Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-19 / 91. szám
1980. április 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Legfontosabb erőforrásunk az emberi tudás, a cselekvés ROMANY PÁL NYILATKOZATA A választók aktív részvételével folytatódtak a jelölőgyűlések A 11. számú választókerület jelöltje Ispánovits Márton A kiskunhalasi járási 11. számú választókerület országgyűlési képviselőjének jelölőgyűlését Tompán, a nagyközségi művelődési házban tartották. Az eseményre eljöttek a társközségek: Balota- szállás, Bácsszőlős. Csikéria, Har- kakötöny, Kelebia, Pirtó, Kisszállás, Kunbaja és' Kunfehértó választópolgárainak küldöttei is. A több mint ötszáz résztvevőt Csikós Andrásné, a Hazafias Népfront nagyközségi titkára, mint a jelölőgyűlés levezető elnöke üdvöL zölte. Külön köszöntötte Hegedűs Istvánt, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Búza Dezsőt, a járási pártbizottság első titkárát, és dr. Árvay Árpádot, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárát. Ezt követően Bácskai Antal, a nagyközség pártbizottságának titkára emelkedett szólásra, foglalkozott a választási előkészületekkel, hangoztatta, hogy a választópolgárok a párt XII. kongresz- szusa által meghatározott feladatokra szavaznak. Visszatekintett Tompa nagyközség az utóbbi években elért fejlődésére. Elmondta, hogy az elmúlt öt esztendőben 228 lakás épült, nagyobb részit magánerőből, a lakosság túlnyomó része — köztük több mint hétszáz fiatal — helyben dolgozik. Az üzemek kielégítő fejlődése alapot nyújt arra. hogy a lakosság szánta né csökkenjen, hanem inkább növekedjen. -Jellemző a nagyközségre, hogy a tanyákról fokozatosan beköltöznek az emberek. így egyré I zártabbá válik a község és a külterületeken csak a tanjtasorok maradtak meg, ez utóbbiak ellátási színvonala azonos a belterületével. A községben meghatározó a mezőgazdasági termelés, a nagyüzemekben foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent ugyan, de az egy személyre jutó termelési érték és jövedelem nőtt. Mind a két mezőgazdasági termelőszövetkezet az elmúlt ciklus alatt többször is elnyerte a kiváló címet. Nagy gondot fordítottak a gyermekintézmények • fejlesztéséi 're. A dolgozók és a gazdaságok 'támogatösáv’al több mint egymillió forint gyűlt össze erre-a célra. Ez jelentősen segítette az új hatvanszemélyes óvoda megépítését. amely mellé új konyhát is létesítettek. Igen szép példája volt az összefogásnak az úttörőuszoda megépítése, amelyet szin-i- te teljesen társadalmi munkával hoztak létre. 1976 óta a községben több száz gyermek tanult meg úszni. A több mint 2 millió forintot kitevő beruházás a ta- ' nácsnak csak 94 ezer forintba került. Már ezt megelőzően az uszoda mellett létrehozták a pedagógusok az iskolásokkal közösen a kézilabdapályát, szintén társadalmi munkával. Kiemelte, hogy milyen nagy jelentősége volt a határátkelő megépítésének, amely a Jugoszláviába történő utazást segítette elő. A továbbiakban h.osszan sorolta még a nagyközség új létesítményeit, és szólt a társközségek eredményeiről is. Ezt követően Horváth C. György, a Hazafias Népfront nagyközségi elnöke javaslatot tett az prszággyűlési képviselőjelölt személyére. A népfront nevében Ispánovits Mártont, a MÉSZÖV elnökét javasolta. Ismertette eddigi érdemeit, sikeres munkásságát. A hozzászólók támogatták a jelölést, és elismerték Ispánovits Márton eddigi tevékenységét. Ez csendült ki dr. Varga László állatorvos, Kovács Károly, Harka- kótőny község társadalmi tanácselnöke, Födi István, nyugdíjas, Marosa Ferenc, a Tompa és vidéke Fogyasztási Szövetkezet elnöke szavaiból. A hozzászólások után nyílt szavazásra került sor, amelyen a 11. számú választókerület országgyűlési képvisélőjének egyhangúlag Ispánovits Mártont jelölték. A gyűlés végén a képviselőjelölt megköszönte a választópolgárok bizalmát. K. S. Új képviselőjelölt a 15. számú választókerületben Csütörtökön délután Garán zsúfolásig megtelt a mozi nézőtere. A bajai járás tíz községének — Bátmonostor, Csátalja, Dávod, Hercegszántó, Katymár, Madaras, Nagybaracska, Szeremle, Vaskút és Gara — lakosságát képviselte a jelentős eseményen háromszázötven szavazásra jogosult állampolgár. A Himnusz elhangzása és az úttörők szerb-horvát, német és magyar nyelvű műsora után dr. Takács Imre, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, köztük Katanics Sándort, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkárát, Gál Gyulát, a járási pártbizottság első titkárát, dr. Király Lászlót, a megyei tanács osztályvezetőjét, Polgár Istvánt, a Hazafias Népfront megyei - bizottságának titkárhelyettesét, és dr. Orha Istvánt, a járási hivatal elnökhelyettesét. Miután az elnök részletesen ismertette a jelölőgyűlés törvényben szabályozott rendjét, a választás előírt menetét, dr. Orha István mondott beszédet. Időszerű bélés külpolitikai kérdésekről szólott, vázolta a szocialista építésben elért eredményeinket. Mivel Gara — és jó néhány szomszédos község a választókerületben: l— .nemzetiségi települési--ezért külön-- is beszélt az előadó a nem magyar anyanyelvű lakosság sajátos törekvéseiről, az életükben bekövetkezett pozitív változásokról. A továbbiakban elemezte a járás, azon belül a 15. választókerület gazdasági-termelési eredményeit, az életszínvonal alakulását. Ezután arra biztatott mindenkit, hogy kapjanak nagyobb szerepet az elhivatott vezetők és a bátor kezdeményezők. Az V. ötéves terv megvalósítása eredményeként — ’mondotta —, tovább javult a lakosság életkörülménye, kulturális! kommunális, szociális ellátottsága. A tervidőszakban megépült a járás területén harminc kilométer út, negyven kilométer járda, húsz iskolai tanterem, három tornaterem, elkészült negyvennyolc kilométer vízhálózat, s csaknem száz óvodai hely. Az előadó beszéde végén hangsúlyozta: — Az országgyűlésbe olyan személyt jelöljünk, aki a köz érdekében vállalja a többletmunkát, a feladatokhoz méltóan, elveinket és céljainkat meggyőződéssel képviseli, „ aki eredményesen tudja segíteni politikánk válóra váltását mind az országgyűlésben, mind pedig helyileg is. A beszéd elhangzása után Zeg- nál Márk, Gara- község tanácselnöke javaslatot tett a képviselő- jelöltre. A népfront nevében ezúttal a huszonkilenc éves Ádám Imrénét, a helybeli Vörös Csillag Tsz dolgozóját javasolta képviselőjelöltnek. Részletesen ismertette eddigi életútját, s hangsúlyozottan kiemelte pozitív emberi vonásait, jó közösségi tulajdonságait, áldozatvállalásra hajlamos személyiségét. Miután az elnök a választási törvényre hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző szervezetek, munkahelyi közösségek, választásra jogosult polgárok is javaslatot tehetnek. Kovács Er- - zsébet óvónő fiatal társai nevében Bakai Pál üzemmérnököt javasolta jelöltnek. Ezután a két jelölt személye körül meglehetősen szenvedélyes vita bontakozott ki. Majd a jelölőgyűlés résztvevői Ádám Imrénét választották meg képviselőjelöltnek. A jelölőgyűlés után Ádám Im- réné meleg szavakkal mondott köszönetét azoknak, akik szavazatukkal kifejezték iránta való bizalmukat. V. M. Világszerte növekszik az élelmiszer-termelés jelentősége. Társadalmunk fejlődésében nagy szerepe van annak, hogy miképpen élünk hazánk természeti adottságaival és a szocialista nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeivel. Agrártermelésünk helyzetéről és aktuális feladatairól Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. LENIN 1870—1980 Díjak Kiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban politikai könyvekért Lenin születésének 110. évfordulóját nagyszabású fotódokumentációs kiállítással köszöntötte pénteken a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum. A Szovjetunió Központi Lenin Múzeumának anyagából rendezett tárlaton több száz fotó és dokumentum eleveníti fel a nagy gondolkodó és politikus életútját, tevékenyéi, vízügyi szolgálat országszerte felkészült a mezőgazdaság korai öntözési igényeinek kielégítésére. A Tisza és a Körösök völgyében, a kiskörei vízlépcső térségében . befejeződött az .öntözőművek felvonulása, végeztek a csatornák átöblítésével, feltöltöt- ték a jászsági és a nagykunsági főcsatornát, valamint az öntöző- fürtök csatornáit. Az ország egyes részein, így a tiszai öntözőgazdaságok egyesülésének tagszövetkezeteiben, továbbá a Kisalföldön az öntözőberendezések egy része már működik. Az őszi búzát és a gyepterületeket látják el mesterséges csapadékkal. A MÉM öntözési szolgálata felmérte a nagyüzemek idei öntözési igényeit. A vízszolgáltatási díjak emelkedésének hatására az üzemek országosan 80 ezer hektárral kevesebb területre kértek vízjogi engedélyt, ami száraz időjárás esetén hátrányosan befolyásolhatja ségének jelentős állomásait, eszméi megvalósulásának fényképen is megörökíthető dokumentumait. A kiállítást Esti Béla, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főigazgatója és Jurij Lvovics Asza- turor, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa nyitotta meg. (MTI) az előirányzott termelési eredmények elérését. Az öntözési szolgálat felhívja az érdekelt tsz-ek és állami gazdaságok figyelmét arra, hogy jó szervezéssel, a vetőmagfajták körültekintő megválasztásával, egyszerűbb és olcsóbb öntözési módszerekkel ellensúlyozhatják a többletköltséget. Ugyanakkor a takarmánytermelés, á gyepgazdálkodás, a másod- és tarlóvetés — de egyéb növényi kultúrák is — öntözés nélkül a kívántnál lényegesen szerényebb terméseredményeket hozhatnak. A szolgálat, amelynek szakemberei sokoldalú segítséget, szaktanácsokat adnak az üzemeknek — a jobb vízhasznosítás érdekében — együttműködési szerződést kötött több termelési rendszerrel, így az IKR-rel, a KITE-vel, az AGROCOOP-pal és a Dánszent- miklósi Gyümölcstermelési Rendszerrel. , A politikai könyvek előállításában részt vevő nyomdák 1979. évi versenyében a Zrínyi Nyomda lett az első. Az Athenaeum Nyomda a második, a Szikra Lapnyomda a harmadik, a Kossuth Nyomda a negyedik, a Franklin Nyomda pedig az ötödik díjat nyerte. A Ságvári és a Révai Nyomdát dicséretben részesítették. A verseny eredményét a Kossuth Könyvkiadó kultúrtermében ismertették, s átadták a díjakat. Bejelentették, hogy az idén is meghirdetik a politikai könyvek készítésében részt veyő nyomdák versenyét. (MTI) Textilipari tanácskozás Nem elég ma már a minőséget csak hangoztatni, a minőségi követelményeket a gyártás egész folyamatának részévé kell tenni. A textilipari rekonstrukció műszaki eredményei az automatizált gépek, a textilkémia fejlődése lehetőséget nyújt a jelenleginél jobb minőségű termékek előállítására — emelték ki a meo-szer- vezetek megalakulásának .30. évfordulója alkalmából a TMTE anyagvizsgáló és minőségellenőrző szakosztálya által pénteken rendezett ankéton, melyen dr. Szabó Imre könnyűipari miniszterhelyettes tartott vitaindító előadást a minőségirányítás jelenlegi helyzetéről és feladatairól. A népgazdasági egyensúly javításában kiemelt szerepe van az agrártermelésnek. Ké- pes-e az ágazat az árualapok további növelésére és ennek melyek a feltételei? A hazai mezőgazdaság, élelmiszeripar és erdőgazdaság képes feljebb lépni, több árut adni mind a belföldnek, mind a külföldi vevőknek. Természetesen a különféle termékek előállításához hosz- szabb-rövidebb felkészülési időre és kellő feltételekre van szükség. Ahogy az MSZMP XII. kongresszusa is megerősítette: elsődleges feladat a hazai lakosság egyre jobb színvonalas ellátása. A közelmúlt ünnepi napjaiban is mindenki tapasztalhatta, hogy az élelmiszer-ellátás megfelelő és a választék is mind teljesebb körű, A továbbiakban, a belföldi ellátás színvonalának fenntartása mellett növelnünk kell az élelmiszerek exportját. Ehhez azonban javítani kell az exportra kerülő termékek minőségét és választékát, nagyobb gondot kell fordítani a külső megjelenési formára, a csomagolás korszerűsítésére — a konzerviparban és máshol — és termékeink jobb propagálására. Igényes kereskedelmi munkával is elő kell segíteni termékeink gazdaságosabb értékesítését, a kedvezőbb árakat. Lehetőségeink és feladataink pontos megítélését segíti, ha ösz- szevetjük mai adottságainkat a hetvenes évekével. Akkor a genetika, az új növény- és állatfajták, műszaki 'berendezések, kemikáliák bevezetése ugrásszerűen növelte a mezőgazdasági termékek mennyiségét. A hetvenes évek második felében a feldolgozóipar fejlesztésére — azonos áron számolva — kereken kétszer annyit tudtunk költeni, mint 1971—75 között, korszerű, új üzemek léptek a termelésbe az ország sok táján. Ezen a bázison, erre építve joggal számolhatunk a minőségi, hatékony- sági követelmények kielégítésére és a termelés további növekedésére is. A legfontosabb erőforrásunk most az emberi tudás, az értéknövelő szakmunka. És ezzel kell jobban „gazdálkodnunk”. Az élelmiszerek a világpiacon mind élesebb versenyben vannak. Ebiben a helyzetben csakis az a termelő érhet el megfelelő exportsikereket, aki nemcsak követi a kereslet rezdüléseit, hanem „elébe is .megy” a várható változásoknak. Ennek egyik lényeges feltétele a termelők , és a külkereskedelem kapcsolatának szorosabbra fűzése, érdekazonosságuk elmélyítése, különösen akkor, ha a termékek fele, kétharmada exportra kerül, mint pl. a baromfiiparban vagy a tartósítóiparban. Ezért jobban be kell vonni a külkereskedelmet a termelés szervezésébe és javítani a kialakult információs és Vállalati kapcsolatokat. Jelentősen emelkedett az energiahordozók, a nyersanyagok, és a termelőberendezések ára. Mezőgazdaságunk egyre nagyobb arányban használja fel ezeket. Mindez nem okoz-e megtorpanást agrártermelésünk eddigi lendületes fejlődésében? A mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek árának emelkedése tartós tendencia. A műtrágyák és a növényvédő szerek ára az utóbbi tíz évben- több mint 50 százalékkal, az üzemanyagoké pedig mintegy kétszeresére emelkedett. Az üvegházak fűtésének költsége például az utóbbi évtizedben megsokszorozódott. Az energiahordozók és az ipari eredetű anyagok drágulását a kormányzat egyrészt a felvásárlási árak emelésével, másrészt különböző támogatásokkal ellensúlyozta. Megtorpanásról azért sem lehet szó, mert a termelő üzemek a gazdálkodásban lépést tartanak a változó világgal. Mind több olyan tartalékot tárnak fel, amely lehetővé teszi, 'hogy olcsóbban, magasabb értéket állítsanak elő. Ezt segítettük többek között azzal is, hogy 68 olyan típustervet és számos indokolatlan költségtöbbletet okozó hatósági előírást helyeztünk hatályon kívül, amely akadályozta a jobb megoldások elterjedését. Arra törekszünk, hogy gyorsabban és fokozottabban elismerjük a kezdeményező, eredményes munkát. A tavalyi többlet kukorica- termésért például több millió forint terven felüli prémiumot lehetett kifizetni a munkában részt vevő dolgozóknak. Ez öröm, sok ilyen túlteljesítésre és terven felüli — megalapozott — kifizetésre van szükség. Hogyan fogadták a mezőgazdasági üzemek a gazdálkodás feltételeinek szigorodását? Mint minden újat, kezdetben ezt is különbözőképpen; voltak ellenvélemények .és félreértések is. Vass Istvánnál, a Dalmandi Állami Gazdaság állami díjas igazgatójával értek egyet, aki a gödöllői tanácskozásunkon egyebek között hangsúlyozta, hogy a megváltozott feltételek „kikényszerítik a magasabb technológiai és pénzügyi fegyelmet, valamint mindazt, amivel a szükséges eredmények elérhetők”. Meggyőződésem, hogy üzemeinkben még sok helyi lehetőség van a 'mai gazdasági gondok eloszlatására, csökkentésére. Ezek kulcsa, legfőbb forrása az emberekben van. Ezért fontos az is, hogy a szakember-ellátottságban tapasztalható aránytalanságok, a felkészültségbeli, indokolatlan különbségek mielőbb megszűnjenek. Az emberi tudás, az alkotó- és kezdeményezőkészség, a jó üzemi légkör elengedhetetlen feltétele a tartalékok jobb 'hasznosításának. Ez adhat teret annak, hogy javítsuk a termés mennyiségét és minőségét befolyásoló komplex agrotechnikát, a viszonyokhoz alakítsuk az üzemszervezést, vagy a tápanyag-gazdálkodást. Gyorsabb ütemben elterjeszthetők az energiatakarékos tárolási módszerek, ha kellő ismeret és eszköz társul a puszta követelményekhez. A tenyésztési, tartási feltételek alakításában különösen fontos szerepe van a szaktudásnak. Hogyan készült fel az ágazat az új gazdasági évre? Az agrártermelés megalapozottan, 'tervszerűen indult. A hazai és külföldi szállító vállalatok rendre eleget tettek és — kevés kivétellel eleget tesznek — kötelezettségeiknek. Rendelkezésre áll | millió 700' ezer tonna műtrágya, 14 ezer kombájn, 57 ezer traktor, és sok más nagyüzemi gép. A mezőgazdasági igényeket — pontosabban: a fizetőképes keresletet — a kínálat helyenként meg is haladja. Ebben az évben több gépet, szállítóeszközt vásárolhatnak a háztáji és kisegítő gazdaságok is. A 'mezőgazdasági kistermelést szervező szervezetek sokat tettek azért, hogy az árutermelési szerződés új feltételei ismertté váljanak. Nagyobb figyelmet érdemelnek azonban a kistermelők. Azért is, mert körük széles, és azért is, mert könnyen lábra kaphatnak körükben megalapozatlan híresztelések. Ezért nem tartom megfelelőnek több helyen az állatfor- . galmi és húsipari vállalatok szerződés-előkészítő, tájékoztató munkáját. A kistermelők .körülményeihez jobban, sok megértéssel kell igazodni. .Éppen ezért utasítást adtam arra, hogy vizsgálják felül és egyszerűsítsék a szerződéses előírásokat. Munkánknak vannak olyan feltételei is, amelyek tőlünk függetlenek. Az Időjárás és más természeti tényezők ilyenek. Csekély a hatásunk azokra a tényezőkre is, amelyek más ágazatok sajátjai. Nyilvánvalóan nem mindegy pedig, hogy a vetés előtt megérkezik-e a külföldi vegyszer, virág-1 záskor rendelkezésre áll-e a szükséges permetező anyag. A tavasz száraz volt, de mégis kedvezően alakul a helyzetünk. Az őszi .kalászosok állapota lényegesen jobb a tavalyinál, kétszer annyi a kedvező minősítést kapott vetés, mint 1979-ben. A kései tavasz viszont torlódást okozott az időszerű munkákban. A mezőgazdaság dolgozói jól szervezett munkával, az ünnepnapokat is kihasználva pótolják a lemaradást. Az ország déli részén 8—10 napon belül végezni tudnak legnagyobb területen termelt gabonánk, a kukorica vetésével. A kukorica több mint 20 milliárd forintot „ér” az éves tervben, de az állattenyésztés „üzemanyagaként” ennél is sokkal többet. Igazi értéke az állati termékek előállításában, a 15 milliárd forintnál nagyobb húsexportban mérhető. Erre fordítanak most nagy figyelmet mindenütt a mezőgazdaságban. Meggyőződésem: mezőgazdaságunk dolgozói, az élelmiszer- ipar munkásai jól tudják, hogy milyen feladat vár rájuk. Megértették és munkájukkal támogatják azt az agrárpolitikát, amelyet az MSZMP XII. kongresszusa jóváhagyott, megjelölt. (MTI) TA VASZl MUNKA A SZŐLŐBEN I • A sóit vadkerti Jóreménység Szakszövetkezetben tavaly ősszel 17 hektáron telepítettek zöldszilváni. kövidinka és rizling fajtákat. A napokban kezdték meg pneumatikus géppel az új telepítéseken, a szőlő- nyitás munkáját. (Pásztor Zoltán felvétele.) Felkészültek a korai öntözési idényre A MÉM öntözési szolgálatának felhívása
