Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. április 15.

SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Magyar—szovjet erőfeszítések a rák leküzdésére

Buda egyik legszebb részén, a Kékgolyó utcában működő 320 ágyas kórház a hazai rákkutatás központia. Előde az 1936-ban alakult Eötvös Lóránd Radium és Röntgenintézet abban az időben Kelet-Európa legjobban felszerelt rákgyógyító intézete volt.

A mai intézet vezetőjének, dr. Eckhardt Sándor professzornak nevét a világ minden országában ismerik a rákkutatással, gyógyítással foglalkozó szakemberek. A magyar—szovjet egészségügyi együttműködés keretében az ő irányításával működik az ún. gyógyszerkipróbálási központ, melynek feladata a különböző rákellenes gyógyszerek legjobb kombinációjának kikísérletezése, az esetleges mellékhatások tanulmányozása. Eckhardt profesz- szor szavai figyelmet érdemelnek :

Negyven százalék gyógyítható

— Kilenc kórház 153 mellda- ganatos hasonló kórképű nőbetegét gyógyítják azonos módon. Az adatokat számítógépre viszik, s miután az értékelés módszere is teljesen azonos, az eredmények épp úgy hasznosíthatók Budapesten. mint Kiievben, Berlinben. Szófiában vagy Pozsonyban. A melldaganatok gyógyszeres terápiájában nemrégiben fejeződött be az a kisérletsorozat, amely arról győzte meg az orvosokat, hogy a jelenleg legismertebb két készítmény: a Dib- rondulcit és az Elobromol egyformán alkalmas a betegség jó befolyásolására.

A legutóbbi, tbiliszi értekezleten, ahol valamennyi tagország jelen volt. úgy határoztak, hogy szélesítik a kísérleteket. 1980. január 1-vel máris elkezdődött az újabb vizsgálat, amely arra fog fényt deríteni, hogy a már említett két legnagyobb gyógyszer eredményességét javítja-e.

ha egyidőben antiösztrogént is juttatnak a beteg szervezetébe.

— Jelenleg ott tartunk, hogy a daganatos betegségek 40 százalékát . különböző gyógymódok kombinációjával — sebészeti beavatkozással, sugárterápiával és cytostaticumok — daganatellenes gyógyszerek adagolásával megbízhatóan meg lehet gyógyítani. Az összes előforduló rákbetegség 30 százalékát úgy jellemezném, hogy a már elmondott gyógymódokkal a beteg állapotán javítani lehet, meg lehet hosszabbítani életét és gyakran munka- képességét is rövidebb-hosszabb időre vissza lehet adni. Végül sajnos még mindig marad 30 százalék, ahol az orvostudomány ma még tehetetlen.-1- A világon rendelkezésre álló rákellenes gyógyszerek száma igen nagy. A gyógyszerpaletta rendkívül színes és büszkék lehetünk arra, hogy a világ minden kereskedelmi forgalomban levő daganatellenes gyógyszere hazánk, illetve az Onkológiai Intézet rendelkezésére áll.

Nemzetközi összefogás

— Arra is joggal lehetünk büszkék, hogy a gyógyszerek széles skáláját mi is bővíthettük a magyar kutatók eredményeivel, a magyar gyógyszerlaboratóriumok termékeivel.

— Ismeretes, hogy egy gyógyszerre csak akkor mondhatjuk azt, hogy jó és hatásos, ha azt nagyszámú betegen kipróbáltuk. E téren itt van szükség a nemzetközi összefogásra.

— Tegyük fel, hogy Magyarország egyedül végezné egy-egy gyógyszer kipróbálását. A betegek számának függvényében legalább 8 évre lenne szükség arra, hogy megközelítően megbízható eredményhez jussunk. Ha ugyanezt a Szovjetunióval közösen végezzük. ez az idő máris a felére csökken, ha pedig egy harmadik ország is bekapcsolódik, a

harmadára. Végül is sem a betegnek. sem a tudomány számára nem közömbös, hogy mennyi idő alatt lehet egy új gyógyszert általánosan alkalmazni. Versenyfutás ez az életért.

— A budapesti gyógyszerkipróbálási központban dolgozták ki a gyógyszerek hatékonyságvizsgálatának közös módszertanát. Ha több országban folynak egyidőben, azonos gyógyszerekkel vizsgálatok, akkor közös szempontok szerint kell a vizsgálatokat elvégezni és az eredményeket értékelni. Enélkül nem lehet megbízható következtetésekre jutni.

