Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-14 / 37. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 37. szám Ára: 1,20 Ft 1980. február 14. csütörtök Kádár János és Lázár György fogadta Kulikov marsallt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Viktor Ge- orgijevics Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnokát és Anatolij Ivanovics Gribkov hadseregtábornokot, az egyesített fegyveres erők törzsfőnökét. A vendégek az egyesített fegyveres erőket érintő, valamint a Varsói Szerződés megalakulásának 25. évfordulójával kapcsolatos aktuális kérdések megbeszélése végett Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter meghívására tartózkodnak hazánkban. A fogadáson részt vett Korom Mihály,- az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Oláh István altábornagy, .vezérkari főnök, honvédelmi miniszterhelyettes, (MTI) Egyhangúlag Moszkva mellett döntött a NOB 2. oldal Budapest szebb, mint yálaha á. oldal Új, korszerű termékek a Fékon bajai gyárából 4. oldal A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága tegnap Kecskeméten Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára elnökletével kibővített ülést tartott, . amelyen részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi-járási pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács, BM pártbizottságának titkárai, a kecskeméti városi pártbizottság titkárai, a megyei tanács tisztségviselői, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. A végrehajtó bizottság javaslatára a pártbizottság az alábbi napirendet fogadta el: Tervezet a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei pártértekiezlete állás- foglalására, a Központi Bizottság kongresszusi irányelveihez. Előadó: Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. Az előterjesztést követő vitában részt vett Slachta István, a bácsalmási gimnázium igazgatója, dr. Kőrös Gáspár, a kecske; méti városi pártbizottság első titkára, Veszelovszki Lászlóné, a Kecskeméti Konzervgyár csoportvezetője, dr. Glied Károly, a megyei tanács nyugalmazott elnökhelyettese, Papp György, a bajai városi pártbizottság első titkára és Litauszky Mihály, a kiskőrösi MEZŐGÉP Vállalat lakatosa. A megyei pártbizottság úgy határozott, hogy a hozzászólásokkal gazdagított állásfoglalás-tervezetet a megyei pártértekezlet elé terjeszti. Bács-Kiskun megye 1979. évi gazdasági fejlődéséről Bács-Kiskun megye gazdasági fejlődésének üteme a korábbi évekhez viszonyítva 1979-ben mérsékeltebb volt. Figyelembe véve a változó körülményeket, a termelés a főbb ágazatokban megközelítette, vagy elérte a tervezettet. Beruházások A beruházások növelésének mérséklésére irányuló központi korlátozások 1979-ben Bács-Kiskun megyében is érvényesültek. A megyei székhelyű szocialista szektorban — a pénzintézetek (MNB—ÁFB—OTP) adatai alapján — összesen 6595 millió forintot fordítottak fejlesztésre, csaknem 10 százalékkal (1978-ban még 12 százalékkal,) többet, mint egy évvel korábban, ami összehasonlító áron mintegy 6 százalékos növekedési ütemnek felel meg. Az állami vállalatok, valamint a mezőgazdaságon belül az állami gazdaságok és erdőgazdaságok az év végéig 2111 millió forintot használtak fel beruházásra, amely csaknem azonos az 1978. évivel. A szövetkezeti szervek beruházási kifizetése 1842 millió forintot ért el, ami egy százalékkal több az egy. évvel korábbinál. Az Állami Fejlesztési Bankon keresztül 1308 millió forintot fordítottak fejlesztési célokra Bács- Kiskun megye területén, s ez 55 százalékkal haladta meg az 1978. évit. A pénzt elsősorban a szénhidrogénipar bővítésére és Vasút- villamosításra használták fel. A tanácsok beruházása 1979-ben elérte az 1616 millió forintot, ami folyó áron 10 százalékkal több az előző évinél. Az üzembe helyezett beruházások értéke 1056 millió forint, ami 17 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A