Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-28 / 74. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. március 28. BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A XII. PÁRTKONGRESSZUS (Folytatás az 1. oldalról.) ségviselő és a vezető valóban a szó teljés értelmében az legyen, aminek hívják. Ha párttitkárnak hívják, akkor légyen az és ne bürokrata, ha igazgatónak hívják, akkor igazgasson; ha tudományos munkatársnak, akkor tudományo­san produkáljon; és így tovább. Mindenki töltse be azt a funkciót, amelyet elvárnak tőle. Ezt érvé­nyesnek tartom a párt szerveze­teinek, tisztségviselőinek munká­jára, áttételesen; az egész társa­dalmi életre. . A Hazafias Népfrontról sok egy­behangzó észrevételt hallottunk a vitában, elsősorban azt, hogy ná­lunk jó feltételei vannak a nép- frontmunkának, a párt szövetségi politikája rpegvalósításának'. Aho­gyan a beszámolóban is szó volt róla, nálunk ckák dolgozó osztá­lyok vannak,! esj az alapvető ér­dekeik egybeesnek. A mi politikai hatalmunk osztályalapja a mun­kás—paraszt szövetség, amelyhez csatlakoznak a szellemi dolgozók, az értelmiségiek is. A feltételek tehát jók. Elvtársak! A ' Magyarországon végbement nagy történelmi fordu­lat, az, hogy győzött és hatalmon van a munkásosztály, és forradal­mi élcsapata az ország kormány­zó pártja, számos kommunistát el- bizakodottá tehet. Vegyük példá­ul azt, hogy van érős hadseregünk, rendőrségünk^is. 1 Ezeknek a testü­leteknek a munkájáról általában keveset ;beszélünk. örülünk an­nak, hogy maj$ minden negyedik magyar családnak van gépkocsija. Arra viszont nötigen gondolunk, milyen terhet; ró ez azokra, akik hivatásuk szepM fenntartják a forgalmi; rendet. Egy régebbi kongresszuson elhatároztuk, hogy a turizmus révén kinyitjuk a ka- ' put: a mieink isi lássák közelebb­ről az ógyneVézétt nyugati para­dicsomot, s í azután; örüljenek, amikor hazajöttek, (Taps.) És a nyugatiak is hátid lássák, hogyan él a magyar raere s tudják, hová . tegyék áz ottani lapokban Ma­gyarországról ;m^gjeienő hazugsá­gokat. De .hogy ez a turizmus mit jelent |i határőrségnek, a pénz­ügyőrségnek, ártól fogalma sincs annak, aki nemi ismeri munkáju­kat. Van tehát hatalmunk,- van erőnk, biztosítani tudjuk a belső rendet, és mégis; azt mondom: ne ezzel az' erővel, hanem elsősorban politikával és meggyőzőivrotznká­val biztosítsuk társadalmunk rendjét. | Higgyék el, niá is" érvé­nyes tapasztalat,' amire az egykori illegális munkában tettünk szert, hogy igázári, szívből, teljes erejé­vel az Van velürjk, akit meggyőz­tünk. Politikánk megvalósítását továbbra js építsük az emberek I meggyőzésére.: ; A Hazafias Népfront különféle tisztségviselői'között 500, külön- , böző vajlású egyházi ember is dől- 1 gozik. A Központi Bizottság be- : számolójának,kdUektív elkészítése j közben ;az elvtarsak javasolták; megint vegyék bele egy monda- 1 tot arról, hogy Magyarországon — természetesen pártfunkció kivéte­lével — minden 'köztisztséget pár-, j tonkívürli is betplthét. Gondoltam, ; miért kellene ezt elismételni? , Tudniillik ez teljésen normális; ál- i lapot nálunk,: mindenki látja. Mé- | gis, hogy ez a téiha félvetődött, ön- | magában is üdvözlöm, mintegy j bizonyítékát annak, hogy hálunk l az állaim és ák egyház viszonya j rendezett és annak.is, hogy Ma- | gyarországon pártonkívüli is be- I tölthet és be is tölt bármilyen ' közfunkciót. Szóba került ínemzetiségi pöli- j tiikánk is, plasztikusan és konkré- tan, a gyakorlatból bemutatva azt, | amit a jKöápóhti Bizottság bészá- I mólójában is: említettünk. Csátla- I kozom a javaslathoz: a határozat szövegébe is iktassuk be a nemze­tiségi szövetségek munkájának .1 megfelelő méLtajtását, mert érdé- ; mesek rá. Nálunk, Magyarorszá- | gön a különböző nemzetiségű em- i berek, a lenini nemzetiségi poíiti- ka elveinek, törvényünknek, ésj al- j kotmányunkríák! megfelelően tel- j jes jogú állampolgárokként élihek, j dolgoznak és boldogulnak. | Mi | ugyanezt kívánjuk a határainkon túl élő magyarok számára E is. [ •í (Taps.) A felszólalók Esem a belpöliti-,| kánkat, sem ja külpolitikárikát i nem tárgyalták trés álé tesen, kivéve j azokat a felszólalókat akiknek ez ; a hivatásuk. íÉn ezt pozitív jelen- j ségnek tartam, Tudniillik mély meggyőződésem, hogy pártunk i bel- - és: külpóliljikája benne; él a ! tömegekben, api ismerik az erri.be- I rek. Népünk tapasztalatból j; isme- j, ri, elfogadja,; itámogátja,. egyetért j vele, és ehhez,fűzi azt a bizonyos I megjegyzést, j hcjgy „a párt ' haté- j rözatait, a poll fikát' jobban hajt-j sák végre”.; Magától értetődik, hogy a vitá- ! ban nagy terét kaptak a- gazdasági természetű;kéjldesék: Ez összhang- I ban van a Központi Bizottság ál- [ lásfoglálásával. j Most ez a kulcs- i kérdés.; Minden; területen javítani | kell a munkát,^ de a fő figyelmün­ket a gazdaságija kell fordítani. Szóba került a képzés, a to­vábbképzés, g; kultúra is. A mű­veltség és az emberi tényező isze­• Kádár János a kongresszust köszöntő áttörök és kisdobosok között. I repe is , nagy hangsúlyt kápott. Örülök, hogy helyesen és részle- ! tesén foglalkoztak a kulturális kérdésekkel. Fontos ez. mert mű- i veit. gondolkozni és utána, csele- ! kedni tudó emberekre van szük­1 seal , • . Ezúttal a nők helyzetéről alig j hartgzott el valami. Én ezt: is úgy ! fogam fel, mint pozitív jelzést, j Hiszen ha ez feszítő kérdési volna, | ki j sem lehetne szorítani az i MSjZMP kongresszusi termiből. Mondják, nagy problémai hogy j a nők között viszonylag kevesebb j a szakképzett. Ez igaz. de tudjuk, Hogy mennyi gond és tennivaló , hárul a nőkre. Ezek miatt nem kö­vetelhetjük. hogy ugyaholyan j arányban, ugyanolyan mértékben I legyenek szakképzettek, mint a ; férfiak, de a jelenleginél többet próbálunk segíteni nekik. Az óvodai helyek számának lé­nyeges növekedése épp úgy az anyiák, a gyermeknevelés terheit könnyíti, mint sok minden más, amit a társadalom a nők helyze­tének a javításáért tett. Adni ed­digi történt, azt örömmel összegez­zük!. ugyanakkor kongresszusunk fogadja meg. hogy ezt a törekvést folytatjuk, még tovább ' javítva a nők, és különösen az anyák hely­zetet. EÍlvtársak! Mind az 57 felszólaló tiszteletre méltó alapállásból, rheggyőző erővel beszélt. Minden felszólaló gazdagította a kongresz- szúlst. dé. ha megengedik, néhá- riyúkat külön is megemlítem. Azt’ Hiszem, mindannyiunk számára élmény volt az ajkai üveggyárból jötí elvtjársnő. a pécsi egyetemi íjaljlgatóhő. a budapesti tudomá­nyos kutató és a többi I elvtárs'nő felszólalása. Ügy tűnik hogjy kiál­lásban!1 jelvi szilárdságban.! síóki- rtrrolhdásban és politikai bátorság­ba rj ■—; jitt most elnézést ! kérek íécjitársaimtól — az ;;elvlársnök; yitiék e) a pálmát. Ez az igazság. Ezill az égész ország látta és hal- íoicá; Valamit röviden az idősebbek­ről: Á nyugdíjasok helyzete hjagy I társadalmi , kétjdés) ! Er­ről! szói1 Ivóit a Központi Bizottság bésjzánriolójában. szó lesz’ á kong­resszus, határozataiban isi Lanka­datlan erőfeszítés kell áz Idősko­rijaik; a : nyugdíjasok, kiúlörjösen a régi alacsony nyugdíjúak helyze­tének j;á vitásáért. Nem jtudom megállni. t^ogy ne móhdjaihn meg; végtelenül! örülök Anjärasfi élvtárs felszólalásának. Láttam) mindenki1 a hatása alá jcefült. iSzavai nélkül Szegényebb ién^vólha a kongresszusunk. Egy néíhzedék: nevébeh; szójt. az idős, yét|erán kommunisták hängäät hal­latta. Nekem végtelenül imponált és, én ezt tartom példás, a kom­munistákra jellemző rhagátártás- nak. Gondoljanak, csak i vissza. Hcjgy ’ miről1 beszélt. Éljnondta. hpéy volt főispán, nagykövét, sok kitüntetésben is részesült. )és most nein Szjégyelli.i l hanem! jbüszke rá. hojgy égy körzeti áíapszervezetben párttitkár. (Taps.) ! Ez azt mutatja, hogy así igazi komrtiunista nem is­méri a fangkórságöt, csák áz ügyet, amit: szolgál, ameddig az erejéből Itejik. (traps.) j Én is megragadom mosjt az al- Ikalmat és nagyon köszönöm az [idpsebb kommunista . nemzedék- ,nék ezt a magatartást, azt. hogy azj; ügy szolgálata vezeti őket. ; jÁz ifjúságról viszont szinte min­den felszólaló beszélt. Azti hiszem, ez először is annak tulajdonítha­tó, hogy a párttagság és áz egész Társadalom felismeri áz! ifjúság szerepének rendkívüli fontossá­gát. Másodszor, mintha leíkiisme- retfurdalásunk is lenne, hogy az volna az idei nyereségük. A nemzetközi gazdasági -környezet­tel úgy kell számolnunk, ahogyan van. IJyen a helyzet, így kell élni, dolgozni és boldogulni. Az üze­mek igazgatóit pedig külön ké­rem, hogy számítsanak rá: jövő­re sem lesz. kevesebb az elvonás. (Derültség.) Ha jól teljesítik az idei tervet, akkor ennyi marad, ha nem jól teljesítik, lehet, hogy még szigorúbb lesz. Néha elgondolkodom rajta: miért megy olyan nehézkesen egy- egy határozat végrehajtása? Csak azzal vigasztalódhatom, hogy a bibliai legenda szerint Mózes már évezredekkel ezelőtt átvette a tíz- parancsolatot — talán ez volt az első „párthatározat” — de a vég­rehajtása még mindig csak folya­matban van. (Nagy taps. derült­ség.) A szükség is szorít minket, hogy egy kicsit nagyobb r tempó­ban dplgpzzúnk. Kongresszusunkon a legkülön­bözőbb munkaterületeken dolgo­zók mondtak véleményt arról, hogy mit kell tenni a munka jobb megszervezéséért, a jobb munka- feltételek megteremtéséért. Sokan beszéltek róla. a kormány állás­pontját is hallottuk erről, és most, a kongresszuson, korábban nem ismert, nagyszerű emberek is ki­fejtették á véleményüket, akik közvetlenül a termelésben dolgoz­nak. A mi célunk a hatékonyság és a minőség javítása, a takaré­kosság. A fiktív számolgatások he­lyett a valódi költségeket kell szá­molni. meg a valódi nemzetközi árat. vagyis azt. hogy mit, meny­nyiért'tudunk beszerezni és meny­nyiért tudunk eladni. Ennek a kö­vetelménynek kell eleget tenni. Teljes mértékben csatlakozom ah­hoz a kongresszusunkon végig uralkodó igényhez, hogy a párt­nak teljes erejével támogatnia kell a kezdeményező kollektívákat és a kezdeményező vezetőket. Taps.) A termelői és a fogyasztói árak összefüggésével kapcsolatos konkrét kérdéseket meg kell vizs­gálni, magán az árrendszeren azonban nem kívánunk változtat­ni. Ami pedig a fogyasztói árakat illeti: bizonyos alapvető közszük­ségleti cikkek^ árának megállapí­tása továbbra is központi kézben van, de ezeknél is szerves kapcso­latnak kell lennie a termelői és a fogyasztói árak között.' Máskülön­ben képtelenek lennénk a vásár­lóerőhöz megfelelő fogyasztási alapot teremteni, pedig ez szintén óriási vívmányunk, amelyet meg kell őrizni. A fejlődési ütem bizonyos fokú lefékeződése szükségszerű realitás, és nem öröm számunkra. Ugyan­akkor lehetőséget ad és ~ serkent arra, hogy javítsunk a munka mi­nőségén. Sem a szabályozórend­szer, sem pedig a csökkent fejlő­dési ütem senkinek a dolgát sem végzi el automatikusan, nekünk kell kiaknáznunk tartalékainkat. Nekem mondhatnak a kereske­delemről bármit, egy régi, még gyerekkoromból való megfigyelé­sem igazsága egész életemben vé­gigkísér: ha kevés a Jiús, a vevő köszön, ha sok a hús, a hentes kö­szön! A fejlődési ütem csökkené­se is így, ösztönzően hat majd. Most kevesebb beruházó nyüzsög az, építőipari vállalatok házatáján. Azután meglehet, néha a kooperá- lóknál is rendeléshiány mutatko­zik. A kereskedelemben sem min­dig jönnek sűrű, tömött sorokban a vevők. A vendéglátóipar bizo­nyos osztályú üzleteiben már mos­tanában is üresség támadt. Mind­ez ösztönözni fog az igazi gazda­sági munkára. Az árakat is be kell szabályoz­ni, és még olyasmi is előfordul­hat — elő is kell fordulnia —, hogy bizonyos termelői árak és bizonyos fogyasztói árak nem­csak emelkednek, hanem lefelé is mennek. Mert az árak így is mo­zoghatnak, ha becsületesen és jól dolgozunk. Általános tendencia persze nem lehet, mert a nyers­anyag, az energia drágul. A fej­lődési ütem csökkenése és bizo­nyos feszítések megszűnése jó irányba fogja majd befolyásolni a vállalatokat, az ágazatokat és az embereket. Az életszínvonallal kapcsolat­ban fenntartom, amit a Központi Bizottság beszámolójában mond­tunk: a fő erőnket az elért ered­mények megszilárdítására kell fordítani. Bizonyos szerény fejlő­dés lesz, de a további fejlődés megfelelő feltételeit az előttünk álló években kell megteremteni. V alószínűleg nem lesz „össznépi” egység a teljesítménybérezésben és annak érvényesítésében sem. Ezt is oda sorolom, "elvtársak. aho­vá jó szó kell. amiért agitálni kell, politikai munkát kell végezni) Meg kell szűnnie az olyan jöve­delmek kibocsátásának, helyen­ként az olyan bérek kifizetésének, amelyek mögött nincs teljesít­mény. Ha ezt rendesen végezzük, a szocialista építés általános sza­bálya fog érvényesülni. Ahogyan a szocialista "építés előre halad, úgy emelkedik rendszeresen, a dolgozók életszínvonala. De min­denki tanulja meg a munkahelyét is, a munkáját is, a keresetét is becsülni. Aki dolgozik, az érezze magát biztonságban és legyen nyugodt, mert ezután is boldogulni fog. Aki azonban munkaképes korú, egész­séges ember létére nem akar tisz­tességgel dolgozni, az csak legyen nyugtalan, Ennek a törekvésünk­nek a része az is, hogy — amint a beszámoló is említette — határo­zottabban és keményebben kell fellépni a közvagyon károsítói és az élősdiek ellen. Mi a beszámo­lóban azt mondtuk: a munkabér vagy a munkadíj nem jelenléti díj. Erre odafigyeltek az emberek, s őszinte rokonszenvvel fogadták. Ennek szabálynak kell lennie. A tőkés sajtó most a kongresz- szussal kapcsolatban is felemle­gette, hogy a Magyar Népköztár­saságnak ilyen-olyan gazdaságpo­litikája. irányítási rendszere van, és bátran alkalmazza a kapitalis­ta módszeréket. Ök így „dicsér- . ejffie ,,(a,, vi lágné- zetérp álapjan 'tudók válaszolni: ezek ném'1 kapitalista módszerek, ezek szocialista módszerek. Elő­ször is alapvető kérdés az, hogy a burzsuj javára takarékoskod­nak-e, vagy a nép javára. Ha a munkás a burzsuj javára kénytelen takarékoskodni, az buzsoá módszer, ha a munkás a nép javára taka­rékoskodik, az szocialista mód­szer. Ha kiszámítjuk, hofey haté- kony-e a termelés — ez szerintem szocialista módszer. Az, hogy jó minőségű munkál kell végezni — szerintem ez a szocializmus köve­telménye, mert nem mindegy, hogy a kapitalistának termelem-e a jót, a jobbat, vagy a szocialista rendszernek. A szocialista rendszerben okosan kell gazdálkodni a nép javaival, ezekkel takarékoskodni — forra­dalmi, szocialista kötelesség, a szo­cialista állam normája! Ez nincs összefüggésben a fizetési mérleg helyzetével, amivel most nem di­csekedhetünk, legfeljebb azzal — s ez sem csekélység — hogy ta­valy, sok év után először, javítot­tunk rajta egy kicsit, és már ezt ds becsülni kell. Szerintem ezek a szocialista normák akkor is meg­maradnak. amikor a nemzetközi fizetési mérleg tovább fog javul­ni. örvendetes módon — és nem­csak a szakemberek részéről — szóba került a közoktatás, a kul­túra, az emberi téfiyezők szerepe. Gazdasági jj céljaink eléréséhez nagyobb tudású szakemberekre, és szinte folyamatos továbbkép­zésre van szükség. Erre gondolva is üdvözlöm a közoktatás, a tu­domány dolgozóit, a kultúra 'kép­viselőit. A tegnapi Szünetben volt velük egy kis találkozónk. Kong­resszusunkon a magyar szellemi élet színe-java vesz részt, részben vendégként. Itt vannak párton kívüli szövetségeseink, barátaink, összetartozunk! Ugyanannak a népnek a fiai vagyunk, egy a ha­zánk, együtt élünk, együtt boldo­gulunk, a gondjaink is egyek. Elvtársak! A feladatok nagyok, de aki a kongresszus munkáját figyelemmel követte, és a hatá­rozati javaslatot ismeri vagy ta­nulmányozni fogja, az látja, hogy nemcsak nagyok, nehezek, hanem világosak is. Már ez is jó indítás a munkához. Megítélésem szerint a beszámo­lókat és a határozati javaslato­kat nagyszerűen és magas szín­vonalon. egészítették ki a vitában. Ez is egységes gondolkodásunkat, pártunk erejét, alkotóképességét, a rendelkezésre álló erőt, és a már felsorakozott és idáig jutott utánpótlás tettreikészségét mutat­ja. A pártiban egység van, a nép egyetért velünk és kész támogatni ennek a kongresszusnak a vona­lát. Leonyid Brezsnyev távirata Kedves Kádár Elvtárs! A Szovjetunió Kommu-1 nista Pártja Központi Bi­zottsága és a magam nevé­ben forrón gratulálok ön­nek u Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkári tisztsé­gébe történt megválasztá­sához. A Szovjetunióban jól is­merik és mélyen tisztelik önt, a népi Magyarország kiemelkedő .vezetőjét, aki immár csaknem negyedszá-i zada a magyar "kommunis­ták testvéri pártja Központi Bizottságának élén áll, a harcedzétt forradalmárt, in­ternacionalistát, a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő személyiségét, országunk hű barátját. Nagyra érté­keljük az ön személyes hoz­zájárulását a szovjet—ma­gyar barátság ügyéhez. Meggyőződésünk, hogy a szovjet—magyar együtt­működés pártjaink és né­peink akaratának megfele­lően a jövőben is fejlődik és élmélyül. Űj, kiemelkedő sikereket kívánunk önnek, kedves Kádár elvtárs, a szocialista Magyarország kommunis­táinak, minden dolgozójá­nak, a fejlett szocialista tár­sadalom építésében, az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtá­sában. Leonyid lljics Brezsnyev a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára Most csak annyit kérek a jelen­levőktől, hogy t)gyanezra^jegyséfi nyilvánuljon meg a végrehajtás­ban is! Mutassanak példát, mért. az önök szavának különleges sú- ,lya lesz az emberek szemében, hiszen a határozatot is önök hoz­zák. A pántban és a népben egyaránt bizakodás és tettrekészség él. Ez logikus kapcsolat: népünk azért bízik, mert kész a cselekvésre, és azért bízhat, mert a tettek alá fogják támasztani optimizmusun­kat. Mi, kommunisták, élévé opti­misták vagyunk, mert a világné­zetünk is optimista. Ezt a világ­nézetet választottuk. Tiszteletre­méltó korelnökünk, Hunya elv­társ mindnyájunkat megelőzött, ő hatvanhárom éve tagja a párt­nak, a legfiatalabb küldött meg alig több mint egy éve. A kommunista mindig bízik. Ez is megkülönbözteti a más politi­kai nézetet vallóktól. Persze szü­letésekor senki nem hozza a kezé­ben a párttagsági könyvet. A pár­tonkívüli csak később lesz kom­munistává, párttaggá. Másik kü­lönbség is van. A kommunista azt mondja: szeretnék boldog lenni, szeretném, ha a családom boldog lenne, de nem a másik dolgozó le- taposása, kizsákmányolása árán. nem a kizsákmányolóhak való hí­zelgéssel és nem talpnyalással sze­retnék boldog lenni, hanem a sa­ját munkámmal, a saját jogomon és a saját rendszeremben, osztá­lyos társaimmal együtt! A kom­munista akarja, ami az élettől jár neki. de azt munkával, osztályos társaival együtt akarja. Ügy nem tud boldog lenni, hogy mások nyo­morúságban és elnyomásban él­nek. Ez a kommunista sajátosság, ezt kéll megőriznünk. A kommunista az eszmében hisz, sohasem adja fel a reményt, s mindig kész cselekedni. Azt ké­rem: bízzunk és cselekedjünk. Es ha önök úgy döntenek, hogy elfo­gadják a beszámolókat és a hatá­rozati javaslatot, akkor ugyanilyen egységet tanúsítsunk a végrehaj­tásban iS! (Nagy taps.) Kádár János hosszan tartó, nagy tapssal fogadott szavai után hatá­rozathozatal következett. A Magyar Szocialista Munkás­párt XII. kongresszusa egyhangú­lag elfogadta a Központi Bizottság beszámolóját és Kádár János vita­összefoglalóját. 'Ugyancsak egy­hangúlag elfogadta a határozati javaslatot az előterjesztett módo­sításokkal, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését, 1 szóbeli kiegészítéssel. S Ezután — a korábban jóváha­gyott ügyrendnek megfelelően — zárt ülésen folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt X(I. kongresszusa.

Next

/
Thumbnails
Contents