Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

4 • VeTÖFI NÉPE • 1980. április 1. Ésszerű beruházások Kezdeményezések Kecelen • Pótolják a kipusztult vesszőket. . 1 I | «p« liliÄl '-■'S * . ‘ • Hordják a dúsított tőzeget a fiatal szőlőbe. (Straszer András felvételei) A keceli Szőlőfürt Szakszövet­kezetben a termelési érték mint­egy 85 százalékát a kertészeti ágazatok ^idják. A szőlő- és gyü­mölcstermesztés hagyományait ápolja a nagyüzem. Az ötödik ötéves terv időszaka alatt mint­egy 600 hektárnyi új szőlőt tele­pítenek, az elképzelések szerint. Az idén teljesítik ezt a feladatot. Ezzel 1200 hektár nagyüzemi szőlőterületük lesz. — Ebből mintegy 900 hektárnyi a közös, a többi a tagsági tele­pítés, amelyen szintén jár állami támogatás — mondja Csipkó Sándor, a' szakszövetkezet elnöke. — Az idén 30 hektáron telepí­tünk a közösben szőlőt, 85 hektá­ron pedig a tagok létesítenek új ültetvényt. Ezek a számok is bi­zonyítják, hogy az itteni gazdák mennyire szívesen foglalkoznak ezzel az ágazattal, és nem saj­nálják anyagi eszközeiket sem a jövő érdekében. A tagság a következő esztendőben is folytat­ni szeretné a telepítést. Felismer­te, hogy mennyire előnyös ez a módszer. Nemcsak a 40 százalé­kos "állami támogátás ' miatt’.^El- •sősorban így jut korszerű fajták­hoz, amelyek pTacképesek, gépe­ket. szaktanácsot kap a közöstől. Természetesen a szövetkezet­nek sem közömbös a tagságnak ez az alkotni akarása, lelkesedése, így is növelheti a nagyüzemi ül­tetvények területét, amelynek termését a gazdaság átveszi a tagjaitól, és jobb minőségű árut kap. Ezzzel emelkedik az export­képes borok aránya. A szaporító­anyagról is nagyrészt a közös gondoskodott. Tizenöt hektárnyi szőlőiskolájuk van. Ezenkívül alkalmazzák — mint Bukacsi László főágazatvezető el­mondja —, az úgynevezett tasa­kos szaporítási módszert. — Perlites közegben 6 hét alatt annyira kifejlődik a vessző, hogy földbe lehet tenni. Az ilyen gyö­keres szaporítóanyagot májusban, júniusban is ki tudjuk ültetni. Ezzel a gyorsított eljárással kö­rülbelül egy évet nyerünk — ma­gyarázza. Mivel a szakszövetkezet tagja a KERTFORG KFT-nek, amely a szaporítóanyagok forgalmazá­sával foglalkozik, így a társgaz­daságoknak is juttat az említett tasakos vesszőkből. Az idén mintegy 200 ezer darabot nevel­nek. A talajerőpótlás érdekében sa­ját tőzegbányát nyitottak.A szer­ves és műtrágyával dúsított tő­zeggel javítják a talajt, növelik a terméseredményeket. A keceliek távlatokban gon­dolkodnak, már. most azon tö­rik a fejüket, hogy miként le­hetne megmenteni. közvetlen a nagyközség határában levő mint­egy 600 hektárnyi kisparcellás szőlőterületet. Szakcsoportot ala­kítanának. A tagoknak kiadnák hosszú lejáratú bérletre a szőlős­kerteket. Megműveléséhez min­den segítséget megadnának ugyanúgy, mint a tagsági szőlők­nél. Természetesen a képződő fejlesztési alapot a szakszövetke­zei; kezelné. Ez még csak gon­dolat, a kivitelezés még hátra van, jogszabály sincs rá. de as; ötlet ésszerűnek látszik. Bakacsi László még azt is el­mondja, hogy tovább szeretnék ápolni a hagyományos keceli meggytermesztést. Üj kezdemé­nyezés, hogy a nagyüzemi meggy­telepítésen kívül a hatodik öt­éves tervidőszak alatt a tagságot is bevonnák új ültetvények léte­sítésére, éppen úgy, mint a sző­lőnél. Természetesen, ha az új telepí­tések termőre fordulnak, több' tárolótérre és feldolgozóra van szükség. Jelenleg mintegy ezer tonna szőlőt tudnak feldolgozni egy idényben, és 6 millió liter bort képesek tárolni. A bővítés­hez szükséges anyagi eszközök előteremtése még nem megoldott. Beszélgetés közben szó esik ar­ról is, hogy az ipar nem gyárt a gépesítéshez szükséges beren­dezéseket. Szinte valamennyi mezőgazdasági nagyüzem saját műhelyében szerkesztgeti a fi­zikai munkát megkönnyítő gépe­ket. Kecelen is így van. .Az ősz­szel -sűrített levegővel működő berendezésekkel dolgoztak a vesszők ültetésénél. Hiány van borászati gépekből is. Eddig a kertészetről volt szó,' de a következő esztendőkben az állattenyésztést is fejlesztik. Van elég gyep ahhoz, hogy jövőre 1500 húsmarhát tartsanak. A ser­téstenyésztést inkább a háztáji­ban művelik. A keceli gazdák mintegy 10 ezer hízót adnak le évente. A keceli Szőlőfürt vezetői és szorgalmas gazdái a jövőn mun­kálkodnak már, hiszen az új te­lepítések a homokterület folya­matos hasznosítása hosszú évek feladata, amelyet még a követ­kező ötéves tervekben is végez­ni kell. Már nemcsak a hato­dik, hanem a hetedik ötéves terv­időszak elképzelései is kezdenek kialakulni. — Szakszövetkezetünk tavaly több mint ‘10 százalékkal növelte a termelési értéket, az idén is' ugyanilyen eredményt szeretnénk elérni — bizakodik Csipkó Sán­dor. A keceli határban szorgos munka folyik ezekben á napok­ban, a pótlásokat, a felújítást és a talajerőpótlást végzik a szőlők­ben és a gyümölcsösökben. K. S. Hazánkban a beruházások építési igényessége igen magas, s ennek következtében az építő­ipari kapacitás a gyors növeke­dés ellenére is gyakran gondokat okozott a beruházó vállalatok­nak, nehezen találtak kivitelező­re. Az országos építőipari és sze­relési tevékenység 1970—1979 kö­zött mintegy 5 százalékkal bő­vült éves átlagban, a beruházási tevékenység pedig 7 százalékkal. Az építőipar tevékenysége ugyancsak hullámzóan fejlődött. Például 1971-ben mindössze 1,8 százalékkal, 1975-ben pedig 6,5 százalékkal nőtt. A fejlődés üte­me 1978-ban 3,7 százalék, 1979- ben pedig 1 százalék volt. Az el­következő években az építőipar fejlődése valószínűleg lassúbb lesz, mint az V. ötéves terv idő­szakában volt, de ezen belül a termelés egyenletessége javul. Az elmúlt évek fejlődésének eredményeként építőiparunk ma­gas arányban gépesített, korsze­rű technológiákat alkalmazó, erősen specializált ágazat lett. E változással párhuzamosan a rendelkezésre álló kapacitások átcsoportosítási lehetősége is me­revebbé vált. Az elkövetkező pár évben feltétlenül az lesz az ipar­ág egyik legnagyobb gondja: ho­gyan tudja a nagy értékű álló­eszközeit hatékonyan kihasznál­ni, a szükségletekhez igazodva átcsoportosítani, növelni a nép­gazdaságban végbemenő gazdasá­gi szerkezetváltozás folyamatát. Az építőipar termelése iránti csökkent kereslet az egyes te­vékenységi ágakban természete­sen differenciáltan jelentkezik. A leghamarabb a mélyépítőknél mutatkozik majd a kapacitás ki­használásának problémája, mert kevesebb új építkezés indulhat meg. Igaz. hogy a folyamatban levő beruházások koncentráltabb megvalósítása enyhíti ezt a fe­szültséget, de a tartós megoldást más utakon is keresni kell (egyes gépek más rendeltetésű felhasználása, bérmunkák válla­lása, talajjavítás stb.). A VI. ötéves tervben folytató­dik a lakásépítési program. A célok megvalósítása érdekében nő a más forrásokból (magános, szö­vetkezeti) felépülő lakások szá­ma. Ez a változás a lakásgyáras technológiával dolgozó építések­ben szabad kapacitások keletke­zésével jár, elsősorban a vidéki telephelyeknél. Nagyon pozitív, hogy ezeket a nagypaneleket elő­állító vállalatok már igen rugal­masan keresik a lakosság építke­zési igényeinek kielégítését a nem lakás rendeltetésű épületek ilyen technológiával való felépítésének lehetőségeit (kórház, iskola, kol­légium, szálloda stb.). De az Is iga^, hogy e vállalatok nem gya­korlottak az ilyen igények ki­elégítésében, és az átállás nem lesz fájdalommentes számukra. Továbbá az építtetőket Is meg kell győzni e technológia alkal­mazhatóságáról. Az elmúlt években jelentős eredményt ért el az' ágazat a könnyűszerkezetes építési tech­nológia meghonosításában. Az is közismert hogy e technológia ma még a hagyományosnál költsé­gesebb, s az építtetők — különö­sen a szigorú takarékossági kö­vetelmények miatt — csak kivé­teles esetekben választják ezt a megoldást. Az építőipar előtt álló feladat, hogy a könnyűszerkeze­tes technológia önköltségét a ter­melékenyebb munkával csökkent­se, s győzze meg a az építtetőket ennek előnyeiről. Ehhez azonban az kell, hogy a könnyűszerkezetes építkezések gyorsasága valóban olyan legyen, mint amilyent e technológia eleve lehetővé tesz. Az építőiparnak mérlegelnie kell, hogy 1980-ban és a VI. öt­éves terv időszakában a fenntar­tási és felújítási kereslet állan­dóan növekszik. Ez egyaránt vo­natkozik a vállalati és a lakó­épületekre. CSEHSZLOVÁKIÁBÓL PAKSRA az Megérkezett Paksra, Csehszlovák kiából atomerőmű 215 tonna súlyú reaktor- tartálya. Az épülő atomerőmű legnehezebb „alkatrészét” március 25-én nagy teherbírású daruval emelték partra a szállító uszályról. (MTI-fotó: — Gottvald Károly (elvétele — KS) Sonkarevü LEGMARKÁNSABBAN a sonkakirakatok ringatnak húsvéti hangulatba ben­nünket. A hítnes és hímet- len tojások, piros szemű nyuszifülesek hatása eltör- pülget a sonkakirakatoké' mellett. Sonkakirakat? Nem is kifejezés. A szó — ily szimplán, szegényes kivonata a valóságnak. Hisz’ olyan bravúros szereposz­tást végzett füstöltárufélékkel a kereskedelem már a húsvétot megelőző hetekben, hogy az egye­nesen a sonkapropaganda „for­radalmával” ér fel. Valóságos füs- töltáru-revüszínpadot kreáltak boltosaink a kirakatokból. S a főszerep a sonkáé! Ó — micsoda húsdíszletek! A színpad homlokzatán lángolt- kolbász-girlándok. Mögülük, kö­zülük csillárszerű elrendezésben ennivalóban bájos formájú son­kák csüngenek. Kötözött és kö­tetlen, akarom mondani, paraszt­sonkák békés egymásmellettiség- ben. Csak úgy fénylenek, csöpög­nek a boldogságtól, amiért möst ők a slágercikkek. — No most alakíts füstölt tar­jából három piramist az auszlág hosszában, s közéjük építs két oszlopot parasztsonkából, illetve kötözött sonkából. — Irányítja művészi hévvel a portálon belül alkotó fiatal alkalmazottat az üz­letvezető, kint az utcán, túlhúzód­va a járdaszélen is. Erre lép, ar­ra hajlik, csukott ujjú tenyerével hol jobbról, hol balról takarja el szemét a rálátástól. Gondoljuk — mert népes nézősereg figyeli a „díszletezést” —, a szimmetriá­val se akar szégyent vallani a főnök. Most hirtelen a homlokára csap — hiába, ihletett állapot­ban egyik ötlet a másik után pat­tan ki az alkotó agyából — szin­te ugorva közelít a kirakatüveg­hez, s mutatóujjával kocogtatva különböző irányjelzéseket ad. Ide, oda, amoda — egy-egy csa­baikoszorút függesszél, párhuza­mosan az ablaktáblával. Közé­jük — merőlegesen — ugyanazt gyulaiból... így meglesz a nem­zeti jelleg is. Most még mondja valaki, hogy nem párosulhat a jó kirakatren­dezői készség — célszerű patrio­tizmussal ... Ekként válik tuda­tossá a fogyasztóban, hogy hús- vétkor minden igaz magyar haza­fi magyar disznóságokkal táplál­kozik. De közben újabb átalakulás zajlik a sonkarevüszínpadon. A már említett füstöltféleségekböl kisebb-nagyobb Csoportos irtások­ban, sőt egyedi felállásban is mozgékony hatású statiszta hát- és köztér formálódik. Mégmeg három szintben, miáltal a paraszt­os kötözöttsonka-lampionok füg- gönyszerűen lógnak bele a ka- valkádba. (Bent az üzletben mindez hatványozottan, úgy, hogy tíz percen túl csak szódabi­karbónával bírja az ember a szemlélődést.) VEGE. A mű befejeztetett — az alkotók pihegnek. Ha még egyetlen árva csülök is a szín­padra kerülne, fölborulna a cso­dálatos harmónia. A csillogó és bársonyos barnaságok, lilásvörös -árnyalatok, tárgyilagos és pi­káns gömbölyűségek szimfóniája. Mindennek a betetőzéseként kistenyernyi, négyszögű fehér kartonlapocskák tűződnek a pri­madonnák. és bonvivánok keblé­re. Mint amikor szépségkirálynő- és -kakasjelöltek kelletik magu­kat a mindenható zsűri előtt. Itt is számozva vannak a pályázók. A parasztsonka például 80. a kö­tözött sonka pedig 100 forintos voksokra számit. Hogy ilyen nagy számokat kap­tak? Istenem. Ez csak azt bizo­nyítja, hogy sokan vannak. EMLÉKEZZÜNK csak, volt idő, amikor nem izgatott volna ben­nünket ilyen háromjegyű szavazószám se, csak egyáltalán jussunk hozzá kötözött sonká­hoz. Utánanéztem, visszakeres­tem, s rátaláltam. Többek közt 1973 húsvétját tette felejthetett lenné a kötözöttsonka-hiány. Hogy felkavarta szegény,— azóta megboldogult — mamáink közér­zetét, amikor húsvét előtt , két héttel hasztalan járta rajtaütés­szerűen a csemegeboltot, állami gazdasági speciálüzletet, hentest, kötözött sonka helyett csak méla- zord fejcsóválást kapott. Az egész családot meglovasította, mert reggel, munka utáni -találkozás­kor, néha még éjszakai felriadté­ban is a fülünket rágta. — Nézzetek be, valahány üzlet előtt eljöttök, hátha éppen akkor „osztanak” kötözött sonkát, s mi­re újból lementek, akkorra szét­kapkodják. Mennyi furfanggal, népmeséi ráhatásokkal tartotta kézben az „ügyet”, mindannyiszor ilyen ref­rénnel. *— Semmi-ünnep lesz a húsvét kötözött sonka nélkül. Én meg­mondtam, engem aztán ne okol­jatok. Szegénykénk — rettentő szívós kitartással fedezett fel egyik ro­kontól kiindulva olyan bonyolult összeköttetési rendszert, aminek a végén „nagycsütörtökön” egy hosszúdad gömböcöt formázó, barnapozsgás kötözött sonka ver­te a markát... HA MEGÉRHETTE volna a mostani kötözött sonkabőséget... Volt olyan praktikus észjárású a mama, hogy a mai 89 és 109 forintjelzésű árcédulák láttán megjegyezné. — Drága, drága — pedig meny­nyi van!... Lett volna kötözött sonka hetvenháromban is, ne fél­jetek, csak fizették volna meg az állattartókat úgy. mint ma... Amíg ők megtalálják számításu­kat, addig nem leszünk szűké­ben húsvéti sonkának... Sok bonyolult kérdésben ilyen­formán pedzegette mama az igaz­ságot. Tóth István Épületeink állaga az elmúlt években sokat romlott, és a kar­bantartás a legtöbb esetben ka­pacitáshiány miatt elmaradt. Igen ám, de a paneles építkezésekre specializálódott gépesített ágazat nincs felkészülve e nagyobb szak­értelmet igénylő, gyakran csak kevésbé gépesíthető munkákrá. Az is igaz, hogy az ehhez való igazodás bizonyos nagyságú be­ruházásokat tesz szükségessé az építőiparban. Az építőipar azon­ban képes megoldani az átállást, amire a kialakult kapacitásprob­léma is készteti. A kapacitások viszonylag ala­csonyabb kihasználása annak el­lenére. hogy inkább gondok for­rása, mégis az építőiparban lehe­tővé teszi . a létszámfeszültség megszűnését, a felesleges munka­erő átcsoportosítását a népgazda­ság más területeire, és jótékonyan halhat a munkafegyelem általá­nos megszilárdítására, a termelé­kenység növelésére. Az építőipar kapacitáskihasz- ’nálásának nagyon fontos lehető­sége az export. E tevékenységben még csak kezdetiek az eredmé­nyek, holott ez nemcsak az ága­zat számára gyümölcsöző, hanem <t népgazdaság külgazdasági egyensúlya helyreállításában is jelentős lehet. Az építőipari exportlehetősé­gek több formában jelenhetnek meg: vagy úgy, hogy munkák végzésére bedolgozóként vesz részt a vállalat valamely munká­ban, vagy önállóan vállal terve­zési és kivitelezési feladatokat külföldön, de lehet más forma is, például egyes vállalkozásokat hozhat létre külföldi vállalatok­kal harmadik országokban folyó építkezésekben való közreműkö­désre. E bonyolultabb, magasabb mi­nőséget és szervezettséget igény­lő feladatokhoz képes felnőni az iparág, s nem utópia, hogy az ágazat növekedésének alapja a VI. ötéves tervben az export lesz. W. I. Uj hotelek az INTOURISTNA K A tervek szerint a következő ötéves tervidőszakban (1981— 1985) a szovjet INTOURIST szál­lodahálózata további 40 ezer fé­rőhellyel bővül. A program ke­retében 33 új luxushotelt építő­nek az ország idegenforgalmi központjaiban: Moszkvában. Le­rn ugródban, a szövetségi köztár­saságok fővárosaiban, valamint a Kaukázus és a Krím üdülőkörze­teiben. E nagyarányú fejlesztést a nö­vekvő idegenforgalom indokolja. Az elmúlt évben közel száz or­szágból több mint ötmillió kül­földi látpgatott a Szovjetunióba. Ez év tavaszán a szovjet hatá­rokat átlépi az 50 milliomodik külföldi vendég, (1956 óta; ek­kor indult meg ugyanis a töme­ges idegenforgalom a Szovjet­unióba). A tervek szerint a szállodaépí­tési program megvalósításában jelentős szerep jut a nemzetközi együttműködésnek. Tavaly épült fel a francia SEFRI cég segítsé­gével a moszkvai 1777 férőhelyes KOZMOSZ luxushotel, á kárpát- ukrajnai Uzsgorodon pedig ma­gyar közreműködéssel épült fel a ZAKARPATJE szálloda. Az INTOURIST a továbbiakban igénybe kívánja venni a lengyel, jugoszláv, finn, magyar, svéd cé­gek segítségét. Ami a közeljövő feladatait ille­ti, jelenleg az INTOURIST leg­fontosabb feladata a nyári olim­piai játékokhoz kapcsolódó ide- genforgálom zavartalan lebonyo­lítása. A legjobb moszkvai szál­lodák — a KOZMOSZ, METRO- POL, NÁCIÓNÁL és a többi — felkészülten várják a Moszkvá­ba látogató külföldi vendégeket. (BUDAPRESS — APN) Különleges metróhíd A szovjet metróépítés gyakorla­túban első ízben készült olyan terv, amely szerint előre gyártott vasbeton elemekből félcső alakú metróhidat építenek. Ez a meg­oldás arra hivatott, hogy. csök­kentse az alagúton belüli és a külső levegő hőmérséklete közti hirtelen különbséget, s a leg­jobb feltételeket hozza létre az automatikus berendezések műkö­déséhez. Az új létesítmény Harkov ékes­sége lesz a Zsuravljov-lejtők kör­zetében. A folyón átívelő metró­híd magassága lehetővé teszi, hogy akadálytalanul áthaladhas­sanak alatta a sétahajók és a vi­torlások. Később két autópályát építenek még a híd mellé, s ez megjavítja majd a városközpont összeköttetését Harkov legna­gyobb lakóitömbjével: Szal/tov- kával. (BUDAPRESS — APN)

Next

/
Thumbnails
Contents