Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-01 / 77. szám
4 • VeTÖFI NÉPE • 1980. április 1. Ésszerű beruházások Kezdeményezések Kecelen • Pótolják a kipusztult vesszőket. . 1 I | «p« liliÄl '-■'S * . ‘ • Hordják a dúsított tőzeget a fiatal szőlőbe. (Straszer András felvételei) A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben a termelési érték mintegy 85 százalékát a kertészeti ágazatok ^idják. A szőlő- és gyümölcstermesztés hagyományait ápolja a nagyüzem. Az ötödik ötéves terv időszaka alatt mintegy 600 hektárnyi új szőlőt telepítenek, az elképzelések szerint. Az idén teljesítik ezt a feladatot. Ezzel 1200 hektár nagyüzemi szőlőterületük lesz. — Ebből mintegy 900 hektárnyi a közös, a többi a tagsági telepítés, amelyen szintén jár állami támogatás — mondja Csipkó Sándor, a' szakszövetkezet elnöke. — Az idén 30 hektáron telepítünk a közösben szőlőt, 85 hektáron pedig a tagok létesítenek új ültetvényt. Ezek a számok is bizonyítják, hogy az itteni gazdák mennyire szívesen foglalkoznak ezzel az ágazattal, és nem sajnálják anyagi eszközeiket sem a jövő érdekében. A tagság a következő esztendőben is folytatni szeretné a telepítést. Felismerte, hogy mennyire előnyös ez a módszer. Nemcsak a 40 százalékos "állami támogátás ' miatt’.^El- •sősorban így jut korszerű fajtákhoz, amelyek pTacképesek, gépeket. szaktanácsot kap a közöstől. Természetesen a szövetkezetnek sem közömbös a tagságnak ez az alkotni akarása, lelkesedése, így is növelheti a nagyüzemi ültetvények területét, amelynek termését a gazdaság átveszi a tagjaitól, és jobb minőségű árut kap. Ezzzel emelkedik az exportképes borok aránya. A szaporítóanyagról is nagyrészt a közös gondoskodott. Tizenöt hektárnyi szőlőiskolájuk van. Ezenkívül alkalmazzák — mint Bukacsi László főágazatvezető elmondja —, az úgynevezett tasakos szaporítási módszert. — Perlites közegben 6 hét alatt annyira kifejlődik a vessző, hogy földbe lehet tenni. Az ilyen gyökeres szaporítóanyagot májusban, júniusban is ki tudjuk ültetni. Ezzel a gyorsított eljárással körülbelül egy évet nyerünk — magyarázza. Mivel a szakszövetkezet tagja a KERTFORG KFT-nek, amely a szaporítóanyagok forgalmazásával foglalkozik, így a társgazdaságoknak is juttat az említett tasakos vesszőkből. Az idén mintegy 200 ezer darabot nevelnek. A talajerőpótlás érdekében saját tőzegbányát nyitottak.A szerves és műtrágyával dúsított tőzeggel javítják a talajt, növelik a terméseredményeket. A keceliek távlatokban gondolkodnak, már. most azon törik a fejüket, hogy miként lehetne megmenteni. közvetlen a nagyközség határában levő mintegy 600 hektárnyi kisparcellás szőlőterületet. Szakcsoportot alakítanának. A tagoknak kiadnák hosszú lejáratú bérletre a szőlőskerteket. Megműveléséhez minden segítséget megadnának ugyanúgy, mint a tagsági szőlőknél. Természetesen a képződő fejlesztési alapot a szakszövetkezei; kezelné. Ez még csak gondolat, a kivitelezés még hátra van, jogszabály sincs rá. de as; ötlet ésszerűnek látszik. Bakacsi László még azt is elmondja, hogy tovább szeretnék ápolni a hagyományos keceli meggytermesztést. Üj kezdeményezés, hogy a nagyüzemi meggytelepítésen kívül a hatodik ötéves tervidőszak alatt a tagságot is bevonnák új ültetvények létesítésére, éppen úgy, mint a szőlőnél. Természetesen, ha az új telepítések termőre fordulnak, több' tárolótérre és feldolgozóra van szükség. Jelenleg mintegy ezer tonna szőlőt tudnak feldolgozni egy idényben, és 6 millió liter bort képesek tárolni. A bővítéshez szükséges anyagi eszközök előteremtése még nem megoldott. Beszélgetés közben szó esik arról is, hogy az ipar nem gyárt a gépesítéshez szükséges berendezéseket. Szinte valamennyi mezőgazdasági nagyüzem saját műhelyében szerkesztgeti a fizikai munkát megkönnyítő gépeket. Kecelen is így van. .Az őszszel -sűrített levegővel működő berendezésekkel dolgoztak a vesszők ültetésénél. Hiány van borászati gépekből is. Eddig a kertészetről volt szó,' de a következő esztendőkben az állattenyésztést is fejlesztik. Van elég gyep ahhoz, hogy jövőre 1500 húsmarhát tartsanak. A sertéstenyésztést inkább a háztájiban művelik. A keceli gazdák mintegy 10 ezer hízót adnak le évente. A keceli Szőlőfürt vezetői és szorgalmas gazdái a jövőn munkálkodnak már, hiszen az új telepítések a homokterület folyamatos hasznosítása hosszú évek feladata, amelyet még a következő ötéves tervekben is végezni kell. Már nemcsak a hatodik, hanem a hetedik ötéves tervidőszak elképzelései is kezdenek kialakulni. — Szakszövetkezetünk tavaly több mint ‘10 százalékkal növelte a termelési értéket, az idén is' ugyanilyen eredményt szeretnénk elérni — bizakodik Csipkó Sándor. A keceli határban szorgos munka folyik ezekben á napokban, a pótlásokat, a felújítást és a talajerőpótlást végzik a szőlőkben és a gyümölcsösökben. K. S. Hazánkban a beruházások építési igényessége igen magas, s ennek következtében az építőipari kapacitás a gyors növekedés ellenére is gyakran gondokat okozott a beruházó vállalatoknak, nehezen találtak kivitelezőre. Az országos építőipari és szerelési tevékenység 1970—1979 között mintegy 5 százalékkal bővült éves átlagban, a beruházási tevékenység pedig 7 százalékkal. Az építőipar tevékenysége ugyancsak hullámzóan fejlődött. Például 1971-ben mindössze 1,8 százalékkal, 1975-ben pedig 6,5 százalékkal nőtt. A fejlődés üteme 1978-ban 3,7 százalék, 1979- ben pedig 1 százalék volt. Az elkövetkező években az építőipar fejlődése valószínűleg lassúbb lesz, mint az V. ötéves terv időszakában volt, de ezen belül a termelés egyenletessége javul. Az elmúlt évek fejlődésének eredményeként építőiparunk magas arányban gépesített, korszerű technológiákat alkalmazó, erősen specializált ágazat lett. E változással párhuzamosan a rendelkezésre álló kapacitások átcsoportosítási lehetősége is merevebbé vált. Az elkövetkező pár évben feltétlenül az lesz az iparág egyik legnagyobb gondja: hogyan tudja a nagy értékű állóeszközeit hatékonyan kihasználni, a szükségletekhez igazodva átcsoportosítani, növelni a népgazdaságban végbemenő gazdasági szerkezetváltozás folyamatát. Az építőipar termelése iránti csökkent kereslet az egyes tevékenységi ágakban természetesen differenciáltan jelentkezik. A leghamarabb a mélyépítőknél mutatkozik majd a kapacitás kihasználásának problémája, mert kevesebb új építkezés indulhat meg. Igaz. hogy a folyamatban levő beruházások koncentráltabb megvalósítása enyhíti ezt a feszültséget, de a tartós megoldást más utakon is keresni kell (egyes gépek más rendeltetésű felhasználása, bérmunkák vállalása, talajjavítás stb.). A VI. ötéves tervben folytatódik a lakásépítési program. A célok megvalósítása érdekében nő a más forrásokból (magános, szövetkezeti) felépülő lakások száma. Ez a változás a lakásgyáras technológiával dolgozó építésekben szabad kapacitások