Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-17 / 89. szám
1980. április 17. • PETŐFI NÉPE • 3 kis háztartások Nagy ABC-k, Nem tudom, mikor találkoztam, éhes emberrel utoljára. Egynéhány évtizede talán. Manapság, ha egy zakóról lepattan egy gomb, ritkább eset, hogy annak a' gyenge cérna volna az oka. Percek óta járom Kiskunfélegyházán a BÉK 2101-es nagy ABC-jét, és mégse találom, amit keresek. Annyi állvány, annyi póló mellett elhalad az ember, hogy képtelenség meg nem állni a vonzó, ezerféle javak láttán. Végül, mint aki túljutott ennek az élelmiszerországnak az összes „akádályán”, leghátul, a kenyeresnél kötök ki. NAPFIZIKAI OBSZERVA TÓRIUM 0 Az MTA debreceni Napfizikai Obszervatóriumában új észlelőhelyet állítottak fel. A kettő.s távcső egyikével észlelést végeznek, a másikkal a Nap tevékenységét fotózzák. A debreceni obszervatórium nemzetközi észlelési program szerint dolgozik — más megfigyelőállomásokkal együttműködve — egyetlen napfoltcsoportot figyelnek, illetve fényképeznek. Az itt folyó munka most igen jelentős, hiszen a Nap-maximum éve van, és ilyenkor a megismétlődő tizenegy éves periódus szerint szaporodik a napfolttevékenység. (MTI.-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) „ORVOS VAGYOK” Láttam egy filmet... Mit mondanak a vevők? sát szemügyre véve a Kossuth Lajos utca 22. szám alatt. — Mi, nyugdíjasok, de úgy gondolom, mások is, egy idő óta jobban megnézzük, miért fizetünk — fejti ki 'Fiíó Balázs. — A megdolgozott pénzért, vagy a nyugdíjért tényleg azt kapják-e az emberek, ami jár neki'k? Ami öt deka, az legyen öt deka; s ha egy tévé hétezer forintos, az feleljen is meg minden tekintetben a hétezer forintnak. Március 28-án, az ABC-ben húszdekás csomagolt mézespogácsát vettem. 8 forint 60 fillérért. Megmérettem. Csak 18 deka volt. Máskor meg előre csomagolt, két kiló hálós burgonyát választottam ugyanott. Rátettem a mérlegre. Egy szem hiányzott. Kértem, megkaptam. A bőség naponta i(t sarjadzik szemünk láttára. Valóság. ABC-k' [versengenek immár a vevőkért. A kiskunfélegyházi Kossuth Lajos utcai áfész ABC-be visszatérve, Megyesi László örömmel mutat egy üveg Zöldalmát. Ha a konzerv megázik — Extra üdítő. Tegnap . kaptuk — újságolja. Pompás ital, valóban, üvegje kupakján egészen friss a festék. Nem úgy, mint azokon a szörpös, dzsemes, savanyúságod üvegeken, amelyeket szinte szégyellnek az üzletben kirakni. — Miért? — kérdem az okát. — A nagykereskedelmi vállalatok áruik egy részét az udvaron tárolják. Eső éri, vihar veri a lá- dás és -kartonos termékeket. A kartonlapok szétmállanak, az üvegcímkék lefoszlanak, s a záró- lapkákat kikezdi a rozsda. Meglazulnak a zárógyűrűk. Ha a vákuum meg is marad’ az üvegekben, az áldatlan raktározás ront az áru küllemén és a fogyasztókban csökkenti a bizalmat az egyes termékek iránt. Az egyes árucikkekre, közelebbről a napi cikkekre kíváncsiak elsősorban az emberek Kiskunfélegyházán is. Az érdekli őket — jogosan —, megvan-e a két kiló krumpli, milyen a kenyérre kenhető húskrém, mi kerül naponta |az asztalra?; ,■ Nánási Pálné, a BÉK 2102-es félegyházi csemegeüzletének a vezetője mondja: — Több lekváros táskát és túrós batyut, is 'eladhatnánk a mostani Régészeti szenzációnak beillő lelet került napvilágra Pécsett: egy XV—XVI. századi majolika- műhely munkaeszközeit és termékeit ásták ki a földből. A töredékesen fennmaradt ónmázas díszedények művészt kidolgozása vetekszik a Mátyás király budai palotájában működött híres majolikaműhely kerámiáinak színvonalával. hatvannál, ha a sütőüzemben egyenletesen jól mégtöltenék őket. Még mi, boltosok is szívesebben vennénk reggelire, ha nem lenne köztük annyi lapos. Azt beszélik, felszívódik a töltelék. De hát hol és mikor? — tűnődik az üzletvezető, s látom rajta, nem hagyja a rejtély őt sem nyugodni.. „Egy egyéves gyereknek egy falat!' — így hasonlította Filó Balázs is e kétféle sütemény töltelékét, melynek kicsinységéről magam is meggyőződhettem. A lekváros táskának nevezett kis „bukszafélében” szétnyitásákor halvány : lekvárkenet maradványai tűntek, elő, s a túrós batyuban is keresztül-kasul kellett keresgélnem pár szem túró után. Miért? Híg a lekvár? Édesmorzsa! Megtudtam ezt is. Szesztrenkó Dezsőné beolvasó a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat 114-es félegyházi sütőüzemében, elmondotta, hogy januártól az ezer táskához 'számított 25 kilogramm baracklekvár helyett, csak húszat használhatnak fel. Ráadásul, ha híg a lekvár, „érzéssel” teszik bele a süteményekbe, ami — szerintük is — aránytalansággal jár. A szétfolyó lekvárhoz adnak ugyan valamennyi édesmorzsát is, de ezzel megfogni, vagy a jó lekvárt pótolni képtelenség. Ezért inkább a sütemény tésztáját hagyják nagyobbra (?}, hogy legalább súlyra meglegyen. Szesztrenkóné szerint javít majd a helyzeten, ha elkészül az új, Ságvári ‘ utcai sütöde. Jobbak lesznek a munkafeltételek. Kérdés: a jobb munkafeltételek javítanak-e — a különben a félkilós diós és mákos kalácsnál is kifogásolt — hiányos töltésen? Valóban lekvár lesz-e a lekvár, „táskában” is, 1,70-ért? S d túrós batyut megtöltik-e kellőképp? Kérdések, amelyek —.kitűnt már — fiem az egykori éhes emberek kérdései. Filó Balázsé és a mai kiskunfélegyháziaké, akik a sok millió forint évi forgalmú ABC-kten vásárolják meg az uborkát, a kenyeret, a májkrémet, a tejet, a süteményt — az ezerféle javak bármelyikét. Nem kiváltság, de jogos igény, hogy pénzükért mindenkor azt kapják, ami hévében és árában is az. Kohl Antal A belvárosi Munkácsy utca 5. számú házában — az épület maga is középkori eredetű lehet — egy elfeledett, betömött kútra bukkantak. A régi kutat 450—500 éve egy közelben működött majolikaműhely hulladékanyagával töltötték fel.. Erre a korszakra utalnak a kerámiatörmelékkel együtt előkerült pénzek is: Mátyás és Ulászló királyok érméi. (MTI)’ Igen, láttam egy filmet. Az előzetes vetítésen ugyanabban .a sorban ültem, ahol a főszereplő, dr. Szabó István szülei. Kíváncsiak voltak a fiukra, és én is. Végül valahogy úgy alakult, hogy mégsem adódott módom gratulálni nekik — a nevelésükhöz. Mert egyedül szerettem volna maradni, legalább egy órát. Dr. Szabó István orvos. Erről szói a film: a Gyöngyössy—Ka- bay szerzőpáros újabb dokumentumalkotása, amely egy hivatásáért élő orvos kálváriáját mutatja be. ■ A film külhonban már siker. A magyar csodadoktor és hasonló címekkel jelentek meg róla kritikák a nyugati lapokban. Remélem, nálunk is fölfigyel rá a szakma. Az orvostársadalomra és a- közönségre gondolok. • Csodák nincsenek: Ezt jól tudjuk. és épp a japános arcmetszé- sü. fekete hajú Szabó doktor cáfolja a vak hitet a legéletszerűb- ben. Csak szeretnénk néha hinni bennük — magányosan, végső- egyedül-maradottan a hordágyon, a kórházi folyosókon és a kórtermekben. Szemtől szembe kerülve a betegséggel. És akkor valaki, valakik segítenek. Az orvos — írhatnám csupa nagy betűvel — öngyilkosokat ment meg. Egyik alkalommal úgy, hogy „lejárt a munkaideje”, éppen kilép a kórházi portán, amikor a mentőkocsit elküldenék ágyhiányra hivatkozva. Ö vállaltja a kockázatot, és az egyéni felelősséget is. Aztán apró falusi házakhoz kopogtat be a Duna mentén, és magányos alíöldi tanyákra jár gyógyítani — egy beteg fiút, idős elesett öregeket. Segítőtársa az orvosi táska és az emberi szó. A jó, a megváltó azonosulás a betegek helyzetével. Egyszerűen szívszorító ellentét a fehér kórtermek és fehérre meszelt tanyák, meg a fekete ruhás öregek kapaszkodó kezű tekintetű látványa. Az orvos személyiségének a szerepe alig tíz százalékra zsugorodott a 1 mindenttudó műszerek korában — hangzik el a filmben. Szabó doktor, aki — odahagyva főorvosi adjunktusi állását, most a Hosszúhegyi Állami Gazdaság területén és a bajai kórházban gyógyít mégis csodát tett: ezt a bizonyos tíz százalékot a többszörösére emelte. Szakított az egyébként mindenkit fenyegető gépiességgel és rutinnal. Van szava. és azonosulást kifejező természetes mozdulata a beteghez. Bemutatkozik, és megmondja, hogy mit fog csinálni. Türelmesen érdeklődik. S valljuk be, ez hovatovább annyira furcsa, hogy a szervezetünk immár gyógyszerként fogadja be. De ezt a gyógyszert nem lehet fölírni SZTK- vényre. s nem is az állam fizeti a költségeit. Hanem az. aki tudatos egyszerűséggel, ilyen, meg a családja, s talán ezért is- olyan ritka és megfizethetetlenAmit nem tehettem rneg, az előzetes vetítésen, valahogy még pótolnám. Szeretném megcsókolni dr. Szabó István szüleinek a kezét, a fiukét pedig megszorítani. És hog&r el ne felejtsem, a film címe: Orvos' vagyok. Nemsokára nálunk is vetítik. Halász Ferenc ti •! rr j rr Fejlődő baromfiipar Európában Olaszország után nálunk fogyasztja a lakosság a legtöbb baromfihúst: 17,5 ‘ kilogramm az egy főre jutó évi mennyiség, ebből 'a könnyen emészthető, több más húsnál kedvezőbb étrendi hatású fehérjéből. Az igények nálunk és ' általában világszerte tovább növekednek a baromfi iránt, ami a korábbiaknál is nagyobb feladatot ró' a baromfiiparra és a mezőgazdasági üzemekre. A feladatokról Tobak István, a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója nyilatkozott az MTI munkatársának. — A hazai és a külföldi piac igényeinek kielégítésére idén az elmúlt évinél 20 ezer tonnával több baromfi feldolgozását, értékesítését tervezzük. Az is elsődleges kérdés, hogy partner mezőgazdasági . üzemeink több ' baromfit biztosítsanak számunkra. Ennek ösztönzésére most első alkalommal olyan szerződéseket kötünk, amelyek biztosítják, hogy az exportbevételek nyereségéből a mezőgazdasági termelők is részesedjenek. Nem kis összegről van szó, hiszen tízmillió dollárral nagyobb vételre számítunk az idén a tavalyinál. j Vállalatunk a különleges igények kielégítésére több újdonsággal jelentkezik az idén. Ezek közé tartozik a baromfiból készült különféle felvágott: sonkaszalámi, mortadella és virsli. Ez utóbbit a hernádi termelőszövetkezét üzemében/-már gyártják. (MTI} — Két túrós batyut és két lek- j város táskát kérek! Elemózsiával a zsebben nekivágok a városnak. A Kossuth Lajos] utcai húsboltban, a pult fölött, i jóval az ünnepek után is, tucat-) szám lóg a téliszalámi. , Odább a kiskunfélegyházi áfész első ABC-áruiházának azj ajtaját nyitják-csukják sűrűn.: Immár ötödik éve. Mióta’ megvan, háromszorosára nőtt a f or- galma. Havonta 5 millió forint a! bevétele. A múlt évet 60 millió] 200 ezer forinttal zárták, amint) Megyesi László vezetőhelyettestől! megtudom. A teli kirakatok és polcok, s a nagy számok törvénye alapján i elég-e, vajon, pusztán, papírra vetni a hatvanmilliót, s megállapíta- pítani: minden rendben? A nagy ábécékről a kis háztar-1 tások fogyasztói mondhatnak nap mint nap véleményt. Derék 1 stvánnét az áfész ABC j előtt kérdezem: . — Jónak találja itt az ellátást I és a kiszolgálást? — Igen. Meg vagyok elégedve. ] Kiss Jánosné vevő, az Ady End- I re utca 27. szám alól: — Egyszer odahaza megalvadt az étolaj alja. Visszahoztam. Adtak helyette másik flakonnal. A ] kilós kenyér :viszont 5,60-ért nem ] mindig jó. Hamar szárad. Olyanná válik, mint a csont. Néha meg | galacsinokat lehet belőle össze- | nyomogatni, olyan keletien. Változtatni kellene ezen! S2avatosság: 8 D 1643 .. Változtatni, Erre lyukadunk ki j , Balázs,, nyugalmazott hon- I véd zászlós és felesége háztartá-1 Filó Balázs a konyhaasztalra rakja, amit aznap, vagy mostanában vett az áfész ABC-ből. — Itt egy üveg bolgár csemege- uborka — kezdi. — Tizenöt forint az ára. Kívül, a címkéről haragoszöld uborkák „néznek” virágszemükkel a vevőre. Belül? Puhák, vízízűek, a villán alig akadnak meg. Levük zavaros. A DÉLKER- nél mechanikusan az üvegre ragasztottak egy kisebb címkét: „Minőségét megőrzi: 1981. május". Aztán itt egy doboz sólet. Ez sem olcsóság. Soha nem tudom meg, mikor gyártották, meddig fogyaszthatom, mert semmi ilyen adat nincs rajta. Ha egy-egy számot rá is nyomatnak más konzer- vekre. az rendszerint semmitmondó, megtévesztő. Mióta a 65 grammos, 6 forint 60 filléres • dobozos sertésmájkrémnek sonka-, meg parizeríze van, máskor meg egészen barna, igencsak kíváncsi vagyok a szavatossági idejére. Ezt viszont velem, a fogyasztóval nem közük magyarul. A gyártók csupán hat számjeggyel „informálnak” a doboz alján: 341630. Ám ha kézbe veszem a Szegedi Konzervgyárnak ezt a tízforintos Tavaszi vagdalthús-konzervjét, ennek a feliratából sem leszek okosabb: „8 D 1643". Százéves koromra se fejtem meg. Ami öt deka, legyen öt deka Vagy itt ez a körösi hurkakon- zerv. Gyártja a Nagykőrösi Konzervgyár. Hét.ötvenért vettem és egy újabb rejtvénnyel lettem „gazdagabb”: 015747 4. Mi ez? Gépszám? Gyártási szám? Vagonszám? Soha nem jövök rá. Mint ahogy az is titok marad, hogy ez, a városi tejüzemből való félliteres zacskós tej, mikori,, és meddig fogyasztható? MÉLTÁNYOSSÁGI ALÁPON Az apának is engedélyezhetik á gyermekápolási táppénzt Régészeti szenzáció Pécsett A társadalombiztosítási jogsza- i bályok lehetővé teszik, hogy a | dolgozó anya beteg gyermekének! ápolása céljából gyermekápolási j táppénzben részesüljön.. Az apa] az eddigi rendelkezések értelmében csak akkor volt jogosult a! gyermekápolási táppénzre, ha a társadalombiztosítási tanács, il-1 letve ha a munkáltatónál ilyen; nem működik, a társadalombizto- i sítási bizottság méltányosságból | egyedülállónak nyilvánította. Nemrégiben tovább , bővült a társadalombiztosítási tanácsok és a társadalombiztosítási bizottsá- gok méltányossági jogköre. A; Szakszervezetek Országos Tanácsa j rendelkezésében erre nézve ki-1 mondja: „Az apa munkahelye szerint il- ] letékes. társadalombiztosítási ta-! nács, ennek hiányában a társadalombiztosítási bizottság — az \ együtt élő házastársak (élettársak)! együttes kérelme alapján — mél- \ tányosságból engedélyezheti a be- t teg gyermek ápolása címén járó \ táppénznek az apa jogán történő \ megállapítását olyan esetben, ha á táppénz egyébként az anya jo- I gán járt\a.’’ Ilyen esetben azonban az apa! nem az egyedülállókra vdnatkozó társadalombiztosítási rendelkezé- sek szerinti időtartamra veheti | igénybe a gyermekápolási táp-! pénzt, hanem csak annyi időre, j amennyire az anyát egyébként] megilletné. Mint az a fentebb idézett ren-1 delkezésből is kitűnik, a házastársaknak együttesen írásban kell kérniük, hogy a megbetegedett gyermeket az anya helyett az apa ápolhassa, s e célból ő vehesse igénybe a táppénzt. Ebben az esetben az illetékes kezelőorvos i az apát veszi keresőképtelen ál-1 lományba és a nevére kiállítja! az erről szóló igazolást. A gyermekápolási táppénz irán-i ti igényét' az apának a munkáltatójánál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen, ennek hiányában a munkáltató székhelye (telekhelye} szerint illetékes társadalombiztosítási ügyviteli szerva nél kell bejelentenie. Ehhez az orvos igazolása és az együttélő házas társak közös kérelme szükséges. A kérelemnek azokat a méltányolást érdemlő körülményeket kell tartalmaznia, amelyek miatt az anya nem tudja beteg gyermekét otthon ápolni (például levelezőtagozaton tanul, és ebben az időszakban vizsgázik; munkahelyén sürgős és fontos feladat ellátása miatt nem tud otthon maradni stb.}. A kérelmet az apa munkahelyén működő társadalombiztosítási tanács, illetve társadalombiztosítási bizottság bírálja el, mégpedig a kérelem beérkezését követően soron kívül, legkésőbb azonban három napon belül. Amennyiben méltányolhatónak találja az együttes kérelemben foglaltakat, engedélyezheti a gyermekápolási táppénznek az apa jogán történő igénybevételét. Ellenkező esetben a kérelmet el kell utasítania. A méltányosság gyakorlása nem kikényszeríthető alanyi jog, ezért a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Hadd tegyük még a fentiekhez: ha az apa munkáltatójánál működő társadalombiztosítási tanács, ennek hiányában a társadalombiztosítási bizottság ' elutasítja az apa gyermekápolási táppénz iránti kérelmét, az elutasítás napjáig az apa nem jogosult a gyermek- ápolási táppénzre. Az elutasítást követő naptól — a nevére kiállított orvosi igazolás alapján — az anya veheti igénybe a gyermekápolási táppénzt. A szóban forgó ügyekben a társadalombiztosítási ügyviteli szervek, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhelyek eljárását főigazgatói utasítás, az apa kereső- képtelen állományba - vételével kapcsolatos orvosi eljárást az Egészségügyi Minisztérium szabályozza. Barangolás Bács-Kiskunban Madaras • Alsófokú központ a bajai járásban. Lakosainak száma: 3919, terUlete: 4.930 hektár. Határában inagy kiterjedésű avar temetőt tártak fel.