Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-02 / 78. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. április 8. ÚJRATERMELHETŐ NYERSANYAG Követhető a bátyai példa Olasznyárból paprírfa, bútorlap, láda • Több kilométer hosszan húzódik a Piros Paprika Tsz nyár- és fűzerdeje. (Straszer András felvételei.) 9 Tizenöt éve ültetett nyárfa a bátyai szövetkezet erdejében. Hamarosan kitermelhető. A Duna védgátja és medre között az ártéren, több kilométer hosszan, erőteljes növésű füzes és nyárerdő húzódik a bátyai határban. A Piros Paprika Termelőszövetkezeté ez, s része a fel- szabadulás óta Bács-Kiskun megyében erdősített területnek. öt esztendeje Kecskeméten a Tudomány és Technika házában megrendezett országos ünnepségen összegezték az erdőtelepítő, fásító, környezetvédő munka eredményét, és megjutalmazták azokat, akik hazánk favagyo- nának gyarapítása érdekében igen sokat fáradoztak. A megyeszékhely egyik új városrészében avatták fel az emlékparkot, amely az* 1945. és 1975. év között hazánkban elültetett egymillió hektár erdőt jelképezi. Az egymillió hektárnak egytize- dét — százezer hektárt — ugyanis Bács-Kiskun megyében .telepítették, túlnyomórészt a homoktalaj hasznosítására kidolgozott program keretében, a mezőgazda- sági művelésre kevésbé alkalmas területen. Ilyen az a 187 hektár bátyai erdő. is, amelyet, az 19610.-as évek, elején Hasszán János tsz-elnök vezetésével a termelőszövetkezet gazdái ültettek. Alig pár ezer hektár a bátyai határ. Búza, kukorica, évelő pillangós, fűszer- és drognövény, továbbá évente 500— 600 hektár fűszerpaprika terem a földjén. Erdő ültetésére másutt nem is volt alkalmas hely — gsupán a mentetlenen — ezt azonban elönti a folyó áradása. A Piros Paprika Tsz gazdái Duna mentén élő emberek. Kitapasztalták, hogy átlagos évben legfeljebb nyolc, tíz napig tart a magas vízállás. Az Erdészeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi Állomásával együttműködve, a .telepítésre olyan fafajokat választottak ki, amelyek ezt elviselik. Telepítéskor a folyó vonulatára haránt irányban olyan művelő utakat képeztek ki a fasorok között, hogy apadáskor az egész ültetvényről a lehető leggyorsabban lefusson a viz, mert a nyár a pangó vizet nem szereti. A tudományos intézettel közösen kidolgozott program végrehajtásán sikeresen fáradoznak a Piros Paprika Tsz-ben. — Százötven nyár- és hét fűzklónnal kísérletezünk — mondja Deák István, a termelőszövetkezet főmezőgazdásza. Amelyik legjobban beválik, azt használjuk fel a telepítésre. Minden évben ültetünk erdőt a kitermelt nyárfák pótlására. Saját nyár- és fűzcseme- tekertünk van. ahol ebben a munkában jártas, idősebb szövetkezeti gazdák, nyugdíjasok dolgoznak. A kísérlet kiterjed az ültetési hálózatra, fajtára, anyagra. Mindig a termelési cél dönti el; hogy milyen legyen a facsemeték egymástól való távolsága. Ha ipari fának kell a nyár, akkor a 6x6 méteres hálózat a legmegfelelőbb. Ekkor 36 négyzetméter a fa növőtere, és a legnagyobb a nyár rönkhozama. Ha papírfaként akarjuk értékesíteni, akkor a sűrűbb ültetési hálózat is megfelelő. Bátyán rendkívül előnyösen lehet hasznosítani a Duna árterét fatermeléssel. A nyár általában negyedszázad alatt fejlődik ki véghasználatra alkalmassá. A bátyai szövetkezet erdejében az évenkénti fahozam 38—40 köbméter hektáronként, ami csaknem tízszerese a homokhátsági nyárerdőkének, és 12—15 év elegendő ahhoz, hogy az olasznyár kitermelhető legyen. — A pártkongresszuson is elhangzott, hogy milyen nagy a jelentősége a fának, mint sokoldalúan hasznosítható nyersanyagnak — mondja a főmezőgazdász. — Ha ilyen előnyösen újratermelhető. mint nálunk, és számos, hasonló adottságú gazdaságban, akkor érdemes gyorsabb ütemben erdőt telepíteni. Olasznyárt, vagy más, megfelelő fatömeget adó fafajt, ami rövidebb idő alatt válik kitermelésre, véghasználatra alkalmassá. A tervezett 9 hektárnál több olasznyár ültetésére * A fűrészüzemben zöldséges, gyümölcsös ládaclemeket készítenek a szövetkezet tagjai. Képünkön: szállítás előtt a méretre vágott ládaelem. / azonban az idén nincs elegendő anyagi eszközünk, jól lehet, a faágazat nyereséges. Amióta a fenyőfűrészárut igen nehéz beszerezni, még inkább keresik a’ jó minőségű nyárfarönköt, vagy feldolgozott fát? A papírfát a Gemenc! Erdő- és Vad- gazdasag közvetítésével a mitro- vicai cellulózgyártó kombinátnak szállítjuk, Jugoszláviába. Az ÉRDÉRT Vállalat a ládaelemeket, valamint a raklapokat vásá-' rolja. Készítünk palettacsúszót és rajztáblát is. A bajai bútorgyáraknak bútorlapokat. szállítunk, megfelelően előkészített, s méretre vágott nyárfából. Szövetkezetünk fűrészüzeme az évente kitermelt 1200—1300 köbméter faanyag jelentős részének feldolgozásával, hét-,' nyolcmillió forinttal növeli a közös gazdaság árbevételét. Követhető a bátyai példa. K. A. Tavasz a halasi szőlőben A március végi napfényes délelőttökön a tanult és népi időjósok már egyaránt bizakodtak a tavasz végérvényes megérkezésében. Nem is olyan régen a tél egy fáradt rohammal megpróbálta tekintélyét visszaszerezni. A hegyekben néhány napra ismét megindulhattak a sífelvonók, még utoljára csúszkálhattak a gyerekek a befagyott pocsolyákon. A havazást az Alföldön áztató eső váltotta fel, amit a szomjazó föld gyorsan elnyelt. A községek, városok kéményeinek lakói, a gólyák egyre-másra érkeznek az ősszel élhagyott fészkükre. A mezőgazdaságban az elmúlt hónap kedvező időjárása következtében, szinte sehol nem maradtak el a tervezett munkák. A megyében a nagyüzemek már a metszés végénél tartanak. A növényvédelem gépei permetfüggönyt húzva járják a táblákat. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság szőlőültetvényén gépek követik a metszőket. A a korszerű szőlőtáblákon jószerivel már alig marad kézi munka. Tavasszal naponta 35 gép járja a gazdaság 1600 hektáros szőlőterületét,, amely a gyenge homoktalaj ellenére’— a kapcsolódó feldolgozással együtt — a termelési érték csaknem háromnegyedét állítja elő. Az eddigi megfigyelések szerint biztató évnek indulnak a hala-' siak. A szőlő a viszonylag kemény fagyok ellenére az előzőeknél jobban telelt. Átlagosan 30 százalékos volt a rügypusztulás. A táblákon fajtától és fekvéstől függően károsultak a termést ígérő növényi részek. A metszők csaknem befejezték munkájukat, a vegyszeres gyomirtás is jól halad, a tervek szerint április 3^ra végeznek. Az elmúlt időszak csapadékos, hűvös időjárása kedvezett a vegyszerek kijuttatásának, mert elősegíti le- mosódásukat, javítja gyomirtó hatásukat. Cz. P. 9 A korszerű Mercedes UNIMOG-ot Butty János vezeti, miközben gyökérherbiciddel a szőlősorokat védik a gyomoktól. • Szabó Andrásné brigádja a Kossuth telepen a metszés utoljánál tart. A kömpöci asszonyok gondosan végzik munkájukat az alig egyéves szőlőben. (Méhes! Éva felvételei.) Zsákbamacska Napjainkban — amikor a nehéz gazdasági körülmények miatt nemcsak az államnak, a kisebb- nagyobb közösségeknek, de az egyénnek is jól meg kell gondolnia, mire fordítja pénzét — már korántsem derűvel reagál az ember, ha találkozik a zsákbamacskával. Mert úgy tűnik, ezek a csomagocskák mostanság is megbújnak itt-ott, s lejárt szavatossági idejű, vagy éppen rejtett hi- bájú termékeknek nevezzük őket. Esetleg mirelit árunak. Ez utóbbi okozott csalódást, jogos bosszúságot ugyanis néhány napja a Kecskemét, Lánchíd u. 1/b. szám alatt lakó Bognár Jánosnénak, aki a bizonyítékot a szerkesztőségi asztalunkra tette, majd a következőket közölte: — Családom minden tagja szereti az ízletes libahúst. El is határoztam, hogy ebből készítem a március 12-i vacsoránkat. A baromfifeldolgozó vállalat szalagházi üzletében megvettem aznap a fejet-lábat tartalmazó csomagot, kifizettem érte a 8 forintot, s máris siettem haza. Minden elő volt már készítve a főzéshez, amikor kibontottam a jéggé keményedéit tasakot, s megolvasztottam tartalmát. Megdöbbenve láttam, hogy a lábakon koszos bőrfoszlányok találhatók, a fejeken pedig ott a csőrrész és a nagy mennyiségű toll. Étvágyamat azonnal elűzte ez a látvány, s tartok attól, hosszú időre. Felháborítónak vélem, hogy így becsapják a vásárlót, meg azt is, hogy az említett jó hírű üzemben — ebbéli tapasztalatom szerint — csak sokadrangú feladat lehet a higiéniai előírások betartása. Magunk is szörnyűlködve néztük az undorítóan ható árut, s nyomban felhívtuk telefonon a vállalat kereskedelmi osztályának egyik munkatársát, aki megnyugtatott, nem mulasztásról van szó, hiszen egy ideje forgalmazzák kilogrammonként 4 forintos egységKinek jó az ilyen átszervezés? Nem egyszer írtunk már e hasábokon a tiszaalpári peremkörzetekben, illetve tanyákon lakók ama panaszáról, hogy rendszertelenül, hiányosan kapják meg az igő&Mtatt msá©kat? ’’Cikkeink1' nyomán ' törtentek’^ésszerű "intéz-0' kedések, melyek révén kedvezően változott a kézbesítési helyzet. Most ismét ez ügyben kell tollat ragadnunk, mert — ahogy a községben, a Széchenyi u. 2. szám alatt lakó ifj. Kovács Istvántól tudjük — újra bajok vannak, s lesznek a lapok körül, hiszen azokat nem kapják, nem kaphatják meg idejében a megrendelők. Eddig három postás vitte az újságokat. A külső területeken dolgozók sokszor jártak úttalan utakon — vízben, sárban — így voltak helyek, ahová minden nap nem is juthattak el. Március elseje óta átszervezést hajtott végre a Szegedi Postaigazgatóság, minek következtében mindössze két kézbesítőnek kell ellátnia ezen- . túl a feladatokat. A megnövekedőm a félig tisztított fej-lábat, sokan keresik ezt, ilyet tett szatyrába a panaszos is. Elmondta még, hogy a csomagbeli címkén fel van tüntetve, hogy nem konyhakész az áru. Befejezésül közölte, az árbeli differenciát természetesen rendezni kell, s javasolta, a nevezett mielőbb keresse meg e célból a boltjukat. Olvasónk ezt meg is tette, s elnézést kértek tőle, miközben visszaadták a pénzkülönbözetet. Erről Kurucz Zoltán, a kereskedelmi egység vezetője is tájékoztatott bennünket, s az alábbiakat mondta: — Hasonlóan sajnálatos eset még nem fordult elő, de bekövetkezhet bármikor, mert a csomagokon nincs megfelelően jelezve a fej-láb tisztaságára vonatkozó tudnivaló. Á nylontasakok meg általában olyannyira jegesek-de- resek, hogy külsőleg nem veheti észre a vevő, mennyire konyhakész az áru. Sőt ezt mi sem láthatjuk jól, ezért is számolt pénztárosunk kétszeres — a legtöbbek által keresett árunak megfelelő — összeget. Bár a hűtőpultunkban kellően elkülönítve helyezzük el a kétféle árut, ám azokat a vásárlók válogatás közben óhatatlanul összekeverik. Ezért lehetett az olvasójuk által kiválasztott libaaprólék is a megtisztított termékek között. A jövőben jobban odafigyelünk, hogy elejét vegyük az efféle reklamációknak. Tárgyilagosságát, őszinteségét illetően rokonszenves ugyan a boltvezető nyilatkozata, mégis szükségesnek tartjuk hozzáfűzni: a címke feliratán mielőbb célszerű lenne módosítani, vagy legalábbis indokoltnak látszik, hogy a havi 700—800 ezer forintot forgalmazó baromfi szak üzletben egymástól jobban elkülönítve tárolják a konyhakész és a csupán félig tisztított fej-láb csomagokat. Az ilyen intézkedések a vevők és a kereskedők érdekeit egyaránt szolgálnák! dett munkát az egyik dolgozó már nem vállalta, felmondott, így olvasónk is úgy jut hozzá a kedvenc napilapokhoz, folyóiratokhoz, hogy besétál nap mint nap a pOsbahivatalba/'i.NeÄ azértfizet- terri étó a sajtót, Hd§^rfnágám kézbesítsek. Nekem erre sem időm, sem erőm, az lesz a vége, hogy lemondom a megrendelést. Környezetemben sokan gondolkodnak így. Fel nem foghatom, kinek jó az ilyen intézkedés...” — kesereg a panaszos a nekünk címzett levelében. A döntés okát mi sem ismerjük. Ha azonban a körzetösszevonás és a kézbesítői létszám csökkentése az újságok tiszaalpári előfizetőinek tömeges elvesztését vonja maga után, csak át nem gondolt, ésszerűtlen átszervezésről lehet szó. Sürgősen felül kell vizsgálni a lapkézbesítéssel kapcsolatos községi helyzetet, melynek orvoslásáról mielőbb szeretnénk hírt adni Sajtóposta rovatunkban. Összeállította^ Veiket Árpád CIKKÜNK NYOMÁN Ismét az ellenőrzésről Lapunk március 22-i számában Az ellenőrzésből is megárt a sok címmel bíráltuk azt a jelenséget, hogy esetenként egy-egy mező- gazdasági nagyüzemben gyakoriak és egybeesnek a különböző intézmények vizsgálatai. Ezek lekötik a vezetést, nehezítik a gazdaság irányítását. Több ilyen jelzést kaptunk a mezőgazdasági üzemektől. A cikkben a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezetről volt szó, ahol 11 intézmény, vállalat tartott különféle vizsgálatot az elmúlt esztendőben, köztük a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának Bács-Kiskun megyei Hivatala is. Ez utóbbinak vezetője, Sándor Miklós reagált írásunkra, és arról informált bennünket, hogy ellenőrzéseiket a megyei tanács vb által jóváhagyott éves ellenőrzési naptár szerint végzik. Ennek alapján' került sor 1979. május 7—12-ig a. termelőszövetkezetnél egy vizsgálatra. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemeknek nyújtott fejlesztési támogatások hatását vizsgálták. • Konkrétan ebben az esetben arról volt szó, hogy az 1975— 78. években a szövetkezet részére folyósított 11 millió 150 ezer forint összegű fejlesztési támogatás eredményes volt-e, és ezen belül a pályázat alapján elnyert 5 millió forint termelési adó terhére visszafizetendő fejlesztési támogatás eredményes volt-e, és ezen belül a pályázat alapján elnyert 5 millió forint termelési adó terhére visszafizetendő fejlesztési támogatás hogyan segítette elő a gumifeldolgozó üzem létesítését, illetve bővítését. Végei edményben tehát azt nézték meg, hogy a jelentős állami támogatás és kedvezmény mennyiben segítette elő_a gazdálkodást. Az ellenőrzés közgazdasági értékelő, elemző tartalmú és a sző-, vetkezet számára is segítő ■ jellegű' volt. Nem a hibakeresésre és a hiányosságok megállapítására irányult. Az ezzel kapcsolatos rendelet szerint meghatározott feltételek mellett, a gazdaság újabb kérelemmel fordult a Pénzügyminisztériumhoz, hogy további 2 millió forint termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulást kapjon, illetve a következő esztendőben további 800 ezer forint támogatásban részesüljön. E kérelmet engedélyezték. Egyetértünk azzal, hogy az ellenőrzés a vezetéshez tartozik, anr.ak fontos része. Cikkünkben ez szerepel is, .hiszen hangsúlyozzuk: az ellenőrzésre szükség van még akkor is, ha a közös gaizdaságokban kialakult a belső kontroll rendszere is. Azonban egy üzemet ennyire leterhelni túlzás. Cikkünk tehát egy jelenséget bírált, amivel általában egyetértenek. Nemcsak az üzemek, hanem az illetékes szervek is. Ügy gondoljuk, hogy — ismét cikkünkből idézünk — helyes lenne jobban elosztani az ellenőrzések sorát. Tudjuk, hogy ez nem könnyű, hiszen a különböző szerveknek akkor jobban össze kellene hangolni tevékenységüket. Talán erre is volna lehetőség. K. S.