folyamatban lévő beruházások készültségi foka jelentősen javult. íí i ■ * ** * ■ * **. * MiPnMw. Ipar A megye szocialista iparában az 1978 óta lassuló termelésnövekedési ütem 1979-ben — az országoshoz hasonlóan —! tovább csökkent. Az ipari termelés volumene alig több, mint egy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a minisztériumi élelmiszeripar — az elővő évi csökkenéssel szemben valamelyest növelte termelését. A nehézipar termelése viszont — az 1978. évi jelentős növekedéssel ellentétben — némileg visszaesett. Mérséklődött a tanácsit ipar termelése is, ugyanakkor az átlagot meghaladóan, mintegy 7 százalékkal bővítette termelését a szövetkezeti ipar. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1979-ben egy százalékkal, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 1,6 százalékkal volt kevesebb, mint 1978-ban. Az előző évinél kisebb mértékben emelkedett a termelékenység. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az egy évvel korábbi 4,4 százalékkal szemben csak 2,2 százalékkal növekedett. 1979-ben a termelésnövekmény teljes egészében a termelékenység javulásából származott. 1979-ben a megyei székhelyű ipari vállalatok és szövetkezetek értékesítése folyó áron 4,7 százalékkal több az előző évinél. Termékeik csaknem1 egyharmad részét exportálják, jó részét közvetlenül a külföldi vevőnek szállították, több mint felét a tőkés • A megyében tavaly több mint négyczer- kilcnrszáz új lakásba költöztek be. piacra. Az export háromnegyed része élelmiszeripari termék. A változó kereslet miatt, kevesebbet tudtunk exportálni. Ezzel szemben a minisztériumi nehézipar 60 százalékkal, a könnyűipar pedig 36 százalékkal növelte a külkereskedelmi értékesítését. A megfigyelt fontosabb cikkek exportja igen változatosan alakult. 1979-ben 38 százalékkal több fürdőkádat, 55 százalékkal több magnetofont, és több mint kétszer annyi kész gyapjút és gyapjútípusú szövetet értékesített külföldön a minisztériumi ipar, mint egy évvel korábban. Az élelmiszer- ipari termékek körében kétharmadával nőtt a csontos nyershús külkereskedelmi értékesítése, egyötödével a gyümölcskonzervé. Ugyanakkor főzelékkonzervből 13 százalékkal, paradicsomkonzerv- ből és palackozott borból 25 százalékkal kevesebbet értékesítet- . tek. Hét százalékkal nőtt az élőállat-export, ezen belül harmadával nőtt a szarvasmarháé, s 9 százalékkal visszaesett a sertésé. Építőipar A megye szocialista kivitelező építőiparában is kisebb mértékben nőtt a termelés. Az elvégzett építési-szerelési munkák értéke több mint 3,1 milliárd forint volt, ami összehasonlítható áron 3,8 százalékkal volt több az előző év azonos időszakának teljesítésénél. Az ágazaton belül minden szektorban nőtt a termelés. Összehasonlításként: országosan a kivitelező építőipar termelése csak 2,1 százalékkal nőtt. A szocialista építőipar 1979 folyamán 943 új építmény kivitelezését kezdte el, amelyek egyedi értéke meghaladja a százezer forintot, ami 49-cel több az előző évinél. 1979. december végéig 941 építményt adtak át, az előző évinél 67-tel többet. Az átadások ütemessége nem sokat javult a létesítmények átvételének még mindig jelentős hányada jutott az év utolsó negyedére. 1979. év végén 365 építmény állt kivitelezés alatt, amelyek össz-gene- rálköltségvetési összege meghaladta a 3 milliárd forintot Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek (növénytermelés és az állattenyésztés, illetve állati termékek) bruttó termelési értéke — a megyei tanács tájékoztatása alapján — az 1978. évivel csaknem azonos lesz.' Az 1979. évre tervezett növekedés nem valósult meg a növény- termelés több ágazatában. Ennek oka jórészt a fagykár és az aszály okozta' terméskiesés. Ez elsősorban főleg az őszi kalászosokat, a zöldségféléket, a gyümölcstermést és részben a szőlőtermést érintette. Az V. qtéves . tervidőszakban 1979. a második olyan aszályos év, amikor a növénytermelésben az előző évhez képest jelentősen csökkentek a hozamok. Az állatállomány az év végén meghaladta az 1978. évit, és az ez évre tervezettet is. A nagyüzemekben tartott 104 ezer szarvas- marha 1,5 százalékkal, és a 387,8 ezer sertés 6,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt. Kedvezően alakult a tehénállomány, a 37,9 ezer darab, s ez az 1978. év végi állománynál 4 százalékkal volt több. Az anyakocák száma mérsékelten csökkent. Kereskedelem 1979-ben több mint 16 milliárd forintot forgalmazott a , megye' kereskedelme, összehasonlítható árakon 2,3 százalékkal többet, mint az előző évben. Leginkább a vegyes iparcikkek forgalma nőtt. A ruházati cikkekből Csak- nem 10 százalékkal többet-adtak el, mint 1978-ban. A karácsonyi vásárlások idején másfélszeres forgalmat bonyolítottak le az előző negyedévhez képest. A vendéglátói árak emelkedése következtében folyó áron ugyan emelkedett a forgalom, összehasonlító árakon viszont nem érte el a tavalyi szintet, főleg az étlap szerinti ételforgalom torpant meg. A kiskereskedelmi boltok készletgazdálkodása javult az utóbbi évben, az év végi zárókészlet csökkenő ütemben emelkedett. Ez nemcsak a készletek forgási sebességének javulását jelzi, hanem az 1979. IV. negyedévi fokozott vásárlásokat és bizonyos mértékig a kereskedelmi kínálat hiányosságait is tükrözi. Hiánycikk volt például az automata mosógép, a színes televízió, a centrifuga, egyes villany- és gázkészülékek, olajkályha, nem volt megfelelő választék magnetofonból, varrógépből, s az építőanyagellátás is akadozott. A lakosság életkörülményei Bács-Kiskun megyében tavaly az élveszületések száma csaknem azonos volt az 1978. , 'évivel, ugyanakkor a csecsemőhalálozási arány 2 ezrelékkel tovább javult és lényegesen jobb az országos átlagnál. A megfigyelt népgazdasági ágak közül az iparban, az építőiparban, valamint az állami mező- és ' erdőgazdálkodásban — az előző' évi növekedéssel ellentétben — a ■ foglalkoztatottak Számának már kismértékű csökkenése figyelhető meg. Egyedül a személyi és gazdasági szolgáltatásban tapasztalható 5 százalékos létszámbővülés, a többi népgazdasági ágat egy százalékot alig meghaladó növekedés, vagy stagnálás jellemezte. Folytatódott a nem fizikai alkalmazottak arányának ■ emelkedése, kivéve a vízgazdálkodást, valamint a személyi és gazdasági szolgáltatást. A nominálbérek növekedése — a bérszabályozási feltételek megszigorítása miatt — mérsékeltebb volt az egy évvel -korábbinál. Á havi átlagbérek emelkedése 4,5— 7,8 százalék között mozgott." Az előző évinél kisebb nyereségképződés következeiében többnyire visszaestek a béren felüli jövedelmek is, különösen az iparban és a szállítás-hírközlésben. Kivételt'képez a személyi és gazdasági szolgáltatás, továbbá a vízgazdálkodás, ahol 10—20 százalékkal növekedtek a béren felüli jövedelmek. A lakosság takarékbetét-állománya 1979. év végén« 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit és 7,6 milliárd forintot ért el. A különböző betétfajták közül a megváltozott feltételek miatt legdinamikusabban (35 százalékkal) a gépkocsi fedezeti betétállomány bővült. A takarékbetét-állománynál jobban, 18 százalékkal emelkedett a lakossági hitelállomány, ami 1979-ben 5 milliárd forintot tett ki. Ennek több mint felét építési célra kérték. Az elmúlt évben 274-gyel több szálláshely állt az idegenforgalom rendelkezésére, mint 1978- ban. A bácsbokodi Otthon Szálloda kialakításával 12 szobával bővült a megyei szállodák befogadóképessége. Bács-Kiskunban tavaly több mint 115 ezer vendég (Folytatás a 3. oldalon.) Egyeztették a feladatokat az Országos Vízügyi Hivatal és a megye képviselői • Vízellátás és csatornázás, terén sokat fejlődött a megye. A főhatóságok és a megye vezetői között év elején esedékes egyeztető tárgyalások sorában tegnap a megye víz- gazdálkodásának fejlesztéséről tanácskoztak. Részt vett a tanácskozáson dr. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettese, Tohai László, a megyei tanács - általános elnökhelyettese, valamint Suhajda István, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A tárgyaló felek elöljáróban áttekintették Bács- Kiskun megye vízgazdálkodási fejlesztésének az V. ötéves tervidőszakra előirányzott céljainak várható teljesítését. Megállapították, hogy az elmúlt évi kiemelt fejlesztési feladatok végrehajtása tervszerűen haladt |_ Az ötéves tervre előirányzott fejlesztési feladatok összegezett értékeléséből kitűnt, hogy bár az eredmények nem kiemelkedőek, de a vízellátás és csatornázás terén ebben az időszakban is sokat fejlődött a megye. Jól érzékeltetik ezt a múlt évi következő eredmények: a víztermelő kapacitás 26 700 köbméterrel, az Ösz- szes víztermelés 3 millió köbméterrel, a vízellátásba bekapcsolt lakások száma 5150-nel, a vízhálózat hossza 62 kilométerrel, a szennyvízhálózat 8 kilométerrel, a szennyvízhálózatra kötött lakások száma pedig 1700-zal növekedett az előző évihez képest. Az idei feladatok tételes egyeztetése során, a többi között, állásfoglalás született a kecskeméti 3000 köbméteres víztorony építésének megkezdéséről. A víztorony elkészülése 1982-ben várható. Ugyancsak ez évben kezdődik az izsáki vízmű építése. Az 1980. évi feladatok többsége a korábban megkezdett fejlesztések folytatását jelentik így tovább épül a kalocsai kistérségű vízmű, a megyeszékhelyen a 24 ezer köbméteres mechanikai szennyvíztisztító építése, amely az év végén megkezdi működését. Folytatódik a bajai Il-es főgyűjtőcsatorna építése, amelynek végleges befejezése 1981 közepén várható. A vízgazdálkodási ágazat számos egyéb kérdéséről, feladatáról való szót értés után, a VI. ötéves előzetes ágazati fejlesztési feladatait áttekintve hangoztatták, hogy a vízellátásban elért fejlődést figyelembe véve, a jövőben a minőségre kell fokozott figyelmet fordítani. A lakásberuházásokhoz tartozó vízellátási feladatok mellett, főleg az egészséges ivóvízzel nem rendelkező községek gondját szükséges megoldani. A vízellátás fejlesztésének üteme tehát mérséklődik, a hangsúly a vízellátás minőségi tennivalóira tevődik át. Ugyanakkor a szennyvízelvezetés és a -tisztítás kerül előtérbe. E tekintetben ugyanis — mint azt dr. Illés György, az OVH első elnökhelyettese hangoztatta —, nagyobb az elmaradás, mint amelyet a múlt súlyos öröksége indokolhat. Hazánk lakosságából mintegy nyolcmillióan részeséi a közműves vízellátásnak, míg a csatorna- ellátás ennek alig a felére terjed ki. Az összehasonlításból kiviláglik, hogy rendkívül sok szennyvíz — elvezetés híján'— a talajba kerül. Hadd említsük meg itt, hogy a megyében a tervidőszakban a közműves vízellátásba bekötött lakások aránya 38,1-ről 52 százalékra növekszik, ugyanakkor a csatornahálózatba bekötött lakások aránya mindössze 3 százalékkal emelkedik. A következő időszak sok egyéb feladata között szó esett a melioráció átfogó tennivalóiról is, amelyek a következő tervidőszakban elsőbbséghez jutnak a rendkívül költséges öntözési feladatokkal szemben. A lényeg e tekintetben, hogy míg eddig a belvíz elvezetésén volt a hangsúly, a jövőbeni törekvés az összegyűjtött belvizek helyi hasznosítását célozza. Az OVH és a megye képviselőinek egyeztető tárgyalásán szóba került valamennyi kérdésnél előtérbe került a vízzel, mint nemzeti kinccsel való takarékosság nélkülözhetetlensége. Hazánk vízkészletei ugyanis végesek, azokkal gazdálkodni, a vízzel takarékosan bánni, az üzemi nagyfogyasztókon túl, végső soron minden egyes állampolgár személyes érdeke. Arról nem is szólva, hogy az elpazarolt víz évenként súlyos százmillió forintokban mérhető népgazdasági szinten. Múlhatatlan feladat tehát a vízpazarlás "megszüntetését célzó szemléletformálás, a takarékosság ösztönzése, szükség szerint pedig a víz megbecsülésére szorító intézkedések megtétele. P. L
