Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-23 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 70. szám Ára: 1,20 Ft 1980. március 23. vasárnap | Heti világhíradó 2. Oldal Emlékezés Ortutay Gyulára 3. óldal Vasárnapi riport 3. oldal Beszélgetés Major Pál színművésszel 5. oldal A díszszemlére készülnek 3. oldal Kommunista műszak Bács-Kiskun üzemeiben Olvasóink emlékeznek ar­ra, hogy a megye ipari és mezőgazdasági üzemeinek dolgozói milyen gyorsán — szinte napok alatt — csat­lakoztak a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szo­cialista' brigádjának kezde­ményezéséhez. Az üzemi kollektívák többsége már­cius 22-ét választotta a kongresszusi és felszabadu­lási műszak megtartására, amelynek bérét a gyermek- intézmények továbbfejlesz­tésére ajánlották fel. Ami­lyen gyors volt az elhatá­rozás, olyan nagy lelkese­déssel dolgoztak az üzemek­ben a tegnapi műszakokon. Erről tudósítunk az aláb­biakban a megye néhány üzeméből. A SZERSZÁMGÉPIPARI mü­vek kecskeméti gyárában tegnap ugyanaz a kép tárult elénk, mint más hétköznapokon, azzal a kü­lönbséggel, hogy még a betegek helye is be volt töltve. Szűcs Endre igazgató elmondta, hogy azért volt nehéz megszervezni a felajánlás ledolgozását, mert há­romműszakos az üzem. Egy gép­re pedig két embert nem állít­hatnak. Ezért úgy oldották meg a kongresszusi és felszabadulási műszakot, hogy két szombat dél­utánra elosztva dolgozzák le. A gépműhelyben minden forgá­csológép működik, a szereidében is teljes a létszám a célgépek­kel felszerelt • munkapadoknál. Többségük nő. Kátai Józsefnétől kérdezem: — Mi a jelentősége mai munká­jának? — A gyermekintézmények fej­lesztéséhez járulunk hozzá most, amikor a pártkongresszust kö­szöntjük munkánkkal — vála­szolja. — Nekem is van egy uno­kám. A széchenyivárosi bölcsődé­be jár. Nem volt könnyű elhe­lyezni pt, emiatt a lányom fél évig nem tudott dolgozni, pedig szüksége lett volna a ~ keresetre, mert a férje katonaidejét tölti. Hányán vannak ilyenek! Ezért dolgozom szívesen ma. MUNKÁVAL TÖLTÖTTE teg­napi szabad szombatját a jános­halmi Bácska Építő és Ipari Szö­vetkezet kilencszáz dolgozója is. A szövetkezet helyi, kiskunmaj- sai, kunbajai, bajai és hosszúhe­gyi üzemegységének dolgozói szombati munkabérüket — több mint százezer forintot — a lakó­helyük szerint illetékes tanács­nak utalják át, mégpedig a gyer­mekintézmények fejlesztésére. A Bácska dolgozóinak vállalását, s annak teljesítését nagymérték­ben segítették a községi tanácsok azzal, hogy egész nap nyitva tar­tották a bölcsődéket, az óvodákat és az általános iskolai napközi otthonokat. SZEMET GYÖNYÖRKÖDTE­TŐ látvány nyáron a lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat és az E 5-ös út között elterülő kis park. Most még magán viseli a tél nyomait. Dacolva a csípős széllel, lányok- asszonyok láttak hozzá tegnap a takarításhoz... Koncsik Györgyné egy pillanat­ra megáll a gereblyézéssel és mondja: — Ezt a kommunista szombatot mi, a konyhai és irodai dolgozók arra használjuk, hogy rendbe tegyük a tavaszváró kis parkunkat. Benn a műhelycsarnokban Hru­• A SZIM kecskeméti gyárában légrugószelepeket szerelnek össze az asszonyok. Képünkön: a második Kátai Józsefné. (Pásztor Zoltán felvétele.) bős Ferenccel, a műszaki osztály vezetőjével váltunk néhány szót. — Huszonegy 'brigádunk 189 tagja teljesíti most felajánlását. Sokan bejöttek azok közül is, akik nem ibrdgádtagok. Az első negyed­éves készáru-gyártási, illetve ki­szállítási tervünket március kö­zepén már .teljesítettük, s ez a mai nap sokat segít abban, hogy még jobban felkészüljünk a má­sodik negyedév terveinek teljesí­tésére. Az egyik hatalmas műhelycsar­nokban kerestük fel a Nagy Ok­tóber nevű szocialista brigádot. Hogy mit csinálnánk, ha nem len­ne ez a műszak? — ismétli meg a kérdést Péli Mihály, a brigád fia­tal vezetője. — Családi házat épí­tek és a brigád nagyon sokat se­gít. Majd holnap folytatjuk a fa­lazást. Feleségem különben óvo­dában dolgozik, ma ő is önkéntes műszakot tart,’.. , ! — A mai munkánk eredménye- •ként mintegy 20 ezer forinttal já­rulunk hozzá a gyermekintézmé­nyek fejlesztéséhez — jegyeztem végül Hrubos Ferenc számvetését. — REGGEL HAT ÓRÁTÓL es­te tízig, vagyis két műszakban dolgozunk —.mondta Dajka Já- nósné, a Kecskeméti • Konzervgyár párttitkára. — A munkánk értéke körülbelül 200 ezer forint. Két üze­mi óvodánk és bölcsődénk van, s ezek fejlesztésére, bővítésére kí­vánjuk fordítani munkánk érté­két. Az udvaron konzervbálákkal megrakott villamos targoncák, szorgoskodó emberek, fehér ken- dős asszonyok... A készárurak­tárban az exportra és a belföldi piacokra induló termékeket cso­magolták. A konzervüzemben dél­előtt mintegy 50 ezer „aranyig cános” paradicsomsűrítményt ké­szítettek, a délutáni műszakban pedig több mint 30 ezer doboz CSIRI szószt, amit a moszkvai olimpiára szállít majd a Kecske­méti Konzervgyár. x A II. számú telepen paradicsom ivólevet és befőttet konzervál­nak — mondta a párttitkár. — Mintegy 150—200 fő dolgozik a tiszakürti és a szabadszállási rész­legeinknél, ahol többnyire doboz­fedők — lapkák — gyártását,, ra­kodólapok, ládák javítását, s egyéb előkészületi munkák végzé­sét vállalták a brigádok. Március 29-én egyébként ismét tartunk egy kommunista műszakot, ame­lyen többnyire az alkalmazottak — vezetőink, irodai dolgozók — fogják meg a munka végét a gön­gyölegraktárban. A FÉMMUNKÁS Vállalat E jelű műhelyében szinte megállás nélkül villognak a hegesztők. Az ifjúsági brigád tagjai, Hirsch Já­nos, Máté Sándor és még néhá- nyan társadalmi munkában kerí­tést készítenek a kórház előtti parkhoz, valamint a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárára. — KISZ-gyűléseken készítettük elő politikailag a kongresszusi műszakot — tájékoztat Dufka Sándor, a munka irányítója, a gyári KISZ-vezetőség titkára. — A tíz ifjúsági hrigádból csaknem mindenki itt van. Halason március 22-én nincs szünnap a gyermekintézmények­ben sem. A város vezetői a kong­resszusi műszak sikere érdekében hoztak erre intézkedést. — A gyári kollektíva zöme a soron levő termelési feladatát végzi — mondja dr. Judák Imre, a gyár igazgatója. — A kongresz- szusi műszak révén nyolcvanezer forintot utalhatunk át a tanácsnak a gyermekintézmények fejleszté­sére. MEGCSENDÜL a szerkesztőség telefonja is. Kiskunhalasról, a Ganz-MÁVAG gépgyárából Szűcs János termelési osztályvezető je­lentkezik. Elmondja, hogy 362 fi­zikai és 167 alkalmazott dolgozó tart ma kongresszusi műszakot. A műhelyekben a paksi atomerőmű­höz csőelzáró szerkezeteket, csa­pózárakat, ezenkívül vasútijármű­alkatrészeket gyártanak. Az alkal­mazottak hozzákezdtek egy régi épület bontásához, az építőbrigád pedig egy új műhelycsarnok ala­pozásához. olnap kezdi meg munkáját a Magyar Szo­cialista Munkáspárt soron következő XII. kongresszusa. Annak a pártnak a kong­resszusa, amelynek tevékenységével elválasztha­tatlanul összekapcsolódik az elmúlt évtizedek minden szocialista vívmánya és 'eredménye ha­zánkban. Éppen ezért az MSZMP kongresszusa, és az eléje kerülő kérdések zöme nem belső pártügy csupán, hanem egész népünk, országunk I jövőjét érinti. Az elmúlt öt évről és a jelenlegi helyzetről készült számvetés, a jövő feladatai- nak megjelölése mindannyiunk sorsát érinti. Mindenkinek fontos, hogyan alakulnak országunk társadalmi, gazdasági viszonyai, népünk életkö­rülményei. Méltán áll tehát ez az esemény az érdeklődés kö­zéppontjában. A kongresz- szusnak — s ezt jogos büsz­keséggel mond­hatjuk —, van mit összegeznie. I A XI. kongresz- szus határoza­tainak végre­hajtása során az elmúlt években is tovább erősödtek, fejlőd­tek társadalmunk szocialista vonásai. Érvénye­sült a munkásosztály és a párt vezető szerepe, tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség, szélesedett és elmé­lyült a szocialista demokrácia, erősödött a szo­cialista nemzeti egység. Népgazdaságunk a ne­hezebb viszonyok közepette is tervszerűen, ará­nyosan fejlődött, a termelőmunka eredményeire alapozva növekedett az ország lakosságának élet- színvonala. Tovább gyarapodott népünk művelt­sége, szakmai, politikai tudása. A szocialista köz- gondolkodás nemcsak teret hódít, de egyre inkább ■ meghatározza a mindennapi cselekvést. Mindebben nagy szerepet játszottak a párt alapszervezetei, amelyek az elmúlt években to­vább erősödtek és eredményesen segítették a területükön folyó építő, alkotó munkát. A párt- alapszervezetek nagy felelősséggel vesznek részt a különböző kérdések eldöntésében, javultak és a körülményekhez igazodtak munkamódszereik. redményeink számba vétele, az értékek helyes, reális megítélése' ez alkalommal is alapvető feltétele a gondos mérlegelésnek és a teendők célravezető meghatározásának. Egy­aránt kell tudnunk, mit értünk el, és melyek a gondjaink, problémáink. Hiszen csakis ezen az alapon fonódhat egységbe az értékek megóvása az előrehaladásért tett erőfeszítésekkel. A XI. kongresszus határozatainak végrehajtá­sával az elmúlt öt év alatt a társadalom egy sor ellentmondása, feszítő kérdése megoldódott. Azt tapasztaljuk, azonban, hogy a régiek helyé­be újabbak léptek, és a megoldásra váró kér­dések száma sem lett kevesebb. Ezek azonban gyakorta már nem azonosak a régivel, hanem minőségileg mások, a fejlödésftek egy magasabb szintvonalán keletkeznek, fejlettebb viszonyok szülöttei. Belső gondjainkat tetézik bizonyos kül- ső körülmények is. A kongresszus egyik fő fel­adata ezeket feltárni, számba venni, megoldásuk módszereit kidolgozni. A kongresszusra való felkészülés során, az őszinte és nyílt, hangú tanácskozások vitájában, a gondokat felszínre hozó és megoldásukat sür­gető, abban részt vállaló állásfoglalásokban egy­értelműen érzékelhető volt, hogy pártunkban a politika alapvető Vonalát illetően egység van. Ez az egység nem formális, hanem a lényeget il­letően az. A vitákban a párt politikájával való egyetértés nemcsak szavakban fejeződött ki. Az az óhaj, hogy erősödjenek tovább társadalmunk szocialista vonásai, hogy még következetesebben és eredményesebben valósuljanak meg szocia­lista céljaink, párosultak az ebből eredő kötele­zettségek tudatos vállalásával. A párttagság, a párttal együtt cselekedni kész ■ pártonkívüliek vállalják a helytállást a munkában, a cselekvő kiállást a szocialista célok“ elérését akadályozó jelenségekkel szemben. Ezt a szándékot, a dolgozók minden rétegének politikai aktivitását egyebek között a pártkong­resszus és felszabadulásunk 35. évfordulójának tiszteletére indult munkaverseny is tükrözi. Ta­lán nincs az országban olyan termelő kollektí­va, ahol ne született volna egyéni vagy brigád­vállalás a termelési feladatok teljesítésének elő­mozdítására. Nem látványos, de átgondolt és mélyreható munka előzte meg pártunk kongresszusát. Volt mód mind az országos, mind a helyi politika kérdéseinek megtárgyalására. A párttagság élt is e~ lehetőséggel, amit bizonyít a vitában részt vevők nagy száma, de még inkább a vita tar­talma. Sok okos javaslat, hasznos kritika hang­zott el a munka jobbítására. Minden egyes alap­szervezet és pártbizottság elkészítette értékelését saját ötéves munkájáról, további feladatairól. A Központi Bizottság kongreszusi irányelveiről ta­nácskoztak a pártcsoport-értekezleteken, taggyű­léseken, pártértekezleteken, a párton kívüli szer­vezetek vezető testületéiben. E tanácskozásokon — az adott terület sajátosságainak megfelelően természetesen más-más hangsúllyal — szóba ke­rült társadalmi fejlődésünk összes lényeges kér­dése: a termelés és az elosztás, a* szocialistá de­mokratizmus, a tudomány, a művészetek, a közművelődés és az ideológiai munka, a szo­cialista erkölcs 'és életmód, a külpolitika és a nemzetközi munkásmozga­lom kérdései. J Az eredményeket számba vevő, a gondokat fel­táró kritikus és önkritikus tanácskozások voltak ezek, tükrözve egy dolgozó, szüntelenül a jobbért küzdő, gondolkodó, a jövőben bízó és azért fe­lelősséget érző párt szellemét. A J emcsak a mintegy 800 ezer kommunista, de a pártonkívüliek is nagy számban be­kapcsolódtak az ország, a nép sorsát, jö­vőjét érintő eszmecserébe. Tudatos törekvése, rendszeres gyakorlata már pártunknak, hogy a társadalom, a nép életének legfontosabb kérdé­seit milliók aktív részvételével dönti el. Elvi kérdésnek tekintjük ugyanis, hogy akikre szá­mítunk a politika valóra váltásában, azok ve­hessenek részt annak kialakításában is. A helyzet értékelése és a feladatok megha­tározása ezúttal sem valamiféle óhajokra épül, hanem az elért eredmények és lehetőségek gon dós felmérésére. Az előkészítés demokratizmusa is ezt szolgálta: E széles körű, a társadalom min­iden rétegét átfogó eszmecsere ezáltal vált újabb I gyakorlati példájává a szocialista demokratizmus elevenségének és annak, hogy a dolgozó nép együttgondolkodása, aktivitása nélkülözhetetlen forrása haladásunknak. Igazolva azt az állás­pontunkat, hogy az előttünk álló feladatok csak a tömegeknek a közügyekbe való — még az ed­digieknél is szélesebb körű — bevonásával old­hatók meg. A dolog természetéből fakad, hogy a további teendőket illetően találkozhatunk túlzott, nem reális várakozásokkal is. Hiszen ilyenkor min­den szóba jön, ami gondot okoz: az is, ami már most megszüntethető, és az is, aminek teljes meg- , I oldására még nincsenek meg a,lehetőségek, amit csak hosszabb távon vehetünk célba. Társadalmi I élétünk számos gondján nem tudunk egycsapásra segíteni. És azokat sem tudjuk mind előre látni, amelyeket az élet majd a továbbiakban hoz ma­gával.. Pártunk egy kormányzó párt felelősségé­vel és komolyságával tervezi meg a jövő fel­adatait, figyelembe véve a célok megvalósítá­sának realitását, az új; változó viszonyok köze­pette. Nem ígérhet komolytalanul, ahogy ezt a I múltban sem tette. A kongresszus tanácskozásának időpontja a I nemzetközi helyzet,és a nemzetközi kommunista | mozgalom meglehetősen bonyolult időszakára esik. A párt az előző kongresszus óta eltelt idő­szakban is úgy munkálkodott belső, hazai fel­adatainak megoldásán, hogy azokat szorosan ösz- szekapcsolta internacionalista jellegéből fakadó kötelezettségeivel. Nem ismert fáradságot, hogy lehetőségeinkhez mérten előbbre vigye az im­perializmus elleni küzdelem, a béke ügyét, elő­mozdítsa a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Ahogy ez az irányelvekben is tükrör zödik, pártunk azt vallja, hogy további fejlő­désünknek, céljaink megvalósításának legfőbb záloga szövetségünk a Szovjetunióval és a szocia­lista országokkal, s politikáját ennek szellemé­ben alakítja a jövőben is. z elmúlt öt év is igazolja, hogy pártunk a nép szolgálatával vált a nép vezetőjévé. A XII. kongresszusnak van mire építenie, van mit továbbvinnie és meggyőződéssel valljuk, határozataival további irányt mutat, újabb len­dületet ad azon az úton, amely a magyar nép felemelkedésének, boldogulásának nem könnyű, de biztos és egyetlen útja. Kongresszus A NAGYOBB TERMÉSÉRT, MAGASABB HOZAMÉRT Szorgos munka a mezőgazdaságban . .___ # A szőlősorok gyomirtó || permetezését végzik a Kiskunhalasi Állami Gazdaság ta.iöi ültetvényén. (Méhesi Éva felvétele.) A hét második felében még té­lies volt az időjárás. Nagyobb mértékben azonban nem hátrál­tatta a mezőgazdasági munkát. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság ültetvényein folyamatosan végez­ték a vegyszeres gyomirtást. A kecskeméti határban a Magyar— Szovjet Barátság Tsz kertészeté­nek dolgozói úgyszintén a szőlő ápolásával, metszésével voltak el­foglalva. Pár napon belül be is fejezik ezt, és megkezdik az üzemi gyümölcsösök permetezését. A közös gazdaság szakemberei vizs­gálták az elmúlt napokban a szö­vetkezet ültetvényeit, hogy oko­zott-e kárt a tél, de számottevő károsodást egyelőre nem észlel­tek. A bácskai és a Duna melléki kö­zös gazdaságok a tavaszi vetésű növények magágyát készítették. Simítóztak, porhanyosították a szántást, ahol ezt a múlt év utolsó harmadában elvégezték, vagy hoz­záfogtak a homoktalaj forgatásá­hoz. örvendetes, hogy az egész körzetben, minden korábbinál na­gyobb területen tudták a nyári és az őszi mélyszántást elvégezni. Több éves tapasztalat, hogy ak­kor a legeredményesebb a szántó­földi növények hozamának eme­lésére történt valamennyi erőfe­szítés, ha jó talajmunkával páro­sul, és azt a homoktalaj kivételé­vel még nyár végén, vagy ősszel el is kell végezni. A páhi Petőfi Tsz-ben a hét vé­gén dolgozott mind a három ker­tészeti brigád. Szombaton teljesí­tette a kongresszus tiszteletére vállalt műszakot. Közhasznú mun­kát végzett a szövetkezet Ortutay Gyula szocialista brigádja, vala­mint a József Attilk brigád veze­tésével a varroda valamennyi dolgozója. Keresetüket Páhi 'köz­ségi óvodája javára ajánlották fel, ily módon együttesen 15 ezer forinttal tudják támogatni a gyermekintézményt. A kecskeméti Törekvés Tsz szocialista brigádjai szintén teg­nap teljesítették munkafelajánlá­sukat. Négyszázan dolgoztak a szövetkezet különböző munkate­rületein. Keresetükből a szövetke­zet óvodájának felszereléseit újít­ják fel, televíziót vásárolnak a gyermekintézménynek, a többit pedig átutalják a városi tanács kezelésében levő gyermekintéz­mények javára. Szép eredményt hozott' a kis­kunfélegyházi Petőfi Tsz baromfi- telepén dolgozó Hámán Kató szo­cialista brigád együttes munkája is. A tizennyolc tagú csoport el­nyerte a helyi tanács Kiskunfé­legyháza városért emlékplakett­jét és oklevelét, Fazekas Ferenc- né, a brigád egyik tagja pedig Kiváló munkáért kitüntetésben részesült. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents