Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-20 / 116. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. május 89. események sorokban MOSZKVA ___________________ A szovjet kormány meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Ilié Verdet, a Román Kommunista Párt KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságának tagja. a Román Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke. TOKIO______________________ O hira Maszajosi japán minisz­terelnök liberális demokrata kor­mánya, amelytől a törvényhozás a múlt héten megvonta a bizalmat, ügyvezető kabinet minőségében hétfőn feloszlatta a parlamentet. Az ellenzéktől elszenvedett döntő vereség nyomán ezzel megtette az első előkészületet a június 22-én egyidőben sorra kerülő általános és felsőházi választásokra. A szi­getország parlamentjének történe­tében ez az első eset, hogy egyide­jűleg választanak- képviselőket a törvényhozás mindkét házába. KAMPALA •________________ Az Ugandái Nemzeti Felszaba- dítási Front katonai bizottsága magának tartja meg a törvényho­zó, végrehajtó és alkotmányozó hatalmat — ez derül ki egyértel­műen az új kormány tevékenysé­gével, valamint a háromtagú elnö­ki bizottság megalakításával kap­csolatban vasárnap nyilvánosság­ra hozott határozatokból. Eszerint a legfontosabb döntések joga min­den teuren a katonai bizottságot il­leti'. A vasárnap létrehozott elnöki bizottság tagjainak nevét nem kö­zölték, megfigyelők azonban biz­tosak abban, hogy mindhármán polgári személyek, ugyanis Nye- rere tanzániai elnök többek kö­zött ettől tette függővé az új rendszer támogatását. ISLAMABAD _________________ I slamabadi iszlám konferencián részt vevő országok külügyminisz­terei vasárnapi tanácskozásukon Pakisztánt megbízták azzal, hogy dolgozza ki az iszlám országok kollektív „védelmi rendszerének" tervezetét. A pakisztáni elnök fel­szólalása rányomta bélyegét az egész tanácskozásra. Ziaul Hak beszédében elsősorban Afganisz­tánnal foglalkozott, -szóra sem mél­tatva Kabul legutóbbi tárgyalási javaslatát. PEKING_____________________ A z Űj Kína hírügynökség va­sárnap egymondatos közlemény­ben jelentette be, hogy Kína va­sárnap reggel „teljes sikerrel a Csendes-óceán előre meghatáro­zott területére juttatta első hordo­zórakétáját”. Mint ismeretes, Japán, valamint számos csendes-óceáni ország, köz­tük Pápua Üj-Guinea, a Salamon- szigetek és a Fidzsi-szigetek eré­lyesen tiltakozott a veszélyes kí­sérletek ellen. LONDON_____________________ A hét végén újabb tüntetés zaj­lott le Angliában a nukleáris fegy­verek ellen — ezúttal Oxfordshire grófságban. A kormány döntése értelmében várhatólag Kelet-Ang- liában és Oxfordshire-ben telepí­tik a Szovjetunióra- irányzandó 160 amerikai szárnyasrakétát. A több mint kétezer tüntető az Upper Heyford-i amerikai légitámasz­ponthoz vonult, és ott levelet ad­tak át a parancsnoknak. A levél rámutatott, hogy Anglia népe el­veti a szárnyasrakétákat, és olyan külpolitikát követel, amely a vi­lágbéke előmozdításán és hadiki­adások csökkentésén alapul. Választások Peruban LIMA Magas részvételi aránnyal és nyugodt légkörben zajlottak le vasárnap a tizenhét év óta első általános választások .Peruban. Francisco Morales Bermudez el­nök, aki az első között adta le sza­vazatát, rövid nyilatkozatban új­ból megismételte: a katonai veze­tés eltökélt célja, hogy polgári kormánynak adja át a hatalmat. A katonai uralom tizenkét éve után most 6,4 millió szavazásra jogosult állampolgár — közöttük szavazati jogot , első ízben kapott mintegy 840 ezer