Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. március 26. FOLYTATTA MUNKÁJÁT A XII. PÁRTKONGRESSZUS Sarlós István felszólalása lessétek teljesítését várja el min­denkitől. Kádár János találkozója a veteránok egy csoportjával Kádái János, a? MSZMP Központi Bizottságának első titkára a kongresszus kedd délutáni szünetében találkozott a tanács­kozáson részt verő veteránok egy csoportjával. A szívélyes lég­körű eszmecserén jelen volt Németh Károly, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Brit- tyő János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöke. A kötetlen, baráti találkozón Kádár János elbeszélgetett a párt. a munlráspiozgalom sok évtizedes harcainak katonáival, a magyar munkásság forradalmi mozgalmának szervezőivel, akik jelenleg is nagy aktivitással, szívvel-lélekkel vesznek részt a közéletben. Kádár János a Központi Bizottság nevében el­mondott köszöntő szavaiban hangsúlyozta: pártunk a tömegek­kel együtt, a tömegekre támaszkodva dolgozik, s ez az igazi erőnk. Az elődök munkáját olyan nemzedék folytatja, amely megbirkózik az ország előtt álló feladatokkal, s esek megoldá­sában nagy segítség az idősek gazdag tapasztalata, cselekvő tá­mogatása. Kádár János szavaira Mező Imréné, Marosán György és Práth Káro'y válaszolt Megköszönték a Központi Bizottságnak a párt régi harcosai iránti figyelmességét és megbecsülését. Őszinte elismeréssel szóltak a kongresszus jelentőségéről és fe­lelősségteljes munkájáról. A kongresszusi küldöttek tevékeny­sége láttán kifejezték meggyőződésüket, hogy a fiatalabb nem­zedék méltó folytatója annak az ügynek, amelyért annak idején ők is harcot kezdtek és amelyért ma is dolgoznak. (MTI) — A Hazafias Népfront cselek­vő részese volt az elmúlt öt esz­tendő országépítő munkájának — mondotta felszólalásának beveze­tő részében Sarlós István. — Te­vékenysége éppúgy érzékelhető az elért eredményekben, mint a gondok és a feladatok megoldását elősegítő intézkédésekben. Moz­galmunk nagy várakozással^ te­kint a párt XII. kongresszusára. Ez kifejezésre jutott abban is. ahogy választott testületeink részt vettek az irányelvek vitájában. Az elhangzott észrevételek és ja­vaslatok ismeretében elmondha­tom. hogy párttagok és pái'tonki- vüliek. magyarok és nemzetisé­giek. materialisták és vallásos em­berek egyaránt azt javasolják: a kongresszus erősítse meg eddigi politikai irányvonalunkat.’ Az eszmecserék tapasztalatai azt bizonyítják, hogy népünk po­litikailag egységes, és kész arra. hogy tettekkel támogassa szocia­lista céljaink megvalósítását. Ért­hető és Indokolt, hogy az altalá­nos egyetértéssel párhuzamosan, politikánk következetes képvisele­te és megvalósítása érdekében. Ha­tározott intézkedéseket, az eddi­ginél nagyobb következetességet és ha kell. szigorúságot várnak az erre illetékes vezetőktől. A mozgalom a nemzeti egység erősítésén akkor tud eredménye­sen munkálkodni, ha az általános célok hirdetésén túl a napi életet meghatározó tervekre és az azok teljesítését befolyásoló tényezők­re is figyelmet fordítunk. Felada­tunk. hogy a hozzánk érkező in­formációkat eljuttassuk az illeté­kes párt- és állami szervekhez — mondotta Sarlós István, majd így folytatta: — Az így megismert és a terme­léssel összefüggő gondok és ja­vaslatok továbbadása útján is erő­síteni kívánjuk kapcsolatainkat az irányító szervekkel, hogy ész­revételeinkkel vagy bírálatainkkal segítséget nyújtsunk munkájuk­hoz. A gazdaságpolitikai munká­val kapcsolatban például javasla­tot tettünk a kormánynak a vál­lalati. elsősorban a tröszti irányí­tás egyszerűsítésére, a szolgálta­tást javító kis- és középüzemek létesítésére. Más alkalommal a kisiparosok helyzetével foglalkoz­tunk. és az anyag- és eszközellá­tás szervezetté tételét, az adózási rendszer egyszerűsítését szorgal­maztuk. Rendszeresen fogfalknzu-uc a környezetvédelem általános és na­pi kérdéseivel is. Helyeslés fogadta azt a szándé­kot. hogy hatékony gazdasági és egyéb intézkedésekkel is fellé­pünk azok ellen, akik nem a ké­pességeiknek és a lehetőségeiknek megfelelően dolgoznak. Ez. azon­ban még csak egyoldalú, de szük­séges lépés. Ezzel egy időben kell észrevehetőbb anyagi és erkölcsi elismerésben részesíteni azokat, akik teljesítik és még inkább azo­kat. akik túlteljesítik kötelességü­ket. Mi a nyíltságot és az őszinte­séget akarjuk mindenben és ntin- denütt érvényesíteni. Ez szüksé­gessé teszi azt. hogy nyíltan szól­junk a hibákról is. Ezt is tesszük. De az már baj. ha csak a nehézsé­gekről beszélünk. Meggyőződé­sem. a rossz ellen a jóra támasz­kodva eredményesebben lehet fel­lépni. mint akkor, ha kizárólago­san a rossz munkáról szólunk. Hazánkban a társadalom hely­zetének elemzése azt is szükséges­sé teszi, hogy megvizsgáljuk, mi­lyen mélységben és milyen haté­konysággal érvényesül nálunk a demokrácia. Ezt a kérdést is osz- tályszempontból vizsgáljuk. Mi a hatalmon levő munkásosztály, következésképpen a vele szövet­séges egész dolgozó nép érdeké­ben akarunk minél teljesebben megvalósuló demokráciát. A de­mokrácia jogokat ad. és a köte­A demokrácia meghatározott célt szolgál — a szocializmus ki- teljesítésének a célját. Ezért munkálkodni kell. méghozzá seré­nyen és rendszeresen — ebből kö­vetkezik. hogy aki a célt elfogad­ja. annak végig kell mennie az odáig vezető úton: az alkotó mun­ka. az áldozatvállalás, az újért való küzdelem útján. A döntéseket megelőző eszme­cserében az emberek véleményé­nek . a megismerése az elsődle­ges. De ahhoz, hogy legyen az ér­dekeltnek véleménye, az szüksé­ges, hogy az adott témában gya­korlati tapasztalatokat szerezhes­sen, hogy kellő informáltsággal rendelkezzék. Ezt a társadalmi szerveknek és mozgalmaknak, a Hazafias Népfrontnak is jó poli­tikai munkával kell segítenie. Az egyenrangúság és egyenjo­gúság nem zárja ki, sőt feltétele­zi a jó értelemben vett alá- és fö­lérendeltséget. Nem szülhet ez kiskirályságol. Sok emberben van erre hajlam, de ezt kiélni csak ott lehet, ahol olyanok is vannak, akik az ilyesmit eltűrik, sőt. saj­nos sokszor természetesnek tart­ják. Az emberi méltóságot senki­nek sincs joga megsérteni, de hoz­záteszem, hogy a sértést eltűrni sincs joga senkinek. A párt szövetségi politikájá­nak sarkalatos kérdése a nemzeti' egység megteremtése és folyama­tos erősítése. A XI. kongresszust követően, annak tudatában, hogy ez az egység létezik, a pártprog­ramot az akkori választású felhí­vásban nemzeti programként vál­laltuk. Ügy gondolom, hogy ez he­lyes lépés volt. s az azóta eltelt évek megerősítették: a program céljai és a megvalósítást segítő feladatok jók. kiváltották az ál­lampolgárok érdeklődését, egyet­értését és támogatását. A nemzeti egység erősítése oiyan cél. amely cselekvésre ösztönöz minden, ha­záját és népét, szerető embert. S mert úgy látják, a történelmi múltunkban soha nem tapasztalt egységet a szocializmus korszaka teremti meg. szívesen működnek együtt a magyarokkal a nemzeti­ségiek. és a párttagokkal a pár- tonkívüliek.. Ebben a. törekvésben jelentős szerépe van a hazánk­ban működő egyházaknak. Öröm­mel tapasztaljuk, hogy ag egyhá­zak vezetői, papjai és hívei túK nyomó részben vállalják politi­kánk’ támogatását, és részt vesz­nek a társadalmi fejlődést segítő munkában. A népfrontbizottsá­gokban például több mint 500 egyházi személyiség végez mun­kát. Jól kapcsolódnak egymáshoz a társadalom osztályai és rétegei, s a kapcsolat gyakran túlnő a for­mális kereteken, s a cselekvés for­rásává válik. A múlt évben, első­sorban a szocialista brigádok köz­reműködésével. 1978-hoz viszo­nyítva, 25 százalékkal. 4.8 milli­árd forintra nőtt a társadalmi munkában előállított értékek nagysága. Az önkéntes közhasz­nú tevékenység a tanácsok kom­munális ; fejlesztési alapjait 1-2— 15 százalékkal növelte. A kötele­zőn felül végzett munka az egyet­értést. a támogatási készséget és a társadalmi közreműködés je­lentőségét sugározza. Vannak a nemzeti egységet csak szólamokban támogatók is. akik ugyan helyeslik céljainkat, élve­zik az eredményeket, de ők ma­guk a kötelező munkán felül nem sokat tesznek a közösségért. Ök azok. akikkel gyakran kell szót váltanunk, hogy megértessük ve­lük. szükségünk van rájuk, s ne­kik szükségük van a társadalom­ra. A politikai munka szakadatlan küzdelem azért, hogy eszméinket terjesszük, hogy újabb és újabb tömegeket mozgósítsunk a szocia­lista jelenünkért . és a holnapért végzendő munkáry. E törekvésein­ket megértéssel fogadják állam­polgáraink. Pártunk törekvései világosak, programja forradalmi. A kong­resszusi jelentés, a szóbéli beszá­moló és a határozati javaslat is ezt tükrözi. S mert a Hazafias Népfront létrejöttétől kezdve a népnek a párt által kitűzött cél­jait vallja magáénak, a jövőben is hű marad eredeti szándékához. Támogatjuk a. XII. kongresszus határozatait, és részt veszünk azok végrehajtásában — mondotta be­fejezésül Sarlós István.' * ­Ezt követően Horváth József ■Sorsod. megyei .küldött., .dr. J4ne-- szol Olga. a Közalkalmazottak Szakszervezetének fotitRara, Sza“ Losonczi Pál kitüntetése Losonczi Pált, az- MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját,' ,az Elnöki Tanács el­nökét a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnök­sége a két ország testiféri barátsága és sok oldalú együttműködése fejlesztésé­ben szerzett érdemeiért. C0. születésnapja alkalmából az Októberi Forradalom Érdemrenddel tiintette ki. A kitüntetést kedden, a budapesti szovjet nagykö­vetségen Andrej Kirilenko, az S7.KP KB Politikai Bi­zottságának -tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára ad­ta át. Andrej Kirilenko a párt és a szovjet állam vezetői, valamint személyesen Leo- nyid Brezsnyev üdvözletét tolmácsolva jó egészséget, újabb sikereket kívánt az Elnöki Tanács elnökének, a magyar nép és a szovjet— magyar barátság érdekében végzett tevékenységéhez: A kitüntetés átadásánál jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP- Politikai Bi­zottságának tagja, rtz El­nöki Tanács helyettes el­nöke; Németh Károly, . o Politikai Biznt'ság, tagja, a Központi Wfcottság titká­ra. Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára. Ott volt Vlagyimir Jakovlerics Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete, a párt XII. kongresszusán részt vevő szovjet küldöttség több tagia. valamint poli­tikai p.s társadalmi életünk számos vezető személyisé­ge. (MTI) bó István, a TOT elnöke és Kett- ler Pál, az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat vezérigazgatója szolt a vitához. Kettler Pál felszólalásával a kongresszus befejezte . keddi ta­nácskozását. A küldöttek 'szerdán reggel 9 órakor a Központi Bizott­ság- rés. a Központi Ellenőrző-Bi­zottság beszámolója fölötti vitával folytatják munkájukat. VISSZHANG VISSZHANG VISSZHANG Feladatunk a minőség megóvása Mintha hozzám beszéltek volna A kecskeméti Zöldségtermeszté­si Kutató Intézet igazgatóhelyet­tese dr. Hodossi Sándor, már ti­zenhat esztendeje foglalkozik ku­tatással és három éve tölti be je­lenlegi posztját. A párt XII. kong­resszusának eseményeit nemcsak kutatóként, hanem mint kommu­nista is figyelemmel kíséri, a köz­életi ember szemével nézi, hiszen tagja a városi pártbizottságnak is. Az intézet feladata, hogy ösz- szehangolja hazánkban a zöldség­kutatást és -nemesítést. Magyaror­szágon az egy személyre jutó — nyers- és tartósítottzöldség-fo- gyasztás nem éri el a száz kilo­grammot. Az egy főre jutó terme­lés pedig 150 kilogramm. Ez te­hát azt jelenti, hogy a termés töb­bi része vagy nyers, vagy feldol­gozott állapotban exportra kerül, de nem mindegy milyent minőség­ben. — Éppen ez ragadott meg en­gem a Központi Bizottság beszá­molójában — kezdi a beszélgetést az intézet igazgatóhelyettese —, amikor arról érdeklődöm, hogy milyen gondolatokat ébresztett benne a kongresszus referátuma —, a nemzetközi piac növekvő igényeivel összehangolva hatéko­nyabb intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy jobb mi­nőséget adjunk. Különben nem tudunk hozzájárulni az export­arány növeléséhez. A tavalyi ta­pasztalatok is azt bizonyítják, hogy akár 1Ö0 százalékkal maga­sabb árat lehet elérni, ha jó mi­nőségű áruval jelentkezünk a külföldi partnernél. Feladatunk tehát elsősorban a jobb fajták előállítása, a korsze­rűbb technológia kidolgozása. Kü­lönösen azoknál a zöldségféléknél, amelyeket jelentősebb területe­ken termesztenek fiainkban. Gondolok itt többek között a pa­radicsomra és a fűszerpaprikára, erre a két igen érzékeny növény­re, amelyek a szedés után sokat veszthetnek minőségükből. — A felvásárlásra és a feldolgo­zásra gondol? — Arra. Nehézkesen jut el az áru a fogyasztóhoz. A feldolgozás pedig sok esetben szintén szerve- “ zetlen, és lassú, ezért a végtermék nem üti meg a kívánt minőséget. Tapasztaltuk ezt például a para­dicsompüré gyártásánál, de gond van a fűszerpaprikánál is. Ez utóbbi össztermésének csak egy- harmadát fogyasztjuk el itthon, a többi exportra megy. ezért lénye­ges. hogy versenyképes legyen a világpiacon. — Miben látja a kiutal? — Az a fontos, hogy amikor a termést forgalmazzák, illetve fel­dolgozzák. szintén ügyeljenek a minőségre. Ezért arra törekszünk, hogy a felvásárlókkal és a feldol­gozó üzemekkel is jó kapcsolatot teremtsünk. Szaktanácsokkal se­gítsük. hogy a minőséget tovább­ra is óvják meg. — Ez így egyszerűen hangzik, de a végrehajtása valószínűleg nem olyan könnyű. Pálfy Gusztáv szobrásszal kecs­keméti műtermében beszélgetünk a pártkongresszusról. A művészt mindig foglalkoztatták az embe­ri sorsok, a társadalmi kérdések, problémáid — Figyelemmel kíséri a kong­resszus munkáját is? — Természetesen. Mivel itt élek Kecskeméten, a Bács-Kiskun# megyei pártértekezlét munkáját is figyelemmel kísértem, a kong­resszusra pedig, mint a párt leg­felsőbb fórumára. méginkább odafigyelek. Annál is inkább, mivel — akárcsak az én mun­káim nagy része — a kongresz- szus is társadalmi kérdésekre ke­resi a. választ. Műveimen ke­resztül az ember és a természet, az ember és a társadalom viszo­nyaival foglalkozom. Hogy csak egy példát említsek, szívügyem­nek tekintem a környezetvéde­lem problémájának a megoldá­sát. ami — úgy érzem — nagy társadalmi kérdés. — Mit tehet ennek érdekében a művészet? — Bár közvetve, de sokat. Hi­szen a művészet mindenféle bros- súránál. felhívásnál jobban tud hatni az emberek, az emberiség érzelem- és gondolatvilágára. Én — Ezért tartjuk a fel adat bizott­sági üléseket, amelyeken a terme­lőkön kívül részt vesznek a felvá­sárlók és a feldolgozók is. Ezt azon­ban nem tartjuk elegendőnek, ez­ért hoztuk létre a Zöldségtermesz- lési* Kutató Intézet irányításával azt az egyszerű társulást, amely­ben részt vesznek a termelők, a termelési rendszerek, a forgalma­zó és feldolgozó vállalatok. Cé­lunk. hogy az összes zöldségfélé­ket fokozatosan, rendszerszerűen termeljék az országban és egészen a végtermékig figyelemmel kísér­hessük a minőséget. Végezetül még hozzáteszi: — Az idén csökkentették az in­tézet költségvetését, mérsékelnünk kell a létszámot is. Ez egyúttal arra kényszerít bennünket, hogy hatékonyabban dolgozzunk az említett célok eléréséért. K. S. például ilyen- hatású művekkel igyekszem közönség elé lépni. — Mi ragadta meg legjobban a kongresszusi beszámolóból? — Sok minden. így például, amit Kádár János a feszültebbé vált nemzetközi helyzetről el­mondott, valamint az is. aho­gyan a jelen gazdasági helyze­tünket elemezte De maradjunk a saját szak­területemnél. Jó volt hallani pél­dául, amit a művészet, a művészek tál sadalmi szerepéről, jelentőségé­ről, valamint az alkotói szabadság­ról mondott. S azt is, hogy elítélte a sekélyes, a felszínes műveket.- ugyanakkor a lényeget feltáró, elemző alkotások fokozott támo­gatására hívta fel a figyelmet. — Megfogalmazná röviden, mit vár a kongresszus határo­zataitól? — Azt, hogy olyan határoza­tok születnek, melyek serkentően hatnak a szocialista társadalom építésére,’ s természetesen ezen belül a művészeti életre, hogy a jövőben még jobb feltételek te­remtődnek általaSan az alkotói munkára. Mert hiszen minden szívvel-lélekkel végzett munka egyben alkotás is. R. M. Serényen folyik a munka a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának 5-ös műhelyében, ahol könnyűszerkezeteket készítenek az ország nagyberuházásaira. Sze- merédi Imre művezetővel a mű­helyirodában beszélgetek, témánk az MSZMP XII. kongresszusa. — Látta a tegnapi tv-adást a kongresszus első napjáról? — El sem mozdultam a tv elől míg vége nem lett. • — Szemerédi elvtárs küldött volt a XI. kongresszuson. Milyen érzésekkel szemlélte a tanácsko­zást? * — Életem örökre emlékezetes nagy eseménye a XI. kongresszus. Természetesen eszembe jutott.' hogy öt évvel ezelőtt én is ’ott ül­tem a padsorokban. Felemelő ér­zés volt ott lenni az ország életét sorsdöntőén befolyásoló tanácsko­záson. Ezúttal négy-öt kivételével új Bács-Kiskun megyei küldöttet láttam .és ennek örültem. Hogy miért? Mert nekem nagyon sokat nyújtott a XI. kongresszus, s akik most ott vannak, azok is másként Mint várható volt. a világsajtó nagy figyelemmel követi a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és az egész magyar nép életének kie­melkedő fontosságú eseményét, az -MSZMP Xll. kongresszusát. Valamennyi szovjet lap, televí­ziós és rádióállomás vezető helyen emlékezett• meg a kongresszus megnyitásáról, Kádár János beszá­molójáról.' a küldöttek és a kül­földi vendégek felszólalásairól. A Pravda első oldalán közli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi _ Bizottságának a kong­resszushoz intézett meleg hangú üdvözletét és terjedelmes cikkben elemzi hazánk fejlődését a beszá­molási időszakban. „A szocialista Magyarország nemzetközi tekinté­lye még sohasem volt olyan nagy, mint napjainkban" — állapítja meg egyebek között az SZKP köz­ponti lapja. Mind a prágai Rudé Právo. mind a pozsonyi Pravda nagy fi­szemlélik majd a világot, mint azóta jómagam. — Mennyiben változott az éle­te a XI. kongresszus óta? — Növekedett bennem a fele­lősségérzet a közügyek iránt. Az­óta szakmai műveltségem növelé­sére elvégeztem a gépipari szak- középiskolát, s jelenleg a marxis­ta—leninista esti egyetem har­madik évfolyamára járok. Itt. a munkahelyemen, az ősszel bri­gádvezetőből művezetővé léptet­tek elő. — Mi ragadta meg legjobban a figyelmét a tegnapi nap esemé­nyei közül? — Az, hogy Kádár János elv- társ előadói beszédében a reális valóságot tárta elénk. Az eredmé­nyek mellett nagyon őszintén be­szélt a gondokról. Szavaiból szin­te személyre szólóan érezhette mindenki, 'hogy hozzá beszél. Ezt éreztem én is, és azt, hogy egy­ben utat is mutat számomra. A szívemből szólt, amikor a dif­ferenciált bérezésről beszélt. Ki­csi az az összeg, amit az idén bér­gyelmet szentel a kongresszusnak. Hangoztatják, hogy az MSZMP és a magyar nép viszonyát, a kölcsö­nös bizalom jellemzi. A lengyel központi pártlap, a Tribuna Ludu azt emeli ki, hogy „egyhangú he­lyeslésre talál a magyar külpoli­tika stratégiai célja, amely kife­jezi az ország érdekeit, biztosít iá a fejlett szocialista társadalom építésének belső feltételeit, és amely a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal való tántorít­hatatlan , szövetségre támaszko­dik”. A Német Demokratikus Köz­társaságban a hírközlő orgánu­mok elismeréssel szólnak a szo­cialista Magyarország három és fél évtizedes fejlődésének eredmé­nyeiről, és az enyhülésért vívott, harcáról. A bolgár tudósítók bu­dapesti jelentései hangsúlyozzák: az MSZMP kongresszusán felvá­zolják a további fejlődés irányát. „A kongresszus — írja a Romania Libera nevű bukaresti lap — a szomszéd és baráti ország életé­emelésre kaptunk, de ebből' is le­het — és kell is differenciálni. Egyébként nálunk a brjgád kapja meg az összeget .és ők osztják el kinek-kinek érdemei szerint. El­mondhatom azt is, hogy igazsá­gosan. Ami a beszámoló demokratiz­musról szóló részét illeti, azt a gondolatot váltotta ki belőlem, hogy arra a legkisebb közösség­ben is szükség van. Hatékonyan irányítani«, jó munkhhel.yi légkört teremteni csak így lehet. S ha ez megvan, sokkal eredményesebbé válik a munka. — A beszámolóban szó esett a művezetőkről is, — Igen, öt éves kisfiam is fel-, figyelt rá. Mondta is, hogy apuci most Kádár bácsi rólad beszél. Én pedig' úgy is értelmeztem azt, amit mondott, hogy nemrég ka-, pott munkakörömet minél színvo­nalasabban kell ellátnom. Az idén befejezem a marxista—leninista esti egyetemet és ismét szakmai továbbképzésemet kezdem meg. Ilymódon kívánok felkészülni szakmailag és politikailag a XII. kongresszus határozatainak vég­rehajtására. N. O. .nek jelentős eseménye". A belg­rádi Borba arra emlékeztet, hogy „már a kongresszus előkészületei során kifejezésre jutott a párt esz­mei-politikai egysége". A Vietna­mi Kommunista Párt központi lapja, a Nhan üan végigtekint ha­zánk fejlődésének fontosabb állo­másain és ismerteti a VKP KB üzenetét a kongresszusnak. A ku­bai televízió képekkel illuszráU beszámolót közölt a kongresszus kezdetéről és a Granma, a Ku­bai Kommunista Párt Központi Bizottságának lapja cikkben elem­zi a kongresszus körülményeit. öt kontinens szinte valameny- nyi fontosabb politikai lapja fog­lalkozik azzal, ami most hazánk­ban — és elsősorban az építők székházában — történik. Hazánk a most kongresszusát tartó párt vezetésével a nemzetek közössé­gének tiszteletre méltó tagja, sza­vára odafigyelnek a világban. H. E. v; Minden szívvel-lélekkel végzett munka alkotás Szavunk a világban

Next

/
Thumbnails
Contents