Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
1980. március 2. • PETŐFI N£PE • 5 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA Bács-Kiskun megye pártszervezetei, kom- munistái a párt XI. kongresszusa és az 1975. évi megyei pártértekezlet által megjelölt úton haladtak. Érvényesítették a párt fő irányvonalát. A- határozatok végrehajtása során a kommunisták élvezték a megye munkásainak, szövetkezeti parasztjainak, értelmiségi dolgozóinak a bizalmát, cselekvő támogatását, amelyért ezúton köszönetét mondunk. Kiegyensúlyozott politikai életünkben a párt politikája iránt a bizalom töretlen, növekedett a lakosság aktivitása. Társadalmi folyamatainkban bonyolultabb és nehezebb viszonyok között is érvényült a párt, a munkásosztály vezető szerepe. Eredményeink jelentősek. Fejlődött a megye szocialista ipara és mezőgazdasága, a közlekedés, a hírközlés. Javultak a lakosság munka- és életkörülményei, erősödött szocialista világnézetük, gyarapodott műveltségük. Lakosságunk egyetért pártunk nemzetközi tevékenységével és kormányunk külpolitikájával. Nagyba értékeli pártunknak és kormányunknak a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival és más haladó erőkkel való aktív közreműködését a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban. A párt Bács-Kiskun megyei bizottsága az alábbiakban számol be a végzett munkáról, és tesz javaslatot' a további feladatokra. Társadalmi viszonyaink fejlődésében a korábbi időszak nagyarányú társadalmi mozgásai lelassultak. A korábbinál lassúbb ütemben folytatódott az átréteg- ződés. Az aktív keresők 53%-a munkás, 26%-a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, 17°^-a értelmiségi és alkalmazott, 4%-a kis- árutermelő. Tovább növekedett létszámában a megye munkássága. Az aktív kereső szövetkezeti parasztok száma mérséklődő ütemben ugyan, de tovább csökken. Arányuk a megye sajátos jellegéből adódóan még mindig kétszerese az országosnak. Növekedett az értelmiségiek és alkalmazottak száma, a kisárutermelőké csökkent. Az osztálvok belső viszonyaiban és egymáshoz fűződő kapcsolataiban erősödött a szocialista jelleg. Erősödtek a munkásság. a szövetkezeti parasztság és az értelmiségi rétegek eszmei arculatában a szocialista vonások. A megye népessége a korábbi évtizedekben — az elvándorlás miatt' — folyamatosan csökkent, az előző tervidőszakban a csökkenés megállt, az utóbbi 5 évben pedig lassan növekedett. Az országos átlagnál gyorsabb ütemben nőtt a városi lakosok aránya (39,5%-ról 42,5%-ra). A külterületen élő lakosság száma tovább csökkent, de még mindig a lakosság egyötöde tanyákon él. A munkásság létszáma 151 ezer, 5 év alatt 6 ezer fővel gyarapodott. A növekedés az ipar területén a tervezettnél mérsékeltebb volt. Az építőiparban, a kereskedelemben és más szolgáltató ágazatokban a létszám számottevőbben nőtt. Az ipari munkásság utánpótlásának fő forrása a szakmunkás- képző intézetekből kikerülő fiatalok. A termelés technikai korszerűsödésével, a minőségi követelmények emelkedésével együtt fejlődött szakképzettsége, általános műveltsége.. Országos és megyei intézkedések 'hatására javulás következett be a munkásság anyagi körülményeiben. Á szocialista brigádmozgalomban erősödnek a szocialista emberi kapcsolatok; a termelés, a művelődés, továbbképzés, a társadalmi munka szerves egységgé válik. Növekedett .9 munkások részvétele a közéletben, tovább nőtt arányuk a különböző társadalmi szervezetekben, választott testületekben. Az alacsonyabb képzettségű, kettős foglalkozású és bejáró munkások közéleti szerepe az átlagosnál lényegesen alacsonyabb. A munkásság politikai, ideológiai fejlődése, vezető szerepének érvényesülése, növekvő társadalmi súlya meghatározó módon alakítja megyénk fejlődését. Ä szövetkezeti parasztság belső rétegződésében, munka- és élet- feltételeiben, szemléletében és életmódjában folytatódnak a korábbi tendenciák. A mezőgazda- sági szövetkezetek taglétszáma 108 ezer. Az aktív keresők száma 7 ezerrel csökkent, s 74 ezerre módosult. A nyugdíjkorhatár leszállítása következtében a szövetkezeti tagok közül a nyugdíjasok aránya 40%-ra nőtt. Ugyanakkor a belépők között mind nagyobb arányban vannak a falura visszatérő fiatalok, akik elsősorban a magasabb műszaki színvonalú ágazatokban helyezkednek el. Az új belépéseket segíti az is, hogy szélesedett a rendszeres, az év minden szakára kiterjedő foglalkoztatottság. A szakszövetkezetek taglétszáma a tagsági viszony rendezése során — az alkalmazottak és a családtagok belépése miatt — 870 fővel nőtt. Ebben szerepe volt annak is, hogy a szövetkezeti tagokra is kiterjesztették a nyugdíj-, illetve járadékjogosultságot, a gyes-t, az anyasági segélyt és a társadalombiztosítást. Emelkedett a szövetkezeti tagság szakmai képzettségének színvonala. A szak- és betanított munkások aránya 22%-ról 26%- ra nőtt. A szövetkezeti parasztság gondolkodásában erőteljesebbé vált a ragaszkodás a közösséghez, annak fejlődésében váló nagyobb érdekeltség fokozott gazdasági és politikai aktivitást vált ki soraiban. A szövetkezeti paraszt társadalmi helyzetében, életfeltételeiben és életmódjában alig különbözik a falun élő munkástól. Az értelmiség megyénkben is a legjelentősebb társadalmi réteg. Fontos szerepe volt azokban az eredményekben, amelyeket a XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtása során elértünk. Létszáma 17 ezer, az elmúlt öt év alatt mintegy ezer fővel tovább emelkedett, legnagyobb arányban a műszaki, és az agrárértelmiségé. Az értelmiség szakmák szerinti megoszlása közelebb került a megye igényeihez. Ugyanakkor hiány van közgazdász, pénzügyi, számviteli, egyes műszaki végzettségű szakemberekből.^ A hagyományosan megyénkben dolgozó és az elmúlt időszakban idetelepült - intézetekben, főiskolákon, valamint a létrejött irodalmi, .művészeti és társadalomtudományi műhelyekben eredményes alkotó, kutató tevékenység folyik. A kisárutermelők jelentős szerepet töltenek be a megye lakosságának ellátásában. Közülük a kisiparosok száma 5800-ra, á kiskereskedőké 700 főre növekedett. Tevékenységükkel hasznosan egészítik ki a szocialista szervezetek szolgáltató és ellátó munkáját. A mezőgazdaságban a tulajdonnal rendelkező, hagyományosan egyénileg gazdálkodók száma — felére '— 3100 főre csökkent. A megye társadalmi osztályai, rétegei tovább közeledtek egymáshoz. kapcsolatukat zavaró politikai feszültség nincs közöttük. A közeledés »lapja a fejlett szocialista társadalom építésében való érdekeltség, a párt politikája. amelvet a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyüktől. pártállásuktól, ideológiai hovatartozásuktól függetlenül mind következetesebben és tudatosabban'vallanak magukénak. A dolgozó osztálvok. rétegek tagjai között egyre szélesebb körben tudatosodik a közös érdekeltség, amely termelési együttműködésben is megnyilvánul. A munkás-paraszt szövetség továbbra is társadalmunk politikai alapját képezi, a mindennapi élet természetes velejárója. Az osztályok és rétegek között még meglevő különbségek csökkentek. Az egyéni célok, törekvések és a fejlett szocialista társadalom építésének közösségi feladatai mind közelebb kerülnek egvmáchoz. Pártunk szövetségi politikája osztatlan támogatást élvez a lakosság körében. 1 A szövetkezetek megyénkben kiemelkedő gazdasági és társadalmi szerepet töltenek be. Társadalmi. gazdasági adottságaink a szövetkezeti formák .sokféleségét eredményezték. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek, valamint az ipari szövetkezetek a megye mezőgazdaságának szocialista szektorában a termelés 86%-át, a kiskereskedelemben a teljes megyei forgalom 50°/n-át. az ipari termelés 12°/n-át adják. Erősödött a mezőgazdasági szövetkezetek szocialista jellege. Gyarapodott a szövetkezeti tulajdonban levő földek mennyisége. A termelési rendszerek, társulások. az együttműködés más formái. a háztáii szervesebb kapcsolása a közöshöz, a munkarend, a jövedelemszerzés, az irányítás fejlődése a társadalmasodás magasabb szintjét eredményezték. A szakszövetkezetek szocialista jellegét erősítette, hoHv növekedtek a közös alapok, nőtt a közösen megművelt terület és a közösben alakulása végzett munka aránya. Ezzel, és a kettős tagsági viszony megszüntetésével létrejöttek az eddiginél kedvezőbb és gyorsabb fejlődésnek, a korszerűbb gazdálkodásnak a feltételei. Néhány szakszövetkezet — ahol annak feltételei létrejöttek — termelőszövetkezetté alakult át. A fogyasztási szövetkezetek biztosítják a tanyai és a falusi lakosság alapellátását. Egyre nagyobb részt vállalnak azonban a városok ellátásából is. Jelentős az élelmiszer-forgalmazási, vendéglátási. felvásárlási, ja kistermelés szervezésére "irányuló tevékenységük. Fontos lakossági igényeket elégítenek ki, a takarék-, a lakás-, az építő, a fenntartó- és garázsszövetkezetek. , A nyugdíjból, járadékból élő lakosok száma 123 ezer, arányuk az országosnál magasabb: 220/n. Életviszonyaikat javította a rendszeres évi nyugdíjemelés. az alacsony nyugdíjak felemelése, az árváltozásokkal , összefüggő kiegészítések. a nyugdíj melletti munkalehetőségek bővülése. A nyugdíjak reálértékének növekedése mégsem érte el a reálbérek emelkedésének mértékét. Az idősek többsége önálló, rendszeres jövedelemmel rendelkezik, illetve a fiatalokkal együtt családi kötelékben él. Aránylag magas az egyedül élő. ápolásra szoruló idős korúak száma. Helyzetüket a fokozódó társadalmi gondoskodás javította. Növekedett a szociális otthonok, az öregek napközi otthonainak befogadóképessége, szélesedett a házi szociális gondozásban, illetve segélyben részesülők köre. Ebben szerepe volt az utóbbi években megyénkben kibontakozott „társadalom az idősekért” mozgalomnak. Az ifjúság társadalmi szerepe megyénkben is tovább nőtt. Áz ifjúság nevelésében . egyre nagyobb felelősséget vállalnak a párt, a KISZ, az állami és társadalmi szervek, az iskola, a munkahely és a család. Ennek következtében javult a fiatalok munkához való viszonya, emelkedett iskolázottsági színvonala, a politikai kérdések iránti érdeklődése. Megyénk közvéleményében javult az ifjúság társadalmi megítélése. Az ifjúságpolitikai határozatnak megfelelően fiataljainkat fokozódó társadalmi megbecsülés és gondoskodás kíséri anyagi, szellemi téren egyaránt. Mindezek ellenére az otthonalapítás költségeinek növekedése, a gyermekintézményekkel összefüggő gondok a fiatalokat az átlagosnál jobban terhelik. Helyzetük javítása érdekében további intézkedéseket kell tenni. A nők helyzetével való foglalkozás egyre inkább az általános politikai részeként össztársadalmi iiggvé válik, amely hozzájárul a nők társadalmi megbecsültségének a fokozásához. A nők többsége megállja a helyét a munkában, hozzájárul a megye gazdasági fejlődéséhez. Mind több helyen kezdeményezői. résztvevő' a szocialista brigád- és az űiító mozgalomnak. Következetesebbé vált. de még nem megnyugtató az eavenlő munkáért, egyenlő bért elvének gyakorlati alkalmazása. Céltudatosabbá és átfogóbbá vált a nők szakmai és politikai képzése. 7°/n-ról 20%-ra emelkedett a szakmunkásnők aránya. Gyarapodott a közép- és felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkezők száma. Fokozódott politikai. közéleti tevékenységük, a párt. az állami és a társadalmi szervek vezető testületéiben arányuk, aktivitásuk növekedett, melynek mértéke lehetne még nagyobb. Vezető beosztásba kerülésük a lehetségesnél is lassabban halad. Megyénkben az országosnál magasabb — 7.2%-os — arányban élnék délszláv, német és szlovák nemzetiségiek. Naev többségük a megye 2 városában* és IS' községéhen él. Gazdasági, társadalmi, politikai helyzetük azonos az összlakosságéval. A magyar és a nemzetiségi lakosság között harmonikus az együttműködés. Ez egymás hagyományainak, kultúrájának kölcsönös megismerését, nagyobb megbecsülését hozta magával. A nemzetiségi lakosság cselekvőén vesz részt a szocializmus építésében. szocialista rendünket* magáénak, a Magyhr Népköztársaságot hazájának vallja. Eredmények születtek az óvodai, az általános és középiskolai nemzetiségi nyelvoktatás fejlesztésében, . a pedagógusképzésben. A nemzetiségi községekben kétnyelvű helvnévtáblákat helyeztek el, felhasználják történelmi személyiségeik nevét intézmények, utcák elnevezésére, anyanyelvükön jegyzik be gyermekeik nevét az anyakönyvekbe. A közművelődési igények kielégítését szolgálja a nemzetiségi könyvtárak, kiállítások, klubok, honismereti szakkörök, irodalmi színpadok, a TIT nemzetiségi szakosztálya a Hazafias Népfront nemzetiségi bizottságai. A megye lakosságának 1,7%-a cigány. Beilleszkedésük elősegítésében jelentős eredmények születtek. Problémáik megoldása azonban számarányukat meghaladó erőfeszítéseket követel. A munkaképes cigányok több mint kétharmada már állandó munkaviszonnyal rendelkezik. A lakásépítési, vásárlási hitelek és a helyi erőfeszítések javították a cigányság lakáshelyzetét. Eev- harmaduk azonban még telepeken él. Társadalmi felemelkedésüket, gyorsabb ütemű beilleszkedésüket a segítő szándék ellenére, továbbra is hátráltatják az előítéletek. ■ a bizalmatlanság és a köztük még meglevő visszahúzó, szokások. Az állami szervek munkája A szocialista törvényesség erősítésében és" a jogpolitikai elvek gyakorlati megvalósításában az állami szervek megyénkben is jelentős eredményeket értek el. Javult munkájuk színvonala, tevékenységükben érvényesül a párt irányító, ellenőrző szerepe. Megfelelő intézkedések történtek az állami munka ellenőrzésére és összehangolására. A tanácsok népképviseleti, önkormányzati szerepe és állam- igazgatási tevékenysége fejlődött. Döntési jogkörük, ezzel együtt felelősségük is növekedett. Döntéseik megalapozottak lettek. Irányító tevékenységük, lakossági kapcsolataik javultak, és tekintélyes, elismert helyi szervekként intézik az állam és a lakosság ügyeit. Ä tanácsok végrehajtó bizottságai — általában — eredményesen segítették a központi irányítás érvényesülését, az ágazati feladatok helyi megvalósítását, a különböző szintű érdekek összehangolását. A tanácsok önállóságának növelése elősegítette a szellemi és anyagi értékek feltárását, hozzájárult a társadalmi erők eredményes szervezéséhez, öntevékenységük fokozásához. A megyei tanács és a helyi tanácsok költség- vetési ' gazdálkodása tervszerű, és kellően összhangban van a ’központi célkitűzésekkel. A tanácstörvény hatályba lépését követően — folyamatosan — korszerűsödött az államigazgatás területi beosztása. A városok és város környéki községek az igazgatásban, a gazdálkodásban és az ellátásban mind jobban együttműködnek. A járási hivatalok betöltik a tanácstörvényben meghatározott szerepüket. Munkájukban egyre érzékelhetőbben érvényesül az államigazgatás aktív szervező, szolgáltató és szükségletkielégítő tevékenysége. Ugyanakkor ezt gátolják olyan gyengeségek, mint a testületi döntések számonkérésének hiányosságai, az elrendelt hatáskör-leadások és az átszervezések előkészítésének hibái* Javult a személyzeti munka és a tanácsi dolgozók tevékenysége. Elértük, hogy valamennyi nagyközség és község vb-titkára rendelkezik a beosztásához előírt képesítéssel. Országosan is elismert eredmények születtek az állam- igazgatási munka korszerűsítésében. A közrend és közbiztonság szilárd, a megye lakosságának békés élete és köznyugalma biztosított. Az állam biztonságát,' a közrendet, a köznyugalmat súlyosan zavaró cselekmény évek óta nem történt, mégis a viszonylag kisebb súlyú bűntettek és vétségek nagy száma miatt a bűnözés aránya magas. A legnagyobb arányt (52—53%- ot) a vagyon elleni cselekmények teszik ki, ezt követik a közlekedési bűntettek és vétségek (21— 25%-kal). A bűnelkövetők között n. A megye gazdaságának A megye gazdasága az V. ötéves tervben a gazdálkodásban az országra nehezedd külső körülmények ellenére, valamint a belső feltételek' fokozatos szigorodása közepette a helyi adottságok jobb kihasználásával, a hatékonyság, a minőség javításával a tervezett irányban tovább fejlődött. A mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóipar továbbra is meghatározza a megye gazdasági arculatát. Ezekkel az ágazatokkal a párt Központi Bizottságának szervei és a Minisztertanács is foglalkozott a megyei párt, illetve a megyei tanács végrehajtó bizottságának előterjesztése alapján, és megfelelő határozatot hoztak a megyei lehetőségek jobb .kihasználásának elősegítésére, a meglevő feszültségeink mérséklésére, gondjaink megoldásának közponi segítésére. A korábbi időszakhoz viszonyítva a gazdaság növekedési üteme mérséklődött, de továbbra is meghaladta az országos átlagot. A mennyiségi célkitűzések egy része 1979-től kezdve módosult. A gazdasági növekedés hatékonysági, minőségi elemei és a termelési szerkezet korszerűsítésével kapcsolatos változások fokozatosan, de a lehetségesnél és a kívánatosnál lassabban bontakoznak ki. A népgazdaság egyensúlyi hely- ' zetével összefüggésben a megyében is egyre nagyobb hangsúlyt kapott a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek előállítása, az energiával, anyagokkal való * takarékosabb gazdálkodás. A megye gazdasága — elsősorban a mezőgazdasága és élelmiszeripara — növelte a tőkés piacokon értékesíthető termékek előállítását. A termelő ágazatok fejlődése és a lakosság életkörülményeinek javítása a tervezetthez közelállóan alakult. Ugyanakkor a termelési szerkezet korszerűsítése, a meglevő eszközök kihasználása, a munkaerő-gazdálkodás javításában a szükségesnél kisebb előrelépés történt. A népgazdasági ágak között a foglalkoztatási szerkezet tovább változott. A szolgáltató ágazatok létszáma jelentősen, az ipari kis mértékben növekedett, s lassuló ütemben csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. A munkába lépő és a felszabaduló munkaerő foglalkoztatottsága megvalósult. A, munkaerő-gazdálkodás javítására — az országos céloknak megfelelően — átfogó megyei intézkedések születtek: a munkaerőközvetítés 'bevezetésére, a kiemelt nagyberuházások munkaerőigényének kielégítésére és a mezőgazdasági csúcsmunkákhoz szükséges munkaerő igénybevételére. Az ösztönzőbb bérrendszerek alkalmazásában sem sikerült léváltozatlanul magas a büntetett előéletűek aránya (36—38%j. A közrendre és közbiztonságra komoly veszélyt jelentő, köznyugalmat zavaró cselekmények elkövetőit — túlnyomórészt — felderítették és felelősségre vonták. A büntető eljárások időszerűek, a felelősségre vonások gyakorlata törvényes, általában szélsőségektől mentes, kiegyensúlyozott. A bűnözés elleni harcban a megye társadalmának erőit még nem sikerült kellő mértékben mozgósítani. A népi ellenőrzés tevékenysége tovább fejlődött. Munkájuk eredményességét növelte, hogy mind jobban kapcsolódtak a legfontosabb társadalompolitikai feladatokhoz. Gondoskodtak a közérdekű bejelentések vizsgálatáról. A megyében levő honvédségi és határőr alakulatok személyi állománya a megye, az adott település lakosságával szoros kapcsolatban részese békés életünknek. Hivatásuk teljesítésében a lakosság támogatását élvezik, ők pedig számottevő és nélkülözhetetlen segítséget adnak a természeti csapások elhárításában, mezőgazda- sági munkacsúcsok idején, a városok és községek településfejlesztésében. A Magyar Honvédelmi Szövetség szervei, klubjai, eredményesen dolgoztak a hazafias, honvédelmi nevelésben. Széles körben együttműködnek a fegyveres erőkkel, az állami és a társadalmi szervekkel. Figyelemre méltó eredményeket értek el a nagy tömegeket mozgató honvédelmi versenyek rendezésében. A munkásőrség személyi állománya teljesíti feladatát. Tevékenységüket növekvő politikai és társadalmi aktivitás jellemzi. A szocialista demokrácia szerves részét képező üzemi demokrácia tartalma tovább javult. Hatékonyságát tovább növelte a, bizalmi jog- és hatáskör kiszélesítése, a fórumok érdemi működtetése. Javult a végrehajtás során a politikai, társadalmi és gazdasági szervek munkamegosztása és együttműködése. A dolgozók egyre aktívabban vesznek részt a döntések kialakításában, a végrehajtáshoz szükséges feltételek megteremtésében, p. gazdasági munka ellenőrzésében. Az üzemi, szövetkezeti, a munkahelyi demokrácia kiszélesítésével a dolgozók következetesebben élnek véleményezési jogukkal a tervek kialakításakor, valamint azok végrehajtása során. fejlődése nyegesen előrelépni. A meglevő termelőeszközök jobb kihasználása érdekében központilag módosították a műszakpótlékok rendszerét. A korszerű gépek több műszakos kihasználása ezt követően azonban csak kis mértékben javult. Beruházások A megye társadalmi, gazdasági fejlődése szempontjából jelentős beruházások és rekonstrukciók összességében az 1975. évi pártértekezlet által meghatározott céloknak megfelelően alakultak, öt év alatt 34—35 milliárd forint ösz- szegű beruházás valósul meg, ez 80—84%-kal haladja meg az előző tervidőszak 'beruházásait, és 6—7 milliárd forinttal nagyobb az előirányzottnál. Az állami forrásból megvalósuló beruházások növekedtek, aránya az elmúlt tervidőszakhoz viszonyítva 39%-ról 42%- ra nőtt, ami megközelíti az országos átlagot. Az V. ötéves tanácsi fejlesztési tervek közel kétszeres növekedést irányoztak elő szinte minden területen. A terv céljainak többsége megvalósul, néhány területen túlteljesítésre lehet számítani. A beruházások népgazdasági ágak szerinti megoszlása megváltozott Az ipar, a szállítás, a hírközlés, a vízgazdálkodás részesedése emelkedett,-a mezőgazdaságé és az építőiparé csökkent Kiemelkedő beruházások valósultak,' illetve valósulnak meg, köztük a kiskunhalasi szénhidrogénmező feltárása és termelésbe állítása, a Halasi Kötöttárugyár, a Finomposztó' Vállalat rekonstrukciója, a Bajai Húskombinát, a szőlő- és gyümölcstelepítések, a bajai tranzitraktár, kereskedelmi létesítmények, valamint a Budapest—Kelebia vasútvonal villamosítása, a solti rádióadó, a kecskeméti posta, az új megyei kórház. Az V. ötéves tervben felépül a tervezett 25 ezer lakás, mintegy 800 bölcsődei, 5000 óvodai, 700 diákotthoni férőhely, 220 általános, 40 szakmunkásképző iskolai tanterem, 1200 kórházi ágy, 54 ezer m2 kereskedelmi alapterület (Folytatás a 6. oldalon.)
