Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-15 / 38. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: gyengén vagy közepesen felhős, párás, főként hajnalban és reggel több helyen ködös idő. Legfeljebb néhány helyen kisebb eső, hó. Gyenge, napközben kissé megélénkülő keleti, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0—mínusz 5, a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 2, plusz 7 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKDN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 38. szám Ára: 1,20 Ft 1980. február IS. péntek Boltosok hátországa 3. oldal Megoldható ellentmondások 4. oldal Bírálni és dicsérni 4. oldal Boldogulásuk útját maguk egyengetik 4. oldal Úttörőélet 5. oldal Milyen légyen a jó könyvtárps és az ideális olvasó? 5. oldal Visszavágóra készül a KSC 7. oldal Megbeszélések a megye kohó- és gépiparáról Heiczman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes tegnap Kecskeméten járt, ahol Erdélyi Ignác col, a megyei pártbizottság titkárával, és Tokai Lászlóval, a megyei tanács általános elnökhelyettesével áttekintették Bács- Kdskun KGM tárcához tartozó üzemeinek eredményeit és idei feladatait. A megbeszélésen részt vettek a megye és a minisztérium illetékes szakemberei is'. Külön foglalkoztak a Lampart Zománcipari Művek 470 millió forintos, és a VBKM Villamos Állomásokat Szerelő Vállalat kun- szentmiklósi gyárának 300 millió forintos beruházásának helyzetével. Megállapodtak abban, hogy a’ beruházások kivitelezését meg kell gyorsítani, hogy ezek a fontos ipari termelő létesítmények mielőbb a termelésbe állíthatók legyenek. Erre mindkét fél a szükséges intézkedéseket megteszi. A továbbiakban a miniszter- helyettes a megye vezetőivel a KGM-ágazat időszerű kérdéseiről folytatott megbeszélést. A TAVALYINÁL TÖBBRE KÉPES A SZAKSZÖVETKEZET Zárszámadás az orgoványi Sajátos helyet foglalnak el a megye mezőgazdaságában a szakszövetkezeeték. E szocialista tulajdon és gazdálkodási forma az elmúlt esztendőkben fejlődött, erősödtek a közösségi vonások. A legtöbb szakszövetkezet eredményesen zárta a tavalyi évet, néhány ágazatban előrelépés is tapasztalható. Ezek közé tartozik az orgoványi Egyetértés Szakszövetkezet is, amelynek tegnapi zárszámadó közgyűlésén Szabó Imre elnök így summázta a múlt évet: nyereségünk bár szerény, az 1978-as esztendeinek 60 százaléka, de a körülmények ismeretében reális. A mezőgazdaság közepes éve yolt a tavalyi, a jól ismert időjárási gondok a gabonatermesztésben okoztak károkat, amit az egyéb .kultúrák hozamának, az állattenyésztési ágazat eredményeinek növelésével próbáltak ellensúlyozni. Az orgoványiak is ezt tették, a fő ágazatnak számító szőlőtermelés és a kiemelkedő fontosságú juhászat fejlesztésével. A közösen művelt ültetvényekről 845 kilogramm szőlőt szedtek hektáronként, ami jó jövedelmet hozott. Valamennyit a Közép-magyarországi Pincegazdaságnak adták el, a hosszú távú szerződésük szerint. A pincegazdasággal közös telepítésre is sor kerül 200 hektáron. Tavaly, s az idén is 30—30 hektár új ültetvény jelzi elhatározásuk fokozatos teljesülését. A juhállomány növelését területi adottságaik is indokolják. A 4800 hektáros közös gazdaság negyedét rét és legelő foglalja el. Figyelemmel kísérik a világpiaci igényeket is. • Az utóbbi időben megnőtt a kereslet a pecsenye- bárány iránt. A múlt évben 1300 darabot exportáltak. A szakszövetkezet juhállománya meghaladta már a 3200 darabot, s előrelátásukat mutatja, hogy az anyajuhok számának gyarapítását szorgalmazzák. Ez természetes feltétele annak, hogy évről évre növeljék bárányértékesítésüket. Az állattartás körülményeit is javítják. A figyelemre méltó eredmények közé tartozik, hogy gyarapodott a szakszövetkezet vagyona, nőtt > a bruttó termelési érték, és a tagság jövedelme is az elmúlt esztendőben. Alkalmazkodva a maEgyetértésben gasabb követelményekhez, a meglévő tartalékok feltárásával és hasznosításával az idén 1 millió forinttal akarják növelni a nyereséget. Egyetértett a tagság, a szövetkezet élén jubileumi, huszadik gazdasági évét megkezdő elnökük beszámolójával, s a tervet ismertető főagronómussak A meghívott vendégek, akik között ott volt Molnár Mihály, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezető-helyettese, valamint a község párt- és állami vezetői, a szomszédos gazdaságok szakemberei, megvalósítható, reális tervnek mondották az ideit. Nagy fontosságot tulajdonítottak annak, hogy az idén minden tenyérnyi földet megművelnek, nem lesz parlag, vetetlen terület a szakszövetkezetben. Héger József, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pártbizottságának titkára is szót kért a közgyűlésen, s a minisztérium nevében köszöntötte a szakszövetkezet tagságát. Beszélt a háztáji gazdálkodás állami segítéséről, a háztáji termelés népgazdasági jelentőségéről. A szövetkezet bizottságainak beszámolója, valamint az ellenőrző bizottság újjáválasztása után ért véget a zárszámadó- közgyűlés. Cs. I. Néprajzi kutatások Bács-Kiskunban Megyénk múzeumai — sok egyéb tevékenység mellett — folytatják a települések, területek néprajzának gyűjtését és tudományos feldolgozását. Népi kultúránk hagyományainak, tárgyi emlékeinek a feltárásából egyaránt részt vállalnak valamennyi intézmény néprajzkutatói, történészei. Több helyen folytatják, másutt megkezdik a néprajzi gyűjtést. Kiskurimajsán júliusban gyűjtőtábort szerveznek ilyen célból. A kecskeméti múzeum munkatársai egyebek között az egykori paraszti-polgári életmód tárgyi emlékeit kutatják, gyűjtik a megyeszékhelyen. A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum kiskunmajsai, kunszentmiklósi és szabadszállási kismesterségek emlékanyagaival kívánja tovább gyarapítani értékes néprajzi gyűjteményét. Feljegyzik az utókor számára a már kihalt vagy kihalóban levő kézi mesterségek még élő képviselőinek visszaemlékezéseit is. A Kiskun Múzeum továbbra is feladatának tekinti a hozzá tartozó területen á Hajdani pásztorkodás sajátos emlékeinek felkutatását, megszerzését a múzeum számára. A kalocsai Viski Károly Múzeum a várost és a kalocsai Sárközt bemutató, idén nyíló új állandó történeti-néprajzi kiállítás anyagát gazdagítja. A bajai TUrr- múzeum a Felső-Dunán folytatja a halásztörténeti kutatást. Bár a kiskunhalasi múzeumban a legrosszabbak a raktározási körülmények, az intézmény szakembereit mégis foglalkoztatja a néprajzkutatás. Az idén a híres keceli gyümölcstermesztés hagyományait, a kiskunhalasi tanyai életmód emlékeit gyűjtik. Kecskeméten felkutatják a városi és a tanyai életmódra, régi mesterségekre, ipartörténeti emlékekre, és a politikai életre vonatkozó tárgyi és írásos dokumentumokat is. Az eddigi kutatások eredményeit tanulmányokban, dolgozatokban összegzik múzeológusaink. Sztrinkó István, a kecskeméti múzeum igazgatóhelyettese egyebek között a Temetkezési kultúra a Duna—Tisza közén című új időszaki kiállításhoz szerkeszt kiadványt. Dr. Bárth János kalocsai múzeumi gazgató, egyéb munkák mellett, Kecelről írStör- téneti és néprajzi tanulmányokat, s szerkeszti a település monográfiáját. Több tanulmányon dolgozik dr. Sólymos Ede kandidátus, bajai múzeumigazgató is. Dolgozatot ír Gyűjtögetés, halászat és vadászat Kecelen címmel, s előkészíti a Baja néprajza, Az esztergomi halászok és A bajai halászcéh című tanulmányait. Gyümölcs- termesztés, virágos- és konyhakertek Kecelen a címe Bodor Géza muzeológus készülő munkájának. A kiskunhalasi házasságlevelekről, a kiskunmajsai cifra házormokról ír tanulmányt Voiák József, a kiskunhalasi múzeum nyugalmazott igazgatója, Majsai Károly szalkszentmártoni kutató pedig egy helyi kovácsmester műhelyének teljes anyagát veszi számba, írja le. Folytatja a szalkszentmártoni egykori földesurak levéltári anyagainak a kutatását is. Fazekas István kiskunfélegyházi múzeumigazgató a kiskun város szűcsmestereinek, emlékanyagát, valamint a gátéri földosztás történetét dolgozza fel. A megye múzeumai mindezek mellett fokozott gondot fordítanak a műtárgyvédelemre, így az * egyre gyarapodó néprajzi anyagok restaurálására, tartósítására. Ilyen munkákat végeznek az idén többek között Kiskunhalason, Kalocsán, s a dunapataji múzeumban. Dunavecsén a Petőfi- emlékház faanyagát, Kiskunfélegyházán a múzeum fa- és fémanyagát restaurálják majd. R. M. A műit évi munkát és az idei feladatokat összegezte a MÉSZÖV küldöttközgyűlése A Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége tegnap Kecskeméten tartotta szokásos év elejei küldöttközgyűlését, amelyen huszonhárom átesz, huszonkét takarék- és ötvenhárom lakásszövetkezet képviselője vett részt, jelen volt Sebők Ákos, a SZÖVOSZ közgazdasági főosztályának helyettes vezetője, a megyei pártbizottság és tanács szakosztályainak illetékesei. Hrebik Ferenc, * ME§ZÖV-elnökhelyettes üdvözlő szavai után elfogadták a napirendet. A küldöttközgyűlést abból a célból hívták össze, hogy megvitassák az elmúlt évi munkát és elfogadják az idei feladatok végrehajtását tartalmazó intézkedési programot. A küldöttek előzőleg írásban megkapták a megyei szövetség elnökségének beszámolóját, az intézkedési programot, amelyeket Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke szóbeli referátuma egészített k>. Mind az írásbeli, mind a szóbeli előterjesztés megállapította, -hogy a megye szövetkezetei megvalósították a tavalyi terveikben rögzített legfontosabb feladatokat. Eleget tettek a népgazdasági tervben meghatározottaknak. Az áfész-ek kiskereskedelmi árbevétele 6,1 milliárd forint volt, 1,3 százalékkal több a tervezettnél. Mindamellett az összes növekedés, amely az előző évhez viszonyítva meghaladja a 10 százalékot; elmaradt a megye teljes kiskereskedelmi forgalmának növekedési átlagától. A vendéglátóipar 886 millió forint forgalma 2 százalékkal volt több az előirányzottnál. Burgonyából, zöldségféléből az előző évinél többet vásároltak fel, gyümölcsből viszont mintegy 30 százalékkal kevesebbet. Jelentős a visszaesés más cikkeknél is, például tojásból, vágógalambból, toliból, nyers bőrből kevesebbet vettek át a termelőktől. Igen nagy a szóródás az egyes szövetkezetek teljesítményénél. Az 1979. évi nyereségre vonatkozóan még csak részinformációk vannak. Bíznak benne, hogy az intézkedési programban meghatározott 260 millió forint nyereséget elérik. ' A beruházásokra és a hálózat- fejlesztésre a differenciáltság jellemző. Annak ellenére, hogy a tavalyi küldöttközgyűlésükön felhívták a figyelmet a beruházási ütem és fegyelem betartására, néhány szövetkezetben lemaradások vannak. Tavaly mintegy 4300 négyzetméterrel gyarapodott a szövetkezeti kiskereskedelmi és vendéglátói hálózat. Példás fegyelemmel készült el a kiskunhalasi, csaknem 1300 négyzetméteres ABC-áruház. Bátyán a tervezettnél 1 millió forinttal olcsóbban építettek hasonló áruházát. Átadtak három élelmiszer-, háztartási boltot és két mezőgazdasági szaküzletet. Uzemanyag- töltő-állomás létesült Nagyba- racskán, ezenkívül még számos üzlet készült eL A beszámolókban szó volt a gondokról is. A bajai áruház kivitelezése késik. Lassú az ütem Kecskeméten az Árpád- és szé- chenyivárosd ABC-áruházak építkezésénél. A beszámolók foglalkoztak a takarék- és lakásszövetkezetekkel is: Ez utóbbiaknál érdemes megjegyezni, hogy csaknem ötszáz tulajdonos jutott szövetkezeti keretek között új otthonhoz. Egy részük 12 hónapos építési határidőn belül. Ilyen még nem volt a szövetkezeti lakásépítések történetében. Nem sikerült viszont jelentősen előrelépni a szervezeti működésben, a gazdálkodásban és a koncentrációban. Az idei feladatokról szólva a beszámolók hangsúlyozták, hogy alkalmazkodni kell az új szabályozó rendszerhez. Keressék a szövetkezetek annak ösztönző hatásait. Törekedni kell továbbra is a kereskedelmi áruellátás színvonalának javítására. Ez hatványozott követelmény az áfész-eknél. Csak ők vannak jelen például a tanyavilágban, a szétszórt településeken. Fontos, hogy tovább javuljanak a kapcsolatok az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetekkel, a kisgazdaságokkal. Élni kell azokkal a lehetőségekkel, amit a szabályozó rendszer, a hitelpolitika lehetővé tesz. A MÉSZÖV elnöke felhívta a figyelmet a tartalékok feltárására. Minden szövetkezeti vezető jól tudja, hogy számos lehetőséget ki lehetne még aknázni. Takarékoskodni kell az anyaggal, az energiával, a szállítási költségekkel. A házilagos brigádokkal olcsóbban, szervezettebben lehet építkezni, felújítani. Jó lenne, ha a szövetkezeti vezetők mindenütt napirendre tűznék a hatékonyság növelésének lehetőségeit, amely egyúttal a tartalékok feltárását is elősegíti, és azonnal cselekednének. Természetesen az ésszerű takarékosságról van itt szó, nem arról például, hogy bezárjanak egy tanyasi boltot azon a címen, hogy veszteségesen működik. Ilyen intézkedés az ellátást rontaná. A küldöttközgyűlés meghallgatta a megyei szövetség felügyelő bizottságának jelentését, majd megvitatta a jelentéseket és határozattá emelte az idei intézkedési programot. K. S. A gazdasági szabályozás egyik alapgondolata, hogy az utasítások helyett a gazdasági ösztönzők kerüljenek a középpontba. A tizenkét évvel ezelőtt létrehozott új gazdaság- irányítási rendszer épp e célt szolgálta. Lehetetlen azonban megvalósítani gazdaságpolitikánk legfontosabb céljait, ha az irányítást nem segíti egy olyan árrendszer, amely a valós viszonyokat fejezi ki, s képes az értékarányokat mérni. Hazánk — gyakran emlegetett tény — nyitott gazdaság. Akarva-ákaratlanul a nemzetközi verseny részese. Könnyen belátható, hogy nem lehet életképes egy olyan rendszer, amely bármi módon önellátásra akar berendezkedni, s nem igazodni, hanem védeni akarja magát a versenytől Hosszabb távon minden irányítási rendszer ■alapkérdése: képes-e nemzetközi mércével mérve versenyképessé tenni vállalatait, gyárait, üzemeit. Ezt művi úton, utasítva, állandóan vezérelve, lehetetlen létrehozni. A szabályozás döntő kérdése tehát: meglehet-e valósítani egy olyant árrendszert, amely tükrözi a napról-napra élesedő nemzetközi gazdasági versenyt. Felvetődik a kérdés: lehetséges-e azonban tervszerű szocialista gazdaságunkban csupán a verseny spontán hatására bízni az árakat? Nyilvánvaló, hogy a verseny nem lehet az egyedüli meghatározó. Gazdaságunkban szervezett, tervszerűen irányított piacon alakulnak ki „a spontán árak". A szocialista gazdaságirányításnak éppen egyik alapkérdése, hogy milyen módon képes ellátni az árszabályozó, s befolyásoló funkciót? A döntésekhez azonban pontos, körültekintő információkra van szükség. Származhatnak ezek a hazai versenyből is — ha valós verseny formálja az árakat, s van megfelelő kínálat a piacon —, s származhatnak a hazai s a külföldi termelők piaci versenyéből. Milyen hatékonysággal dolgozik a gyár, mennyire értékes a munkája? önmagában nehezen megválaszolható kérdés: ez szinte mérhetetlen. Az ösz- szehasonlitás, a világ élenjáró gazdaságaival való összevetés, a nemzetközi verseny adhat egyedül útmutatót. A munka valós mércéje, ha egy-egy terméknek nem a belföldi árát értékeljük, hanem a világpiaci verseny szabta exportárat vesz- szük alapul. Ahol a termelés egy része tőkés exportra kerül, épp az exportárnak kell meghatározónak lenni, ennek kell megszabnia a belföldi értéket is. Abban a gyárban tehát, ahol az átlagosnál hatékonyabb, minőségileg jobb munka folyik, jól szervezett piaci hálózat értékesíti a termékeket, magasabb árat tudnak elérni az exportpiacokon, így termelésük egészének több nyereséget hoz. Indokolatlan, hogy azok, akik a nemzetközi piacpn képtelenek jó áron értékesíteni cikkeiket, a hazai piacra kényszerűéit magas árak miatt számolhassanak nyereséggel, emiatt váljanak úgynevezett jó vállalattá. Folyik-e azonban valódi verseny a hazai piacokon? Van-e elég információja a vállalatnak, s az irányító szervnek az árrendszer szabályozásához? Azokon a területeken, ahol nem indokolt a verseny, ott a társadalmilag szükséges ráfordítási arányok a meghatározók. Ily módon minden területen lehetséges, hogy a fogyasztói árak arányai közeledjenek a termelői árarányokhoz. Így tudnak a vállalatok mindig pontos információt szerezni a piacról, ez ösztönzi őket a műszaki-technikai fejlesztésre. A hetvenes években sokáig csak amolyan óhaj volt egy eddiginél korszerűbb termékszerkezet kialakítása. Ma már valamennyi vállalat számára kényszer. Aki képtelen a legmagasabb mérce, a világpiac ítélete szerint dolgozni: lemarad. H. L. * B