írástudatlan — dönthetett arról, kié legyen a hat­van szenátusi és 180 képviselői hely, s ki legyen Peru elnöke az elkövetkező öt évben. Az első részeredmények a kö­zéputas polgári reformpártok elő­retörését engedik sejtetni. A választási szövetségben indult baloldali pártok az eddig beérke­zett jelentések szerint szavazato­kat vesztettek. A választások hivatalos vég­eredményét körülbelül tíz nap múlva hozzák nyilvánosságra i és Peru 12 éve első polgári kormá­nyát július 28-án iktatják 'be. (MTI) Szovjet-francia csúcstalálkozó Varsóban • A Wilanowi palota, a csúcstalálkozó színhelye. (Folytatás az íg oldalról.) is aláhúzta: „Fontosnak tartjuk, hogy a természetes véleménykü­lönbségek ellenére országaink gondot fordítsanak a tűzfészkek és konfliktuso.k kiküszöbölésére." A jelenlegi nemzetközi helyzetben a két ország vezetőinek újabb személyes megbeszélése, ezúttal Lengyelországban, ahol a Varsói Szerződés tagjainak javaslata sze­rint össze kell ülnie az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferen­ciának — mint ismeretes, bizo­nyos értelemben hasonló javasla­tok foglalkoztatják a francia kor­mányt is —1 fontos lépés lehet a jelenlegi feszültség csökkentésé­nek útján. PÁRIZS Feszült várakozás, a haladó kö­rökben derűlátás, és a polgári saj­tó fanyalgása előzte meg Francia- országban a varsói találkozót. Míg a L’Humanité, a Francia Komunista Párt lapja üdvözli a találkozót és közli Georges Mar- chais-nak,' a párt főtitkárának ilyen értélmű nyilatkozatát, a La Lettre de la Nation (az RPR napi közlönye) és a szocialista párthoz közelálló Le Matin egyaránt fenn­tartásokat hangoztat, számos pol­gári lap pedig egyenesen kétségbe­vonja — már előre — a köztársa­sági elnök lépését. A polgári pártok és sajtó e ma­gatartása elsősorban azzal a kam­pánnyal magyarázható, amelyet az előző hónapokban az afganisztáni események kapcsán a Szovjetunió­val és a szocialista országokkal szemben kibontakoztattak. Ez a kampány az atlanti szolidaritás híveinek biztosított nagyobb hang­erőt. A L'Humanité ugyanakkor rá­mutat, hogy a jelenlegi nemzetkö­zi helyzetben a Giscard—Brezs­nyev találkozó különleges, jelentő­séget nyer. „A Varsó melletti kas­télyban sorra kerülő megbeszélé­sek hozzájárulhatnak a Nyugaton sokfelé érezhető keresztesháborús szellem megtöréséhez; ahhoz hogy ismét azt az elsőrendű helyet biz­tosítsák a nemzetközi kapcsolatok­ban a kollektív biztonságnak, az enyhülés, az együttműködés és a barát'ság keresésének, amely meg­illeti őket" — írja a L’Humanité. A jobboldali sajtó hangjára jel­lemző a L'Aurore állásfoglalása. Azt fejtegeti, hogy Giscard d’Esta- ing elnök utazásának „egyedüli haszonélvezői a szovjetek és a kommunisták”. „A nyugati szoli­daritás terén — írja —, bármi le­gyen is a Brezsnyeú—Giscard megbeszélés eredménye, már meg lehet állapítani, hogy ez a ran­devú súlyos csapás a szabad vi­lág szükséges szolidaritására és koordinálására". A Le Figaro azt hangsúlyozza ugyan, hogy ab­szurd lenne előre elítélni a Brezs- nyev és Giscard közötti találko­zó elvét, azonban úgy vélekedik, hogy a tárgyalás erőviszonyok dolga, és azt kérdezi, milyen erő­vel rendelkezik a francia köztár­sasági elnök. A kilencek elfogadták az Irán elleni embargót Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: ■Áz Irán-ellenes gazdasági szankciók elfogadásával ért véget vasárnap az Európai Gazdasági Közösség külügyminisztereinek kétnapos nápolyi tanácskozása. A „kilencek” külügyminiszterei elhatározták, hogy május 22-től kereskedelmi és pénzügyi büntető intézkedéseket léptetnek életbe Iránnal szemben. A kereskedelmi embargó által érintett árucikkek között nem szerepelnek élelmi­szerek és gyógyszerek, amelyeket a közös piaci országok továbbra is hajlandók szállítani a közép- keleti országnak. Figyelemre méltó mindemellett, hogy a „kilencek” áruszállítási embargójukat csak az 1979. no­vember 4-ét a jlteheráni USA- nagykövetség eífogalását) köve­tően kötött szerződésekre terjesz­tik ki, a korábban kötött szerző­dések változatlanul érvényben maradnak. Ez különösen azoknak a közös piaci tagállamoknak je­lent szabadabb mozgást, amelyek nagy összegű tőkét ruháztak be Irán gazdaságába, és nem akar­ják kockáztatni jövedelmeiket. (Olaszország iráni beruházásait például a kamatokkal együtt 4— 4,5 milliárd dollárra becsülik.) A nápolyi döntés értelmében a „kilencek” semmisnek tekintik a november 4. után kötött szerző­déseket, és- egyrészt nem szállíta­nak árut Iránnak, másrészt nem engedik meg, hogy területükön át árut szállítsanak — élelmiszerek és gyógyszerek kivételével — Iránba. A szankció, kiterjed a hi­telekre és kölcsönökre is. Emilio Colombo olasz külügy­miniszter. az értekezlet elnöke, sajtóértekezletén tagadta, hogy az EGK lépéseit Irán belügyeibe való beavatkozásként lehetne fel­fogni. „Szolidaritást akarunk vál­lalni az Egyesült Államokkal, de nyitva akartuk hagyni a kaput a politikai rendezés előtt” — mon­dotta. A nápolyi értekezleten a közel- keleti helyzet alakulását is meg­vitatták. Elhatározták, hogy a „kilencek” külügyminiszterei ja­vaslatokat terjesztenek az Európa Tanács június 13—14-^velencei ülése elé. Láthatóvá vált, hogy az olim­pián való részvétel kérdésében a közös piaci országok továbbra sem tudtak egységes-álláspontra helyezkedni. WASHINGTON Carter amerikai elnök rosszul leplezett csalódással fogadta a Közös Piac nápolyi külügyminisz­teri értekezletén jóváhagyott Irán-ellenes gazdasági intézkedé­seket. A Fehér Házba érkező el­nöktől újságírók megkérdezték, hogy elégedett-e a szövetségesek lépéseivel, mire Carter csak any- nyit vetett oda, hogy „igen” és megállás nélkül tovább sietett. Azzal, hogy „bemenekült” ,a Fe­hér Házba, egyértelműen el akar­ta kerülni, hogy részletesen is­mertetnie kelljen álláspontját. Mondale alelnök már nyíltabb volt. és kijelentette, hogy „erő­sebb lépéseket szerettünk volna”. Mint mondta: „csak olyan bün­tető intézkedéseket lehet hozni Irán ellen, mint egy arculcsapás”. A külügyminisztérium „fontos közös akcióként” üdvözölte a döntést, de a szóvivő hozzátette, hogy „jobban örültünk volna, ha az a november 4. előtti szerződé­sekre is kiterjedne”. TEHERAN „A Közös Piac tagállamai által vasárnap elhatározott gazdasági szankciók nem jelentenek ve­szélyt az iráni gazdaságra,- sokkal inkább a nyugat-európai országok gazdasági válságát fogják kiélez­ni” — jelentette ki Moinfar iráni kőolajipari miniszter. Moinfar közölte, hogy Irán a jövőben öt olyan bankot bíz meg olajügyleteinek bonyolításával és senki mást, amelyek a válságban érdektelen félként szereplő or­szágokban vannak bejegyezve. (Közülük két svájci és egy oszt­rák bank ismeretes.) Az iráni mi­niszter azt. is bejelentette, hogy Irán folytatja olyan új piacok fel­kutatását, amelyeken az eddig Nyugat-Európának szállított ola­ját elhelyezheti. Így, a Pekinggel kötött legújabb szerződés értel­mében, Irán például napi har­mincezer hordó olajat fog szállí­tani Kínába. (MTI) Összetűzések Miamiban NAPI KOMMENTÁR Islamabadi gondok Pakisztán fővárosában. Isla- mabadbán folyik az iszlám kon­ferencia immár tizenegyedik