Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-12 / 85. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 85. szám Arai 1,20 Ft 1980. április 12. szómat Emlékezés József Attilára József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget tartottak a Mező Imre úti temetőben. A költő sírjánál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője; a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Kállai Gyula elnök és Molnár Béla titkár; a Kulturális Minisztérium képviseletében Pozsgay Imre miniszter és Tóth Dezső miniszter- helyettes koszorűzott. A Magyar Tudományos Aka'démia koszorúját Szentágothai János akadémikus, elnök és- Szabolcsi Miklós akadémikus, a nyelv- és irodalomtudományok osztályának elnöke, a Magyar Írók Szövetségének koszorúját Garai Gábor Kossuth- díjas költő, főtitkár és Juhász Ferenc Kossuth-dijas költő helyezte a sírra. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság nevében Tolnai Gábor akadémikus, elnök és Csáky Edit titkár koszorúzott. (MTI) IJj termékek, hatékonyabb munka az Automatika Művek kecskeméti gyárában 0 Fülöp Istvánná az új típusú biztonsági jelzőköz- Béla termelési osztályvezető és Kollárik László mű- pontot szereli. vezető. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozata a gazdasági építőmunkáról szóló fejezetében hangsúlyozza, hogy a nemzeti jövedelem növekedése a következő években teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből, a hatékonyság javulásából származzon. Ahhoz, hogy népgazdasági céljaink elérését segítsék, csakúgy, min,t az ország más tájain, a megye ipari üzemeiben is sok a tennivaló a tartalékok kihasználásában, az ésszerűbb üzem- és munkaszervezésben, s korszerűsíteni kell sok helyütt a termékszerkezetet. Az MMG-Automatika Művek kecskeméti vezérléstechnikai gyáregysége a legmodernebb gépipari egységek közé tartozik Bács- Kiskunban, s termékei jól értékesíthetők külföldön is. Tavaly mintegy 600 millió forint árbevételt ért el, aminek 80—85 százaléka exportból származott. A kivitel zömét két jelentős termék alkotta. A vállalat részt vesz a szovjet olaj- és gázipari beruházási programban, s a kecskeméti gyár gátz- és olajvezetéki szivaty- tyúálloínások vezérlő automatáit készíti. Ezekért a termékekért az államközi szerződésben meghatározott kontingensen túllépve kőolajjal fizet a baráti ország, s ezáltal tőkés importtól mentesül az ország. A hírős városbeli gyáregység profilját . hatvan , százalékban egyedi, vagy kis sorozatú nagy berendezések alkotják, a fennmaradó rész tömegtermelés. Ez utóbbin belül a legjelentősebb a Zsi- guli-műszerfalak előállítása. Tavaly 400 ezer darab műszerfalat1 szállítottak az 1200-as és az 1300- as Ladákhoz. Mint tájékoztatójában Vári Csaba, a gyár igazgatója kiemelte, az exporttermékekben, főként a szivattyúállomása automatikákban sok a szellemi export. A felhasználás helyszínén a kompresszorállomások a terepviszonyoktól függően más-más műszaki tartalmúak, s ezzel együtt jár, hogy az elektronikus vezérlő berendezéseket egyedileg kell hozzájuk megtervezni. Ezt a munkát az elmúlt évtől kezdve az ajánlati tervektől a kivitelezési dokumentációig teljes mértékben. Kecskeméten végzik a rendszertervező osztály mérnökei. Az MMG-Automatika Művek vezérléstechnikai gyára tavaly körülbelül 96 millió forint nyereséget ért el. A gazdasági szabályozók módosítása után az idén azonos hatékonyság mellett ez a nyereség egyharmadára csökkenne, s természetesen a csökkenést mérsékelni igyekeznek, keresik a még hatékonyabb termelés lehetőségeit. 1980-ban változik a gyártmány- összetétel', a szovjet automatikák mellé feladatul vállalta a gyáregység az egyéb szénhidrogén- tartály-parkok és kitermelő berendezések automatikáinak készítését. Ezek új feladatot jelentenek nemcsak az előállító dolgozóknak, hanem a tervező mérnököknek is. A tömeggyártásban ebben az évben is a Zsiguli-műszerfalaké a vezető szerep, azonban a szögletes kivitelűek gyártása csökken, i az idén már egyre több, úgynevezett kerek házas műszerfalat állítanak elő, amelyeket az újabb Zsiguli-változatba építenek be. Több új termékkel bővítik a választékot, amelyek egy része régebbi termékek továbbfejlesztett változata. Az egy mérőhelyes gázömlést érzékelő Signalmic korszerűsített változata a négy mérő- helyes készülék. Korábban is készítették már a múzeumokban, raktárakban alkalmazott biztonsági jelzőközpontöt. Ettől az évtől kezdve ennek is egy modernebb „utódját" gyártják, amelynek előnye, hogy csupán asztalfióknyi nagyságú a korábbi szekrénymérettel szemben. Űj terméke a kecskeméti gyárnak egy gáz,veszélyt jelző készülék, amely hasonló rendeltetésű,, mint a Signalmic, de sokkal érzékenyebb, s ezáltal „kényesebb” feladatokra is alkalmas. A vállalat kutató szakemberei fejlesztették ki a Diesel füstölésmérőt, amivel a kipufogó gáz sűrűségét lehet mérni, s amit ez évtől szintén a kecskeméti gyáregységben készítenek. . A termékszerkezet-változtatáson, a jobb üzem- és munkaszervezésen kívül a hatékonyabb munkavégzésre készített intézkedési terv több területen megtakarítást irányoz elő. Mint az igazgató elmondta, eddig az export- termékeket közúton szállították a külkereskedelmi vállalatok budapesti raktárába. Ettől az évtől kezdve vasúton szállítanak, az új, saját iparvágányról, részben pedig darabáruként a vasútállomásról. A várható éves költségcsökkenés 6—8 millió forint. A csomagolás technológiájának korszerűsítése a ráfordítások 2— 2,5 millió forintos mérséklését eredményezi. Az elektronikus berendezéseket eddig olyan hazai gyártású szekrény- és fiókrendszerbe építették be, amely a tő- késimportanyag-tartalma miatt irreálisan drága volt A saját fiókrendszer kifejlesztésével és előállításával egyharmadára esett a költségeknek ez a része. A. T. S. 0 Bodoglári Julianna és Balaton Judit négy mérőhelyes, gázveszélyt jelző készülékeket állít elő. (Tóth Sándor (elvételei) ■ KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. április 11-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. április 11-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megtárgyalta és, elfogadta: — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1980. évi országgyűlési és tanácsi választások politikai és szervezeti előkészítéséről szóló jelentést; jóváhagyta a párt választási politikai munkájának irányelveit. O A Központi Bizottság megállapította, hogy az 1980. június 8-ra kitűzött országyűlési képviselő- és tanácstagválasztások előkészítése tervszerűen folyik. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa elemezte a párt, az ország helyzetét, társadalmi viszonyainkat, és 'meghatározta a szocializmus építésének soron levő feladatait. Szilárd alapokra, népünk nagy történelmi vívmányaira, pártunk és a tömegek összefogására, az erősödő szocialista nemzeti egységre támaszkodva haladunk előre. Valóra váltjuk a XII. kongresszusnak a népünk és szocialista hazánk gyarapodását szolgáló határozatait. A választásokra hazánk felszabadulásának 35. évében kerül sor. Az országgyűlési és tanácsi választás hazánk belpolitikai életének fontos eseménye, amelyben kifejeződik rendszerünk demokratizmusa, és az, hogy a szocializmus építése nemcsak a kommunisták ügye, hanem a Hazafias Népfrontba tömörült minden alkotó erő, valamennyi, az ország sorsáért felelősséget érző állampolgár nemzeti programja. Mindazok, akik a Hazafias Népfront programját képviselő jelöltekre szavaznak, az ország javát, az egyén boldogulását előmozdító közös törekvéseink folytatása mellett foglalnak állást. © A választásokon való aktív és felelős részvétel az állampolgároknak lehetőséget ad, hogy véleményt nyilvánítsanak az országos és a helyi kérdésekről, az országgyűlés és a képviselők, a tanácsok és a tanácstagok tevékenységéről. Észrevételeikkel, ja- vasalataikkal segítsék e testületek munkáját. Olyan személyeket tiszteljenek meg bizalmukkal, akik méltón képviselik a választópolgárok érdekeit, a nép ügyét. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a Hazafias Népfront — politikai és közjogi szerepének megfelelően — biztosítja a választások jó előkészítését és lebonyolítását. Mindez hozzájárul a szocialista nemzeti egység további szilárdításához, a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. O A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a párt tagjait, hogy támogassák a Hazafias Népfront választási programjával induló jelölteket. A XII. pártkongresszus alapvető állásfoglalásainak széles körű megismertetésével erősítsék a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalmat, a tettekben is kifejeződő egyetértést a párt politikájával. A Központi Bizottság szükségesnek tártja, hogy az országgyűlési képviselői és tanácstagi jelölőgyú- lések, a választási gyűlések, a rétegtalálkozók és a lakóterületeken folyó politikai munka keretében országunk lakosságával folytatódjék a pártkongresszus előtt elkezdett széles körű eszmecsere szocialista építőmunkánkról, közös gondjainkról és tennivalóinkról. A választási kampány segítse elő az időszerű feladatok megoldását, különösen az 1980. évi népgazdasági terv sikeres teljesítését, következő ötéves tervünk jó előkészítését. * A Központi Bizottság bízik abban, hogy népünk a júniusi választásokon szavazataival is kifejezésre juttatja egyetértését a Magyar Szocialista Munkáspárt kipróbált és a XII. kongresszuson megerősített politikájával, országépítő céljainkkal. (MTI) A műszaki főiskola és az ipari üzemek együttműködésének fejlesztése A kecskeméti városi pártbizottság kezdeményezésére tegnap a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán a megyeszékhely 16 ipari üzeme párt-, gazdasági és műszaki vezetőinek részvételével arról tanácskoztak, hogyan lehetne tovább szélesíteni az együttműködést a GAMF és a város gazdasági szervezetei között., A februárban tartott városi pártértekezlet határozata ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzemek és a GAMF kölcsönösen fejlesszék kapcsolataikat. Terjedjen ez ki a tudományos eredmények hasznosítására, a szakiroda- lom és az oktatási célú gépek, berendezések hatékony felhasználására. Az értekezlet résztvevőit dr. Körös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy a GAMF és a megye ipari üzemei között az elmúlt évek alatt olyan együttműködés bontakozott ki, amely előmozdította . a korszerű technológiai eljárások alkalmazását és a versenyképes termékek előállítását. Kecskemét ipari és építőipari vállalatainak termelési értéke tavaly meghaladta a 11,5 milliárd forintot, amelyből 4,5 milliárd forint értékű volt az export. Éppen ezért nem közömbös, milyen jelentőséget tulajdonítunk a tudományos kutatásoknak és a műszaki fejlesztésnek. A városi pártbizottság véleménye az, hogy a GAMF és Kecskemét ipari, építőipari szervezeteinek még céltudatosabb együttműködése hatékonyabban szolgálja a termelés fejlesztését, a minden piacon gazdaságosan és jól értékesíthető áruk előállítását. Amennyiben a kutatóműhely — városunkban a GAMF---és a te rmelő vállalatok közvetlen kapcsolata tovább szélesedik, megvalósul a kutatás-fejlesztés, a termelés és az értékesítés hatékony láncolata. Ezután Kapitány Sándor, a GAMF főigazgatója tájékoztatta a vállalatok képviselőit az intézet tevékenységéről. Elmondta, hogy az üzemekkel való kapcsolat az üzemmérnökképzés szempontjából nélkülözhetetlen a főiskola számára. A hallgatók a gyárakban ismerkedhetnek meg a sokrétű követelményeket támasztó üzemi élettel, ami elősegíti, hogy a végzősök mielőbb kész szakemberekké váljanak. Kérte a kecskeméti üzemek vezetőit az ebben való közreműködésre. A továbbiakban a főigazgató arról beszélt, hogy a GAMF az elmúlt évben a termelő vállalatok részére 11,7 millió forint értékű kutató-fejlesztő tevékenységet végzett. Ennek 30 százalékát vették igénybe kecskeméti üzemek. Szerkesztettek célgépeket, szerszámokat, kidolgoztak anyagmegtakarító technológiákat, gyártórendszereket, komplex termelési rendszereket, számítógépes megmunkálási rendszereket stb. Hangsúlyozta, hogy minden feltétele megvan a főiskolának arra, hogy a termékszerkezet-váltással kapcsolatos technológiák kidolgozásához is segítséget tudjon nyújtani. Végül rámutatott arra,- hogy a 11,5 millió forint értékű munka az intézet szellemi kapacitásának nem a felső határa. Ennél jóval többre lennének még képesek. A vállalatok képviselői közül többen elmondták felszólalásukban, hogy a GAMF-fal igen jó együttműködést tudtak kialakítani, mert a különböző tanszékek szakemberei intézeten belül együttműködve kapcsolódnak a feladatok megoldásához. Ugyanakkor kérték, hogy a főiskola szélesítse kutatásainak körét, a többi " között mozdulatelemzés, munkalélektan témákban, amit középvezetők részére szervezett tanfolyamokon is taníthatnának. Nyilvánuljon- meg műszaki kíváncsiság is a GAMF kutatói részéről olyanformán, hogy hívás nélkül is- keressék fel az üzemeket, s így is erősítsék kapcsolataidat. A tanácskozás végén dr. Kőrös Gáspár megállapította, hogy eredményes volt a megbeszélés, mert javult az együttműködési készség. Felkérte a résztvevőket, hogy egy hónap múlva ismételjék meg ezt a találkozót, s akkorra már konkrét megállapodások is létrejöhetnek. A vállalatok képviselői ezután végiglátogatták a főiskola tanszékeit, megtekintették a laboratóriumokban folyó kutató-fejlesztő munkát. N. O. Az év indulásáról, a munkaversenyről tanácskozott az SZMT elnöksége Az 1980-as gazdasági év indításának, a kongresszusi és -felszabadulási munkaverseny alakulásának főbb tapasztalatairól szólt az a jelentés, amelyet Kovács Pál, a közgazdasági osztály vezetője terjesztett elő az SZMT elnökségének tegnap délelőtt tartott ülésén. Ennek néhány megállapításáról szólunk most. Az 1980. évi tervkészítés a szokottnál nehezebb körülmények között indult, amit az ár- és sza- bályozómódosításokkar kapcsolatos késések, bizonytalanságok okoztak. Ami a termelés ütemét illeti, ez — a korábbi évekhez viszonyítva összességében mérséklődik. Az ipart vállalatok a termelés kisebb mértékű növelését tervezik az 1979. évihez képest. A gépipari, élelmiszeripari vállalatok általában emelik, illetve szinten tartják, a könnyűipariak pedig többnyire csökkentik termelésüket. Az építőipari vállalatok az előző évinél 8—10,2 százalékkal magasabb termeléssel számolnak. A mezőgazdaság a tavalyi elmaradások pótlását, a termelés és a gazdálkodás színvonalának javítását tűzte ki célul. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek a forgalom növelését, az ellátási színvonal emelését, a folyamatos áruellátást irányozták elő. A vizsgált ötven vállalatnál a múlt évinél nagyobb törekvések tapasztalhatók a termelési szerkezet korszerűsítésére, ez azonban még nem vált általánossá. Értékesítési tervek dolgában azoknak a vállalatoknak az elképzelései jeleznek erőteljesebb fejlődési szándékot, amelyeknél az elmúlt évben kedvezően alakultak az exportszállítások. Előrehaladás az is, hogy a vállalatok a korábbinál válamivel gondosabban tervezték meg létszámszükségletüket. A bérszabályozás módosítása a legtöbb vállalatot új feladat elé állította. A bérfejlesztések kialakításánál, képzésénél sok szó esik ugyan a differenciálásról, im a (Folytatás a 2. oldalon.)
