Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-08 / 57. szám
4 © PETŐFI NÉPE • 1980. március 8. A TAKARÉKOS TALAJERŐGAZDÁLKODÁS ÉRDEKÉBEN A növényi tápanyag-gazdálkodás megyei feladatai Amióta az emberiség a váltógazdálkodásról áttért a hely- hezkötött, folyamatos mezőgazdasági termelésre, egyre fontosabb szerephez jut a talajból kivont különböző tápanyagok pótlása, visszajuttatása. A nyereséges szemlélet mellett, különösen a megváltozott gazdálkodási rendszerben már nem a hozamok mindenáron növelése a cél. A népgazdaság és az üzemek érdeke az olyan ráfordítás, hozam arány beállítása, amely mellett legmagasabb az elérhető tiszta jövedelem. Sürgetően meg kell oldani az anyag- és energiatakarékos technológia segítségével a ráfordítás ésszerű csökkentését. © A kecskeméti TVG-rendszerű laboratóriumban korszerű elektronikus eszközök segítségével végzik a talajminták vizsgálatát. I © A Bács megyei MEM NAK állomás építése befejezéshez közeledik. (Straszer András felvételei.) :ííiT|ri|Ii|in|ITf|fJ*»f|| ■ iwmáiipgrry^T^^iiiirwi Hozzászólás cikkünkhöz A hazai, így a megyei növény- termesztés követeli az egységes talajerő-gazdálkodási rendszer mielőbbi bevezetését. A kemikáliák, a növénytermesztés elsődleges alapvető nyersanyagai, a technológia pótolhatatlan, szükségszerű tényezői. Az évenként felhasznált mennyiség értéke a termesztés leglényegesebb költségalakítója. Ezért fontos, különösen a jelenlegi és a jövőben várható árszínvonal-növekedés miatt, hogy a fel- használás gazdaságosságára mind jobban odafigyeljenek. Egységes vizsgálati rendszer (Minden kutató, vizsgáló, ellenőrző tevékenységnek arra kell irányulni, hogy a mezőgazdaságban felhasznált növényi táplálék a legmegfelelőbb hatékonysággal, a legkisebb költség mellett fejtse ki hatását. Ezért fontos, hogy az a laboratóriumi hálózat, amely Magyarországon tápanyag-gazdálkodási kérdésekkel és szaktanácsadással foglalkozik, egységes szemlélettel segítse a mezőgazda- sági termelést. Bács-Kiskun megyében a múlt év júliusában lépett üzemibe az a TVG-rendszerű talajvizsgáló laboratórium, amely a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ megyei kirendeltségeként szervesen kaipcsolódik az országos hálózatba. Az új módszerekkel nem egészen fél esztendő alatt 130 ezer hektárnyi területről származó talajminta vizsgálatát végezték itL A -megye összes művelésbe vont területéről előreláthatóan a következő év végére készülnek el a vizsgálatok. A TVG-laboratóriumok előnye, hogy az ország különböző pontjain azonos berendezésekkel és módszerekkel végzik a vizsgálatokat, így az eredmények összemérhetők. A korszerű analitikai berendezésekkel vizsgált talajminták tulajdonságainak .egyre bővülő köre lehetővé teszi, hogy az eddigi, főleg makroelemekre koncentráló szemlélet megváltozzon. Számítógépes ajánlás A három éve 'bevezetett egységes MÉM NAK módszer életbe lépése előtt különböző eszközökkel és módon történt vizsgálatok alapján más-imás elvek szerint adtak szakvéleményt. A szaktanács- adók általában csak a felhasználandó műtrágyamennyiségre összpontosítottak. Nem volt módjuk összetett tápanyag-gazdálkodási technológia kidolgozására. Az egyes esetekben megbízhatatlan adatokra épülő szakvélemény jogos kétséget ébresztett a valóban helyes, informatív ajánlás iránt is. A már kialakult egyre terjedő körben alkalmazott új módszer mindenütt azonos elvekre épül és a MÉM NAK eredményeire támaszkodik. A műtrágyaadag számításához szükséges segédletek egyaránt a szaktanácsadó szervek és a termelő üzemek rendelkezésére állnak. A tanácsadás pontosabbá és megbízhatóbbá tétele érdekében a szükséges adatmennyiség előkészítése és feldolgozása után lehetőség nyílik a számítógépes ajánlás általános bevezetésére. Így minden eddiginél több termést alakító tényezőt figyelembe vevő rendszert alakítanak ki. Megoldásra vár A korrekt, szaktanácsadási tevékenység mellett a talajerő-gazdálkodás .komplex működése feltételezi a műtrágyagyártás, ellátás, szállítás,-tárolás és kijuttatás mennyiségi, valamint minőségi feltételeinek biztosítását. A múlt év ellátási gondjai ismertek, ezen csak részben segít az üzemi előtárolás. A szállítás szakaszosságát, a folyamatos felhasználás egyik gátját csak az agrokémiai tárházrendszer kiépítése segítené. A megyében idén helyezik üzembe a Kalocsai Agráripari Egyesülést, a közeljövőben hasonló építésére nem számíthatunk, - mivel a beruházási és építési korlátozások az újabb létesítését Tíem teszi lehetővé. A kifogásolható minőségű műtrágyával és nem megfelelő műszaki állapotú géppel nehéz jó minőségű munkát végezni. Különösen fontos üzemi érdek lenne a gépek javítása, karbantartása, munkájuk bemérése és folyamatos ellenőrzése. A közelmúltban végzett felmérések szerint a megye gépállományának mintegy 35 százaléka öt évnél idősebb,, és erősen kifogásolható műszaki állapotban ■ van:'-' A gazdálkodó üzemek a szolgáltató, laboratóriumi, szaktanács- adási hálózat, valamint áz ellenőrző apparátus összehangolt tevékenysége szükséges ahhoz, hogy a termelés fontos részfolyamata zökkenőmentesen működjön, elősegítve a növénytermesztési tervek teljesítését. Czauner Péter A háztáji sertéstartás és az átvétel címmel február 26-i lapunkban megjelent riporttal kapcsolatban több olvasónk írt levelet. Elsősorban a háztáji állattartás gazdaságosságával foglalkoztak, valamint a hosszú .távú szerződésekkel, az átadás terv- szerűségét szolgáló, programozás, időpont-megjelölés gondjaival. Elöljáróban szükséges néhány dolgot tisztázni. A táp árának növekedésével csaknem egyidő- ben felemelték a sertésátvétel alapárait is. Korábban 27,50 forintot kaptak a háztáji gazdák a Mp—125 kilogramm közötti sertések kilójáért. Jelenleg a súlyhatárt leszállították. A 95—115 kiló közötti élősertésekért' 30,50 forint kilónkénti alapárat fizetnek. Ez annyit jelent, hogy ha mondjuk 110 kilós átlagsúlyban értékes!-' tették régebben és jelenleg is a hízókat, akkor kilónként 2,50 forinttal nagyobb összeghez jutnak az állattartók. Kétségtelen, hogy a táp ára is növekedett, azonban ezt kiegyenlíi a hízóállat átvételi áremelés. A több éves szerződéses felár is megilleti a háztáji gazdákat. A felár összege az első évi teljesítésnél 0,50 forint, a második évi teljesítésnél l forint, a harmadik évi és a három évnél hosszabb időtartamra kötött szerződés lejártát követő évtől, folyamaos teljesítésre kötött szerződés alapján történő, minden további évenkénti teljesítésnél 1.50 forint kilogrammonként. Sőt, még meny- nyiségi felárat, prémiumot is fizethetnek a mezőgazdasági nagyüzemek és áfészek a kistermelőknek. Ha mindent figyelembe veszünk, nem lehet arra következtetni, hogy az állattartók a változások után rosszabbul járnak, bár az sem vitatható, hogy a sertéshizlalás jövedelmezősége kismértékben csökken, vagyis egy meghizlalt állat után nem jut a háztáji gazda annyi jövedelemhez, mint korábban. Ez a kisebb súllyal történő átadás és a drágább táp miatt van. Azonban egyéb intézkedések is történtek annak érdekében, hogy a jól gazdálkodó kistermelő a korábbi jövedelmezőséget elérhesse. Ezek között említhető az úgynevezett félintenzív hízótáp forgalomba kerülése vagy a hí- zótápkoncentrátum-értékesítés. Ez .utóbbi a háztájikban megtermelt' ■takarmányokhoz keverve teljes értékű, ' jó minőségü''táph<J2-5űt-‘ tatja az állattartókat. Olcsóbb és a kezelése, használata is egyszerű. Lehetőségük van még a háztáji gazdáknak különféle melléktermékek beszerzésére, sőt arra is ösztönöz a tápárváltozás, hogy a korábbiaknál jobban hasznosítsák a hulladékanyagokat, melléktermékeket az állattartók. Így jövedelmezőbbé válik a sertéshizlalás. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy a hizlalás! idő a használt takarmánytól függően 2—4 héttel megnövekedik. Szólni kell arról js, hogy korainak tűnik már kijelenteni, hogy az új körülmények között sertéshizlalással kevésbé érdemes foglalkozni. Egyrészt azért sem, mert tapasztalatok még nincsenek, másdészt pedig a háztáji termelés egyéb „ágazatát” ugyancsak érintették az árváltozások. Tehát, ha valaki azon gondolkodik, hogy sertés helyett milyen állatot tartson az ólakban, igencsak körültekintőnek kell lennie, figyelembe véve azt is, ha egy „új” állatfajjal foglalkozik — nyúltál, galambbal, stb. —, erre át kell állni, meg kell tanulni, tapasztalatokat kell szerezni a tartás, takarmányozás, betegségekkel szem-> beni védekezés módjairól, körülményeiről. Bizony sokszor előfordulhat, hogy ilyenkor beigazolódik egy mondás: „Amit nyert a réven, elveszítette a vámon.” A, levelekből úgy tűnik, hogy az 'átvételekkel kapcsolatban még nem láthak tisztán .a háztáji állattartók. Csupán egyetlen levélből idézünk: Salamon József, katymári tsz-tag a következőket írta: „Szükséges a tervszerűség, de az állatot nem lehet beprogramozni, mint a gépet, hó, nap, óra pontosságra, közbejöhet betegség, takarmányozási probléma stb.” Nem kell beprogramozni az állatokat. A szerződés, átvétel-átadás a rendelkezések szerint nagy rugalmasságot biztosít. Ugyanis, ha valaki mondjuk bejelenti, hogy hízott sertéseit július hónapban akarjh leadni, akkor is eleget tesz a szerződésnek, ha június 15-e és augusztus 15-e között adja át az állatokat. Tehát gyakorlatilag egy hónapra jelzett sertésleadást két hónapon belül teljesíthet. Ez pedig nem egy olyan kérés, amit a háztáji gazdák ne tudnának teljesíteni. Hiszen az elképzelhetetlen, hogy egy sertéstartó gazda ne tudja megmondani négy hónappal korábban, hogy mikorra hízik meg az állata 100 kilogramm körülire. Ugyanis májusban kell bejelenteni, hogy a harmadik negyedévben (július, augusztus, szeptember) augusztusban pedig azt, hogy a negyedik negyedévben (október, november, december)_ melyik hónapban Tiány dar áh' sertést""kíván átadni. ünuIosesfiV -ÍC Sí Afelől is megnyugtathatjuk a háztáji sertéstartókat, hogy az illetékes szervek figyelemmel kísérik "a sertéshizlalás jövedelmezőségének és egyéb összetevőinek alakulását, és az idei — esetleg félévi — tapasztalatok alapján értékelik, megvizsgálják az eddigi intézkedések hatását. Cs. I. ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORÚ ÚJSÁGCIKKEKBŐL „Szakszervezeti alakuló gyűlést tartanak” Tévedhetetlen biztonsággal idézik megjelenésük idejének politikai, kulturális, gazdasági viszonyait, az emberek közérzetét az újságcikkek. A sajtó az eleven életet tükrözi! E megállapítások fokozottan érvényesek a mai Bács-Kiskun megye területén a fel- szabadulás után megjelent időszaki sajtótermékekre, mivel nagy teret kaptak ezekben az emberek napi ügyei, gondjai. A politikai irányító központoktól csak kevés információt kaptak. Akkoriban alakultak ki a közélet új keretei, formái, forradalmi módon változtak a hatalmi viszonyok. Arról nem is szólva, hogy meglehetősen körülményesen juthattak hírekhez a vidéki szerkesztőségek. A kecskemétiek például csak 1945. január 10-től telefonálhattak, táviratozhattak Szegedre, Kiskunfélegyházára, Szentesre, Csongrádra. A budapesti vonal csak 1945 májusától működött. Némi könnyebbséget jelentett, hogy a Magyar Közlöny, a kormány hivatalos lapja már január közepétől tájékoztatta az érdekeltségeket, szervezte az új államrendet. Mivel a Magyar Távirati Iroda még nem működött, feltehetően a moszkvai és a londoni rádió hírei alapján tudósítottak a külföldi eseményekről. Budapest májustól sugárzott műsort. Szívesen átvették a szegedi, a pesti lapokban közölt információkat, hiszen tanulhattak ezekből: ott hogyan csinálják. Bőven foglalkoztak az újraéledés jeleivel, tennivalóival. Szinte minden harmadik-negyedik közlemény így kezdődött 1945 ,tavaszán, nyarán: „Újra megnyílt”, vagy „Felhívom”. Bízunk abban, hogy hete/ite olvasható tallózónk hívén adja vissza a nagyon nehéz, de nagyon bizodalmas időket. Márciusban még csak Kecskeméten és Baján volt helyi lap. A Kecskeméti Lapok 1944 decemberi számai a Magyar Nemzeti Bizottság kiadásában, Hajdú Ernő szerkesztésében jelentek meg. általában hetente kétszer. 1945. február 25-én Homoki József vette át a felelős szerkesztői tisztet, amely ettől a naptól „A Nemzeti Függetlenségi Front Demokratikus Lapja” alcímmel készült. A most már szinte hozzáférhetetlen Bajai Hírlap 1945. február végén került az olvasókhoz. Alcíme: „A Magyar Nemzeti, Függetlenségi Front lapja”. Felelős szerkesztőnek és kiadónak Sohajda Antalt nevezik meg, szerkesztő Szaulics Antal. Kecskemét helyzete súlyos és veszélyes. Ez a való tény, s akik a város sorsát felelősséggel intézik, nem titkolhatják ezt a tényt. Mindenki gyorsabb ütemben várt javulást a biztonság, a rend, a munka és a fegyelem útján, a helyzet azonban továbbra is megpróbáltatást jelent és erőfeszítést követel. Az emberek feledékenyek, s ezért nem árt rámutatni néhány olyan tényezőre, amely Kecskemétet ilyen válságos helyzetbe sodorta. A kiürítés következményeit még sokáig érezni fogja a lakosság. ... A tavaszi munkák megindítása szinte leküzdhetetlen nehézségekkel jár. Alig pótolható a hiány igában, munkaerőben és vetőmagban. (Kecskeméti Lapok, 1945. március 4.) \ I m tBt H -ÄMI Ismét rendelnek az OTI-orvosok! Az Országos Társadalombiztosító Intézet kecskeméti kerületi pénztára közli az érdekelt munkavállalókkal, hogy 1945. február 26-tól a betegek orvosi kezelését az alább nevezett orvosok látják el. (Kecskeméti Lapok, 1945. március 4.) Kecskeméten is megkezdi működését a színház Szokoly Gyula színigazgató nagyszerű erőkből álló színtársulata . Tóth László polgármester, Aszódi József helyettes polgár- mester és a nemzeti bizottság jóváhagyása alapján, f. hó. 20-án kezdi meg kecskeméti idényét. A társulat fő erősségei: Kol- tay Baba, Mátray Mária, Szerdahelyi Borbála, Bázsa Éva, Bartók Júlia, Farkas Anny, Madarász László. 'Nagy Béla, Sarlai Imre, Solymosi Imre, Erőss Pál, Honti Sándor, Lévay László, Deák Sándor, Székely Endre és a kecskeméti születésű Szemere Miklós. (Kecskeméti Lapok, 1945. március 4.) Tudakozó iroda Tudakozó irodát állítottak fel a városházán. Itt mindenki megjelölheti azokat, akik után érdeklődik. Viszont azok, akik a kifüggesztett névsorok alapján ilyenek hollétéről tudnak, jelentsék be a tudakozó irodában. (Bajai Hírlap, 1945. május 8.) Hírek — A Magyar Kommunista Párt közli, hogy minden vasárnap délelőtt fél 11 órakor vitadélelőttöt rendez, melyen a párt tagjainak megjelenése kötelező. — Kecskeméti postahivatalnál- helybe szóló postautalványok, és helybe szóló állami csekkek feladhatók a mai naptól kezdve. — Orvosok, gyógyszerészek 1945. március 8-án, csütörtökön délután 2 órakor szakszervezeti alakuló gyűlést tartanak, a Rákóczi út 32—34. első emeletién. — Vasárnap délután fél 3 órai kezdettel a KTE és az orosz repülős válogatott edzést tart a KAC-pályán. (Kecskeméti Lapok, 1945. március 8.) Megalakult Baján is a MADISZ Az alakuló közgyűlést az Uránia Filmszínházban tartották meg csaknem telt ház előtt. Azon részt vettek az orosz katonai érdeklődők, valamint a bajai intézetek tanári kara és diáksága is. Nemcsak ifjak, de fiatal leányok is szép számmal vonultak fel. Az alakuló közgyűlés előtt „Tovaris P.” (Partizán bajtárs) cím alatt igen sikerült orosz- filmeket mutattak be, amelynek szereplői kitűnő orosz filmszínészekből kerültek ki. ... A film levetítése után Sarok Antal üdvözölte a közönséget, amely eljött a MDISZ alakuló közgyűlésére. Egyben bejelentette, hogy a bizottság titkára Csa- nyik László lett, aki megköszönte a bizalmat, s egyben ismertette a demokratikus ifjúság célkitűzéseit. (Bajai Hírlap, 1945. március 8.) Élelmiszerszállítmányok Budapestre Baján két hónappal ezelőtt ugyancsak megalakult a Nemzeti Segélyező Bizottság. Ennek a bizottságnak három fontos feladat jutott: természetbeni- és esetleg pénzbeni segélyt juttatni az ország azon részeibe, amelyek különösen rá vannak szorulva erre. Elsősorban az ország fővárosa, a Borsod megyei' szénmedencék vidékére és a bajai hadifogoly- tábor részére... az első kétnapos szállítmányban II és fél mázsa zsír, 80 mázsa hagyma, 60 mázsa bab, 20 mázsa liszt, fél mázsa füstölt sertéshús és egyéb élelmiszer szerepelt. Ezenkívül 15 és fél ezer pengős pénzküldemény is volt benne. (Bajai Hírlap, 1945. március 8.) Összeállította: Heltal Nándor HÁZTÁJI KISGÉPBE MUTATÓ SZÉKESFEHÉR VÁROTT • Székesfehérváron, a házikertekben, háztáji gazdaságokban nélkülözhetetlen kisgépekből, kerti eszközökből, növényvédő szerekből és a tavaszi munkákhoz szükséges felszerelésekből bemutatót rendeztek. Az érdeklődők a helyszínen megvásárolhatják a bemutatott eszközöket és gépeket. A holnap erdei A fóliasátrakat az NDK-ban „a holnap erdei” néven is becézik, különösen amióta az eberswaldei erdészeti kutatóintézetben ilyen korszerű módon nevelik a facsemetéket. A fóliasátor alatt az időjárás viszontagságaitól mentesen, állandóan ellenőrizhető körülmények között félmillió facsemete növekszik Eberswaldé- ban A szakemberek a kísérlet jelentőségét többek között abban látják, hogy a fácskák kifejlődésének az ideje jelentősen — mintegy két évvel — megrövidül.