keletkezésével jár, elsősorban a vidéki telephelyeknél. Nagyon pozitív, hogy ezeket a nagypaneleket előállító vállalatok már igen rugalmasan keresik a lakosság építkezési igényeinek kielégítését a nem lakás rendeltetésű épületek ilyen technológiával való felépítésének lehetőségeit (kórház, iskola, kollégium, szálloda stb.). De az Is iga^, hogy e vállalatok nem gyakorlottak az ilyen igények kielégítésében, és az átállás nem lesz fájdalommentes számukra. Továbbá az építtetőket Is meg kell győzni e technológia alkalmazhatóságáról. Az elmúlt években jelentős eredményt ért el az' ágazat a könnyűszerkezetes építési technológia meghonosításában. Az is közismert hogy e technológia ma még a hagyományosnál költségesebb, s az építtetők — különösen a szigorú takarékossági követelmények miatt — csak kivételes esetekben választják ezt a megoldást. Az építőipar előtt álló feladat, hogy a könnyűszerkezetes technológia önköltségét a termelékenyebb munkával csökkentse, s győzze meg a az építtetőket ennek előnyeiről. Ehhez azonban az kell, hogy a könnyűszerkezetes építkezések gyorsasága valóban olyan legyen, mint amilyent e technológia eleve lehetővé tesz. Az építőiparnak mérlegelnie kell, hogy 1980-ban és a VI. ötéves terv időszakában a fenntartási és felújítási kereslet állandóan növekszik. Ez egyaránt vonatkozik a vállalati és a lakóépületekre. CSEHSZLOVÁKIÁBÓL PAKSRA az Megérkezett Paksra, Csehszlovák kiából atomerőmű 215 tonna súlyú reaktor- tartálya. Az épülő atomerőmű legnehezebb „alkatrészét” március 25-én nagy teherbírású daruval emelték partra a szállító uszályról. (MTI-fotó: — Gottvald Károly (elvétele — KS) Sonkarevü LEGMARKÁNSABBAN a sonkakirakatok ringatnak húsvéti hangulatba bennünket. A hítnes és hímet- len tojások, piros szemű nyuszifülesek hatása eltör- pülget a sonkakirakatoké' mellett. Sonkakirakat? Nem is kifejezés. A szó — ily szimplán, szegényes kivonata a valóságnak. Hisz’ olyan bravúros szereposztást végzett füstöltárufélékkel a kereskedelem már a húsvétot megelőző hetekben, hogy az egyenesen a sonkapropaganda „forradalmával” ér fel. Valóságos füs- töltáru-revüszínpadot kreáltak boltosaink a kirakatokból. S a főszerep a sonkáé! Ó — micsoda húsdíszletek! A színpad homlokzatán lángolt- kolbász-girlándok. Mögülük, közülük csillárszerű elrendezésben ennivalóban bájos formájú sonkák csüngenek. Kötözött és kötetlen, akarom mondani, parasztsonkák békés egymásmellettiség- ben. Csak úgy fénylenek, csöpögnek a boldogságtól, amiért möst ők a slágercikkek. — No most alakíts füstölt tarjából három piramist az auszlág hosszában, s közéjük építs két oszlopot parasztsonkából, illetve kötözött sonkából. — Irányítja művészi hévvel a portálon belül alkotó fiatal alkalmazottat az üzletvezető, kint az utcán, túlhúzódva a járdaszélen is. Erre lép, arra hajlik, csukott ujjú tenyerével hol jobbról, hol balról takarja el szemét a rálátástól. Gondoljuk — mert népes nézősereg figyeli a „díszletezést” —, a szimmetriával se akar szégyent vallani a főnök. Most hirtelen a homlokára csap — hiába, ihletett állapotban egyik ötlet a másik után pattan ki az alkotó agyából — szinte ugorva közelít a kirakatüveghez, s mutatóujjával kocogtatva különböző irányjelzéseket ad. Ide, oda, amoda — egy-egy csabaikoszorút függesszél, párhuzamosan az ablaktáblával. Közéjük — merőlegesen — ugyanazt gyulaiból... így meglesz a nemzeti jelleg is. Most még mondja valaki, hogy nem párosulhat a jó kirakatrendezői készség — célszerű patriotizmussal ... Ekként válik tudatossá a fogyasztóban, hogy hús- vétkor minden igaz magyar hazafi magyar disznóságokkal táplálkozik. De közben újabb átalakulás zajlik a sonkarevüszínpadon. A már említett füstöltféleségekböl kisebb-nagyobb Csoportos irtásokban, sőt egyedi felállásban is mozgékony hatású statiszta hát- és köztér formálódik. Mégmeg három szintben, miáltal a parasztos kötözöttsonka-lampionok füg- gönyszerűen lógnak bele a ka- valkádba. (Bent az üzletben mindez hatványozottan, úgy, hogy tíz percen túl csak szódabikarbónával bírja az ember a szemlélődést.) VEGE. A mű befejeztetett — az alkotók pihegnek. Ha még egyetlen árva csülök is a színpadra kerülne, fölborulna a csodálatos harmónia. A csillogó és bársonyos barnaságok, lilásvörös -árnyalatok, tárgyilagos és pikáns gömbölyűségek szimfóniája. Mindennek a betetőzéseként kistenyernyi, négyszögű fehér kartonlapocskák tűződnek a primadonnák. és bonvivánok keblére. Mint amikor szépségkirálynő- és -kakasjelöltek kelletik magukat a mindenható zsűri előtt. Itt is számozva vannak a pályázók. A parasztsonka például 80. a kötözött sonka pedig 100 forintos voksokra számit. Hogy ilyen nagy számokat kaptak? Istenem. Ez csak azt bizonyítja, hogy sokan vannak. EMLÉKEZZÜNK csak, volt idő, amikor nem izgatott volna bennünket ilyen háromjegyű szavazószám se, csak egyáltalán jussunk hozzá kötözött sonkához. Utánanéztem, visszakerestem, s rátaláltam. Többek közt 1973 húsvétját tette felejthetett lenné a kötözöttsonka-hiány. Hogy felkavarta szegény,— azóta megboldogult — mamáink közérzetét, amikor húsvét előtt , két héttel hasztalan járta rajtaütésszerűen a csemegeboltot, állami gazdasági speciálüzletet, hentest, kötözött sonka helyett csak méla- zord fejcsóválást kapott. Az egész családot meglovasította, mert reggel, munka utáni -találkozáskor, néha még éjszakai felriadtéban is a fülünket rágta. — Nézzetek be, valahány üzlet előtt eljöttök, hátha éppen akkor „osztanak” kötözött sonkát, s mire újból lementek, akkorra szétkapkodják. Mennyi furfanggal, népmeséi ráhatásokkal tartotta kézben az „ügyet”, mindannyiszor ilyen refrénnel. *— Semmi-ünnep lesz a húsvét kötözött sonka nélkül. Én megmondtam, engem aztán ne okoljatok. Szegénykénk — rettentő szívós kitartással fedezett fel egyik rokontól kiindulva olyan bonyolult összeköttetési rendszert, aminek a végén „nagycsütörtökön” egy hosszúdad gömböcöt formázó, barnapozsgás kötözött sonka verte a markát... HA MEGÉRHETTE volna a mostani kötözött sonkabőséget... Volt olyan praktikus észjárású a mama, hogy a mai 89 és 109 forintjelzésű árcédulák láttán megjegyezné. — Drága, drága — pedig menynyi van!... Lett volna kötözött sonka hetvenháromban is, ne féljetek, csak fizették volna meg az állattartókat úgy. mint ma... Amíg ők megtalálják számításukat, addig nem leszünk szűkében húsvéti sonkának... Sok bonyolult kérdésben ilyenformán pedzegette mama az igazságot. Tóth István Épületeink állaga az elmúlt években sokat romlott, és a karbantartás a legtöbb esetben kapacitáshiány miatt elmaradt. Igen ám, de a paneles építkezésekre specializálódott gépesített ágazat nincs felkészülve e nagyobb szakértelmet igénylő, gyakran csak kevésbé gépesíthető munkákrá. Az is igaz, hogy az ehhez való igazodás bizonyos nagyságú beruházásokat tesz szükségessé az építőiparban. Az építőipar azonban képes megoldani az átállást, amire a kialakult kapacitásprobléma is készteti. A kapacitások viszonylag alacsonyabb kihasználása annak ellenére. hogy inkább gondok forrása, mégis az építőiparban lehetővé teszi . a létszámfeszültség megszűnését, a felesleges munkaerő átcsoportosítását a népgazdaság más területeire, és jótékonyan halhat a munkafegyelem általános megszilárdítására, a termelékenység növelésére. Az építőipar kapacitáskihasz- ’nálásának nagyon fontos lehetősége az export. E tevékenységben még csak kezdetiek az eredmények, holott ez nemcsak az ágazat számára gyümölcsöző, hanem <t népgazdaság külgazdasági egyensúlya helyreállításában is jelentős lehet. Az építőipari exportlehetőségek több formában jelenhetnek meg: vagy úgy, hogy munkák végzésére bedolgozóként vesz részt a vállalat valamely munkában, vagy önállóan vállal tervezési és kivitelezési feladatokat külföldön, de lehet más forma is, például egyes vállalkozásokat hozhat létre külföldi vállalatokkal harmadik országokban folyó építkezésekben való közreműködésre. E bonyolultabb, magasabb minőséget és szervezettséget igénylő feladatokhoz képes felnőni az iparág, s nem utópia, hogy az ágazat növekedésének alapja a VI. ötéves tervben az export lesz. W. I. Uj hotelek az INTOURISTNA K A tervek szerint a következő ötéves tervidőszakban (1981— 1985) a szovjet INTOURIST szállodahálózata további 40 ezer férőhellyel bővül. A program keretében 33 új luxushotelt építőnek az ország idegenforgalmi központjaiban: Moszkvában. Lern ugródban, a szövetségi köztársaságok fővárosaiban, valamint a Kaukázus és a Krím üdülőkörzeteiben. E nagyarányú fejlesztést a növekvő idegenforgalom indokolja. Az elmúlt évben közel száz országból több mint ötmillió külföldi látpgatott a Szovjetunióba. Ez év tavaszán a szovjet határokat átlépi az 50 milliomodik külföldi vendég, (1956 óta; ekkor indult meg ugyanis a tömeges idegenforgalom a Szovjetunióba). A tervek szerint a szállodaépítési program megvalósításában jelentős szerep jut a nemzetközi együttműködésnek. Tavaly épült fel a francia SEFRI cég segítségével a moszkvai 1777 férőhelyes KOZMOSZ luxushotel, á kárpát- ukrajnai Uzsgorodon pedig magyar közreműködéssel épült fel a ZAKARPATJE szálloda. Az INTOURIST a továbbiakban igénybe kívánja venni a lengyel, jugoszláv, finn, magyar, svéd cégek segítségét. Ami a közeljövő feladatait illeti, jelenleg az INTOURIST legfontosabb feladata a nyári olimpiai játékokhoz kapcsolódó ide- genforgálom zavartalan lebonyolítása. A legjobb moszkvai szállodák — a KOZMOSZ, METRO- POL, NÁCIÓNÁL és a többi — felkészülten várják a Moszkvába látogató külföldi vendégeket. (BUDAPRESS — APN) Különleges metróhíd A szovjet metróépítés gyakorlatúban első ízben készült olyan terv, amely szerint előre gyártott vasbeton elemekből félcső alakú metróhidat építenek. Ez a megoldás arra hivatott, hogy. csökkentse az alagúton belüli és a külső levegő hőmérséklete közti hirtelen különbséget, s a legjobb feltételeket hozza létre az automatikus berendezések működéséhez. Az új létesítmény Harkov ékessége lesz a Zsuravljov-lejtők körzetében. A folyón átívelő metróhíd magassága lehetővé teszi, hogy akadálytalanul áthaladhassanak alatta a sétahajók és a vitorlások. Később két autópályát építenek még a híd mellé, s ez megjavítja majd a városközpont összeköttetését Harkov legnagyobb lakóitömbjével: Szal/tov- kával. (BUDAPRESS — APN)
