Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-30 / 100. szám

4 O PETŐFI NEPE • 1980. április 30. Dókánét harmadszor jelölték Dóka Antalné, a bajai Csök- kentmunkaképességűek Ipari Szö­vetkezetének részlegvezetője. A negyvenhét éves asszony a Finom- posztó Vállalatnál kezdte pályafu­tását, 1950-ben, ott tanulta ki a fonó szakmát. Munkáscsaládból származik, s ő maga huszonegy évig- volt fizikai dolgozó. Het­venegyben került el a vállalatától, ahol közben kétéves művezetői tanfolyamot végzett. Kikérték az ipari szövetkezethez, amely bér­munkát végez a Finomposztónak műstoppolást, keresztorsózást, cso­mózást és noppolást. A hetven embert foglalkoztató kooperációs részleg élére állították a szakmai­lag jól fölkészült munkásnőt. A részlegvezetönő olyan ember, aki nem tudnp közömbös lenni a közösségi gondok, bajok és örö­mök iránt. Sőt, arra is hivatottnak érzi magát, hogy a köz ügyeit kép­viselje, azokért áldozatokkal járó feladatokat végezzen. Ezért figyel­tek föl rá ezelőtt nyolc esztendő­vel és választották meg tanácstag­nak Baján, a Józsefváros 27-es számú körzetében. Később az a megtiszteltetés érte. hogy a városi tanács végrehajtó bizottságába is beválasztották. — Olyan körzet tanácstagja lettem akkor, ahol sok probléma ‘ volt — emlékezik vissza Dóka Antalné. — Közműves vízvezeték- hálózatot, köves járdát vagy ját­szóteret nem lehetett ott akkor találni. Talán egy kicsit az én ta­nácstagi tevékenységemnek is kö­szönhető, hogy társulásos formá­ban kiépült a vízvezetékrendszer. A tanács anyagi lehetőségét tár­sadalmi munkával toldotta meg a lakosság, így sikerült kiköveznünk három járdát. Egy szép játszóte­ret teljes mértékben társadalmi összefogással hoztunk létre. A nyolc év alatt emeletes lakóháza­kat építettek a körzetben, s ,a la­kosság összetétele is njegváltozott, sok értelmiségi is odaköltözött. — Hálás feladat szószólónak lenni? — Az első évben úgy tekintet­tek rám a lakókörzetben, minfha fizetett tisztviselő lennék, és mó­domban állna, hogy minden elin­tézzek. Elég sok ember nehezen látja be, hogy a tanácsi költség- vetésből nem futja mindenre, vár­ni kell, sorrendet kell tartani. (Megbecsülésre és megértésre csak akkor számíthat az ember, ha már bizonyított valamit, ha már ered­ményt tud fölmutatni. Nagy meg­tiszteltetés tanácstagnak lenni, de nagy felelősség is. Dóka Antalné kiérdemelte a 27-es körzet bizalmát, ezért vá­lasztották meg másodszorra is ta­nácstagjuknak az ott lakók. Azt vallja, hogy a közösség szolgála­tát csak az vállalja, aki képes a teljes odaadásra. — A nyolc év alatt volt-e olyan panasz, amelyet nem orvosolt a tanács? — kérdem tőle. — Jogos, közérdekű panasz csak egy ilyen volt. A Budai Nagy Antal utca úttestjének rendbeho­zását kérte a lakosság szinte min­den egyes panasznapon. Én min­dig továbbítottam a kérést, ,de eredménytelenül, mert nem volt rá pénze a tanácsnak. Nagy for­galmú és rendkívül rossz útról van szó. Csak most érkeztünk el odáig, hogy a nyolcéves panaszra nem a „nincs keret rá" választ 'kaptam. Azt ígérték a tanácsnál, hogy a kátyúkat feltöltik az ut­cában, és ha egy mód lesz rá, ak­kor burkolattal is ellátják az út­testet. — Mit tesz, ha magántermésze­tű ügyben keresik föl a válasz­tók? — A lakosság egy lésze azt hi­szi, hogy ilyen esetben is illetékes a tanácstag, de például családi viszályokba mi nem avatkozha­tunk. Tanácsot adók ilyen esetben, hogy kihez forduljanak az ügy rendezése végett. — Gondolom, a tanácstag azért nem csak jáidaügyekben jár el. — Sok humánus tennivaló is van. Előfordult például, hogy egy magányos, elesett öreg néni meg­élhetését kellett biztosítani a la­kókörzetben. Egyébként arról, hogy kik igényelnek házi gondo­zást az idősek és betegek közül, külön felmérést készítettünk. — Ügy tudom, most, harmad­szorra nem a 27-es, hanem a 25-ös körzetben jelölték tanácstagnak. Miért? — Az idei választásoknál érvé­nyesítik azt az elvet, hogy min­den tanácstag abból a körzetből legyen, ahol maga is lakik. Ez he­lyes törekvés, mert így több al­kalma van beszélgetni, találkozni a választópolgárokkal. Nos, én egy utcával kívül lakom a 27-es kör­zet határán, — vagyis a 25-ösben — s ezért jelöltek most oda. — Ha megválasztják, mit tart majd fő feladatának? — A Határ utca külső vége na­gyon rossz állapotban van. Külö­nösen ilyen esős időben lehetetlen lovas vagy gépkocsival behajtani oda. Jó lenne bontásiból követ szerezni a tanácstól, és azt a la­kosság társadalmi munkájával le­rakni oda. Ha csak ezt az egy célt sikerülne elérni a következő cik­lusban, akkor már nem telné el haszontalanul. A. T. S. G YÓG YSZERKUTA TÁS # A debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem szerves kémiai tanszékén a WHO (Egészségügyi 'Világszervezet) támogatásával egy éve végeznek kutatómunkát új szerkezetű malária elleni gyógy­szerek előállítására. A legutóbbi adatok szerint százmillió ember szenved napjainkban is ebben a betegedés miatt. A KLTE szerves lióan halnak meg maláriás meg­betegedés. miatt. A KTE szerves kémiai tanszékén előállított el- lénanyagok hatásmechanizmusát a Moszkvai Trópusi Betegségeket Kutató Intézetben ellenőrzik. „Kolorit” lézer „Koldrit" a neve annak az új lézernek, amely szerves festő­anyagoldatokkal. dolgozik. Az Uk­rán Tudományos Akadémia Fizi­kai Intézetének tudósai által konstruált műszer nemcsak az infravöröstől az ibolyántúliig ter­jedő sávban tud sugárzást elő­idézni, hanem a fényhullám hosz- szúságát is könnyűszerrel változ­tatja. A kvantumgenerátor, amely­nek első ipari mintapéldányát az intézet kísérleti gyártás keretében készítette él, a tudomány és a < technika sok ágában lel alkalma­zásra. (BUDAPRESS—APN) Balesetvédelem AZ ÜZEMI baleseti helyzet me­gyei alakulását szemléltető leg­főbb mutatókat más alkalommal ismertettük. Belőlük összegészé­ben meggyőzően leszűrhető volt, hogy‘Bács-Kiskunhan,- 1979-ben1— ha mérsékeltebb ütemben is — folytatódott az 1976-ban megindult javulás. A legtragikusabb tartalmat hor­dozó mutató szerint, az elővő év­hez képest jelentősen,, 20,8 száza­lékkal csökkent a halálos üzemi balesetek száma. Bármennyire is helyénvaló és jogos az örvendetes jelző használata, a fejlődést kife­jező tény minősítésére, a bekövet­kezett haláleseteket — ezzel — senki nem képes meg nem tör­téntté tenni. Jóvátenni is csak elenyésző ke­veset <tud a társadalom, s bárki is ahhoz a veszteséghez mérten, ami a szerencsétlenül járt ember ha­lálával hozzátartozóit éri. Amíg egyetlen dráma is előfor­dul, nem nyugtathatjuk meg ma­gunkat például ilyesforma gondo­lattal: „Hál'istennek, alaposan si­került leszorítanunk a gyászos statisztikát.” Akkor sem állhatunk le a balesetvédelem e szomorú te­rületének időnkénti elemzésével, ha a szóbanfórgó mutatók kedve­ző változást tükröznek.' NEM ELRETTENTÉS, félelem­ben tartás a célunk, hanem éber­ségre, figyelmességre, fegyelme­zettségre nevelés — éppen a visz- sza nem fordítható, megrendítő esetek megelőzése végett. Mert figyelmünk egyetlen mun­kahelyen sem lankadhat. Nincs olyan, hogy volnának bizonyos időszakok. amikor átmenetileg |kiengedhetünk” a munkavédelmi, biztonságtechnikai előírások be­tartásával; Ha például a múlt évi 18 halálos baleset „szóródását” te­kintjük, bekövetkezésük időpont­jára nézve — május és december kivételével — az esztendő minden többi hónapjára jut belőlük. Né­mely hónapra több is. Az említett hónapok kimaradása merő vélet­len is lehet. Más években talán épp azokban lesznek csúcsok. Gondos, fegyelipnezett munka alól éppen épségünk, életünk vé­delmében egyikünk sem engedhet meg magának lazító felmentést. Az elemi biztonsági szabályok megtartása saját érdekünkben is Gépkocsiszállítás A Mongol Népköztársaságban az áruszállítás 70 százaléka gép­kocsival történik. A szállítási ága­zat sikeres munkájához intenzív segítséget nyújtanak a KGST-tag- államok.. A testvérállamok autó­kat, gét>i! berendezéseket, garázs­felszereléseket, pótalkatrészeket, olajtermékeket szállítanak. A Szovjetunió például 1500 gépkocsi karbantartására alkalmas szerviz- állomást, pótkocsiműhelyeket, kötelességünk. Ha ezt ügyeimen kívül hagyjuk, minden munkahely veszélyessé válik, azaz magunk idézhetünk jelő veszélyforrásokat. A TAVALYI 18 drárria közül négy vasúton, kettő közúton, nyolc mezőgazdasági termelő és feldol­gozó üzemben, a töibbi egyéb munkák során következett be. De hogy lássuk, a halál mennyire nem válogat helyek és körülmé­nyek között, amikor az ember fi­gyelme nincs a helyén, — soroljuk fel az eseteket: álló szerelvény mögül a másik vágányra akart át­menni; közúti baleset saját sze­mélygépkocsival, szolgálati úton; hasát a vetőgép kapaszkodó kor­látjába ütötte; motorcsónakkal felborultak; fejét a szállítószalag szétroncsolta; halálos égési sérü­lés farsangi jelmeztől; iparvágá­nyon mozgó teher vonat ütötte el; fűtőolajat öntött az égő olajkály­ha tartályába; az üzemelő motor lendítőkerekéhez ért feszíitővas fejéhez vágódott; tehergépkocsiról lezuhant; vízgyűjtőaknába ful­ladt; segédmotoros kerékpárral tehergépkocsinak ütközött; a vá­gányon beszélgettek, az általuk e vágányra irányított dízelmozdony mindkettőjüket elgázolta, egyiket halálra; a fénysorompó tilos jel­zése mellett akart áthajtani a vas­úti átjárón; a gőzmozdony tetején ténykedve a fölötte húzódó villa­mos vezetékhez ért; eldőlt vele a légvezeték faoszlopa; munkahe­lyén ‘akkora mennyiségű szeszes italt fogyasztott, hogy alkoholmér- gezésiben ott halt meg. MAR ITT MEG KELL jegyez­ni, hogy a két-három szóval is­mertetett 18 halálos balesetből nemcsak az utoljára említettnél, hanem még további hatnál ’közre­játszott az alkoholfogyasztás is. Erre már méltán kimondhatjuk, hogy elrettentő arány. Tizennyolc halálesetből — úgy lehet — „csak” tizenegy történt volna meg, ha... Ha ellen tudnak állni annak az átkozdtt alkoholnak. S borzasztó szomorú dolog, hogy erre az „ellenállásra” magán a munkahelyen külön nevelni kell egyes dolgozókat! * Pedig törvény, szabályzat, elő­írás van rá, hogy alkohol, mun­kahelyre magában a dolgozóban se juthat be. T. I. 70 százalék ] autóbusz- és személygépkocsi-ka- rosszéríajavító üzemeket épít. Csehszlovák közreműködéssel a gépkocsikat műszakilag ellenőrző laboratórium, magyar éfc NDK tá­mogatással pedig üzemanyag-ke- nőanyag-laboratórium létesült. A testvérországok ezenkívül a gép­kocsiszállítási szakemberek képzé­séhez is segítséget nyújtanak. (BUDAPRESS—APN) Kistermelők és a szabályozók-, A lakosság. eUátásábam. a,mezőgazdasági<mgyü>zemekrmel­lett fontos ‘Szerepet töltenek be a mezőgazdasági kisterme­lők. A kistermelés ösztönzése, társadalmi érdek, ezért a köz­ponti és helyi irányítás nagy gondot fordít a megfelelő ter­melési és jövedelmi érdekeltség fenntartására. A gazdasági szabályozórendszer módosításával összhangban 1980. január 1-től néhány területen változtak a kistermelést érintő ár- és támogatási rendelkezések is. A mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek felvásárlási árszínvonala átlagosan mintegy 10—12 százalék­kal emelkedett. Az állatok és az állati termékek felvásárlási árszínvonala azonban az átlagosnál várhatóan jobban növek­szik, mint a növénytermesztési, termékeké. Így a nagyobb kockázattal, több fáradsággal sében érdekeltebbek lesznek í Kétféle felár A kistermelőket nemcsak a fel­vásárlási árak emelkedése érinti, hanem a mezőgazdasági termék­értékesítési szerződés keretében a felvásárló szervezet által megbí­zott mezőgazdasági nagyüzem az áfész részére értékesített élőál­lat után a felvásárlási áron (alap­ár) felül áz ún. mennyiségi felár is megilleti. A “mennyiségi felár akkor is jár, ha az állami húsipa­ri vállalat, valamint a mezőgazda- sági nagyüzem és az áfész a vá­gósertést a sertésvágó, illetve fel­dolgozó üzeme részére közvetle- 'nüi a kistermelőtől vásárolja meg. A szerződésben meghatáro­zott minőségben átadott 95—115 kg közötti hús és húsjellegű ser­tés alapára például 3ß,50 Ft kg. a 450—570 kg súly között átadott legalább II. osztályú növendékbi­ka alapára - 33 Ftkg. Ezen felül kap a kistermelő kilogrammon­ként legalább 50 fillért, illetve egy forintot. Több éves szerződéses felár jár a kistermelőnek, ha meghatározott termények esetében legalább 5 éves, állatok és állati termékek esetében legalább 3 éves időtar­tamra vállalja. A fűszerpaprika több éves szerződés alapján tör­ténő termelése esetén például a felár 100 kilogrammonként 20 fo­rint. Azok a kistermelők, akik a felvásárló szervezettel legalább hároméves időtartamra kötnek hí­zott sertésre szerződést, az első évi teljesítésnél 0,50 Ft kg, a má­sodik évi teljesítésnél 1 Ft kg, a harmadik évi, iHetve azon túl fo­lyamatos teljesítésnél 1,50 Ft/kg felárat kapnak. A kistermelők a bogyós gyü­mölcsös telepítéséhez szaporító­anyagot támogatással, csökkentett áron vásárolhatnak, ,ha legalább 1000 m2 .terület teljes termésére — 3 év időtartamra kötnek értéke­sítési szerződést. Ez azt jelenti, hogy a málna esetén 100 darabon­ként 120 Ft-tal, fekete- és piros járó állati termékek termelé- mezőgazdasági kistermelők is. ribiszkénél pedig 800 Ft-tal ol­csóbban jut a kistermelő szapo­rítóanyaghoz. A zöldségtermelés növelése ér­dekében a kistermelők a fóliasá­tor létesítéséhez szükséges fóliát és előregyártott vázszerkezetet 40 százalékkal csökkentett fogyasztói • áron vásárolhatják meg, ha a fó­lia alatt termelt zöldség értékesí­tésére 3 évre szerződést kötnek az illetékes vállalattal. Húsz százalékos támogatás ille­ti meg a kistermelőt kerti trajctor (7,5 kW-ig) és munkagépei, a ter­ménydaráló és morzsoló, a moto­ros permetező és porozó, továbbá a háti permetező és a fejőgép be­szerzésekor. Műtrágyát, növény­védő- és gyomirtó szert is 22—49 százalékkal csökkentett áron ‘ vá­sárolhat. A tehénállomány növe­lését ösztönzi áz .is, hogy a kis­termelőt a tulajdonában lévő má­sodik tehén és minden további után darabonként 5000 Ft támo­gatás illeti meg. Takarékosabban Az 1980. évi termelői árak nem­csak mint eladót, hanem, mint vevőt is érintik a mezőgazdásági kistermelőket. A kistermelők jövedelmi hely­zetének megítélésénél nem hagy­ható figyelmen kívül, hogy a ter­melésükben felhasznált fontosabb eszközök, anyagok, a szemes- ‘ és’ ipari takarmányok beszerzési ára és a szolgáltatások díjtételei is változtak. Az ár- és egyéb intézkedések természetesen eltérően érintik az egyes kistermelőket attól függően, hogy a tevékenységünknek mi a fő profilja, és e körben a jövede­lemnövelő ' és csökkentő hatások egyenlege hogyan alakul, milyen a szabadpiaci értékesítés aránya, stb. Ez az eddiginél. jobban alá­húzza a gondosabb éS takaréko­sabb gazdálkodást a kisüzemi ter­melésben is. F. I. CIKKEINK NYOMÁN Hétfőn is nyitva a váróterem Februárban írtunk e hasábokon a kerekdomibi üdülőterület ven­dégeinek, látogatóinak gyakori panaszáról, nevezetesen,, hogy hétfőn mindig zá.rva van a helyi vasútállomás váróterme, alhol pedig sokan — közöttük kisgyer­mekes családok és idősek — gyü­lekeznek, várva a vonatot,, hogy azzal hazautazhassanak. S ha ilyenkor netán esik az eső, tűz a nap, bizony nagyon kellemetlen az épület mellett, vagy éppen a sínek közelében toporogniuk az embereknek, akik« reklamálását azzal utasította el az ott lakó vasutas, hogy szabadnapjáról van szó, amikor nem köteles ellátni szolgálatbeli feladatát. A közérdekű ügyben vizsgálatot tartott a MÁV Szegedi Igazgatósá-, Kényszerutazás Alighanem példa nélkül ^álló hazai élményről számolt be a na­pokban egyik olvasónk. Íme a részletek: — Azon az áprilisi szombat dél­előtt sokadmagammal utaztam a Lakitelekröl, Kécskemétig közle­kedő személyvonaton. Hét vége, pontosabban munkaszüneti nap lévén, senkinek sem volt sietős a dolga, derűs hangulat uralkodott a feltűnően tisztán tartott, világos, tágas, kényelmes kocsiban. Töb­ben örömmel vettük észre, auto­mata szabályozza a belső hőmér­sékletet, s hogy mily nagyfokú a biztonságvédelem, hiszen közpon­tilag reteszeltek az ajtók. Ez igen — mondtuk néhányon —, végre korszerűsödnek az ilyen szállító- eszközök is! Sajnos túl korán lel­kesedtünk ... Nyárlörinc-Alsó következett, az utazók egy része leszállni készült. Megállt a 'szerelvény, ám a zár- szerkezet nem működött, az ajtót hiába próbálták kinyitni az embe­rek. Irány a másik kocsi, biztat- gatták egymást, hamar kiderült azonban, hogy oda nem lehet át­menni, e célból nincs összekötve műszakilag a két vagon. Maradt hátra az oldalfalak és az ablaküve­gek kopogtatása, döngetése, csak­hogy erre1 a ‘ gyenge - jelre ,■ senki nem- figyelt fel a kis - - állomáson, ■ahonnan*••pillanatokon jbelül ‘gör­dült tovább a vonat. Félve gondoltunk arra, mi lesz ennek a hermetikus elzártságnak, ennek a nagyon kínos helyzetnek a vége. Egyesek viccesen, mások komoran, sőt kétségbeesve fogták- fel a‘dolgot és keresték a vészfé­ket. Nem találták. Rövidesen be­futottunk a nyárlörinci nagyállo­másra. Ott már üzemelt a bűvös szerkezet, s kinyílt az ajtó is. A leszállók között nem kevesen akadtak olyanok, akiknek talán négy-öt kilométert is vissza kel­lett gyalogolniuk, hogy elérjék eredeti úticéljukat. Á pórul járt utasok nevében is tudakolom: elejét lehet-e venni a jövőben az efféle kellemetlensé­geknek? * A közérdekű panasszal és kér­déssel a kecskeméti állomásfőnö­köt, Lőrincz Antalt kerestük .meg. aki á következőket mondotta: — Tudunk a történtekről, amely miatt ezúton is kérjük az érintett gd, melynek vezetője, Lovász Lázár az alábbiakról tájékoztatta szer­kesztőségünket: A cikkben foglaltak megfelel­nek a ^valóságnak. Az említett na­pon tényleg számottevő a Kerek­dombról vonattal hazaindulók szá­ma, akik jogosan igénylik, hogy kényelmesen, kulturált körülmé­nyek közepette várakozzanak az érkező szerelvényekre. Éppen ezért haladéktalan intézkedés történt an­nak érdekében, hogy a szolgálat szünetelésének idején, tehát a hétfői napokon is az utazóközön­ség rendelkezésére álljon a vas­útállomás váróterme. Érdekelt olvasóink nevében is köszönjük a vasútigazgatóság ér­demi döntését, válaszát! utasaink szíves elnézését. A re­teszek technikai zavar következté­ben mondták fel a'szolgálatot az említett megállóban. Fokozott gonddal ügyelünk arra, hogy töb­bé ne fordulhasson elő ilyen hiba ezeken a legújabb szerelvényeken. — Megtudhatnánk többet is ró­luk? — Csehszlovák gyártmányú mo­torvonatokról van szó, melyek pár hónapja közlekednek mellékvona­lainkon, így például Kecskemét— Lakitelek, Kecskemét—Fülöpszál- lás és Kalocsa—Kiskőrös között. A szerelvény piros színű, külsőleg esztétikus látványt nyújt, belső felszereltsége is nagyon módéin. — A használatát illetően van-e olyan, a korábbi gyakorlattól elté­rő .jellemzője, amit ilik ismernie az utazóknak? — Bár a MÁV Szegedi Igazga­tósága ezzel kapcsolatiban röpla­pokat osztott ki az állomásokon, az abban foglaltak lényegét sum­mázva közlöm. Legelőször is azt, hogy az utasterek .automatikusan reteszeltek, s e speciális zárakat a motorvezető mindig az állomási épület felőli oldalon működteti. Az ajtók a kilincs meghúzásával, tjei ablakok a feIsó; harmaduk^be- felé-kifelé billentésével nyithátók- -osukhatók. A hófok is központilag szabályzóit a kocsiban, ainely át­járás végett nincs összekapcsolva a másikkal. Minthogy a vonat el­sősorban a munkába járók oda- vissza szállítására, rendeltetett, az ülőhelyek — a másodosztálynak megfelelően — bőrhuzattal bevon­tak. Természetesen megtalálhatók a vészfékek is eme szerelvénye­ken, mégpedig az ajtók mentén felszerelve. Még talán annyit ér­demes megjegyezni, az indulást csengő jelzi, s azt kővetően zá­ródnak a reteszek, utána tehát már nem lehet felugrani a ko­csikba. Magunk is .megtekintettük az új vonatot, .mely valóban tetszetős és berendezése oly módon kialakí­tott, hogy jól szolgálja a kultúrált utazást. Tervezői, kivitelezői azon­ban megfeledkeztek a csomagtér­ről, így hát az emberek most kéz­ben fogva. Vagy a padlóra — job­bik esetben a szabad ülőhelyre — téve vihetik magukkal táskáikat, bőröndjeiket stb. Mindez bizony kényelmetlenséget'idézhet elő. ■ Brikett az utcán Néhány hete kedvezményes áron lehet vásárolni több szén- fajtát. Van’ tehát nagy forgalom a TÜZ&E-tel epeken megyeszerte. így Kecskeméten is, ahol mostan­ság nemcsak a tüzelőanyag-keres­kedelmi vállalat érintett dolgozói­nak van sok dolga, de a helyi UNIVER Szövetkezet szolgáltató részlegének is, hiszen arra vállal­kozott, hogy a megrendelések alapján hazafuvarozza a Kiskőrö­si úti telepen megvett árut. Mind­ezt a bejáratnál elhelyezett öles méretű táblán hirdeti, melyről megtudható, mázsánként 12 forin­tot számol e munkáért, s abban benne foglaltatik a szénnek a le­rakodástól számított öt méteren belüli tárolótérbe való szállítása is. A Mária utca 8. szám alatt lakó Nagy Zoltán is olvasta az ajánla­tot, s úgy döntött, él a lehetőség­gel. Kifizette a 20 mázsa briket­tért járó összeget, valamint a szál­lítási pénzt, a 240 forintot. Az ígé­ret szerint faág aznap délután kel­lett házhoz érkeznie a tüzelőnek. Érré azonban csak másnap dél­előtt került sor, amikor is olva­sónk idős édesanyja volt odahaza. A csengetésre azonnal nyitotta az ajtót, majd a nagykaput, mire a két fuvaros közölte, ne fáradjon, ők az utcán, a ház előtt rakják le az árut, s már mennek is tovább. Könyörgött ugyan a néni, ne te­gyék ezt, hiszen könnyedén beáll­hatnak kocsival az udvarra, ahon­nan már egyszerűbb lesz tovább hordani a brikettet. A szállítók azonban hajthatatlanok maradtak és már lapátolták is a tüzelőt a főidre, a járdára, mit sem törőd­ve azzal, ’hogy ezáltal akadályoz­zák majd a környékbeli gyalogos- forgalmát is. Ezek után az történt, a brikettet végül is a megrendelő cipelte be a közterületről a tárolóba. Nagy Zoltán így summázta ese­tét: — Úgy érzem, félrevezető a szó­ban forgó szövetkezet hirdetése. Pedig az ilyesféle kapcsolatok is komoly szerződéses viszonynak minősülnek, s az abból eredő köte­lezettségek betartása mindkét fél részére egyaránt kötelezőek. Vagy talán az említett szállítókra más szabályok vonatkoznak? Szó sincs róla. Panaszosunk he­lyesen látja a dolgokat. S azok körül már csak azért is célszerű mielőbb rendet teremteni, hiszen közeledünk a nyár felé, amikor is fokozódik a szállítási szolgáltatás iránti lakossági igény, melynek ki­elégítésében jelentős szerep hárul az UNIVER Szövetkezet fuvaro­zóira is, akik szintéi) csak a vál­lalt feladat maradéktalan elvég­zésekor jogosultak felvenni a szol­gáltatási díj teljes összegét! 1 összeállította: Velkei Árpád.

Next

/
Thumbnails
Contents