Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-06 / 55. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! FAJTABEMUTATÓ HELVÉCIÁN Gyümölcs- és szőlőtermesztési tudományos ülés Kecskeméten AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 55. szám Árat 1,20 Ft 1980. március 6. csütörtök Ülést tartott a Minisztertanács Jól bevált szokás a megyében az, hogy a mezőgazdasági termelés különböző ágazataival összefüggő kutatás legújabb eredményét a tudományos egyesületek fórumain rendszeresen megvitatják a szakemberek. A termeléssel szemben támasztott követelmény minden eddiginél magasabb, ezért a kutatási eredmények széles körű elterjesztése a gazdaságos termesztés, a minden piacon kedvezően értékesíthető termék előállításának új lehetőségét tárhatja fel. Ennek jegyében rendezte még Kecskeméten gyümölcs- és szőlőtermesztési tudományos ülését a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, a MÉM Kertészeti Kutatások Tanácsa,’ a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet, á Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, valamint az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács szerdán ülést tartott. ' Marjai József miniszterelnökhelyettes jelentést tett a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos ‘ együttmű-, ködési bizottság üléséről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. A Minisztertanács elfogadta a munkaügyi miniszter jelentését a munkaügyi helyzet 1979. évi alakulásának tapasztalatairól. A reálisabb munkaerő-tervezés, a javuló munkaerő-gazdálkodás, a gazdasági szabályozórendszer elősegítette a foglalkoztatási egyensúly korábbiaknál kedvezőbb alakulását. A foglalkoztatás ésszerűbb megszervezése hozzájárult a munkatermelékenység növekedéséhez. A kormány elfogadta az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének jelentését a^ termékforgalom múlt évi alakulásáról.' a termékforgalmazási előírások végrehajtásáról. A Minisztertanács döntött az 1980. évi Állami-díjak és a Kos- suth-díjak odaítéléséről. A kulturális miniszter javaslatára a kormány határozott a Kiváló ’ és Érdemes művész kitüntető címek ez évi adományozásáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Március 5-én kezdődött a kétnapos tudományos ülés, amelynek megnyitóján részt vett dr. Molnár Béla, kutatóintézeti (őigazgató, a MÉM Kertészeti Kutatások Tanácsának elnöke, dr. Matos László, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese a tudományos intézetek, az állami és szövetkezeti gazdaságok számos kutatója, kertészeti szakembere. Pfenning Gyula megyei főkertész, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály helyettés vezetője elemezte az üléssorozat jelentőségét, amelyhez hasonlót minden évben megrendeznek az országosan kiemelkedő kertészeti termelést folytató Bács-Kiskun megyében. Az előző évben a csonthéjas gyümölcsfajok termesztésével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a szakemberek. Az idén az alrha, valamint a szőlő van soron. Bács-Kiskun megyében évente átlagosan 160—180 ezér tonna Nehéz, de sikeres esztendő után Országszerte megkezdődtek az ipari szövetkezetben a mérlegzáró közgyűlések. A kollektívák vezetőségei a tagság előtt adnak számot a múlt évi eredményekről, -s meghatározzák az idei feladatokat. , Megyénkben február közepén tartották az első mérleg- záró közgyűlést, s ez a rendezvénysorozat március végére fejeződik be. Az alábbiakban három szövetkezetben érdeklődtünk arról, hogy a vezetőség beszámolója mit tár majd a tagság elé. A lajosmizsei Kefe-. Seprű-, I Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezetben Sípos Mihály elnökkel beszéltünk. — Igen nehéz, de eredményes esztendőt zártunk — mondta az elnök. — Megközelítően azonos létszámmal az 1978. évi 204 millió forintos árbevétel után elértük a 215 millió forintot. Jelentősnek tartjuk, hogy a 78 millió forintos tőkésexport-tervünket 84 millió forintra teljesítettük. Három évvel ezelőtt ugyanis export- növelő komplex fejlesztés kezdődött szövetkezetünkben, s ennek feltétele volt, hogy 1979 végére el kell érnünk a 78 milliós exportot. Sikerült 6 millió forinttal megtetézni ezt az összeget. A 36 millió forintos beruházás eredményeként gazdagabbak lettünk egy 150x12 méteres, korszerű üzemcsarnokkal, és a gépparkunk bővítésére is jutott ebből az Ösz- szegből 12 millió forint. így azután erre az évre már 235 millió forintos árbevételt tervezünk, és bízunk abban, hogy a- tőkés. államokba sikerül legalább 95—100 millió forint értékű terméket továbbítani. A múlt év jelentős eredményei közé tartozik, hogy megkezdtük a kókuszpálma levelének a rostjából a Mizse nevű kerti seprű gyártását. Már tavaly szállítottunk az NSZK-ba egy vagonnal, az idén pedig legkevesebb 60 ezret gyártunk, illetve küldünk a megrendelőnek. Még ennél is gazdaságosabb új termékünk a hazai anyagból előállított nyeles kefeseprű. E több színű, polipropilén szálakból készülő termékünkből Angliába és Hollandiába mintegy 300 ezret szállítunk. A közgyűlésünket március 29-én tartjuk, s ekkor lesz a vezetőség újjáválasztása is. Tagságunk részére a múlt évi eredmények alapján mintegy 10 napi keresetnek megfelelő, nyereség- részesedést tudunk kifizetni. — Annak ellenére, hogy tavaly a létszámunk tízzel csökkent, sikerült teljesítenünk a 30,1 millió forintos tervünket — mondta Gilt László, a kecskeméti Asztalosipari Szövetkezet főkönyvelője. — Változatlanul nagy az igény az általunk gyártott kolóniái bútorok iránt, tavaly mintegy 15 millió forint’ bevételünk ebből származott. A DOMUS Áruház megrendelésére 5 millió forint értékű ülő- és fekvőgarnitúrát gyárt tottunk, s tízmillió forint volt az értéke a szakembereink által készített laboratóriumi berendezéseknek. Tavaly tovább bővült a gépparkunk, s ezáltal is növekedett a .termelékenység. Az élragasztó berendezésünk például legalább négy ember munkáját végzi kitűnő minőségben. Ugyancsak nagy hasznát vesszük a furnértáblásító gépnek és gyorsabbá teszi a munkát a nyolc új pneumatikus működfésű kisgép is. Az idén is szeretnénk legalább 3 millió forintot költeni gépekre, több korszerű marógépet már meg is rendeltünk. Az idei év egyik jelentős eredménye lesz az új tanműhelyünk felépítése. A 10x20 méteres alapterületű épüket, amely 2 millió forintba kerül, megfelelő körülményeket biztosít majd a szakmunkás-utánpótlás, a negyven tanuló oktatásához. A múlt évi tervek sikeres teljesítéséért elismérés illeti a szőr vetkezet 150 dolgozóját, s külön, dicséret jár a tíz szocialista brigád 92 tagjáhak. Bízunk abban, hogy az idei célkitűzéseinket — amelyekről bővebben lesz - szó a közgyűlésen — sikeresen tudjuk majd teljesíteni. • Tél végi metszés, gyümölcsfa- ápolás a Jász- ' szentlászlói Mező- gazdasági Termelőszövetkezetben. mSmm m gyümölcs terem, s ebből 100 ezer tonna az alma. Ez is indokolja, hogy az ágazat jövedelmezőségének növelésével, a kutatási és nagyüzemi termelési tapasztalatok összegezésével rendszeresen foglalkozzanak. Szerdán délelőtt dr. Vigh Péter és Kállay Tamásné dr. elemezte az 1980. január elsején életbe lépett közgazdasági szabályozó rendszer hatását a gyümölcstermesztésre. Részletesen feltárták azokat a tényezőket, amelyek az állami és szövetkezeti gazdaságokban az ágazat jövedelmezőségét befolyásolják. Vizsgálták az ültetvényfelület, a terméshozam, az állóeszközök nagysága, a munkaráfordítás közötti összefüggést, és az ország több gyümölcstermő" táján működő gazdaságok eredményeinek összehasonlításával érzékeltették tapasztalataikat. Horák András és dr. Szűcs Endre az .ültetvény tápanyagéi látottsága, az alma terméshozama, valamint a gyümölcs minősége között vont párhuzamot ■ Dr. Mihályffy József és Gonda István többek között a gyümölcs- ültetvényeken az új koronaformák kialakításával, az ^Imafa metszésmódjával, továbbá a vízhájtások képződésének vegyszerkezeléses korlátozásával összefüggő kísérleti eredményekről számolt be. Zatykó Imre' az almatermés kötődésszabályozásának módozatait, a vegyszeres szabályozás hatását ismertette. Bartha József és dr. Jenser Gábor az alma növény- védelmével, a rovarkártevők, valamint a gombabetegségek leküzdésével kapcsolatos kísérleti tapasztalatokat és azok gyakorlati alkalmazásának módozatait tárta az érdeklődők elé. Dr. Kollár Gábor a termés szedése, szállítása, válogatása, kereskedelmi célokra történő kikészítése közben a minőség megóvása érdekében teendő intézkedéseket, aljább eljárásokat ismertette. Elemezte a betakarításban és az azt követő munkafolyamtokban részt vevő dolgozók anyagi érdekeltsége, valamint a termés minősége közötti összefüggést. A vita során felszólalt dr. Molnár Béla főigazgató is, aki a kutatási és a termelési tapasztalatok összegezésének jelentőségét hangsúlyozta. Az eredmények között említette meg, hogy hosszú idő után 1979 volt az az esztendő, amikor több gyümölcsöst telepítettek hazánkban a mezőgazdasági nagyüzemek, mint ameny- nyit a termelésből kivontak. Délután Helvécián az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet kísérleti állomásán a legújabb almafajtákkal ismerkedtek meg a szakemberek. Csütörtökön délelőtt Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában a szőlőtermesztés, szaporítóanyag-élőállítás időszerű kérdéseivel, az alföldi borvidéken alkalmazott szőlőművelési módok technológiai problémáinak megvitatásával, az új fajták, és fajtajelöltek fagy- és téltűrő’ képességének vizsgálatával összefüggő tapasztalatok ösz- szegezésével fejeződik be a kétnapos tudományos üléssorozat. —s —I Alkotó ifjúmunkások 31» 9 Möréh Istvánná, a kiskunfélegyházi Cipészipari Szövetkezet több új modelljének tervezője. (Opauszky László felvétele.) — A múlt év egyik igen jelentős eredménye volt, hogy júliusban sikerült megnyitnunk a városi gyorsjavító szalont — tájé- I koztatott Lukács Ferenc, a kiskunfélegyházi Cipészipari Szövetkezet elnöke. — A korszerű gépekkel berendezett szalonban hatan láttak munkához, s azóta már a létszámot nyolcra kellett növelnünk. Január 1. óta itt végezzük a BRK és az áfész boltjaival kötött szerződés alapján a cipők I garanciális javítását is. A szalon melletti' mintaboltunkat is korszerűsítettük, s míg azelőtt az évi forgalom alig érte el az 1 millió forintot, a megnyitás . utáni kilenc hónap alatt 3,5 mil- | lió forint értékű cipő talált itt gazdára. Tavaly termékváltást is végrehajtottunk, abbahagytuk a munkaigényes, hagydmányos női szandálok gyártását, helyettük a divat igényeinek megfelelő termékeket készítettünk. A szandál-. jaink iránti kereslet növekedését jól segíti, hogy míg tavaly 15 modellünk volt, addig az idérj, már 25 modell között válogathatnak a vásárlók. A múlt évben 70 ezer, az idén pedig május 20-ig 90 ezer búr szandál hagyja el a műhelyeket. Tízezer párral már el is szállítottunk a boltokba. Május végén nekilátunk a csizmák gyártásának. Tavaly 5 modellből 25 ezer párat, az idén pedig 25 modellből 32 ezer párat készítünk. A közgyűlésünket március 21-én tartjuk, s mintegy 12 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést vehetnek át tagjaink. O. L. Fél évvel ezelőtt, az ifjúmunkások helyzetével foglalkozó ülésén állapította meg a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága: „Egyre népszerűbb a fiatalok körében az Alkotó Ifjúság pályázat és kiállítás. Sikerült szétválasztani a közvetlenül termelő munkával kapcsolatos műszaki-technikai mestermunkákat, szakdolgozatokat a különböző képző- és iparművészeti alkotásoktól, hobbitárgyaktól. Ezeket az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló napokon rendszeresen ki is állítják. Gond, hogy az értékes pályaműveket, tanulmányokat és találmányokat a gyakorlatban még igen kis számban alkalmazzák.” Ilyen tömören persze, csak egy összefoglaló jelentés szólhat az 1974—75. évi akcióprogramban életre hivott mozgalomról. A kép sokkal összetettebb, ellentmondásosabb és problémáktól terhesebb, különösen ha az ifjúság legszélesebb rétegeire terjesztjük ki vizsgálódásunkat... Mindenekelőtt nem árt feleleveníteni a KISZ KB Intéző Bizottságának 1974. május 2-i határozatát. Az Alkotó Ifjúság pályázat és kiállítási rendszer célja, hogy mozgSsitsa a fiatalokat: munkaköri és tanulmányi kötelességeik teljesítése mellett alkotásaikkal is járuljanak hozzá a párt- és KISZ- kongresszus határozatai és ötéves tervcéljaink megvalósításához. Hivatása továbbá: elősegíteni a tudományos-technikai haladás eredményeinek elterjedését, ifjúságunk alkotókészségének kibontakozását, szakmai és politikai tudásának gyarapodását; összegyűjteni a szocialista munkaverseny kollektív és egyéni ifjúsági formáinak és tanulmányi akcióinak kiemelkedő sikereit; lehetővé tenni az élen járó tapasztalatok átadását, valamint az átlagon felüli teljesítményt nyújtók erkölcsi és anyagi elismerését, példaképül álUtását és népszerűsítését. A KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsa legutóbb február közepén fogalmazta meg a felhívás, illetve az 1978-ban kiadott előremutató irányelvek nyomán kiszélesedő, lassacskán hatéves mozgalom országos tanulságait. Érdemes néhány fontos megállapításra nyomatékosan felhívni a figyelmet, annál is inkább, mert félő, hogy Bács- Kiskun megyében is a formalitás, az elsekélyesedés, a 'közöny és a kisszerű tekintélyféltés fenyegeti ezt a rendkívül hasznos és konstruktív kezdeményezést. Először is: sajnálatos dolog, hogy — bár évről évre több és több munkáltató hirdeti meg a pályázatot — még mindig jelentős azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek a száma, ahol egyszerűen megfeledkeznek a kiírásról. Ezeken a helyeken a KISZ-szervezet mulasztása, nemtörődömsége is nyilvánvaló. Másutt nagymértékben be- folyásolja a pályamunkák mennyiségét és színvonalát az, hogy a felhívás tartalmaz-e témajavaslatot. Ennek ellenére • ugyanis — illeszkedve a termelési tervhez és a . műszaki fejlesztési programhoz — ösztönözni a gazdasági egység előtt álló feladatok megoldására. A kidolgozásra javasolt témák gyakori hibája ugyanakkor, hogy évenként ismétlődnek, túl általánosak, sablonosak és olyan tételei is vannak, amelyekkel az illetékes szakrészlegek előzőleg nem tudtak megbirkózni. A pályázat — a szocialista munkaverseny és az újítómozgalom szerpes részeként — valamennyi, a termelésben részt vevő fiatal számára lehetővé teszi az álkotókészség és -kedv érvényesítését. Az adatok viszont azt bizonyítják, hogy többségében ifjú műszakiak élnek az alkalommal: a munkás- fiataloknak csak alig két százaléka nevez be. Igaz, ehhez hozzájárul — ám mentség vagy magyarázat semmiképp sem lehet a rossz előkészítésre és agitációra — a technikusok és mérnökök kedvezőbb munkafeltétele és -beosztása, s korábban kialakult szervezett foglalkoztatásuk. (FMKT, Kiváló Mérnök stb.) Az utóbbi két évben nőtt a kollektív munkák száma: 1979- ben a pályaművek 30 százaléka volt ilyen, örvendetes, hogy ezekben a brigádokban a munkás- és értelmiségi fiatalok az ötletek papírra vetésétől kezdve a számítások és tervrajzok elkészítésén át a kivitelezésig mindent együtt csinálnak. Így a tapasztalatok és ismeretek kicserélésére is jó lehetőség nyílik, nem beszélve a közös tevékenység, az újat teremtés öröméről. Kedvezően hat a munkák minőségére az is, hogy a kollektívák fokozottan támaszkodhatnak ■ az idősebb szaktársak segítségére. Az Alkotó Ifjúság pályázat legkritikusabb pontja: a pályamunkák hasznosítása. Az elfogadott alkotásoknak nem egészen negyven, az ágazati és országos kiállításokon bemutatott pályaműveknek is csak 60 százalékát alkalmazzák a gyakorlatban. A termelés, a gazdálkodás hatékonyságának javítása, a műszaki fejlődés gyorsítása — vagyis a társadalom érdeke megköveteli, hogy ezeket a szakdolgozatokat és újításokat minél szélesebb körben és minél hamarabb hasznosítsák. A vállalatoknak, szövetkezeteknek és intézményeknek — de felügyeleti szerveiknek is — nagyobb felelősséggel kell gondoskodniok arról, hogy a más üzemekben és ágazatokban is meghonosítható újítások eljussanak a megfelelő fórumokra. De komoly felelősség hárul a munkahelyi KlSZ-szer- vezetekre, valamint a községi és városi KISZ-bizoifságokra is. K. F.
