Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-03 / 79. szám

SZABAD HAZÁBAN ÚJ VILÁGOT AKART

—--------------------VI

LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Az MSZMP Rács-Kiskun megyei, valamint Kecskemét városi Bizottsága, a Rács-Kiskun megyei Tanács és a kecskeméti Városi Tanács, s a Hazafias Népfront Rács-Kiskun megyei Bizottsága április 2-án este hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére díszünnepséget rendezett a Megyei Művelődési Központban.

A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi. Ignác, Katanics Sándor, Terhe Dezső, a ' megyei pártbizottság titkárai, dr. Gajdó- csi István, a megyei tanács elnöke, dr. Dobos László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, Borsodi György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára, dr. Körös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, dr. Mező Mihály Kecskemét város Tanácsának elnöke, Ny. V. Bagrov, az Ukrán Kommunista Párt Krím területi Bizottságának ideológiái titkára, V. P. Pere- szunyko, az UKP Keres városi Bizottságának másodtitkára, P. F. Borimszkaja, a szimferopoli Fio- lent gyár munkásnője, A. M. Szir- cov gárdaezredes, A. P. Szemjonov gárdaezredes, Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára, dr. Fehér Géza, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Lakos Gáspár, nyugdíjas, veterán, Csabai József, a kiskunfélegyházi magasabb egység pártbizottságának titkára, Tóth Pálné, a BRG kecskeméti gyárának szakmunkása, Horváth János, a kecskeméti

9-es Volán Vállalat szocialista brigádvezetője, Decsov Zoltán alezredes, Kapitány Ferencné nyugdíjas, veterán, Hegedűs István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Bori Gyuláné, a Kecskeméti Konzervgyár csoportvezető munkása, Ispánovits Márton, a Me- SZÖV elnöke, Vasmanszki Károly határőr alezredes, Dörner Henrik, a BÁCSÉP vezérigazgatója, Szmo- lenszki László, a kecskeméti Törekvés Tsz elnöke, dr. Gréczi Imre, a megyei kórház pártvezetőségének titkára, Apró Jánosné, a Kecskeméti - Baromfifeldolgozó Vállalat szocialista brigádvezetője, Horváth János, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának igazgatója, Bognár Ferenc alezredes, az MHSZ megyei vezetője, Kiss Endre, élsportoló, dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka, Kapitány Sándor, a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola főigazgatója, Túri Lászlóné, a Kecskeméti Konzervgyár szocialista brigádvezetője, Sándor János, a kecskeméti Katona József Színház párttitkára, Nagy Pál, a 607-es Szakmunkásképző Intézet állami díjas szakoktatója.

A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Mátray Márta, a kecskeméti Katona József Színház művésze tolmácsolta Sipos Gyula: Felszabadulás című versét, majd dr. Dobos László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke nyitotta meg az ünnepi gyűlést, s köszöntötte annak résztvevőit. Ezután felkérte Katanics Sándort, a megyei pártbizottság titkárát ünnepi beszédének megtartására.

Katanics Sándor beszéde

munkásosztály hitét és eltökéltségét. A munkásság bizonyos volt abban, hogy a forradalom új feltételei megteremtődnek és ismételten győzelemre viheti ügyét.

Alig egy negyed század elteltével a szovjet hadsereg katonái hozták el a szabadságot. 1919-ben nem tudtak a segítségünkre sietni az intervenció miatt, 1945-ben felszabadítóként harcoltak érettünk is. Talán nincs hazánknak egy szöglete sem, ahol szovjet harcosok sírja né emlékeztetné az ott élőket a szabadság első óráira, s nincs olyan sírhalom, amit ilyenkor ne 'borítanának be a kegyelet és hála virágai. Hálával és kegyelettel gondolunk mi is mindazokra a szovjet, bolgár, román, jugoszláv, angol és amerikai harcosokra, és minden ellenálló hazánk fiára, akik a legdrágábbat, életüket adták a magyar nép szabadságáért.

Az ünnep percei sem homályo- sítják él, hogy 'létezik még olyan szándék a földünkön, amely visz- sza akarja fordítani az időt, el akarja feledtetni 1917 novemberét, s az imperializmus korlátlan hatalmáról álmodik. Arra törekszenek, hogy az enyhülő kapcsolatokat iámét a fagy 'birodalmába kényszerítsék, letöröljék az emberek arcáról a mosolyt, és a félelem ördögét ültessék a békére vágyó emberek szemébe.

Az újat teremtő öröm sem ta- : •karhatja el, hogy vigyázni kell arra az értékre, amelyet népünk 35 éve megkapott. A felépült városok, gyárak és iskolák csak jelzik, hogy itt alkotó emberek élnek és új világot teremtenek. A legnagyobb érték, amit megvalósítottunk mégis az, hogy nem gyűlölködünk németre, szerbre, se másra. Gyermekeinket is arra neveljük, hogy szeressék barátainkat és tiszteljékmás népek életét, becsüljék munkájukat, hogy tisztességes úton teremtsünk egy új világot, a szocializmus világát. Mi nem követelünk más országoktól egy négyzetméternyi területet sem. Mi a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival együtt a békét, az enyhülést, a leszerelésért folytatott harcot 'tartjuk az egyedüli elfogadható, ésszerű alternatívának a földünkön létező minden ország számára. Csak az enyhülési folyamat teremtheti meg azt a bizalmat, amely végül is a fegyverkezési hajsza megszűnéséhez, majd a leszereléshez vezet.

Korunk meghatározó mozgalma a kommunizmus. Áthatja a világot, és a munkásosztály legkövetkezetesebb «képviseletét jelenti. Összefogja a forradalomnak, a szocializmus - építésének, az emberi haladásnak az ügyét. A kommunista és munkáspártok a világ minden területén a társadalmi haladás úttörői.

A megindult folyamatot nem tarthatja vissza semmi. Az Egyesült Államok hidegháború felé vezető intézkedései sem vethetnek gátat annak az akaratnak, amely a népek függetlenségét és haladá- I sát szolgálják. Minket kommunistákat sem téríthetnék él attól az internacionalista meggyőződésünktől, ami a szolidaritás és támogatás természetes kötelezettségét jelenti.

A fejlődés útján

Az eltelt harmincöt év népünk életében olyan fejlődést hozott, amely csak a szocialista építés viszonyad között lehetséges. Átformálódott hazánk. Az elmaradott agrárországból fejlett mező- gazdasággal rendelkező ipari országgá lett A megtett út során született eredményeket még az elkövetett hibák sem tudják elhomályosítani. Mégis tanulnunk kell a

(Folytatás a 2. oldalon.)

AZ MSZMP BACS-KISKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

>? XXXV. évf. 79. szám

Ára: 1,20 Ft 1980. április 3. csütörtök

Tisztelt ünneplő közönség!

Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak!

Az ünnepet tartó ember természetes érzése az öröm, jóleső érzéssel vet számat, tervezi a jövőt. Az emlékezés sok lehetőséget kínál múltunk értékeinek tiszteletére és megbecsülésére. Egy nép, amikor ünnepel — mint most a mi népünk —, akkor vissza- és előre néz egyszerre. Visszanéz a

megtett útra és előre tekint a

megteendőre. Így vagyunk ezzel mi is, amikor hazánk legnagyobb nemzeti ünnepén a felszabadulás harmincötödik évfordulójára emlékezünk.

1945. április 4-én teljesedett be nemzeti történetünk több évszázada után, hogy szabad lett hazánk földje. A szovjet nép fiai kiűzték a fasiszta megszállókat, a magyar munkásosztály, a parasztság és értelmiség előtt megnyílt a nagy történelmi lehetőség, szabad hazában új társadalmat építeni,

új jövőt formálni. A felszabadulás három nagy feladatot adott a magyar népnek. Elhozta a háború nyomorúságai után a szabadság és a béke reményét és megvalósítását. Feladatul adta a romba- dőit ország újjáépítését. A nagy politikai és társadalmi átalakulás igényével szólította egész népünket cselekvésre.

Amikor visszaemlékezünk, tudni kell, hogy április 4-e benne gyökerezik az olyan történelmi napokban, mint 1917. november

7-e és 1919. március 21-e. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megbontotta a tőkés világrendszer egységét és földünkön egy merőben új folyamat vette kezdetét Lenin tanítása bekerült a mindennapok gyakorlatába és bizonyította igazát. 1919. március 21-e pedig azt bizonyította, hogy a szocialista forradalom nemcsak orosz sajátosság, hanem egyetemes igazság. A Magyar Tanácsköztársaság leverése sem tudta megtörni a

Átadták az idei Állami és Kossuth-díjakat

ünnepsSet5 Kiváló és érdemes művészek Sándor t

rendezett

szerda délelőtt a Parlament kupolacsarnokában a Minisztertanács: hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából átadták az idei Állami és Kossuth-díjakat, valamint a kiváló és érdemes művészi címeket.

Az ünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöElnöki Tanács helyettes elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Bor- bándi János, Huszár István és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Ott volt a' Központi Bizottság, a kormány, az Állami- és Kossuth-díj Bizottság több tagja, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos jeles személyisége.

ismeri el és jutalmazza a társadalom.

Örömteli gondunk volt, hogy a sokoldalú vizsgálódás közepette a bőség zavarával kellett megküz- denünk, mert annyi díjat nem adhattunk ki, ahány teljesítmény és személyiség megérdemelte volna.

— Engedjék meg, hogy pártunk Központi Bizottsága és népköztársaságunk kormánya nevében még egyszer tisztelettel köszöntsem önöket, az Állami és Kossuth-díj, valamint a kiváló és az érdemes művész cím új kitüntetettjeit.Hisszük, hogy teljesítményük hivatalos elismerése találkozik egész közvéleményünk, társadalmunk helyeslésével.

Kívánom, hogy ez az egyetér-. tés adjon további ösztönzést önöknek a még elkötelezettebb, a még gazdagítóbb alkotó munkára.

Ehhez további eredményeket és jó alkotó kedvet kívánok mindnyájuknak — hangsúlyozta Aczél György, majd átnyújtotta a kitüntetéseket.

Az ünnepséget követően a Minisztertanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából

Állami Díjat

adományozott:

A hűtőipari termelés tudományos és műszaki fejlesztéséért megosztva

dr. Almás! Elemérnek, a kémiai tudományok kandidátusának, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, dr. Gulyás Béla gépészmérnöknek, a Magyar Hűtőipari Vállalat vezérigazgatójának;

A laboratóriumi és ipari folyamatok számítógépes adatgyűjtő, ellenőrző, szabályozó elemcsalád kifejlesztéséért, megoszt« va

Almás! Lajos villamosmérnöknek, a MTA Központi Fizikai Kutató Intézete (KFKI) tudományos munkatársának,

Biri János villamosmérnöknek, a MTA KFKI tudományos osztályvezetőjének,

Somlai László villamosmérnöknek, a MTA KFKI műszaki tanácsadójának,

Somogyi Gyula villamosmérnöknek, a Műszeripari Kutató Intézet osztályvezetőjének,

Szabó László villamosmérnöknek, a MTA KFKI tudományos főosztályvezetőjének;

Több mint másfél évtizeden át végzett eredményes állattenyésztési munkájukért, megosztva

A balatonkenesei „Egyetértés” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet „Zrínyi Ilona" szocialista brigád tagjainak: Cseh Károlyné szakmunkásnak, a brigád vezetőjének, Bátai Lászlóné szakmunkásnak, Bódi Elekné szakmunkásnak, Csiker Zoltánná szakmunkásnak, Fodor Pálné szakmunkásnak, Hajda Jánosné szakmunkásnak, Kalamász Katalin szakmunkásnak, Kiss Gyuláné szakmunkásnak, Mészöly Józsefné szakmunkásnak. Nagy Józsefné szakmunkásnak, Öcsi Józsefné szakmunkásnak, Pötz Gyula szakmunkásnak, Simon Margit szakmunkásnak, Sipőcz Istvánná szakmunkásnak. Vass Györgyné szakmunkásnak;

A 750 kilovoltos szovjet—magyar távvezeték tervezése és kivitelezése során kifejtett kiemelkedő munkájukért, megosztva

dr. Bán Gábornak, a műszaki tudományok kandidátusának, a BME erősáramú intézet igazgatóhelyettesének.

Csűri Vilmos gépészmérnöknek, a Ganz Villamossági Művek gyáregységvezetőjének. Haszmann Antal gépészmérnöknek, az Erőmű és Hálózattervező Vállalat iroda-főmérnökének,

dr. Karsai Károlynak, a műszaki tudományok doktorának, a Villamosenergiaipari Kutató Intézet tudományos főosztályvezetőjének,

Neuhold Antal villamosmérnöknek, az Országos Villamostávvezeték Vállalat osztályvezetőjének,

Szita Iván Béla gépészmérnöknek, a Ganz Villamossági Művek fő- konstruktőrének ;

A villamos erőművek és hálózatok fejlesztésében és kivitelezésében végzett kiváló tevékenységükért, megosztva dr. Bendes Tibornak, a műszaki tudományok kandidátusának, a Magyar Villamosművek Tröszt osztályvezetőjének, dr. Pázmándi Lászlónak, a műszaki tudományok kandidátusának, a Villamosenergiaipari Kutató Intézet tudományos tanácsadójának,

dr. Weingart Ferencnek, a műszaki tudományok kandidátusának, a Villamosenergiaipari Kutató Intézet tudományos főosztályvezető-helyettesének, Wierdl Károly villamosmérnöknek, a Magyar Villamosművek Tröszt főosztályvezetőjének;

A mikrohullámú rádióhírközlés kutatása-fejlesztése területén végzett kiemelkedő tudományos munkásságukért, megosztva

(Folytatás a 3. oldalon.)

A megjelenteket Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságé-' nak .tagja, a kormány elnökhelyettese, az Állami és Kossuth- díj Bizottság elnöke köszöntötte.

— Ezekben a napokban köszöntjük felszabadulásunk 35. évfordulóját. Történelmünk sorsfordító szakaszának kezdetét együtt ünnepeljük felszabadítónkkal, a Szovjetunióval, a szocialista országok testvéri közösségével, a haladó világ népeivel — mondotta, majd egyebek közt hangsúlyozta:

— Csaknem huszonöt éve olyan kiegyensúlyozott belpolitikai viszonyok közöitt, olyan elevenen fejlődő nemzeti összefogásban, bizalomteli légkörben élünk és dolgozunk, amilyenben eddig még nem volt része népünknek.

Most a XII. kongresszus tapasztalataival, határozataival megerősödve valamennyien számba vesz- szük időszerű feladatainkat, előretekintünk és a kor követelményeihez igazodva megújult szándékkal látunk munkához.

— Az Állami és Kossuth-d£- ja!k átadásakor, kiváló és érdemes művészeinket köszöntve azokat tisztelhétjük körünkben, akik az átlagosnál'többet tettek a közösségért. Az elvárhatónál többre és merészebben vállalkoztak, hogy jobban kamatozzon a gazdálkodás, hogy termékenyítőbb legyen a kultúra, hogy egész népünk igazi értékekkel gyarapodjék. Munkájukkal, tehetségükkel azokat a célokat szolgálják, amelyeket kongresszusunk messzire tekintő, de azonnali cselekvést kö- yetelő programmá ötvözött;

A díjak odaítélésére hivatott testülethez az ország különböző területeiről több mint 800, a kezdeményező fórumokon már megvitatott javaslat érkezett brigádok, kollektívák, újítók, feltalálók, szervezők, tudósok, művészek díjazására. A bizottság az indítványok alapján elsőként azt kereste, hol vannak a ma és a holnap szempontjából követésre méltó, kiemelkedő teljesítmények.

Lehetnek a jutalmazottak között tudósok, művészek,' olyanok is, akiknek világnézetét nem a marxizmus határozza meg. Olyan szövetségeseink, akikkel, a legfontosabb ügyben egyetértünk, de adott esetben, adott kérdésekről és a megfelelő alkalommal, ha kell vitatkozunk is és a jövőben is vitatkozni fogunk. Most és itt az alkotó tehetséget, az eredményt