Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-17 / 114. szám

1980. május 17. • PETŐFI NÉPE • 3 KÉPVISELŐJELÖLT Kerényi József főépítész Az idegenforgalmi idény kezdete előtt A Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokának nyilatkozata Jó tervezőnek ismernie kell a lakosság életkörülményeit, gondol­kodásmódját, működési területé­nek természeti, történeti adottsá­gait, mért csak így készíthet a mát és a holnapot egyaránt szolgáló épületeket. ­Kerényi József, a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat Ybl-díjas főépítésze elismert tekintély szak­májában, megbecsült a megyében. Nincs olyan nap, hogy idegenve­zetők ne emlegetnék a Tudomány és Technika Háza, a Kodály Inté­zet, a Naiv Múzeum, a kalocsai művelődési központ, a bugaci Pásztormúzeum, a pusztavacsi jel­torony. szépségeit méltatva. Téved, aki azt hiszi, hogy csak ilyen mu­tatós feladatokat vállal. Nagy kö­rültekintéssel készítette el az Izsá­ki tanyai diákotthon tervét, a me­gyei művészeti díjas mérnök író­asztalán bontakoztak ki az új ba­jai szakmunkásképző iskola kör- . vonalai, kezdeményezőkészségét dicséri a bácsalmási művelődési ház, igényességét pedig a Nagykő­rösi Konzervgyárban felépített üzemi konyhaépület mutatja. Ter­vezett lakóházat és kerámiastúdiót, birkózott olyan nehéz feladatok­kal, mint az első szolgáltatóház ki­alakítása. Nagy része van abban, hogy el­sősorban Kecskemét híre megnö- vekédett és az építészet közüggyé vált. Fiatalok és idősek hivatkoz­nak jogos büszkeséggel szocialista korunk teremtő buzgalmát is pél­dázó épületekre. Kerényi József az itt töltött 16 esztendő alatt ezer és ezer emberrel beszélgetett a kor­szerű építészetről. Ha kellett, ve­zetőket igyekezett meggyőzni: hogy ne csak a sürgető pillanatnyi érde­keket tekintsék a beruházási prog­ram összeállításánál, hiszen egy- egy létesítmény több nemzedék számára épül. Az újnak, a korsze­rűnek terjesztéséért szívesen vál­lalt ismeretterjesztő előadásokat. Mivel kitűnő előadó, és mivel van­nak gondolatai, szívesen látott vendége ifjúsági kluboknak, kü­lönféle . fórumoknak. Csodálható ezeki után, hogy oly alapos tudója sajátos Bács-Kiskun megyei viszonyainknak, ennyire tájékozottan vesz részt rendezési, távlati tervek elkészítésében, hal­latja szavát — nemcsak építészeti — közügyekben. Noha nem tanács­tag, már évek óta meghívott szak­értőként vesz részt a megyei ta­nács mellett működő fejlesztési bi­zottságban, egyik mozgatója a vá­rosi tanács vezetőit segítő esztéti­kai bizottságnak. Nemcsak forma­litásnak tekinti a Magyar Építő­művészek Szövetsége elnökségé­ben kapott tisztséget, mint aho­gyan a szövetség helyi csoportját is dinamikusan irányítja. Számomra az ilyen emberek ad­ták vissza a gyakorta bizottságos- diban kimerülő, sok-sok szónok­latban elfulladó közéletiség hite­lét. Ilyenre nincs ideje, de tevé­keny, a dolgokat változtató mun­kára mindig szakít, amennyi kell. Munkatársaival olykor társadalmi munkában hasznosítja tudását. Most készült el a kunadacsi falu­múzeumnak helyet adó egykori cselédház átalakítási terveivel. Ez a nagyon is vázlatos áttekin­tés is érzékelteti, hogy a főváros­ból szipté friss diplomásként ide­került Kerényi József, a Bács-Kis­kun megyei négyes számú ország- gyűlési választókörzet jelöltje ott­hon van Bács-Kiskunban. H. N. Közhírré tétetik ? KKÉÉiUfüÉMSffiHEÍSZÁIÉST ENGEDÉLYEZŐ BIZOTTSÁG 5íí!.y.i!í HESVf i KÚUUl Kf IIEIMTÉ2ET __iftíKHÍTC* CSUTŐKTÖKÖS* 8“12 H ÁZASSÁG tlőni tóríUZÖOMOTMÁCONS A KÖRZETI ORVOSNÁL ülsca Kivittilvti MKPCltSI fffOBM 8-12 Hajdan volt a kisbíró. Még a félhol­tak is kibújtak kuckójukból, amikor meg­perdültek a do­bok. Vajon mi közölnivalója van a tisztelt tanácsnak? Mit kérnek? Katonát, bú­zát, adót? Kit keresnek? Szökött ra­bot, elkódor- gott gyereket? Tévé, rádió, újság 'hiányá­ban így szivá­rogtak a hírek, cserélődtek a gyülekezés perceiben a legfrissebb ‘helyi információk. Jött a modern technika, azaz az úgynevezett falurádió. A bömbölő hangszórók közelében élők azért szidták kitalálóját, mert 'közle­ményei felverték álmából a 'kis­babát, a távolabbiak így' sem hallottak semmit. Aki a surrogás- ból, recsegésből kihámozta az el­hangzott mondatokat, az se sokat értett az akkoriban elburjánzó új módi zsargonból. Az ezerkilencszázhatvanas években hirtelen nőni 'kezdtek a faluk, új utcasorok bújtak ki a földből, mind kevesebb emberhez ért el a recsegő hang. Így kaptak mind nagyobb szerepet a tanács- házi hirdetőtáblák, legújabb ko­runk krónikái. Ha egy-egy szá­momra kevéssé ismert faluba me­gyek, mindig tanulmányozásuk­kal kezdem a tájékozódást. Meg­éri a szemlélődésre fordított né­hány percet. Tudósit a közös ak­ciókról, a község, nagyközség vár­ható eseményeiről. Mind kevesebb a megtiltom, az elrendelem, az utasítom parancs. Végrehajtással senkit sem ijesztgettek. Annál több telekosztási hirdetést láttam. A körzeti szolgáltató vállalatok egyike-másika is ilyen módon ad­ja tudtul, ihogy javító kocsija mi­kor tiszteli meg a települést. A begyűjtésről, mármint az elrom­lott, megrokkant, elgyengült mo­sógépek, centrifugák, hűtőmasi­nák, televíziók összeszedésének időpontjáról is közlemény ad hírt. Ezt a hivatalos felületet használ­ják a növényvédelmi tudnivalók továbbítására, itt ajánlják porté­káikat különféle üzletek, vállala­tok. Kulturális jellegű publiká­ció ritkán merészkedik a Táblára, de mellette, alatta rendszerint szorítanak helyet .— a mi tagadás — egyre silányabb kínálatnak. Így tavaszon tucatnyi vállalat verseng a végzős nyolcadikoso­kért. Fűt-fát ígérnek, ha hozzá­juk szegődik a Jancsi, vagy a Pis­ta, az Erzsi vagy a Mari. A bürokrácia is jelen van. Fe­leslegesen bőbeszédűek az orszá­gos rendelkezések, bosszantóan „hivataloskodnak” a megyeiek, ki­tekerik szép magyar nyelvünket a járási leiratok, tisztelet a 'kivétel­nek. Semmit sem intéznek el, minden elintézést nyer, semmit sem szállítanak, adnak, juttatnak, kölcsönöznek, mindent biztosíta­nak. .. Képtelen voltam annak el­döntésére, hogy a Hivatalt okol­jam régen lejárt hirdetmények díszelgéséért, avagy az emberi természetet. Csak azt tudatja a fő-, vagy alhivatal, hogy — pél­dául — az 1978. július tizenötödi- ki valamit ismertető körözvényt, plakátot mikor kell kifüggeszteni. Egy kumma szóval sem közük, hogy mikor vehetők le a falról. Utasítás nélkül pedig fölborulna a rend, így 1980-ban is a két év előtti eseményre hívja föl eme közlemény a folyosón várakozók figyelmét. Az is lehetséges per­sze, hogy nehezen válunk meg a megszokottól. Szinte keresi a szem azt a — itt-ott „műemlék jellegű” — leiratot.. Nemcsak tartalmával; formájá­val, elrendezettségével, gondozott- ságával is jellemzi a mai falut. Pókhálós, légypiszkos, koszos, ákom-bákomos Tábla annyira el­képzelhetetlen, mint az, hogy egy valahonnan előbukkanó kisbiró kiabálja szét a közleményeket. Heltai Nándor A májusi időjárás alaposan megtréfált bennünket, de ennek ellenére már kezde­tét vette a külföldre és hazánkba áramló tu­rizmus. A kellemes utazáshoz, a nyaralás­hoz hozzá tartozik a vám- és devizaszabá­lyok ismerete, hiszen akár ki-, akár beuta­záskor kellemetlen meglepetések érhetik azokat, akik figyelmetlenségből, vagy tuda­tosan megszegik a rendelkezéseket. Ezért kerestük fel Bódog Antal pénzügyőr őrna­gyot, a Bács és Szolnok megyei Vám- és Pénzügyőrség parancsnokát, s arra kértük válaszoljon az utasokat érdeklő kérdésekre, ismertesse a vám- és devizaszabályok leg­szükségesebb előírásait. KÉRDÉS: Milyen tapasztalata van az utasforgalom alakulását, illetve a vám- és devizaszabályok betartását illetően? VÁLASZ: — Tapasztalataink szerint az utasok többsége fegyel­mezett, törvénytisztelő és való­ban turisztikai céllal utazik kül­földre. Ezeknek az utasoknak a ki- és beléptetése gyorsan és zök­kenőmentesen történik. Még a szezon elején vagyunk, s az év első négy hónap utasforgalmi adatai alapján megállapítható, hogy az elmúlt év azonos idősza­kéihoz viszonyítva 14 százalékos csökkenés van. Ebből messzeme­nő következtetést nehéz levonni, de valószínű, hogy a csökkenő forgalomban a viszonylag hideg időjárás is ludas. Kedvezőtlen je­lenség, hogy az említett időszak alatt a devizabűntettek száma 56, az elkövetési érték pedig 82 szá­zalékkal nőtt, viszont a deviza­szabálysértési esetek száma 27, az érintett érték pedig 24 százalék­kal csökkent. A vámbűntettek száma változatlan, az érintett belföldi forgalmi érték' 22 száza­lékkal magasabb. A vámszabály­sértési esetek száma 13 százalé­kos csökkenést, míg az érték 7 százalékos emelkedést mutat. Az említett jelenségek nem általáno­sak. Az utasok viszonylag kevés száma követ el valamilyen jog­sértő cselekményt, de mégsem el­hanyagolható. KÉRDÉS: Mit tanácsol az uta­zás megkezdése előtt, s kérjük, mondja el, milyen és mennyi fi­zetőeszközt vihetnek ki az utazók külföldre? VÁLASZ: — Először is arra szeretném kérni a külföldre utaz­ni szándékozókat, hogy utazásuk előtt tájékozódjanak az illetékes vámszervektől az érvényben levő vámrendelkezések, sőt a külföldi ország vámelőírásai felől is. Azért, hogy ne érje őket meglepetés, bár vannak hasonlatosságok, pél­dául az útiholmi fogalmát illető­en, de eltérések is találhatók. Mindenekelőtt a" devizarendelke­zések ' szoktak gondot jelenteni. Mint már fentebb jeleztem, ta­pasztaltuk, hogy sokan „felejte­nek” maguknál a megengedettnél több fizetőeszközt. A devizatör­vény szerint Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Német De­mokratikus Köztársaság, Romá­nia és a Szovjetunió valutáiból a magyar állampolgárok személyen­ként 400 forintnak megfeleld, I kereten belül a többi állam va­lutáiból '200 forint értékű külföl­di fizetőeszközt tarthatnak maguk­nál, illetve vihetnek külföldre. A felsorolt országokba való* bevitel­hez azonban az illetékes valuta­kiszolgáló helyek (OTP, IBUSZ) kiviteli engedélye szükséges. A Lengyelországba utazó magyar állampolgároknak meghatározott összegű zloty fizetőeszközzel keli rendelkezniük. A kiutazó magyar állampolgárok engedély nélkül 200 forintot 50 forintnál nem na­gyobb címletben vihetnek kül­földre. A visszaérkezés utáni köz­vetlen kiadásokra személyenként ezer forint összeghatárig az OTP- nél forint utazási csekket vásá­rolhatnak, amelyek 6 hónapon belül forintra beválthatók. — Arra is szeretném felhívni a külföldre utazók figyelmét, hogy a kiutalt külföldi fizetőeszközök a külföldi tartózkodás ideje alatt felmerülő (élelmezés, szállás, uta­zás stb.) költségek és szokásos ki­sebb vásárlások fedezetére szol­gálnak, de nagyobb arányú vásár­lásra fordítani nem szabad. A be­hozható áruk értéke ugyanis nem lehet több» személyenként tízezer forintnál. Az utazás elmaradása vagy egyéb okból megmaradt valutát a kiviteli engedély lejár­tát követő 8 napon 'belül forintra kell visszaváltani. KÉRDÉS: Ismeretes, hogy a magyar turisták utazáskor alapo­san felkészülnek élelemmel és más útiholmival. Erre vonatkozó­an milyen szabályokat kell betar­tani? VÁLASZ: — A külföldre utazó magyar állampolgárok útiholmi­ként az utazás céljának, időtarta­mának megfelelő személyes hasz­nálatú tárgyakat engedély nélkül vihetnek magukkal. Ezen felül fo­gyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszerekből személyenként legfeljebb 3 napra valót, de hús­ipari termékből összesen 1 kilót, fajtánként fél kilót, legfeljebb 5 liter bort, 2 liter égetett szeszes italt, 500 cigarettát, vagy 50 szi­vart, vagy 500 gramm dohányt. A 16. életév alattiak szeszes ital és dohánygyártmány kivitelére nem jogosultak. Ezen felül szemé­lyenként legfeljebb ezer forint összértékű ajándéktárgy vihető ki, amelyben nemesfém, bélyeg, múzeális jellegű és kereskedelmi mennyiségű tárgyak nem lehet­nek. Nem vihető ki továbbá aján­dékként szalámi és kolbászáru, nyers és füstölt hús, füstölt és zsírszalonna, zsír, olaj. cukor, ká­vé, liszt, rizs, kakaó, fűszerpapri­ka-őrlemény egész vagy őrölt bors, valamint szőnyeg, gyermekcipő, gyógyszer, mosó- és mosogatószer. A gépkocsival utazók üzemanya­got csak a gépkocsi tartályában vihetnek, külön edényben nem. KÉRDÉS: Visszautazáskor mi a teendő, mit és milyen értékben le­het behozni, miért és mennyi vá­mot kell fizetni? VÁLASZ: — Visszautazáskor az utas az általa behozott vámáruk vámkezelését írásban, árunyilat­kozattal kérheti. Amennyiben az utas csak az útiholminak minősü­lő árukat, továbbá olyan nem ke­reskedelmi mennyiségű vámáru­kat hoz magával, amelyek együt­tes belföldi forgalmi értéke az 5 ezer forintot nem haladja meg, írásbeliségek nélkül, szóban kér­heti a vámkezelést. A társasuta­zásban résztvevőknél az értékha­tár 2 ezer forint, kivéve, ha az utas Albániába, Bulgáriába, Csehszlovákiába, a Német Demok­ratikus Köztársaságba, a Koreai Demokratikus Köztársaságba, Mongóliába, Kubába, Lengyelor­szágba, Romániába, a Szovjetunió­ba és a Vietnami Demokratikus Köztársaságba szervezett utazás­ból tér vissza, amikor az értékha­tár 5 eze>- forint. Ebben az eset­ben szintén nem kell írásbeli áru­nyilatkozatot kitölteni. Viszont, ha az utasnak külföldön feladott poggyásza van, azokat darab­szám szerint a vámárunyilatkoza­ton minden esetben fel kell je­gyezni. Az említett szabályokat kell szem előtt tartani a repülő­gépen utazóknak is azzal az elté­réssel, hogy a zöld folyosó szóbe­li, míg a piros folyosó írásos vám- árunyilatkozatként értelmezhető. Az utas részére az 5 ezer forint, illetve társasutazáskor a 2 ezer forint értéket meghaladó értékű vámáruk után általában 40 szá­zalék vámot szabnak ki, amit a közléstől számított 30 napon be­lül kell megfizetni. A megadott határidőre meg nem fizetett vám után napi 1 százalék kamatot számítanak fel, ami a kiszabott vám 50 százalékáig terjedhet." KÉRDÉS: Milyen következmé­nyei lehetnek annak, ha valaki nem tartja be a szabályokat? VÁLASZ: — Amennyiben az utas nem állít ki vámárunyilat­kozatot, vagy valótlan nyilatkoza­tot tesz, és a vámáru belföldi for­galmi értéke meghaladja a 10 ezer forintot, vámbűntettet, ha az érték nem haladja meg a 10 ezer forintot, cselekménye vámszabály- sértésnek minősül. Ha az utas a devizagazdálkodásról szóló jog­szabályokban meghatározott köte­lességét 3 ezer forintot meghala­dó értékkel megsérti, bűncselek­ményt, az értéket meg nem ha­ladó esetben devizaszabálysértést követ el. A vám-, vagy deviza- jogszabályokat megsértők útleve­lét az illetékes hatóságok, az egyéb jogkövetkezményeken felül be­vonhatják. Ezért is érdemes a jogszabályokat kellő mértékben megismerni és betartani. Az ide­genforgalmi szezon kezdetén úgy érzem, a me^ye határátkelőhe­lyein a személy és tárgyi feltéte­lek biztosítottak ahhoz,- hogy a csúcsforgalomban se legyen tor­lódás, hosszú várakozás, a kül­földre utazóknak, vagy onnan ha­zatérőknek. Így az utazás él­ményként maradhat meg emléke­zetekben. Ebben természetesen az utasok fegyelmezett magatartá­sukkal sokat segíthetnek a hatá­ron dolgozó határőröknek, pénz­ügyőröknek. Köszönjük a beszélgetést. - Gémes Gábor Ülést tartott a TOT Az MSZMP XII. kongresszusa határozataiból adódó feladatok megvalósításáról tanácskozott pénteken a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. Czimbalmos Béla főtitkár előterjesztésében el­mondta : a termelőszövetkezetek felkészültségük, szervezettségük, anyagi-szellemi erőforrásaik sze­rint differenciált módon tudnak eleget tenni a kongresszus hatá­rozataiból rájuk háruló gazdasá­gi feladatoknak. Megközelítően fél ezer azoknak a közös gazda­ságoknak a száma, amelyek a szi­gorúbb követelményeket támasz­tó szabályzórendszer, a sok eset­ben kedvezőtlen ármozgások vi­szonyai között is képesek a ter­melés folyamatos bővítésére. A szövetkezeteknek ez a köre a jö­vőben is maximálisan ki kell, hogy használja a fejlődési lehetősége­ket, s példát mutat a korszerű ter­melési és gazdálkodási módszerek alkalmazásában. A hatékonyság nagyobb mértékű javítására,- a növekvő exportigények kielégíté­sére, a termékek gazdaságos elő­állítására ugyanis e termelőszövet­kezetekben van a legnagyobb le­hetőség. A közepes színvonalon gazdálkodó, jó adottságú közös gazdaságok előtt az élen járókhoz való felzárkózás az elsőrendű fel­adat. (MTI) Az NDK a BNV-n A KGST-tagországok közötti in­tegrációt, az NDK és Magyaror­szág gazdasági kapcsolatainak fejlődését tükrözi az idén a Né­met Demokratikus Köztársaság kiállítása a Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron. Tíz jelentős külkeres­kedelmi vállalat 2000 négyzetmé­ternyi területen, négy pavilonban mutatja be a gépipar, az elektro­technika, az elektronika, a jár­mű- és mezőgazdasági, a szer­szám- és textilipari gépgyártás, valamint a számítógépipar újdon­ságait és azokat a termékeket, amelyeket a magyar partnerek már jól ismernek és kedvelnek. A kiállítás célja: az 1981. évre vo­natkozó kereskedelmi szállítási szerződések megalapozása, vala­mint azoknak a szerződéseknek az aláírása, amelyek még ez évre vonatkoznak, s szerepelnek a két ország közötti gazdasági együtt­működési megállapodásban. Szibéria kapujában 3. A vas városa Hosszú az út gépkocsival, eltart órák hosszat. Közben arról disku- rálunk, miként születnek a Szov­jetunióban az új városok. Mindjárt példának említik úticélunkat, No- vokuznyecket. Hogyan isvolt 1919-ben? Egy újságból idéztek kísérőim: „Kuznyeck, amelyik ötszáz versz- tányira fekszik Tomszktól, a Tom folyó felső folyásánál, a Tomszki Gubernia (tartomány) egyik leg­szegényebb városkája. Sárból épí­tett házacskák, lyukas háztetők, ez jelenti Kuznyeck „gazdagságát”. De azért dohányban gazdagok az itteniek. Itt mindenki dohányt ter­mel, mert az iránt igen nagy a ke­reslet.” Aztán — szinte egyidőben a ko­hóval — elkezdték az új. lakótelep építését, majd 1932-ben egyesítet­ték a régi és az új települést. így lett a neve Novokuznyeck. Soha még város nem fejlődött ilyen rohamosan. Négy esztendő alatt lakossága megtízszereződött. Iskolákat építettek, éttermeket, üz­leteket nyitottak, hogy utolérjék a növekvő igényeket. Mesélik: 1933 derekán idelátogatott Grigorij Konsztantyinovics Ordzsonikidze. Nemcsak a vaskombinátot kereste fel, hanem megtekintette a várost is. Meglátogatott néhány munkás­lakást. Mint feljegyezték, a vas­kombináttal, az építkezéssel, ter­meléssel elégedett volt. Csak a há­zakkal nem. Német tervek alapján építették, a tűzfalak az utcára me­redtek, a lakások szűkek voltak. A nemzeti bizottság utasítására négyemeletes házakat, kényelmes otthonokat kezdtek emelni. Ezek a társasházak ma is állnak a Ki­rov utcában. Arról is döntés szü­letett, hogy a vas városában a vil­lamos közlekedést is meg kell ho­nosítani. A lakosság társadalmi munkában fektette le a síneket, a felsővezetéket, s 1933-ban Szibé­riában elsőnek felcsilingelt a vil­lamos. Ezekben az években irta Novokuznyeckről a moszkvai Pravda: „Ez a város a legfiatalabb forradalmi település, ahol a lakos­ság hazafisága és városszeretete egyenesen csodákat művelt. Ilyen csodák csak is a mi társadalmi vi­szonyaink között születhetnek.” És ott, ahol valamikor füvet ka­száltak sovány tehénkéknek, ké­sőbb búzát termeltek, azután vas­hámort építettek, ma 580 ezer la­kosú nagyváros áll. Meglehet, az utazástól eltelt rövid idő óta már ez a szám nem helytálló. Ilyen fej­lődés mellett Novokuznyeckben minden lehetséges. Sájátos városi gondok itt ■ is akadnak. Hasonlóak, mint nálunk, lakásgondok. Az utóbbi években akadt esztendő, amikor hatezer új otthont adtak át, mégis negyven- ezren várják, hogy a jelenleginél jobb körülmények közé kerülje­nek. A novokuznyecki városi párt- bizottság titkára elmondotta:, a városban 180 rubeL az átlagkere­set, a kohászok viszont havonta 240 rubelt kapnak kézhez, az ön­tők három százalékkal többet. A bányászok átlagkeresete eléri a 350 rubelt. Hiába gazdag a Szov­jetunió olajban, szükség van a szénre. A környéken tíz működő bánya található, közülük kettő külszíni. A kuznyecki medencében húszmillió tonna szenet termelnek évente. Az igazi bányászváros, Kemero­vo megye legfiatalabb városa, Mezsdurecsenszk. A Tom és az Usz folyók között terül el, körbe- öleli az Alatua hegység. Így aztán a hegyvonulat sötét háttere előtt fehérebbek a mészkőből épült há­zak. Ügy emlegetik: az ezerarcú bányászváros. A környékről már több mint 26 millió tonna szenet küldenek a szovjet iparnak. A fontos energiahordozót negyven­tonnás óriás teherautók szállítják. És szállíthatják, mert van már út. Korábban bizony nehezebb fel­adatot jelentett a szén továbbítá­sa, mint kibányászása. — Szénmedencénkben 1953-ban nyílt az első bányaüzem. Olzserasz volt a kis település neve, két év múlva lett város, és Mezsdure­csenszk — mondja Eduárd Batu- ron exkavátorkezelő, aki büszke rá, hogy helybeli. Ö mesélte el: ez a város adott otthont 1972 végén a KGST szénbányászati tudomá­• A kuznyecki vas születése nyos-technikai szakbizottság ülé­sének, amelyen ott voltak a ma­gyar képviselők is. —'Amikor kezdtük, tőlünk is el­mentek néhányan Magyarországra. Tanulni a szervezést, a módszere­ket __\ É s miközben a bányászok a föld alatt izzadnak, arcukat sötétbar­nára festette a szénpor, a felszí­nen megnyílt a fizikoterápiás inté­zet, amely korszerű körülmények között, naponta 1200 beteg fogadá­sára alkalmas. Mutatják Leonyid Brezsnyev le­velét, amelyet az SZKP főtitkára a Radszpadszkaja elnevezésű bá­nyaüzem építőinek küldött. Benne köszönte meg a kiváló munkát, aminek eredményeként megnyit­hatták az új üzemet. A szibériai szauna forró gőzében arról beszél­nek kísérőim: sok ilyen dicséretet érdemeltek ki a mezsdurecsensz- kiek, rövid idő alatt. G. Gy. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents