést a rendőrség nagy apparátussal végezte, bevonta az önkéntes segítőket. Volán-ellen­őröket. A reggeli és a délutáni csúcsforgalmi időszakban nem ke­vesebb, mint 755 gépjárművet el­lenőriztek, s 954. személyt igazol­tattak. A szabálysértések nagy számára jellemző, hogy 105 gép- járművezetőt kellett a helyszínen megbírságolni, összesen 12 ezer fo­rintra. Ezenkívül több szabály- sértőt feljelentettek. Gémes Gábor Emlékezés a fasizmus mártírjaira A második világháború befeje­zése, a hitleri Németország fölött aratott ^győzelem közelgő 35. év­fordulója alkalmából a Magyar Partizán Szövetség nácizmus ül­dözöttéinek bizottsága vasárnap koszorúzási ünnepséget rendezett a rákoskeresztúri Kozma utcai te­metőben a mártírok emlékművé­nél. Az egybegyűltek azokra em­lékeztek, akik a náci koncentrá­ció? táborokban, a fasizmus vé­res gaztetteinek következtében életüket vesztették. Gáspár Gyula, a NÜB vezető­ségi tagja beszédében egyebek közt hangsúlyozta: — Különös hálával és szeretettel gondolunk a Szovjetunióra, amelynek legna­gyobb része volt a győzelem ki­vívásában, s amely a fasizmus el­leni harcban a legtöbb áldozatot hozta. Most, amikor megemléke­zünk a háború és a fasizmus ál­dozatairól, nem elég, ha csupán a múltra gondolunk. Egyidejűleg is­mételten meg kell fogadnunk, hogy az újfasizmüs. a militariz- mus minden megnyilvánulásával szemben a legélesebben, a legha­tározottabban fellépünk, bárhol és bármilyen formában jelentkez­zék is. A beszédet követően elsőként a NÜB nevében November László elnök. Szőnyi János titkár és Gás­pár Gyula koszorúzott. (MTI) Igazgatóképzés Három éve képeznek egyetemi szinten iskolaigazgatókat, szakfel­ügyelőket, az oktatásügy irányítá­sában dolgozó szakembereket az ELTE természettudományi karán. Az Oktatási Minisztérium most ismét meghirdette a pedagógia ki­egészítő szakos speciális képzést a már főiskolai vagy egyetemi okle­véllel rendelkező vezetőknek. Az EL TE természettudományi karán közoktatás-irányításból, iskolave­zetésből és nevelésszociológiából szerezhetnek speciális ismereteket a. jelentkezők, a Pécsi Tanárkép­ző Főiskolán — kihelyezett tago­zaton — közoktatás-irányításból. Az iskolavezetőkből általános és középiskolai igazgatók, igazga­tóhelyettesek, valamint általános Jés szakfelügyelők gazdagíthat fák ismereteiket, a másik két specia- lizációra pedig az Oktatásügy irá­nyítóin kívül gyermekvédelmisek ■ és az ifjúsági mozgalomban dol­gozó vezetők is jelentkezhetnek. Az iratokat a felettes szerv ja­vaslatára. május 10-ig küldhetik el az egyetemnek, illetve a főis­kolának. Az ELTE természettudományi karán eddig csak közoktatás-irá­nyításból és nevelésszociológiából folyt ilyen jellegű oktatás, az el­ső „hallgatók” — 25-en — decem­berben végeznek. Iskolavezetésre szeptembertől oktatnak először. ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — Készülődés Berlint körülzárták ... Berlinben tovább dühöng a harc. Az oroszok tíz külvárosból hetet foglaltak el és a közigazga­tási negyedhez közelednek. (Bajai Hírlap, 1945. április 28.) Megérkezett a Bácskába a szovjet petróleum ... Bácsalmásra egy vagon (150 mázsa), Bajára pedig 2 vagon (300 mázsa) érkezett. Ez az első szál­lítmány, s érdeklődésünkre; azt a felvilágosítást kaptuk, hogy rövi­desen követi a többi "is. Érkezett még 22 mázsa benzin is, amely a traktorok begyújtásához szüksé­ges. Az első szállítmányból trak­toronként két hordó petróleumot osztanak ki: Tudomásunk szerint az alispán már az összes közsé­get értesítette: (Bajai Hírlap, 1945. április 28.) Címek a Kecskeméti Lapokból Az új demokratikus • magyar hadsereg kecskeméti helyőrségé­nek egy díszszakasza is felvonul a mai szabadság ünnepélyre — Dr. Koncz Erzsébet: Köszöntünk Té­ged, május elseje — Bánó Ala­jos: A munka ünnepén — Dobó István nemzetgyűlési képviselő: Szabad május elseje. (Kecskeméti Lapok, 1945. május 1.) A szovjet és az angolszászok több helyen találkoztak Április 27-én a washingtoni,, a londoni és a moszkvai rádió egy­Budapesten ma kezdődik a Ma­gyar Tudományos Akadémia 140. közgyűlése. Az eseményre a fővá­rosban kerül sor, de természete­sen az egész országot érinti. Nem­csak azért, mert az Akadémia or­szágos testület, hanem azért is, mert a különböző akadémiai bi­zottságok ma már a testület ke­retein belül, de a helyi sajátossá­gok figyelembevételével, gondos felmérésével, a regionális problé­mák megoldásával segítik mind a tudomány, mind pedig a gazdasá­gi élet fejlődését. A debreceni bizottság a Tiszán­túl, a miskolci Észak-Magyaror- szág, a pécsi a Dél-Dunántúl, a szegedi a Dél-Alföld, a veszprémi pedig a Dunántúl nyugati és észa­ki részének sajátosságait szem előtt tartva végzi munkáját. A tudományra — és így a Ma­gyar Tudományos Akadémiára, a magyar tudományos élet legtekin­télyesebb szervezetére — egyre nagyobb feladat hárul. Manapság a gazdasági fejlődés záloga éppen a tudomány és a technika legújabb eredményeinek mind gyorsabb be­hatolása a mindennapi tevékeny­ség. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusán is sok szó esett a tudományról, szót kap­tak a tudományos. élet képviselői is. A határbzat leszögezi, hogy a párt igényli a tudomány részvéte­lét nemcsak á tudományos kuta­Magyar és lengyel természettu­dósod közösen tanulmányozzák a Kiskunsági Nemzeti Park nö­vény- és állatvilágát. Simon Ti­bor, az ELTE növényrendszertani és ökológiai tanszékének vezetője nyilatkozott az MTI tudományos munkatársának. — A tanszék a Kiskunsági Nem­zeti Parkban az ott folyó kutató munka rendszerességének biztosí­tására kutatóbázist létesít. A tu­dósok így a helyszínen rendszere­sen figyelemmel kísérhetik'az ég­hajlati és talajviszonyokat, vala­mint a növényzet fejlődését. Le­hetővé válik, hogy a helyszíni munkaértekezletek során gyakor­lati tanácsokat és útbaigazításokat adhassanak-a- park ’-karbantartói számára is. A Kiskunsági Nemzeti Park 30 ezer hektárnyi területén található rétek, legelők, erdők rendkívül ér­tékesek a kutatók számára: má­sutt már kipusztulóban levő nö­vények, állatok találhatók erede­ti állapotukban. Az eredeti nö­vény- és állatvilág azonban saj­nos itt is visszaszorulóban van. A természettudósok e változási fo­lyamatokat is vizsgálják. Bejár­ják a nádasokat, a zsombékokat, a fűzlápokat, a legelőket, hogy SZEMELVÉNYEK EGYKORÜ a békére időben jelentette, hogy a nyugati és keleti szövetséges hadseregek találkoztak. A történelmi jelentő­ségű találkozó Németország szívé­ben. április 25rén 13,30 órakor Tar- gaunál, az Elba partján történt. (Bajai Hírlap, 1945. május 1.) A bajai utcamegbízott szervezet felállítása Városunk nemzeti bizottsága magáévá téve a kommunista párt javaslatát, elhatározta az . utca­megbízott rendszer életrehívását. ... A szervezet tagjai a közös­ség szempontjából fontos és lénye­ges munkával lesznek megbízva, azon kívül a közigazgatásnak is segítségére lesznek. A munka, ide­álisan szép, de felelősségteljes is... Nem lehetnék eldugott igák, mert a közösség kenyérérdekeit gáncsolják. Nem lehetnek munka­kerülők, mert helyettük másoknak kell még egyszer annyi terhet vi­selni. Nem lehetnek piszkos udva­rok és utcák, mert egészségünk szenvedi meg. (Bajai Hírlap, 1945. május 3.) A napraforgó írta: Faragho Gábor közellátás- ügyi miniszter. ... kenyerünk talán lesz, ha megdolgozunk érte és pótoljuk az elmaradt őszi vetést tengerivel, árpával, kölessel. De a zsírt csak az olajjal tudjuk helyettesíteni. . |. Vessünk tehát minél több nap­raforgót. (Bajai Hírlap, 1945. május 3.) tásban, hanem az élet más terüle­tein is. A 140. közgyűlés egyben tiszt­újító közgyűlés (s lesz. Az Aka­démia választott tisztségviselői beszámolnak a legutóbbi öt évben végzett munkáról, ami nem cse­kély. Az Akadémia ugyan az. or­szág tudományos kutatóinak csak mintegy tíz százalékát fogja össze, súlya azonban ennél sokkal na­gyobb. Az akadémiai intézetek kutatási területe felöléli a tudo­mány minden ágát. A magas szin­tű elméleti természettudományos kutatások mellett foglalkoznak olyan témákkal is, amelyek ered­ményei közvetlenül a gyakorlat­ban alkalmazhatók — nem a jö­vőben, hanem már ma is. A tár­sadalomtudományok művelői az átfogó társadalmi mozgások, je­lenségek mellett foglalkoznak a mindennapok gyakorlatához tar­tozó kérdések elemzésével, s fel­méréseikkel, javaslataikkal alkotó módon járulnak hozzá az egész országot, az életünket érintő kér­dések megoldásához. Az öt napig tartó eseménysoro­zaton az Akadémia osztályai kü- lön-külön üléseken ismertetik tu­dományuk eredményeit és jövőbe­ni feladatait, amelyek teljesítése nemcsak a tudomány, a tudomá­nyos kutatók, hanem mindnyá­junk érdeke. • Z. E. megállapíthassák a, visszaszorulás mértékét. Az egyébként is általá­nos jelenség, a tölgyes erdők el- borókásodása a Kiskunságban kü­lönösen megfigyelhető. Ennek a több száz éve tartó folyamatnak megszüntetése, az egyre gyérülő madárállomány megmentése, illet­ve* gazdagítása sürgető feladat. Ebben a nagy gyakorlatú lengyel tudósok értékes segítséget nyújt­hatnak magyar kollégáiknak. A vegyi anyagok mind szélesebb kö­rű mezőgazdasági felhasználása rendkívül káros az ösnövényzetre, ezért a tudósok azt ajánlják, hogy a természetvédelmi területek kör­zetében mérsékeljék a műtrágyá­zás felhasználását. A Kiskunsági Nemzeti Park ta­nulmányozása egy már korábban megkezdett nagyszabású kutatás­nak a folytatása. Gazdag ered­ménnyel már befejződtek a Hor­tobágyi Nemzeji Park megfigye- lő-feltáró munkálatai. Itt száz ku­tató több rríint 2 ezer munkanap alatt csaknem két és fél ezer ál­lat- és 1800 növényfajt térképe­zett fel. A zoológusok számos rit­ka, veszélyeztetett, sőt kihalóban levő állat- és növényfajra buk­kantak. (MTI) ÚJSÁGOKBÓL 30 000 dolgozó ünnepelte Kecskeméten az első szabad májust „"... a szabadságot tehát készen kaptuk, de megtartani. a szabad­ságot, kiépíteni a szabadságot a mi feladatunk, a mi kötelessé­günk. Ezen az úton az első fel­adat harc a reakcióval, amely meghúzta magát. (Dr. Molnár Erik népjóléti miniszter beszédéből.) (Kecskeméti Lapok, 1945. május 3.) Egységben ... ! ... Vörös zászlók alatt több mint tízezer dolgozó vonult végig a vá­ros főbb útvonalain, hogy meg­mutassa erejét és hitet tegyen egységéről. A földreform gyors és fegyelmezett végrehajtása kiszé­lesítette a munkásság és a paraszt­ság harci egységét. (Kalocsa és Járása 1945. május 5.) Nem kíváncsi arra, hogy ... Miért vannak egyes üzletek még mindig zárva? A nagyközönségtől elvonva áru­készleteiket, bizalmas körben jól megborsozott árakon árusítják ki. Még ma is lehetséges ez? Ki kell hogy nyisson minden üzlet. Vagy, ha ezt nem teszi, vissza kell vonni iparengedélyét. (Kalocsa és Járása 1945. május 5.) Tenyésztojás-beszolgáltatás A Mezőgazdasági Kamara érte­síti azokat a baromfitenyésztő gaz­dákat, akik állományukra orosz nyelvű tenyészigazolást kaptak, hogy az előírt tíz darab tojást a baromfikeltető telepre ártérítés ellenében haladéktalanul szolgál­tassák be. (Kecskeméti Lapok, 1945. május 3.) Összeállította: Heltai Nándor • Hajdú István, aki nem adott elsőbbséget még a • A szabálytalan kanyarodás 200 forintba került.. • rendőrkocsinak sem, 300 forintot fizetett. (Straszer András felvételei) A BALESETEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN Közúti ellenőrzés a megyeszékhelyen A közúti közlekedési balesetek alapvető oka az emberi magatartás, azaz a szabályok, előírások sem­mibe vétele. A járművezetők megtanulják a közle­kedés szabályait, vizsgáznak belőle, de utána ru­tinból, saját elképzelésük szerint vezetik jármüvü­ket. Nem tartják .be sem az előzés, sem a kanyaro­dás, sem az elsőbbségadás előírásait,, sőt irányított forgalom esetében még a forgalomirányító jelző­lámpa tilos jelzésére is fittyet hánynak. Nem cso­da hát. ha nap mint nap halálos vagy súlyos sze­rencsétlenségekről kell hírt adni. A rendőrség a balesetek megelőzésének érdeké­ben sűrűn tart szigorított közlekedési ellenőrzést a megyében azzal-az alapvető szándékkal, hogy fi­gyelmeztesse a magukról megfeledkezett embere­ket, kiszűrje a durva, erőszakos, szabálytalankodó vezetőket. Ilyen ellenőrzésre kaptunk meghívást, amely a megyeszékhely csomópontjaira és környé­kére terjedt ki. • A tanulókocsi a piros fényjelzésre hajtott be a kereszteződésbe. Kár erre oktatni a tanulót! Magyar—lengyel tudóskollektíva tanulmányozza nemzeti parkjainkat ■t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents