Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-03 / 79. szám

SZABAD HAZÁBAN ÚJ VILÁGOT AKART —--------------------­VI LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az MSZMP Rács-Kiskun megyei, valamint Kecskemét vá­rosi Bizottsága, a Rács-Kiskun megyei Tanács és a kecske­méti Városi Tanács, s a Hazafias Népfront Rács-Kiskun me­gyei Bizottsága április 2-án este hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére díszünnepséget rendezett a Me­gyei Művelődési Központban. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi. Ignác, Katanics Sándor, Terhe Dezső, a ' megyei pártbizottság titkárai, dr. Gajdó- csi István, a megyei tanács elnö­ke, dr. Dobos László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, Borsodi György, a Szak­szervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára, dr. Körös Gáspár, a kecs­keméti városi pártbizottság első titkára, dr. Mező Mihály Kecske­mét város Tanácsának elnöke, Ny. V. Bagrov, az Ukrán Kommunis­ta Párt Krím területi Bizottságá­nak ideológiái titkára, V. P. Pere- szunyko, az UKP Keres városi Bi­zottságának másodtitkára, P. F. Borimszkaja, a szimferopoli Fio- lent gyár munkásnője, A. M. Szir- cov gárdaezredes, A. P. Szemjonov gárdaezredes, Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság el­ső titkára, dr. Fehér Géza, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Lakos Gáspár, nyugdíjas, veterán, Csabai József, a kiskunfélegyhá­zi magasabb egység pártbizottsá­gának titkára, Tóth Pálné, a BRG kecskeméti gyárának szakmunká­sa, Horváth János, a kecskeméti 9-es Volán Vállalat szocialista brigádvezetője, Decsov Zoltán al­ezredes, Kapitány Ferencné nyug­díjas, veterán, Hegedűs István, a megyei pártbizottság osztályveze­tője, Bori Gyuláné, a Kecskeméti Konzervgyár csoportvezető mun­kása, Ispánovits Márton, a Me- SZÖV elnöke, Vasmanszki Károly határőr alezredes, Dörner Henrik, a BÁCSÉP vezérigazgatója, Szmo- lenszki László, a kecskeméti Tö­rekvés Tsz elnöke, dr. Gréczi Im­re, a megyei kórház pártvezetősé­gének titkára, Apró Jánosné, a Kecskeméti - Baromfifeldolgozó Vállalat szocialista brigádvezetője, Horváth János, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának igazgatója, Bognár Ferenc alezre­des, az MHSZ megyei vezetője, Kiss Endre, élsportoló, dr. Cser­háti László, a munkásőrség me­gyei parancsnoka, Kapitány Sán­dor, a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola főigazgatója, Túri Lászlóné, a Kecskeméti Konzervgyár szocia­lista brigádvezetője, Sándor Já­nos, a kecskeméti Katona József Színház párttitkára, Nagy Pál, a 607-es Szakmunkásképző Intézet állami díjas szakoktatója. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Mátray Márta, a kecskeméti Katona József Színház művésze tolmácsolta Sipos Gyula: Felszabadulás című versét, majd dr. Dobos László, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának elnö­ke nyitotta meg az ünnepi gyűlést, s köszöntötte annak résztvevőit. Ezután felkérte Katanics Sándort, a megyei pártbizottság titkárát ünnepi beszédének megtartására. Katanics Sándor beszéde munkásosztály hitét és eltökéltsé­gét. A munkásság bizonyos volt abban, hogy a forradalom új fel­tételei megteremtődnek és ismé­telten győzelemre viheti ügyét. Alig egy negyed század eltelté­vel a szovjet hadsereg katonái hoz­ták el a szabadságot. 1919-ben nem tudtak a segítségünkre siet­ni az intervenció miatt, 1945-ben felszabadítóként harcoltak éret­tünk is. Talán nincs hazánknak egy szöglete sem, ahol szovjet harcosok sírja né emlékeztetné az ott élőket a szabadság első órái­ra, s nincs olyan sírhalom, amit ilyenkor ne 'borítanának be a ke­gyelet és hála virágai. Hálával és kegyelettel gondolunk mi is mind­azokra a szovjet, bolgár, román, jugoszláv, angol és amerikai har­cosokra, és minden ellenálló ha­zánk fiára, akik a legdrágábbat, életüket adták a magyar nép sza­badságáért. Az ünnep percei sem homályo- sítják él, hogy 'létezik még olyan szándék a földünkön, amely visz- sza akarja fordítani az időt, el akarja feledtetni 1917 novembe­rét, s az imperializmus korlátlan hatalmáról álmodik. Arra törek­szenek, hogy az enyhülő kapcso­latokat iámét a fagy 'birodalmába kényszerítsék, letöröljék az em­berek arcáról a mosolyt, és a féle­lem ördögét ültessék a békére vá­gyó emberek szemébe. Az újat teremtő öröm sem ta- : •karhatja el, hogy vigyázni kell arra az értékre, amelyet népünk 35 éve megkapott. A felépült vá­rosok, gyárak és iskolák csak jel­zik, hogy itt alkotó emberek élnek és új világot teremtenek. A legnagyobb érték, amit megvaló­sítottunk mégis az, hogy nem gyűlölködünk németre, szerbre, se másra. Gyermekeinket is arra ne­veljük, hogy szeressék barátainkat és tiszteljékmás népek életét, be­csüljék munkájukat, hogy tisztes­séges úton teremtsünk egy új vi­lágot, a szocializmus világát. Mi nem követelünk más országoktól egy négyzetméternyi területet sem. Mi a Szovjetunióval és a szocia­lista közösség országaival együtt a békét, az enyhülést, a leszerelé­sért folytatott harcot 'tartjuk az egyedüli elfogadható, ésszerű al­ternatívának a földünkön létező minden ország számára. Csak az enyhülési folyamat teremtheti meg azt a bizalmat, amely végül is a fegyverkezési hajsza megszűné­séhez, majd a leszereléshez vezet. Korunk meghatározó mozgalma a kommunizmus. Áthatja a vilá­got, és a munkásosztály legkövet­kezetesebb «képviseletét jelenti. Összefogja a forradalomnak, a szocializmus - építésének, az embe­ri haladásnak az ügyét. A kom­munista és munkáspártok a világ minden területén a társadalmi ha­ladás úttörői. A megindult folyamatot nem tarthatja vissza semmi. Az Egye­sült Államok hidegháború felé vezető intézkedései sem vethetnek gátat annak az akaratnak, amely a népek függetlenségét és haladá- I sát szolgálják. Minket kommunis­tákat sem téríthetnék él attól az internacionalista meggyőződé­sünktől, ami a szolidaritás és tá­mogatás természetes kötelezettsé­gét jelenti. A fejlődés útján Az eltelt harmincöt év népünk életében olyan fejlődést hozott, amely csak a szocialista építés viszonyad között lehetséges. Át­formálódott hazánk. Az elmara­dott agrárországból fejlett mező- gazdasággal rendelkező ipari or­szággá lett A megtett út során született eredményeket még az el­követett hibák sem tudják elhomá­lyosítani. Mégis tanulnunk kell a (Folytatás a 2. oldalon.) AZ MSZMP BACS-KISKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA >? XXXV. évf. 79. szám Ára: 1,20 Ft 1980. április 3. csütörtök Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! Az ünnepet tartó ember termé­szetes érzése az öröm, jóleső ér­zéssel vet számat, tervezi a jövőt. Az emlékezés sok lehetőséget kí­nál múltunk értékeinek tiszteleté­re és megbecsülésére. Egy nép, amikor ünnepel — mint most a mi népünk —, akkor vissza- és elő­re néz egyszerre. Visszanéz a megtett útra és előre tekint a megteendőre. Így vagyunk ezzel mi is, amikor hazánk legnagyobb nemzeti ünnepén a felszabadulás harmincötödik évfordulójára em­lékezünk. 1945. április 4-én teljesedett be nemzeti történetünk több évszá­zada után, hogy szabad lett ha­zánk földje. A szovjet nép fiai ki­űzték a fasiszta megszállókat, a magyar munkásosztály, a paraszt­ság és értelmiség előtt megnyílt a nagy történelmi lehetőség, szabad hazában új társadalmat építeni, új jövőt formálni. A felszabadu­lás három nagy feladatot adott a magyar népnek. Elhozta a hábo­rú nyomorúságai után a szabad­ság és a béke reményét és megva­lósítását. Feladatul adta a romba- dőit ország újjáépítését. A nagy politikai és társadalmi átalakulás igényével szólította egész népün­ket cselekvésre. Amikor visszaemlékezünk, tud­ni kell, hogy április 4-e benne gyökerezik az olyan történelmi napokban, mint 1917. november 7-e és 1919. március 21-e. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megbontotta a tőkés világrendszer egységét és földünkön egy merő­ben új folyamat vette kezdetét Lenin tanítása bekerült a min­dennapok gyakorlatába és bizonyí­totta igazát. 1919. március 21-e pedig azt bizonyította, hogy a szo­cialista forradalom nemcsak orosz sajátosság, hanem egyetemes igaz­ság. A Magyar Tanácsköztársaság leverése sem tudta megtörni a Átadták az idei Állami és Kossuth-díjakat ünnepsSet5 Kiváló és érdemes művészek Sándor t rendezett szerda délelőtt a Parlament kupolacsarnoká­ban a Minisztertanács: hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulója alkalmából átadták az idei Állami és Kossuth-díjakat, valamint a kiváló és érdemes művészi címeket. Az ünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Lázár György, a Minisztertanács elnö­Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Bor- bándi János, Huszár István és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Ott volt a' Központi Bizottság, a kormány, az Állami- és Kossuth-díj Bizottság több tagja, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos jeles személyisége. ismeri el és jutalmazza a társa­dalom. Örömteli gondunk volt, hogy a sokoldalú vizsgálódás közepette a bőség zavarával kellett megküz- denünk, mert annyi díjat nem ad­hattunk ki, ahány teljesítmény és személyiség megérdemelte vol­na. — Engedjék meg, hogy pártunk Központi Bizottsága és népköztár­saságunk kormánya nevében még egyszer tisztelettel köszöntsem önöket, az Állami és Kossuth-díj, valamint a kiváló és az érdemes művész cím új kitüntetettjeit.­Hisszük, hogy teljesítményük hivatalos elismerése találkozik egész közvéleményünk, társadal­munk helyeslésével. Kívánom, hogy ez az egyetér-. tés adjon további ösztönzést önöknek a még elkötelezettebb, a még gazdagítóbb alkotó mun­kára. Ehhez további eredményeket és jó alkotó kedvet kívánok mind­nyájuknak — hangsúlyozta Aczél György, majd átnyújtotta a ki­tüntetéseket. Az ünnepséget követően a Mi­nisztertanács fogadást adott a ki­tüntetettek tiszteletére. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából Állami Díjat adományozott: A hűtőipari termelés tudomá­nyos és műszaki fejlesztéséért megosztva dr. Almás! Elemérnek, a kémiai tudományok kandidátusának, a Kertészeti Egyetem tanszékve­zető egyetemi tanárának, dr. Gulyás Béla gépészmérnöknek, a Magyar Hűtőipari Vállalat vezérigazgatójának; A laboratóriumi és ipari folya­matok számítógépes adatgyűj­tő, ellenőrző, szabályozó elem­család kifejlesztéséért, megoszt« va Almás! Lajos villamosmérnöknek, a MTA Központi Fizikai Kuta­tó Intézete (KFKI) tudományos munkatársának, Biri János villamosmérnöknek, a MTA KFKI tudományos osz­tályvezetőjének, Somlai László villamosmérnöknek, a MTA KFKI műszaki tanács­adójának, Somogyi Gyula villamosmérnök­nek, a Műszeripari Kutató In­tézet osztályvezetőjének, Szabó László villamosmérnöknek, a MTA KFKI tudományos fő­osztályvezetőjének; Több mint másfél évtizeden át végzett eredményes állatte­nyésztési munkájukért, meg­osztva A balatonkenesei „Egyetértés” Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet „Zrínyi Ilona" szocialista bri­gád tagjainak: ­Cseh Károlyné szakmunkásnak, a brigád vezetőjének, Bátai László­né szakmunkásnak, Bódi Elekné szakmunkásnak, Csiker Zoltánná szakmunkásnak, Fodor Pálné szakmunkásnak, Hajda Jánosné szakmunkásnak, Kalamász Kata­lin szakmunkásnak, Kiss Gyuláné szakmunkásnak, Mészöly Józsefné szakmunkásnak. Nagy Józsefné szakmunkásnak, Öcsi Józsefné szakmunkásnak, Pötz Gyula szak­munkásnak, Simon Margit szak­munkásnak, Sipőcz Istvánná szak­munkásnak. Vass Györgyné szak­munkásnak; A 750 kilovoltos szovjet—ma­gyar távvezeték tervezése és kivitelezése során kifejtett ki­emelkedő munkájukért, meg­osztva dr. Bán Gábornak, a műszaki tu­dományok kandidátusának, a BME erősáramú intézet igazga­tóhelyettesének. Csűri Vilmos gépészmérnöknek, a Ganz Villamossági Művek gyáregységvezetőjének. Haszmann Antal gépészmérnök­nek, az Erőmű és Hálózatterve­ző Vállalat iroda-főmérnöké­nek, dr. Karsai Károlynak, a műszaki tudományok doktorának, a Vil­lamosenergiaipari Kutató Inté­zet tudományos főosztályveze­tőjének, Neuhold Antal villamosmérnök­nek, az Országos Villamostáv­vezeték Vállalat osztályvezető­jének, Szita Iván Béla gépészmérnöknek, a Ganz Villamossági Művek fő- konstruktőrének ; A villamos erőművek és háló­zatok fejlesztésében és kivite­lezésében végzett kiváló tevé­kenységükért, megosztva dr. Bendes Tibornak, a műszaki tudományok kandidátusának, a Magyar Villamosművek Tröszt osztályvezetőjének, dr. Pázmándi Lászlónak, a műsza­ki tudományok kandidátusá­nak, a Villamosenergiaipari Kutató Intézet tudományos ta­nácsadójának, dr. Weingart Ferencnek, a műsza­ki tudományok kandidátusá­nak, a Villamosenergiaipari Kutató Intézet tudományos fő­osztályvezető-helyettesének, Wierdl Károly villamosmérnök­nek, a Magyar Villamosművek Tröszt főosztályvezetőjének; A mikrohullámú rádióhírközlés kutatása-fejlesztése területén végzett kiemelkedő tudomá­nyos munkásságukért, meg­osztva (Folytatás a 3. oldalon.) A megjelenteket Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságé-' nak .tagja, a kormány elnökhe­lyettese, az Állami és Kossuth- díj Bizottság elnöke köszöntötte. — Ezekben a napokban köszönt­jük felszabadulásunk 35. évfor­dulóját. Történelmünk sorsfordí­tó szakaszának kezdetét együtt ünnepeljük felszabadítónkkal, a Szovjetunióval, a szocialista or­szágok testvéri közösségével, a haladó világ népeivel — mondot­ta, majd egyebek közt hangsú­lyozta: — Csaknem huszonöt éve olyan kiegyensúlyozott belpolitikai vi­szonyok közöitt, olyan elevenen fejlődő nemzeti összefogásban, bi­zalomteli légkörben élünk és dol­gozunk, amilyenben eddig még nem volt része népünknek. Most a XII. kongresszus tapasz­talataival, határozataival megerő­södve valamennyien számba vesz- szük időszerű feladatainkat, elő­retekintünk és a kor követelmé­nyeihez igazodva megújult szán­dékkal látunk munkához. — Az Állami és Kossuth-d£- ja!k átadásakor, kiváló és érde­mes művészeinket köszöntve azo­kat tisztelhétjük körünkben, akik az átlagosnál'többet tettek a kö­zösségért. Az elvárhatónál több­re és merészebben vállalkoztak, hogy jobban kamatozzon a gaz­dálkodás, hogy termékenyítőbb le­gyen a kultúra, hogy egész né­pünk igazi értékekkel gyarapod­jék. Munkájukkal, tehetségükkel azokat a célokat szolgálják, ame­lyeket kongresszusunk messzire tekintő, de azonnali cselekvést kö- yetelő programmá ötvözött; A díjak odaítélésére hivatott testülethez az ország különböző területeiről több mint 800, a kez­deményező fórumokon már meg­vitatott javaslat érkezett brigá­dok, kollektívák, újítók, feltalá­lók, szervezők, tudósok, művészek díjazására. A bizottság az indít­ványok alapján elsőként azt ke­reste, hol vannak a ma és a hol­nap szempontjából követésre mél­tó, kiemelkedő teljesítmények. Lehetnek a jutalmazottak kö­zött tudósok, művészek,' olyanok is, akiknek világnézetét nem a marxizmus határozza meg. Olyan szövetségeseink, akikkel, a leg­fontosabb ügyben egyetértünk, de adott esetben, adott kérdésekről és a megfelelő alkalommal, ha kell vitatkozunk is és a jövőben is vitatkozni fogunk. Most és itt az alkotó tehetséget, az eredményt

Next

/
Thumbnails
Contents