Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-07 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYÉI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 31. szám Ára. 11,20 Ft 1980. február 7. csütörtök Koppenhágában holnap összeül a DÍVSZ végrehajtó bizottsága Február 8—10 között Koppen­hágában tartja végrehajtó bizott­sági ülését a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség — jelentette be Barabás Miklós, a DÍVSZ főtitká­ra szerdai sajtókonferenciáján. Elmondotta: a vb-ülésen elemzik a nemzetközi helyzet alakulását, megvonják a múlt évben végzett DlVSZ-tevékenység mérlegét, ak­cióprogramot fogadnak el 1980-ra és döntenek tagfelvételi kérdések­ben. Rendkívüli ülésen foglalkoz­nak majd az ifjúságnak a békéért és a leszerelésért folytatott harcá­val. Ugyanakkor az ülés alkalmat kínál arra is, hogy a négyévente megrendezésre kerülő közgyűlések közötti időszak „félidejéhez” érve a világszövetség áttekintse: ho­gyan valósulnak meg az 1978 feb­ruárjában tartott X. közgyűlés ha­tározatait. (MTI) A háztáji és kisegítő gazdaságok áruellátásáról es a magánlakás-építést segítő feladatokról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap dr. Gajdócsi István elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A napirendjére tűzött témák közül elsőként a háztáji és kisegítő gazdaságok áruellátásáról .készített jelentést vitatták Amint az előterjesztés hangsú­lyozta : megyénk mezőgazdasági termeléséből az országos átlag­nál is nagyobb részarányt képvi­selnek a háztáji, a kisegítő és egyéb kisárutermelő gazdaságok. Különösen az állattenyésztésben jelentős a szerepük, mivel a vágósertés mennyiségének 62, a baromfi 45 százalékát adják a megye mezőgazdasági termelésé­nek, s innen kerül a fogyasztó­hoz a tojás csaknem 80 százalé­ka, a tejnek mintegy a fele. Bár a gazdálkodási területük csökke­nőben van, az intenzív gazdálko­dás eredményeként részvételük aránya a zöldség- és gyümölcs- termesztésben is igen jelentős. A termelésben részt vevők köre ma már a korábbinál is széle­sebb, hiszen a hagyományos ház­táji és kisegítő gazdaságok mel­lett az úgynevezett hobbitelkek tulajdonosai, bérlői, vagyis a vá­rosi lakosok is részt vállalnak ebben. A legnagyobb szerepük termé­szetesen a korszerű nagyüzemek által támogatott és velük együtt­működő kisgazdaságoknak van, amelyek jó része szervesen in­tegrálódik a tudományos és tech­nikai feltételeket is biztosító gazdaságokhoz. Ezáltal fokozódik a kereslet a magasabb hozamok elérését megalapozó vetőmagvak és szaporítóanyagok, illetve a kisgépek és egyéb eszközök iránt. A kistermelők számára bizto­sított anyagi és műszaki ellátás az elmúlt években javult. A me­gyében 18 mezőgazdasági szak­bolt, egy kisgép- és szerszámköl­meg, dr. Király László osztályvezető elő­terjesztésében. Jelen volt dr. Misi Sándor, a MÉM főosztályvezetője és Ispánovits Már­ton, a MÉSZÖV elnöke is. cspnző, valamint csaknem 300 ta­karmány- és tápforgalmazó hely működik. A kistermelők az el­múlt két évben mintegy 200 kis- traktort, csaknem ezer motoros kapát vásároltak, javult a mo­toros- és házipermetező-ellátás is. Vízi szivattyúból több mint hatezer darab kelt el két év alatt. Sajnos, a hazai gyártmá­nyú gépek és eszközök aránya alacsony, ami sok bizonytalansá­got és az import miatt költség- növekedést is okoz.. A nagyobb teljesítményű univerzális kerti­traktorokból csak a felét, a kis­teljesítményű motoros kapákból alig negyedét tudják kielégíteni az igényeknek. A kisgépek szá­mának növekedésével fokozott gondot jelent az alkatrészellátás és a javítások elvégzése is. Az elmúlt két évben a kister­melők 80 millió forint értékű mű­trágyát és lombtrágyát vásárol­tak. Az áfészek lerakatai is se­gítették a beszerzési lehetősegek bővítését. Ennek ellenére a fo­lyamatos takarmány- és tápellá­tás továbbra sincs megoldva. A megyei vállalat az igényeknek alig kétharmadát tudja kielégí­teni. A szőlő-szaporítóanyagból