Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-22 / 69. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. március 22. Az MSZMP XI. kongresszusát megelőző megyei pártértekezlet meghatározta a gazdasági és társadalmi élet fejlődési irányát és a főbb arányait. Az azóta eltelt évek statisztikai adatai mutatják azokat az eredményeket, amelyeket az előző tervidőszakénál nehezebb körülmények között sikerült elérni. Beruházások Az V. ötéves tervben a megye 28,5 milliárd forint beruházást irányzott elő. 1976—1978 között ennek már csaknem 72 százaléka megvalósult. Ezért a népgazdasági egyensúly megtartására olyan intézkedések születtek, amelyek hatására 1979-ben mérsékelték a fejlesztésre szánt összegeket. Ennek ellenére a beruházások jelentős túlteljesítése várható a tervidőszak végére. A megye szocialista szektorában az 1976—1978-as esztendőben a fejlődés évi átlagos üteme 10 százalékos volt. Az állami beruházók az összes beruházás 60 százalékát teljesítették, a szövetkezetek 23, a magán szektorbeliek pedig — a nagyarányú magánerős lakásépítések eredményeként — 17 százalékban részesedtek. A XI. kongresszus óta elkészült a solti Kossuth-adó, a Halasi Kötöttárugyár. Terv szerint valósul meg a Bajai Húskombinát, a bajai Finomposztó Vállalat rekonstrukciója, a 680 ágyas megyei kórház, és még több fontos megyei beruházás. Számottevően növekedtek az életkörülmények javítását szolgáló álilóalapok is. A megye sajátosságából eredően a fejlesztések nagyobb része továbbra is a mezőgazdaságban valósult meg, bár részaránya 1975- höz képest csökkent. Az Ipar fejlődése A megye szocialista ipai'ábana termelés növekedési 'ülerfte mind az előző tervidőszakétól, mind a tervezettől elmaradt. Az évi átlagos 6 százalékos növekedési ütem ugyan továbbra is magasabb az országosnál, 1978-tól azonban a megváltozott gazdasági körülmények miatt — jelentősen lassult. A volumennövekedés mérséklődése a minőségi, hatékonysági követelmények előtérbe kerülésével, a termékek piacképességével, esetenként anyagellátási, munkaerőgazdálkodási és egyéb hiányosságokkal függ össze. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma a tervezettnél is mérsékeltebben emelkedett, sőt az elmúlt évben egy százalékkal csökkent. A munkaerő-tartalékok kimerülése, a szolgáltató ágazatok növekvő létszámigénye miatt a munkahelyteremtő beruházásokat egyre inkább felváltják a hatékonyabb foglal'kozttatást célzó törekvések. A termelésbővülés teljes egészében a termelékenység emelkedéséből raármazik.- A-megyéi székhelyű vállalatok és szövetkezetek termékértékesítése 1979-ben folyóáron meghaladta a 16,3 milliárd forintot, amely csaknem 40 százalékkal több, mint négy évvel korábban. A növekedés üteme azonban itt is elmarad az előző tervidőszakétól. A népgazdasági egyensúly javítását előmozdító törekvéseket tükrözi, hogy az elmúlt négy évben fokozódott az export értékesítés aránya, ami az összes értékesítésen belüli meghaladta a 32 százalékot. Ezen belül a nem rubel ejszámolású export túllépte az 50 százalékot. Korszerűsödött az építőipar A megye kivitelező építőiparának termelése — az országos átlagot meghaladó mértékben —évi 16 százalékkal növekedett, és 1979-ben 82 százalékkal haladta meg az 1975. évit. Ennek elengedhetetlen feltétele volt az építési tevékenység korszerűsítése, iparosítása, a munkafolyamatok gé- pesíése. 1975-től 1978-ig a megyében 526 millió forintot fordítottak az építőipari ágazat fejlesztésére. A XI. kongresszust követő időszakban kezdte meg üzemszerű termelését a kecskeméti házgyár, és 1979-ben már mintegy 2800 lakást gyártott. Ennek folytán az épíléshelyi munkások aránya csökkent, a központi előregyártó üzemekben dolgozóké viszont növekedett. A mezőgazdaság fejlődése A megye V. ötéves terve a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékos növekedését irányozta elő. Bár a szélsőséges időjárás ellenére a termelés növekedési üteme ingadozó volt, 1980-ra összességében teljesül a terv. A gépállomány — ezen belül is a nagy teljesítményű gépek aránya — emelkedett. A traktorok teljesítőképessége 1976 és 1978 között 9 százalékkal nőtt. A fontosabb szántóföldi növények közül a búza, a cukorrépa, a napraforgó, a silókukorica és a zöldségfélék vetésterülete emelkedett Az állattenyésztés a növénytermesztésnél is dinamikusabban fejlődött. A megye sertés- állománya már 1978-ban elérte a tervidőszak végére előirányzott szintet. Az 1979. szeptember 30-i összeírás adatai szerint a megye sertésállományának 62 százalékát a háztáji gazdaságokban tartották. A szarvasmarha-állomány szánna. a ..tery, szerint, hő,v^kszik, a gyengébb adottságú homokhátsági gazdaságokban* & húshaszno- sítású .fajták tartása került előtérbe. A szakosított állattartó telepek kihasználtsága a nagyüzemekben javult. A lakosság jövedelme A lakosság készpénzbevétele 1975 óta mintegy másfélszeresére nőtt. A munka után járó jövedelem egyharmadával emelkedett, míg a társadalmi juttatások pénzben i értéke megkétszereződött. A foglalkoztatottak havi átlagbére évente 7—9 százalékkal emelkedett. Ebben több központi bér- intézkedés is szerepet játszott. A lakosság jövedelmének egyre növekvő hányadát takarítja meg, és 1979 végén a megye takarékbetét-állománya elérte a 7,6 milliárd forintot. A lakosság hitelállománya 1975 óta kétszeresére nőtt, ]és a múlt év végén meghaladta az 5 milliárd forintot. A hitelek több mint felét építési célra kérték. A megye kiskereskedelme 1979- ben 16 milliárd forint értékű árut adott el, ez az 1975. évinek más- félszerese. összehasonlító" áron 17 százalékkal növekedett a forgalom, főleg a vegyes iparcikkekből. Csökkent viszont á ruházati cikkek 'és a bolti élelmiszerek iránti kérésiét A forgalmat kétezernél több bolt és majdnem ezer vendéglátó egység egyre korszerűbb felszereléssel bonyolította'le. Az életszínvonal emelkedésével a szolgáltatások iránti igény is növekedett. 1975 és 1978 között a lakossági szolgáltatások teljesítményértéke 40 százalékkal nőtt. A szocialista szektorban végzett szolgáltatások egy lakosra jutó teljesíményértéke 1978-ban 588 forint volt, egyharmaddal több volt. mint 1975-ben. Lakáshelyzet, közműellátás Az elmúlt 4 évben 20 ezernél több új lakás épült a megyében, s ezzel a tervciklus egészére előirányzott építés közel 81 százaléka* megvalósult. Az évi átlagos lakásépítés üteme 12 százalékkal haládja meg az 1971—1975. évek átlagát. A dinamikus építkezés, a korszerű technológia előtérbe kerülése jelentős változásit hozott a lakásállomány — korábban egyértelműen gyenge, az országos átlagtól messze elmarad, — minőségben is. A felszereltség javulását a közüzemi víz- és csatornahálózatba kapcsolt lakások számának és arányának jelentős növekedése mutatja. A házgyári technológia elterjedésével — ami főleg ebben a tervidőszakban bontakozott ki — közel négyszeresére nőtt a távfűtésbe, és hétszeresére a melegvíz-szolgáltatás- ba vont lakások száma. A ‘ villamosenergia-éllátásit új transzformátor, valamint a vezetékhálózat jelentős fejlesztése szolgálta. Az újonnan épített lakások bekapcsolásán túl, Bács- Kiskun megyében fontos&feladat a hosszabb távon megmájpídó tanyák villamosítása. A területfejlesztési terv erre az időszakra 5 ezer tanya bekapcsolását ütemezte. Javult az egészségügyi ellátás Az alapellátást jelenítő körzeti orvosi hálózat bővült legnagyobb mértékben. Több mint 20 új kör- zetet hMtek’^détoEj, és sikj&ü(U9 csökkenteni az orypshiány miatt betöltetlen-'körzetek arányát is. A népesedéspolitikai intézkedésekkel összefüggésben a korábbi éveket jóval meghaladó volt a gyermekorvosi hálózat fejlesztése. Mindezek hatásaként egy-egy körzeti orvosra átlagosan egytize- dével kevesebb beteg gyógyítómegelőző ellátása jut. A szakorvosi ellátás javult, a napi szakrendelési órák száma 1975 óta 8 százalékkal lett több, de új rendelő, vagy gondozóintézet építésére nem volt lehetőség. Ily módon égyes intézményekben (például a megyesziékhelyen) és egyes osztályokon nem érezhető javulás. A megye egészségügyi hálózatában a tervidőszak kiemelt feladata a kórházfejlesztés, részben az új megyei kórház építése, részben a régiek felújítása, bővítése révén. A tényleges fejlesztést, mintegy 7 százalékos ágyszám- növekedést a bővítés eredményezte az elmúlt négy évben. A tervidőszak első három évében 10 új mentőgépkofcsit állítottak be, így számuk 56-ra emelkedett. A mentőautók nagy segítséget nyújtanak a külterületi lakosság egészségügyi ellátásában is. Oktatás és közművelődés Az óvodai helyek száma a tervciklus első négy évében 3300-zal gyarapodott, s 1979 végére megközelítette a 20 ezret. Ebben a kiemelkedő fejlesztésben — a központi, tanácsi erőforrások mellett .— igen nagy szerepe volt a társadalmi összefogásnak, a vállalatok, intézmények közreműködésének. A szükségleteket ennek ellenére sem sikerült mindenütt kielégíteni, hiszen az óvodás korú gyermekek száma ugyanebben az időszakban 23 700-ról 28 500-ra növekedett. Az általános iskolai oktatásban legjelentősebb intézkedés a tanyai iskolák körzetesítése, a szak- rendszerű és az audiovizuális oktatás széles körű alkalmazása volt. A jelenlegi tanév kezdetén 59-cel több tanterem állt a diákok rendelkezésére, mint 1975- ben. Ezzel együtt 20 százalék alá csökkent a váltva használt tantermek aránya. A szakmunkásképzésben is tovább javultak az oktató-névelő munka tárgyi és személyi feltételéi. 1975 óta 23 tanteremmel és tanműhellyel gyarapodott az intézményhálózat. bár a szakmunkástanulók száma ugyanebben az időszakban 3 százalékkal csökkent. Sántha Józsefné dr. a KSH tájékoztatási’ osztályvezetője Tavasz Pálmonostorán Porfelhőt kavar a csípős szél a hatalmas Rába-Steiger nyomában. Bukdácsol a széles simító a rögökön s összetörve őket terített asztal várja a sirályhadat, és gondosan előkészített magágy a kukorica-vetőmagot. — Ezt a simítót mi magunk készítettük — mutatja büszkén Kiss László, a pálmonostorai Keleti Fény Termelőszövetkezet fő- agronómusa. — Igen fontos a vetés előtti simítózás, de a vásárolhatók mindössze nyolc méter szélességben végzik el ezt a munkát. Kiszámítottuk, hogy a Rába elég erős ahhoz, hogy nagyobb simítót vontasson s így készült el ez a 12 és fél méter szélességű munkaeszköz. Kurucz József a Rábával már messze jár, mi is tovább indulunk. Látogatást teszünk a juhászaiban, az új, illetve még épülő tehenészeti telepen s rövid terepszemlét tartunk a gépjavító műhelyekben. Nem sokkal később Hegedűs Jánossal, a közös, gazdaság elnökével is találkozunk. A két vezető megbeszéli aznapi tapasztalatait, szót ejtenek a legközelebbi teendőkről, majd tájékoztatják az új-, ságírót is ... — A különböző tavaszi munkákkal nem tudtuk megvárni az időjárás kedvezőbbre fordulását — mondja az elnök. — Nem is vagyunk elkésve. Reméljük, a fagyok most már végleg megszűnnek s nem károsítják a földbe került vetőmagokat. Néhány napja ugyanis megkezdtük az 0 Tóth János — aki 1962 óta tagja a tsz-nek és többszörös kiváló dolgozó — 283 exportra kerülő bárányt gondoz. Az ellenőrzésből A lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetben az elmúlt esztendőben több mint tíz hatóság, illetve szerv tartott különböző ellenőrzést. Ezek közül csak egy volt, amely a gazdálkodás egészét átfogta, ezt a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövétségének revíziós irodája folytatta. A többi célvizsgálat volt. A járási népi ellenőrző bizottság tanulmányozta, hogy milyen kapcsolatban van a gazdaság a termelési rendszerekkel, főként olyan vonatkozásban, hogy ezek mennyire segítik a szövetkezet gazdálkodását. A takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által megállapított takarmány-felhasználások mennyiségét vizsgálta. A megyei tanács kecskeméti járási hivatala munkaügyi ellenőrzést tartott. A megyei földhivatal területhasznosítási vizsgálatot végzett. Az Országos Találmányi Hivatal az újítások ügyintézését tanulmányozta. Az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság a bértárolások szerződéseit nézte át. A Pénzügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatóságának megyei hivatala a fejlesztési támogatások ésszerű felhasználását vizsgálta. Megjegyzendő, hogy az említett hivatalok nem állapítottak meg semmiféle hiányosságot. De folytassuk a felsorolást. Az SZTK a szokásos évi ellenőrzését végezte. A járási fűzrendészeti parancsnokság évi rendes kontrollját megtartotta, a hibák kijavítására intézkedési tervet készített a gazdaság. A KÖJÁL három ízben tartott vizsgálatot a gumiüzemnél, a munkásszállás és a szárítóüzem közegészségügyi ellenőrzését végezte. A szövetkezet vezetői megjegyezték, hogy az üzem létrehozásakor a KÖJÁL szakvéleményt adott, a műszaki átadáskor vizsgálta az üzemet, most, 3—4 évvel a létesítmény működése óta, újabb követelményeket támaszt, amivel nem értenek egyet. .Visszatérve a területi szövetség revíziós irodájának általános vizsgálatára, amely az 1977—1978. évet érintette, számottevő’ hibákat nem idei évre tervezett ‘350 hektárnyi konzervborsó vetését. A szakaszosan végzett munkát a három nagy teljesítményű vetőgéppel várhatóan április közepén fejezzük be. A talaj megfelelő előkészítése után még ebben a hónapban hozzálátunk 176 hektár lucerna telepítéséhez is. A dohánykertészetben teljes erővel folyik a magvetés, illetve palántanevelés. A közösbén 127 hektáron termeljük ezt az ipari növényt és a háztáji gazdaságok negyven hektárnyi területére is mi adjuk majd a palántákat. Ugyancsak megkezdték a magvetést a dinnyetermelők is. Kísérletként 10 hektáron megpróbálkozunk a sikfóliás módszerrel s reméljük, a többinél legalább két/héttel előbb tudjuk majd a termést piacra vinni. Mint már az előbb említettem, télen sem pihentünk s már február végén befejeztük az 1500 hektár őszi búza és 70 hektár árpa fejtrágyázását. Ugyancsak ekkoriban ért véget a lucerna vegyszeres gyomirtása is. Az‘ állattenyésztés helyzetéről Kiss László beszélt. ' — Megfelelő ütemben halad a 624 férőhelyes szakosított tehenészeti telepühk építése. Már az .ősszel megkezdtük vemhes üszőkkel a betelepítést s mire ezek júniusban leellenek, illetve megkezdődik a szaporodás, készen lesz az ellető istálló valamint a tej- ház is, amelynek jó ütemben folyik a technológiai szerelése. A szarvasmarha-hizlalással foglalkois megárt a sok találtak, a meglevők kijavítására intézkedési tervet készítettek, amelyet a vezetőség jóváhagyott. Nem vitatjuk, hogy az ellenőrzésre szükség van még akkor is, hogyha a közös gazdaságokban kialakult a belső kontroll rendszere is. Azonban egy gazdaságot eny- nyire leterhelni túlzás. Nem vállalkozhatunk arra, hogy kiszámítsuk, hány embert kötött le mindez, sőt a napok összeadását sem tudjuk megoldani, hiszen előfordulhatott, hogy egyszerre több vizsgálat is volt, de ettől függetlenül. valószínű, hogy ha elosztanák, az év minden napjára jutna ellenőrzés. Ezek a vizsgálatok lekötik a gazdaság vezetését, óhatatlanul bizonyos feszültségeket teremtenek, idegességgel járnak még akkor is, ha mint az előbb már szó volt róla, nem állapítottak meg számottevő szabálytalanságokat, hiányosságokat. Közben természetesen a gazdálkodásnak is menni kell, az irányításnak nem szabad megszakadni, az éves tervben meghatározott feladatokat teljesíteni szükséges. Az ilyen gyakori vizsgálatok során előfordulhat, hogy nem mindig sikerül a napi feladatok teljesítése, hiszen az emberek mással vannak lekötve. Az irányításban szakadás következhet be. Helyes lenne tehát jobban elosztani az ellenőrzések sorát, lehetőleg úgy, hogy ne terheljenek le túlságosan egy gazdaságot. Időigényes és néha nem mindig indokolt ez a módszer.’ Végezetül még csak annyit, hogy egyszer megkérdeztem az egyik gazdaság vezetőjét, aki szintén a sok ellenőrzésről, s ezekkel összefüggő rengeteg papírmunkáról panaszkodott, hogy hogyan képes még emellett irányítani is az üzemet. Kissé ironikusan így válaszolt: — Legfeljebb ebédidőben. K. S. zók 850 állatot gondoznak, közülük 700 júniusban kerül értékesítésre. Február végén megkezdtük a jövő évi alapanyag felvásárlását, több száz borjú már megvan, félév végéig remélhetően imind az ezer megkezdi a hízást. A juhászaiban dolgozók keze alatt 4500 darabos törzsállomány és mintegy 2 ezer kis bárány van. Az idén várhatóan 6 ezer fiatal állatot értékesítünk, olasz és arab exportra kerülnek. Az idősebbekből 700-at kiselejtezünk s helyettük 1000 jerkét vásárolunk. Hamarosan megkezdjük a nyírást, a jelek szerint igen jó lesz a gyapjúhozam. — Mi újság a halgazdaságban? — kérdezem az elnököt. — A tórendszer a halakon kívül még egyéb hasznot is hoz. A mintegy 97 hektárnyi nádas termését lábon adtuk el s a Felgyői Állami Gazdaság emberei nemrégen vitték el a 40 ezer kéve nádat, 150 ezer forinttal növelve a bevételünket. A napokban kezdtük meg a szarvasi Halászati Kutató Intézettől vásárolt ivadékok kihelyezését. összesen 435 mázsa kétnya- ras pontyot, amurt és kétféle busát engedtünk a tavakba. Tavaly kísérletképpen 75 ezer angolnaivadékot tettünk a vízbe, s hogy ezek jól érzik magukat, bizonyítja az, hogy fogtunk már 40—45 centiméteres nagyságút is. A tervek szerint jövőre kezdjük meg a kifogását, illetve értékesítését ... O. L. Meteoritok nyomai A Balhás tótól északra fekszik az a három kilométer átmérőjű kráter, amely a tudósok véleménye szerint egy nagyobb meteorit becsapódásának a nyoma. A becslések szerint a kráter, amely a helység neve után a, Sunaki kráter nevet viseli, körülbelül 26 millió évvel ezelőtt keletkezett. A krátert ősi kristályos ásványok képezik, felszínét egy valamivel lazább üledékréteg borítja. A képződményben klasszikus kőzeteket, valamint ritka ásványokat találtak, ami szintén a kráter kozmikus eredetét bizonyítja. Kazahsztán területén két meteoritkráter ismeretes. A másik 1— a Zsemansin kráter — az Arai-tótól északnyugatra van. INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK 0 Az Egyesült Izzó Sajtoló- és Szerszámgyárának üzemében megkezdte munkáját az a két darab svájci gyártmányú gyorspréselő berendezés, amely elsősorban az integrált áramkörök fontos alkatrészeit készíti. Ez a beruházás is segít abban, hogy az idén az integrált áramkör gyártását 30 százalékkal növelhessék az elmúlt évhez képest. 9 A lucernavetés megkezdése előtt az utolsó simításokat végzi Simon Péter és Túri József szerelő a nagy teljesítményű gépeken.