kül­ügyminiszteri tanácskozása. Mi ez a szervezet, miről tárgyal és mi­lyen közegben ül össze — ezek a legfőbb kérdések. Az iszlám konferencia sajátos vallási-politikai államközi szerve­zet, amely negyven országot és mintegy hétszázmillió muzulmánt képvisel. Székhelye a szaúd-ará- biai Dzsidda. Mivel szinte min­den alapvetően mohamedán or­szág benne van, logikus, hogy a világpolitika fő kérdéseiben — a részt vevő államok politikai ar­culatának megfelelően — rendkí­vül tarka képet mutat. A tanácskozás jelenlegi két leg­főbb témája az iráni és az afga­nisztáni helyzet, akárcsak a leg­utóbbi, ugyancsak Iszlamadban tartott januári konferencián. Ak­kor azonban számos haladó mu­zulmán ország — elsősorban a Szilárdság Frontjához tartozó ál­lamok — különböző - okból nem jelent meg. Távolmaradásuk ter­mészetesen befolyásolta az ülést, amelynek résztvevői akkor Afga­nisztán ügyében egyértelműen Washington szájaíze szerint nyi; latkoztak. Most nemcsak azért várható eb­ben a kérdésben legalábbis vala­miféle mérséklődés, mert jelen vannak a haladóbb muzulmán országok illetékes miniszterei, ha­nem azért is, mert — a rendezés­ben az Egyesült Államoknak is komoly szerepet szánó kabuli ja­vaslatok nyomán — az iszlám országok körében a hangulat va­lamelyest változóban van. A ven­déglátó ország államfője ugyan igyekezett kisebbíteni az afgán indítványok jelentőségét, de volt egy olyan kijelentése is, amit kis­sé idegesen elemeznek Washing­tonban. Ziaul Hak tábornok ugyanis megjegyezte: Pakisztán „nem engedheti meg magának, hogy a különböző afgán szerve­zetek területén egyesüljenek”. Lehet persze, hogy ez csak Wa­shingtonra személyi-hatalmi okokból nyomást gyakorolni kí­vánó taktika. A diktátor ugyanis közismerten kevesli a rezsimjének nyújtott amerikai politikai-anyagi támogatást, és pillantnyilag in­kább Pekingre támaszkodik. (Kí­na csak az utóbbi időben kétmil­liárd dolláros katonai segélyt nyújtott Pakisztánnak.) Ziaul Hak, aki nemrég tért vissza Kínából, és akinek gyors közeledését Pekinghez különös aggodalommal figyelik Indiában, egy évvel Bhutto kivégzése után súlyos belpolitikai gondokkal küzd. A legfőbbek: 1. A szepara­tista mozgalom erősödése az af­gán és iráni határ mentén húzódó Beludzsisztánban. 2. Erjedés bi­zonyos főtiszti körökben, amely a minap hat hadseregcsoport veze­tőjének kényszerű leváltásához vezetett. 3. Bhutto özvegyének és lányának növekvő népszerűsége. 4. Áz az új veszély, hogy a Bhut- to-féle Néppárt összefoghat a dik­tatúra-ellenes főtisztekkel. H. E. Tizenöten meghaltak Szinte polgárháborús állapotok uralkodnak a floridai Miamiban: a fekete bőrű lakosság fellázadt egy felháborítónak tartott bírósági ítélet miatt, több ezer tüntető részvételével súlyos összecsapá­sok, zavargások voltak szombaton és vasárnap a városban. A legfrissebb jelentések szerint immár 15 a halálos áldozatok szá­ma, és legkevesebb 180 sérültje van a szombat óta tartó zavargá­soknak. Az első összecsapásokra azután került sor, szombaton es­te mintegy ötezren, főleg feketék, tiltakozó felvonulást tartottak, mert egy kizárólag fehérekből álló esküdtszék felmentette azt a négy rendőrt, akik a vád szerint halál­ra vertek egy néger motorost, egy biztosítási ügynököt. A felvonulókra rendőrök és nemzeti gárdisták támadtak, és heves összetűzések, valóságos ut­cai harcok bontakoztak ki. A gyúj­togatások és a lövöldözések miatt az anyagi kár is jelentős. A rend­őrök és a.gárdisták eddig 222 né­gert és 29 fehéret vettek őrizetbe. Marvin Dunn, a Miamiban la­kó négerek vezetője, nyugalomra szólított fel, és kérte a fehér la­kosokat, hogy ne menjenek a né­ger negyedekbe, mert ez a jelen­legi körülmények között veszélyes. A néger vezető „szörnyűnek” ne­vezte az összecsapásokat, de han­goztatta: fél, hogy azok még ko­rántsem értek véget. (MTI) " ' Ismét Rudolf Kirchschläger az osztrák államelnök BECS- Hétfőn reggelre megszülettek a vasárnapi osztrák elnökválasztás végleges és részletes eredményei. Ezek szerint a valamivel több mint 5,2 millió, szavazásra jogo­sult állampolgár 4 millió 430 ezer érvényes szavazatot adott le. Ezek közül Rudolf Kirchschläger (a kormányzó Szocialista Párt jelölt­je) 3 538 748 szavazatot (79,9 szá­zalékot) szerzett. Az eredmény két szempontból meglepő. Noha mindenki számí­tott a hat éve hivatalban levő szövetségi elnök, Kirchschläger győzelmére, a közel 80 százalékos szavazati arány nemzetközi össze­hasonlításban is ritka nagyarányú győzelemnek számít. Bruno Kreis­ky osztrák kancellár, a Szocialista Párt elnöke kijelentette a válasz­tások után, hogy pártját büszke­séggel tölti el jelöltjének elsöprő győzelme. ' A másik meglepetés az újfasisz­ta Norbert Burger viszonylag ma­gas szavazati aránya. A nagyné­met propagandát folytató, szélső­séges politikus legjobb esetben is százezer szavazatra számított; a várakozást közel ötven százalék­kal túlteljesítette. (MTI) Módosították a Szaljut pályáját Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Módosították az űrkomplexum pályáját azáltal, hogy üzembe he­lyezték a Progressz teherűrhajó hajtóművét a Szaljut—6 űrállomá­son dolgozó kozmonauták. Leonyid Popov és Valerij Rju- min az automatikus berendezé­sek működését, a pályamódosítás menetét annak az új kijelző be­rendezésnek a segítségével ellen­őrizte, amelyet a teherűrhajó jut­tatott fel hozzájuk, s amelyet be­kapcsoltak az űrállomás fedélzeti számítógépének rendszerébe. A szombaton végrehajtott módosítás a megadott feladatnak megfelelő­en ment végbe. A két szovjet űrhajós vasárnap •könnyített programot hajtott csak végre. Félig szórakozás, félig tu­dományos kísérlet volt számukra az, hogy üzembe helyezték az olimpiai' emblémát, a Misa ma­cit gyártó kis berendezést. A „já­tékgyártás” ugyan szórakozás is, de a többi között az a célja, hogy vizsgálja a habosított poliuretán kialakulásának tulajdonságait a súlytalanság körülményei között. A világűrben készülő olimpiai szuvenír természetesen nem kerül kereskedelmi forgalomba. Az el­készült mackók egy részét meg­őrzik ugyan, de legtöbbjüket a visszatérés után a tudósok vizs­gálják meg. (MTI) Földrengések Szerbiában Márkus Gyula, az MTI tudósí­tója jelenti: Földlökések rázták meg vasár­nap este, magyar idő szerint 22.03 órától kezdve Szerbiát. Közülük a leghevesebb a dél-szerbiai Ko- paonik^hegységben léVő epicent­rumban a Mercalli-skála szerint 8,5 fokos volt, s erejétől a jugo­szláv fővárosban is megmozdul­tak az épületek. A földrengés halálos áldozatot nem követelt, de a középpontjá­hoz legközelebb fekvő Blazsevo, Gyerekán és Donye Lesica falvak­ban sokan megsérültek. Számos ház és gazdasági épület összedőlt, illetve megrongálódott. Az anya­gi károk nagyok. E vidék néhány közútján a szikla-, illetve kőom­lások miatt szünetel a forgalom. Egyes helyeken nincs áramszol­gáltatás. A belgrádi szeizmológiai inté­zet műszerei vasárnap este 22.03 órától hétfő reggel 7 óráig a Ko- paonik-hegységben lévő közép­ponttal összesen 28 földrengést jeleztek. A dél-szerbiai Kopaonik-hegv- ségben lévő középponttal hétfőn délelőtt tovább folytatódtak a va­sárnap este kezdődött földmozgá­sok. Közülük egy, magyar idő szerint 9.14 órakor bekövetkezett erősebb rengés újabb épületkáro­kat okozott Blazsevóban, Gyere- kariban, Donye Levicán, és a kör­nyék több más falvábah is sok ház összedőlt vagy lakhatatlanná vált. Ezért a lakosságnak sürgő­sen sátrakra, élelmiszerre és ivó­vízre van szüksége, annyival is inkább, mert a szokatlanul hideg időjárás következtében ezt a vi­déket sok 'helyütt még hótakaró fedi. A földrengésnek halálos áldo­zata nincsen, de sokan megsérül­tek, és nagy anyagi károk kelet­keztek. Több üzem, köztük a •',íBruszinka” gyárvtersneüéBeRvlle­állt, az iskolákban szünetel, airta- rnftás.r; ' ?->vrv ttA' .m«* ' A polgári védelmi alakulatoka természeti csapás által sújtott vi­déken mindenütt nagy erőfeszí­téssel dolgoznak a romok és kő­omlások eltakarításán, a lakosság ellátásának biztosításán. Szerbiában egyébként az idén immár 13. alkalommal észleltek földrengést, majd útórezgéseket, közülük nyolc alkalommal a Ko- paonik-hegységben. * Vasárnap este 22 óra 04 perc­kor nagyobb földrengést regiszt­ráltak az MTA budapesti és pisz- késtetői földrengésjelző állomá­sainak szeizmográfjai is. A ren­gést Magyarország területén első­sorban áz ország déli részein — Szegeden és Pécsett — észlel­ték. Az előzetes becslések szerint erőssége a Mercalli—Sieberg- skála szerint 3—4 fok volt. A rengés magnitúdóját — a Rich­ter-skála szerint — 6 fokra be­csülték a szakemberek. A szeiz­mográfok a késő esti órákban még három utórengést is regiszt­ráltak. Sérülést sehonnan nem jelentettek. Budapesten a toronyházak, ma­gasabb épületek felső emeletein is észleltek kisebb mozgást, ezek erőssége nem haladta- meg a 2,5 fokot. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Brezsnyev üdvözlete Khomeininak Leonyid Brezsnyev táviratban üdvözölte Khomeini ajatollahot és az Iráni Iszlám Köztársaság baráti népét a szovjet—iráni diplomáciai kapcsolatok létrejöttének 60. évfordulója alkalmából. A távirat megállapítja: „A szovjet nép nagy tisztelettel és együtt­érzéssel viseltetik az iráni nép igazságos, hősi harca iránt, amelyet az -imperializmus és a gyarmatosítás ellen, a természeti erőforrásai fölötti rendelkezés jogáért, hazája szuverenitásának, függetlenségé­nek és területi integritásának szavatolásáért vív." A szovjet vezető táviratában annak a meggyőződésének ad hangot,' hogy a szovjet—iráni kapcsolatok továbbra is a barátság, a jószom­szédság és a kölcsönösen előnyös együttműködés útján fejlődnek. Leonyid Brezsnyev az évforduló alkalmából üdvözlő táviratot kül­dött Abol Hasszán Baniszadr iráni államfőnek is. (MTI) * Szekér Gyula Líbiába utazott _ Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével hétfőn magyar küldöttség utazott Tripoliba. A delegáció Abdu Zeid Omar Durda gazdaságügyi miniszter meghívására a magyar—líbiai gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről tárgyal.. * * Hadgyakorlat Nagy-Britanniában Hétfőn Nagy-Britanniában megkezdődött a NATO európai készen­léti erőinek hadgyakorlata. A brüsszeli NATO-főhadiszállás szerint a manőver, amelyen hat NATO-ország szárazföldi és légierői vesz­nek részt, június 6-ig tjrt. * Nápolyi terrorakció Hétfőn Nápoly központjában három fegyveres támadó lelőtte Pino Amato ismert helyi kereszténydemokrata vezetőt. Amato kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe. A rendőrség a feltételezett gyil­kosok közül négyet őrizetbe vett. A letartóztatottak a „Vörös brigá­dok” nevű terrorszervezet tagjainak vallották magukat.

Next

/
Thumbnails
Contents