Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

1980. április 1. • PETŐFI NEPE • S VENDÉGEINK voltak Spanyol zenei küldöttség a megyeszékhelyen Március közepén vezető zenei szakembe­rekből álló spanyol delegáció látogatott Kecskemétre. A vendégek a magyar zenei nevelési rendszert tanulmányozták, illetve a zenekultúra területén való együttműködés, lehetőségét vizsgálták. Közelebbről a Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet tevékenységé­vel ismerkedtek! Ugyanekkor kezdődött az intézetben egy tíznapos intenzív tanfolyam, több mint harminc spanyol ének-zenetanár részvételével. Zeneműkiadás és zenepedagógia A delegációt Rámán Jimenez, a madridi Real Musical Zenemű­kiadó tulajdonosa vezette, akitől először magyarországi kapcsola­tairól érdeklődtünk: — Első ízben talán 1967-ben jártam Magyarországon egy kar­mesterrel, aki az Operaházban dirigált néhány alkalorAmal. Már akkor felfigyeltem a magyar ze­nei kiadványokra, megragadott tartalmi gazdagságuk, sokszínű­ségük. Két évvel később konkrét tárgyalásokat kezdtünk Sarlós Lászlóval, .a Zeneműkiadó Válla­lat igazgatójával' néhány kiad­vány spanyolországi megjelente­téséről. • A spanyol ze­neműkiadó tu­lajdonosa a Ko- dály-intézet- ben. A tárgyalások előrehaladtával alkalmam volt behatóbban ta­nulmányozni a magyar zenei ne­velést, s igen elcsodálkoztam az eredményeken. Jártam iskolák­ban, ifjúsági hangversenyeken, az Operaházban, s meglepődtem a zene iránti rendkívül széles kö­rű érdeklődésen. Felvetődött ben­nem a kérdés: hogyan lehetne mindezt Spanyolországban is megvalósítani? Kodály-tanfolyamok Kecskeméten és Madridban — A spanyol nyelven megjelen­tetett kiadványokon túlmenően 1977-ben már egy negyventagú zenepedagógus-csoport járt ha­zánkban, s megismerkedett a ze­nei nevelés kodályi alapelveivel. Most újabb csoport tanul itt ha­sonló céllal. Beszélhetünk-e moz­galomról ezek alapján? — Igen. mozgalom indult meg, amelynek célja a zenei nevelés szintjének az általános emelése. Néhány hónappal'ezelőtt a zene- pedagógusok szövetsége ülést tar-- lőtt Madridban, s ezen az egész országból voltak résztvevők. A fő cél az egységes alapú zenei nevelési rendszer kidolgozása volt. 1 lOL ■ 5t f VT. — Nagyon nagy a hatása azok- őmak — fűzi hozzá Eduárdb Cifre, a valenciai egyetemi kórus veze­tője, az 1977-es tanfolyam egyik hallgatója —, akik már jártak Magyarországon. Ok jobban is­es ta­mer ik a Kodály-koncepciót, hasznosítják az it? szerzett pasztalatokat. Magúéi del Barco, a madridi Konzervatórium igazgatója az ál­taluk szervezett Kodály-tanfo- “lyamról szólt: — Ebben az évben tanárok és diákok százötvenen vettek részt a speciális kurzuson. Minden év­ben meg kívánjuk rendezni ezt a tanfolyamot, magyar pedagógu­sok közreműködésével. Ezen kí­vül szükségesnek tartjuk, hogy a konzervatórium tanárai és más zenei szaktekintélyek a lehető legalaposabban elsajátítsák a ma­gyar zenei nevelési koncepciót, megismerkedjenek a gyakorlati alkalmazás és az adaptáció lehe­tőségeivel. Ennek érdekében évenként többen szeretnének jön­ni a Kodály-intézet éves tanfo­lyamaira. hogy teljes mélységé­ben elsajátíthassák a zeneoktatá­si módszereket. Cél: az egységes zenei nevelés — Hogyan segíti törekvései­ket a tömegkommunikáció? — A sajtó elég sokat foglalko­zik e témával — veszi vissza a szót Ramón Jimenez —, s ezen kívül a televízió zenei program­jai közül Marie Morales gyerme­kek számára készült, a Zene vi­lága című műsorsorozatát' említ­hetem meg, amelyben a Kodály- koncepció szerinti módszerekkel folynak a foglalkozásolw.*,n r — Mennyire "tekinthető általá­nosnak ez a mozgalom Spanyol- országban, s nem okoz-e nehéz­séget egy merőben más zeneok­tatást koncepció elfogadtatása? — Spanyolországban nincs egy­séges zenei nevelési rendszer, s ez bizonyos fokig megkönnyíti feladatainkat. Első dolgunk az érdeklődés felkeltése, és ebben azokra a kollégákra számítha­tunk elsősorban, akik részt vet­tek a kecskeméti tanfolyamokon, szemináriumokon. Az ő hatásuk, munkájuk, eredményeik meggyő­zik a többieket is. s ezáltal le­hetőség nyílik a, nagjmbbj^szabá­sú tervezésre, amelynek végső célja az általánosítás, az egysé­ges rendszer megvalósítása. H. A. AZ ÜVEG MŰVÉSZEI Mongol felsőoktatás Az elmúlt három évben 17 ez­ren fejezték be középiskolai és fő­iskolai tanulmányaikat Mongóliá­ban. A felsőoktatás fellendülése 1942-ben kezdődött a Mongol Állami Egyetem megnyitásával. Jelenleg a mongol felsőoktatás közel 100 féle hivatásra képezi ki az erre legalkalmasabb fiatalokat. (BUDAPRESS—MONCAME) Bővülő közgyűjtemények Tartalmilag' és területileg is gazdagodnak, bővülnek múzeu­maink, * könyvtáraink, levéltá­raink. Műtárgyak, értékes kor- dokumentumok, régi és új köny­vek, iratok kerülnek közgyűjte­ményeink- tulajdonába, vásárlás­sal, ajándékozással, vagy a fele­dés homályából a szakemberek kutató munkája által. S a műtár­gyak, a könyvek, az írásos doku­mentumok helyet követelnek ma­guknak: teret, épületet, kiállítási termet. Csak tavaly tizenöt új állandó kiállítási - hely nyílt -meg. Nyíregy­háza-Sóstón falumúzeum, Pécsett a Marty-n Ferenc gyűjtemény, Győrött Borsos Miklós állandó ki­állítása kapott méltó helyet. Ma­kón az egykori Esperits-házban József Attila, Juhász Gyula és a Szeged környéki irodalmi élet dokumentumait mutatják be- (Es- perits bőkezű mecénás volt, lánya. Caca — akit József Attila írásai­ból is ismerünk —, apja gazdag művészeti és irodalmi'hagyatékát — az államnak ajándékozta.) Meg­nyílt a zalaegerszegi Fazekasház, mezőgazdasági gépgyűjtemény alakult Mezőkövesden, s a Pest megyei internacionalistáknak állít emléket a Budakeszin létesített új múzeum. A főváros legnagyobb múzeu­mainak — a Szépművészeti, az -Iparművészeti, a Néprajzi és a -Petőfi Irodalmi Múzeum — fel­újítására tavaly nyolcvan millió forintot költöttek. A múzeumok gyűjteményi anya­ga 300 ezer tárggyal gyarapodott. Különösen sok új tárgy került a természettudományi gyűjtemé­nyekbe, — egyebek között egy több millió éves tapir lelet. S az ásatásoknak és régészeti feltárá­soknak köszönhetően sok régésze­ti leletanyaggal bővültek múzeu­maink. — A vízépítészeti munká­kat megelőzően eredményes lelet­mentés ■ folyik a nagymarosi és a csongrádi Tisza három vízlépcső építési helyén. Minden eddiginél gazdagabb gyűjtemény az, amely -Móricz Zsigmond irodalmi hagya­tékát foglalja magában, s amely a Petőfi Irodalmi Múzeum -tulaj­donába került. Méltó helye van már Vajda Lajos és Ország Lili hagyatékának is. S rövidesen ha­zaérkezik Firenzéből Vedres Márk rajzainak és plasztikáinak elfele­dett kollekciója. Levéltáraink -iratanyaga is egy- v re bőv'űÉ .különösen, az űjkprij a r közelmúlt, dokumentumaival. Ta­valy kétes félszer annyi anyagot sikerült az ország levéltárainak begyűjteni, mint előzőleg. Gazdag történeti, politikatörténeti anyag birtokába jutottak levéltáraink. Szabolcs megyében a báró Hor­váth család iratai — melyek közt tizenöt Mohács előtti oklevél is van —, kerültek közgyűjtemény­be. Az Esztergomi Prímási Levél­tár II. Rákóczi Ferenc protekciós levelét szerezte meg, amelyben a fejedelem a Pest megyei Kóka községet mentesíti a hadisarc alól. Az Országos Levéltár a Bohus, a tatai Eszterházy és a Vécsey csa­lád iratait vásárolta meg. A Fő­városi Levéltár pedig a Csepel Művek vezérigazgatóságának ira­tait őrzi 1947. és 1969. között. — A külföldi magyar vonatkozású iratok 116 ezer mikrofilmtekercs- csel növekedtek. K. M. • A skrdlovicei üveghutának a moszkvai olimpiára készített művészi emléktárgyai. (Fotó: ORBIS—KS.) TÖRTÉNELEM ÉS KATONAÉLET Beszélgetés Őrsi Ferenccel, a Tenkes kapitánya írójával • Jó érzékkel és ügyességgel. * Hy A cseh üveg- készítők fel­élesztik az üveg lelkét, s ez a szépség „Bohe­mia Glgss, Skrdlovice” \ védjeggyel el­jut a világ majd negyven országába, köz­tük a Szovjet­unióba, Kana­dába, Francia- országba, az USA-iba, az NSZK-iba, és a Skandináv álla­mokba. A Cseh—-Morva fennsík egy kis, községében: Skrdlovdcében üze­melő üveghuta kis „vállalati mú­zeumában” elénk tárult az üzem szinte teljes negyvenéves törté­nete. A -gyárat Emánuel Beránek 1941-ben alapította, s még ugyan­annak az évnek őszén megkezd­ték az első készítmények szállítá­sát. Hutaüvegeket, különleges csii- -logású, vastagfalú vázákat pasz- tellzöld, vagy rózsaszínbe játszó árnyalatokban, buborékos üveg­ből ... A gyár kezdettől fogva kapcsolatot tart az üvegkészítő művészekkel. A jó ötleteket, az érdekes megoldásokat, elgondolá­sokat a képzőművész adja, s az üvegkészítő mester azután jó ér­zékkel és ügyességgel igyekszik a képzőművész terveit megvalósí­taná. Az üveggyárban nemcsak egye­di darabok születnek, hanem ki­sebb sorozatok, húsztól száz da­rabig, sőt néha nagyobb szériák is, de egy-egy mintából legfeljebb 1200 darab készül. A gyár kollekciója képviselte Csehszlovákiát a Müncheniben megrendezett EXEMPLA ’79 nevű kiállításon. A skrdlovicei üveg­gyár bájos emléktárgyaival az 1980. évi Moszkvai Olimpiai Já­tékok látogatói is megismerked­hetnek. Zdener Strejc (ORBIS—KS) A tévé immár tizedszer kezdte meg a Tenkes kapitánya vetíté­sét. Először tizenhat évvel ezelőtt került képernyőre, azóta másfél évenként műsorra tűzték, ami ön­magában igazolja a hat és fél órás történelmi kalandfilm idő­állóságát. Nem is szólva arról, hogy határainkon túl nyolc or­szág találta alkalmasnak a bemu­tatását tévében, illetve a hason­ló című regény megjelentetését. Nemeskürty István egyik elő­adásában így számol be a tévé­filmmel kapcsolatos külföldi él­ményeiről: „A Tenkes kapitánya című sorozat kelet-berlini vetí­tésekor Nyugat-Berlin utcái is el­néptelenedtek, mindenki a kép­ernyő előtt ült, élelmes kereske­dők nagy üzleteket kötnek Ten- kes-kosztümök és fegyverek el­adásával, sőt a sorozatot sugárzó televízió két részlete közé iktat- ta Nyugat-Berlin lakosságához szóló politikai kommentárját, mert ekkor ültek legtöbben a képernyő előtt Ennek a tény­nek valódiságát magam is ellen­őriztem ismerőseimmel váló nyu­gat-berlini beszélgetések során. Helyes tehát szem előtt' tarta­nunk, hogy mindent a helyére te­gyünk, és sémmilyen eredményt se becsüljünk le sznob finnyás­ságból.” A szerzőt kérdeztük a film élet- történetéről és hatásának szemé­lyes tapsztalatairól. — A Tenkes sok nézőjével ta­lálkoztam áz elmúlt másfél évti­zed során, akik ma már felnőtt emberek, és ma már a gyerekeik nézik a filmet — mondotta Orsi Ferenc, majd így folytatta: — A ‘legfőbb hatását abban {látom, hogy le tudja kötni a gyerekeket, kikapcsolódást jelent számukra és erősíti bennük a hazafias ér­zéseket Persze más hatások is vannak. A többi között az, hogy a 406 méter magas ‘dél-dunántúli Tenkes alaposan megnövekedett, ha nem is magasságban, inkább népszerűségben, amit bizonyít a róla elnevezett szálloda, sajt, bo­rotvapenge, ételkülönlegesség és sok minden más. Számomra az volt a legnagyobb élmény, ami­kor a Szovjetunió távoli terüle­tein járva nehezen tudták a ne­vemet kiejteni, s amint megtud­ták, hogy én írtam a képernyő­ről jól ismert Tenkes-t, attól kezdve „Tovaris Tenkes !”-nek szólítottak. Kevesen tudják, hogy a fél Vi­lágot bejárt kalandfilm írója, az ötvenkét éves örsi Ferenc maga is katonai pályára készült, de az­tán felcserélte a „kardot” a tol­lal. Ám íróként is hű maradt egykori önmagához, a témái — függetlenül attól, hogy novellá­ban, regényben, drámában, vagy színműben kerültek feldolgozás­ra és felnőtteknek vagy gyere­keknek szánta — többségükben NYELVŐR A képzők szerepe a szókincs gyarapításában Szókincsünk tekintélyes hánya­dát alkotják a képzett vagy szár­mazékszavak. Amint előzőleg már ismertettük, a szavak képzése nyelvünk egész fejlődésén végig­vonul. Legrégibb képzett szavaink közül megemlítjük a köves és lovász szót, de a jövevénysza­vakból is ugyanúgy képeztek szár­mazékokat, mint az ősi szókészlet elemeiből, Pl.: munkás (szláv: munka), bűntelen (török: ibűn), kórság (szláv: kór). A csodálatos (szláv: csoda) szó már továbbkép­zett alak. A kódexekben már meg­lepő képzéseket is találunk: üd­vözítő, ágazat. A zsoltár fogalmá­ra megalkották áz éneklet szót. E kor legfontosabb szóalakító elemei a képzők voltak. A mai nyelvben a szóképzés már háttérbe szorul a szóösszetétellel szemben, bár je­lentősége ma sem csökken. . A képzők a szótövekből új sza­vakat hoznak létre, amelyek a nyelv szerkezetében úgy visel­kednek,...mint bármely más szótő (továbbképezhető, toldalékokkal elláthatók.) A képzett szóban nagy szerepe van a 'képzőnek, ugyanis annak a jelentése alakítja az új szó valóságelemét. Pl. az erdőség­ben a -ség gyűjtőrészképző, a vi­zes-ben az -s valamivel ellátott­ságot fejez ki, a nézeget szóban az -(e)get gyakori tó képző. Mai nyelvtanaink a képzőket aszerint csoportosítják, hogy az alapszó (pl. víz) és a származék (pl. vizes) milyen szófaji csoport­ba tartozik. Így mivel névszóból és igéből is lehet névszót és igét képezni, a nyelvtanok a képzés négy csoportját sorolják fel. Meg kell említenünk, hogy ugyanazok a képzők sokszor igéből is, név­szóból is alkothatnak új szót. így pl. a fosztóképzők egyaránt járul­hatnak névszóhoz is, igéhez is. Pl. tudatlan, járatlan, ismeretlen és esztelen, jogtalan, hazátlan. Figyelemmel kell lennünk a képzők jelentésének terjedelpnéré is, vagyis, hogy mikor használhat- jük őket. A gyűjtőnévképzők kö­zül a -ság ség térszíni formákat (erdőség) vagy emberek csoportját jelöli (katonaság). A -zatjzet sajá­tosan megszervezett dolgok összes­ségére vonatkozik (csillagzat,.szer­vezet). Az -ék emberi csoportok megnevezése (tanítóék, Fehérék). A -nemű csak közös célra szolgá­ló, de némiképp különböző dol­gokra (ágynemű, fehérnemű) vo­natkozhat. A képzők használatakor figye­lembe kell vennünk a szótani és nyelvtani korlátozásokat is. Pl. az -ás és képzőt csak a ható igéhez nem tehetjük, különben egyik leg­gyakoribb főnévképzőnk (látás, nézés). (Adynál találunk kivételt: „az adhatás gyönyörűsége és a ma öröme telít”.) A hatóigekép- zókre és az igenévképzőkre nincs megszorítás (mehet, írhat, járó, jövendő). De a képzők egy részé­re a nyelvtörténeti fejlődés szab­ja meg, hogy milyen képző milyen szótőhöz kapcsolódhat. Például gyakorító igét minden igéből ké­pezhetünk, de nem akármelyik képzővel. Pl. néz-epet, mond -ogat; de áll-dogál, jár-icál, kap-kod, tűz­torténelmi vagy katonai tár- gyúak. A Tenkes kapitánya után következett a háromrészes Zrí­nyi, majd a második világháború egész korszakát bemutató Oly korban éltünk sorozat, melyet Mészöly Tiborral együtt készí­tett. De ide sorolható a tévéből jól ismert Epeios akció vagy Te­réz, a forradalmár férj mellett másodlagos szerepet játszó, de hőssé magasodott asszony, vagy a Tanácsköztársaság negyvene­dik évfordulójára irt Legenda a páncélvonatról. A mai katona­életről szól a Princ, a katona, a Patyolat-akció, vagy a tiszaháti árvíznél a katonák helytállásáról született Az áradat című film. Ugyancsak történelmi, illetve ka­tonai tárgyú a színházban bemu­tatott háromfelvonásos Testvér- tüzek, vagy a fasiszták által meg­gyilkolt parlamenterről írt két­részes dráma, A kapitány. —' Miért tartja fontosnak a történelmi vagy katonai tárgyú történetek feldolgozását? — Népünk történelme kimerít- hetetlenül gazdag témában, és a hazafias neveléshez legszüksége­sebb korszakok, események kis része sincs feldolgozva, tarto­zunk vele önmagunknak is, eb- ből az adósságból akartam vala­mit törleszteni. Hasonló a véle­ményem a mai katonai témák fel­dolgozásáról is. A Princ, a kato­na, de még inkább a Patyolat-ak­ció megírásával a katonaélet de­rűsebb oldalát igyekeztem bemu­tatni. Meggyőződésem, hogy a hadseregben eltöltött hosszabb- rövidebb idő egész életre szóló élményt jelent az ember életé­ben. Gondoljuk csak el, az ifjú del. A képzett szavak egy része megmerevedett alakulat, csak a történetileg kialakult alakban használatosak. A hangtani korlátozások kép- zőbokrokat eredményeztek. A -z gyakorító képzőnek régen is ugyanazok a használati korlátjai voltak, mint ma: főképpen -t és -d végű igékhez kapcsolódott. Ré-' gi példák: álmodozik, fakadozik, hordoz, örvendez, óhajtoz. A -ko- dik kedik ködik visszaható kép­ző pedig általában az -l végű igékhez járult: leselkedik, müvel- kedik, csodálkozik. A szóvég és a képzők összekapcsolása képző­bokrokat hoz létre (álmodozik, cso­dálkozik). A képzők többértelműsége is hozzájárult a szókincs bővítésé­hez. Pl. a -gat get gyakorító kép­ző kifejezheti a mozzanatos cse­lekvés ismétlődését is: mondogat, ütöget, a folyamatos természetű cselekvés