— Magyarországon 1977-ben kezdte meg működését a gyógyszerkipróbálási központ. Elsőként ' tanfolyamot szerveztek azoknak, akik nemzetközt szinten ebben a munkában részt vesznek. Erre azért volt szükség, hogy a próbák elveit és gyakorlatát egyformán sajátíthassák el a kutatók, mert tapasztalataikat „közös nyelven” kell megfogal- mazniok.

Űjabb

rákellenes gyógyszer

— A szomorú statisztika kimutatta, hogy a nőknél az emlőrák, a férfiaknál a gyomor és a tüdőrák okozza a legtöbb halálesetet. Most fejeződik be egy kedvező eredményeket ígérő magyar és szovjet emlőrákellenes gyógyszer kísérletsorozata, együttes adagolásának hatásvizsgálata.

— 1981-től pedig — a tervek szerint — a gyomor és a tüdő rosszindulatú daganatait is több szocialista ország összefogásával

— nagy beteganyag bevonásával

— fogják vizsgálni. Az viszont a jelen, hogy a magyar tudósok munkája nyomán most egy újabb emlőrákellenes gyógyszer készült el, ennek vizsgálatához fognak a Szovjetunióban és a Kékgolyó utcai intézetben. (MTI—APN)

Anyagmozgató gépek és raktárberendézések

11 Afr TNTRANSZMAS1 ''Magyart Bolgár Társaság a szocialista országoknak 1976 "és' 1980" között 18—20 millió rubel értékben tervezett, készített és szállított fő- vállalkozás alapján ' korszerű anyagmozgatási és raktározási berendezéseket, gépeket. Különösen sikeres és nagy értékű munkát végzett az NDK-beli IFA-gyárnak

szállított 600 millió forint 'értékű automatikus magasraktár létrehozásával. Az idén 600—650 millió forint értékű forgalmat bonyolítanak le, s ebben mind jelentősebbé válnak a belkereskedelmi vállalatok részére készített termékek. A több évre szóló nagy megrendelések a tervezési és fővállalkozási teljesítményük 60—70 százalékát kötik le. így a Paksi Atomerőműhöz 1984-ig 450 különféle emelőberendezést terveznek és szállítanak, a Nagymaros— gabcsikovói erőműnek ugyancsak darupályákat és szállítóberendezéseket készítenek és szerelnek fel a helyszínen.

Kezdeményezés a gyenge termőképességű földek hasznosítására

• A megszűnt tanyaudvar helyén táblásítanak. a páhi Petőfi Tsz-ben, és telepítésre készitik elő a talajt mélylazító ekével. (Straszer András felvétele.)

A iparosodásnak, s az ezzel együttjáró urbanizáló- dásnak elkerülhetetlen következménye a termőterület csökkenése. Ez utóbbival hosszabb távon is számolni kell, a folyamatot azonban lassítani szükséges. A mező- gazdaságnak tehát a csökkenő termőterületről — kevesebb élőmunka-ráfordítással — kell kielégítenie az egyre növekvő belső ellátási és exportigényeket.

A termőföld hasznosításához, továbbá a mezőgazdasági földterület csökkenésének mérsékléséhez szövetkezeti érdekek is fűződnek. Ezek döntően befolyásolják a gazdaságok fejlődését, helyzetét, a tagság jövedelmét.

Jogszabályok

A mezőgazdasági rendeltetésű, vagy. mezőgazdasági termelésre hasznosítható földek megművelését jogSzabályok írják elő. A megyében a kiskunsági szövetkezetekben találjuk a legrosszabb talajadottságú gazdaságokat. Nagy gondot jelent a gyenge termőképességű területek megművelése. Ehhez járul a kedvezőtlen üzemi adottság, a szétszórt táblák, a tanyavilág, a nehéz megközelítés. az üzemi utak hiánya. Mindezek akadályozzák, hogy nagyobb összefüggő területen gazdálkodjanak.

A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságokban tavaly a második- határszemle alkalmával a termelő- és -szakszövetkezetekben összesen 650 hektárnyi szántót és megközelítőleg 500 hektárnyi szőlőt találtak parlagon. A szövetség körzetéhez tartozó közös gazdaságok területe megközelítőleg három- százezer hektár. Ehhez viszonyítva a megműveletlenül talált terület viszonylag kevés. Az igazság az, -hogy a szövetkezetek a szétszórt,- felaprózott, emellett rossz minőségű földjeiket is művelésbe vonták-. Ezekben nagyüzemi termelési- folytatni nem lehet,- de így elkerülték -a parlagbírságot. A művelési kötelezettség teljesítése viszont ilyen körülmények között több gazdaságnak okozott komoly veszteséget:

Felmerül a kérdés, hogy mit lehet tenni? Feladat: a művelési

ágak helyes és rugalmas megváltoztatása, a gyenge termőhelyi viszonyok között a gyeptelepítés és az erdősítés ésszerű megoldásnak látszik. Egyrészt csökkentheti a parlagterületeket, másrészt a veszteséget is. A gyeptelepítésekkel kapcsolatosan már vannak kezdeményezések. •>„ A Kiskunságban egymás után alakulnak a juhtenyésztő társulások, amelyeknek egyik célja, hogy a meglevő gyepeket jobban kihasználják, természetesen megfelelő feljavítás után. s ezenkívül újakat telepítenek ahhoz, hogy a növekvő állomány takarmányel- látását megoldják.

A másik lehetőség az erdősítés. Ezzel kapcsolatban nincsenek kialakult tervek, csak elképzelések, mivel a pénzügyi eszközök sok helyen hiányoznak. A jobb homokterületeken természetesen változatlanul fő cél a szőlő- és a gyümölcstelepítés.

Cserék

A táblásítás egyik megoldását lehetővé teszik a' földcserék. A megyében 1977-ben több mint négyezer. 1978-ban csaknem ötezer hektárnyi területet érintettek a cserék, illetve a földrendezések. Ezek nagyobb része üzemek között bonyolódott le. Meggyorsult az állami gazdaságok és szövetkezetek közötti föld- _ri3ijidezés.7i,?ijyj- .imaisvhe ?A toh

A mezőgazdasági termelésre alkalmas-— földek-- hatékonyabb védelme érdekében 1978. január í-én új jogszabályok léptek életbe, melyek a iobb minőségű területek művelésből történő kivonásáért külön térítés megfizetésére kötelezi a felhasználókat. Ez évtől kezdve az újrahasznosításért, a romos tanyák eltüntetéséért, területük táblásításáért állami támogatás is jár. A kiskunsági szövetkezetek ily módon csaknem 200 hektárnyi föld hasznosítását tervezik.

Zártkertek

Jó módszer — amelyet számos közös gazdaságban kezdeményeztek — a tartós használatra történő megállapodás. Az érintett területeket előSzör zártkertté kell nyilvánítani. A megyei tanács rendelkezése értelmében ez év január 1-től Kiskunmajsán 330, Kecskeméten csaknem 370, He- lényegyházán 160 hektár területet lehet zártkertnek tekinteni. Ezek nagyüzemileg nem hasznosítható területek. Ily módon viszont a kistermelés számára értékes földekké válnak.

A mezőgazdasági nagyüzemekben a gyenge 'talajok hasznosítására alkalmas növény az „újból felfedezett” takarmánycirok. Több helyen termesztik a som* kórót. Tehát az újonnan kialakított táblákon, ahol mást nem lehet termeszteni, ilyen hasznos szemes- és tömegtakarmány-nö- vényeket is érdemes« vetni.

Nemrég megyei tanácskozás volt a földhasznosítással kapcsolatosan. Az említett lehetőségeken kívül még néhányat lehetne említeni. A gazdaságok maguk dontik'el, hogyanoldják' megihe^ lyi sajátosságaik figyelembe vételével ; a parlárterületek ternrőa vé tételét. Számos példa bizonyítja, hogy rugalmas termelésszerkezet-váltással gazdaságossá lehet tenni a gyenge termőhelyi adottságú földeken is a gazdálkodást.

K. S.

Segítik a gyárat

ARCOK A MEZŐGAZDASÁGBÓL

Harmincéves elnök

Különösen a mezőgazdasági üzemeknél érzik a fiatal, tehetséges szakemberek, a generációváltás gondjait. Aggályaikat sorolhatnánk a végtelenségig: egyes üzemekben nincs lehetőségük a bizonyításra, tevékenységüket gyakran gátolja a szakmai féltékenység stb. Köztudott, hogy a szövetkezeti, gazdaságot választott vezetőség irányítja, melyet jogi személyként az elnök képvisel, fgy az egész üzemről alkotott véleményt meghatározza egyénisége, személyes példamutatása, valamint munkabírása.

Nem egyedi, de ritka a lászlófalvi Egyetértés Termelőszövetkezet példája, ahol február óta egy 30 éves elnök irányítja a 8215 hektáros gazdaságot. Az ötsázhúsz fős tagság titkos szavazáson öt évre Szecsődi Györgyöt választották elnöknek.

Látogatásomkor éppen vezetői megbeszélést tartottak. A szünetben, pihenésképpen beszélgethettünk gondjaikról, terveikről.

— Paraszti családban születtem Kiskunhalason, édesapám két gyerek és a napi munka mellett tanult az állattenyésztési főiskolán.

Csak ködösen, illetve az elbeszélésekből emlékszem arra a nem könnyű időre, melyhez hasonlíthatom jelenlegi helyzetemet. Napjaink dinamikusan változó közgazdasági világában egy szakember, különösen egy felelős beosztású nem ülhet ölbe tett kézzel. Szükség van a napi 10—12 órai munka melletti továbbképzésre, széles körű . tájékozódásra. Már nem elég utánajárni, hanem a várható elé kell menni, keresve. kiszámítva azt a találkozási pontot, amely a jövő eredményes gazdálkodását jelöli.

— A kertészeti főiskola elvégzése után fellépett a fiatal szakemberek .,szamárlétrájának” alsó fokára. Véleménye szerint menynyire egyedi ez a hét év, amíg eljutott eddig?

— Saját bőrömön is tapasztaltam azt, amit nap mint nap hall az ember: káderutánpótlás nem mindenütt megfelelő. Évente több ezernyi tenniakarástól buzgó, életkedvtől telített fiatal búcsúzik az egyetemek, főiskolák gondtalan világától, és gyakran jóhiszeműen vág az életnek. Nemsokára jórészüket viszontláthatjuk kezükben ceruzával, amikor egy füzetbe olyan jeleket rajzolgatnak, amit nem tanítanak a felsőfokú intézményekben. Biztos ismeri, egymás mellett négy függőleges vonal, rajtuk az ötödik keresztben. Nos, én is húzogattam jó sokáig ezeket a strigulákat, minden beérkező teherautó után egyet. Bevallom. akkor gondoltam arra is, hogy feladom.

Szerencsére a szövetkezet szőlőt kezdett telepíteni és rám bízták ezt a munkát, amellyel elégedett lehetett a vezetőség, mert nemsokára, már főmezőgazdász- helyettesként irányítottam a munkát, majd községi párttitkárrá választottak, februárban pedig a tagság bizalmából, elnöknek.

— Milyen örökséggel indult ennek a munkának?

— Szívesebben beszélek a terveinkről, illetve arról a két hónapról, amióta elnökként dolgozom. A gazdaság életének nem legkedvezőbb pillanatában bízta rám a tagság a szövetkezet irányítását. Elég erről annyit mondani, hogy kedvezőtlen adottságú. „B” kategóriás üzemünk belső

• Szecsődi György.

tagozódását meghatározza, hogy 1975-ig tizenkét kisebb közös gazdaságiból egyesült. A küldöttgyűlés még januárban elfogadta az idei tervet. Ismérve pénzügyi helyzetünket — a tavalyi nyereségtervünket alig 24 százalékban tudtuk teljesíteni, a megváltozott árrendszer, a kedvezőtlen időjárás és még számos összetevő miatt — olyan megoldásokat kell választanunk. ahol az eredmény gyorsan lemérhető. Elsősorban a munkaszervezésben rejlő tartalékokat igyekszünk teljes mértékben kihasználni. Kidolgoztuk az eddig hiányzó munkaköri felelősségvállalás rendszerét. Elkészítettük és bevezettük a munkaköri leírásokat. Ezzel megoldódott a-visszaellenőrzés is, nőtt a vezetők személyi felelőssége, viszont nagyobb lett cselekvőképességük. Másutt már megszokott, de nálunk még újszerű, az elmúlt napokban kialakított erőgéppark. Eddig traktorosaink otthon „parkíroztak” a gépekkel', amelyek állapota csak papíron jó, de a valóságban bátran mondható siralmasnak. Most készítjük el azt az ösztönzőrendszert, amely a kezelőket az állag- megőrzésre és az energiatakarékosságra serkenti. Az elpocsékolt fillérekre is oda kell figyelni. A munkahelyi fegyelem erősítésénél támaszkodhatunk — a 35 éves átlagéletkorú — vezetőségre és ötvenhat fős pártalapszervünkre. • Bízva személyes példamutatásukban, szigorú intézkedésekkel gátat vetünk’ a munkahelyi italozásnak, a jogtalan előnyszerzésnek, illetve a szövetkezeti tulajdon károsításának.

Át kell értékelnünk gazdaságunk szerkezetét is, melyben nagy segítséget jeléht a területi szövetség napokban végrehajtott revíziója. Továbbfejlesztjük kapcsolatainkat a termelési rendszerekkel és a tudományos céltársulással. Változtattunk az eddigi „rutin” gazdálkodási szemléleten. Előtérbe kerül a nagyobb termelési érték- és nyereségnövelő növények termesztése, illetve a melléktevékenység. Adottságainkhoz képest igyekszünk a növényfajtákat tömbösítve termeszteni. Már biztos, hogy a rozsterület csökkentését napraforgóval pótoljuk. Reméljük, hogy az idén megvalósíthatjuk szőlőtelepítési »tervünket. Gondokkal küszködtünk a baromfitartásnál, ezért ezzel felhagyunk. Az intézkedést indokolja az ágazat növekvő energiaköltsége, valamint a tápellátás gondjai. Egyértelműen bebizonyítottuk, hogy a gabonaipar tápjai összetételükben nem felelnek meg a kívánalmaknak.

— Ügy tudom, . L ászló falván igen sokan foglalkoznak háztáji gazdaságokban növénytermesztéssel és állattartással. Hogyan tudják összeegyeztetni ezt a szövetkezet érdekével?

— Nagy örömmel^ hallgattam Kádár elvtárs vitazáróját a pártkongresszuson, amikor a hatékonyságról beszélt. A normarendszer átalakításával és szélesítésével mi is elérjük azt a célt, hogy „a munkabér nemcsak jelenléti díj” lesz. A szocialista — közös — vagyon csak úgy védhető és gyarapítható, ha növeljük a felelősséget. Ezért kibővítjük a szocialista munkaverseny-mozgalmat is.

— Milyen vezetési elvekre szándékozik építeni a következő éveket?

— Amióta megválasztottak, sokat gondolkodtam, hogy melyik feladat elvégzéséhez van szükség jobb politikai érzékre a községi párttitkáréhoz, vagy az elnökihez. Nincs olyan nap, amikor ne erősödne bennem a meggyőződés, hogy a helyes utat csak á becsületes munkavégzéssel, példamutatással és elvhűséggel találhatjuk meg.

Mindenképpen teret szeretnék engedni a fiataloknak tudásuk bizonyítására nagy önállósággal és fokozott ellenőrzéssel — fejezte be a beszélgetést.

Czauner Péter

Alig néhány éve hozta létre az ágasegyházi Mathiász János Szak- szövetkezet azt a melléküzemágát, amely azután bérmunkát vállalt a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti 3. számú gyárától. Fontossági sorrend nélkül említhetjük a hármas hasznot: a nődolgozók állandó elfoglaltsághoz, keresethez jutottak, a szakszövet jövedelme is növekedett,, az ! itt dolgozók pedig jelentős mértékben hozzájárultak, illetve hozzájárulnák a kecskeméti gyár termelési eredményeinek növeléséhez. A *lányok, asszonyok a nagy mezőgazdasági munkák idején felkelnek a varrógépek mellől, és részt vállalnak a szőlő műveléséből. A napokban rövid látogatást tettünk a kis üzemben, ahol Ma- gyari József nétől, a hatvanhat dolgozó irányítójától arról érdeklődtünk, hogy milyen eredményeket értek el az év első negyedében.

— A termelést végzői ötvennyolc lány és asszony minden dicséretet megérdemel — mondta Magyariné. — A szorgalmuk mellett természetesen az is sokat számít, hogy egyre nagyobb szakmai tapasztalatra tesznek szert, s így a jó minőség mellett a mennyiségi terveket is teljesíteni tudják. Március végéig az első negyedéves tervünket 40 ezer forinttal túlteljesítve elértük az 1 millió 267 ezer forintos termelési értéket, azaz 352 ezer női és gyer- mel.nadrágot készítettünk.

öt szocialista brigádunk javaslatára az egész üzem csatlakozott a Sziklai brigád felhívásához, és márciusban minden dolgozónk kivétel nélkül részt vett a két kommunista műszakon. Az önkéntes műszakok keresetét — közel 6 ezer forintot, — felajánlottuk a köziégben épülő általános iskola költségeihez.

Brigádjaink már megtették idei felajánlásaikat, a többi között személyenként 12 óra társadalmi munkát vállaltak. A Petőfi brigád már rendbehozta a községi orvosi rendelő kertjét, a Zrínyi Ilona és a Martos Flóra brigád pedijg elhatározta, hogy május

1-ig eltüntetik a lél nyomait a köziégi játszótérről. O. L.

• Vetik a borsót a lászlófalvi határban. (Méhes! Éva felvételei.)