Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-13 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 61. szám Árai 1,20 Ft 1980. március 13. csütörtök Településfejlesztés társadalmi munkával Farkas József, a Hazafias Nép­front megyei titkára arról is be­szélt a megyei pártértekezleten tett felszólalásában, hogy a tele­pülésfejlesztési tervek végrehajtá­sát a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfor­dulójának tiszteletére hirdetett te­lepülésfejlesztési verseny is elő­mozdítja. Végeredményben a megye min­den települése csatlakozott ehhez a mozgalomhoz, és írásba foglalt vállalásaikat megküldték a nép­front megyei bizottságához és a megyei tanács tervosztályához. Megállapítható e felajánlásokból, hogy a társadalmi munkavállalá­sok jól összehangoltak az adott te­lepülések fejlesztési céljaival. Je­lentős részük már a munkaválla­lókra bontva konkrétan tartalmaz­za a társadalmi munka várható értékét, többségük azonban összes­ségükben foglalja össze a kötele­zettségvállalásokat — költségmeg­jelölés nélkül. Tételesen mintegy 2p0 millió forintra rúgó társadal­mi munkaérték szerepel. Az ala­pos körültekintéssel végzett becs­lés'szerint az 1979. augusztus 10-től 1980 végéig számított időszakra körülbelül 600 millió forintot érő munkát tartalmaznak a vállalások. A felajánlásokban kiemelt sze­rep jut a kommunális fejlesztések-, nek. Ezek közül a fontosabbak: út- és járdaépítés, víz-, gáz-, vilr lanyhálózat-bővítés, földútjavítás, parkosítás, fásítás. Jélentős nagyságot* képvisel a kulturális és sport célú feladatok köre, azon belül is a gyermekin­tézmények építéséhez kapcsolódó vállalások: pl. általános iskolai tanterem, tornaterem, napközi ott­hon. óvodai férőhely, sportpályák építése. Értékesek az öregekről való gon­doskodás feltételeinek javítására irányuló munkafelajánlások. A környezetvédelem és a tele­pülések tisztaságát célzó vállalá­sok száma is igen nagy, s ezek túlnyomó hányadánál már a tár­sadalmi közvetlen részvétel jön számításba. Több településen a meglevő ér­tékek állagának megóvásáról, rendszeres fenntartásáról, felújí­tásáról határoztak a felajánlók. A fentiek a kiemelt*, nagyobb részarányt jelentő tennivalókat foglalták össze. A szélesebb átte­kintés egyben a vállalások sokré­tűségét is tükrözi. Felsorolásuk nem teljes, inkább kiragadott pél­dáknak tekinthetők: fásítás, válla­latok, intézmények tisztasága, sze­méttelepek létesítése, árkok rend- bentartása, játszóterek felszerelé­sének felújítása, gázcseretelep építése, az energiafogyasztás csök­kentése, szemétszállítás, -gyűjtés megszervezése, közlekedési par­kok építése, a tanyán élő idősek-' kel való foglalkozás. A már hozzávetőlegesként emlí­tett 600 milliós értéktömegből 1979 végéig mintegy 250 milliós értéket teljesítettek. Ez a múlt évben te­hát az augusztus 10-től december végéig megvalósult felajánlásokat jelenti. S ha úgy vesszük, hogy a tavaly végzett társadalmi munka összértéke a megyében 788 millió forintot tett ki. lemérhetjük, hogy a kongresszusi, felszabadulási vál­lalások mekkora többlettel gazda­gították már eddig is Bács-Kiskun lakosságát, településeinket. T. I. Sajtókonferencia szovjet újságíróknak az MSZMP XII. kongresszusáról Szerdán sajtókonferencián tájé­koztatta a szovjet sajtó, a rádió és a televízió képviselőit az MSZMP küszöbön álló XII. kong­resszusának előkészületeiről, vala­mint Magyarország felszabadulása 35. évfordulójának megünneplé­séről /Ír- Szűrös Mátyás, a Ma­gyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. A nagy érdeklődés­től kísért sajtókonferencián, ame­lyen megjelentek az SZKP Köz­ponti Bizottsága, és a szovjet kül­ügyminisztérium felelős, munka­társai is, az újságírók számos kér­dést tettek fel. Ezekre a nagykö­vet, valamint Féderer Adolf kül­kereskedelmi főtanácsos, a moszk­vai magyar kereskedelmi kiren­deltség vezetője, és Kéri József nagykövetségi tanácsos válaszolt. A többi között tájékoztatást adtak a magyar kultúra napjairól is, amelyek április 2-án kezdődnek meg a Szovjetunióban. (MTI) A KISZ KB ülése . Szerdán ülést, tartott a KISZ Központi Bizottsága. Meghallgat­ta Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának tájé­koztatóját az MSZMP Központi Bizottságának február 28-i ülésé­ről. A KB ezt követően — Deák Gá­bornak, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében — meg­tárgyalta a KISZ-építés tapaszta­latairól, valamint a KlSZ-szerve- zetek párttagajánló tevékenységé­ről szóló jelentéseket és megha­tározta a további feladatokat. Az utóbbi öt évben fejlődött a KISZ-építőmunka. 1975 óta hat­vanezerrel növekedett az ifjúsági szövetség tagjainak száma. A KISZ jelenlegi taglétszáma 855 ezer; tehát minden harmadik fia­tal tagja az ifjúsági szövetségnek. Összességében az ifjúság csaknem minden rétegében nőtt a KISZ-ta- gok aránya; különösen a szak7 munkástanulók, valamint az értel­miségi fiatalok egyes rétegei kö­zött. Kismértékben, nőtt a szer­vezettség a munkás- és paraszt- fiatalok körében, de még elmarad a kívánatostól. Az ifjúsági szövetség részvéte­le a párttaggá nevelésben, illegve párttagajánló munkája egyenle­tesen fejlődik. Évről évre növek­szik a pártba felvett fiatalok, ezen belül a KISZ-tagok száma. 1979-ben. a pártba felvettek 57 százaléka KISZ-tag volt. A Központi Bizottság — érde­mei elismerése mellett, más fon­tos beosztásba kerülése miatt — felmentette az intéző bizottság­ban, a titkárságban és a Közpon­ti Bizottságban betöltött tagsága alól Hámori Csabát, majd Tarcsi Gyulát, a KISZ budapesti Bizott­ságának első titkárát kooptálta a központi bizottság tagjai sorába, s megválasztotta az intéző bizott­ság, és a titkárság tagjának. (MTI) BAJA ÉS VIDÉKE Fejlődik az üzlethálózat, növekszik a kereskedelmi forgalom • Vaskúton négy év alatt 13 millió forinttal növekedett a kiskeres­kedelmi forgalom. Képünkön: az áfész és a takarékszövetkezet közös üzletháza. Bács-Kiskun megye kiemelkedő mezőgazdasági, számottevő ipari termelési körzetében ötvenhétezer ember kereskedelmi ellátásában fejt ki hasznos tevékenységet a Baja és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet. Ne­mesnádudvartól a járási székhe­lyen keresztül Bátmonostorig, Bácsszentgyörgytől Szeremléig ki­lenc településre terjed ki a mű­ködése. Ha ideszámítjuk á Tolnából, Baranyából rendszeresen érkező vásárlókat, az ország más tájai­ról, sőt a határon túlról a Bács­kába látogatókat, akkor az eszten­dő nagyobbik felében még újabb tízezrek keresik fel vásárlási szán­dékkal az áfész élelmiszer- és iparcikkboltjait, vendéglátó . he­lyeit. A Baja és Vidéke ÁFÉSZ álta­lában igyekszik eleget tenni a mind magasabb követelménynek, amelyet a vásárló közönség nap, nap után támaszt vele szemben. Erről tanúskodik az áfész igazga­tóságának beszámolója, valamint Kürtös Adám szövetkezeti elnök szóbeli kiegészítője, amelyet a fogyasztási szövetkezet küldött- gyűlésén mondott. Az igazgatóság az V. ötéves terv 1979. december 31-ig eltelt idősza­kának kereskedelmi tevékenysé­gét értékelte a szövetkezet évzáró gyűlésén. Amikor a Baja és Vi­déke ÁFÉSZ öt évre szóló tervét kidolgozta, a kereskedelmi forga­lom 44,9 százalékos növekedésére számított. Ezt négy év alatt elér­te, sőt 1979-ben már 248,6 millió forintos forgalmat bonyolított le, ami a tervidőszak kezdő évéhez képest 46,6 százalékos emelkedést jelent. Az igazgatóság elnökének tájé­koztatója szerint változatlanul az élelmiszer-forgalom volt 1979-ben a legnagyobb, hiszen a Baja és Vidéke ÁFÉSZ-nek az élelmi cik­kekből kell a lakosság alapvető szükségleteit nap, nap után kielé­gítenie. A nagykereskedelmi szál­lítás nem volt zavartalan, külö­nösen a múlt év június, július, valamint a negyedik negyedév tette próbára a szövetkezet dol­gozóit. Az áfésznek még más me­gyékből is kellett hoznia különféle élelmiszert, hogy ne legyen «na­gyobb fennakadás a lakosság vá­sárlásaiban. A múlt év elején a Bajai Sütő­ipari Vállalat termékszállításai­nak rapszodikussága állította ne­héz helyzet elé a fogyasztási szö­vetkezetei — hangsúlyozta Kür­tös Ádám'a küldöttgyűlésen. Az igen változó kereslet miatt a hús­árukból esetenként a túlkészlete- zés miatt veszteség, máskor az ugrásszerűen megnőtt kereslet folytán, hiány volt. Az áfész ezért bővítette beszerzési körzetét. Vá­sárolt húsárut a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaságtól, a csávolyi, va­lamint a dávodi termelőszövetke­zettől, s a választék növelésére a Baranya megyei Húsipari Válla­(Folytatás a 2. oldalon.) HA NEM JÓ A RÉGI RECEPT — 2100 ELŐFIZETŐ ÉTKEZŐ Vendéglátás Bács-Kiskunban A vásárlók könyvének tanúsága szerint 1979-ben többen tettek észrevételt elisme­rően, mint elmarasztalóan a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat munkájára. Volt természetesen, tucatnyi jogos panasz is. Jó jel viszont, hogy — ez is kiderül a vásárlók könyvéből — érkezik visszhangja egyes ven­déglősök törvénytisztelő magatartásának is, az olyan bejegyzésekből ítélve, hogy „Miért nem szolgálják ki az embert, ha már ittas, de még van pénze?” A vállalat múlt évi 442 millió forint bevé­telét érthetően igen nagy számú fogyasztó adta. Több mint 50 százalékáért, 234 millió forintért ételeket, s üdítő italokat, a fennma­radó összegért pedig alkoholos italokat kér­tek a vendégek. Az 1979. évi árbevétel 131 millió 817 ezer forintja az ételek eladásából származott, s ebben szerényen — egyheted részben játszott közre az előfizetéses ételek értékesítése. Kérdéseinkkel, melyeket Széli Istvánnak, a vendéglátó vállalat megbízott igazgatójának tettünk .fel, arra kerestünk választ: — Javítanak-e az idén a köz- étkeztetésen: mit tesznek, hogy jól járjanak á vendégek, de a vállalat se károsodjék? — A megyében több üzletünk felújításra szorul. Kiskunfélegy­házán rendbe hozzuk a Kiskun­ság éttermet. Konyháját gázfűtés­re rendezzük be, s változtatunk a raktárán és a véndégfogadói ré­szén is. A falakat (burkolatként lambériával fedjük, és- új bútoro­kat veszünk. Három—négy hónap múlva átépítve fogadja Baján is a vendégeket az Alvégi vendéglő. A korszerűsítés által 2Ö0 adaggal több ételt kínálhatunk itt, mint eddig, azaz összesen 450 személy­nek főzünk. Előbbre lépünk a vendéglátásban Kalocsán is. Mi­után a Halászcsárdát bővítve megnyitjuk, az év végén, félezer adag főtt és sült étellel fordulhat­nak majd naponta a pincérek. Tervezzük a kiskunhalasi cukrász­üzem fejlesztését is. Ezt viszont, tanácsi segítséggel, majd csak 1981-ben tudjuk megoldani. A korszerűsítés egyben a köz- étkeztetés fejlesztését is jelenti. Jelenleg naponta 9331 adag ételt főznek a szakácsaink, illetve eny- nyit adunk el egy nap. 1975-től, mivel feldolgozó eszközeink jók, és a félkész termékeket is szükség szerint felhasználjuk, 25 száza­lékkal növelhettük az előfizetéses ételek mennyiségét. Így most már a megyében 2100 általános és kö­zépiskolásnak, valamint szakmun­kástanulónak tudunk naponta egyszer meleg ételt adni. Közülük ezer gyermek kedvezményes áron Kecskeméten étkezik. A hunya­divárosi, a leninvárosi és a Béke téri iskolásoknak például az ebé­det 11 forint 40 fillérért adjuk (Archív felvételek) . A többség azonban az erre kije­lölt vendéglőinkben és étterme­inkben választhat ízlése szerint, melyiket kéri: 13,20-ért a menüt, vagy pedig 15,60—20 forint között valamivel változatosabbat, de még mindig elfogadható áron. Az elő­fizetéses étkeztetésre különben Kecskeméten és a megyéBen to­vábbi — kihasználatlan — lehe­tőségeink vannak, gyermekeknek és felnőttek számára egyaránt. — Mennyiért ebédelhet ipa va­laki, aki nem „előfizetéses”? — váltottunk a beszélgetésen. — Huszonnyolc és hatvan forint között. Egy-egy vendéglőben 8— 10-féle készétel, öt-hat frissen sült, és 3—4 leves képezi a vá­lasztékot. Éttermeinkben legalább kétféle — fűszer- és sószegény — kímélő étel mindig található. Sze­gényesebben állunk viszont a táj­jellegű ételek választékával. Azért, hogy javíthassunk a hely­zeten, a szó szoros értelmében bát­rabban forgatjuk ezentúl a négy­ezer étel leírását tartalmazó re­ceptkönyvünket, hogy a megunt — mostani 50—60-féle — ételt rész­ben újabbakkal - tudjuk fölcserél­ni. Ez, a választék és a minőség javítása — a nyersanyagok, fő­képp pedig a friss hús jó megvá­lasztásával — a fagyasztók és a vendéglátásban dolgozók érdekei­vel megegyezik. Azt, hogy a nyersanyag-normákat mindenütt pontosan megtartják-e, s hogy az adagokkal való „spórolás” a fór gyászlök"'rövásara né történhessen meg, ezt egész évben szigorúan ellenőrizzük. Talán szokatlan, de több mint 1700 dolgozónk nevében szeret­nénk kérni a fogyasztókat: óvják, kíméljék ők is vendéglátó helye­inket, berendezéseinket az okta­lan rongálóktól. Az idén hat új, csempézett mosdócsoportot épí­tünk a régiek helyén, túlnyomó- részt Kalocsán, s'szeretnénk^ ha ezek is épen, minél tovább, ren­deltetésüknek megfelelően mű­ködhetnének — hangoztatta végül Széli István, a. vállalat megbízott igazgatója. K — I Az idén tizenötödik eszten­deje, hogy a forradalmi ifjúsá­gi napokon társadalmi, politi­kai rendezvények, kulturális és sportesemények sokaságával tiszteleg az ifjú generáció né­pünk nagy történelmi sorsfor­dulóinak — az 1848—49-es pol­gári forradalomnak és nemze­ti szabadságharcnak, a Tanács- köztársaság kikiáltásának és hazánk felszabadulásának. — emléke előtt. A KISZ a FIN-t eddig sem tekintette és ezután sem tekin­ti célnak. Egyfajta politikai eszköz inkább, olyan sokolda­lú és gazdag lehetőségeket ma­gában rejtő munkaforma, amely éppen jellegénél fogva a legalkalmasabb az ifjúsági szövetség politikai nevelő és mozgósitó-cselekedtető hivatá­sának kiteljesedésére. A most kezdődő és április 4-ig tartó országos demonstráció jubileu­minak is nevezhető, mégpedig azért, mert három forradalmi tavaszi évfordulónk történel­mi példáit és hagyományainak még mindig bő forrását, erejét immár másfél évtizede köti össze a társadalmi fejlődés idő­szerű kérdéseivel. Elősegíti, hogy ifjúságunk széles tömegei •— KISZ-esek és KISZ-en kí­vüliek — az idősebbekkel együtt ünnepeljék legnagyobb nemzeti ünnepeinket, hogy fia­talságunk világosabban lássa ' és értse e történelmi esemé­nyek igazi, egymással és a mi korunkkal is összefüggő lénye­gét, máig ható mondanivaló­ját és hasznosítható tapaszta­latait. A „hagyományos” FIN azon­ban állandóan változik is. Üjul tartalma, korszerűsödnek for­mái, tisztábbá válik jellege. Évről évre sokasodik a felgyü­lemlett jó ötlet, módszer és gyakorlat. Mint ahogy módo­sul a résztvevők száma, össze­tétele. Több ezer Bács-Kiskun megyei fiatal az idén vesz részt először a nagy tavaszi sereg­szemlén. Azokkal mozdulnak- lépnek együtt, akik tervezték és szervezték az emlékező po­litikai programokat. Első nagy ünnepünkön, már­cius 15-én Petőfi, Vasvári, Tán­csics és a többi márciusi ifjú szellemet, forradalmi lendüle­tét, hazafias lángolását koszo­rúzást ünnepségen és ifjúsági nagygyűlésen idézik föl több ezren Kecskeméten, a Kossuth téren; Kiskőrösön, Petőfi szü­lőházánál és Kiskunfélegyhá­zán, a Petöfi-szobornál. De a többi megmozdulás is — Hala­son sportversenyek és mező- gazdasági szakközépiskolások találkozója; Vaskúton amatőr művészfiatalok megyei kiállí­tása; Bácsalmáson és Bácsbo- kodon komplex ifjúsági nap; Kalocsán szavalóverseny; Kis-' kőrösön amatőr előadóművé­szek bemutatója, stb. — jó al­kalmat ad a szabadságharcos elődök méltatására, a helyes történelemszemlélet alakítá­sára, a nemzeti önérzet és büszkeség, a szocialista hazafi-, ság fogalmának helyes értel­mezésére. Március 21-éhez fűződik a magyar munkásosztály fejlődé­sének, történelmi küldetésének elemzése, az egykori ifjúkom­munisták, a KIMSZ-esek em­léke előtti tisztelgés. A világ második proletárállamának 133 dicső napjára március 23- án egyebek között Orgóványon és Lakiteleken emlékmenettel; Baján vers- és prózamondó versennyel; Madarason a Li­geti Károly Ifjú Gárda emlék- versennyel; Kalocsán néptánc- bemutatóval; Kiskőrösön (21- én) KlSZf-tagok avatásával és ünnepi aktívaütessel. Kiskun­halason járőrversennyel gon­dol az ifjúság. Április 4-én az ifjabb gene­ráció is megyeszerte méltón köszönti felszabadulásunk 35. évfordulóját. A rendezők Ba­ján ifjúsági nagygyűlésre; Ré­céién és Szánkon komplex if­júsági napra; Kalocsán, a,FÉ­RŐN-klubba KISZ—KOM­SZOMOL-találkozóra; Kiskörö­sön felszabadulási vetélkedőre, Kiskunhalason úttörő- és kis­dobosavatásra, KlSZ-fogada- lomtételre invitálnak. Az ün­nepi alkalom az antifasiszta harc, a Szovjetunió történelmi jelentőségű győzelme, a ma­gyar ellenállási mozgalom tör­ténete címszavakkal jelölhető témákat kínálja feldolgozásra, valamint az elmúlt 35 eszten­dő hazai eredményeinek, a je­len feladatainak, az ifjúság he­lyének, szerepének meghatáro­zását. A FIN megyei eseményei, akciói remélhetőleg azt bizo­nyítják majd, hogy Bács-Kis- ‘kun fiatalsága is alkotó része­se politikai. életünknek. És minden bizonnyal demonstrál­ni fogják az ifjúsági szövetség erejét, az alapszervezetek és a tagság öntevékenységét, politi­kai érettségét, felkészültségét és elkötelezettségét. K. F. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents