Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

2 • PETŐFI NÉPE • UM. április 26. Meghiúsult amerikai rohamakció iráni területen A Carter-kormányzat fegyveres provokációt követett el az Iráni Isz­lám Köztársaság ellen. A Fehér Ház képviselője pénteken hajnalban rendkívüli sajtóértekezleten bejelentette: kísérlet történt arra, hogy Irán egyik távoli sivatagi területén létesített titkos repülőtérről desszant- akciót hajtsanak végre az Egyesült Államok tehergfii nagykövetségén fogva tartott és a fogadó ország elleni kémkedéssel vádolt amerikai dip* lomaták kiszabadítására. A művelet azonban „műszaki zavar miatt” meghiúsult — ismerte be a Fehér Ház közleménye. Két amerikai repülőgép a földön összeütkö­zött. Legénységük nyolc tagja életét vesztette, néhány amerikai katona megsebesült. A tervezett művelet összes más résztvevőit kimenekítették. Közös közlemény a szovjet—francia tárgyalásokról események sorokban BUDAPEST Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke dr. Bruno Kreisky- nek, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi kancellárjának meghívá­sára a hét végén nem hivatalos látogatást tesz Ausztriában. (MTI) SYDNEY Az ausztrál válogatott sporto­lók mozgalmat indítottak a kor­mány bojkottfelhívása ellen. Csü­törtökön az olimpiai csapat Űj- Dél Vfales-i tagjai tartottak tanács­kozást, hogy a kormány, a nem­zeti olimpiai bizottság és a ' köz­vélemény tudomására hozzák: a sportolók a részvétel mellett van­nak. A megmozdulásnak, amelyet még több hasonló fog követni, el­sődleges célja megkönnyíteni az olimpiai bizottságnak,- hogy el­lenálljon az ausztrál kormány nyomásának. DACCA Ziaur Rahman bangladesi köz- társasági elnök csütörtökön át­alakította a kormányt. Nyolc mi­niszter, illetve államtitkár tá­vozott a kormányból. SINGAPORE ___________________ Üj abb amerikai hadihajókat irányították az Indiai-óceánra. A „Constellation” repülőgép-anya­hajó és 6 kísérő hájója pénteken reggel hagyta el Szingapúr fel­ségvizeit, ahová két napja érke­zett. Ezt az amerikai nagykövet­ség szóvivője jelentette be CJ-DELHI ________________ Üj abb zavargásokról érkeztek hírek Assam indiai szövetségi államból. Csütörtökön a béván- doilók kitelepítését követelő tün­tetők megkísérelték elfoglalni az állami olajtársaság intézményeit, és összecsaptak a rendőrséggel. A l'TI indiai hírügynökség jelenté­se szerint 13-án súlyosan megse­besültek. NEW YORK Hatvan ausztrál vietnami vete­rán szerdán csatlakozott ahhoz a keresethez, amelyet 2000 volt amerikai katona nyújtott be az Egyesült Államokban öt vegyipari cég ellen. Keresetükben vala­mennyien kártérítést követelnek azért, mert az amerikai hadse­reg által a vietnami háborúban bevetett vegyszerek súlyosan kár] rosították egészségüket, feltűnően sok közöttük a rákos, és gyer­mekeik között a torzszülött. Abu DHABI Az Egyesült Arab Emírségek nem egyezik bele az olaj árának további emelésébe — jelentette ki Mana Szaid A1 Oteiba, a kőolaj és a természeti kincsek ügyeinek minisztere. Oteiba úgy véli, hogy „o piac a jelenlegi körülmények között nem bírna ki újabb ár­emelést”. A miniszter tagadta, hogy országa újabb olajáremelést tervezne. ’WASHINGTON Carter amerikai elnök pénte­ken, helyi idő szerint reggel, ko­mor hangú tv-beszédben foglal­kozott a sikertelen iráni katonai akcióval. A túszok kiszabadítá­sára már röviddel foglyul ejtésük — Í979 novembere után megkez­dődtek az előkészületek, de. „kü­lönböző okokból” eddig vártak a terv megvalósításával — mon­dotta. Carter szerint tudták ugyan, hogy a feladat „nehéz és veszélyes lesz”, de az ismételt próbák után kitűnő esély volt a sikerre. — „Az akció megindult”, de a helikopterek műszaki hibá­ja miatt kellett leállítani a pró­bálkozást, mondotta az elnök, megerősítve a korábbi bejelen­tésit: két amerikai gép — már visszavonulás közben — a földön összeütközött, 8 halálos és több sebesült áldozat van. A pontos részletekről majd „megfelelő idő­ben” tájékoztatást adnak —j kö­zölte. Carter szerint az iráni hatósá­gok „nem tudák, vagy nem is akarták” megoldani a túszkérdést, ezért kötelességének érezte, hogy e lépéshez folyamodjék. Az el­nök ismételten azt hangsúlyozta, hogy az akció „nem irányult Irán ellen”, harcra nem került sor, és továbbra is előnyben ré­szesíti a válság tárgyalásos meg­oldását, az iráni hatóságok „ön­kéntes” hozzájárulását a túszok mielőbbi szabadon engedéséhez. A fogalmazásból nem derült ki, hogy Carter a kudarc után is fe­nyegeti-e újabb katonai lépések­kel Iránt, vagy sem. Az elnök vál­lalta a személyes felelősséget az egység elindításáért és visszahívá­sáért, végül felhívta a szövetsé­geseket: támogatásuk a túszok szabadulása érdekében „fonto­sabb, mint valaha”. TEHERAN Az iráni fegyveres erők pénte­ken kiadott közleménye így hangzik: „A kémközpont megtá­madására és a túszok kiszabadí­tására készülő CIA-ügynököket és tengerészgyalogosokat szállító két amerikai repülőgép Tabas köze­lében összeütközött, fölrobbant és lángba borulva lezuhant”. A köz­lemény szerint az iráni légierő előzőleg üldözőbe vette a gépeket. Mindez ellentmond az amerikai bejelentésnek, amely szerint a kommandóakcióra készülő két gép a földön ütközött össze. Az incidens helyszíneként meg­jelölt Tabas városa Teherántól mintegy háromszáz kilométerrel délkeletre fekszik. Ghotbzadeh iráni külügymi­niszter a CBS-hálózatnak adott nyilatkozatában háborús cseleke­detnek minősítette az amerikai akciót és közölte: mintegy 300, iráni egyenruhát viselő amerikai maradt iráni területen, akiket — elfogatásuk után — hadifogoly­ként fognak kezelni. Amennyiben újabb támadás következnék be, Irán „mindent felrobbant a Per­zsa-öbölben” — jelentette ki a külügyminiszter. Mint emlékezetes, a Carter-kor- mány korábban azzal. fenyegető­zött, hogy elaknásítja a Perzsa­öbölben levő iráni kikötőket, hogy megakadályozza az olaj, kivitelét. A teheráni közvélemény föl- háborodással értesült az amerikai katonai akcióról. A főváros egye­temétől nagy tüntető menet in­dult az amerikai nagykövetség épületéhez. A teheráni külügyminisztérium közleményében megismételte, hogy Irán minden olajszállítás elől lezárja a Perzsa-öblöt, amennyiben az iráni olajexportot megakadályozzák. A külügymi­nisztérium élesen bírálta a Kö­zös Piacot, megállapítva, hogy a szervezet aláveti magát az ame­rikai belpolitikai érdekeknek. „A világnak tudnia kell, hogy a túsz­probléma nem oldódik meg Irán követeléseinek teljesítése nélkül” — hangzik a közlemény. Baniszadr iráni államfő a dél­nyugati Khuzisztán tartomány­ban tett látogatását megszakítva Tabasba utazott, amelynek1 kör­nyékén a két amerikai katonai re­pülőgép összeütközött. Az iráni hadsereg közben föl­szólította Tabas környékének la­kosságát, hogy segítsen az ameri­kai kommandó ottrekedt tagjai­nak fölkutatásában. Reza Baho- nar, az Iszlám'-Fo^ádálníh Tanács tagja szerint öt „Chinook” típusú amerikai óriáshelikoptert és két C—130 Hercules szállítórepülőgé- pet találtak a helyszínen az iráni hadsereg egységei. (ADN, UPI, Reuter) JERUZSÁLEM A teheráni túszok kiszabadítá­sával megbízott amerikai katonai erő Egyiptomból szállt fel — kö­zölte pénteken az izraeli rádió. A repülőgépek egy kairói légiki­kötőből szálltak fel, és megszakí­tották útjukat a Perzsa-öböl menti Bahreinban — hangoztatta a rádió. * Az izraeli rádió olyan lehall­gató irodára hivatkozott, amely a közel-keleti repülőterek földi irá­nyító központjainak adásait kísé­ri figyelemmel. Egy damaszkuszi bejelentés sze­rint Izrael segítette az amerikai kalózakciót. A rádió Begin mi­niszterelnök kabinetirodájára hi­vatkozva azt állította, hogy Izrael „semmit sem tudott a cselek­ményről”. BONN A nyugatnémet kormányt vá­ratlanul ért® és megdöbbentette az amerikaiak sikertelen iráni katonai akciója. Mint Bölling kor­mányszóvivő pénteken sajtóérte­kezleten közötte: Schmidt kancel­lár és kormányának tagjai hír- ügynökségi jelentésekből értesül­tek a kommandóakció tényéről és a részletekkel még mindig nin­csenek tisztáiban. A szóvivő szemmel láthatóan csalódottsággal és ingerültséggel jelentette be: a bonni kormány­nak még arról sincs tudomása, hogy az Irán földjére lépett ame­rikai katonák nem valamelyik NSZK-ibeli amerikai katonai re­pülőtérről startoltak-e. LONDON Sir Jan Gilimour lordpecsétőr, a. brit külügyminiszter első he­lyettese az alsóházban kereken elutasította az amerikai komman- dóakció elítélését. Rövid nyilat­kozatában nagy igyekezettel pró­bálta elmosni a kommandó­támadás hadművelet jellegét és lényegében a ThatCher-kormány megértését és együttérzését fe­jezte ki Washington lépése iránt. Hangoztatta, hogy Anglia nem vett részt a kommandóakcióban, nem kapott előzetes tájékoztatást róla, Washington csupán általá­nos formában közölte vele, hogy efféle akció nincs kizárva. HAVANNA Fidel Castro, a Kubai Köztár­saság államtanácsának és minisz­tertanácsának elnöke Khomeini ajatollathhoz, az iráni forradalom vezetőjéhez intézett táviratban fe­jezte ki szolidaritását Fidel Castro üzenetében a ku­bai nép és a kormány testvéri szolidaritásáról biztosította az iráni vezetőt, akkor, amikor Iránt az amerikai imperializmus egy újabb, súlyos fegyveres ag­ressziója veszélyeztette. MOSZKVA A szovjet rádió híradásaiban a TASZSZ jelentése alapján a déli óráktól kezdve több ízben is be­számolt az Irán ellen elkövetett amerikai provokációról. A jelen­tés nevetségesnek minősítette a Fehér Ház első kijelentéseit, ame­lyek szerint a fegyveres provoká­ció „a nemzetközi helyzet megja­vítására” irányult. Valójában — mint megfigye­lők rámutatnak — az újabb ve­szélyes kalandra az elnök azért szánta rá magát, hogy „erős, ha­tározott lépésekre kész vezető­ként” tüntesse fel magát, men­teni próbálva ezzel hanyatló nép-- szerűségét és bármi áron újabb négy éwe megőrizhesse helyét a Fehér Házban. Tisztán önző, (szűk­látókörű politikai indítékoktól vezettetve Carter olyan művelet­re vetemedett, amely tömeges vérontáshoz és azoknak a túszok­nak a pusztulásához vezethetett volna, akiknek kiszabadítására az elnök állítólag törekszik. (MTI) MOSZKVA Moszkvában pénteken közös közleményt hoztak nyilvánosság­ra Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminiszteré­nek a francia kormány meghívá­sára április 23—25. között Párizs­ban tett látogatásáról. Látogatása során Andrej Gro- miko tárgyalásokat folytatott Jean Francpis-Poncet francia kül­ügyminiszterrel, s fogadta őt Va­lery Giscard d’Estaing köztársasá­gi elnök is. E találkozó során a fe­lek nyílt, mélyreható eszmecserét folytattak. Megvizsgálták1 a gaz­dasági, valamint tudományos és kulturális téren kialakult szov­jet—francia kapcsolatok különbö­ző kérdéseit, s kifejezték azt a kí­vánságukat, hogy ezek a kapcso­latok tovább fejlődjenek. A szovjet és a francia külügy­miniszter áttekintette a jelenlegi nemzetközi helyzetet, s ennek so­rán mindketten kifejtették orszá­gainknak az afganisztáni kérdés­sel kapcsolatos álláspontját. Meg­vizsgálták a madridi találkozó elő­készítésével és távlatával kapcso­latos kérdéseket, s hangot adtak kívánságuknak, hogy a találkozó olyan légkörben menjen végbe, amely lehetővé tenné hasznos BELGRAD Belgrádban pénteken befejező­dött a fejlődés kérdésével foglal­kozó szakszervezeti világkonferen­cia, amelynek záróülésén 117 nem­zeti, regionális és nemzetközi szakszervezeti szövetség képvisel­tette magát és fogadta el egyhan­gúlag a tanácskozás állásfoglalá­sait és ajánlásait tartalmazó doku­mentumot. A négynapos értekezleten 90 országból vettek részt küldöttsé­gek. Á munkajellegű, sokrétű vitá­ban 91 küldöttség vezetője szólalt fel. A demokratikus légkörben mindenki szabadon kifejthette vé­leményét. A felszólalók a legkü­eredmények elérését ék ezzel biz­tosítaná a tanácskozás sikerét. Az európai biztonság és lesze­relés katonai 1 szempontjainak megvitatása során a felek kifejez­ték kívánságukat, hogy a madridi találkozón megállapodás szüles­sen egy e témával kapcsolatos konferencia céljairól, tartalmáról és összehívásának rendjéről. A felek ismételten hangsúlyoz­ták, hogy intézkedéseket kell hoz­ni az általános, hatékony és el­lenőrzés mellett megvalósítandó leszerelés érdekében. A szovjet és a francia külügy­miniszter megvitatta a közel-ke­leti. valamint a különböző ázsiai és afrikai térségekben kialakult helyzetet is. 1 A felek véleménye szerint a szovjet külügyminiszter francia- országi látogatása a jelenlegi helyzetben különösen jelentőség­gel bír. Hangsúlyozták, hogy mindkét fél érdekelt az országaik közötti kapcsolatok fenntartásá­ban. Andrej Gromiko szovjetunióbe­li látogatásra hívta meg Jean Francois-Poncet francia külügy­minisztert, akii a meghívást köszö­nettel elfogadta. A látogatás idő­pontját később egyeztetik. (MTI) lönbözőbb módon közelítették meg a napirenden szereplő kér­dést, a társadalmi-gazdasági fej­lődés biztosítása és az új. világ- gazdasági rend megteremtése ügyét. Á vitát tárgyszerűség jellemez­te, bár helyenként szélsőséges megjegyzések . is elhangzottak, mindenki egyetértett abban, hogy a fejlődő országokon segíteni kell. A konferenciát a különböző irányzatú szakszervezetek együtt­működése jellemezte. Elfogadták a közös nyilatkozatot, amelyhez azonban a kínai küldöttség észre­vételeket tett, néhány, főként nemzetközi kérdésben megismé­telve Peking nézeteit. (MTI) AUi .B» iiyUiilou .9Stf.il fc'í.’ ! *.*>*! *2 fK* >i y LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • DlVSZ-nyilatkozat A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség irodája nyilatkozatban ítélte el a szocialista Kuba ellen irányuló legújabb reakciós és imperialista manővereket. A nyilatkozat többek között hangsúlyozza: a különböző amerikai provokatív cselekményeknek ugyanaz a célja: megfékezni a világbéke kockáztatása árán is a latin-amerikai kontinens forradalmi mozgalmait, amelyek előtt újabb távlatokat nyitott a kubai forradalom győzelme. Sajnálatos, hogy a Kuba-ellenes hangulat szításáért felelős latin-amerikai kormányok nem tanúsítanak együttműködési szándékot, hogy az országot a kubai kormány jóváhagyásával elhagyni kívánók ügye megnyugtató módon rendeződjék. Elveihez és hagyományaihoz híven a DÍVSZ ismét kifejezi a kubai forradalommal való szolidaritá­sát, és felhívja tag- valamint baráti szervezeteit: állásfoglalásaikkal és akcióikkal leplezzék le a Kuba ellen irányuló reakciós manővereket, amelyek révén az imperializmus meg akarja akadályozni a. szocialista társadalom békés fejlődését. (MTI) A szakszervezeti világkonferencia befejezte munkáját BRAVOK Űrihegyben a főhadiszállás K (2.) A direktóriumnak nem sok­kal Kecskeméten történt meg­alakulása után gyorsan megszü­lettek ellenlábasai. Az első három hét gyorsan pergő eseményei, a szocializálás nagy "üteme meglep­te .a kecskeméti vagyonosokat, I 'tiltakozásuk első jeleként szervez­kedésbe kezdtek a tanácshatalom ellen. Ez annál is inkább lehet­séges volt, mert a hivatalokban, a karhatalomban még a régi em­berek ültek. A nagyon fiatal he­lyi direktórium még — sokoldalú elfoglaltsága mellett — nem volt arra képes, hogy a város életének minden területét figyelemmel kí­sérje. Ez a hatalmát nem köny­Brávó, a magyar nyelv értelmező szótára szerint:, bérgyilkos, kalandor. nyen feladó, letűnt organizáció aknamunkájához televény talaj­ként kínálkozott. A gyökerek azonban időben ■mélyebbek. A kecskeméti ellen- forradalom készülődése szerves kapcsolatiban állott Dormándy al­ezredes országos ellenforradalmi megmozdulásával. Kezdete még a Nemzeti Tanács idejére nyúlik vissza. Akkor, amikor Szegedre francia megszálló csapatok vonul­tak be, s az ott állomásozott ma­gyar repülőosztag Kecskemétre tette át állomáshelyét. Az osztag tiszitjei: Haág Ágoston százados, Héjjas Iván főhadnagy, Homon- nay Tibor főhadnagy össszekötte- tésben állottak Dormándyval. A mozgalomnak ők voltak a kecs­keméti megbízottai. Budapesten azonban leleplezték a szervezke­dést, aminek következményeként az egész ország területére túsz­szedést rendeltek el. A nagyobb vidéki városokban, így Kecske­méten is, ötven túsz letartóztatá­sát rendelték el. A kecskeméti tanács 1919. áp­rilis 21-én este ülést tartott, ame­lyen Szákovics elnökölt. Vázolta a direktórium helyzetét, amit sú­lyos bel- és külpolitikai körülmé­nyek nehezítettek. A vörösgárda megerősítéséről folyt a vita. A tanács elhatározta, hogy tagjai­nak és az intézőbizottságnak fele a frontra megy. Az ülésen Buday Dezső kormányzótanácsi biztos is részt vett. Buday tolmácsolta Kunfi Zsigmond népbiztos üdvöz­letét, aki röviddel azelőtt utazott át a városon. Az ülés alatt táviratot kézbe­sítettek Budaynak. Ez a túszsze­dés elrendelését tartalmazta. Bu­day, néhogy az intézkedés híre előbb kiszivárogjon, az ülésen nem ismertette a táviratot. Maga mellé véve a tanács néhány ér­demesebb tagját, összeállították a névsort. Az első csoportot április 22-re virradó éjszaka tartóztatták le, ami 25-ig tartott. Az őrizetbe vet­tek között voltak a lakosság va- gyonosalbbjai, nagykereskedők, ügyvédek, nagygazdák, jómódú iparosok, s néhány magasabb ran­gú tisztviselő. Az ellenforradalom kecskeméti megbízottai úgy hitték, hogy a budapesti leleplezés csak részle­ges volt, és a biztonsági intézke­dések ellenére április 23-ról 24­re virradó éjjel kellene az ellen- forradalomnak kirobbannia. Az ellenforradalom előkészítése Kecskeméten és környékén,- így Orgaványon is már február óta folyt, amikor még szó sem volt a diktatúráról. Húsvét másnap­ján, április 21-én, az ellenforra­dalom előkészítői és vezetői Hel­vécián gyűltek össze tanácskozás­ra. A repülőosztag tisztjei már jó ideje állandóan ott - tartózkodtak, mert a vörösőrség előtt gyanússá váltak, amely szigorú megfigyelés alá vonta őket. Ugyanezen a na­pon este Héjjas Iván atyjának szőlőjében is tanácskoztak. Itt dolgozták ki az ellenforradalom részletes haditervét is. Fontosabb döntések: a támadás időpontja április 23-áról 24-re virradó éjszaka; meglepetésszerű támadás a város ellen, s a vörös­őrség lefegyverzése. A katonai hadműveleteket Haág százados vezeti. Az ellenforradalmi felkelésbe beszervezett polgári erők beosz­tása a következő: í: Alpár, Lakltelek, Szentkirály (most Lászlófalva) Francia Kiss Mihály parancsnoksága alatt, Liszka Béla, Héjjas Tibor és Mu- raközy Ferenc beosztott vezetők­kel. 2. Helvécia, Ágasegyháza, Kön- csög, Halesz, Matkó, Orgovány, Izsák Haág Ágoston, Héjjas Au­rél, Héjjas Iván parancsnokságá­val. Ezit a főcsoportot támogatta volna a balszárnyon Lajosmizse, Kerekegyháza, Fülöpszállás és Solt ellenforradalmi polgársága. Az összekötő tiszt Felföldi Elek. 3. Katonatelep, Talfája, Nyír Dragollovich és Faragó vezetése alatt. 4. Ballószög, Csalános, Úrihegy, Márialhegy, Máriaváros a Pólyák család tagjainak vezetésével csat­lakozott volna. 5. Városföld, Űrrét Király Gá­bor irányításával. A gyülekezés a kijelölt, több­nyire erdei gyülekezőhelyeken április 23-án esite nyolc óra. A főgyülekező helyek a szentkirá­lyi és a nyíri erdők voltak. Min­den csapatnak az elhelyezkedése szerinti égtáj felől kellett volna támadnia, illetve harci állást fog­lalnia. A terv szerint a támadást Fran­cia Kiss Mihálynak kellett volna indítania. Ügy gondolták, hogy éjifél uitán fél egyre 50 válogatott ember behatol a Szentháromság temetőibe és a temetőárokban fog­jál helyet, szemben az ott lévő laktanyával. A temetőnek akkor még nem volt meg a mostani be- tonikenítése. Az őrség lefegyver­zése után behatolnak a laktanyá­ba, birtokukba veszik a folyo­sókon található fegyvereket, és az álmukban meglepett legénységet a laktanya egyik zugába terelik össze. Ugyanakkor Héjjas Aurél, Fel­földi Gyula és Felföldy Dezső a temető szomszédságában levő másik laktanyát támadja meg 50 emberrel. A legénységet lefegy- verzi, a fegyverrakitárt birtokba veszi és a fegyvereket kiosztja az ellenforradalmároknak. Ez a ter­vet könnyen végrehajtha tónak gondolták, mert aznap éjjel eb­ben a laktanyában két ellenfor­radalmár tiszt volt szolgálatban. Ezek bevitték volna a laktanyá­ba az ellenforradalmárok vezetőit, j Haág Ágoston, Héjjas Tibor és ' Homonnay Tibor- az Erzsébet- laktanya, a Széktó és az Izsáki országút között fekvő repülőtelep elfoglalására vállalkoztak. A Dra- i gallovich-csoportnak az állomást kellett volna birtokba venni. A városföldi csoportnak az állomás mellett a vasúti síneket kellett volna felszedni., Ugyanilyen fel­adatra a kátonaitelepi állomás mellett és Kisnyírnél is jelöltek ki embereket. A laktanyát bir­tokba vétele után — aminek a legnagyobb csendben kellett vol­na végbemennie — éjjel három órakor kezdődött volna az álta­lános támadás a város ellen: a városháza és a többi középület el­foglalása, a vörösőrség és a mun- | kásszázadok lefegyverzése és a j diktatúra vezetőinek letartózta- r tása. Az Űrihegyben levő Héjjas- tanyai éjszakázás után az ellen- forradalom vezetői a rájuk bí­zott tennivalók színhelyére, ille­tőleg gyülekezési helyeikre siet- . tek. Héjjas Aurél a városba jött kikémlelni a helyzetet. Meglepe- : téssel értesült itt arról, hogy a ■ diktatúrát onvtámadással nem lehet megdönteni. A város veze­tősége éberen figyel, és már meg is tette az ellenintézkedéseket. 'Nemcsak túszokat szedtek, ha­nem megerősítették az őrségeket és már a segítségkérés is meg­történt. i , (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents