Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-18 / 65. szám

1980. március 18. • PETŐFI NÉPE • 5

GÖMÖRY FRIGYES 1848-AS ÍRÁSAI

Oites ügyvéd, az 1848'49-ki súlyosan sebesülve való honvédszázados: jelenben Kecskemét város nyugalmazott közgyámja”, így írta alá leveleit még nyolcvanéves korában is Gömöry Frigyes, aki fél karját áldozta a hazáért.

Nagyszerű tetteire unokaöccse, a csodálatos sorsú Gömöry János nyugalmazott iskolaigazgató hívta föl a figyelmemet, amikor Kecskemét leendő irodalmi köz- gyűjteménye számára elkértem tőle Schifferdecker Hajósi Dánielnek, Petőfi egykori tanítójának, Petrovics Sándort tízszer említő jegyzetfüzetét. A találkozásunkkor 93. évét taposó kiváló pedagógus és népművelő édesapja a költővel egyidőben járt a nagy boglyakemencés evangélikus iskolába, később is tartották a kapcsolatot. János bácsit távoli rokoni szálak fűzték a Hrúz családhoz, közeliek Petőfi első iskolamesteréhez, nagyapjához. (Teréz lánya volt Gömöry János édesanyja.)

így került az azóta a kecskeméti levéltárban őrzött értékes dokumentum a birtokába. Nemcsak Petőfi miatt ajándékozta a hírős városnak. A fiatalon itt töltött hónapokat akarta így is megköszönni. Tizenegynéhányévesen kocsizott ide édesapjával Nyíregyházáról, rokonokat és vasutat látni. Nagybátyjánál, Gömöry Frigyesnél tárult föl számára a magyar történelem csodavilága, itt tanulta meg holtáig az eseményekben tevőlegesen is részt vevő, a nagy napokról a szemtanúként beszámoló „súlyosan sebesülve volt honvédszázadost” tisztelni.

Hihető a lelkesedés, mert Frigyes bácsi sokoldalú tehetség volt, mint ez az élete alkonyán öcs- cséhez küldött leveléből kiderül. „1839-ben ügyvéddé lettem, de mint ismeretlen új ember e téren a tisztességes elélhetés színvonaláig nem emelkedhetvén, magán rajz és szépírászati iskolát nyitottam, olykor a lapokba is írogattam, és meglehetősen fenn tudtam magam tartani. A szabadságharc alatt honvéddé lettem ... A városnál mint tisztviselő nyervén alkalmazást, Kecskemét városát 41 évig s 3 hónapig szakadatlanul szolgáltam, mint írnok, aljegyző, főjegyző, tanácsnok és utóbb, városi közgyám.”

n'IO’ft/- . ,|rjW, • .

Az, 1^48-as- márciusi események során0 elszömorodVa, mégfmn$r>- tapasztalta, hogy sokan semmit sem tudnak a szabadságmozgalom jelentőségéről, céljáról. Ezért könnyen fölfogható, megtanulható rímes magyarázatot írt a 12 pontról. Kérte a város vezetőit, hogy ezt sokszorosítás útján terjeszszék

...........nem értik a reformm

ozgalmak szükségességét, üdv- hozóságát... A nagyérdemű városbíróság is bölcsen fogja a teendők első sorába ítélni a köznép minél rögtönibb felvilágosítására mindent elkövetni.” Az Életképekben közölt — alább olvasható — párbeszédes riportja meggyőzően bizonyítja, hogy a nagyrészt írástudatlan lakosság szervezése, némely módos gazda meggyőzése nem volt könnyű feladat.

György gazda már több 'ízben elszaggatott két tavalyi subát életében; felül áll 30 éven, szép, kerek arcú, izmos testalkotású, vasék egészségű derék magyar

Szóval, tollal, fegyverrel a szabadságért

A kiküldöttség s egy beíratandó nemzetőr Kecskeméten

NYELVŐR

Szókincsünk nagysága

ember. György gazda egyszersmind megkövesült paraszt. Posztó ruhában akkor volt először és utoljára, midőn arájával az oltár elé állott: posztó ruhás emberekkel csak gyéren eredt szóváltásba, noha a várost lakja. A küldöttség kimegy házához. György gazda előhívatik. A küldöttségi tag mellett még két üres szék van, mellyek egyikére leülni kéretik: György gazda szemére rántja széles karimájú kalapját; jobb és ball vállal ránt tömött nehéz subáját, s patkára ül.

Küldöttségi tanácsnok: No, hány esztendős, polgártárs?

György gazda: Mi köze hozzá az úrnak?

Küld. tanács: A törvény rendeletéből kell tudnom.

György gazda: Hát biz én magamtól nem t’om, é's sz’lém (édes szülém) jobban megmondhatná.

Küld. tanács: Igen, de az édes anyja már tíz év előtt meghalt s így őt fel nem szólíthatjuk.

György gazda: Ügy ám, de én a másik é’s sz’lémet gondolom (azaz, napát).

Egyik küld. tag: Ismerem én kelrriedet polgártárs, hiszen együtt gyermekeskedtünk; 30 éven túl

vagyuk már.

Az évszám följegyeztetik.

Küld. tanács: Mije van polgártárs?

György gazda: Hát ehune, ez a hajlék vóna.

Küld. tanács: Tovább, tovább.

György gazda: Meg Törökfáiban egy darabka szántóföldecském (érts vagy ötven holdat a javából).

Küld. tanács: Azután?

György gazda: Meg egy vadacs- kám (érts szőlőbirtokot olly területben, minő más helyen 6 gazdának sem jutott).

Küld. tanács: Hát mi akar lenni: lovas é vagy gyalog?

György gazda: Má melly végre?

Küld. tanács: Az az: hogy lovas, avagy gyalog polgárkatona akar é lenni?

György gazda: Nem akarok én lenni uram semmenynyi.

Küld. tag: De atyafi, már ott pedig kell lenni (tréfás hangnyomattal) valamennyid

Küld. tag: A törvény azt parancsolja, s én felírom polgártársamat.

Küld. tag: Már pedig a lovasok közé; derék erős ember, vagyonos is, majd rá ültessük arra a szép deres csikóra, melly lóggón kocsi előtt olly büszkén hányja a fejét.

György gazdának színe váltó-, zik. a sárkemenczéhez dűlve két kezét elejti, feje lelógg, mint kinek orrvére megeredt. A tanácsnok, s a többi, a küldöttségi tagon kívül, elmennek.

György gazda feleszmél, lan- kadtan talpra állítja magát, körülnéz. Hát má ennyire jutott a magyar embör?

Küld. tag: Ennyire hát. Felébredtünk valahára mi is, s nem tudjuk többé megengedni, hogy csupán csak más, idegen zsoldos katona, hanem magunk is védelmezzük hazánkat, életünket, vagyonúnkat.

György gazda (neki bátorodva) No... majd möglátom mi lössz a haszna.

Gömöry Frigyes (Életképek, 1848, május 26.)

Tudósítás a schwechati csatáról

Gömöry Frigyes öt fiútestvérével együtt fegyveresen is küzdött a polgári demokratikus függetlenségi harcban. Testvéreinek, Csányi János főbíróhoz (Katona József egykori főnökéhez) küldött leveleiben több fontos csatáról tudósított. Most János becséhez írt, sebesüléséről beszámoló sorait idézzük.

Kedves Öcsém!

... Az utolsó csapás azonban, mely csaknem életemet vévé igénybe és mily nagyszerű rettenetességében, épp olly dicső következményeiben. Manswürt falu ostromát, miután századunk kapitánya a csatatérről — ö tudja miért — visszamaradt, dicső vezérünk gróf Guyon vezényletére én kezdém meg szakaszommal. A harc vérengzős s hol mi vívtunk, eredménydús vala. Ausztriában a magyar haderő ' vissza lön verve, csak a jobb szárnya, hol mi valánk, nyomult előre, vitéz elszántsággal és nemcsak az említett falut vevénk el szuronyt szegezve rohammal, hanem egész Schwachatig nyomult előre zászlóaljunk, hol ém már jelen nem ‘lehéték.m ; Manswürt > örökké emlékezetes előttem: ott kap-jr ‘ tam á' dicső 'fett, melyet! imádóit hazámért büszke vagyok hordozni, s melynek eleinte irtózatos kínait, most csak olykori tompa fájdalmait édes türelemmel szenvedtem és szenvedem — Manswürt falunak — mely határőr katonasággal vadászokkal és szerezsánokkal volt megtömve — felét már elfoglaltuk. amidőn századunk élén rohanva egy golyó jobb felől, éppen torkom mellett vállkulcs csontomat összetörte...

Gömöry Frigyes honvéd hadnagy a 71. zászlóaljból

Joggal mondják: a történelem az élet tanítómestere. Hasznos, hatékony tanulságok levonásához, „a korirányos eszmék” fölmutatásához csak akkor ad megbízható, előremutató, a nemzeti önismeretet gyarapító matériát, ha a valódi viszonyokat elemzi, ha szembenéz a valósággal. Kétféleképpen árthatunk önmagunknak, kétféleképp csökkenthetjük a nagy forradalmi események mozgósító hatását. Ha elhallgatjuk a változások jelentőségét, az átalakulás sorsfordító következményeit, a forradalmárok áldozatos tetteit, előrelátását, vagy ha szólamokba, frázisokba, felszínes általánosításokba fullaszt- juk a históriai napokat, legendát szövünk a lelkesítő, erényekkel és hibákkal elegyes mozgalmakból.

• A schwechati csata, metszet.)

(korabeli

Gömöry Frigyes élete és a tőle közölt két korabeli dokumentum is tükrözi a legjobbak hősi elszántságát, politikai tudatosságát, a társadalom különböző rétegeinek eltérő magatartását. Éppen ennek a szóval, tollal, fegyverrel vívott küzdelemnek az ismeretében tekinthetünk tisztelettel nagy idők nagy embereire, válik a történelem az élet tanító- mesterévé, az 1848'49-es polgári forradalom és függetlenségi harc történelmünk sorsunkat századokig befolyásoló, embermilliókat lelkesítő szakaszává.

Heltai Nándor

Erről sokszor érdeklődnek. Pontos számadatot nem mondhatunk, mert a szavak száma állandóan növekszik. Különböző módszerekkel igyekeznek eredményre jutni. Körülbelül egymillióra tehetjük a magyar szavak számát, mindent belevéve: az egyes nyelvi rétegek szavait, a nyelvjárások szókincsét, a hangutánzó szavak nagy számát, az egyes mesterségek műszavait, hogy csak néhány fontos csoportot említsünk. Pedig a finnek hétszáz közös eredetű szót tartanak nyilván, mi magyarok pedig kb. ezer ősi eredetű szóról tudunk.

A finnek vagy mi tévedünk? Egyikünk sem, csak az ősi szavak annyira szétperegtek, hogy sokszor nem is tudjuk biztosan, hogy a kérdéses szó ősi eredetű-e, vagy már az ősi nyelvben is hatottak azok a nyelvi erők, amelyek változatokat hoztak létre. Ez a hétszáz vagy ezer szó mindenképpen jelentős, ha meggondoljuk, hogy a német és az orosz nyelv indoeurópai tőszavainak a száma csupán félezerre tehető.

Az idegen nyelvekből átvett szavak számát, tehát pl. a szláv, török, latin jövevényszavakét nagyon hozzávetőlegesen alig 3 500- ra tehetjük. De ezekhez hozzávesszük a belső keletkezésű szavakat is, nemcsak a képzett és összetett szavak nagy számára gondolunk, hanem az úgynevezett szóteremtéssel keletkezettekre is. pl. az indulatszókra és a hangulatfestő szavakra. És ha tekintetbe vesszük a régi, úgynevezett vándorszavakat és a nemzetközi élet szinte állandóan beözönlő szavait (pl. technika, rádió, zsűri, kemping, tundra, kaucsuk), akkor fogalmat alkothatunk a magyar szókincs nagyságáról.

De nemcsak szókészletünk nagyságáról, hanem arról is sokszor esik szó,' hogy milyen arányban vannak nyelvünkben a finnugor eredetű szavak. A magyar szókincs mindmáig a leghatározottabban finnugor jellegű, noha nyelvcsaládunktól való elválásunk óta számos idegen szó kapott benne polgárjogot. Legrégibb szavainkat arról lehet megismerni, hogy igen gazdag szócsaládokat fejlesztettek ki. Csak úgy találomra: az áll igének 25. a kap igének is ugyanannyi jelentésárnyalatát jegyzi értelmező kéziszótá- ko^runk. Az áll ige származékai- kö- - zül említsük meg .az állpm, állás, álldogál, állomány, állványsza-jC vakat. Különböző igekötős alakjai pedig az árnyaltságot, változatosságot szolgálják (beáll, leáll, szét- áll, körűiül!). Az eredetileg ’elülső rész’ jeituiesű el főnévnek az el igekötoi -• vül ‘is gazdag szócsaládja van elé, eleve, eleinte, előtt, elem. ellenség, elnök, előleg, előzmény. élt

Az idegenből átvett szavak, ha magvaros alakváltozatot kapnak, már magvar szavaknak számítanak. Pl ; következő szópárok közül: ..u,,u — kapál, kaszál —

kasza. a kapál és a kasza szláv jövevényszavaknak számítanak: a kapál-ból a magyarban vonódott el a kapa, a kaszál igét pedig a kasza főnévből képeztük.

Hasonló példák: a kazán török, a 'kovács szláv, de a kazánkovács már magyar szó, mert magyar összetétel. A borotva szláv eredetű, de a belőle képzett borotválkozik már a magyar nyelvben keletkezett, tehát magyar szó. Az ezer iráni eredetű, a mester egyik legismertebb francia eredetű szavunk, az ezermester pedig mint magyar összetétel magyar szónak számít.

Bárczi Géza fejtegetéseit követve egyrészt jelentékeny számú finnugor szavunknak, másrészt rendkívül gazdag, és szintén ősi elemekből épült képzőrendszerünknek köszönhetjük, hogy nyelvünk nemcsak'szerkezeti felépítésében, hanem anyagában is finnugor jellegű. Bár a finnugorságtól való elszakadásunk óta igen sok jövevényszót fogadott be, a folyó magyar beszédben és írásban a finnugor eredetű, s a belső, tehát idegen hatástól függetlenül keletkezett szavak igen jelentékeny számbeli fölényben vannak. Átlagban Tolnai Vilmos számítása szerint Vörösmarty nyelvében a finnugor és a belső keletkezésű szavak 92,8° «-ot tesznek ki. Petőfinél 90,?%, Aranynál 90,6%,

Adynál 90" „, Kemény Zsigmond prózájában 92,1%, Tompa költeményeiben 93,1% az arány, sőt mai magánlevélben, tehát a mindennapi nyelvhez közelálló szövegben ez az arány 94,3%-ra emelkedik. Ha e statisztikát nem vesszük is túlságosan szó szerint, a legszigorúbb megítélés szerint is megbízhatóan finnugor-ugor és belső keletkezésű, tehát az eredeti magyar szavak száma nem marad 75—80" «-on alul. S ez igen magas arány.

Az egész magyar nyelvtörténeten végigvonul a szóképzés. Nagyon sok ősi szavunknak csak a tövét vehetjük ősi eredetűnek. A torok, könyök, fészek, fazék, lélek, farok, titok végső hangja fel- tétlenül képző, pontosabban kicsinyítő vagy főnévképző. Ugyanilyen ősi uráli szóelem a hom- alapszó, amely a homlít (gördít, szőlővesszőt bújtat), homlok, homorú, homorít szavunk töve. Néha nehezen érthető a képzett szó.

Pl. a feslik: kezd szétnyílni (virág. bimbó), kezd kinyílni. Ebből ered a fejsze, fésű, fejt is. A rejt ‘ige a reked, rekesz, rekken, régül- - szavaknak_ is töve. Az álom töve Jiaz áTSzik igéésáz -m képző.1“” •i3‘ Amint látjuk, a finnugor nyelvészek feladata sokkal nehezebb, mint pl. a szláv. nyelvészeké (a (a szláv nyelvek elég későn váltak széjjel, és a szlávság nyelvét összetartotta az ó-egyházi szláv nyelv, és az ebből fejlődött orosz, szerb és bolgár szerkesztésű egyházi szláv nyelv). Az újlatin nyelvekkel pl. az olasz és a francia nyelvvel való foglalkozást az elég jól ismert vulgáris latin nyelv könnyíti meg. Nyelvészeink kutatásaikkal jelentős eredményeket értek el. Becsüljük is meg munkájukat!

Kiss István

AZ ERMITÁZS

KONCZEK JÓZSEF:

A kapcsolat

H Mielőtt még a parancsnoki ' • terembe léptek volna, látták,; hogy működik az erősítő. A Helyettes a kódtárból sorra hívta elő a kulcsokat, s valami ritmikus dörejlést fogott el néha a |hangszekrény, de képen nem sikerült behozni a kibocsátás helyét. Egy sikerültebb pillanatban a számítógép elkapta mégis, ők pedig egymás kezéből kivéve olvasták, majd az öreg a lejátszóba helyezte, és most fülükkel is érzékelhették ezt a ritmikus dörejlést, amely azonosítható volt a sziklás partot ostromló hullámok nekinekilóduló zajával,' leomló sziklafal dübörgéseivel, vonuló állat- csorda patazörejeivel is.

Nem sikerült újra elfogni-élőben. A jel megszűnt. Kelt a nap. Sápadtan álltak az űrhajó lépcsőjén. Mindnyájan szomorúak lettek. A rögzített anyag kevésnek bizonyult az elemzéshez.

A következő napokon az örgg az űrhajóban maradt. Esténként el-elfogta a jelet, de mindig csak keveset. A naponként rögzített jelzések nem álltak össze egésszé. Aztán napokig esett az eső, és a jelet nem tudták fogni.

A tizedik napon történt. Izgatottan álltak a kereső körül. Ez a peremen érkező dübörgésszerű zaj körülfogta őket. A Helyettes és a Fiú a külső energiatelepet is rákapcsolta a szenzibilátorra, s egyszerre úgy érezték, értelmes, emberi beszéd foszlányai érkeznek hozzájuk. A beszéd kitisztult, elúszott, de a ritmikus dörejlésr közben sem szűnt meg.

— ... üdvözlet az utánunk következőknek. Üdvözlet a szerelemnek. Itt az Equus kapitánya beszél. Űrhajónk Kozmikus Idő 634-22 Ap-kor indult, a Központ alfa hatos regisztere szerint, öt férfi és magam, a parancsnok voltunk a személyzet. Ti, akik halljátok a beszédemet, egy nagyon bonyolult és nehéz munka után vagytok, gratulálok a munkátokhoz, és bocsássatok« meg. j ha túl sok problémát okoztam. Mint látni fogjátok, szükség volt rá.

Ezt az információt a Kozmikus Kezdő Idő 7 AQ—ZD ft 65432 tartományában rögzítem. Feladatunk az volt, hogy utóinformációt gyűjtsünk a Naprendszer nevű térségben, így érkeztünk erre a

9 Szikszai Károly rajza.

bolygóra is, amit Földnek nevezünk. Munkánk eredménye kódolva megtalálható az említett tartományban. A mostani adás Alfa- saut 4. rendszerű, 39 fok 3 szög- . perc elforgatásával birtokba vehető. A Földön emberi élet nyomaira bukkantunk. Az elrejtési hely közelében 65 43 sugáron belül rájuk akadhattok. Mi akkor találkoztunk velük, amikor küldetésünk már a végéhez közeledett. Hat bolygót vizsgáltunk meg, életet sehol nem találtunk, de amikor a legénységnek tudomására jutott, hogy itt emberi törzs él, voltak, akik nem akartak visszatérni többé. S nekem ezt meg kellett akadályoznom. Feladatunk csak a felderítés, és nekünk mindig vissza kell térnünk. Hogy ez megvalósulhasson, én nem tértem vissza egyedül. Nem élek már, hiszen ismerem az időt, tudom, hogy mire ti az információra akadhattok, az én kiszámított életem lejár. Üdvözlet nektek, üdvözlet a szerelemnek.

Nem értették. Miért beszél a parancsnok szerelemről?

Később kiderült ez is.

— Meg kellett győznöm a fiukat. hogy a Föld lakhatatlan, hiába látják az ellenkezőjét. A mi feladatunk csak a felderítés, adatainkat a Központnak kell kidolgoznia. Tudósaink határozhatják meg; újra igénybe vesszük-e lakhelyként ezt a bolygót. A legfőbb nehézség számomra itt ennek a parancsnok a megtartatása volt.

A legénység tagjai nem akarták elfogadni, hogy veszélyeztethet)ük ( az itt lakókat. Nem osztották kételyeimet. Pedig az itt élő törzs apajogú társadalmi fejlettségi fo- . kon él. Kevés asszonyuk van. Ha mi is letelepedtünk volna itt — nem beszélve a parancs nem teljesítéséről, amiért külön a Központ kamrái járnak büntetésként —, veszélybe került volna a törzs eddigi élete. Za-arkai, űrhajónk kormányosa okozta a legfőbb gondot, de tőle származik a megoldás is. Za-arkai most a többiekkel együtt bizonyára a Központ kamráiban van. Mivel a ki nem vizsgált esetek vádlottjaira a végtelenített vegetáció Központ által hozott törvénye érvényes, ö és a többiek is, még életben kell hogy legyenek. Vigyétek vissza a hírt, nem bűnösök, én mondom, az Equus kapitánya.

(Folytatjuk)

Az Ermitázs a Szovjetunió és a világ egyik legnagyobb múzeuma. Ez ma a legnépszerűbb -szovjet képgyűjtemény, amelyet évenként több mint 3 millióan keresnek fel — mondta a múzeumról Borisz Pietrovszkij akadémikus, az igazgató.

Annak idején II. Katalin cárnö azt mondta az Ermitázs első anyagáról: „Mindezekben csak az egerek meg én gyönyörködöm...”

A cárnö 1764-ben Poroszországban 225 képet vásárolt, s Péter- várott, az orosz uralkodók rezidenciájában, a Téli Palotában helyezte el azokat. A palotát Rastrelli, az orosz barokk építészet kiemelkedő mestere építette.

A palotamúzeum kincseit a cárnő tulajdonának tekintették, s zárva volt a közönség előtt. A képeknek otthont adó palotaszárnyat ezért nevezték el Ermitázsnak, vagyis Remetelaknak, s később a múzeumi célra készült egész épület ezen a néven vált ismertté.

Ma az Ermitázs gyűjteményében több mint 2 millió 700 ezer műtárgyat őriznek, amelyek sok ország és nép évezredes kultúrájának és művészetének fejlődését mutatják be.

— A képek sorában található Leonardo da Vinci Madonna Lit- tája és a Benoit Madonna, s a XIV—XX. századi francia festészet oly gazdag anyaga, amelyet csak a francia képtárak gyűjteményei múlnak fölül. A holland és a flamand mesterek munkái között sorakoznak Rembrandt. Rubens és Van Dyck képei. Rendkívül értékes a szkíta gyűjtemény és aranykincs, és külön is említésre méltó az Ermitázs éremkollekciója, amelyet a világ egyik leggazdagabb gyűjteményeként tartanak számon.

A múzeum gyűjteménye állandóan gyarapszik. Az utóbbi 10 év alatt 80 és fél ezer régi tárgy

és műkincs került birtokába, jórészt az expedíciók munkájának eredményeként. Az Ermitázs évente átlag 10 néprajzi, művészettörténeti és régészeti expedíciót indít útnák.

Az utóbbi évek legjelentősebb szerzeménye Goya: Antonia Sa- rate színésznő portréja. Ez a nagy spanyol mester egyetlen eredeti alkotása az Ermitázsban. A kép Armand Hammer amerikai műgyűjtő ajándéka. Az amerikai üzletemberek sorában Hammer az elsők között volt, aki Lenin tanácsára kereskedni kezdett Szov- jet-Oroszországgal. Amikor pedig néhány évvel ezelőtt egy különösen jelentős üzletkötés aláírására a Szovjetunióba érkezett, felajánlotta, hogy Moszkvában és „ Leningrádban mutassák be nyugat-európai festményekből és grafikákból álló gyűjteményét. A Néva-parti városban a tárlatot az Ermitázsban rendezték, s há- - | Iából a múzeumnak ajándékozta Hammer a Goya-képet.

Nem ez az egyetlen ajándék, amivel az Ermitázs gyűjteménye bővült. Az egyik leningrádi iskola tanulói nemrégiben egy régi kardot vittek be, amelyet a Csud-tó partján találtak. A szakértők megállapították, hogy a kard a X. századból való. Borisz Bikovszkij akadémikus az Ermi- tázsra hagyta orosz és szovjet pénzérmékből, jelvényekből és kitüntetésekből á;lló hatalmas gyűjteményét. Az ismert olasz művész, Renato Guttuso mintegy 20 lapból álló színes metszetsorozatát ajándékozta az Ermitázsnak.

Az Ermitázs azonban nemcsak felbecsülhetetlen értékű műkincseiről híres. Termeiben naponta sokan hallgatják a művészettörténeti. történeti és régészeti előadásokat. A 250 tagú előadócsoport foglalkozásain minden ér deklödőt szívesen látnak.

'V