tartósságát, beszélget, olvasgat, a cselekvés kényelmes elvégzését: eszeget, ásogat, a cse­lekvés haszontalan, csekély értékű voltát: írogat, tu dogot. A fejlődés folyamán kialakulnak a képzőbokrok eleiríi képzők egy­máshoz tapadásával. így pl. -d és -z képzők összekapcsolásával ke­letkezett a -doz/dez döz gyakorító képzőnk. így ebben két ősi gya­korító képzőnk erősíti egymást: mivel a -d képző gyakori tó funk­ciója elhalványult, erősítették a jelentését még egy képzővel. Leg­régibb előfordulása még nem volt képzőbokor, tekintve, hogy olyan igékhez járult, amelyeknek '-d képző változata volt. Pl. álmodik — álmodozik, szakad — szakadoz, de már a XVI. század elejétől olyan igékhez is hozzátették, amelyeknek nem volt -d képzős származéka. Pl.: ingadoz. Ingadni ige nem volt, tehát itt a -doz már képzőbokor. A régi -gatlget gyakorító kép­zőbokor úgy keletkezett, hogy a -g gyakorító képzőhöz az -at/et műveltető képző járult, tehát a gyakorítás és a müveltetés egy­aránt érvényesült. Pl.: mozog, mozgat. Ez utóbbi ige jelentésé­ben még nem érezzük a mozogtat- féle műveltető jelentést. Később „már elhomályosult a műveltető mozzanat, és a. képző már csak ' gyakorító árnyalatot, fejez ki (lá­togat). A -tat/tet és a -lal'lel művelte­tető képzőben ugyanazt a -t, il­letve -l műveltető elemet ismét­lik meg, tehát tulajdonképpen nyomósítanak. De ahogy lenni szokott, a gya­rapodás veszteséggel is járt. Ma már senki .sem lát kicsinyítő kép­zőt a menyét és a nyuszi szó vé­gén, mert eltűnt nyelvünkből a -t kicsinyítő képző. Ugyanez lett a sorsa a -k kicsinyítő képzőnek, amelyről már előbb is volt szó (lélek, farok) és a -d kicsinyítő képzővel, Pl.: Árpád, Borsod. A Mária-siralomban: fiadom, ura- dom, vagyis fiacskám, uracskám. Nyoma az apród, gyengéd sza­vakban és a -ded képzőbokor­ban (kisded, gyermekded) ma is megtalálható Kiss István állampolgár, akár fizikai vagy szellemi dolgozóként került a ka­tonasághoz, utoljára van zárt kö­zösségben, ahol mintegy befeje­ződik a nevelése, utána éli a ma­ga életét, de ott a közösségben még formálódik, a szó igazi ér­telmében felnőtt emberré válik. Ennek a folyamatnak a segítése fontos feladat. — A jövőre vonatkozó tervei? •— A tévé megtisztelt azzal, hogy részt vehetek egy olyan so­rozat munkájában, amely a ma­gyal történelem elhanyagolt kor­szakát, az Árpád-házi királyok korát kívánja bemutatni. A rám eső első kétrészes tévéjáték L Géza, Szent László és Salamon harcait, a második szintén két­részes tévéjáték Vak (II.) Béla és II. István korát mutatja be. Másik — nem is tervem, inkább vágyam — az' 1979-ben a peda­gógus szakszervezet pályázatán harmadik dijat nyert A tanító című darab és a Balassi Bálintról írt Dávid király katonája című — az Agria pályázatán várako­záson felül díjazott — drámám bemutatása. Végezetül: nem lehet tudni, hogy a díjazott alkotások mikor kerülnek bemutatásra, egyedül az bizonyos, hogy azok a regények, filmek, 'drámák, amelyek elju­tottak az olvasóhoz, a nézőhöz — talán éppen azért, mert többsé­gükben a máról a mához szól­nak — sikert aratnak még akkor is, ha — Nemeskürty István sza­vával élve — a sznobság, vagy más szóval, a közönségsiker fi­gyelmen kívül hagyása késlelteti az író munkásságának hivatalos elismerését. R. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents