Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-18 / 65. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. ii5. szám Árat 1,20 Ft 1980. március 18. kedd Púja Frigyes Moszkvában Púja Frigyes, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, külügy­miniszter, a szovjet kormány meg­hívására hétfőn Moszkvába uta­zott. Moszkva Vnukovói repülőte­rén Andrej Gromiko külügymi­niszter, valamint az SZKP KB fe­lelős munkatársai fogadták. Tegnap a Szovjetunió külügymi­nisztériumában megkezdődtek a magyar—szovjet külügyminiszteri tárgyalások. A tárgyaláson magyar részről jelen volt Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyminisz­ter, valamint Szűrös Mátyás, ha­zánk moszkvai nagykövete, Roska István külügyminiszter-helyettes, továbbá több más hivatalos sze­mélyiség. A szovjet küldöttséget Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügymi­niszter vezeti, a delegáció tagja Viktor Malcev, az SZKP KB tag­ja, a külügyminiszter első helyet­tese, Vlagyimir Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió rendkívü­li és meghatalmazott nagykövete, valamint több más hivatalos sze­mélyiség. (MTI) SZÁMVETÉS AZ SZMT KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁBAN A művelődő munkásokért Mikor jó á könyvtár? Egyrészt akkor, ha sokan látogatják, más­részt akkor, ha a látogatók elége­dettek a szolgáltatásokkal. Ez utóbbit vizsgálva azt kell monda­ni, hogy a Bács-Kiskun megyei SZMT Központi Könyvtára jól dolgozik. Hatékonyan segíti pél­dául a felnőttoktatást: polcain nagy példányszámban sorakoznak azok a tankönyvek, amelyek a Mindenki iskolájának elvégzésé­hez nélkülözhetetlenek, sokat be­szereztek azokból a magnószalag­sorozatokból is, amelyeken külön­böző iskolai előadásokat rögzítet­tek. Ha erre igény mutatkozik, a szalagokról szívesen készítenek másolatokat, elsősorban az üzem­be kihelyezett iskolai tagozatok számára. Népszerű az az akció is, amely­nek keretében — együttműködve a Csongrád megyei SZMT Közpon­ti Könyvtárával — olvasótáboro­kat szervez a könyvtár, a szak­munkástanulók részére. Tavaly ti­zenöt Bács-Kiskun megyei fiatal irodalomkedvelő vett részt a két­hetes szegedi táborozáson. Bár költséges dolog, rendszere­sen szerveznek író—olvasó talál­kozót a könyvtár szakemberei. A. megye területén szinte alig van olyan üzem, ahol ne fordult volna meg egy-egy neves író vagy köl­tő. Az elmúlt év folyamán Jókai Anna, Berkesi András, Végh An­tal, Fekete Gyula és Moldova György járt legtöbbször, a Bács- Kiskun megyei munkahelyeken. Az irodalompropaganda hatásos eszközének tekintik £ könyvtáro­sok azokat az irodalmi témájú előadásokat is, amelyeket a TIT- szervezetekkel való jó együttmű­ködés eredményeként, többnyire helyi szakemberek tartanak a vá­rosokban, és a falvakban. Az elő­ző évben százkilencvenhat' ilyen előadás hangzott el. Közülük a legtöbbet Bácsalmáson, Lajosmi- zsén és Kerekegyházán tartottak. Jó eszközei az olvasók toborzá­sának a különböző vetélkedők és pályázatok is. Az Olvasó népért mozgalom keretében szervezték meg például a felszabadulási év­forduló olvasópályázatát, amelyen a megye területéről negyvenhá­rom üzemi könyvtár két és fél ezer olvasója indult. S hogy ala­pos felkészültséggel, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a verseny végeztével négy Bács- Kiskun megyében dolgozó üzemi könyvtáros kapott ezer-ezer fo­rintos jutalmat az országos szer­vektől. Ugyancsak jól szerepeltek a szakszervezeti könyvtárak az Ol­vasó munkás című pályázaton is, amelybe harmincnégyen neveztek be a megye területéről. Közülük a Ganz Villamossági Művek bajai gyárának könyvtára országos első helyezést ért el. A Kell a jó könyv című pályá­zatra legutóbb mintegy hétszáz érvényes pályamű érkezett. Ezek­nek a sikeresen szervezett akciók­nak is része van abban, hogy míg országos viszonylatban csökkent a szakszervezeti könyvtárak látoga­tottsága az elmúlt évben, addig Bács-Kiskun megyében növeke­dett: a száznegyvenkilenc kölcsön- zőhélyet tizenkilencezer olvasó lá­togatta rendszeresen, s a tavalyi­nál négyezerrel több — összesen háromszázezer — könyvet vitt ol­vasásra. K. J. SEBESTYÉ ÍV NÁNDORIÉ N YlL ATKOZ A TA Tájékoztató A BVT elnökségi irodájának ?z esyetenH felhívása kutatásokról az enyhülés védelmére Az enyhüléssel, a szolidaritással kapcsolatos békemozgalmi felada­tokat elemezve felhívással fordult a világ békeszerető erőihez a Bé- ke-világtanács elnökségi irodája. A testület Addisz Abebában nem­régiben megtartott tanácskozásán részt vett Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, aki hazatérése után az MTI munka­társának adott nyilatkozatában is­mertette a nemzetközi békemozga- lom, s ehhez kapcsolódóan a ma­gyar társadalmi erők előtt álló feladatokat. — A Béke-világtanács elnök­ségi irodájának rendezvénysoro­zata egybeesett Etiópia nemzeti ünnepével — mondotta. Az olasz gyarmatosítók felett aratott adowi győzelem 84. évfordulójának és a béke-világmozgalomnak a tiszte­letére rendezett nagygyűlés Addisz Abebában hatalmas békedemonst­rációvá terebélyesedett. Több mint 600 000 ember éltette az etióp for­radalom eredményeit, valamint a zimbabwei nép győzelmét, hitet téve az enyhülésért, a független­ségért és a szabadságért folyta­tott nemzetközi harc mellett. A BVT irodájának ülésén részt vet­tek nagy elismeréssel adóztak Azoknak az erőfeszítéseknek, eredményeknek, amelyeket az etióp nép súlyos történelmi örök­ségének felszámolásában, új éle­tének építésében elért. — A tanácskozásról közzé tett felhívásban a BVT minden béke­szerető erőt tömegmegmozdulá­sokra, felvonulásokra, aláírásgyűj­tésekre hív fel az enyhülés elleni imperialista akciók megfékezésé­re. Az ülésen elfogadott doku­mentum figyelmeztet az amerikai rakéták európai telepítése prog­ramjának, a szovjetellenes hiszté­riakeltésnek, az amerikai—kínai .katonai együttműködésnek a ve­szélyeire. A valamennyi kontinen­sen már kibontakozó békeakció­hoz a magyar mozgalom is gazdag programmal csatlakozik. — Az elnökségi iroda résztvevői megállapították, hogy az enyhülés védelmét, a leszerelés ügyét elő­mozdító akciók mellett a nemzet-, közi békemozgalomnak változatla­nul alapvető feladata a népek igazságos harcát erősítő szolida­ritás. Szolidaritás Vietnam, Laosz, és Kambodzsa népeivel, aZ új, felszabadult életét alakító afgán néppel, a jogaikért küzdő palesz­tinokkal; mindazokkal, akik sza­badságukért, emberi méltóságu­kért küzdve eddig sem maradtak egyedül az imperializmus elleni harcukban. E témakörben — a BVT mel­lett működő szolidaritási bizott­ság társelnökeként — én tartot­tam vitaindító előadást. A BVT elnökségi irodája támogatásáról biztosította az Indiában március 20—22-én megrendezendő, a nem­zeti kultúrák védelmére összehí­vott nemzetközi tanácskozást. Az ülést követően ugyancsak Indiá­ban, Oj-iDelhiben ül össze az „ázsiai biztonságért és békéért” küzdő erők konferenciája. A kon­ferencián — amelyen a magyar békemozgalmat ugyancsak magas szintű delegáció képviseli — napi­rendre tűzik Pakisztán felfegy­verzésének, valamint a Vietnamot, Kambodzsát fenyegető agresszió­nak a kérdéseit is, döntve az im- perialistáellenes konkrét szolida­ritási akciókról. Hazánkban is barátsági esteket, kiállításokat rendezünk, s május 19-én a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán emlékülést tartunk a vietnami nép kiemelkedő vezető­jének születési évfordulója alkal­mából'. Mindezek a kérdések na­pirendre kerülnek a BVT elnök­ségének májusi budapesti ülésén, valamint a „Népek világparla­mentje a békéért” szófiai találko­zó nemzetközi előkészítő bizottsá­gának ugyancsak a fővárosunkba összehívott tanácskozásán. Ezek az események jó alkalmat kínál­nak arra, hogy elemezzük konti­nensünk, s a világ békéjének megóvását, erősítését szolgáló erő­feszítéseket, új kezdeményezése­ket is indítva népeket összefogó útjukra — mondotta végül Sebes­tyén Nándorné. Évente 15—25 szabadalmat jelen­tenek be az egyetemeken, a főis- kolákon. A kutatók, a tudomá­nyos munkacsoportok rendre, s közmegelégedésre eleget tesznek az állami megbízásos munkák­nak, a minisztériumok, a főhatósá­gok kezdeményezte feladatoknak, és eredményesek az úgynevezett szerződéses kutatások is, számos tudományos eredmény azonban nem válik anyagi erővé — mon­dották hétfőn — az Oktatási Mi­nisztériumban tartott sajtótájé­koztatón. Az Oktatási Minisztérium szá­mos intézkedést tett, és kíván ten­ni a jövőben is, hogy jobban egy­másra találjanak a tudományos eredményeket létrehozók és a fel­használók. Közzé tették például a felsőoktatási intézményekben be­fejezett kutatási témák címjegy­zékét és azt eljuttatták az ország nagyobb vállalataihoz. Egyben arra is kérték a címzet­teket, jelezzék igényüket: milyen témákban várnak segítséget az oktató munka mellett a tudomá­nyos kutatásra is nagy súlyt he­lyező egyetemektől, főiskoláktól. A minisztérium kezdeményezé­sére alakult meg a közelmúltban a minisztérium, az Egyetemi Szá mitóközpont, a Budapesti Műsza­ki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatásszer­vezőiből az Erdei Ferenc munka­csoport. Ezek a szakemberek hi­vatali kötelezettségeiken túlmenő­en arra vállalkoztak, hogy átte­kintik a felsőoktatási intézmények tudományos dokumentációit, fel­színre hozzák a termelésben- jól hásznosítható, ám szunnyadó ku­tatási eredményekét, s egyengetik a hasznosítás útját. Az első tapasztalatok azt jelzik, hogy rendkívül gazdag a tudo­mányos dokumentáció, és ezért a munkacsoport felhívással fordult az egyetemek, főiskolák kutatói­hoz, illetve a vállalatok, az üze­mek, az intézmények szakembe­reihez. A kutatóktól többek között azt kérik, hogy maguk is tekint­senek körül a házuk táján és ön­tevékenyen próbáljanak kapcso­latot teremteni a termelő üzemek­kel. (MTI) Vetik a zöldségféléket a Duna mentén Megkésett az idén a tavasz, de március idusánál tovább már alig­ha várat magára a kikelet. Me- gyeszerte ehhez igazodtak a ker- tészkedők, akik hetek óta a nagy­üzemi szántókon, gyümölcsösök­ben. szőlőkben vagy a háztáji és kisgazdaságokban szorgoskodnak. Matos Lajos, a bátyai Piros Pap­rika Tsz nagy tapasztalatú trakto- sa is sokat fáradozik gépével a szövetkezet földjén. Egyetlen nap alatt 102 hektár zöldborsó vetésé­re készítette elő a magágyat. Tár­sai a fűszerpaprikának szánt több mint 400 hektár szántóföld felüle­tét egyengetik, hogy március 2Ó-a után, amikor már kellően felme­legszik, megkezdhessék a paprika vetését A Bátyához nem messze fekvő Dusnokon a Munkás-Paraszt Tsz szerelőműhelyében dolgozó szak­munkások 8, nagy teljesítményű, svéd gyártmányú vetőgépet készí­tettek elő a fűszerpaprikának. Va­lamikor palántázták ezt az értékes növényt. Manapság a korszerű technológia és műszaki eszközök segítségével a gyorsabb, de sokkal pontosabb, figyelmesebb munkát kívánó helyrevetést alkalmazzák. Ezt jóval előbb kell megkezdeni, mint annak idején a paprika pa­lántázását, de a ZKI kalocsai pap­rikakutató állomásán nemesített új fajták a gépi vetésre, termesztésre is alkalmasak. A technológia sze­rinti munka következtében kiváló minőségű termést adhatnak. Dusnokon az elmúlt néhány év alatt kinevelődtek ennek az új, az eddiginél nagyobb tudást és fele­lősséget kívánó munkának, szak­mának a mesterei. Ezt bizonyítja a Munkás-Paraszt Tsz rendsze­resen jó minőségű, magas száraz­anyag-tartalmú, egyéb értékes tu­lajdonságú fűszerpaprika termése. amelynek tavaly sem veszett kár­ba egyetlen csöve sem. Az időjárás további javulására számítva a dusnoki szövetkezet brigádjai tíz napot még várnak a nagy teljesítményű paprikavető­gépek indításával. Ezzel szemben sz^z hektár kaprot. 130 hektár zel­lert és petrezselymet elvetettek, s hamarosan végeznek az étkezési borsóval is. Az érsekcsanádi határ is moz­galmas. A Búzakalász Tsz trakto­ristái az őszi szántást simítózzák. A kukorica vetésére készítik elő a területet, miközben a jól telelt őszi kalászosok fejtrágyázását be­fejezték. Sajnos, az érsekcsanádi és a többi mezőgazdasági szövetkezet érzi azt, hogy a mezőgazdasági gép-, alkatrész-, műtrágya-, nö­vényvédő szer forgalmában a ter­melők, valamint az ellátó szerve­zetek között egyenjogú partneri kapcsolatokról aligha lehet beszél­ni. A gazdaságok megrendeléseit a különböző vegyi és műszaki cik­keket gyártók, forgalmazók kése­delmesen igazolják vissza, nágyon gyakran megközelítően sem a megrendelt mennyiségben és ösz- szetételben. Hiányzik a csehszlovák gyárt­mányú Dikotex növényvédő szer, a talajfertőtlenitő vegyszer, vala­mint a helikopteres, repülőgépes növényvédelemnél használt más vegyi anyag, ami jól bevált ennél a technológiánál. A Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége ezekben a napokban állítja össze a listát a mezőgazdasági gép- és eszközke­reskedelem, valamint a gépgyár­tás adósságairól. Ez az összesítés elég hosszú. Ritkán jutnak hozzá a gazdaságok az MTZ—80-as és T—150-es traktorok hidraulikájá­nak alkatrészeihez. Ha tönkremegy 0 Matos Lajos bátyai traktoros egy nap alatt 102 hektár borsó vetésére készítette elő a talaj felszínét. az eredeti, megáll a gép tudomá­nya és a gépjavítóké is, mert nincs alkatrészpótlás. Hasonló a helyzet a különböző teljesítményű Zetor erőgépeknél is. Mindez eléggé próbára teszi a szövetkezeti dolgozók idegzetét. Szeretnék munkájukat idejében és tisztességesen elvégezni, de mások mulasztása miatt képtelenek. A mezőgazdaságban használt teher­gépkocsik, pótkocsik alkatrészeiért is elég sűrűn járják az országot az anyagbeszerzők. A területi szövetség vizsgálata szerint a győri Rába Gépgyár a külföldi szabadalom alapján gyár­tott IH-eke jó minőségével adós. A talajművelő eszköz gerendelye ugyanis a bácskai és Duna mellé­ki kötött talajon szántás közben erősen megcsavarodott, s használ­hatatlanná vált. A szövetkezetek nemcsak a 260 ezer forintot saj­nálják, hanem az időt is, amelyet elvesztegettek. Hiszen teljesíteni akarják termelési tervüket. K. A. 0 A bácsbokodi Aranykalász Tsz tagjai a szállí­tószalag segítségével gyorsan feltöltik a műtrá­gyaszóró tehergépkocsit. 0 Valamennyi gépet munkakész állapotba helyez­tek á Kiskunhalasi Állami Gazdaság gépjavító üzemében. Az MSZMP XII. kongresz- szusi irányelvei az építő- és építőanyag-ipart, a népgazda­ság egyik nagyon fontos hát­tériparának minősítették és fejlesztésének fő irányait a népgazdaság különböző terüle­tei feladataival összhangban határozták meg. A közvéle­mény nagy figyelmet fordít az építőipar és az épitőanyag-ipar fejlődésére, mert jórészt ennek munkájától függ, hogy mikor oldódnak meg a lakásgondok, hogyan javul a lakások minősé­ge és kulturáltsága, milyen ar­culata lesz városainknak és falvainknak. A korábbi években gyakran elhangzott az a megállapítás, hogy az épitőanyag-ipar terme­lése nem tudja követni az egyre nagyobb keresletet, amit a beruházások és a magánosok lakásépítési igényei támaszta­nak. Bizonyítékként felsorakoz­tak az építőanyag-import ada­tai (még ma is Magyarország Európa egyik legnagyobb épí­tőanyag-importőre), valamint a hiánycikkek listái. Naponta kaptunk hirt azokról az épi- tőanyag-ipari beruházásokról, amelyek e feszültség felszámo­lását tűzték ki célul. (Űj ce­mentgyárak, téglagyárak re­konstrukciója, különböző be­tonelemeket gyártó vállalatok, új üveggyárak stb.). Van-e hiány építőanyagok­ban napjainkban és milyen fej­lődés várható a VI. ötéves terv időszakában? A korábbi évek­hez viszonyítva az épitőanyag­ipar kereslet és kínálati viszo­nyaiban 1979-ben változás kö­vetkezett be, amelynek lénye­ge, hogy az állami építőipar a beruházási tevékenység általá­nos mérséklése következtében csökkentette keresletét, miköz­ben — a fogyasztói árak emel­kedése ellenére — a lakossági kereslet továbbra /is nőtt. A hiányok halmozódásában sze­repet' játszott az is, hogy az építőanyag-készletezés gond­jait a kereskedelem nem vál­lalta magára és a szállítások ciklikus jellegűek voltak. Így az építőanyag-ipar egyes terü­letein kihasználatlan kapacitá­sok keletkeztek, más területe­ken még mindig elmarad a kínálat az igényektől. Világossá vált, hogy az épí­tőanyag-iparban az állami meg­rendelések mérséklődése miatt szabaddá vált kapacitásoknak csak igen szerény hányada cso­portosítható át a lakossági igé­nyek jobb kielégítésére. Pél­dául a lakosság ' sok helyen nem kedvelte meg még a kor­szerű téglafajtákat, amelyek kínálata jobb, fnint a hagyo­mányos tégláé, amelyben a ter­melőkapacitás szűk, s a ter­melékenység is alacsonyabb szintű. A betonelemgyártás és a panelgyártás a lakossági építkezési technológiában igen szerény helyet kapott. 'Nem kétséges, hogy az épí­tőanyag-ellátásban is megfi­gyelhető a viszonylag kis ér­téket képviselő termékek hiá­nyai, vagy szűk választéka; il­letve a kínálat erős hullámzá­sa. Például a burkolóanyagok­ban, a háztartási kerámiákban, a nyílászáró szerkezetekben I olykor nem kielégítő az ellá­tás. Az import sem elég egyen­letes, s ez szintén feszültsége­ket okoz. A VI. ötéves tervben a mennyiségi fejlesztés helyett az ágazatnak ezekre %z „apró­ságokra” is jobban oda kell I figyelnie. Nem könnyű feladatok előtt áll az ágazat: a fejlesztés lehe­tőségei az elkövetkező évek- I ben talán még szűkösebbek I lesznek, mint az V. ötéves terv j időszakában voltak. De a szer­kezetváltás, a kapacitásokkal j való jó gazdálkodás, az új ha- j zai és külföldi vevők felkutató- I sa és meggyőzése olyan tarta- I lék,'amelyek kihasználása meg- I nyitja a fejlesztési források ma j nehezebben nyíló csapját. Az 1 oksági összefüggés egyenes író- I nyú: a jobb munkával kell I megszerezni a fejlődéshez szűk- I séges forrásokat. Az sem vitás, hogy a ke- I reskedelmi, szállítási szervezet I is sokat tehet azért, hogy az I építőanyag-iparban a VI. öt- I éves tervben megszűnjön az az l ellentmondás, hogy egyik ol- 1 dalon ki nem használt kapaci- E tások vannak, mig a másik ol- j dalon a kisfogyasztóknál nyo- ! masztó az anyaghiány. A szál- .1 litásigényességet mutatja, hogy I egy családi ház felépítéséhez I szükséges épitőanydgok fuvar- I költsége eléri a 70—100 ezer I forintot. Az építőanyag háttéripari I helyzete az elkövetkező évek- I ben nem hátrány, hanem tár- I sadalommal szembeni kötele- I zettség, amelynek csak az eddi- J ginéi jobb minőségű munkával ■ tud megfelelni az ágazat.

Next

/
Thumbnails
Contents