Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-20 / 92. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 92. szám Ára! 1,20 Ft 1980. április 20. vasárnap A,:rsKí#Vcgett ért a magyar nyelv hete Szabadszálláson szombaton anyanyelvi fórum zárta a 14. ma- ■ gyár nyelv hetének rendezvénysorozatát.'A hatnapos programot országszerte nagy érdeklődés kísérte, több tízezren vettek részt a nyelvművelő vitákban, előadásokon. Bács-Kiskun megye legkisebb településére is eljutottak nyelvünk avatott művelői, szülői értekezleteken, iskolai órákon szóltak a gyerekek beszédneveléséről, szókincsünk gazdagságáról, a nyelvjárásokról. Több mint másfél száz előadás hangzott el a megye városaiban, községeiben, országosan pedig mintegy félezer rendezvényre került sor. A közép- és általános iskolákban anyanyelvi vetélkedőket tartottak, s megvitatták a tanári beszéd szerepét a nevelő-oktató munkában. Téma volt a hivatalos nyelv mai torzulása, a trágár beszéd terjedése, s jó kedvvel idézték nyelvünk humorát. Több helyütt elhangzott az a megállapítás, hogy ne csak a magyar nyelv hetén műveljük, idézzük szép szavainkat, hanem mindennapjainkon is így közöljük, írjuk mondanivalóinkat. (MTI) Célravezetőbb anyagi ösztönzés, új termékek az ipari üzemekben A módosított gazdasági szabályozók nem hagynak kibúvót, a népgazdaság valamennyi területén vezetőknek és dolgozó kollektíváknak szembe kell nézniük a szigorúbb feltételekkel. Hatékonyabbá kell tenniük a munkát, rugalmasabban kell alkalmazkodni a piaci igényekhez a versenyképesség érdekében. A tapasztalatok szerint a megye üzemei már az első negyedévben többnyire sikeresen álltak rá az új „hullánv- hosszra”. Az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyára ez évre szerény mértékű, az új termelői árakkal számolva 3 százalékos termelésnövelést tervezett. A termelésiérték-előirányzata 175, a nyereségterve pedig 6,2 millió forint 1980-ban. Az évet új gyártmányszerkezettel kezdték meg, kizárólag csak ablakokat készítenek. Tavaly az első három hónapban 34,8 millió forint értékű terméket állítottak elő. ezzel szemben — többé-kevésbé azonos feltételek mellett — most a tervet túlteljesítve. 48,5 millió forint értékű árut bocsátottak ki. Mint Király István igazgató és' Pilz Gyula főmérnök tájékoztatott, az értékesítés januártól egyenletes, jó ütemű volt. Ez elsősorban a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny-válla- lásoknak. s az előző, sikeres év után megmaradt jó munkakedvnek köszönhető. A második negyedévben mintegy <36 ezer darab, házgyári, forgó. bukó. középen felnyíló és egyéb típusú ablakot állítanak elő az ÉPFA halasi gyárában. A féléves kilátások'jók. A Gáz- és Olajszállító Vállalat kecskeméti központú távvezetéki üzeme, mint ezt a neve is jelzi, nem termelő egység. Feladata a Dél-Alföldön és a Duna—Tisza közén kitermelt szénhidrogének távvezetéken való elszállítása a lelőhelyekről a felhasználás színhelyére, illetőleg az országos vezetékhálózatba. Ebben a nehézipari ágazatban dolgozni napjainkban nagy felelősséget jelent. Tudja ezt az üzem kollektívája is. ezért az energia- hordozókat, igyekeznek gyorsan és ■ veszteség nélkül továbbítani. Her- pai Sándor üzemgazdaság-vezető- től megtudtuk, hogy az első három hónap alatt 1,6 milliárd köbméter földgázt szállítottak el. s ezzel a tervüket 125 százalékra megvalósították. Több megyében a szolgáltató vállalatok részére is értékesítenek gázt, s a negyedéves előirányzatot 14 százalékkal túlhaladták. Olajból hét százalékkal 0 Új beállítású szabászberendezés az ÉPÚA halasi gyárában. Előnye, hogy a szabászok nagy intenzitással dolgozhatnak vele, a kiszabott elemeket pedig a görgősor eltávolítja a kezük alól. .(Tóth Sándor felvétele) szállítottak többet a, tervezett mennyiségnél. Jó eredményt értek el az energiatakarékosságban. Január 1-e óta mozgóbérrel ösztönzik a .dolgozókat jobb és több munka elvégzésére, s a tapasztalatok kedvezőek. A terven felüli célfeladatokat száz százalékra teljesítették, amiért fejenként átlag 2780 forintot fizettek ki a három hónapban a dolgozóknak'. Aki többet és jobban dolgozott, többet keresett. A célfeladatokat az üzemfenntartás területéről vették többnyire, amelyeket ..rendesen" külső kivitelezővel kellene elvégeztetni, ha akadna vállalkozó. Megteremtették például a darus kocsik fővizsgálatának feltételeit, amit az egész országban egyetlen cég sem vállal el. A hasonló feladatok elvégzése közvetett úton elősegíti az üzem hatékony működését. A második negyedévben a melegebb időjárás miatt kevesebb lesz az energiafogyasztás, s így a szállítási teivet is könnyebben tudja teljesTtém a'GOV üzéméhék* közössége. Az időszak célfeladatait a napokban ismertetik a dolgozókkal. Varga Józseftől, a Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyárának igazgatójától megtudtuk, hogy az’ első negyedévi tervünktől kismértékben elmaradtak,' de ezt a második negyedben könnyen pótolni tudják-. Az exportkötelezettségüknek eleget tettek, nyugatnémet megrendelőjüknek, a Kaiser cégnek minden hónapban határidőre és jó minőségben kiszállították az egy vagon reszelőt. Az idei. csaknem 17 millió forintos exportból 1,6 millió értékű árut szállítanak szocialista üzletfélnek, a többit tőkés vevőnek küldik. A gyár dolgozói rriárciusban tíz és fél napos nyereségrészesedést vettek föl a múlt évi jó eredmény után. Április 1-vel pedig átlag több mint négy százalékkal emelték a béreket, s mindez jó hatással volt a munkakedvre. Az év, eleje óta szerény mértékben nőtt a létszám. Az első negyedévre jellemző volt az értékesítés dina- mikusabbá válása. Egyes nagyvállalatok — mint például a Lenin Kohászati Művek — közvetlenül a gyártól, s nem a kereskedelemtől rendeltek kéziszerszámokat. A második negyedévben a választékot bővítik, többek közt húsipari késfenővei és faeszterga- kés-készlettel. A. T. S. ü Mit és hogyan ebédel negyvenkétezer óvodás és iskolás? Hét közben a megyében 22 ezer gyermek — köztük 18 ezer 466 napközi otthonos — az általános iskolákban, 20 ezer pedig az óvodákban ebédel. Helybeni fő étkezésük számos előnnyel, de gonddal is jár. — Milyennek tartják a közegészségügy őrei a 4—14 éves korosztály csoportos étkeztetését? — erre kértünk választ elsőként dr. Tempfli Ágnestől, a Bács-Kiskun megyei KÖJÁL élelmezés-egészségügyi osztályvezetőjétől. — Felügyelőink tavaly 280 olyan konyhát ellenőriztek, amelyekben gyermekek számára főznek — tá; jékoztatott az osztályvezető. Kedvező, hogy a gépesítés, tg korszerű technikai eszközök révén jók a konyhák higiéniai feltételei. Ázokban, amelyekben 600- T)ál több gyermeknek főznek, mosogató automata könnyíti az ott dolgozók munkáját. Javult a konyhai személyzet szemlélete is. Míg korábban sok helyütt vonakodtak a napi ételmintavételtől, és annak megőrzésétől, manapság ezzel nincs gondunk. A két évvel ezelőtti fertőzött disznósajt okozta kecskeméti megbetegedést leszámítva — amely külső tényező, s nem a szakácsok mulasztása miatt következett be —, ételmérgezés gyermekközösségekben nem fordult elő. — Hogyan táplálkoznak az óvodás és általános iskolás gyermekek? — A konyhákon, a gépek segítségével, ma már több adag ételt képesek főzni a 100 százaléknak elfogadott normánál. Azt tapasztaljuk, hogy az ételek mind meny- ny iségi leg, mind összetételükben jók. Egy alkalommal Solton, Tasson. Dunaegyházán, Apostagon. öregcsertőn és Drágszélen, valamint Kecskeméten több óvodában és iskolában azt is megnéztük, hol „erősebb” a táplálkozás: városon, vagy falun? Azt láttuk, hogy a falusi óvodákban például a tájjelleg az étkezési szokásokban is ■megnyilvánul. Zsírosabban, fűszeresebben főznek a gyermekek számára is. A községi általános iskolák felső tagozatos tanulói az ebéddel a szükséges kalóriának a kétszeresét kapják. Bár a 60 százalék fehérjearány ebédkor elegendő lenne, ezzel szemben a gyermekek rendsizenint megkapják a 100 százaléknak megfelelő meny- nyiséget. ■— Mibeii lehetne javítani? — fordultunk ezek után dr. Pethes Attilához, a megyei KÖJÁL megbízott igazgatójához. (Folytatás a 2. oldalon.) TAKA RÉKOS ÜZEM A NY A G-FELHASZNÁLÁS Vasárnap is dolgoznak Kettős és nyújtott műszak a kukoricavetésben Egy esztendővel ezelőtt 15,6 ezer hektár kipusztult kenyérnekv.aló pótlásáról kellett gondoskodniuk Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemeinek. A tönkrement őszi kalászos helyett tavaszi árpát, zabot, takarmánykeveréket, napraforgót, kukoricát vetettek. Az idén nincs számottevő kár az őszi gabonában, sőt jól fejlődött a kalászos, szépen kizöldült a határ. Az 1979-es tél tanulságait ugyanis megszívlelték. Megyeszerte örven- deteS\j^Mt§£szemle tapasztalata. A mezőgazdasági Szakigazgatás pénteken összegezte a helyszíni vizsgálatok eredményét. Nemcsak az őszi kalászosok állapota kedvező, hanem szépen kelt, és megerősödött a tavaszi vetésű kalászos, a cukorrépa. a borsó, a kender, valamint az a 42 ezer hektár kukorica, amit korábban elvetettek. Valamennyi gazdaság szervezetten készült a tavaszi vetésre. A megcsappant műszaki fejlesztési lehetőség ellenére, minden eszközt megmozgattak a szakszerű munka érdekében. A Bácskában és a Duna mellékén 58 termelőszövetkezet mór csaknem teljesen iparszerűen termeli az idén a kukoricát. Tavaly még 81 százalékos volt a termelési rendszerekhez társult kukoricaterület aránya. Az üzemanyag takarékosabb fel- használását szolgálta az. hogy számos gazdaság, közöttük a kiskunfélegyházi Petőfi és Vörös Csillag Tsz. a csávolyi Egyesülés, a bács- bokodi Aranykalász Tsz, eke helyett inkább tárcsával készített magágyat a tavasza vetésű növényeknek. kukoricának, napraforgónak vagy a cukorrépának. Dusno- kon. Fajszon, Miskén. s a kalocsai körzet többi kertészkedő gazdaságában a fűszerpaprika' magágyát művelték meg tárcsával, kombinátorral. Ugyancsak a célnak az érdekében helyeztette ki a központi géptelepről valamennyi üzemegységébe az. egész évi munkához szükséges gépeket a kecskeméti Törekvés Tsz. Általános az, hogy a kései kitavaszodás miatt kissé elhúzódott munka meggyorsítására nyújtott, és kettős műszakban vetik a kukoricát, napraforgót, s a munkaszüneti napra is szerveztek külön műszakot a városföldi Dózsa, a kecskeméti Törekvés és Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben, az öregcsertői, a dávodi, a madarasi, a bácsborsódi közös gazdaságokban, valamint a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban is. A városföldi szövetkezet tizenkét munkanap alatt szándékozik elvetni a másfélezer hektár szemes takarmánynak tervezett kukoricát. A Dózsa Tsz külön jutalmazza a legjobb munkát végző traktorosokat. gépkezelőket. A kecskeméti Törekvés versenybizottsága pedig év közben folyamatosan ellenőrizve a részfeladatok teljesítését, a termés betakarításakor állapítja meg. hogy melyik traktoros és munkagépkezelő érdemli meg a külön jutalmat munkája minősége szerint. Átmenetileg egyes gyomirtószerek hiánya hátráltatta a kukorica vetését, mert a felhasználásra szánt 225 tonnából 66 tonnát még nem kaptak meg a gazdaságok az elmúlt hét elejéig. A megyei mezőgazdasági szakigazgatás közbenjárására ütemesebb lett a vegyszer szállítása. A következő napokban Nagvbaiacskán és másutt is befejezhetik a gazdaságok a fell Egyre több a virágba borult gyümölcsös a nagyüzemi és háztáji ültetvényen. hércirok elleni védekezést a kukoricaföldön. A változékony időjárás ellenére április 19-ig megyeszerte befejeződött a magborsó, a tavaszi kalászos, a cukorrépa vetése. A vetésre előirányzott fűszerpaprikának 90 százaléka úgyszintén földbe került, a burgonya ültetése 60 százaléknál tart, s a mezőgazdasági- szakigazgatás értékelése szerint az előirányzott terület 33 százalékán került földbe a kukorica vetőmagja Bács-Kiskun megyében. Kedvező időjárás esetén a megye gazdaságai a kései tavaszodás okozta visszamaradást képesek helyrehozni. K. A. Utasítás és magyarázat 0 A magas kukorica-termésátlagairól ismert Borotai Mezőgazdasági Tsz-ben vetik a tengerit. felelhetjük azt, hogy büntessék a fegyelmezetlent. De azt is válaszolhatjuk, hogy vannak helyzetek, amikor a büntetés nem képes helyettesíteni a magyarázatot. Bármennyire különösen hangzik is, a legegyszerűbb műveletekkel megbízott betanított munkásnak éppúgy van választási lehetősége, egy bizonyos feladat teljesítésére, mint a gyártmánytervezönek. A termelés folyamata nem más, mint folytonos választások láncolata, s éppen ezért nem mindegy: a választás nyomán létrejövő cselekvés beilleszkedik-e a megszabott munkamenetbe. És ha a selejt a rossz választások következménye, akkor rögtön felismerhetjük az utasítás, vagy magyarázat dilemma fontosságát. Fontosságát és ismétlődő szerepét, hiszen minden új feladat új választásokat követel az új kérdésekre. Ez a válasz olykor tömör utasítás, olykor részletes magyarázat; a feladat jellege döntő abban, hogy melyik. Az értelmes, fegyelmezett munka egyiket sem nélkülözheti, csak azt kell eltalálni, mikor mire mutatkozik szükség. Nem szű- külködnek a munkahelyek sem utasításokban, sem magyarázatokban. A tapasztalatok szerint gyakran az okoz gondot, hogy fölcserélődnek; nincsenek a helyükön. S ezért a cselekedetek sem kapcsolódnak mindig logikusan a termelés rendjéhez, célrendszeréhez. M. O. Napjainkban munkások, irányító műszakiak, gyártmánytervezők nagy csapata kényszerül gyakran annak belátására, hogy valami, amit addig jónak, hasznosnak tartottak, idejét múlta, olyasmi kerül a helyébe, ami új, addig nem ismert. Ez a belátás nem köny- nyű, de napjainkban mind gyakrabban elkerülhetetlen. A termeléssel és a termékekkel szembeni követelmények gyors változása, a teljesítmény eddiginél szigorúbb megítélése a munkahelyek <egy részén szinte kézenfekvővé teszi a következtetést: nincs idő magyarázkodásra, legyen elég az utasítás. S mintha tényleg nem jutna erre idő, hiszen mindenkit szorítanak a teendői. Ámde nem kell sok tapasztalat, hogy rájöjjünk: az így megtakarított időnek a többszöröse vész el az <új feladat tessék-lássék végrehajtása feözben! A dilemma az, vajon milyen mélységig, milyen részletességig szükséges tájékoztatni egy- egy termelésbeni változásról az érintett kisebb vagy nagyobb közösséget. Jusson tudomásukra az összes információ, vagy csupán szorítkozzanak a lényegre a tájékoztatást adók? S mit értsünk magán a tájékoztatáson? A tények száraz közlését, hogy holnaptól ez és ez lesz az egyén, a brigád, a műhely dolga? Elég-e a tájékoztatásnak ez a formája ahhoz, hogy az érintett emberek ne csak azt tudják, mi következik, hanem azt is, hogy miért? Mennyivel egyszerűbb azt állítani: legyen elég az utasítás. S való igaz: vannak helyzetek, amikor elégnek kell lennie, nincs idő és hely semmiféle magyarázkodásra. Pontosan ehhez a különbségtevéshez nélkülözhetetlen finom érzék egy- egy termelőhelyi közösség irányítói részéről...! Rálelni, mikor minek van itt az ideje, mi a leginkább célravezető. Egyetlen esztendő alatt a műszeriparban 112 prototípust készítettek el, s az új gyártmányok száma 237 volt. Ha most ezeknek az adatoknak az ismeretében fogalmazzuk meg, hogy a termelés változása — legalá! is átmenetileg — többlet terhet jelent, aligha van szükség annak bizonyítására: az utasítást és a magyarázatot folytonosan kombinálni kell. Mindig, mindent a maga helyén és idején. Megtörténik olykor, a csekélynek látszó lazaság kellemetlen következmények sorát hozza magával a termelésben. Egyetlen gépkezelő közönyös vállrándítása társának teljesítményét, folyamatos munkáját zavarhatja meg. Amire persze f
