Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-13 / 61. szám
I • PETUfi iüÉPE # 1980. március 13. TUDOMÁNY TECHNIKA Csontvelő a mélyhűtőben Két brigád egy műszakban Margitta-szigeti tervek A tudományos kutatókat sok év öta foglalkoztatja a csontvelő-átültetés problémája. A csontvelő biztosítja a szervezetben a vérsejtek állandó regenerálódását. Ha elveszíti azt a képességét, egyre fokozódó vérszegénység és súlyos vérzékenység alakul ki. Ugyanakkor gyengül a szervezet fertőzésekkel szembeni saját védekezőrendszere. és súlyos gyulladások lépnek fel. Az ilyen esetek hatékony gyógyítására kínál lehetőséget a csontvelő-átültetés. Előzetes kísérletek sokasága után a közelmúltban a klinikai gyakorlatba is bekerült ez a módszer. A csontvelő-átültetés másként zajlik le, mint a szervek műtéti átültetése. Elegendő a más embertől — az ún. donortól — származó csontvelősejteket befecskendezni a befogadó vénájába. Ezt követően fél nap elteltével a vérképző velősejtek már kimutathatók a tüdőben, másfél nap múlva a lépben, valamivel később pedig a csontüregben, a tulajdonképpeni helyén. Kedvező feltételek mellett e sejtek nemcsak megjelennek, hanem szaporodni is kezdenek a csontvelőben. A donoroktól — teljes érzéstelenítés: mellett — azok medence- csontjából csapolják le a vér-velő keveréket, amit a szervezet mintegy két hét alatt pótol, újratermel. Sökáig az jelentette az egyik legnagyobb problémát,, miként lehetne konzerválni a lecsapolt csontvelőt, hogy bármikor rendelkezésre álljon az orvosoknak. Végül is azt találták legalkalmasabbnak, ha előbb egy védőközegbe (polivinil-pirrolidonba) helyezik a csontvelőt, majd az ampullák tartalmát mínusz 196 Celsius-fokos folyékony nitrogénbe helyezik. Ekként akár évekig tárolni lehet a csontvelőt, majd szükség esetén sejtjeinek élettevékenysége felújítható. 0 A Szovjetunió Kijevbcn levő csontvelőbankjának mélyhűtő tartályai, s a szünetmentes üzemű nagy teljesítményű hűtőberendezés. (APN—KS) A földkéreg árapálya Mindenki ismeri a tengeri árapályt, a tenger víztömegének azt a periodikus emelkedő-süllyedő mozgását, amelyeket a közeli égitestek, a Hold és a Nap változó vonzereje okoz. Kevésbé' ismeretes azonban, hogy ez az úgynevezett árapálykeltő erő a szilárd kéregben is szabályos árapálymozgást, „lélegzést” hoz létre. A szilárd kéreg is — a tengervízhez hasonlóan emelkedik és süllyed Ez a mozgás persze kicsi — néhány centiméter 12 óra alatt — ezért közvetlenül nem észleljük, csupán a vele kapcsolatos fizikai változások megfigyelése útján mérhető. Ezek: a nehézségi erő ilyen kicsi változásai, s a’ kéregben keletkező feszültségek és rétegháj lások, megfigyelésükre ma már igen érzékeny műszerekkel rendelkezünk. A Columbia Egyetem Lamont obszervatóriumának geofizikusai az általuk szerkesztett igen érzékeny, műszerekkel érdekes megfi- . gyelést tettek. Mérésekkel megállapították, hogy a tengeri árapályok víztömegmozgása következtében fellépő változó terhelés olyan feszültségeket kelt a kéreg rétegeiben, amelyek messzire behatolnak a szárazföldek belsejébe is. Ezek a feszültségek az égitestek vonzásából származó közvetlen hatáshoz hozzáadódva úgynevezett másodlagos árapályt hoznak létre a földkéregben. Ez az árapályhatás kicsiny ugyan, mégis elképzelhető hogy a keletkező feszültségek szerepet játszanak a földrengések kiváltásában. Ipari kiállítás - hajón A természet mostoha volt Japánhoz, hiszen az ország nélkülözi a fontos nyersanyagok egész sorát (olaj, vas. ón, nikkel stb.) a réz és a cin kivételével. Japán alig több mint 100 évvel ezelőtt is csupán falusi kézműves iparral rendelkező feudális agrárállam volt. Gyors fejlődésének köszönhetően — amely* főleg az ez időben már fejlett ipari államok technikai vívmányainak , és viszonylag modern oktatási rendszerünknek az átvételén alapult — már az 1930-as évek elején a fő ipari államok sorába emelkedett. Ma Japán ipara sok területen éles konkurrenciaharcban áll a vezető tőkés országok iparával, és sok termékével szinte egyeduralkodóvá vált a piacon. Jelentős eredményeiben nagy része volt annak, hogy rendkívül gyorsan alkalmazkodott a nemzetközi kereslet ‘új igényeihez. Exportjában a készáruk súlyának növelésén belül jelentősen emelte az igen kelendő. bonyolult nehézipari termékek részesedését. Az ányag- takarékosságban szintén igen jelentősek eredményeik, melyek a miniatürizálás terén világviszonylatban kiemelkedő vívmányokhoz vezettek, többek'között a nálunk is népszerű táskarádiók, magnetofonok és a tv-készülékek körében. A világpiaci forgalomnak az u'óbbi évtizedekben mutatkozott • Részletek a kiállítóhajó anyagából. Fent: atomreaktor, lent: számítástechnikai berendezések. (MTI Külföldi Képszolgálat) erőteljes kiszélesedését kihasználva, . Japán a nemzetközi átlagnál $ többszörösen gyorsabb ütemben növelte kivitelét. Ez életfontosságú kérdés a szigetország számára, egyrészt viszonylag nem nagy felvevőképességű belső piaca miatt, másrészt, mert kiterjedt feldolgozóipara részére a szükséges nyersanyagoknak jóval több mint felét külföldről szerzi be, s a nagyarányú behozatal költségeit döntő részben készáruexportból kell fedeznie. Az ázsiai és óceániai piac meghódítása érdékében egy nagy hajón vándorkiállítást rendeztek be Japán ipari termékeiből, és a hajó felkeresi Ausztrália, Új-Zé- land, a Fülöp-szigetek stb.; naHárom nagyobb termelői egységre: a kondenzátor-, alkatrész- és potencióméter- gyártó részlegekre oszlik a REMIX Rádió- technikai Vállalat tiszakécs- kei üzeme. A foglalkoztatottak csaknem 80 százaléka nő. Különösen a potencióméter- gyártó egységben meglepő az arányuk, hiszen a hetven- fős délutáni műszaknak, mindössze egyetlen férfi dolgozója van. — Összetartó, nagyszerű női kollektíva — mondja róluk Kürti László, a tiszakécskei üzem vezetője. — A Kossuth Zsuzsa és a Martos Flóra szocialista brigádokba tömörültek ezek az asszonyok, s mindkét brigád kétszer nyerte el az aranykoszorús címet. A szervezett, jól dolgozó, összetartó kollektívákra különösen nagy szüksége van üzemünknek, a jelenlegi gazdasági körülmények között, hiszen az előző évektől eltérően, sokkal rugalmasabbá kell tennünk termékszerkezetünk átalakítását, ha eleget akarunk tenni a növekvő műszaki követelményeknek, a változó igényeknek. A potencióméter-gyártó részleg évi termelésének jelentős része exportra kerül. Ez év első negyedében egyiptomi, román és lengyel megrendelésekre készítik az asszonyok, a rétegellenállású és a huzalpotmétereket, több mint hárommillió forintos árbevételben. Nyitrai Ferencné művezető, kétszeres Kiváló dolgozó, s bár még a huszonévesek korosztályába tartozik, kilencedik éve tölti be vezetői tisztségét. — Tizenkilenc éves koromban lettem művezető, s azt hiszem annak idején nemigen volt nálam ; fiatalabb dolgozó nő ilyen beosztásban a megyében — mondja mffga’róT. —1 Köz béri lét'óJéáéitéih művezetői tanfolyahriot, Si jelenleg mäiWiVä^enWiSTa' 'esti ''egj'etéVrí- 3 re járok. Huszonöt évesen lettem párttag, s a közelmúltban ért az a megtiszteltetés, hogy a párt járási végrehajtó bizottságába választottak. A munkahelyi, társadalmi megbízatások, és a tanulás mellett nagyon be kell osztani az időt, hogy a családi kötelezettségeinek is eleget tudjon tenni az ember. De azt hiszem ezzel mi, asszonyok, valamennyien így vagyunk. Sok mindent köszönhetek e hetvenfős női kollektívának, amely az irányításom alá tartozik. Mit is mondhatnék? Egyszerű, be«R# csületes. munkásasszonyok, segítőkész kollégák ... Fiatalon leltem a művezetőjük, de elfogadtuk, segítették munkámat. Az összetartás, az évek folyamán kialakult jó közösségi — mondhatnám baráti — szellem jelentősen hozzájárult úgy a termelés, mint a brigád- mozgalom terén elért eredményeinkhez. Tizenhatan kapták meg eddig műszakunkból a Kiváló dolgozó kitüntetést. Sok közöttünk a fiatal asszony, hiszen az átlagéletkor alig haladja meg a harminc évet. — Így, ha a jövőre gondolok, megnyugtató, hogy sok éven át dolgozunk még együtt itt, a potencióméter-gyártó részlegben, s a munka, a közös feladatok és célok bizonyos, hogy tovább erősítik majd kollektívánk összetartó szálait. Az emancipáció nem csak a közéletben s a családi életben, a térmelői munkában is egyre hathatósabb érvénnyel jelentkezik. Ez egyrészt a technikai fejlődésnek, a nehéz fizikai munkák gépesítésének, másrészt viszont a társadalmunk adta lehetőségeknek, s a közfelfogás változásainak köszönhető. S e tiszakécskei női kollektíva termelési eredményei, társadalmi, mozgalmi tevékenysége a gyengébb nem szorgalmát, dolgos kezét dicsérik. Persze, ugyanezek az érdemek számos ró äs, 'fiókét ■*' fo'gl'álkó'ítatö'1 rj üzem éset'ébéh’js kólBftiitráiök:^1' — Ezért nem feledkeztünk meg róla mi sem — mondja Kürti László üzemvezető. — Férfi dolgozóink, vagyis a maroknyi kisebbség, szombaton délután köszöntötte a nőket. Színvonalas műsort szerveztünk, amelyen neves művészek szórakoztatták a lányokat, asszonyokat. E műsorral és virággal kedveskedtünk. női dolgozóinknak. Koloh Elek A Duna és a Ferenc-csatorna által körülzárt területet Margitta- I szigetnek nevezik — egyébként népszerű nevén Mohácsi-sziget — közigazgatásilag két rúegyéhez ■ tartozik. A nyugati része Baranyához, a mohácsi járáshoz, illetve városhoz, a keleti felé pedig a bajai járáshoz. Összesen „tíz mező- gazdasági nagyüzem gazdálkodik ezen a mintegy 30 ezer hektárnyi területen, ebből hat a megyénkhez tartozik. Ezek: a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, a bátmonostori Kossuth, a dávodi Augusztus 20., a hercegszántói Lenin, a nagyba- i racskai Haladás és a szeremlei Dunagyöngye Termelőszövetkezet. Az 1956-os jeges árvíz annak idején az egész szigetét elöntötte, sőt éppen tizennégy évvel ezelőtt, 1956. március 11-én Baján a Ka- marás-Duna gátján áttört a jeges i ár, melynek következtében háromszázhatvan család hajléktalanná vált. Társadalmi segítséggel fér év . alatt befejezték az újjáépítést. Hasonlóképpen újjáépültek ' a mohácsi-szigeti falvak is, a gátat megerősítették, azonban a szigeten a Duna által kialakított térség j igen változatos formákat mutat. Emelkedések és mélyedések tagolják. A mezőgazdaság átszervezése , előtt a térség vízrendezése az egyéni gazdálkodás elősegítését szolgál, ta, a vízrendszerek ennek megfelelően épültek ki. A nagyüzemi mezőgazdasági művelést viszont ma már akadályozzák a mélyen fekvő területek, amelyek tavasszal olyan vizesek, hogy a gépek nem tudnak rajtuk dolgozni. Míg azelőtt az árvizek és a belvizek pusztították a rétet, a legelőt és az erdőt, napjainkban az értékes szántóföldi kultúrák termelési biztonsága forog kockán a belvízveszély, illetve a magasabban fekvő területeken az aszály miatt. Ez az oka annak, hogy a Margitta-szigeti Vízgazdálkodási Társulat megrendelte a VIZITERV-től a sziget teljes területére a komplex meliorációs rendezést. Természetesen ezt a szándékát előzőleg egyeztette Baranya és Bács-Kiskun megye illetékes vezetőivel és az érintett mezőgazdasági üzemekkel. A vízgazdálkodási társulat nemrég tartott taggyűlésén ismertették a tervezők a meliorációs tanulmánytervet, amely lehetővé teszi majd a vízháztartási viszonyok rendezését. A terv végrehajtása évtizedes munka és több százmillió forintba kerül, viszont lehetővé teszi a nagyüzemi táblák kialakítását és azért van jelentősége, mert értékes termőterületet nyernek. A társulati taggyűlésen tett javaslatok alapján a tervezővállalat átdolgozza az egész dokumentációt, s ,, a tervpályázatot még az első fél évben benyújtja a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz. K. S. KUTATÁSl TÉMA: A BURGONYA 0 A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem burgonya kutatási osztálya foglalkozik hazánkban az új burgonyafajták előállításával. A kísérletek során eddig tizenöt új fajtát nemesítettek. Ezek* a betegségekkel szemben ellenállóbbak, termőképességük nagyobb, jobb étkezési minőseget biztosítanak és az élelmezésiparban is jobban feldolgozhatnak. Évente több mint félmillió keresztezést végeznek, mintegy hárommillió hibridet állítanak elő és magas biológiai értékű vetőmagot nyernek. Az új fajták elterjesztését a következő két-három évben tervezik a hazai felhasználók körében, de már számos külföldi orr szág is érdeklődik a kutatások iránt. gyobb kikötőit, és kínálja a termékekét. / I de teszem a mikrofont kö- I zel, ki is próbáljuk: egy, kettő, három, négy, öt... Most visszahallgatjuk: igen, azt hiszem jó lesz. Ne tessék törődni a magnetofonnal, beszélgessünk úgy, mintha ez itt sem lenne. — Jaj, hol is kezdjem? Tetszik tudni, nagyon sok rosszon mentem én keresztül az életemben. .Az első .férjem 1953-ban vett el, tizenhét évig éltünk együtt, de akkor nem bírtam már tovább, hogy olyan nagyon ivott. Különmentünk. Ott maradtam a három lányommal: ötvenötben született, az első lányom, a Juliska, három évre rá a Katikám, a középső, és a házasságunk tizedik évében jött a kicsi, a Tériké. Ügy maradtám magamra a három gyerekkel lakás nélkül, minden nélkül. A tanyáról, amit a férjem vállalati lakás címén kapott a gazdaságtól, ahol dolgozott, mennünk kellett. És akkor Pesten vállaltam munkát a konzervgyárban. □ □ □ — Erre a tanyára? Nem, akkor még nem ide költöztünk. A második férjemmel sikerült valahogy összespórolnunk annyit, hogy vehettünk egy kis közös lakást itt nem messze, a Csákfalvi-féle házat. De végül abpsól se maradt semmi, elivott mindent éz az uram is, éppúgy, mint az első, csakhogy ez még üldözött is bennünket, ütött, vert, hogy az már kibírhatatlan volt. És akkor úgy gondoltam, megpróbálom egyedül élni az életem. De akkor már megvolt a negyedik kislányom is: Erika. Nohát ebben az időben költöztünk ide, ebbe a tanyába, ami egy nyolcvanhat éves özvegyasz- szonyé, jobban mondva már nem is az övé, csak a haszonélvezete van rajta. Albérletben lakunk itt a hétéves Erikámmal, a nagylányaim már mind kirepültek, Teriként is férchez ment májusban, már egy családjuk is van nekik. Sok rossz után... Ö is itt dolgozott előtte a gyárban, ahol én, mert hetvenkettőben hazajöttem a konzervgyárból, nem bírtam a három gyerek mellett a Pestre járást. Azóta itt vagyok K-n a gyárban takarítónő, csak amikor Erika született, akkor mentem el három évre szülési szabadságra. □ n □ — Ez a tanya? Hát megvan már vagy százéves. Nagyon-nagyon tönkre van ez már. Beázik a tető mindenütt, há esett az eső, nem nagy eső kellett hozzá, azt se tudtam, mit csináljak, hogy a gyerekeim tudjanak pihenni. Éjszakánként. a vájlingot, a rossz esernyőt tartottam fölibük, hogy legalább ők tudjanak pihenni. Az ágyneműt nem győztem kirakni a napra, mindig tiszta egy adta víz volt minden. Igen-igen sokat szenvedtem, de azért örültem is, mert támogatott a vállalat, szerettek, pedig csak takarítónő vagyok és négy elemim van. De azért mindenbe besegítek, úgyhogy bármi problémám volt, vagy szakszervezeti segélyt kaptam, vagy valami mást juttattak, mindig kaptam valami támogatást. Amikor megtudták a gyárban, hogy milyen körülmények között élek, akkor is próbáltak segíteni. Úgy gondoltuk a Kovács nénivel, hogy meg tudnánk csináltatni a tetőt, és akkor kijöttek az üzemből, megnézték a tanyát, és kaptam 1800 forint gyorssegélyt, meg a brigádok is elvállalták, ’ hogy kijönnek egy hétvégén és segítenek elvégezni a munkát. De akkor meg nem kaptunk nádat se, meg nádázót se, aki értett volna hozzá, így aztán megvettem a pénzen a téli tüzelőt. — A lakáskérelmet egy éve múlt, hogy beadtam. A gyáregység vezetője is, meg a szakszervezetben is biztattak, hogy nyújtsam be az igényt a tanácshoz, majd ők támogatják. És akkor be is mentem a tanácsházára, kitöltötték a papírokat, aláírtam, mondták, hogy ötvenforintos illetékbélyeget vegyek, meghozta, ráragasztották a kérelmemre, és figyelmeztettek, most már várjak türelmesen, mert az nem most lesz mindjárt, hogy kapok lakást. Attól ' fogva egyre csak reménykedtem, hogy majd csak ..., mikor aztán meghallottam, hogy közel az üzemhez megüresedett egy kis tanya, ami tanácsi tulajdonban van. No, az nekem éppen jó lesz, gondoltam. De a kis ház mégsem lett az enyém. Másnál), hogy megvolt a döntés, megmondta az az illető, aki a gyár részéről volt ott a bizottságban, hpgy sajnos nem sikerült. Elsőbb még,csak úgy volt, hogy hárman szavaztak mellettem, hárman ellenem, és már csak azon múlott, hogy a hetedik mit dönt. De az oszt’ addig vacil- lált, addig töprengett, hogy végül ő is csak ellenem szólott. Akkor nagyon elkeseredtem, hogy nekem , már semmi ée sikerül ebben az életben. És amikor a legjobban el í voltam kámpicsorodva, akkor ért : a legnagyobb öröm... — Ha el tetszett fáradni, tartsunk egy kis szünetet. Megállítom a magnót... — Ne tessék ... Jaj, bocsánatot kérek, de olyan 'könnyen kijönnek a könnyeim rfiost, hogy a sok rossz után egy kis jó is ér talán .,. □ □ □ — Egy napon hívattak az irodába, meg is ijedtem nagyon, hogy mi rossz fát tehettem a tűzre. vagy mit nem csináltam jól, de a szakszervezeti titkár hellyel kínált, és azt mondta, hogy nyugodjak meg, nincs semmi baj, sőt na- gyóh is jó hírt szeretne közölni velem: lakást kaptam! Még szerencse, hogy ültem, mert olyan szédülés fogott el hirtelen, hogy alig bírtam a széken megmaradni. Sírtam örömömben, szólni se tudtam. Aztán pár nappal később behívattak a tanácshoz, ahol már készen volt a határozat: egyszo- ba-konyhás, fürdőszobás lakást kaptam K-n, az új lakótelepen. És akkor megkérdezték, hogy mikor tudom befizetni a tízezer-négyszáz forintot? Én akkor nagyon megrémültem. Kisfizetésű takarítónő vagyok, egyedül név,elem a kislányomat, a volt férjem nem fizeti a gyerektartást, hát honnan lenne nekem ilyen sok pénzem? A tanácsiak pedig azt mondták, hogy másnapra adjak választ, mert ha nem tudom előteremteni a pénzt, nem lehet az enyém a lakás. És megint csak a vállalat segített. Fele pénzt az OTP, másik felét a gyár adja. Az üzemben jól megszidtak, hogy csak nem gondoltam egy pillanatig is, hogy néhány ezer forint miatt veszni hagyják az én új lakásomat. Még csak az kéne!.. j □ □ □ — Az emeletes ház? Hogy szokatlan lesz-e? Először biztosan az lesz, merthogy a tanyán éltem le az egész eddigi életemet. De tessék elhinni, a jót hamarabb megszokja az ember, mint a rosszat. És nekem még sose volt fürdőszobás lakásom. És közelebb lesz a gyár is, ahonnan én már máshova menni úgysem akarok. Mert ott mindig segítettek rajtam, és én anélkül semmire se mentem volna. És én itt fogok maradni ezután is, míg csak nyugdíjba nem megyek, és ha kellek, talán még tovább is, ha bírom magam. Sitkéi Béla
