Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI

1980. március 7. • PETŐFI NÉPE • 3

ÜLÉSSZAKA

(Folytatás az 1. oldalról.)

az atomenergia, békés célú alkalmazásáért. Ismeretes, hogy a világ első atomerőművét 1954-ben a Szovjetunióban helyezték üzembe és azóta lendületes atomerőmű-építési program bontakozott ki, amelynek eredményeit a szocialista közösség országai is hasznosítják.

Hazánkban is elkerülhetetlen, hogy a széntermelés növelése mellett a jövőben fokozottan támaszkodjunk az atomenergiára. Kedvező adottság, hogy ehhez hazai uránércvagyonunk is hátteret ad.

A nukleáris energiát mindenekelőtt villamosenergia-fejlesz- tésre kívánjuk hasznosítani, távlatilag azonban technológiai és kommunális hőszolgáltatásra szintén számításba vesszük. Pakson 1760 megawatt összteljesítményű atomerőművet építünk, s ez lesz a VI. ötéves tervben a villamos- energia-ellátás bővítésének leg- ,főbb forrása. A tervidőszak végén a hazai villamosenergia-szükség- let 20 százalékát már az atomerőmű fogja fedezni. Az erőmű első reaktora 1981-ben kapcsolódik, be a villarhosenergia-szolgál- tatásba. Egyeztetés alatt áll atomerőmű-építési programunk újabb, a bicskei hőerőmű építéFeladatainkat a fejlett szocialista társadalomi építésének követelményei szabták meg. Alkotmányunk szerint az Elnöki Tanács őrködik a Magyar Népköz- társaság alaptörvényének végre-- hajtásán' és alkotmányossági felügyeletet gyakorol a tanácsok felett. Megállapítható: az állámi életben ,a törvényesség biztosított volt és tovább fejlődött — mondotta az Elnöki Tanács titkára.

Az elmúlt években tovább erősödtek a szocialista - társadalmi viszonyok és ezzel összhangban fejlődött jogalkotásunk is. A jogrendszer reformjának mintegy tíz évvel ezelőtt megkezdett végrehajtásában az országgyűlés mellett az Elnöki Tanácsra is jelentős feladat hárult.

. Törvényerejű rendeleteket al- ■'kó'ttüh'k áZ államelmélet féjlesz- ■tésé, a ■ gazdasági építőmunka ■Téftétéiéfnék javítása, a 'szociális, a. kulturális és a közművelődési célok jobb megoldása érdekében. Kiemelkedő jelentőségűek ezek közül azok, amelyek a szövetkezeti, a földtulajdon- és földhasználati törvény módosítását és kiegészítését tartalmazzák.

Továbbá azok, amelyek a gazdasági társulásokról, a kisiparról, a magánkereskedelemről rendelkeznek. Jelentősek az állami kitüntetésekről, a Munka Törvény- könyvének módosításáról, a társadalmi bíráskodásról, a büntetések 'és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletek:

A településhálózat fejlesztésének keretében' az elmúlt öt évben 13 nagyközségnek adományoztunk városi rangot. Városaink száma így 96-ra emelkedett, s területükön él a lakosság több mint 53 százaléka. A valós igényekből kiindulva, a városok egy részéhez csatoltuk a vonzáskörzetükben levő községeket.. Számos községet egyesítettünk, és megszüntettünk olyan járásokat, amelyek elvesztették korábbi szerepüket.

A jogszabályalkotás mellett az Elnöki Tanács munkájának jelentős hányadát adják az egyedi döntések. Ilyenek- az állampolgár- sági, a kegyelmezési, a kinevezési és a kitüntetési ügyek.

Több mint kilencezer állam-* polgársági ügyben döntöttünk 1975 óta. Az elmúlt időszakban valamelyest emelkedett az állam. — Tevékenységünket ebben az időszakban is az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően végeztük. Alapelvnek tekintettük, hogy mindenki köteles megtártani a dolgozó népünk érdekeit kifejező törvényeket, ugyanakkor minden állampolgár ezek védelme alatt áll.

Az elmúlt két esztendőben szerzett ügyészi tapasztalataink azt igazolják, hogy az irányító, a felügyeleti, az ellenőrző szervek többsége egyre felelősségteljesebben él alkotmányos jógáival és teljesíti a törvényesség szilárdításában ráháruló kötelezettségeit. A felügye-, leti szervek hatékonyabb ellenőrző tevékenysége következtében is tovább szilárdult a hatósági ügyek intézésének törvényessége.

— Az állampolgárok többségére a törvénytisztelő, a jogszabályi rendelkezéseket követő, fegyelmezett magatartás volt, jellemző az elmúlt években is. A bűnüldöző és igazságügyi szervek eredményesen

sét követő szakasza is, amely a 80-as évek végén és a 90-es évek elején további néhány ezer megawattal fogja bővíteni az atom- erőművi kapacitásunkat.

Atomerőművi programunkat a Szovjetunióban, a nyugati országokban és több szocialista ‘országban épülő, jól bevált, úgynevezett nyomottvizes nukleáris reaktorra alapozzuk. A főberendezések nagy részét a Szovjetunióból és néhány más szocialista országból szerezzük be. Az atomerőművek építése így megköveteli a szocialista országok sokoldalú együttműködését.

A paksi atomerőmű jelenleg az ország legnagyobb és legbonyolultabb beruházása. A munka felgyorsulására és nagyságára jellemző, hogy a kivitelezett munkák értéke 1979-ben csaknem 7 milliárd forintot tett ki. Egy év beruházása nem sokkal kevesebb, mint az előző évek során teljesített összes — 7,8 milliárd forint összegű — beruházás értéke. Az építkezésen dolgozók létszáma ? megközelíti a 10 000 embert, A mozgósított hátalmas anyagi és szellemi erő, az ott dolgozók lelkesedése és hozzáértése a beruházás sikeres megvalósításának egyik biztosítéka. Igen nagy figyelmet fordítunk a minőségre, továbbá arra, hogy

polgársági ügyek száma. Fő oka ennek a kettős állampolgárság megszüntetésére irányuló törekvésünk. A honosítási, visszahonosítási, valamint az állámpolgár- ságból való elbocsátási ügyek 94 százalékában a kérelmeknek megfelelő kedvező döntést hoztunk. Csak rendkívüli és kivételes esetben fosztottunk meg állampolgárságuktól olyan külföldön tartózkodó személyeket, akik súlyosan vétettek az állampolgársági hűség ellen, illetve akiket súlyos bűncselekméfly miatt jogerősen elítélt magyar vagy külföldi bíróság. Az ügyek elbírálásakor a Helsinkiben elfogadott elvek, illetve az állampolgárságról szóló törvényünk előírásai, a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások, valamint' & méltányosság, *az- ’emberiesség, az egyéni mérlegelés. és megítélés , vezéreltek bennünket.*' ' ■

Kegyelmezési jogával az Elnöki Tanács az elmúlt öt évben mintegy 900 esetben élt. A kiszabott büntetést, illetve egy részét elengedte vagy próbaidőre felfüggesztette; mentesített a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Kegyelemre az ítélet után bekövetkezett,' olyan rendkívüli méltánylást . érdemlő körülmények szolgáltak alapul, mint például súlyos betegség, nehéz családi helyzet, vagy a büntetés letöltése alatt tanúsított kiemelkedően jó magatartás. A büntetett előélethez fűződő' hátrányok alóli mentesítés esetén a büntetés letöltése utáni példamutatóan becsületes életmódot vettük figyelembe.

Az Elnöki Tanács a ciklus alatt 465 bírót választott meg és 346-ot mentett fel. A felmentések oka csaknem valamennyi esetben nyugdíjazás volt. A többi között ez a tény is bizonyítja a bírák magas fokú erkölcsiségét, hivatás- tudatukat és felkészültségüket, valamint helyzetük stabilitását.

Az elmúlt öt évben két új kitüntetést alapítottunk: a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntető címet, valamint a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. A jelenleg adományozható kitüntetések száma: tizenhat. A beszámolási időszakban 27 ezer személynek, továbbá 60 kollektívának és .szervezetiek adományoztunk kitüntetést/ a . szocializmus

tevékenykedtek, biztosították a jogszabályoknak megfelelő felelősségre vonást. Mindezek — az egyéb tényezőkkel együttesen — hozzájárultak a törvényes rend biztosításához. Hazánkban változatlanul szilárd a törvényesség.

— Világosan kell'látni, hogy a' még tapasztalható hibák csökkentése, illetve megszüntetése minden állami és gazdálkodó szerv alapvető feladata. Valamennyi területen fokozottabb gondot kell for- .dítani a jogszabályokban -megfogalmazott központi akarat érvényesítésére, az állami és állam- polgári fegyelem biztosítására, a kötelezettségek teljesítésének számonkérésére.

■ — Immár 15 éve a bűnözés enyhe csökkenő irányzatának vagyunk tanúi, noha — rövidebb időközökben — kisebb, vagy nagyobb mérték^ ellentétes mutatók is jelentkeznek. Az 1979. év adatai is azt igazolják, hogy az összbű- nözés egészében, struktúrájában

teljesüljenek mindazok a .műszaki követelmények, amelyek az ilyen létesítményeknél elengedhetetlenek.

Hazánkban a lakosság teljesen nyugodt lehet afelől, hogy kormányunk minden szükséges intézkedést megtesz a nukleáris biztonság érdekében,

örülhetünk annak, .hogy történelmileg rövid idő alatt hazánkban olyan új iparág alakult ki, amely az uránércbányászatot és -dúsítást, az izotópok előállítását és alkalmazását, az atomenergetikai gépek, műszerek, berendezések gyártását, az atomerőművek építését fogja át és támaszkodik az ezeken a területeken folyó tudományos kutatások eredményeire. ‘

Ügy gondolom, a törvényjavaslat megfelelő keretet teremt ahhoz, hogy az1 atomtechnikát országunk javára tudjyk hasznosítani — mondotta' felszólalásában Szekér Gyula.

♦

Az országgyűlés az atomenergiáról szóló javaslatot elfogadta, törvényerőre emelte. Ezután, a második napirendi pontnak megfelelően meghallgatta Katona Imrének, az Elnöki Tanács titkárának beszámolóját az Elnöki Tanácsnak az elmúlt öt évben végzett tevékenységéről.

építésében, a haza szolgálatában, a közrend fenntartásában és a nemzetközi kapcsolatok ápolásában szerzett kimagasló érdemekért.

Határozottan törekedtünk arra, hogy az előterjesztésre jogosult szervek következetesen tartsák be a kitüntetések adományozásának elveit. Különösen azt, hogy a kitüntetés alapja, illetve mércéje a végzett munka, a teljesítmény színvonala legyen. Továbbá, hogy a fizikai dolgozók és a nők a társadalomban elfoglalt helyüknek, szerepüknek és érdemeiknek megfelelő arányban részesüljenek elismerésben.

A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységében és országunk külpolitikájának gyakorlati megvalósításában, jelentős feladatok 'hárűlnklc/á’zí ÉVnoki 'Tanácsra. ‘Ebben ^ülpöT/tikáíik'Tálap- vető elvei'/ 'a szocializmus/1 a n6é- ke szolgálata vezérel bennünket. Az, hogy szilárduljon és tovább fejlődjön a békés egymás mellett élés, a4 enyhülés irányzata.

A külpolitikai elvek megvalósításában nagy jelentőségűek azok a magas szintű látogatások, amelyeket az elnöki tanács tisztség- viselői. és tagjai tettek számos országban.

Megbízatásunk alatt 5 önállóvá vált -országot ismertünk el és 19 állammal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ezzel 125-re növekedett azoknak az országoknak a száma, amelyekkel diplorháciai kapcsolatban vagyunk. A Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai fejlesztésében jelentősek azok a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások — szám szerint 82 —, amelyeket a beszámolási időszakban törvényerejű rendelettel hirdettük ki, és ezzel belső jogunk . részévé tettünk.

összegezve: megállapítható,

hogy az Elnöki Tanács az Alkotmány előírásaival összhangban végezte feladatát, szoros együttműködésben az országgyűléssel és a Minisztertanáccsal.

Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el.

Az országgyűlés az Elnöki Tanács tevékenységéről szóló beszámolót elfogadta. Napirend szerint dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolója következett.

és dinamikájában nagyobb változás nem következett be. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 1978 évhez viszonyítva .1,3 százalékkal, az elkövetőké pedig 6,5 százalékkal csökkent.

— A társadalmi tulajdont károsító bűncselekményeknél 1979-ben

5,6 százalékos csökkenést állapíthatunk meg. E kategórián belül ugyanakkor mintegy 16 millió forinttal növekedett a bűncselekményekkel okozott kár. A korábbi évben 35, az elmúlt esztendőben pedig 47 és fél millió forinton felüli kárt okozó bűncselekmény vált ismertté.

— Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma 3,2 százalékkal csökkent. Ezen belül a rablások száma az előző évi 712- ről 924-re emelkedett Az emberölések és emberölési kísérletek száma 7,6 százalékkal csökkent. E bűncselekményekből 1978-ban 490, tavaly 453 vált ismertté. Az állam és emberiség elleni bűncselekmények bűnözésen belüli aránya a múlt évi 0,2 százalékról 0,1 százalékra csökkent.

A közlekedési bűncselekmények száma 12,9 százalékkal csökkent, de még mindig magas volt — 12 763 — az ittas járművezetéssel elkövetett bűncselekmények száma. Ez az összes közlekedési bűn- cselekményeknek — változatlanul

— 70 százaléka. Még mindig leggyakoribb baleseti ok a megengedett, vagy a biztonságos sebesség túllépése, az elsőbbségre, továbbá az előzésre vonatkozó legfontosabb közlekedési szabályok megszegése.

— Tapasztalatainkból az is kiderült, hogy elsősorban a szövetkezetekben, de több más gazdálkodó szervezetnél is találkozhatunk még súlyosan kifogásolható gazdálkodási fegyelmezetlenségekkel. Ez — az esetek többségében

— a már bekövetkezett konkrét jogsértés mellett,- olyan általános szemléletet is kialakíthat az adott egységnél, amely különböző bűn- cselekményekre ösztönözhet. Egyes helyeken például a szövetkezetek a vagyonkezelés szempontjából megbízhatatlan személyekre bízzák vagyontárgyaik kezelését.

— Az ellenőrzés és a megelőző intézkedések hatékonyságának hiányával függ össze, hogy az utóbbi időben a községi takarék- szövetkezetek területén, nem egyszer hosszú idő után lepleződnek le a több millió forint kárt okozó bűncselekmények. A szállítás és fuvarozás területén az elmúlt években több, nagyobb .számú résztvevőt átfogó bűnszövetséget lepleztek le a hatóságok. ’

— A közmorálra is károsan ható jelenségek felszámolása nem kizárólag bűnüldözői feladat. Ebből a

A Magyar Népköztársaság bíróságai a beszámolási időszakban is teljesítették az alkotmányban és a bíróságokról szóló törvényben rögzített feladatokat: védték az állami, gazdasági- és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait; 'a törvényben meghatározott keretek között büntették a bűncselekmények elkövetőit,

1r A ISéiTelsötib Bíróság büntető és katonai’ Ttollégiumának.. legfontosabb feladata volt, hogy biztosítsa az új Büntető Törvénykönyv egységes alkalmazását. Ennek érdekében a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálta az összes korábban hozott elvi iránymutatását. így lényeges egyszérűsítésekre is lehetőség nyílt. Több mint harminc büntetőjogi elvi döntés közül 3, és 206 kollégiumi állásfoglalás közül 91 maradt hatályban.

Az új Büntető Törvénykönyv a korábbinál differenciáltabb rendelkezést tartalmaz az ismételt bűnelkövetőkkel, a .visszaesőkkel szeifiben. Ennek alapján a Legfelsőbb' Bíróság teljes ülése a 14. számú irányelvben átfogó elvi irány- mutatást adott arra, hogy a visz- szaesőkkel szemben alkalmazott szigorúbb büntetés kiszabásánál milyen szempontokat kell a bíróságoknak elsősorban figyelembe venni és melyek azok a hasonló bűncselekmények, amelyeknek ismételt elkövetése a legveszélyesebb a társadalomra.

A közvéleményt nem egyszer nyugtalanítják azpkí a kiemelkedően súlyos bűnügyek, amelyekben emberi élet esett' áldozatul. Bíróságaink szemlélete egységes abban, hogy a törvény szigorának alkalmazása indokolt a legsúlyosabb megítélés alá eső, különös kegyetlenséggel, nyereség- vágyból vagy több emberen elkövetett emberölés - elkövetőjével szemben. Ezt tartjuk irányadónak az ilyen ügyek elbírálása során is.

A jogalkalmazás egysége szempontjából lényeges a népgazdaság elleni bűncselekmények helyes büntetőjogi, megítélése. Ismételten és erőteljesen hangsúlyoztuk, hogy a csoportérdek nem kerülhet ellentétbe az össztársadalmi érdekkel. A. nyerészkedés, valamint a munka nélküli vagy a munkával arányban nem álló jövedelem- szerzés mind a termelés, mind a termelt javak igazságos elosztásához fűződő érdekeket alapvetően sérti. Ezért az ilyen jelenségekkel szemben — indokolt esetben — a büntetőjog eszközeivel is fel kell lépni és az ilyen cselekmények elkövetőitől a büntetőjog eszközeivel a bűncselekmény útján szerzett jogtalan hasznot is el kell vonni.

A vagyon elleni bűncselekmények megítélésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság több elvi iránymutatásban hívta, fel a bíróságok figyelmét arra, hogy a büntetés kiszabásakor súlyosbító körülményként kell figyelembe venni, ha a bűncselekménnyel a társadalmi tulajdont sértették.

Jelentős a közlekedési bűncselekmények száma és aránya. A közlekedés valamennyi ágának — de különösen a közúti közlekedés — rohamos fejlődésével nem tart

jelenleginél lényegesen nagyobb részt kell vállalniuk az ellenőrző szervéknek, ezek dolgozóinak és valamennyi munkahelyi közösségnek, mert csak ilyen széles körű összefogás teremtheti meg a bűnözés okainak csökkentését. Az okok még ma is jelentős , kört ölelnek fel. Ezek egyike az alkoholizmus. Felszámolására még határozottabban kell törekedni.

— Alapvető feladatunknak tekintjük, hogy minden bűncselekmény és ezek minden elkövetője felderítésre kerüljön. Megköveteljük: a nyomozást és ennek körében elsősorban a bizonyítást úgy folytassák le, hogy az biztosítsa az elkövetők törvényes felelősségre vonását. A törvényes felelősségre vonás elmaradása a törvényesség épp olyan sérelmét jelenti, mint az alaptalan büntető- eljárás.

— Társszerveinkkel minden lényeges jogértelmezési kérdésben kicseréltük, összehangoltuk véleményünket. Az együttműködésben az a cél irányította ténykedésünket, hogy az új Büntető Törvény- könyv alkalmazása az egész országban egységes elvek szerint kezdődjék meg. Ezt segítette elő az is, hogy a Btk. alkalmazását érintő törvényességi óvások jogkérdéseinek megítélésében a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség között teljes elvi • összhang alakult ki. Ilyen tárgyú törvényességi óvásainknak a Legfelsőbb Bíróság minden esetben helyt adott.

— Az elmúlt két év alatt több mint hatezer általános felügyeleti ügyészi vizsgálatot tartottunk a hatósági, a gazdálkodó szerveknél és a szövetkezeti döntőbizottságoknál. E vizsgálatok és az azt követően benyújtott óvások, illetve más

kellő lépést a közlekedési fegyelem és morál fejlődése. Ezeknek a bűncselekményeknek jelentős részét ittás állapotban követik el. ,A közlekedési fegyelmet súlyosan sértő agresszív, valamint az ittas járművezetők esetében a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásaiban a járművezetéstől eltiltás alkalmazásának szükségességére hívta fel a figyelmet.

A válások száma nálunk továbbra is rendkívül magas és ez számos társadalmi gond okozója. Változatlanul álláspontunk, hogy a még megmenthető házasságok családi békéjének helyreállítása érdekében nemcsak* a bíróságoknak, hanem a közvetlen környezetnek, társadalmunknak is befolyásoló szerepet kell betöltenie. Ugyanakkor nem lehet cél a mindenáron való kibékítés. Az indokolatlan szigorítás nem vezetne tartalmas családi kapcsolatok kialakítására.

A tapasztalatok sz.erint a házassági bon táperekben ' napjainkban nemcsak a házasság felbontása,- 'hanem a bontáshoz kapcsolódva a gyermekelhelyezés, a lakáshasználat és a házastársi közös vagyon megosztása is élénk vitákhoz, a szembenálló érdekek ütközéséhez vezet. A Legfelsőbb Bíróság következetesen .folytatta azt a gyakorlatot, hogy a volt házastársak lakáshasználatának rendezése során az irányadó rendelkezéseket a családvédelmi érdekek figyelembevételével kell alkalmazni. A rendezés során nyomatékosan figyelembe kell venni a közös kiskorú gyermekek érdekét — mondotta a többi között a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

Ezután a Polgári Törvénykönyv módosításáról és az ezzel összefüggésben kiadott új jogszabályokról szólt, majd így folytatta:

A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két évben is következetesen arra törekedett, hogy a gazdasági pereket a lehetőségek szerint rövid idő alatt bírálja el; a feltárt hibákat és hiányosságokat elemezve kellően megalapozott határozatokat hozzon, hogy ily módon elősegítse a gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban a népgazdasági érdek fokozottabb érvényre juttatását és a szerződési fegyelem megszilárdítását.

A munkaügyi jogalkotásban — kezdeményezésünkre — mintegy két évvel ezelőtt nagy jelentőségű lépés történt a foglalkozási betegségért fennálló munkáltatói felelősség szigorítása irányában. 1978. január 1. óta a vállalat nem mentheti ki magát annak bizonyításával, hogy a dolgozó foglalkozási betegségének bekövetkezése elháríthatatlan volt.

De — mint már a korábbi országgyűlési beszámolómban is szóltam róla — orvoslást kellett találni az új szabályozás hatályba lépése előtt elháríthatatlanság miatt elutasított, illetve elévült igényekre is. Az erre vonatkozó kezdeményezésünkre is figyelemmel időközben örvendetes megoldást nyújtott az a minisztertanácsi határozat, amely kimondotta, hogy az említett dolgozókat 1978. szeptember 1. napjától havi 1000'

ügyészi intézkedések az esetleges törvénysértések feltárását és orvoslását szolgálták.

— Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a tanácsi szervek államigazgatási hatósági tevékenységének egészére a törvényes ügyintézés, a törvényességért való fokozott felelősségvállalás a jellemző. Rá kell mutatni azonban, hogy egyes szakigazgatási szervek munkájában még előfordulnak gyakorlatlanságból, hiányos jogszabályismeretből, vagy hanyagságból eredő törvénysértő mulasztások és téves döntések.

Változatlanul kiemelt feladatunknak tekintettük az elmúlt két évben a szabálysértési eljárások törvényességének ellenőrzését. Az elmúlt évben módosultak a szabálysértésekre vonatkozó jogszabályok. A változás az elbíráló szerveknek — különösén a községi szabálysértési hatóságoknak — gondot okozott és okoz még ma is. A felügyeleti és irányító szervek egyik fontos feladata, hogy átsegítsék a szabálysértési hatóságokat a kezdeti nehézségeken.

Az országunk előtt álló gazdasági, politikai feladatok eredményes végrehajtásához az ügyészi szervezet azzal is igyekezett hozzájárulni. hogy a rendelkezésünkre álló ügyészi eszközökkel a gazdálkodási fegyelem erősítését szorgalmaztuk.

Az ügyészi apparátus tagjai a jövőben is helytállásukkal biztosítják a törvényességi és jogpolitikai követelrSények érvényesülését — mondotta befejezésül a legfőbb ügyész.

Az országgyűlés a beszámolót elfogadta, majd meghallgatta dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját.

—2000 forint járadékkal kártalanítani kell. Örömmel számolhatok be arról, hogy — a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságtól kapott adatok tanúsága szerint — a határozat alapján eddig 1264 személy részesült ilyen jellegű kártalanításban,. amelyre a - fór igazgatóság csaknem 27 millió fo- i intőt fordított.

' A Munka Törvénykönyvének ez év január 1-én hatályba .. lépett módosítása a munkaügyi .birósa- gok előtt álló feladatokat is érintette, s hatáskörüket bővítette.

Az ítélkezés szempontjából fontos a jogalkotásnak az a rendelkezése is, amellyel a munkaügyi bíróságok hatáskörébe vonta a döntést a vasutak, a posta, a hajózás és a légi közlekedés dolgozóinak és az orvosoknak a fegyelmi vitáiban. A Legfelsőbb Bíróság elvi irányító tevékenysége ezentúl tehát ezekén a területeken is érvényesülni fog.

Amikor hazánkban az egyik központi feladat a gazdálkodás hatékonyságának fokozása, össztársadalmi érdeknek, de az egyes dolgozók közvetlen érdekének . is tekintettük és tekintjük a munka- fegyelem erősítését.

A Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi ítélkezés irányítása során a körülmények követelte szigorúbb mértékkel bírálta el á munkafegyelem megsértéséből származó vitákat.

A bíróságoknak e területen is az össztársadalmi érdeket kell képviselniük. A munkaügyi vitákban ez elsősorban azt jelenti, hogy elfogultság és részrehajlás nél- .kül, törvényeinket következetesen érvényesítve, körültekintően, a népgazdasági törekvéseket elősegítve, de humánusan kell igazságot szolgáltatni a dolgozó és a vállalat közötti jogvitában.

Az országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját elfogadta.

Ezután az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy az országgyűlés megbízatása az 1980. évi általános választásokig tart.

— Annak érdekében, hogy az általános választások időben előkészíthetek legyenek, javaslom, az országgyűlés hatalmazza fel a népköztársaság Elnöki Tanácsát, hogy az országgyűlési képviselők és; tanácstagok általános választását • 1980. június 8-ára tűzze ki. . — mondotta Apró'Antal. — Egyben az országgyűlés mondja ki, hogy megbízatását 1980. június nyolcadikáig befejezettnek nyilvánítja.

Az országgyűlés megbízta az Elnöki Tanácsot, hogy az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok választását 1980. június 8-ára tűzze ki. Egyben megbízatását június nyolcadikéval befejezettnek nyilvánította.

Apró Antal befejezésül köszönetét mondott a képviselőtársaknak, az országgyűlés bizottságainak, tisztségviselőinek és a hetvenezer tanácstagnak az öt éven át végzett munkáért. Ezzel az országgyűlés tavaszi — s egyben az ötéves ciklusban utolsó —■ ülésszaka véget ért.

Beszámoló az Elnöki Tanács munkájáról

A legfőbb ügyész beszámolója