főleg a jó minőségű csemegefaj­ták, a gyümölcsből a csonthéja­sok hiányoztak. A végrehajtó bizottság állásfog­lalása szerint tovább kell javí­tani a kisgépellátást, s elősegí­teni a korszerű, nagy termőké­pességű vetőmagvak széles körű elterjesztését. A helyi tanácsok fordítsanak nagyobb gondot a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységének segítésére, a szakigazgatási szervek folyama­tosan ellenőrizzék a kistermelés anyagi-műszaki ellátásának ala­kulását. A magánlakás-építés elősegíté­sének tanácsi feladatairól készí­tett jelentés, melyet Sándor Béla osztályvezető terjesztett a vb elé, sokoldalúan elemezte az utóbbi, időszak eredményeit és tenden­ciáit. Míg országosan magánerő­ből épül a lakásoknak csaknem 65 százaléka, a megyei arány el­éri a 78 százalékot, ami közsé­gekben szinte a teljes mennyi­séget jelenti. Az V. ötéves terv során mintegy 20 ezer magán­erős lakás építésével számolnak a megyében, s az időarányos tel­jesítés eddig megfelelően alakult. A magánlakás-építés iránti igény szükségessé teszi, hogy a tanácsok az eddiginél is jobban segítsék a feltételek megteremté­sét. Elsősorban a területgazdálko­dást és a közművesítést kell ja­vítani. A költségek csökkentése érdekében a községekben is szorgalmazni kell a társas, kor­szerű, csoportos lakások építését és segíteni a fejlettebb építési módok alkalmazását. A folyama­tos lakásépítés feltétele a ki­egyensúlyozott építőanyag-ellátás. A hiányok pótlására a tanácsok­nak további erőfeszítést kell ten- niök — foglalt állást többek kö­zött az igen élénk és sokoldalú vita után a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. A megyei tanács vb ülése vé­gül bejelentéseket fogadott el. T. P. Az első hazai pénztárgépek elektronikus • Az összeszerelt EP 01 típusú gépek műszeres ellenőrzése. Régen általános volt, hogy a bol­tos blokkon adta össze a vásárolt áruféleségek értékét. Ezzel a lassú módszerrel ma már csak kis üz­letekben lehet dolgozni. A széles tömegeket ellátó, nagy forgalmú kereskedelmi egységekben minde­nütt géppel számol a pénztáros, ami sokszorta gyorsabb és ponto­sabb a ceruzás összeadásnál. Ha­zánkban eddig csak mechanikus működésű pénztárgépeket alkal­maztak a kereskedelemben és a vendéglátóiparban, de mint arról értesültünk, az idén megkezdik a jelenleg legkorszerűbbnek mond­ható —, s a fejlett ipari országok­ban már alkalmazott — elektro­nikus pénztárgépek gyártását is. A pénztárgépgyártás az Iroda- gépipari és Finommechanikai Vál­lalat profiljába tartozik, amelynek megyénkben két gyára van, Kecs­keméten, illetve Kiskőrösön. Mind­kettő részt vesz a KGST-egyezmé- nyen alapuló, exportigényeket is kielégítő házai pénztárgépgyártás­ban. Az elektronikus masinákat a vállalat központi fejlesztési osztá­lya konstruálta, a tömegméretű előállításra pedig a kecskeméti gyárat jelölték ki. Mint megtudtuk, az első itthoni gyártmányú, EP 01 típusú elektro­nikus pénztárgépnek a nullszériá­ját ebben az évben szerelik össze. Az új termékből 1980-ban össze­sen 700 darabot készítenek. Az EP 01 alapgép, amelyben a számlázási műveletet elektronika végzi, de tartalmaz bizonyos mechanikus elemeket is. Az új típusú pénztár­gép nagyobb sebességgel működik, mint a jelenlegi mechanikus gé­pek, még* pontosabb, és fontos elő­nye az is, hogy a kezelő dolgozó­tól erőkifejtést alig kíván. Az el­képzelések szerint a későbbiekben az EP 01-nél nagyobb „tudású” gépeket is készítenek majd, ame­lyeket számítógéppel is össze lehet kapcsolni. A mechanikus működésű — elő­állításukat tekintve az elektroni­kusnál sokkal munkaigényesebb — pénztárgépeket a következő terv­időszakban sem szorítja még ki teljesen a fejlettebb számoló esz­köz, előreláthatólag 1985-ig gyárt­ják őket az IGV-nél. A kecskeméti gyár dolgozói az idén — a koope­rációs partnerek segítségével — 20 ezer 200 darab Ratus gépet is el­készítenek. Ezek zömét exportra szállítják, a legfőbb vásárló to­vábbra is az NDK. A. T. S. Javulnak a szállítás feltételei Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság szállítási, il­letve a háztáji és kisegítő gazda­ságok gépimunka-igénye. Ezzel kapcsolatban a Minisztertanács — a lehetőségek kibővítésére — rendeletet hozott, amely a Ma­gyar Közlöny 8. számában jelent meg. A lakosság szállítási megrende­léseit továbbra is elsősorban a fuvarozást fő tevékenységként folytató állami vállalatok és szö­vetkezeti nagyüzemek elégítik ki. Ezek most felülvizsgálják tevé­kenységüket, hogy az eddiginél erőteljesebben kivegyék részüket a lakossági szállításokból. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek is fokozott segítséget nyújtanak a háztáji gazdaságok különböző gépi munkájához. Az ipari szövetkezetek pedig teher­gépjárműveikkel vállalnak na­gyobb részt a lakossági fuvaro­zásban. Ha a vállalatok és a szö­vetkezetek fuvarozási szolgálta­tásai a lakossági megrendeléseket nem .elégítik ki, lehetőség nyílik arra. hogy a munkaviszonyban, illetve a mezőgazdasági vagy az ipari szövetkezettel tagsági vi­szonyban álló magánszemélyek egy 30 lóerő teljesítményű új, illetve 35 lóerős teljesítményű használt traktort, továbbá ezek munkagépeit és a pótkocsit, vagy pedig — július 1-től — 1,5 tonna hasznos teherbírású kis tehergép­kocsit üzemeltethessenek, mun­káltatói hozzájárulás és hatósá­gi—tanácsi engedély alapján. (MTI) Mint ismeretes, az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulója tiszteletére országszerte város- és községfejlesztési társadalmimun- ka-mozgalom indult. E mozgalom keretében a Bács-Kiskun megyei Tanács, a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Vöröskereszt megyei vezetősége környezetvédel­mi akciósorozatot hirdet meg a lakosság, valamint a megye vál­lalatainak és intézményeinek ak­tív közreműködésével. A felhívás célja: szép, tiszta, egészséges természeti és lakókör­nyezet kialakítása és az ez iránti egyéni és társadalmi igény felkel­tése. Az állami és társadalmi szer­vek — a lakosság bevonásával — törekedjenek mindezt megvalósí­tani a lakóterületeken, a munka­helyeken, az üdülőkörzetekben és azok környékén. Fel kell számol­ni a gondatlanságból származó szeméttelepeket, össze kell gyűjte­ni a hulladékot és gondoskodni kell annak hasznosításáról. Min­denki tekintse szívügyének a fásí­tási, parkosítási, virágosítási és városszépítési mozgalmak terjesz­tését, kiszélesítését! Fokozottan törekedjünk természeti értékeink megóvására! Mindezek érdekében az említett négy szerv 1980-ban a következő két közösségi akcióra hívja fel kü­lönösen a figyelmet: — „Tiszta, kulturált környeze­tünkért” : lakóépületek, udvarok, utcák, terek és parkok tavaszi nagytakarítása márciusban. — A „Rendet, tisztaságot a munkahelyeken május 1-re!” jel- szavú tisztasági akció épüljön be az üzemek, szövetkezetek terme­lési munka versenyének és a szo­cialista brigádmzogalom vállalá­sainak rendszerébe. Ezeknek az akcióknak a sikeres végrehajtása érdekében a Bács- Kiskun megyei Tanács, a Haza­fias Népfront megyei bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Vöröskereszt megyei vezető­sége javasolja az eddig jól bevált környezetvédelmi rendezvények, munkaprogramok folytatását Mi­vel a kongresszusi irányelvekben is külön hangsúlyt kapott az em­beri környezet oltalma és tiszta- ságának megőrzése, felhívják a lakosság és minden állami, társa­dalmi szerv figyelmét: a meghir­detett akciókat széles körben nép­szerűsítsék és tegyék társadalmi üggyé. Csatlakoztak a kongresszusi versenyfelhíváshoz 3. oldal ■ Energiatakarékosság a SZIM-ben v 4. oldal Módosították a részletre kapható fogyasztási cikkek körét 8. oldal Épül a főgyűjtőcsatorna • Révész Ferenc vízvezetéksze­relő a húzó-vonó szerkezetet ja­vítja. Csikoroghat a fagy, csontig hasíthat a csípős szél, s érjen -bár csizmaszárig az átmeneti enyheség olvasztotta sár, a me­gyeszékhely csatornaépítői nap mint nap egy emberként teszik a dolgukat. Két éve ilyenkor a városközpont új félkörének vízművesítésén fáradozva vívták ki a munkájukat szemlélő járókelők tisztele­tét ezek, az igényes szakmai feladat mel­lett, a tél viszontagságaival is megbir­kózó, kemény kötésű emberek. Most a Matkói és a Dózsa György úti szakaszon serénykednek. Egy útfelbontással á Szé- ohenyivárost, s a városközpontot a szennyvíztisztító teleppel összekötő fő­gyűjtő-, egyben a város csapadékvizét elvezető csatorna építésén, valamint a déli iparterület vízellátásának bővítésén dolgoznak. Ez utóbbi a 300 milliméter átmérőjű vízvezeték megépítését jelen­ti, amely a két víztermelő .telepet hiva­tott összekötni Kecskemét biztonságo­sabb, jó vízellátására. A nagy kiterjedésű munkaterepen, a beállványozott árokhoz vivő lejtőn a le­ereszkedés is próbára teszi az avatat­lant. A qpgy zajjal működő aggregátor tövében az egyik földkupac mögül Far­kas András vízellátási-csatornázási üzemmérnökművezető kerül elő: — A mélyépítőknél télen sincs meg­állás? — tudakolom. — Az már a múlté! A nagyfokú elő- regyártás lehetővé teszi a folyamatos munkát — közli, miközben a hatalmas betongyűrűk sokaságára mutat. — S hogy bírják az emberek? Hisz nagyon kegyesnek nem mondható az idei tél. — Van melegedőnk és védőital is. Kü­lönben úgy számolunk, hogy három hó­nap a tél. Ebből, ha a legzordabb másfél hónapot kihagynánk, ez nálunk legalább tízmillió forint termeléskiesést jelente­ne. A feladat pedig nemcsak nagy, de jelentős is. A főgyűjtő szakasz például a városközponti lakásépítés gyorsításának is feltétele. Alakítottunk egy komplex brigádot, amely a vállalkozási osztály dolgozóitól kezdve a kis létszámú kubi­kosgárdáig bezárólag, összesen tizennégy tagú. így a nyárra esedékes befejezé­séig minden feltétele adott a felvállalt munka sikeres elvégzésének. A szakmun­kások közül is a legjobbak tartoznak a brigádhoz, olyanok, mint például az oda­lent dolgozó Révész Ferenc. A mintegy másfél emeletnyi mély árok zsaluzatán gyakorlottan felkapasz­kodó vezető vízvezeték-szerelő kezefejé- vel végigsimít a gyöngyöző homlokán, s érdeklődésemre szűkszavúan felel: — Törekszik az ember. Az idénypót­lékot béresítették, így jobb a kereset. Jómagam huszonöt évvel ezelőtt kezd­tem a cégnél. Gondolom, nyugdíjba s innen megyek. — Ha jól tudom, Révész elvtárs a víz­mű pártalapszervezetének vezetőségi tagja. — Nemrég harmadszor választottak a vezetőségbe — közli. Arcáról azonban látom, más mondanivaló foglalkoztatja. — Ha lehet, a lakosságnak azt tessék elmondani, hogy még egy kis türelem, ne szidjanak minket. A csatornaépítés bizony ilyen felfordulással jár. Azt ve­gyék tekintetbe, hogy az egész városé­val együtt, a környéken lakók javát is szolgálja munkánk. Kqzben Csorba Imre építésvezető csatlakozik hozzánk. Tőle megtudjuk, hogy évről évre nagyobb gyakorlatot, tapasztalatokat szerezve, műszakilag meglehetősen igényes mélyépítő szak­mai feladatokat lát el a végeredményben kis létszámú brigád. — Ha visszagondolok, úgy öt évvel ezelőtt ötszázezer forint körüli volt az egy személyre jutó termelési érték. Ak­kor még nem tudtuk maradéktalanul hasznosítani a nagy értékű gépeket. Ta­valy viszont 735 ezer forint volt az egy főre jutó termelési értékelőirányzat, s azt 860 ezer forintra sikerült túlszár­nyalnunk. Gondos szervezéssel, az idő jó kihasználásával. Csakis így lehet A talajvízszint-süllyeszt. berendezés tele­pítésére sem a legkedvezőbb a tél. A vállalat vákuumos részlegének szocialis­ta brigádja mégis vállalta, hogy nyárra elkészüljön a csatorna. Ez ugyanis fel­tétele a Halasi úti felüljáró építése meg­kezdésének. Egyébként a vákuumosok­kal együtt mintegy hatvanan dolgozunk ezen a terepen. P. L • Az átrakőállomás közelében már csaknem kész az a 8 méter mély indítóakna, ahonnan négy vas­úti vágány alatt — nem zavarva a forgalmat —, átsajtolják a hatalmas csatornacsövet. (Tóth Sán­dor felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents